Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-17 / 64. szám

MOT MÄHCITTS ff I 1 ? I, o 3 Leiss tízezrek ünnepelték Pécsett és laranpban q48-os forradalom évfordulóját Nagy lelkesedéssel ünnepelte meg a pécsi és baranyai ifjúság a 48-as for­radalom 102. évfordulóját, az ötödik szabad március 15-ét- A napsütéses délelöttön a pécsi tömegszervezetek, üzemek, hivatalok dolgozói, és az is­kolák fiataljai feliratos táblákkal, nemzetiszínü zászlókkal és vörös lobo­gókkal vonultak fel a Rákóczi-úton a zászlódíszbe öltözött 48-as térre, Pe­tőfi Sándor szobrához, hogy emlékez­zenek a szabadságért ezelőtt harcoló hősökre, hogy megköszönjék a Szov­jetuniótól ötévvel ezelőtt kapott sza­badságunkat. A felemelő ünnepséget az Interna- cionálé vezette be, majd Bessenyei Ferenc Petőfi: Szabadsághoz c. ver­sét szavalta el gyújtó hatással. Krancz Pál elvtárs ünnepi megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta, hogy Petőfi eszméi­nek megvalósulását, teljes független­ségünket és szabadságunkat kizárólag a hatalmas Szovjetuniónak köszön­hetjük. Krancz elvtár» tapssal fogadott meg­nyitója után Kővári Antal, M1NSZ- titkár mondta el ünnepi beszámolóját­Többiet’meicsscl és jobb íanulássala szocializmuséri — A magyar dolgozó nép, a magyar ifjúság büszke őrömmel emlékezik vissza történelműnknek arra a kor­szakára, amikor a 48-as ifjúság a nép teljes szabadságáért harcolt. Szocia­lizmust építő hazánk ifjúsága büszkén emlékezik meg dolgozó népünk hagyo­mányairól, a 48-as fiatalok forradalmi tettéről — mondotta beszéde elején, majd hangsúlyozta, hogy a termelés­ben tett felajánlások, a magasabb ta­nulmányi eredmények elérésére indí­tott versenyek mind azt bizonyítják, hogy elevenen él az ifjúságban az igaz bazaliság szelleme, az a szellem, mely a márciusi ifjakat is áthatotta. A ma­gyar történelem haladó hagyományai­nak legyőzhetetlen örököse a Magyar Kommunista Párt, a magyar nép leg­nagyobb fiának, Rákosi Mátyásnak vezetésével fejezte be és vitte tovább 1843-müvét, harcolta ki a Szovjetunió segítségével népünk szabadságát, me­lyei végleg 1945 április 4~én kaptunk meg a dicsőséges szovjet hadsereg fiaitól. A magyar ifjúság, a termelés­ben, tanulásban élenjáró fiatalok, a Part segítségével az egységért küzdők csapatának élharcosai viszik tovább Petőfiék és a Párt harcát, tömörítik éa mozgósítják fiatal társaikat a szo­cializmus építésére, békénk és függet­lenségünk védelmére, a békeharc to­vábbi fokozására. Kíméletlen harc a reakció ellen Részletesen ismertette az egységes ifjúsági szervezet megalakításával kap­csolatos problémákat, azt a kemény harcot, amelyet vívni kell a soraink­ban megbúvó ellenséggel a klerikális reakcióval, hogy sikerre vihessük a Párt által támogatott ügyünket. Végül hangsúlyozta, hogy a pécsi &s bara­nyai ifjúság a március 15-i ünnepsé­geken üzen hadat R reakciónak, min­denféle provokációs kísérletnek, mely az egység megteremtése ellen irányul. A beszédet sokszor szakították meg helyeslő, dübörgő tapsok, számtalan­szor felzúgott Sztálin és Rákosi elv­társak említésekor a lelkes éljenzés. Gyimesi Jenő az Ágoston-téri iskola úttörőpajtása nagyon szépen szavalta el Tóth Gyula: Petőfi Sándorhoz c. versét, majd Krancz elvtárs zárósza­vai után elhelyezték a koszorúikat a Petöfi-szobor talapzatánál a Párt, az ifjúság, a honvédség, rendőrség, AVH, város, MSZHSZ, MNDSZ városi és megyei titkárság«, a SZOT, az MSZT. a