Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-12 / 61. szám

1950 MÁRCIUS 12 W Ä P L O 9 A sztahanovista heszámoló után április 4-ére feles mnnkafelaiánlások történtek Ferene-aknán A szépen feldíszített felolvas í-terenn ben értekezletre jöttek össze a Ferenc nkriai bányászok, hogy meghallgassák börzsei Mihály bányameslert, aki mm! sztahánovista kiküldött résztvett a nia gvar sztahanovisták első tanácskozó sán. A sztahánovista kongresszuson az ország legjobb dolgozói vettek részt — kezdte beszámolóját Börzsei Mihály bányamester, hogy. egymásnak átadják a munka frontján szerzett tapasztala­tokat. Most azért jöttünk össze, hogy megárgyaljuk és megvitassuk a kon gresszuson elhangzottakat és ennek nyomán megnézzük, hogy a Ferene- aknán mikép lehet ezeket megvalósí tani. —- Nekünk a hős szovjet sztahánovista bányászokról kell példát vennünk, akik azért tudták te 1 jesítményiiiket négyszeresére, hétsze. resére, majd tizenkétszeresére emelni, mert újításokat, észsrerüsítéseket al­kalmaztak. — Nálunk is megvannak a feltété lek, hogy a feltörő Sztahánov mozga­lom tovább fejlődjön — folytatta Bőr. zsci Mihály, — mert az életszínvonal állandóan emelkedik és a munkakedv is sokkal nagyobb, amit bizonyítanak az egyéni versenyzők 180 200 száza­lékos teljesítményei. Arról beszélt ezután Börzsei bánya mester, hogy fokozatosan rátérnék majd a technika fejlesztésére. Várják már az új korszerű réselő. és fiírógé pékét, amelyek nagyban elősegítik majd a Sztahánov-mozgalo-m kiszéle­sedését. Börzsei Mihály felvetette a Ferenc aknán fennálló hibákat és többek közt rámulatott a fizikai dolgozók és a mii szaki értelmiség közti súrlódásokra. A fizikai dolgozók egy része nem segítő­társat látott a műszaki értelmiségben Ez nagyon helytelen és possz nercet, mert ha a bányászok és a műszaki ér leimiségiek nem értik meg egymást és nem fognak össze a hibák kiküszöbö­lése érdekében, akkor a Sztahánov- mozgialom kifejlődése lehetetlenné vá­lik. — A Szrtahánov-mozgalom kifejtesz tcsének érdekében első és legdöntőbb feladatunk — folytatta — a brigádok megszervezése nemcsak azért, mert a munkaverseny legfejlettebb formáin Hanem azért is, hogy az egyéni fete' 'lösséget mind jobban elmélyítsük dolgozóink körében. Ezenkívül fokoz«, tosan arra kell venni az irány! a F«' renc-aknán, hogy az elővájási és biz­tosító csapatok körében is a tegrövi- débb idő alatt megszervezzük és fej­lesszük tovább az ott még gyengén megnyilvánuló niunkaversenyt, mert csak úgy tudjuk biztosítani a rohamo­san haladó fejtések előkészítését. Középponti kérdésként szerepelt Börzsei Mihály beszámolójában felsza. badulásunk, ö törtek évfordulójának méltó megünneplése. Rámutatott arra, hogy a felajánlásokat április 4-ike után is kell tartani, sőt tovább kel. fejleszteni az eredményeinket és ezen keresztül meg fogjuk gyorsilani a Szia liánov-mozgalom megerősödését. Beszámoló után a bányászok zöme lelkes Iiorcrcászólásokhan jelentette be munkafelajánlását április 4-érc. Kisander József Ilit százalékról 130 százalékra emelj teljesítményét. Laki Vendel 100 százalékról 130 száza­lékra, Varga János IX 113 százalékról 123 százalékra, Réli János 172 száza lókról 105 százalékra, Lajos János II 125 százalékról 145 százalékra, Litter József 162 százalékról 102 százalékra. Horválh József II 118 százalékról 140 százalékra, Szabó Jenő 117 százalékról ,140 százalékra, Laki József 113 száza lókról 140 százalékra, Meződi György 130 százalékról 150 száza'ékra, Fóris András 116 százalékról 136 százalékra. Lakatos István I. 116 százalékról 136 százalékra, Rózsa István 116 százalék, ról 132 százalékra, Bánfai Ferenc 116 százalékról 