Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-12 / 61. szám
1950 MÁRCIUS 12; s NAPLÓ Tegyük vezefőképessé pártszervezeteinket a termelőesoportokban Baranya menye tszcs-párttitkarai Szikra Sándor elvtárs beszámolója nyomon megvitattak tennivalóikat Pénteken értékezleijre üllek ős'zc Baranya termelőcsopiorljainak párt- titkárai, hogy megbeszéljék eddig.' ta- pasztalalaikat és azok alapján meghatározzák a feladatokat» amelyek a szocializmus építésében a pártszervezetekre hárulnak. — Legyen ez az értekezlet olyan munkáéi eljczlef. aSiely útmutatás ad a termelőcsoporíbcli pártszervezeteknek a további munkához — mon- dotta Sládinger István megyei szervezőtitkár elvtárs megnyitóbeszédében. Tcrmclocscitporljaink száma liuszonegyszerese a tavalyinak Szikra Sándor megyei titkár elvtárs beszámolt ezután arpó) a hatalmas fejlődésről. amelynek során megyénkben a tecmelőcsoportok száma huszonegy-szeresére emelkedett . Az egy évvel korábban megalakult termelőcsoportok gazdaságilag komoly mértékben megerősödtek és példájukat követve egyre több községben alakulnak az újabib- és újabb ter- melőcsoportok. — Az új csoportok, tömeges alakulásában igen nagy szerepe vc-lt a Szovjetunió kolhozai példájának, annak, hogy az elmúH évben a Szovjetunióban járt parasztküldöilek 'elhozták tapasztalataikat és megismerteitek dolgozó parasztságunkkal a fejlet: nagyüzemü gazdaság előnyeit, a szocialista mezőgazdaság igazi arcát. Elmondolla ezután, hogy a termelőcsoportok pártszervezetei ezzel a hatalmas fejlődéssel nem tartottak lépést. Ennek oka .egyrészt a tapasztalatok hiánya volt, másrészt az. hogy a Megyei Bizottság és a járási bizottságok sem a pártszervezetek működésére, azok megerősítésére, hanem a lerme- lőcsoporlok megszervezésére, gazdasági irányítására fordítottak nagyobb gondot. Legfontosabb feladat a tavaszi munka A termelöcsoporlok pártszervezet-cinek feladataira áttérve hangsúlyozta, hogy az első és legfontosabb feladat a tavaszi munka megindítása, különös súllyal az egyéni versenyzés felé. — Arra kell förckedniök tszcs pártszervezeteinknek — mondolla t-> hogy minden csoporríag álljon versenyben egyéni tervével és igyekezzék azt túlteljesít eni- A Megyei Bizottság nevében, javasolta a párttitkár elvártaknak, bogy az ipari munkások példáját követve mcltő készüljenek lel április 4. megünnep'ésére úgy- hogy a tavaszi munkák elvégzésére tegyenek felajánlásokat. Javasolta Szikra elvtárs azt is, hogy ta munkaverseny és a felszabadulásunk ötödik évfordulójára let! felajánlások végrehajtása során jelentkező eredményekről a párt titkár elvtársak értesítsék a Párt megyei lapját és más módon is gondoskodjanak az eredmények nyilvánosságrahozásáról. — Emeileilt éber izemmel figyeljék az elmaradást is és az elmaradókat a kcmmur.ista bírálat fegyverével segít-ék felemelkedni. A tszcs pártszervezetek megerősítése A jó termelési eredmények e'cré- sere és a termelöcsoportok tovább fejlődésének biztosítására az első és legfontosabb feladat • tszcs pártszervezetek megerősítése. ahol nincs, olt gondos, körültekintő előkészítés utáni megalakítása. Ä tszcs pártszervezetek vezetőinek újra és alaposan á: kell tanuimá- nyozniok a' termelöcsoportok szervezeti szabályzatát, mert, ennek ismerete terén komoly hiányosságok mutatkoznak. A pártszervezetek megerősítésével 4s új szervezetek alakításával kap- Q-olalban figyelmeztette Szikra clv- Társ a párttitkárokat az ekörü’ előfordult hibákra. Hangsúlyoz'a, hogy a pártszervezet tagjai csakis a legjobb. legbecsületesebb dolgozók lehetnek. Különös súllyal hívta fel a figyelmüket a nők és ifjak bevonására nemcsak a tagságba, hanem a vezetőségbe is. A tszcs pártszervezeteknek jó viszonyt kell teremteniük a Községi alapszervezetekkel» de meg kell szüntetniük az összeolvadást. Jó nevclőmunkával kell meggyőzni a községi pártszervezetek vezetőségé! és tagságál, hogy közülük is minél nagyobb számban lépjenek -be a csoportba. A járási bizottságoknak alapvető fordulatoi kell venniük. legfontosabb feladatukká kell ten- nlök a termelöcsoporlok pártszervezeteinek támogatását és ellenőrzését, igyekezniük keli, hogy a páriszerve- zeteket alkalmassá tegyék az önálló