MÁV, MfESZHART, Magasépítési vét és kegyelettel emlékeztek meg azokról a fiatalokról, akik ételüket adták a magyar nép szabadságáért Mohácson is nagyon szép ünnepséget rendeztek, közel 2000 ember részvé­telével. D® megemlékeztek a 48-as NV és a Vöröskereszt küldöttei. Szép ünnepségek a bánjalelcpeken és a falvakban A márciusi ünnepségek igen lelkes hangulatban folytak le a bányavidé­ken és a baranyai falvakban is. Min­den bányatelepen, minden nagyobb községben, a MINSZ által kiküldött ifjúsági előadók méltatták a nap je­lentőségét. A hány ászkertl letek közül igen szép ünnepséget rendeztek Vasas II telepen. A kultúrházat zsúfolásig megtöltötték a bányászeívfárSak, A tanítók közreműködésével nívós kul­túrműsort rendeztek, amelynek ki emelkedő száma a Táncsics M hály kiszabadulása c. jelenet volt. A pécs- bányafelepi szakszervezeti székház­ban Czeít József elvtárs tartott ün­nepi beszédet. A kultúrműsorban köz­reműködtek a bányászgimnázium nö­vendékei éo a SZÍT leány tánccso­portja és a bányászszakszervezet jól felkészült énekkara. Siklóson körülbelül kétezren vo­nultak fel vörös és nemzeíhzinü zászlók alatt a Petöfi-ür.nepségre. A tömegszervezetek, az ifjúság tnegko- szorozták a szovjet hősök emíékmű­nenaEBgBEBBBSHBBBBMBagBPBBa forradalom évfordulójáról * baranyai falvakban is. Díszkoajsyűlést íartoíl a város A város törvényhatósági bizottsága díszközgyűlésen ünnepel!« meg már­cius 15. évfordulóját. A díszközgyű­lés a Kö/fárxa-ági Induló hangjaival kezdődött, majd Bobé novit« Je­nő elvtárs, főispán megnyitója ulán Krancz Pál elvtárs polgármrster mondotta e! ünnepi beszédét. Bjszéde első részében megemlék#- zett a szabadságharc előzményeiről és céljáról, majd ezeket mondotta: — Az 1848—49-«s szabad égharco- sokat ünnepli ma az egész felszaba dúlt magyar nép, mert tudja, hogy ok kötik össze legjobban a magyar nemzet haladó múltját a népi demo­kratikus jelennel. Százegy évvel ez előtt a magyar nép szabadságharca elbukott és elbukott még egy-zer 1919-ben ie. de a magyar nép forra­dalmi szelleme mindig megmaradt és várta a felszabadulást. — Ez el is következett akkor, ami­kor ölévvel ezelőtt a nagy Szovjet­unió dicső hadserege felszabadította dolgozó népünket és a sok elbukott szabadságharc után végleges szabad­ságot hozott a magyar népnek. Ezután Krancz elvtárs ismertette azokat a nagy eredményeket, amiket országos és pécsi viszonylatban már elériűnk. Krancz elvtárs ünnepi beszédét a szabadságharc emlékének, a nagy Szov­jetuniónak, a világ dolgozó népeinek és a béketábor bölcs vezetőjének Sztá­lin elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártjának és népünk szeretett vezé­rének Rákosi Mátyás elvtársnak él­tetésével fejezte be. Ezután a díszközgyűlés nagy lelke­sedéssel fogadta el az előterjesztett javaslatot, mely szerint a jövőben Irgalmasok-utcáját, a szabadságharc legendás vezéréről. Bem tábornokról nevezik el. A Klumó-utca, Landler Jenő-utca lesz, az 1919-es tanácsköz­társaság hadügyminiszterének emlé­kére. Az Alsómaium-utcát a mártír­halált halt Rózsa Ferencről nevezik cl, aki első szerkesztője volt Pártunk lapjának, a Szabad Népnek. A díszközgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Beiktatták Sfmek Árpád elvíársaf, Baranya első munkás-alispánját lAPO'LLO 19-éifj Uj olasz film Bicikli tolvaj Előadások; 5, 7, 9 órakor «fiülíll 19-éip A legidőszerűbb szovjet film Párttagsági feänp fel 5» fel 7, fel 9-lcor E*AKLYÄ 19-éigp