Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

16» MAacRJS 1 Nino í> Egy üzemi pártszervezet Rákosi eívtárs útmutatása alapján I ■ Is lepvstia kapcsolatait a pártonkíviíli épftimunkásokkai A pécsi Magasépítési Nemzeti Vál­lalatnál sok a pártonkivüli. A vállalat egy év alatt fejlődött naggyá és lét száma azokból tevődött össze, akik 1948-ban még hol munkanélkül voltak, hol magánvállalkozóknál, kistőkések- nél dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig. Ez magyarázza meg a dolgozók össze­tételét, mert a kisiparban dolgozók kö­zül aránylag kevesen voltak tagjai a Pártnak. Az üzemi pártszervezet tagjai, a kommunista építőmunkások sokáig hajlamosak voltak arra, hogy a válla­lathoz került új, öntudatlan munkáso­kat megbízhatatlannak, idegennek tart­sák. Természetesen voltak köztük ilyenek is, de jóval kisebb számban, mint azok, akik csak egyszerűen tu­datlanok voltak, akik a kistőkésnek végzett munka után nem tudták azon­nal megérteni, mit jelent most saját Üzeműben sajátmaguknak dolgozni, tő­kés nélkül. A pártszervezet, elsősorban népnevelői útján foglalkozott a pár- tonkívüli munkásokkal. Igyekezett ne­velni és felvilágosítani őket. Most, Rákosi clvtárs beszéde nyomán azon­ban rájött, a pártszervezet, hegy ke­vés volt az, amit ezen a téren tett. Rá­jött, hogy a vállalat az ötéves terv­ben váró feladatokat csak úgy tudja végrehajtani, ha az építőmunkások pártonkivüli tömegeire támaszkodik, ha a párts/.e1 vezet minél nagyobb számban vor ja be a párlonkívüliekel a murkaversenybe, a tömegszzrvezetek munkájába és minél jobban igyekszik őket közelcfcbhozni, felemelni az cicsa" pat tagja'nak színvonalához. A pártszervezet már megkezdte a fordulatot ebben az irányba. Nagyobb gondot fordít mar a tömegszervezetek­re, eisösorban a szakszervezetre. Nem­csak azzal, hogy a szakszervezet, az MNDSZ, a SZÍT, MSZT és Szabadság- harcos Szövetség vezetőit rendszeresen meghívja közös értekezletekre, hanem azzal is, hogy hibáikra rámutatva ja­vítja munkájukat. Rámutatlak a pártszervezet ve­zetői arra, hogy a szakszervezet hibát követett el, amikor a versenyszervezés- nól nem aktivizálta tagságát, sőt a bi­zalmiakat sem, hanem a termelési fe­lelős elvtárs egy-két aktívával saját- maga beszélte meg minden egyéni ver­senyzővel versenyszerződését. Ezért azután a versenyszervezés bürokrati­kussá is vált. A SZlT-ben az elért eredmények kezdték elbizakodottá tenni az ifja­kat Ez egyrészt függetlenedési törek­vésekben nyilvánult meg, másrészt ab­ban, hogy hibáikat — különösen a tér- mclőmunkákan — nem akarták észre­venni. A pártszervezet azonban eléjük tárta ezeket a hibákat és segít a SZII-nek, hogy még jobbá tegye mun­káját. A Szabadságharcos Szövetség­nek sok tagja van még, aki a tagdíj- fizetésen kívül mással nem vesz részt a szervezet éleiében. A pártszervezet útmutatása nyomán fogtak most hoz­zá, hogy ezeket a tagokat felrázzák közömbösségükből és megmagyarázzák; mennyire számit az ő aktív munkájuk­ra is a dolgozó nép. Az MNDSZ' eddig elmerült a tagok egymásközött folyta, tóit kicsinyes személyeskedéseibe. A pártszervezet most hozzáfogott, hogy Rákosi elvtárs beszéde alapján meg­magyarázza: mennyire számit, a Párt és az egész ország a dolgozó nők al­kotó kezdeményezésére. Mosf aJaknlt mejr. Magyar­Szovjet Barátsági Hónap alkalmával a vállalafnál a Magyar-Szovjet Társa­ság szervezete is. amely célul tűzte ki, hogy a munkásokban még jobban