Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-14 / 62. szám

2 n M pló 1050 MÁRCIUS 14 i vegyipari dolgozók nem a halálkufárok, hanem a béke mellett állanak A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének budapesti alakuló konferenciája Ismét jelentős béketalálkozó színhelye a Magyar Népköztársaság fő­városa, Budapest. Tizenöt ország vegyipari dolgozóinak küldöttei jöttek össze, hogy megalakítsák a nagy nemzetközi szervezetüket. Soknullió dolgozó nevében mondják el az egyes országok küldöttei, mi a helyzet az ő országukban. A Szovjetunió és a népi demokráciák képviselői mind nagyobb eredményekről számolnak be, az imperialista országok vegy­ipari dolgozóinak küldöttei pedig azokról a hatalmas harcokról, amelye­ket nap, mint nap folytatnak a kizs ákmányolókkal az elnyomás ellen, a háborús uszítók ellen a tartós békéért. A Park Klub nagytermét hatalmas vörös és világoskék drapériák díszí­tik. Középütt a Szakszervezeti Világ­szövetség jelvénye, a földgömb, mel­lette kétoldalt a különböző országok lobogói. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Zsofinvec Mihály nehéz­ipari miniszter, Marosán György könnyűipari miniszter, Apró Antal, a SZOT főtitkára, Harustyák József, a SZOT elnöke. A hallgatóság sorai­ban a vegyipari üzemek legjobb dol­f ozói: wttahánovisták, élmunkások, iváló munkások foglaltak helyet. A magyar munkásosztály üdvözlete A konferenciát Darvas József, a Magyar Vegyipari Szakszervezet fő­titkára üdvözölte, majd Panait Pas- eoli, a román küldöttség vezetőjének javaslatára egyhangúan megválasz­tották a konferencia elnökségét A különböző bizottságok megválasztása után Apró Antal a magyar munkás- osztály üdvözletét tolmácsolta. — A magyar szakszervezetek — mondotta — a proletár-nemzetközi­ség alapján állanak és harcolnak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért, a tartós békéért, éppen ezért nagy megtiszteltetésnek farijuk ezf a nemzetközi tanácskozást, , amelyen 15 ország küldöttei jöt­tek össze hazánk fővárosában. Utána a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Zsofinyecz Mi­hály nehézipari miniszter lépett a mikrofonhoz. Beszéde után út­törő pajtások kis csapata hangos dobpergéssel, áttörő zászlót lengetve vonult be a konferenciára. Közülük az egyik bátran az emelvényre lépett, bogy \ a boldog, szabad áttörök névé­" ben üdvözölje a konferenciát és p köszönetét mondjon a népi demo­m~ kráciának és a magyar áttörök — szeretett édesapjának, Rákosi- Mátyásnak azért a sok jóért, amelyben a magyar gyermekek részesülnek. A három nagy halálkufár Ezután Boleszlow Gebert, a Szak- szervezeti Világszövetség titkára üd­vözölte • megjelent küldötteket a Szakszervezeti Világszövetség nevé­ben. — A kapitalista országokban — folytatta — a vegyipari dolgozók ter­melése és ennek a termelésnek a fel- használása felett kartellek és mono­póliumok határoznak. Szorosabb nem­zetközi szövetségben állanok egymással, mint bármely más Iparág hasonló té­nyezői és közvetlen kapcsolatban vannak a háborúval és a háborús előké­születekkel. *—' A német páncélosokat, a nehéz tüzérséget és páncélkocsikat az I. G. Farben által előállított műgumiab­ronccsal látták eL A német bomba­vetőket az I. G. Farbennál előállított »luminnimmagneziium