Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-18 / 65. szám

1950 MÁRCIUS 18 NAPLÓ 5 KEMÉNY ELLENFELEK A VERSENYBEN — örök barátok szép jövőjük építésében haladnak előre. És a magyarsarlóst tszcs tagjainak vetögépéböl, asszo­nyainak kezéből minden szem árpa, minden marék műtrágya azért is hull a földre, hogy „megmutassák" annak, aki gyalázatosán elárulta a jugoszláv dolgozó népet. A versenynek — az ő számukra - ez ad még külön tartalmat. Ezért gör­dülnek gyorsabban a vetőgépek, ezért versenyez még külön egymással Kun- dár Szaniszlóné és Matukovics Ta­másné. Két csoport. Az egyikben magyar dolgozó parasztok, a másikban délszláv dolgozó parasztok vannak. Versenyez­nek egymással. Versenyeznek és mind­kettő meg akarja nyerni a versenyt. Ellenfelek lettek a versenyben —örök, szétválaszthatatlan barátok szebb jö­vőjük építésében. Délszláv és magyar dolgozó parasztok. Valamikor egymás eilen uszí­tották őket, most egymással versenye zve, de mégis kéz a kézben építik az új, szebb világot a maguk számára. A maguk számára, de nem magukra hagyva. Mert, ha az egészet, megleste nék ilyen lenne a kép: egy délszláv é$ egy magyar dolgozó paraszt áll egymást átölelve zöldetö mezőben. És hátuk mögött, mindkettejüket átölelve állna egy traktoros kicsiny pártja '.vénnyel gomblyukában, ő jelképezné c munká sosztályt, a Pártot. Naqy keletje.van az olcsó hentesárunak llegényi Kálmánná bol­dogan, kipirult arccal lépett be a Pécsi Hús cs Tej Kiskereskedelmi NV Jólcai-téri fiókjába. Nagy piaci kosarát a pult elé lette. Sorakozott abban már minden jó. Túró, lejfel, tojás, alma, főze­lékféle, meg egy csokor hóvirág. Csak egy fél kiló húst akart vásárol­ni. a mai ebédhez, de amint mondja: — Amikor meghallot­tam, hogy jelentősen ol­csóbb lett a sokféle hen­tesáru, a felvágottak és a füstölt húsok, rögtön arra gondoltam, veszek felvágottat a kisfiamnak uzsonnára — mosolyog le a mellette áltó szőke- hajú legénykére — meg virsliit is viszek haza. Holnap bableves lesz, abba főzöm bele. .A kisfiú már nyújtja is kezecskéit a kisebb cso­mag után. Anyuka fizet és a gömbölyű szelet fel­vágott finom zsemlye mellé kerül. És ha majd uzsQimaszünetben meg. kérdezik tőle a kispaj­tásai: — Lacika te mit hoz­tál“ — akkor boldogan mondja oda nekik: Felvágottat vett a: édesanyám, mert leszál­lították az árát! A dolgozók örömmel vették tudomásul az újabb árleszállítást és a háziasszonyok már a kora reggeli órákban tö­megesen keresték fel a hús. és hentesüzleteket Alkusz Miklósne idős. ószhafú néniké, a Nép­holt Irgnlninsok-uti hin tesárudájnban sorra megkérdezi a felvágot­tak új árát. .A segéd tü­relmesen váiuszoiggt ne- ■ ki. — Tessék talán a fi­nom szára: csemegékul- bőszből venni, 2ö forint helyett most forint »z ára. Alkusz néni rövid gon­dolkodó után vásárolt is egy rúd szárazkot- bfiszt. Fizet és hal­kan ismételgeti magú ban.. — Olcsóbb lett min­den, a kolbász is, ami1 ügy szeret. Hogy örül majd ennek az én drága, aranyos fiam!— És már látja magát, amint az asztalnál ülnek és a fin jóízűen falatozik, ő meg mesél neki Elmond ja neki. hogy szeretne még sokáig élni. mert napról napra szebb és jobb les: «: élet. cÁtampíLÍ 200 izázaítka A pécsi Zeolnay-^yárban, az ön­tődében dolgozik a napsugaras moso- lyú, mindig daloló Arany Ferencné. Nézd, milyen ügyesen mozog a keze, milyen gyorsan mossa a2441-ee eternit csöveket! Kérdezd csak meg tőle, hányat mos le naponta? ITatszázat? Ez nagyon szép telje«ít- mény, pontosan kétszáz százaléknak felel meg. Ée hetenként mennyit ke­res? Általában kétszáz