el­mélyíti felszabadítónk, segítőnk és ba­rátunk, c nagy Szovjetunió iránti sze­ret etet. Hatalmas könyvcsomagok jel­zik máris a szervezet működését és a pártszervezet itt is irányt mutat ős segítséget ad. hogy az MSZT szerveze­te mielőbb elérje célját. A pártszervezet, népnevelői a tömeg- szervezetekkel együtt az eddiginél sok­kal lendületesebben látnak hozzá, hogy a pártonkivüli munkások minél na­gyobb tömegét aktívvá tegyék, megma­gyarázzák nekik, hogyan vehetnek részt nagyobb eredménnyel az üzem tervének túlteljesítésében. Még csak a dolgok kezdetén tarta­nak a’ Magasépítési NV-né! is. de az Igazi fokmérő: a termelés, máris mu­talja az eredményeket. Már most, a téli időszakban is 70 pártonkivüli egyé­ni versenyző harcol a jobb eredmé­nyekért, a földmunkások kétszázas­brigádja most alakult és benne Szeke­res elvtárs vezetésével túlnyomórészt pártonkívüliek vesznek részt. Szőke János elrtárs most jelentette be, hogy a vasbetonszerelők is (többségük szintén pártonkivüli) megalakítják a kétszázas brigádöt és nagy a mozgolódás a kőművesek, szo­bafestők, bádogosok, villanyszerelők között, mert a tavasszal, a nagy mun­ka megindulásakor ott is sorra akar­ják alakítani a kétszázas-brigádokat. A pártszervezet munkájának ered­ményeit nehéz lenne még elbírálni, de az máris látszik, felismerte feladatát a pártonkivüli tömegekkel való kapcso. lat megteremtésében, s az idei hatal­mas építkezések, szolgálnak majd pró­bakőként, hogy megállapíthassuk: ezt a feladatát jól is oldotta meg. Rendelet az új közalkalmazotti illetmények kifizetéséről A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszter rendeletéi a közszolgálati alkalmazottak illetmé­nyeinek kifizetéséről. Március 1-től a közszolgálati al­kalmazottak i letményéí havonta utólag két egyenlő részletben kell kifizetni: az első rés7.1etet 16-ig, a második rész­letet a következ.ö hónap 1-ig. Ila a ki­fizetési napon munkaskünet van, az illetményt az előző munkanapon kel! kifizetni. A március 1-i illetmény “ ha a közalkalmazott edd:g előre kapta fizetését — előlegnek szánul: ezt az elő'eget a közszolgálati jogviszony megszűnésekor vonják le, kivéve, ha az alkalmazott nemzeti, vagy községi vállalathoz kerül. Az illetményből le kell vonni a be­tegség, terhessé«, szülés miatt elmu­lasztott munkaidőt. Egy munkanapra a havi illetmény huszonötöd részét kell levonni. A levonásért az illetmény ki fizetésével megbízott alkalmazott fe- gyejmileg és vagyonilag felelős. Ha a közalkalmazott nem munkahelyén kapja az illetményét, kifizetéskor kö­zölni kell fegyelmi és vagyoni felelős- ség melletl, hogy hány munkanapot mulasztott. A eoeérj idejére a közszolgá­lati alkalmazottnak táppénz, ter­hesség, szüléi esetén terhességi és gyermekágyi segély jár. A három napnál hosszabb hrlegség miatt történő mulasztást az OTI ál­tal kiállítót! igazolvánnyal kell iga­zolni. A munkahelyét önkényesen változ. faló közszolgálati alkalmazott beteg ség esetén egy évig 'illetményének őO. százalékát kapja táppénzként. A ren de’et a köznevelésügyi és orvosegész tégiigyi közszolgálati alkalmazottakra is vonatkozik és március 1-én lép ha lálvha. Párttagsági könyvek ügyének r endezése ,.iV/ieyon is.yef<PZTPtek. /».'» p.hfile nkartnk lenni“ A tarcsa-keresziespusztai tszcs tagjai négy munkacsoportot alakítottak elleni er vük m eg rató s í tósóra Amikor lassan sötétedni kezd, a tarcsa-kereszt espusztai terraelöszö* ,-etkezeti csoport tagjai