öntvénypáncél- zatital védték, az I. G. Farben által gyártott robbanó és gyújtóbombákat szállították és az I. G. Farben által termelt repülőgép benzint fogyasztot­tak. Az L G. Farben a háború alaff mesés nyereségekre tett szert. Hogy csak egy példát hozzunk fel: a háború befejezésekor az I- G. Farben több mint 100.000 hadifoglyot, illetve internáltat foglalkoztatott. — Büntetlenül maradt gyilkossá­gokért az I. G. Farben egyetlen igazi- tulajdonosát vagy igazgatóját sem helyezték vád alá. sőt még csak per­be sem fogták őket, mint háborús bű­nösöket. Vájjon miért? Merf hatalmas pártfogóik akadtak: az amerikai Duponf-ok. A háború alatt az amerikai és angol légierő majdnem teljesen lerombolta Frankfurt városát, de a városban le­vő I. G. Farben-közpon.' csodálatod­képpen elkerült minden bombázást. Ma a németországi amerikai meg­szálló haderők főhadiszállása az I. G. Farben épületében székel. — A Dupont története nagyon ha­sonlít az I. G. Farbenhez, Hatalma a háború alatt egyre növekedett. Vala­mennyi háború alatt hadianyagot szál­lított. A leglényegesebb azonban, hogy ők gyártják az atombombát. Az Egyesült Államokban a nép által fizetett, millió dollárokra rúgó adó­ból a háborús előkészületeket pénze­lik, ezek viszont óriási módon emelik a Dupontok profitját. — A harmadik halálkufár — foly­tatta Gebert — a brit Unilever, az angol-holland monopólium. A háború előtt Magyarországon, Csehszlovákiá­ban, Romániában és Lengyelországban is voltak leányvállalatai, ugyanígy Kínában is, szerencsére ezek ma már a nép kezében vannak. — Látjuk, hogy a tőkés és gyar­mati országok dolgozóit hogvan nyom­ják el és zsákmányolják ki azok a hatalmas vegyipari trösztök, amelyek a rombolásból és tömegmészárlásból élnek és húznak hasznot Ezek a leg­elvetemültebb erők uszítanak elsősor­ban az új világháborúra. Ezután elmondotta, hogy a tőkés országokban a vegyipar és a rokon­szakmákban dolgozók bére rendkívü. alacsony és bogy a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal 1948 április jelentésé­ben nyíl an rámutal az elővigyázat: intézkedések hiányosságára, vagy teljes hiányára Ebben a lekinlelben a Szovjetunió megemlítendő kivélel: u Szovjetunió külön bírálta el a kü­lönböző vegyipari tagozatokat és az egyes iparágakban dolgozók számára biztonsági intézkedéseket vezetett be. — A tőkés és gyarmati országok­ban a vegyipari dolgozók munkaideje nagyon hosszú. A Szovjetunió ezen a téren is figyelemreméltó kivételt ké­pez: a Szovjetunióban a vegyiparban dolgozók napi munkaideje 6 órá­ra, sőt egyes ágazatokban 4 vagy 3 órára csökkenthető. A népi demokráciákban is nagy hala dás mutatkozik a vegyiparban élelbe- 'épleett biztonsági intézkedéseket- valamin! a munkaidői illetően. — Ez tehát röviden a vegyipar1 munkások és alkalmazottak helyzete A munkásosztály egysége megdönthetetlen gát —Azért lámadják az imperialisták és a munkásmozgalmon belüli szol­gáik a Szakszervezeti Világszövet-sé gel, mert ez a szervezet a kapitalista gyarmati és félgyarmati államok mun­kásait egységbe fogja a Szovje unió- a népi demokráciák és az Uj Kína munkásaival — nemzetiségre, fajra politikai meggyőződésre és BoJoszlavr Gebert helyesléssel és tapssal fogadott beszéde után Ra­dies Árpád magyar küldőét, az