munkára. A tszcs pár-szervezet vezetősége viszont irányítsa és segí's-e az intéző bizottság munkáját, nevelje rá az intéző bizotlságo' arra. hogy munkáját önállóan végezze. Meg kell szüntetni az etmosó- dottságet nemcsak a tszcs pártszervezet és a községi pártszervezet, hanem a csoporton belül a párt- és csoport között, is. — Átütöerejű, vezetöképos pártszervezeteket kell teremtenünk a termelőszövetkezeti csoportokban, ez most az első és legfontosabb feladat — fejezte be beszámolóját Szikra elvtárs. A kólák be akar fnrakodui a csoportba A beszámoló utáni vita során elhangzott felszólalásokból élesen bon r-akozott ki egyrészt a mezőgazda:iában a szocializmus felé megtett komoly lépés: a termelőcsoportok lendületes fejlődése, másrészt kibontakoztak azok a hibák, nehézségek is, amelyek a kezdheti munkában jelentkeztek. A korábban alakult termelöcsoportok párttitkárai, Zsigái elvtárs, a mekenyesi, Petrás elvtárs a reménypusztai terrnelöcsoporttól, büszkén számoltak be azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket eddig Pártunk és a kormány támogatásával elértek- A többi felszólalásban is szintté kivétel nélkül ismétlődött meg, hogy a kezdeti ingadozás után hogyan szilárdult meg az elhatározás a csoportjukban és hogyan vélt a csoport élete egyre egészségesebbé. ; Arról is beszámoltak a felszólalók, hogy a icrnJ. „ cs°Portok fejlődésével hogyan erősödött a falusi lriesák- - mányolák aknamunkája is- Vajda János elvtárs elmondta, hogy hogy az apátvarasdi tszcs-bc vagyonkorlátozott sváb kulákok akartak befurakodni, Szűcs elvtárs Vok'ányból arról számolt be, hogy a kulákok névtelen levéllel igyekeznek személyes ellentéteket szítani a veeztők között. Baranyai elvtárs, aki éppen pár'isko- Ián van, ott hallotta hírét, hogy távollétét kihasználva akart befurakodni a csoportba egy kulák. Magyarbólyban a járási bizottság és a Mezőgazdasági Igazgatóság kiküldöttének jelentése ellenére is sikerült három kuláknak befurakodnia a csoportba. Kitűnt a felszólalásokból, hogy a .termelőcsoport párttitkárai és a tagok is egyre tisztábban látják a kulák- iámadás veszélyét és tudják, hogyan kell c.lcne védekezniük. A* egészsége«! bírálat komoly fejlődést hon Rádi Józsefné és Mészáros Pálné elvtársnőkön kívül Mészáros Sándor elvtárs az ilocskai termílőcsoportbój, Petrás elvtárs a . reminypusztsí eso» portból is számot adtak arról, milyen hola'mas új lendítőerőt jelent a munVá'áhan a nők bevonása. / Reménypusztán a nők voltak a verseny kezdeményezői 25—30 százalékos többtermelési felajánlásaikkal és kezdeményezésük magával rántotta a férfiakat is. A kezdteti nehézségekkel járó leggyakoribb hiba az volt, hogy a pártszervezetek vezetősége inkább a gazdasági kérdésekkel törődött, magával a tszcs megszervezésével foglalkozott és nem töltötte be politikai irányító, vezető szerepét. Ezt a hibát nemcsak a felszólalók megállapításai, de maguk a felszólalások is bizonyították, mert a felszólalók közül sokan nem a pártszervezet, hanem a termelőcsoport problémáival foglalkoztak. A termelöcsoportok munkájában előforduló hibák közül Zsiga elvtárs a mckénycsi tszcs pártszervezetről elmondotta, hogy egy párttagot a vezetőség kritizálása miatt kizártak. Mióita visszavették, megindult az egészséges bírálat és ez máris komoly fejló'dést hozott a pártszervezet munkájában. Mészáros Sándor elvtárs arról számolt be, hogy Ilocskán még az elmúlt napokban is közös munkával szórták ki a műtrágyát és a munkaegységet is közösen számolták cl. • Kaszapovics András elvtárs Kátoly- ból és még néhány felszólaló a gépállomások munkájában mutatkozó hibákat vetették fel. Ezekre válaszolt Tóth István elvtárs, a németbólyi gépállomás párttitkára, amikor kérte, hogy a tapasztalt hibákat a termelőcsoportok jelentsék a gépállomások vehetőinek» ne hallgassák el és különösen arra ne adjanak alkalmat, hogy ezekből a hibákból a kulákság kovácsoljon magának fegyvert. Küszöböljük ki a icmai'adást Szikra elvtárs részlc’sen válaszolt felszólalásokra. Megállapította, hogy azok is igazolják: a tcrmelőcsepcrtck hctalmasará- nyús, fejlődése mögött elmaradtak c pártszervezetek, de elmaradtak a járási bizottságok és a mezőgazdasági