Ismeretterjesztő és Tudományos “ filmek. Híradó. Előadások 5. fél 7 és 8 órákét folytafőlngo* bemenetiéi. Vai-ámiip ,}e jó ás fél 12-kot Csütörtökön reggel fél 9 órakor bensőséges ünnepségen beiktatták hivatalába Simek Árpád elvtársat, Baranya megye első munkás alispán­ját, a megye első kommunista alis­pánját. A közigazgatás dolgozói nevében Bárány abán Dezső, az M.DP alap­szervezet nevében dr. Csernyánsski Géza, az Üzemi Bizottság nevében fletértyi Antal elvtársak köszöntői- tők Simek elvtársat, aki a válaszd ban többek között a következőket mondta: — Két hónappal ezelőtt, amikor mint a megye első nmnkásfőjegyzö- jét üdvözöltek, ígéretet tettem arra. hogy munkámat, minden tevékeny- séqcmpt a szocializmus építésére, n mi Pártánk politikájúnak végrehaj­tására fordítom. Ezeket az ígéreteiéül most, mint a megye első munkás- alispánja, még fokozottabban, még erőteljesebben kívánom megvalósí tani s nemcsak saját munkámmal, hanem az egész megyei közigazgatás munkájával kívánom a kitűzött Pál­jainkat elérni. i — Az a célom, hogy a külső köz- igazgatási apparátus do'gozói eze mélyemben ne a hajdani rettegett alispánt, tie a büntetési osztó hiva talfönököt lássák, hanem, őszinte, igaz barátot, aki a munkapad mellől ho­zott proletár öntudatával igyekszik segíteni , és támogatni a, közigazga­tás dolgozóit. Néhány évvel ezelőtt egyszerű vasmunkás voltam és inéit álmomban sem mertem arra gondol­ni, hogy én, a vasmunkás az ország egyik legnagyobb megyéjének alls pátija, vezetője legyek. — Mindent amit eddig életemben elértein, mindent ami életemben Szép volt, minden boldogságomat, a mi nagy Pártunknak köszönhetem. 1 Párt bizalma emelt ebbe a magas tisztségbe és én ígérem.,, hogy Pár­tomhoz,, munkásosztályomhoz hű le­szek. Ebben a tisztségemben !« tel­jes erővel, lelkesedéssel, a Párt. irá nyitása és vezetése alatt dolgozom azért, hogy a szocializmus építése, az. ötéves terv sikeres befejezésén ke­resztül, minél hamarabb megvalósul­jon. Ezután Baranya új alispánjának jelképesen átadták a megye pecsét­jét és a levéltár kulcsát. Jelentős újítás a Gyárépítés! NV-nál Az építőipar szűk keresztmetszetei­nek felszámolását, a termelékenység emelését az építőipar legjobbjai újí­tások kidolgozásával segítik elő. A januárban benyújtott és elfogadott újítások igen értékesek. Ezek között vau Kovács Zoltán építésvezető újí­tása, aki új szerkezetet konstruált, amelyet találmánynak fogadtak el. A Gyárépítés! NV egyik építkezésén nagyterületű hőszigetelő födémet kel» tett készíteni. Kovács Zoltán ehhez az olcsó és nagy mennyiségben kitér- m< Iható mulat vette rd.nr/',iyngul és abból öl centiméter vastag lemeze­ket préselt, amelybe — a préseléssel egyidejűleg — 25 cm-cnként léceket helyezett el. Az így préselt kétszer 0.50 méter méretű palló beépítése gyorsabb és könnyebb, de ezenfelül négyzetméterenként 22 forinttal ol­csóbb is. A Gyárépítés! NV központi újítási bizottsága január 1-től kezdve a beérkezett és elfogadott újításokat iemásólva megküldi a munkahelyek­re, ott uetnesak a falra függesz'ik ki, hanem összevont értekezleteken az építésvezetőség tájékoztatja is ■< dolgozókat az újítás jelentőségéről. A KÖVETKEZŐ HÉTEN rendezi meg Pártunk Pécsett, Pécsbányatelepen, Komlón és Mohácson az elméleti pártnapo­kat. Pártunk élenjáró elméleté­nek alapvető kérdéseivel ismer­kednek meg ezeken a pártnapo­kon tagságunk 62életí tömegei. Most a Pórt fejlődésének leg­fontosabb biztosítékát, a szocia­lista fejlődés hajtóerejét: a pár- tonbeliili demokrácia kérdé.