gyülekez­nek a székhazukban, finely Szent- lőrincén van. A csoport! agok leg többje Tarcsa-pusztán lakik, ezek­nek gyalog kellett bejönni. De, nem sajnálták az utat. mert nagyon fon­tos dolgok kerültek megtárgya’ásra. A csoportgyülésen a tagság je en létében tárgyalták meg felülvizsgált ütemtervüket és kijelölték á munka­csapatok területét, meghatározták, hogy a csoport területének melyik részén dolgoznak majd a tavasszal. Feszült érdeklődéssel figyelték iizemerviik ismertetését, és a végén boldog örömmel, jóleső érzéssel állapították meg: elég jól elvégezték az eddigi feladatokat, jó tervet készítettek. Azonban nem elé­gedtek meg csak ennyivel. Elhatá­rozták, hogy a mostani tervükkel szemben készítenek egy új tervet és abban felemelik az előirányzott ter­mésátlagokat. Számításba vették ed digi eredményeiket, a csoport föld­területét, minőségét, a tagok munka kedvét és lelkesedését, igy született meg az „ellenterv“. Ebben vállalták, hogy a búzából előirányzott tíz má­zsát. tizenhárom mázsám, a rozsból kilencről tizenkettőre, árpából tízről tizenháromra, zabból nyolcról tízre emelik és hasonlóan növelik* m átla­got a többi növény féleségek terén is. Most már csak a munka meneté­nek jó megszervezése maradt vissza, mert jó eredményeket csak így lehet elérni. A gyűlésen, amelynek felada­ta volt. a munkaszervezetek folál'í- tása, összeállították a munkacsapato­kat, számszerint négyet. Egv-egy munkacsapatba nyolc dolgozó került, élükön a csapatvezetővel. Erre a posztra a legjobb csoporlagokat vá­lasztották meg, akik a munkát irá­nyítják. Az üzemtervet felbontották munkacsoportokra és a növény féle­ségeket elosztották négy egyenlő részre, a csoportok között. Egy csapatnak kijelöltek egy bi­zonyos terjedelmű területet és a csa­pat ezt műveli egész óven át. A Tarcsa-pusztai csoport tagjai meglátták ezt a lehetőséget és a gyűlésen a csapatok kihívták egy­mást versenyre. Az első csapat a ne­gyediket, a harmadik csapat a máso­dikat. hívta ki, „ki termel többel' patok nem kés'ekedtek a válasszal és azonnal elfogadták a kihívást az zal. hogy „igyekeznetek kell, ha nyerni akartok’1. Mindenki azm a véleményen volt, hogy ez » helyes mego das, ha a csapatok helyhez vannak rög­zítve, mert így mindig szemmel tud­ják kísérni a munkájukat. — Nagy jelentősége van a munka­csapatok megszervezésének, és hogy azokat területhez kötjük — mojidja Gergely Ernő. — Így mindegyik ( sapat igyekszik minél hamarabb el­végezni az ö területén a munkát es ez a verseny kifejlődését hozza ma­gával. A múlt évben is hangzottak el versenykihívások az egyes csopor­tok részéről, de . ezek csak kihívások maradtak, mert nem lehetett ellen­őrizni, hogy eleget tettc.k-c a vállal fáknak. Most már az új munkaszer­vezéssel, a csapatok’ területi beosz­tásával. pontosan ki lehet értékelni a versenyt. Ez nemcsak a Tarcsa- pusztaiaknak, hanem a többi csopor­toknak is nagy segítséget nyújt. Az alábbi cikk Pártunk köz­ponti lapjában, a Szabad Nép­ben jelent meg, omit nagy fon­tossága miatt szószerinl köz­lünk. BJikoti elvtárs a Központi Ve- ** zetöség ülésén rámutatott a pártcmbelüli demokrácia és a párt­tagok jogai tíszteletbentartásának fontosságára. Ezzel kapcsolatban fel kell vetnünk egy súlyos hibát: tagrA és tagjelöltek ezrei még a mai napig sem kapták meg tagsági könyvüket, illetve tagjelölt-igazol­ványukat. Valósággal távoltartják ezeket az elvtársiakat a pártmun- kától, a Párttól, akadályozzák