130 százalékra, Haraszii Henrik 110 százalékról 130 százalékra, Meződi Sándor 130 százalékról 160 szá­zalékra, Nádai Gusztáv 120 százalék­ról 145 százalékra emeli fel tejesílmé- nyét április 4-ig. Ragoncsa József IV és Köröszlös Jó­zsef csillések vállalóik, hogy fejtésük. bon bármennyi is lesz a kitermelt szén, azt kelten fogják kiszállítani. A csa­patfelajánlások a következők: Marton János csapata felajánlotta, hogy lelje, sílrnényét 108 százalékról 120 száza­lékra emeli. Pleinsek Marion csapata 110 százalékról 120 százalékra, Györkö József 11 csapata 107 százalékról 117 százalékra, Liska Ferenc I csapata 162 százalékról 172 százalékra. Böröcz Ja nos V. 117 százalékról 132 százalékra, Müller Nándor 118 százalékról 140 szá­zalékra, Dorogi I.ajos csapata 104 szá­zalékról 125 százalékra, Fischer János VI 108 százalékról 130 százalékra, Pctschnig Károly 116 százalékról 140 százalékra, Mezei János csapata 107 százalékról 140 százalékra emeli telje­sítményét. A lelkes sstahánovista-beszámolő a/. Inlernacionálé elénekléséve! ért véget. Ma délelőtt bányászku!túr<iiQsor a színházban Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a pécskörnyéki bányászok ha­talmas arányú kultúrműsora a pécsi Nemzeti Színházban. A bá­nyászáéul túr-gárdák e találkozója egyúttal méltó betetőzése is lesz a Magyar-Szovjet KuHúi-a és Barátság Hónapja ünnepségeinek. A matiné fontosságát még az is emeli, hogy a műsort a magyar és román rádió Pécsett lartózkodó vezetői is meg­tekintik. TÖRÖK ELVTÁRS FELSZABADULÁSA Szinte moccanás nélkül hallgatták a nagy teremben visszacsenyö szavakat Amikor az előadó beszéde közepén járt, már megérezték, hogy a holnap úgy kezdődik majd számukra, ahogyan edd:g sohasem kezdődött nap az éle­tükben. Az új, vállalatvezetőket megismerte- lik feladataikkal . . . Török Géza ott ül köztük. A ügyelő csendet, ami idáig feszült benne, a szavak végeztével felváltja valami szo- i rongó érzés. Nem a feladattól fél. At­tól fél, hogy nem tudja jól végrehaj­tani, úgy, ahogy a Párt. a dolgozók érdeke kívánja. „Irányítani a dolgozó i nép érdekében .. .“ — zakalo! a gon- | doiatai között egy mondat. Még a j pártiskolán hallotta. És a szornnsá érzés nem múlik el. Olyan ez, mint amikor először lépett a kasba, amikor először suhogott le vele a bánya mélyébe a felvonó. Húszéves lehetett akkor. A zárószavaknál felemeli a fejét. ,.Oll áll melleit elek a Párt..." Tudja, hogy ez olyan segítség, amely minden nehézségen átsegíti. Vajszló . . . 1949 december 23. Be­mutatja megbízó levelét. A dolgozó néptől kapta. Azoktól, akik öt évvet ezelőtt elindullak az úton. hogy or­szágukban megszüntessék a kizsákmá­nyolást. A régi tulajdonosok csöndben men­Szélesedik a mezőgazdasági mnnlí a verseny Baranyában bari állami gazdaság dolgozói párosversenyre hívták ki Liptódot. a ma/si dolgozó parasztok pedig a nagynyárádiakat Fonos üzemi értekezletre gyűltek össze péntek este a bari állami gaz­daság dolgozói. Több nagy esemé­nye volt a gyűlésnek: az első Rara- dics Mihályné élmunkás kitüntetése, a másik az újítók megjulalmazúsa, a harmadik, de legfontosabb a lipiódi állami gazdasággal való párosverseny megtárgyalása. Külön-külön is mind a három fon'os esemény volna az üzem éleiében s most így együtt lelkes ünneppé fokozzák a gyűlést. Együtt van az egész gazdaság, mi­re megkezdődik a gyűlés. Oszter- majer elvtárs. az üzemi pártszerve­zet ‘jtikára megnyitja a gyűlést, az'án pedig átadja a szót Precz elvlársnak, a DÉFOSZ megyei titkársága kikül­dői Íjénak. ( demokráciánk Pártunk ve­zetésével elért győzelmei- ről beszél röviden Precz elvtárs. És felsorolja azokat a sikere­ket, amiket az