-ét vitatják meg, a munkánkat és fejlődésünket irányító marxi­lenini elmélet színvonalán. Az első elméleti párínapokon már komoly tapasztalatra tet­tünk szert azon a téren, hogy elméletünket hogyan lehet mély­rehatóan és maradandón bevinni párttagságunk tömegeibe úgy, hogy az mindennapi munkánk­ban is megmutatkozzék. A pár- tonbelüli demokrácia kérdésének elméleti megvitatásával el kell érnünk azt, hogy pártvezetősé­geink és párttagjaink valóban alkalmazzák í* a pártonbelíili demokráciát a gyakorlatban, te­gyék Pártunk egységének szi­lárd alapjává, a tömegek kezde­ményezésének rugójává, a párt­tagság és a pártonkívüli töme­gek aktivizálásának hatékony eszközévé. Ehhez azonban kell még az is, hogy az előző elméleti párt­napok hibáit kijavítsuk. A leg­fontosabb ezek közül, hogy a párttagság ne esek elmenjen az elméleti pártnapra és élvezettel meghallgassa legjobb előadóink előadását, hanem alaposan fel­készülve menjen oda, szóljon is hozzá a megtárgyalt kérdéshez úgy, ahogy azt a maga életében, munkájában látja megnyilvánul­ni. Ahhoz, hogy a most követ­kező elméleti pártnapok való­ban eredményesek legyenek, az kell, hogy a pártnapon résztve­vők már előre alaposan tanul­mányozzák át az előadás anya­gát, közelről ismerkedjenek meg a párton belüli demokrácia kér­déseivel. Erre bőségesen nyílik alkalom, mert nemcsak a sajtó­ban dolgozzuk fel részletéiben a pártonbelüli demokrácia kér­dését, de a Megyei Bizottság külön kiadványt is adott ki pártszervezeteink részére, amely­ből az elméleti párínapok részt­vevői az elméleti pártnapok megtartásáig hátralévő időt fel­használva alaposan áttanulmá­nyozhatják a kritika, önkritika, az alulról jövő bátor bírálat problémáit. Az elméleti pártnapohat rendező pártszervezeteink feladata az, hogy az elsőnél mutatkozott szervezési hibákat kiküszöbölve biztosítsák ezen a téren is az elméleti pártnap megfelelő szín­vonalát. A jövőheti elméleti pártna­poknak ismét fejlődést kell ie- lenteniök Pártunk életében, elő kell segíteniük párttagságunk elméleti színvonalának emelését és az elméletnek a gyakorlatban való érvényesítését. Ennek a fel­adatnak megoldására 'gondosan fel kell készülni, tanulással és alapos szervezőmunkával. Pa vei Ivanovics Szapozskov szovjet professzor megérkezett Pécsre Mint azt már jeleztük, Pavel Iva- novics Szapozskov, a kiváló szov­jet orvos-professzor, a moszkvai I. sz. Orvosi Intézet sebészprofesz- szora, magyarországi tartózkodása során Pécsre érkezett. Itt tartózko­dása során — pénteken és szomba­ton — meglátogatja egészségügyi intézményeinket, hogy szovjetunió­beli . tapasztalataival hasznos taná­csolhat és útmutatásokat adjon az épülő szocialista egészségügyünk számára. Meglátogatja nagyobb ipartelepeinket is, mert tájékozódni kíván iparegészségügyünk és üzem- egészségügyünk állásáról. Szapozskov professzor elismerés­sel szólt a nálunk még fiatal „Gyó­gyíts jobban” mozgalomról, mely a Szovjetunióban már régen meg­indult. A szakszervezet által meg­indított „Gyógyíts jobban” mozga­lom komoly fejlődést jelent az egész­ségügyi dolgozók vonalán. Az egész­ségügyi dolgozók magasabb szín­vonalú munkáját estik abban az esetben lehet biztosítani, ha annak alapvető feladatát — a nevelő mun­kát — a legszélesebb körben kiter­jesztjük és ez a nevelő munka, mind szakmai, mind politikai kép­zésre is