Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-17 / 64. szám
ESZIQÉZA ÁPRILIS 4UTÁN IS FOKOZZA TELJESÍTMÉNYÉT 8. bérbét Egyéni versenyben: I. Ke- *2i Géza 222% teljesítménnyel és 239 Ft fizetéssel. Ez van a kapu alatti -táblán. Fenn a műhelyben pedig egy hu- síonkétéves lakatossegéd vigan reszel! a lószerszámhoz szükséges soroksári kulcsot. Csigalépcső vezet föl a mű- bolyig. Ez a lépcső kicsit hasonlít Kesri Géza teljesítményéhez. Nézzük meg az első nyolc hetét: 132, 139, 119, 138, 139, 150, 222%, így teljesített Keszi Géza az ötéves terv első nyolc hetében. Szép eredményeket ért el. Pedig nem is „öregmunkás” az üzemben. 1949 őszén, szeptember végén került a pécsi lószerszámkészítő üzembe. Somogyaracsról Jött, esjr Kis faluból. Ott szabadult a lakatosmesternél. Az élete? Nem volt könnyű, nem volt éppen örömteljes. Nem is sokat kell mondani hozzá, csak annyit, hogy az apja nincstelen napszámos volt évek hosszú során keresztül. Kínlódott, vergődött úgy, mint a többi millió földnélküli paraszt az úri Magyarországon. A népi demokrácia adott neki földet. A fiát „mesternek” szerette volna. Mert a somogyaracsi élet, — amin túl akkor még nem sokat látott —, úgy mutatta, hogy lám azoknak jó. Módos ember a helybeli lakatos is, hát esak tanuljon ipart Géza. Keszi Géza otthon, hogy a szakmai felszabadulása után nem akadt munka, egy darabig segített cséplésnéJ, aztán ... Azután szeptember régén bejöt a pécsi üzembe. Hamar megszerették, megtanulták becsülni. Mert a munkáját lelkesen, jól végezte. Es úgy végzi ma is. Erről beszélnek a százalékok, erről beszél Keszi Géza is. Az előbb azt mondtuk, a csigalépcső talán olyan, hogy megy tíz fokot, Keszi Géza is így gondolja. Hogyan lehet rajta a műhelybe följutni? A lépcső tehát olyan, hogy megy tíz fokot, azután megállunk, vagy visszafelé megyünk és akkor is fölérünk célunkhoz, a műhelyhez? Ugy-e nem. Keszi Géza április 4-re úgy vállalt túlteljesítést, hogy felszabadulásunk ünnepére 2 százalék, május 1-re pedig 5 százalékkal emeli a teljesítményét. Ez a fel ajánlás is azt bizonyítja, hogy Keszi Géza tudja, a célhoz csak úgy jutunk el, ha a lépcső emelkedik. — Ha napról-napra többet termelünk, csak akkor tudunk mi győzni, csak akkor érhetjük el, amit akarunk: a szocializmust — mondja Keszi Géza. CsaK egy äeieghan mem hasonlít Keszi Géza munkája a csigalépcsőhöz. Mégpedig abban, hogy Keszi Géza teljesítményei nem emelkednek csigalassúsággal és a múlt heti átlaga azt mutatja, hogy a lépcsőn Keszi Géza kettőt, hármat is lép. Hova siet? A mi boldogabb, szebb, . jobb éle.ünk- höz. Es még valamihez. A tagjelöllség- hez. Ehhez pedig úgy, ahogy Rákosi elvtárs feladatául tűzte a kommunistáknak: a termelésben élenjáró munkával. Rákosi elvtárs többször is hangsúlyozta február 10-i beszédében is, hogy a jó kommunista próbaköve a termelés. Keszi Géza jó kommunista akar lenni. Április 4 i felajánlását naponta túlteljesíti. Es tovább .is túl akarja teljesíteni májusban, és júniusban, augusztusban. Egész éven át. Miért? Mert tudja, hogy április 4 ének mit köszönhetünk. Hogy akkor született meg minden munkánk, minden eredményünk lehetősége. Ami a frékds&ámafási Icätttyvec&Uel&H ntm vztMy&i Az első amerikai munkásküldSItség- r.ek 1927-ben Szlálin a következőket mondotta: „... Nálunk, a Szovje unió- ban évenle több mini 800 millió rubel: költ az állam a munkások bizto- sí'ására. Talán azt sem Jesz feleslege- megemlíteni, hogy a munkások nálunk minden iparágban a rendes készpénzfizetésen kívül fizetésüknek körülbelül cgybarmadát kapják biztosításra, életszínvonaluk emelésére, kulturális szükségletre, stb." Ez idő óta a fár'ada!ombiztosí|lás: költségvetés jelentősen emelkedett és 1949-ben már 17.5 milliárd rubelt tel: ki. Kuznyecov, a Szakszervezeti TaSikeres munkájuk fáradalmai! gyönyörű üdülőkben pihenik ki a szovjel bányászok. nács elnöke közölte, hogy azok az összegek, amelyeket az állam szociális