fej­lődésüket, állandó bzonytalanság- ban tartják őket, hiszen legféltet­tebb kincsüknek, párttagságuknak igazoló okmánya, a tagsági könyv nincs kezükben. A kérdés rende­zését még sürgősebbé teszi a párt- szervezetek vezetőségei újraválasz­tásának közeli időpontja. A vezet őségválasztó taggyűlé­seken csak az választhat és Csák az választható, aki a pártszervezet nyilvántartásában szerepel és ér­vényes tagsági könyvvel rendel­kezik. A szavazás az alapszerveze­tekben tagsági könyv felmutatá­sával történik. A tagjelöltek pe­dig tanácskozási jogukat csak ak- i;or gyakorolhatják, ha tagjelölt­igazolványukat fel tudják mutatni. Ebben u kérdésben nem lehet en­gedményt tenni. De ez a tény ugyanokkor köte­lezi az alapszervezeti vezetősége­ket is. hogy a legsürgősebben ki­küszöböljék a tagsági könyvekkel kapcsolatos hiányokat. a tagsági könyvek ügyének rendezésére alkalmat ad az alapszervezeteknek a márciusi tag­díjbefizetés. Ügyelni kell arra, hogy tagdíj-bélyeget csak érvé­nyes, leimutatott tagsági könyvre, vagy tagjelölt-igazo.ványra adjunk ki. Ha valaki ezt nem tudja fel­mutatni, rövid jegyzőkönyvet kell felvenni és azt el kell küldeni a fel-őbb pártszervhez (a járási, vá­rosi, kerületi pártbizottságnak). Március 15-ig meg kell vizsgálni, hogy azoknak rendben van-e a tagsági könyvük, akik addig még nem fizettek tagdíjat. Ha ilyenek közül valakinek nincs érvényes tagsági könyve, szintén jegyző­könyvet kell felvenni. A jegyző­könyv célja, hogy kiderítsük; miért nem kapta meg az illető alvlárs a tagsági könyvét. Ezért bele kell írni a pontos személyi adatokat, a felülvizsgálat ered­ményét cs art, hogy kapott-e párt­igazolványszámot annakidején? A volt MKP-tagoknál a régi tag­könyv számát is jó feltüntetni, ez is megkönnyíti a tisztázást. Minden jogos panaszt orvosol­nunk kell, de vigyázzunk arra, hogy lelkiismeretesen és éberen védjük a Pártot, nehogy most, a lábak helyrehozása címén olyanok is bekerüljenek sorainkba, akik arra méltatlanok, akik eddig nem jártak utána tagsági könyvüknek, nem törődtek vele, de most „hasz­nosnak" látják a jelentkezést. A, aposan meg íkell vizsgálni az •Ä összes körülményeket, ne­hogy az esetleg merev, bürok­ratikus eljárás újabb hibákat szül­jön. A bürokratikus módszerek eddig is sok elvtársinkat akadá­lyozták meg abban, hogy megkapja tagsági könyvét. Például azok, akik eltávoztak pártszervezetünk­ből, mielőtt az új tankönyvet meg­kapták volna, sokszor azért nem kapták meg ké öbb sem tagkönyvü­ket, mert az új pártszervezetük nemtörődömségből elfelejtette je­lenteni felfelé, hogy az új párttag náluk jelentkezett. Ennek meg kell szűnni. A pártbizottságok fe­lelősségre fogják vonni azokat a pártvezetőségeket. amelyek az ilyen panasszal jelentkező pártta­gok ügyében nem ve-znek fel jegy­zőkönyvet. nem intézkednek. A leiadat most az, hogy minden tisztázatlan kérdést rendezzünk és pontosan megállapítsuk, hogy ki a Párt tagja és ki nem az? Az alapszervezet jegyzőkönyve és a járási, városi, kerületi pártbizott­ságok vizsgálata alapján a megsei pártbizottságok döntenek ebben a kérdésben. A jegyzőkönyv legfontosabb adatait külön ki kell jegyezni ős elküldeni a felsőbb páriszerv út­ján a pártközpontba, mert a Köz­ponti Vezetőség nyilvántartásában található feljegyzések nagy segít­séget nyújthatnak az ügy tisztázá­sához, s ezeket a feljegyzéseket minden esetben figyelembe kell vc-nni. A ki nem osztott párttagsági könyveket