kiterjed. Szapozskov pro­fesszor rámutatott a tervfelbontás jelentőségére az egészségügyi intéz­mények vonalán is. Hangsúlyozta a munkai elajánlásck fontosságát, amellyel nemcsak a munka mennyi­ségét, hanem a minőségét is meg­javítjuk. Megállapítása szerint a vi­déki klinikák és kórházak általában jól működnek. Szapozskov professzor tiszteletére fogadást adott Simek Árpád alispán elvtárs, amelyen Szikra Sándor elv­társ, az MDP megyei titkára, Deák Lívia elvtársim, a Párt városi tit­kára, az egyetemi professzori kar és a közélet vezetői jelentek meg. Szapozskov professzor „A Szov­jetunió egészségügyi szervezetének aktuális kérdéseiről” március 18-én, szombaton délután 6 órakor tartja meg nagy érdeklődéssel, várt elő­adását a központi egyetem aulájá­ban. (Rákóczi-út.) Baraava deloezá parasztsága is lelkes felajánlásekat tesz április 4-ra A megyében lendületesen szélese­dik tovább a mezőgazdasági ver­senymozgalom. A versenyszerződésekkef vala­mennyi gépállomásunk, állami gazda­ságunk és termclőcwportunk dolgo­zóé magasabb teljesítményeket vál­laltak, de most az ipari dolgozók példája nyomán a mezőgazdaság dol­gozói is újabb teljesítményeket vál taínc.k íeWzbadukkunk ünnepe tisz­teletére. A vállalásokban élen járnak a gépállomások dolgozói. A gépállomások dolgozóinak válla­lásai közűi kiemelkedik a két bara­nyai élmunkás traktorista, Jógii Ja­kab és Világos József vállalása. Jégíi vállalta, hogy április 8-ig beütemezett munkáját április 4-ére teljesíti. Ek­korára 30 százalékkal csökkenti üzemanyagfogynszfását és 50 száza­lékkal alkatrész fcthasználáát. Vi­lágos Júzisef április 9-i tervének teljesítését vállalta április 4-re, valamint azt, hogy már az eddig is csökkentett üzemanyagfogyasztását még 8 százalékkal, az alkatrész fel- használását pedig további tíz száza­lékkal csökkenti. Az állami gazdaságok vonalán is megindullak a felajánlások a felsza­badulás évfordulójára. Legelsőnek a némctbófyi állami gazdaság dolgozói tettek vállalást. Ezek közül a lég­ii bbak Schum János. Stocker János é' K tv ser Ádám, akik vállalták, hogy a hizóökrök hizlalásánál huszr,nö; kilogramm helyett harmincöt V lo- grammot érnek cl. Ugyanc-ak ki­emelkedő vállalást tettek a gazda­ság növénytermelő brigádjai, ame- lyek.vállalták, hc^iy az őszi és tavaszi növényápolási munkákat a kitűzött határidő elölt, április 10-e helyett április 4-ére elvégzik. A nagybudméri „Petőfi“ termelő­szövetkezeti csoport is munkafelaiín- lást tett. felszabadulásunk ötödik év­fordulójára, hogy a korai borsó, a korai burgonya, a tavaszi árpa, zab, tavaszi bükköny és a napraforgó ve­tését április négyre befejezik. A versenyben álló termelőszövet­kezeti csoportok egymás után fejs­zék be a tavasza vetést. A remény- pusztai termetőcaoport a vöröthero és a lucerna vetését a kitűzött ha­táridő előtt tizenhat nappal, március 15-re befejezte. A szigetvéri termelő- csoport ugyancsak befejezte az tír/nr és a zab vetését. A magyartelki cso­port az olajlen, tavaszt árpa és a lu­cerna vetését fejezte be a kitűzött határidő előtt. A verseny során szép eredményt ért el a királyegyházi cso­port, mely szintén befejezte az árpa, zab és borsó vetését. A járások között folyó mezőgazda- sági ver-enyben az eddigi eredmé­nyek szerint a következő rend ala­kult ki: 1. pécsváradi járás, 2. pacsi, 3 mohácsi, 4. siklósi, 5. szentlőrinci, 6. villányi, 7. hegyháti, 8. a sziget­vári járás,

Next

/
Thumbnails
Contents