forintot? Igen, ebből szépen megélhetnek, ő és a két gyerek. Az Idősebbet Ferinek hívják és tizenhat éves. A kicsi még az üzemi napközibe jár, majd az ősszel megy iskolába, akkor lesz iskola- köteles. Jó gyerek mind a kettő. Szeretik a mamájukat. Segítenek ne­ki, ba munka után hazamegy, ara­nyos jókedvükkel körülveszik, fel­vidítják, örömteljesebbé teszik nap­jait. Sokszor mondanak neki köszö­nő szavakat szép gyermekkorukért, de anyjuk elhárítja a köszönetét. — Ne nekem köszönjétek kisfiam! Ugye te is szeretnél Aranyné gon­dolatai után utazni? Szeretnéd tud ni, hogy mire gondol olyankor? Hát nézzük meg, ha te is akarod! Az értelmes barna szemek, a ma­gas tiszta homlok mögött színes kis kép rajzolódik ki. Nem először. Árai­kor a sztálini felajánlást tette, ami kor az ötéves terv első negyedének sikeres teljesítésére ajánlott a szá­zon felül hatvan százalékot, amikor április 4-re kétszázszáza'ékot ígért, a színes kis kép újra és újra kiraj­zolódott benne. Ott látta magát 1944 őszén, a sz.o bakonyhás Felsővámház-utcai kis lakásban, régi bútorok között. A ki­sebbik fia akkor volt 11 hónapos. A szovjet csapatok, a nehéz tüzér­ségi fegyverekkel dübörögve vonul­tak tova a sáros utcán. Pirosareú, fiúsra nyírt katonaleány lépett be hozzájuk és telefont hozott. Besze­relték a tiszta kis konyhába és attó kezdve nyolcan-tizen, felváltva te'- jesítettek ott szolgálatot. A gyerekek előbb megbarátkoztak a felszabadi tokkal, mint ő. A gyerekek boldogan simultak a barátságos katonákhoz, benne még a sók hazugság hatása alatt ott bujkált a bizalmatlanság. Később kezdte csodálni a bátor kis katonaleányt. aki sokat, mesélt neu a szovjet nőkről, az e'szánt harcról melyet a német rablókkal vívtak a szabadságért, beszélt a szovjet embe­rek hazaszeretetéről, a Szovjet haza- fiságról. a szovjetek hátországi küz­delmeiről. Akkor még nem is igen tudta ér­tékelni. de ha most megkérdezed gondolkodás nélkül azt feleli, hogy mindennél drágább a szabadság amit a Vörös Hadsereg hozott el ne künk. A zt fogja mondani nekrá is, hogy a szabadságért képes minden áldozatra, hogy a szabadságért vív­ja nap-nap után a termelésben a százalékok csatáját, hogy az élen­járó kommunisták példája nyomán ezért győzi le mindennap a saját tervét, saját előirányzata*, azért lé­pik túl a százalékok a 150, 200 hatá­rát, azért tart már a terv első ne­gyedévi teljesítésénél Április utolsó hetében. A szabadságé, t a gyerekei boldogulásáért, hálából a felszabadu­lásáért adja jobb munkáját április 4-re és azon is túl, amíg dolgozrr tud Nézd a munkáját újra. Hogy siste reg a dörzsvászon, milyen szaporán forgatja a fehér csöveket. A finom fehér por belehullik az ölébe, ra.hu) - ük pirospettyes ruhájára, a két erős kezére, ameliyel fegyvert ragadni is kész, hogy megvédje a békét, hogy megvédelemezze a szabadságot! Most feláll, újabb munkáért megy a kemence mellé. Mosolygó szemé­nek fénye visszatükröződik az elis­merő oklevél fehér üvegén. Kiváló munkájáért kapta, derék, jó munkát végzett érte. Amióta megkapta, még inkább elkötelezve érzi magát. A vi­lágoskék elismerő levél még sokkal jobb, még sokkal tökéletesebb mun kára serkenti és viszi előre a Itala dús útján. A nagyobbik gyerek is jól tanul és úttörő őrsvezető. Már hárnm kitüntetés tulaj­donosa. fehér ingje felett pedg a legkiválóbb úttörők diszét. a vörös nyakkendőt viseli. Ha nem szeretné a jelent, ha ez a mai világ nem az ő boldog, sokszor megálmodott vilá­ga lenne, akkor talán azt mondaná neki: — Ne menj fiam! Nem nekünk való az! De így? Büszkén, boldogan