juttatásokban a dolgozóknak nyújt, a munkások jövedelmének több mint egyharmadát teszik ki. Egyetlen kapitalista államban sem lalálkozhalunk hasonló jelenséggel. — Svédországban például a .,SKF'‘-gyár munkásai sem betegségi segélyt, sem nvugdfjat nem kapnak. A svéd munkások jóformán fizetésüknek csak egy harmadát kapják kézhez. A fennmaradó kétharmad lakbérre -és adóra megy el. A szocialista államban büszkeséggé' lc•hc• mondani, hogy a dolgozók milyen nagyszerű körülmények között élnek. Jólétüket nem egyedül fizeté sük határozza meg. Ehhez hozzá kell tenni mindazt, amit a dolgozók az államtól kapnak: pénzbeli segély a be- leg.ég és szabadság idejére, terhességi és szülési szabadság, a gyermekek és felnőttek ingyenes okialása. ingyenes orvosi segély. Ehhez tartoznak még a gyógyításra, pihenésre, az öregségi segélyre, a kulturális szükségletekre és gyermekgondozó intéző ek fennlarlására fordított összegek. Az állam évente sokmillió rubelt kö't e célokra. A szovjet emberek szabadságukat szanatóriumokban, üdülőkben lökik. Sokan ingyen mehetnek e helyekre, mások a költségeknek mindösze 30 százalékát fizetik. A szovjet állam nagy gondot fordít a lakosság egészségére. A gyárakban az üzemi kony. hák a munkások kívánságára diétás koszlot is adnak. A Bolsevik Párl és az állam gonA MINSZ Diákszövetség intéző- bizottsága az alábbi felhívást intézte a diákit jósághoz: Az egységes ifjúsági szervezet június 17—19-i egységesítő kongresszusára az ifjúmunkások termelésük emelésével, egyéni versennyel és u brigádok versenyével, a falun dolgozó fiataljai a tavaszi terv végrehajtásával, a mezőgazdaság szocialista fejlesztéséért váló fokozottabb munkával készülnek fel. A diákifjúság mindenekelőtt a munkás-diákok feladnia, hogy látva az egységes szervezet megalakításának történelmi jelentőségét, harcba induljon a tanulmányi színvonal emeléséért, az iskolai fegyelem, a tanári tekintély megszilárdulásáért, az egység és a tanulás ellenségei ellen. E nagyszerű feladatok végrehajtására hirdeti meg Í doskodik az öregekről és rokkantakról is: nyugdíjat ad nekik. Sok nyug- j díjas nem akar elszakadni az üzem- I lő. Részükre könnyebb munkáról gondoskodnak. Évről-évrc növekszenek a szociális jut alásokra előirányzó.'! összegek. — Mind többet é- jobbal kapnak a szovjel dolgozók. Mindezt nem tükrözi ví-sza a bérelszámolási könyvecske, flc.zzá kell számilani a vállalati pénzalapból feszközölt rendkívüli juífatáso. ka is, melyek a tervenfelüli jövedelemből erednek. Az üzemi bizottság állal jóváhagyott költségvetés alapján ezekből a jutalmakat osztanak ki. vagy minden dolgozót érin.ö beruházásokat eszközölnek belőle. A szovjet dolgozók szakmai és ideo’ógiai tudá-ukai azért növelik állandóan. hogy többel lerme'hessenek, hamarabb leijesi hes-ék a tervet és a terven felüli jövedelemből az állam és a Párt nagyobb összegekei foidít- has-on a nép szociális jutla'ásaira. a MINSZ Diákszövetség intézöbiso t- sága kongresszusi tanulmányi és rmmkafegyelmi versenyét. A versenyben való részvétel a diákszövetségi tag megtisztelő jogú. A versenyben az osztályismétlésre, bukott diákok egyelőre nem, csak a háromneyeyedévi konferencia eredményeiben mutatott jatntlás alapján vehetnek részt. A diákszövetségi tag járjon elöl jó példával a fegyelem megszilárdításában. A munkásdiákok, az ifjúmunkások nagyszerű példáját követve, járjanak élen a tanulásban. A verseny 1950 április 4-től a tanév végéig tart. A pontozás módja: J. Az osztályozás alapján elért tanulmányi átlag tízszereséhez hozzáadjuk a félévtől tett javítás tízszeresét. 