utóbbi hónapokban ő- Baranyában is sikerült elérnünk.' Azo'án a versenyről beszél- melynek eredményéként megszüleKek az olyan teljesítmények, mint a Karadic-néé­Népi Legyen minden dolgozó tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak A Magyar—Szovjet Barátság Hó­napja keretében eddig lezajlott ese­mények, a hozzánk érkezett kiváló művészek, tudósok, sztahanovisták előadásai, itt bemutatott teljesítmé­nyei újabb területeken tágították a Szovjetunióról való ismereteinket, lljabb élményekkel gazdagodtunk és ezek a szocializmus egyetlen orszá­gának hallatlanul fejlett iparáról, mezőgazdaságáról, irodalmáról és művészetéről beszélnek. Ismételt bi­zonyítékokat tártak elénk a legutób­bi hetek arról, hogy a szocializmus­ban milyen korlátlanok a fejlődés lehetőségei és jólesően kellett min­den esetben megállapítanunk, hogy az- a nép, amely ebben a legfejlet­tebb társadalmi formában él, nem­csak felszabadítónk, hanem bará­tunk és támogatónk mindennapi éle tünkben, hatalmas tapasztalataival mellénk áll, hogy mi is mtelőbb megvalósíthassuk hazánkban a szo­cialista életformát. A két ország közötti szoros, baráti kapcsolatnak hivatott utiinkálója ná­lunk a Magva'1- Azov jel iái-a :i" -\ raoM lezajló Magyar-Szó.jel ítm -: • -ág Hónapját is ez a 'ársada in, s/., rv rendezi és ugvanesak a Társaság ki 'bán jeleni! a Szovjetunió viti foglalkozó, népszerű hetilap is, az „Uj Világ“. Egyre fokozódó fel­adataink és eredményeink késztetnek bennünket arra, hogy az eddiginél jóval többet foglalkozzunk az élen­járó tüdőmön gok és művészetek, a legfejlettebb ipari és mezőgazdasági állam életével, mert további fejlődé­sünk minden kulcsa a Szovjetunió kezében van. Ezért elengedhetetlen, hogy a Magyar—Szovjet Társaság előállásain, kiállításain, kampányain minden dolgozó részi vegyen, ezért kötelessége minden dogodéinak a Magyar—Szovjet Társaság tagjaként ápolni a magyar—szovjet barátság ügyét, amely a béke ügyének mun- kálását is jelenti egyúttal és ugyan ezért kell állandóan olvasni a Szov­jetunió legújabb sikereiről beszámoló és eddigi eredményeivel részletesen megismertető ,.Uj Világot“. A Magyar—Szovjet Társaság.. pécsi csoportja ma, vasárnap tagszerző é* ..Uj Világ“ előfizető-szerző kampányt indítót/ el. A végső eél a Társaság milliós szervezetté való kifejlesztése s ezen át a baráti Szovjetunió tel- iosulih megismertetése. iikívii'. hogy a Magyar—Szov­jet Társaság a legkiválóbb kultúr munkát végző '.érv az országban mindennapi mmiivánkban is segítő kézzé válik. Ezután s amit mos! még fokoznunk kell. hegy a mezőgazdaságban és azon be­lül elsősorban a legfejlettebb szekto­rokban az állami gazdaságokban is kialakuljon az iparhoz hasonlóan a Sztahánov mozgalom. Meghaló, szép, ünnepélyes pillanat következik: Karadicsné piciiére ra­gyogó ölágú cs'llagot. az élmunkás jelvényt feliüzi.— Lelkes 'aps. har­sogó éljenzés és Baranya áilami gaz­daságainak első női élmunkása kicsit teHogódo.tan néz ünneplő társaira. Aztán megtalálja hangját. Arról be­szél. hogy érzi. mire kötelez az öt­ágú csillag. Hogy ezu'án még többet, még 1 jobbat ... 1 Hangja belevesz az éljenzésbe, mely szinte egybeolvad azzal a tapssal, ami a négy újító, So'ymosi Mihály. Nagy János. Szokolai Zsigmond és Pozsgai Ágoston megju'.almazá-ának bejelenlésé! követi, kerül sor a verseny érve­iül ismertetésére. Inkább —■~— csak összefoglaló az. hisz a verseny részletei már előbb meg­születtek. Megszülettek a brigádok, a munkac-apa ok megbeszélésein, n.cg- szöicttek az egyes dolgozókban, akik már elhatározták, hogy túlteljesítik (evükéi. Mindez könnyen ment, mer a tervet már felbontották brigádokra- műnkacsoporlókra, egyénekre s min­denki tudja, mi: kell neki elvégez­nie a lerv teljesítésére s azt is. mi­vel járulhat hozzá a versenyben ah­hoz. hogy megnyerjék Lipíóddal szem­ben A verseny azonban akkor igaz n verseny, ha mindenki egyénileg is versenyez. Érzik, tudják ezt a b-.