küldi! Mert szinte együtt él a fiával, gon­dolatban elkíséri, ott van vele a kis örsi szobában a pajtások közö't, be­ül vele az iskola padjai közé és biz­tatja: — Előre fiam! Előre! Haladj te is az egyedüli igazi úton! Maid én se gítek neked! Hogy te is megtanul' — úgv mint én — é'ni a szabadság gal. életünk legdrágább k;n ’«éve', amivel öt esztendeié a'ánd'ko o* meg bennünket a diadalmas Szovjet Hadsereg.. ÍGY TÖRTÉNIK A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS A ntmrég lezajlott taggyűlések egyik komoly tanulsága az volt, hogy pártszervezeteink egy része nem volt teljesen tisztában nemcsak a taggyű­léseik jeleretőségével, de azzal sem, hogyan kell azokat helyesen levezet­ni. A taggyűlés megszervezésének és levezetésének gyakorlati feltételei kö­rül mutatkozó hibák azután gyakran hatással voltak a taggyűlések ered­ményességére is. A most sorrakövet- kező vezet öségválasztó taggyűlések­nél különösen fontos, hogy pártszer­vezeteink vezetősége alaposon ismer- je a jó taggyűlés szervezeti alapele­meit, mert most fokozott mértékben függ ettől a vezetőségválasz'ó taggyű­lés eredménye. ’S. 'alamc'nnyi pártszervezetünk vs- ’ zotöségiének alapvető feladata pontról-pontra megismerni Pártunk Központi Vezetőségének erre vonat­kozó határozatát. A taggyűlésen a pártszervezet tag­jai és tagjelölt jel előtt a vezetőség beszámol végzett munkájáról, majd a határozatképes taggyűlés megválaszt ja a vezetőséget és a felsőbb párlszer.) pártérlekczle'ére delegált küldőt.eket. A beszámoló megtartása a vezetőség, nek fentos feladata. Gondosan kell ügyelni arra. hogy a beszámoló reális hű képet adjon a vezetőség munka járói. Az ezen a téren előforduló hi­bák közül leggyakoribb, hogy a beszá­molót egyedül a pártti'.kár készíti el. a vezetőség annak elkészitéseom ténylegesen nem vesz részt. Az elké­szült beszámolók pedig igen gyak­ran vagy, kizárólag az ere.hneur eKSel. vagy kizárólag a hibákká: foglalkoz­nak, nem festenek hú képei a párt- szervezet munkájáról. Mióta a Köz­ponti Vezetőség erre feiaiv'a párt­vezetőségi tagjaink figyelmét, komoly javulás mutatkozik itt, de a pártszer­vezeti vezetőségeknek továbbra is ar­ra kell törekedniük, hogy megtanul­ják a jó, a valóságnak megfelelő és a tényeket helyesen értékelő beszámoló készítését. Súlyos hiba volt sok taggyűlésün­kön, hogy a tagság, a rossz elő­készítő munka következtében nem jött ősze határozatképes számban, így nem is hozhatott érvényes dön­téseket. mert a taggyűlés csak akkor határozatképes, ha a tagoknak leg­előbb kétharmada megjelenik azon. Egy másik— nehezen ellenőrizhető — hiba volt különösen a tagjelöltfelvé­telek alkalmával, hogy a vezetőség nem ellenőrizte ki szavazhat és ki nem szavazhat. A .vezetőségválasztás­nál különös gonddal kell ügyelni ar­ra, hogy csak az a párttag szavazzon, aki felmutatja tagsági könyvét, aki 3 hónapnál hosszabb idő óta nincs tagdíjfizetési hátralékban. A tagjelöl­tek nem szavazhatnak, s ugyanígy nincs szavazati joguk a felsőbb párt- szerv kiküldötteinek, de ők is fel­szólalhatnak a taggyűlésen, vélemé­nyüket nyilváníthatják és tanácsot ad­hatnak. A választhatóság nincs külön fel­tételhez kötve. Minden párttag meg­választható a vezetőségbe, aki az alapszervezethez tartozik. A területi alapszervezetek számára komoly se­gítségeit jelent az, hogy megválaszt­hatnak olyan párttagot is, aki az alapszervezet területén lakik, de nem ott tag, hanem valamelyik üzemben, így biztosítani lehet azt, hogy a területi alapszervezel vezetőségébe is rendszerint fejlettebb és vezetésre alkalmasabb