elő­készítő bizottság tagja ismertette a japán vegyipari szakszervezet levelét, amely közki, hogy „az amerikai im­perialisták ügynöksége, a japán re­akció fél attól, hogy a japán munkás- osztály kiépíti kapcsolatait a nemzet­közi szakszervezeti mozgalommal “ Ezért akadályozták meg a japán küldöttek útlevelének kiadását. Megemlítette, hogy meleghangú le­vél érkezett Vietnam vegyipari «-zak- szervezetétől. A jugoszláv vegyipari szakszerve­zet táviratilag jelezte, bogy a kon­ferenciára két küldöttje érkezik. Az előkészítő bizottság—bolognai hatá­rozatának megfelelően ezt a jelentkezést nem vette fi­gyelembe. Radios beszámolója után az óbudai gázgyár dolgozóinak küldöttsége üd­vözölte a kongresszust, majd Eigenio Guidi, az olasz vegyipari szakszer­vezet főtitkára, a konferencia előké­vallásra Ha az imperialisták a hidegháborúról a cselekvésre térnének át... A magyar vegyipari dolgozók száma megkétszereződik az ötéves terv során Guidi nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után a koretaii küldöttség ve zetője vette át az elnökséget és Vik­tor Drozdnak, a lengyel delegáció vezetőjének adta meg a szót, aki: beszámolt a lengyel vegyipar roba- mo- fejlődéséről. Ezután Róbert Paul, a francia kül döttség tagja ismertette a francia papi;-- és kartonipari dolgozók mun- kafeltéle.eit, majd „ Richter gyógy­szergyár fehérköpenyes, pro« fej­kendős nőküldöttsége üdvözölte f kongresszust. Ezután Darvas József, a Magyai Vegyipari Sziaikszérve/eí főt'tkárn emelkedett szólásra, beszéli arról, hogy a Horfhy-korszakban s magyar ipar lényegében függvénye volt az imperialista külföldi bur­zsoáziának, ezen belül vegyiparunk a német I. G. Farbenindustrinak I-mertette a Szovjet Hadsereg fel­szabadítása után a Párt vezetésével kibontakozott lendületes építőmunkát. — Vegyipari termelésünk 1945 ófa kél és félszeresére emelkedett. — A felszabadulás óta 35 százalékkal iparunkban A következő felszólaló Pak-Im- Szun, az északkoreai küldöttség veze­tője volt. aki beszámolt arról, hogy 1945 augusztus 15-én a koreai nép a hősi Szovjet Hadsereg győzelmei kö­vetkeztében lehetőséget kapott arra. hogy független államot építsen. A vegyipari dolgozók sikeresen teljesí­tették az 1947. 1948-as lervel és kü­lönösen a kétéves terv első évének­emelkcdeft az foglalkoztatottak ség ügyét. A koreai nép hősies harca való tekintet nélkül. A munkások világosan látják, hogy érdekeik megvédéséhez szükséges a munkásosztály összefogása és egysége, amely megdönthetetlen gátat jelent a háborús uszítok és támadó terveik számára, olyan gátat, amelyen nem tudnak áttörni. szftő bizottságának elnöke emelke­dett szólásra. — A tőkés államokban a termeté* általában nem érte el „ háború etötii színvonalat — mondotta—. A válság a tőkés világban egyre nagyobb mére teket ölt. Nyug-odt íeíkiismerettel állíthatjuk, hogyha a dolgozók kitartással folytatják igazságos mozgalmu­kat, abban a pillanatban, amikor az imperialisták arra szánnák magukat, hogy a hidegháborúról a cselekvésre férjenek át. meg fog­nak győződni róla, hogy a leiga­zolt országok dolgozói ellenáll­nak és harcolnak azok eflen, akik az emberiséget új katasztró­fába akarják sodorni. Guidi ezután a szovjet vegyipar ha­talmas eredményeit méltatta, azl hogy 1950-ben