szervek is. Az első feladat, hogy ezt a lemaradás: kiküszöböljük, azonnal megkezdjük a tavaszi mezőgazdasági munkát és Rákosi elvtárs vezetésével a munkásosztály támogatásával, a Szovjetunió kolhozparasztjainak példája nyomán nálunk is minél nagyobb lépéssel vigyük előre a mezőgazdaságban a szocializmus építését! cA ^((ítmjiekly-kénu csoport Hatslm?s sikert araíolí a Pjatnyickij szovjet állami népdal, népi zenekar és táncegyüttes a budapes-i bemutatkozó előadáson és több vidéki városban is. A nrgyszerü együttes eredeti népviseletben, magas művészi színvonalon musttá be a különféle, szebbnél-szebb népi dalokat, táncokat, bizonyává a szocialista kultúra fölényét, magasrendűségéi, példamutatását. A női táncegyüttes minden tánca csupa szín cs báj volt, a szovjet nép optimizmusából fakadó művészi alkotás. Ez az énekből^ és táncból font virágcsokor a Magyar—Szovjet Barátság Hónapjának egyik legfőbb ékessége volt. A férfi táncosok féktelen, élettel teli táncai tomboló sikert arattak. A világ legszebben táncoló népe jelent meg Budapest cs néhány vidéki város színpadán. Példa volt ez az együttes arra is, a szocializmus hazájában milyen kimagasló jelentőséget tulajdonítanak a népi művészeteknek, a nemzeti kultúrának. — Alázatos szabadság! Engedjék meg, hogy nevemen szólítsam magam: Tócsa Manó vagyok, az Általános Mindazonáltal hivatalvezetője, gyermektelen családapa és nős agglegény. _ Nem kívánom soká igénybe venni idejüket, de hi gyjék el, érdemes rólam olvasni és érdemes rólam hallani. Éppen ezért én is szeretem, ha írnak rólam és ha beszélnek rólam. Nem is olyan rég olvastam az újságban magamról egy cikket, melyben az állt, hogy az. elmúlt évben' ennyi és ennyi millió hatszáz- ötvenkétezerháromszázhuszonkilencen utaztak vonaton. — Mindjárt magamra ismertem. Én voltam az a kilencedik, mikor Pipacspiskótára utaztam. És képzeljék, a múltkor meg a nyílt utcán hallom, hogy két ember beszélget és mit gondolnak, mit mondott az egyik? Azt mondta: Mi a Manó! — Bizony, mi vagyok én? Nem akármi, annyi bizonyos! Ennek ellenére most mégis önkritikára készülök. Mit csináljak, hogyha muszáj!! Meg is mondtam a hivatalban, készüljön fel mindenki, mert mához egy aktafordvlóra nagy kritika és önkritika napot tartunk. Az én önbírálatom lesz a legmegrázóbb, a Icbönbírálóbh, de az én kritikám lesz egyben a leg- dorongolóbb, akit én a szájamra veszek, az nem marad szárazon. , ... , _ Odaáll ok a köz színe elé és maró ön gúnnyal íg y szólok- Üdvözlöm a jelenlévőket. — Köriibelül ezt fogom mondani: Elismerem, hogy én is néha, ez nincs kizárva, tévedhetek, de — aki nálam jobban és többet dolgozik, az már feleslegesen strapá'ia magát és ennek semmi értelme nincs. Van itt a hivatalban egy pár ilyen túlzó alak. Nem akarok ujjal rájukmutatni, de például Kád Vince, aki a munkaidő befejezése után mindjárt lelép, csak úgy elsétál, soha nem túlórázik, mert neki úgy látszik nagyon sürgős a dolog és időre elintézi az aktákat. Nem mulaszthatom el, hogy építő bírálattal rá ■ne mutassak, hogy Kádné állandóan szürke és barna ruhákban jár. — Folytatom önbírálatom. Elismerem, hogy vannak emberi hibáim, ezt túlfeszített munkabírásomnak és hallatlanul magas elméleti képzettségemnek kell betudni, de azt senki sem vitathatja, hogy remek snapszlizó vagyok. _ Van-e nálam élesebb eszű, tisztábban látó em ber az egész Általános Míndazonáltalban?! Nem, ilyen ember nincs. Ezt minden elfogultság nélkül megállapíthatom. — Az itt jel »nlévők szégyelhetik magukat súlyos hiányosságaikért és mulasztásaikért és az itt felsoroltakat sorra ki kell javítani, miután élesen rávilágítottam a hibák lényegére. — Elhatároztam, hogy körülbelül ezeket mondom el és mindjárt felkészültem, hogy válaszoljak a felszólalásokra. Pontos tervem volt, ha bármilyen vád ér, bármilyen kritikával illetnek, elismerem, de a felelősséget rögtön áthárítom valakire. Ezt is elhatá- roztam, mégis valahol hiba volt a kréta körül. — Mert mi történt? Alaposan megbíráltak és önbírálatomra azt mondták, hogy az szerscsenmosdatás, szenteltvíz, nem ér semmit és ezekután jól utánanéznek a dolgaimnak. — Elismerem, nagy marha vagyok, de... De nincs is de.