üzemi párttag kerüljön. Mielőtt vezetőségválasztásra ke­rülne sor, a taggyűlésnek meg kell választania a tanácskozási vezető elnökséget, amelynek legalább három, de legfeljebb tizenhárom tagja van és legalább három, de legfeljebb hét tag­gal a jelölőbizottságot, amely a meg­választandó vezetőség tagjaira tesz alapos megbeszélés után javaslatot. Sorrendben úgy kell lezajlania a taggyűlésnek, hogy előbb elhangzik a jót előkészített, minden lényeges kér­désről megemlékező beszámoló a párt­szervezet munkájáról, majd a tagság ezt megvitatja. A beszámolót minde­nütt a titkár elvtársak tartjak es eh­hez szólnak hozzá azok a tagok, akik­nek bármilyen észrevételük van, vagy kiigazítást akarnak tenni, vagy java­solnak velamit, vagy a beszámolóban nem tisztázott kérdésről kérnek tájé­koztatást. Miután ez a vita lezajlót!, a taggyűlés az c'hangzottnk alapján határozatot hoz. Csak a határozat után következhet a jelölés és a választás. A választójoggal rendelkező pártta­gok nyílt szavazással választják meg az új vezetőséget és azokat az elvtár­sakat, akik a felsőbb pártszerv érte kezletein képviselik majd a pártszer­vezetet. Hogy hány ilyen elvtársat vá­laszthat meg a taggyűlés, azt mindig a felsőbb párlszerv határozza meg A megválasztás úgy történik, hogy a taggyűlés elnöke sorra ismerteti a je- lö.teket. Annyi jelölt nevét terjesztik a taggyűlés elé, ahány tagja lesz a vezetőségnek, de a taggyűlés azt nem határozza meg, hogy melyik vezetőségi tag milyen funkcióba kerüljön. , A 7 elnök sorra olvassa fel a neve- kct. Minden egyes névnél hozzá leltet szólni. Minden párttag és tagje­lölt hozzászólhat, elfogadhatja 'ágy elutasíthatja a jelöltet, kérheti, hogy indokolják meg a jelölést, felkérheti a jelöltet önéletrajzának ismertetésére és kérdezhet tőle mindent, ami össze­függésben van a jelöltnek a Pártban, a termelésben és életében végzett mun­kájával és magatartásával. Ha esetleg nagyon hosszúra nyúlna egy-egy je­löltnél a vita. akkor bárki javasolhat­ja. hogy zárják !c a vitát és a tagság nyílt szavazással dönti el a vita le­zárásának a kérdését. Végül, tpikor már többen nem szólnak hozzá, vagy' a tagság döntésével lezárták a vitát, nyílt szavazással, szótöbbséggel dön' a taggyűlés arról, hogy a jelöltét elfo­gadja-e vagy visszautasítja. Ha vissza­utasítják, akkor bármelyik párttag vagy tagjelölt javasolhat' új jelöltet vagy kérheti, hogy a jelölőbizof'ság terjesszen elő új jelöltet. Fontos, hogy a vita és szavazás eredményét jegyzőkönyvben örökítsék meg és a jegyzőkönyvet gondosan meg­őrizzék. ■ Megyénk sok községében- van . M* vagy annál is kevesebb tagú pártszer­vezet. Ezek a kislétszámú pártszerve­zetek csak titkárt és titkárhelyettést választanak, de a taggyűlés ott >• ugyanígy zajlik le. Különösen a bányász pártszyrveze. teknél probléma az, hogy a több mű­szakban dolgozó elvtársakat nem lehet egy taggyűlésre összehívni. Ilyenkor műszakonként, részletekben tartják m taggyűlést és a választás eredményit a számlálóbizottság összegezi és kihir­deti. zeknek a gyakorlati kérdéseknek az ismerete segítséget nyújt pártszervezeteink számára ahhoz, hogy gördülékenyen, zavartalanul tartsák meg taggyűlésüket éa így sem, a ha­tározatok érvényességéhez, ee a vá* lasztás demokratikus voltához ne fér­hessen kétség. Igen fontos ezért, hogy a vezetöségválasztó taggyűlést levezeti elnökség alaposan áttanulmányozza • Központi Vezetőség útmutatását ésazf alkalmazza. Semmiesetre sem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy ezek az útmutatások csak a taggyülée vázát