-i gazdaság dolgozói, ezért hangzanak el egymásután az egyéni kihívások is. Elsőnek a trakloro-ok hívják ki egy más! Bálint Vendellel az élükön, az­után Karadicsné hívja ki a baromi - telep dolgozóit. A területi brigádban dolgozók versenykihívásai köve ik egymás:, majd a kocsisok hívják ki egymás I versenyre. ái'nak fel a dolgo­zók. — Auer Mihály ............. Hcng! István hivia ki vá llalva- hogy 20 százalékkal emeli a göbötyök hizlalás: súlyát, Mohr János eltelő az elhullás csökkentésére hir­det párosverecnyt, Kojetics Ernő Lam­port Bélával lép versenyre, szinte vé­gi-hossza nincs a lelkes kihívások­nak. Azlár megvá'a z.ják a küldő t- ségel. amelynek tagjai másnap át­mennek Lip ódra -'smerte'ni az oltani állam' gazdaság dolgozóival a lehí­vási.. A lip'ódi illant! gazdaság dolgo­zói elfogadták a bár iák kihívását és vállallak, hogy túlteljesítik a báíi ál­lami gazdaság dolgozóinak verseny- pontjait. * Falugyűlés Majson. A községbe el­jutó11 a gépállomások, az állatni gaz­daságéit, Icrmelőcsoportok versenye. — Követjük a példát'1— hátározlák cl a májsjf dolgozó parasztok. A falu­gyűlés clhaldroz'a. hogy minden mun­kál ö*. nappal a kitűzött határidő elöli végez el minden majsi dolgozó paraszt. A versenytárs pedig Nagy- nyárád lesz. Nagynyárád. Az egész falu feldí­szítve várja a majsi dolgozó parasz­tok e!ör% jelzett küldöttségét. Fcldí- szíteM kocsikon zászlókkal érkeznek meg a majsiak. A nagynyárádiak a kulűrház előtt várják' őket. Bódi Fe­renc községi bíró üdvözli a 12 tagú majsi küldöttségei. aztán megkezdő­dik a gyűlés a kuUúrliázban. Csirke Mihály, majsi DÉFOSZ titkár, a kül­döttség vezetője ismerteti a majsi dol- gezó parasztok versenykihívását. szakítják közbe mind­untalan beszédéi k-------------------amikor befejezi az eg ész terem egyhangúan zúgja: El­fogadjuk. Bódi Ferenc foglalja sza­vakba az egybegyült dolgozó parasz­tok akaratát: — Elfogadjuk a maja' dolgozó parasz ok kihívását — mond­ja és ígérjük, hogy minden munkál még a majsiaknál is előbb fejezünk be, még pedig a legjobb minőségben. * A németbólyi és a villányi gép­állomások példája nyomán Baranya gépállomásai Ikivétel nélkül páros versenyre hívták egymást. A mágo- csi gépállomás a pécsváradil. a szent- lőrinci gépállomás a kélujfaiutil. az újpetrei gépállomás a palotabozsókit h'vla ki párotverstnyrn. A páprád; géf állomás dolgozói elhatározták, hogy a rövidesen üzembe lépő ócsárdi gépállomást fogja,k kihívni. — A kollektiv szellemnek szép példáját muta.'ák a mohácsi Járás­bíróság dolgozói az elmúlt héten ,A mohácsi járákbííó-ág büntető irodájá ban több kartárs megbetegedése- a büntető ügyforgalom állandó növeke­dése folytán o yan munkalorlódás á! lőtt elő. amelyet a biinte'ö iroda dol­gozói megteszi e t munkával sem lei­tek volna képerek egyedül f.'do'goz ni. Erre a bíróság összes dolgozói önként, egyhangú :g e'ha ároztá' hogy mindaddig, amíg a büntető iroda há'ra'ékban van. mindennap délután 4 órától 6 óráig a hiva a'o munkaidő u án a bünte ó irodának segí és a saját munkáiá! igyekezik k zárólag a hivatalos munkaidő a a' elvégezni.. Eavmasután Elfogadjuk. n^k el. Hatkor röpgyülést tart. Öröm és bizonytalanság sugárzik felváltva fe. léje a malom tizenkét alkalmazottjá­nak szeméből. De ö már nem bizony­talan. Nyugodtan, csendesen, de vég­telen biztonsággal beszél. — Közösen fogjuk végezni a mun­kát. Nekem a maguk