a háború előt-ti termelést 50 százalékkal túlszárnyalták. Majd a n épi demokráciák sikereit vázol'a, végül a tőkés országok munkást s:- tályainak súlyos helyzetéi ecsetelte. száma. Az elért eredmények és ezeknek kö­vetkeztében az állandóan növekvő életszínvonal jelentős fejlődést ered­ményezett a szociális gondoskodás vo­nalán is. E téren is bebizonyítottuk, hogy élni tudtunk azzal a szabad­sággal, amelyet a Szovjetunió szerzett meg számunkra. ötéves népgazdasági tervünk alatt n vegyiparban iogtatkozta- toffak létszáma megkétszerező­dik. 38 új vegyipari gyárat építünk lel, amelyekben nagyszámú új vegyipari szakmunkásra, technikusra, vegyész­mérnökre lesz szükségünk. — Mi, magyar vegyipari dolgozók — fejezte be szavait — biztosítjuk a világszövetséget arról, hogy a szak­mai tagozatba tömörülve mindent megteszünk ■ béke megvédésére. Harcunk irányítója a Magyar Dolgo­zók Pártja, élén Rákosi elvtárssal. Ilyen vezetőkkel biztosak lehetünk abban, hogy megszilárdítjuk a békét és diadalra visszük a dolgozó emberi­1949 évnek a tervét. A koreai küldött ezután rámutatott a köz'ársavág déli részének sanyarú helyzetére, amely az amerikai im­perialisták igájában van. Korea felszabadulása után múlt év decemberének közepéig Dél- Korcában 149 000 hazafit végeztek ki. — A koreai nép fiai é3 leányai, akik szeretik hazájukat, fegyverrel a kezűiben hősi harcra kektek Dél- Korcában az amerikai imperialisták gyarmati politikája ellen. Ezután Hans Pauls az osztrák ve­gyipari dolgozók nevében üdvözölte a kongresszus, majd Dimitár Hrisz tov Krivoriev, a bolgár vegy:par szakszervezet főtitkára tartotta meg beszámolóját. Nagy tapssal fogado t felszólalása után Bózsoky Ferenc, a* elnökség tagja bejelentette, hogy számos üd­vözlő'ávirat. érkezett a kongresszus- hogy a különböző országokból. így Giuseppe Di Vittorio, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára i-s táv­iratban üdvözölte a konferenciái, amelynek vasárnapi tanácskozása Davidson norvég küldött felszólalásá­val ért véget. Nagy öröm átjutni a vasfüggöny ön“ Eugenio Guidi, a konferencia máso­dik napjának elnöke nyitotta meg a hétfői ülést. Kostas Theosz szabad görögországi küldöttnek adta meg a szót, aki ki­jelentette: A görög munkásosztály szilárdan állja a harcot annak elle­nére, hogy a görög nép legjobbjai haláltáborokban sínylődnek és pusz­tulnak el, hogy szakszervezeteiket elnyomják. Különös melegséggel mondott kö­szönetét a magyar munkásosz­tálynak, a Magyar Népköztársa­ság kormányának és személyesen Rákosi elvtársnak, azért a testvéri támogatásért, amelyet a görög népnek juttatott. Abel Shampion, a francia üvegipari dolgozók képviselője és Bozsoki Lajos magyar küldött felszólalása után Paul Pigelet, a francia vegyipari szakszervezet tálkára emelkedett szó­lásra. — Nem is tudják elképzelni örö­münket, amelyet mi egy kapitalista iga alatt görnyedő ország küldöttei éreztünk, midőn lehetőségünk nyílik átjutni az úgynevezett „vasfüggönyön" és eljutni egy olyan országba, ahol a munkásosztály saját sorsának irányítóba. — Ha a jobb bérekért folytatott küzdelem mellett minden erőnkkel a háború ellen harcolunk, az azért van, mert tudjuk, hogy az amerikai impe­rializmus veszélyezteti függetlensé­günket. Azért harcolunk