adják, csak a technikai lebonyo­lítást teszik zavartalanná. Ahhoz, hogy a taggyűlés valóban eredményes le­gyen, ezek mellett elsősorban arra van szükség, hogy a vezetőség gondosán, alaposan készüljön fel a beszámolóm, alkalmazza abban Rákosi elvtárs be­szédének szellemét és a bizalmiak ne­velő- és oktatómunkájával gondoskod­janak arról, hogy a tagság is felké­szülve. feladatait ismerve jöjjön el a taggyűlésre. MEGJELENÍT GEIGER, VOGELER, SANDERS és kémtársai a törvényszék előtt A 200 oldalas illusztrált könvv tartalmazza a kém- és «zabotázSper tárgyalásának teí:e< anvagát a vádirattól az ítéletig. ÁRA 5 FORINT Kapható minden könyvesboltban, valamint a pártszervezetek éj üze­mek Sz km-megbf/ottainál ák őket. És néha, rövid időre sikere- agyar csendőr pofonján a magyarok raszf, nem az urak pofonját. De ez á sok idő, hogy meglássa: a magyar p a csendőrtől, a bankártól és a végre­at nem a magyarok, hanem az urak fyan a természetük, hogy sohsem yembert. És ha egy dclszlávból „úr" táv szegény parasztot, mint a magyar n szembeállítani a délszláv dolgozó l. senyt. — Meg akarjuk mutatni — mondják. Kinek? A hásságyiaknak? — Igen azoknak is. De mindenek előtt Titónak.-------------- gyorsan gördül előre, a fl vetegéo csoroszlyákból peregnek I --------------- szemek. A műtrágyaszó­ró asszonyok gyors, biztos léptekkel W/ atomikor egymás ellen uszított v gén. Volt néha úgy, hogy a m pofonját érezte a délszláv dolgozó pa nem tartott sokáig. Nem kellett hozz szegényparaszt is éppoly pofonokat ka hajtőtől, mint a délszláv. És akkor rájött, hogy a pofonok adják és adatják. Az urak, akiknek o egymást ütik, hanem mindig a szegén lett, akkor az éppúgy lenézte a délsz „úr". Ezért nem lehetett soha tartósa parasztot, a magyar dolgozó paraszttá ■ Mintegy kétszáz hold HáSSSSy. földje van a termelöcso­■— portnak. Gyönyörűen be. munkált föld, az őszi vetések üde zöl­dek, jól megbokrosodtak és csupa örömteli, dús ígéretet érez az ember, ha rájuk néz. Nem nagy a csoport, de lelkesen, bizakodva dolgoznak. É6 versenyben. — A magyarsarlósiakat hívtuk ki — mondja Kocsi.* Antal. — És mióta megindult a verseny, mintha mindnyá­junkat kicseréltek volna. Igen, kicserélték őket. Uj emberek lettek egy kicsit valamennyien. Uj tí­pusú emberek, akiket már nem a „szerzés" örökös hajszája, mégkevésbé a kulák hajt. Uj fajta emberek, akiket a verseny láza visz előre, akik tudják, hogy a versennyel jövőjüket építik és délszláv csoporttal állanak verseny­ben, a magyarsarlósiakkal.-----------------------A faluban egyet­I Magyarsarlós. len egy csóport- -----------------------tagot se lehet ta­lálni. Kinn vannak valamennyien a személyi határban fekvő földjükön. Asszonyok színes ruhája úgy virít messziről, mintha a természet már má­jusi tervét teljesítené és pipaccsal és szarkalábbal szórta volna teli a szeles mezőt. A hajlatban a pécsváradi gépállo­más traktora dübürög, tárcsáznak. Ar­rébb két vetőgép csíkozza egyenes vo­nalakkal a földet, még lejebb pedig ezínesruhájú asszonyok szórják a mű­trágyát. Gyorsan gördülnek előre a vetőgépek, gyors, biztos léptekkel ha­ladnak a mütrágyaszóró asszonyok. Valamennyien délszlávok. Graics György a csoport elnöke, Garetics Já­nos intézőbizottsági tag, Babies Já­nos a velőgépeknél éppúgy, mint a mü­trágyaszóró asszonyok: Matukovics Tamásné, Kundér Szaniszlóné, Katies Antalné, Leméndics Mária és a töb­biek. Ha megkérdezed őket, elmondják: versenyben vannak. Kihívták őket a hásságyiak és ők elfogadták a kihí­vást, sőt meg is akarják nyerni a ver-

Next

/
Thumbnails
Contents