2. Az egyéni tervüket nem teljesítők mínusz 2.5 pontot, a részben teljesítők plusz 2.5 pontot, a teljesítők plusz 15 pontot, a túlteljesítők phisz 20 pontot, a kitűnően teljesítők plusz 21 pontot kapnak. A versenyben kiemelkedő legjobbakat 80—90 pontig bronzjelvénnyel, 90—100 pontig ezüst, 101 ponton felüli eredménynél pedig ur any jelvénnyel tünteti ki a MINSZ diákszövetség intézőbizottsága. A magyar diákitjáság ezzel a versrny- nyei készül fel a dolgozó fiatalok Komszomolhoz hasonló egységes, milliós szervezetének megalakítására. Magyar diákfiatalok! Előre az ifjúmunkások példája nyomán tanulmányi tervünk teljesítésével. rendszeres tanulással az egységesítő kongresszuséri! MINSZ DIÁKSZÖVETSÉG INTÉZŐBIZOTTSÁGA MEGJELENT RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1950 február 10-i ülésén elmondott beszámolója. Rákosi elvtárs nagy beszéde a nemzetközi helyzetről. Pártunk hiányosságairól és feladatairól minden kommunistának és minden dolgozónak megmutatja hosszú időre a helyes utat. A brosúra anyaga szemináriumokon is feldolgozásra kerül. Az oktatási anyagon kívül leküldött brosúrákat pártszervezeteink a legszélesebb körben terjesszék. Kapható: MDP-párt-vzrvezetekben, Szikra-bizományosoknál *> könyvesboltokban. 56 oldal ára 80 fillér. Megrendelhető: MDP Propagandaanyag Terjesztő Budapest, V., Deák Ferenc-utcg 15. Kiadja: MDP Központi Vezetőség Agifációs Osztály Kongresszusi tanulmányi és munkafegyelmt verseny A MIDISZ Diákszövetség intézőbizottságának felhívása Ki keli küszöbölni a tavaszi munkákban mutatkozó hiányosságokat Földmívelésügyi ‘kormányzatunk országos viszonylatban kiértékelte a tavaszi munkák első hetének eredményeit. A kiértékelés megállapítja, hogy országszerte nagy ütemben indultak meg a tavaszi munkáik és a főnövények közül árpából és zabból jól halad a vetés. Ugyanakkor azonban a kiértékelés azt is megállapítja, hogy több vonalon hibák is mutatkoznak a tavaszi munhákná'. Déldu- nántúlf vonatkozásban a tavaszi munkák nálunk is lendületesen megindultak, de ugyanakkor a hiányosságok nálunk is tapasztalhatok. Az árka és zab vetése Déldu- nántúlon is jó ütemben halad. Számos állami gazdaság termelő- csoport, sőt község is jelentette már, hogy árpából, zabból 100 százalékra teljesítették a tervet. A baranyai állami gazdaságok egész árpavetési területüknek 60 százalékán elvégezték például már a múlt hét végére a vetést. Az iván- dárdai termelőcsoportnál március 9-re befejezték a tavaszi árpa, a zab és a borsó vetését. A dombóvári járásban csütörtökig 85 százalékát vetették be árpából és zabból az előirányzatnak. Szágy és Tófű dolgozó parasztjai is befejezték a múlt hét végére az árpa vetését és ugyanígy Somogybán, Tolnában is jónéhápy állami gazdaság. termelőcsoport büszkélked hét már azzal, hogy elkészült az árpa és a zab vetécvel. így tehát megállapítjuk, hogy az a pozitívum, ami országos viszonylatban fennáll, megvan nálunk is. sőt azt is hozzátehetjük, fokozott mértékben. De majdnem ugyanezt elmondhatjuk a hiányosságokról is. „Az őszi mélyszántások tavaszi ápolási munkája vontatottan halad", emeli ki a földmivelésíigyi minisztérium kiértékelése és hozzátehetjük, hogy ezen a vonalon ná unk is hibák vannak. Baranyában különösen a szentlőrinci és a szigetvári, Somogybán döntően a barcsi és a csurgói, Tolnában pedig a völgység! és a simontornavi járásban alig indult még még az őszi mélyszántások el- fogasolása. Márpedig minden nap késés hatalmas veszteséget jelent a talaj nedvességtartalma szempontjából. Az ősszel megszántott bakhátas földön rendkívül nagy a napsugarak és a szelek szárító hatásának kitett felület. Ezért a talaj elmunkálásával nem szabad megvárni a közvetlenül vetéselőtti napokat, hanem az őszi mélyszántás elmunkálásához haladéktalanul hozzá kell fogni. Igen nagy hiba az, ha nem idejében munkáljuk el az őszi mélyszántást, de ugyanilyen hiba az is, ha az őszi mélyszántás után tavasszal ismét nekiállunk szántani, mint azt Cserkúton, Pataoson, Mo- háoson, Nagydobozán és ahogy Baranya, Tolna és Somogy még számos községében is teszik. A tavaszi szántással ugyanis épp ellenkezőjét érjük el célunknak. Ahelyett, hogy a nedvesség megőrzését segítenénk elő. a nedvesség elpárolgását könnyűjük meg. A tavaszi szántással ugyanis megforgatjuk