minden erőnkkel a háború ellen, m'ert a francia dolgozók sohasem lesz­nek hajlandók háborút viselni a kapitalizmus járma alól felsza­baduló népek és különösen a Szovjetunió ellen. Pigelet beszéde ulán a budapesti kénsavgyár sötétkék munkaruhái kül­dő :isége vonult a terembe, hogy a küldötteket üdvözölje. Azután Rudolfs» Quitero venezuelai küldött beszé­de következett. — El fogom mondani Amerikában, hogy egyetlen ,,függöny" létezlkt «* imperialisták hazugság- éa rága- lomfüggönye, amellyel el szeret­nék takarni a világ többi dolgo­zója elöl azt a boldog világot, ahova a Szovjetunió és a népi demokráciák munkásai eljutottak, a nagy Szlalin bölcs vezetésével. Paul Pigelet francia küldött veite át az elnökiéit és bejelentette, hogy N.M Kovaljev szovjet küldött Iart beszámolót. Kovaljov s Népünk bátran néz előre Amikor a Szovjetunió küldötte az emelvényre lépett, a konferencia részt­vevői felállva, percekig lelkesen éltet­ték a Szovjetuniót és a világ dolgo­zóinak nagy vezérét, Sztálint. — Hálás köszönetét mondok a ma­gyar elvtársaknak azért a forró és baráti íogadia.ásért, amelyben bennün­ket részesiteritók és átadom a magyar dolgozóknak a szovjet munkásosztály jókívánsá­gait, hogy tűnél nagyobb sikere­ket érjenek el az új, boldog társa­dalom, a szocializmus felépítésé­ben. — Mi, «szovjet embere* nagyon jól tudjuk, hogy azok a {©ládátok, ame­lyek szakszervezetein* és nemzetközi szövetségünk előtt állanak, sikeresen megoldhatók, ha küzdünk a sorainkban létrehozandó egységért, a szabad, de­mokratikus szakszervezeti mozgalom egységéért. Meg vagyunk erről győ­ződve azért, mert saját tapasztalata­inkból tudjuk, hogy nincsen olyan erő, amely ellenáll­hat a dolgozó nép egységes aka­ratának, hiszen a dolgozó nép képviseli a tár­sadalom túlnyomó többségét. Ezután a Szovjetunió kimagasló gazdasági sikereiről szólott s ennek során részletesen ismertette az árle­szállítások jelentőségét. — Bármim is akarnák a kapitalista urak, a Szovjetunió ellenségei, „göb- belsi” propagandájukban lekicsinylení ennek a jelentőségét, ezeket a sikere­ket nem tudják elrejteni saját orszá­gaik munkásosztálya elől. Mindezeket a sikereket a szovjet nép a munká­sok, parasztok és értelmiségiek ön­feláldozó munkája eredményeként érte el, azért, mert nálunk nincsenek nagybirtokosok és kapitalisták, azért, mert Kommunista Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul gondoskodik a szovjet emberekről, akiket népünk boldogságának meg­teremtője, a nagy Sztálin lelkesít. (Percekig zúgó taps és éljenzés kíséri e szavakat, a konferencia résztvevői helyükről felállva tapsolnak.) Beszámolt arról, hogy a vegyipara dolgozók éppúgy, mint az egész szov­jet nép, a kommunizmus felépítéséért, a boldog örömteli életért küzdenek Vegyiparunk, amely évröl-évre túltcl siti állami terveinket, idő előtt teljesítette a háború utáni ötéves tervet is. Beszélt a vegyipari dolgozók egész­ségvédelméről, a biztonsági berende­zésekről, a vegyipar dolgozóinak járó 48 napi fizetett szabadságról, felemelt nyugdíjairól, eleven kulturális életé­ről, — a szovjet kormány gondosko­dásáról. — A tegnapi napon országunkban nagyfontosságú politikai esemény játszódott le. Országunk dolgozói megválasztották a szovjet hatalom legfelső