segítségére van szükségem ahhoz, hogy igazán tudják dolgozni. Jól.. . úgy. ahogy valameny- nyiiink érdeke kívánja . .. Átnézi a malmot. Kic-it jára­tos benne, dolgozott már malomban . ■ mint zsákoló. A főmolnárral beszélget, nek, Pintér Józsi bácsival. Uj szila ké­ne. De miből? Kint Angyalócon — ott van a tégla­gyár. ami szintén a malom tulajdono­saié volt — az ólt-n. tele vannak ser­tésekkel. Másnap beutazik Pécsre. En­gedélyt kér. A disznókat el kell adni, a szita jobban kell. Sikerül a dolog. Aztán a kazán jön. Ki kell tisztí­tani. Nem lehet így tovább menni ve­le, mert a maguk kára az. — Naponta két mázsa szénnel töb­be kerül — mondja neki a fűtő, Polgár János elvtárs. Valamennyien dolgoznak a kazántisztításon. Vidáman megy a munka. Valami jó zsongás kapta el az egész malmot. Mintha csak most élne. mintha csak most hallották voina e 5- ször a'gép dobogását, a kerekek zaka­tolását. Vagy hallották, csak új ü'e- ma lett a dalnak? Reggel összejönnek. Pontosan fél nyolckor. Azóta már mindennap. Új­ságot olvasnak. Azután megbeszélik. I’löször csak egyikőjük oivasott. Aztán elkezdték: ma én olvasom, aztán majd te és így sorba megyünk... igaz-e? Jobb lesz úgy. gyakoroljuk magunkat — mondta Polgár elvtárs. l munka U<*/,b«-n halad.A ma­lom kapacitásához előirányzatot csi­nálnak. S az előirányzat teljesítés« napról-napra emclked'k. J06 százalék, aztán tegnapelőtt 115 százalék. Török elvtárs ott jár a gépek között, meg'»- metkedik a falubeliekkel. Nézi a zsá­kolást. nézi hogy töltődik a fehér ke­nyérnek valóval megannyi barna zsák. Esténként -— kétszer egy héten — szakmái továbbképzést tartanak. Az első tanuló Török Géza vállalatvezető clytárs. — Engem szedjetek csak eló a leg­többet — mosolyog az előadó molná­rokra. — Én tudok ebből a legkeve­sebbet. De nem akarom, hogy sokáig így maradjon — teszi pontként a vé- gérc. Egy órát tanul. Siklósra jár. Bolse­vik Pár! szemináriumra. Szakmai köny. veket is olvas. De nincs megelégedve a haladással. Kevés... kevés. Úgy ér­zi kevés az. amivel mindennap elörz tud menni. Az újabb nehézségek, aka dályok megrázzák egy kicsit. De az­után egyre zökkenésmentesebben len­dül át a kerék. Segítsége van. A Párt cs tizenkét ember. A malom tulajdo­nosai a malom do'gozói. Akik millió­kat képviselnek a vajszlói malomban is. Mindent megbeszélnek. Az irodán nem történik olyan, amit ne tudnának, ne helyeselnének kint. Tesuap rcsséi történt ezen az első változás. Reggel odaálltsk az emberek Török elvtárs elé: — Arról akarunk szólni, hogy ápri­lis 4-tc vállaljuk, hogy száztizenöt százalékot elérünk. De nem úgy akar­juk, mint sok helyről olvastuk, hogy csak felszabadulásunk ünnepére el­érjük. Ezt akarjuk tovább is tartani. Jó melegség fut a szivére. Kitárul benne minden, mint a tavasz nyitotta föld, fa. kibújó apró új életek. Büsz­ke a kollektívájára. F.s úgy érzi, hogy ez csak az első lépés. Az első gyü­mölcse a munkának. S érlelődik * többi. Amikor kimennek. I örök Géza áp­rilis 4-re gondol, öt évvel ezelöM, amikor szabadságot kapott, úgy encr le, hogy a teste lett szabad, nem kell eladnia másnak, kónyre-kedvre kizsa- roltatni erejét. Nem kell fejet haj­tania senki előtt, s ót már nem viszik el, mint az apját, aki ki merte nyitni a száját, őt már nem hívják „piszok kommunistának“. arra «KKor nein gondolt, csak most, öt évvel a felszabadulás után, április 4-ént.k mgünnepléscr« készülődve, hogy teremtő erejét is fel­szabadította az a nap. >->«»• helyt ál! itt, amivel vcg,ö ü ®gy ürrm vezetését. Nagy erő ez S a sok fel­szabadult Török Géza. ha akarjs. ez­zel az erővel hegyeket ind megmer- ditant. Lorenz Mária

Next

/
Thumbnails
Contents