a földet, felszínre hozzuk a nedves talajrétegeket is és így előmozdítjuk a párolgást, kiszárítjuk földünket. Ez káros és helytelen. Az őszé mélyszántások elmunká- lását tárcsával, boronával vagy ha a talaj megüllepedett és tárcsa nem áll rendelkezésre, lókapával kell végezni. Ugyanosak érvényes reánk a földmívelésügyi minisztérium közleményének az a része is, amely megállapítja, hogy lemaradás mutatkozik a vöröshere vetésében. Ehhez Somogybán még hozzátehetjük a lucernát is, különösen a nagyatádi járásban, míg Baranyában a villányi és a mohácsi járásban, Tolnában pedig általánosan erős lemaradás mutatkozik vöröshere vetésben. Hibák vannak több helyen a ve- tőmagtbztításban is. Igen nagy lemaradás van ebben a tekintetben Mohácson, de másfelé is előfordult már, hogy tisztítatlan vetőmag került a földbe. Általános tapasztalat az, hogy a dolgozó parasztság ö?szel szívesebben Esztit magot, mint tavasszal. Ennek a következménye az volt, hogy a tavasziakban általános volt a 25 százalékos gazo-odás. A tavaszi vetőmagtisztítás azt jelenti, hogy 25 százalékkal nagyobb termést aratunk, tehát érdeke minden dolgozó parasztnak. hogy szelektoroztassa tavaszi vetőmagját is. Ezt egyébként rendelet is előírja, így a törvénnyel kerül összeütközésbe az, aki tisztítatlan vetőmagot tesz a földbe. Mit mutatnak ezek a hibák.•’ Mindenekelőtt azt, hogy dolgozó parasztságunk még mindig nem ismeri kellőképpen a minisztertanács határozatát. Nem ismerik a ini- nisztertanáosi határozatban lefektetett agrotechnikai eljárásokat, nem i-merik az abban előírt határidőket. Csak így fordulhatnak elő a fentiek mellett olyan ebetek is, hogy egye- helyeken, mint például a mohácsi járás több községében, össze-vinsza cserélték a vetési sorrendet és hozzáfogtak olyan növényféleségck vétóiéhoz is, melyeket csak a fagyveszély elmúltával leket vetni. De bizonyítják azt is a hibák, a késcde'meskedé-ek, hogy — amint az várható is volt, — megindult a kulákok nyílt és burkolt támadása a tavaszi munkák ellen. Jó példa ennek bizonyítására Mohács, ahol a fenti összes hibák megtalálhatók. « ahol. a osakn.em kétszáz főnyi kuláloság a munka szabotálásával és a dolgozó parasztságnak adott „szaktanácsaival" „sikeresen" gátolja a tavaszi munkákat. A harmadik tanulság pedig, amit az eddigiekből le lehet vonni, az, hogy bár községeink túlnyomó ré,ze már versenyben áll, a versenyt még nem sikerült eleven valósággá a jó és eredményes tavaszi munkák irányítójává tennünk. Mert ha így volna, nem fordulhatna elő, hogy egyes helyeken tisztítatlan vetőmagot vessenek el, melyért, ha akárcsak egy dolgozó paxaszt követi is el, az egész falu elvesztheti a versenyt. A hibák okainak feltárásából magától adódik a hibáié kijavításának útja 5«: Teljes erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy minden egyes dolgozó paraszt megismerje a • minisztertanács határozatának rendelkezéseit és az abban foglalt agrotechnikai előírásokat, valamint határidőket. Ez a feladat döntően pártszervezeteinkre hárul. Ugyancsak pártszervezeteinknek kell vezetniők a harcot a támadásba lendült kulákoíc ellen, nekik kell megakadályozni a kulákok szabo- tálását, valamint azt, hogy a kulákok lássák el ,.szaktanácsokkal* a dolgozó parasztokat. Végül a harmadik feladat teljesítéséről is pártszervezeteinknek kell gondoskodniuk, a verseny nyilvánossá tételével, a késieke. dők, valamint rossz munkát végzők kipellengérezésével. E párt- szervezeteinknek el kell érni, hogy községük minden dolgozó parasztja, ne csak lelkiismeretesen, határidő előtt végezze el a munkát, hanem a község eredményes versenye érdekében ellenőrizze í,s egymást a tavaszi munkák végrehajtásában. Ennek a hármas feladatnak végrehajtásával kell a szépen induló tavaszi munkákban jelentkező hiányosságokat kikü'zöbölnünk i ezáltal eleget tennünk a minisztertanács által megszabott és az ötéves terv érdekében pontosan végrehajtandó feladatnak.