szervét, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsát. A Szovjetunió dolgozói, akiket a hazánk felvirágoztatásáért folytatott harc további programmja lelkesít, ezeket a választásokat új termelési győzelmekkel köszöntik és :> munkalendület új hatalmas hulláma» val. Népünk tudja, hogy nem fenye­geti a munkanélküliség, a nyomor és a jogtalanság. Tudja, hogy ha ma jól él, holnap még jobban fog élni Népünk bátran néz előre, mert biztosítva látja jövőjét. — Mint látják, elvtársak, a szovjet nép minden erőfeszítése a békés alko­tómunkára irányul és arra, hogy még nagyobb mértékben emelje a dolgozó tömegek jólétét. A Szovjetunió fárad­hatatlanul harcol a békéért, a nemze­tek közötti együttműködésért, a há­borús gyújtogatok ellen. A Szovjet népnek ezt a harcát minden ország millió és millió dolgozója támogatja. Ugyanakkor az imperialisták egyre vakmerőbben szövik a népek bilincs- beverését célzó terjeszkedő terveiket, támadást készítenek elő a dolgozók érdekei ellen. — Hatalmas távolság választja "i azonban a háborús gyújtogatok _ kí­vánságait — hogy kitörjön egy újabb háború — magától a háborútól A háborút meg lehet és meg kelt előzni. A világ népei nem akarnak háborút, a békéért küzdő erők olyan hatalma­sak és olyan erősek, hogy ha állha­tatosan és keményen állják a harcot a békéért, akkor a támadók tervei halomra fognak dőlni. Ezért a hala­dás minden hívének ma az a felada­ta, hogy minden erejét az imperialis­ták terjeszkedő és támadó tervei elle­ni harcra mozgósítsa. — A demokrácia és haladás a Fé­ke és biztonság mindien őszinte híve a harc egyik legfontosabb fénye­zőjét tátja a világ munkásmoz­galmának egységében, a dolgo­zók nemzetközi szolidaritásának adandó erősödésében. — Ez a konferencia a világ vegy­ipari dolgozói első nemzetközi konfe­renciája — zárta szavait. — Az. itt megnyilvánult egy etéri és meggyőz bennünket, bogy most megalakuló szervezetünk képes lesz arra, hogy a világ valamennyi vegyipari dolgozó­ját fajra, politikai, ideológiai és vál­tási meggyőződésre való lekintet ivü­kül egyesítse a legfontosabb életér­dekért, a békéért, a háborús uszítok és ügynökeik ellen, a munkásosztály nemzetközi összefogásért és barátai* gáért folytatandó harcra. Kovaljov elvtáns beszámolóját a konferencia hosszantartó, viharos tapssal fogadta és perceken át éltet­te a világ dolgozóinak bölcs vezérét, nagy tanítómesterét, Sztálint. Még 11-es találat sincs A vasárnapi totófordulóban hatal­mas meglepetések voltak. Ennek szá- mit a Vasas veresége, az f.DOSZ nagykanizsai pontvesztése, valaminl a Csepel döntetlen eredménye. Ennek következtében sem 12, sem 11 taIáIfi­tos szelvényt nem találtak. Tiz talá­latot 36 pályázó ért el, ezek fejen­ként 3840 forintot nyertek. Kilenc ta­lálatot 342-en, míg nyolc találatot 2554-en értek el. Az előbbiek 402 fo­rintot, az utóbbiak 53 forintot kap­nak. A tizenkéttrilálíitos 'zelvény a következő: Újpest—Honvéd 0:3 2, Vasas—Teherfuvar 0:3 2, Győri Vasas —Postás 1:1 x, Debreceni Lokomotiv- Textile« 0:7 2, Soroksár—Dorog 1:2 2, Salgótartján—Szombathely 4:2 1, Olajmunkás—ÉDOSZ 2:2 x, Csepel— Előre 3:3 X, NYVSE—Ózdi Vasas 2:1 1, Kisvárda—Diósgyőr 2:2 x. Szegedi Taxtil—Szolnoki MTE 1:2 2, SVSE—Dinamó 0:1 2. . • •

Next

/
Thumbnails
Contents