legkésőbb március 15 g el kell juttatni a pártközpontba. A titkár felelős minden cg yen könyvért. Tagsági könyveket nem lehet postán beküldeni, ez az éber­ség elemi szabályainak megsértése, égül le kell szögezni: nincs szó semmiféle újabb felül­vizsgálatról. Minden párttagot hozzá kell juttatni párttagsági könyvéhez, ha erre valóban jogo­sult, ha annak átvételéért már ed­dig is lépéseket tett — de csak ezeknek az elvtársaknak kell — ügyüket a fenti szempontok sze­rint megvizsgálva — az őket meg­illető tagsági könyvet átadni­Részletesebb utasításokat a pártszervezetek a megyei és váro­si pártbizottságoktól még kapni fognak. Dolgozzék mindenki kiválóan Sztrugovcsikov körülölelte tekin­tetével a műhelyt. A munkapado­kon, az ablakdeszkákon körben ül­tek a vagónkészítők. Csend volt, amikor a Pravda szétterült Sztru- goycsikov kezében. Olvasni kezdte: „Az cső nagy cseppefckel verte a vágón tetejét. A vonat személyzete nem győzött, megbirkózni a folyo­sókra beömlő ví,-áradattal. Kitűnt, hogy hiányoznak a vagónajtók ki­lincsei, rudakkal kellett ezeket be­támasztani. A vágón száma: 403.” — Ex a ml *as<Sn*infc!~ kiáltott fel Ivan Melnyik asztalos. — Mi ja­vítottuk ... — Vájjon, köszönetét mondanak nekünk ilyen munkáért? — kérdezte Sztrugovcsikov. Túl az ablakon leereszkedett a sötétkék alkonyat. A műhely mun­kásai mégsem gondoltak haza­térésre. Mély felelősségérzettel töp­rengtek az eset felett. Nyikolaj Us- van lakatos kezdett beszélni: — Alakítsuk meg a „kiváló mi­nőség” brigádját. Csak az szüksé­ges, hogy benne legyenek az aszta­losok, lakatosok, tetőfedők, fűtő­berendezéskészítők, hogy a brigád vezetője mindegyiket megkérdő jelszóval verlenyre. A kihívott csa- hesse... nem repüí-e le a vagonról a zár? Vagy azt, hogyan működik a szellőztető. Ma az asztalosok azt mondhatnák: semmi közük hozzá! — Szót kérek! — lépett elő Ivan Melnyik. — Úgy kell végezni a ja­vítást, hogy a kibocsátott kocsik ne kerüljenek vissza a műhelybe a megállapított határidőnél korábban. J5s vezessék rá a kartotékra: javí­totta a műhely ilyen és ilyen bri­gádja! — Szóval, azt javasolod, hogy ve­zessük be a garancia-jegyet —kér­dezte az agitátor. — Ez az, a jegyet. Altkor nem lesz selejt!... IT-janrkksr rasnlasok kultúr- házában sztahanovista estére gyűl­tek össze. Bolonyin, a mozdony­ország vezetője, a Szocialista Munka Hőse. a sarokba vonta Pautov mozdonyveze töt. — Hallottál róla, mihez, fogtak a rosszosóni mozdonyvezetők? Ötszáz kilométert tesznek meg naponta! — Olvastam és irigykedtem. — Nem irigykedni kell, hanem öt­százasnak lenni. Pautov bólintott. Megkereste se­gédjét, Tarabánovot és fűtőjét, Le- mahovot: örömmel fogadták javas­latát, hogy kezdjenek harcot a napi ötszáz kilométerért. Később bené­zett a kultúrházba Sztrugovcsikov es mosolyogva, megelégedetten beszélte el: a vagónjavítók ezentúl csak ki­tűnő minőségű kocsikat bocsátanak ki. I'aiitov arra gondolt. nekik, mozdonyvezetőknek még inkább sar­kukra kell állni, nekik is mindent meg kelj tenni a maguk területén. Dolgozzék mindenki kiválóan! így kezdődtek a fokozott teljesít­mények napjai a vonalszakaszon. Már az első napokban kitűnt, mi­lyen nagy tartalékokat tudr.ak nap­fényre hozni. Pautov mozdonya mindjárt az elején megfutotta az 500, majd az 575, később a 600 kilo­métert. Mikor a hónap végén ötz- szeszámláUák az eredményt, min­denki csodálkozott. Pautov egy hó­nap alatt 15.536 kilométert tett meg. Ilyen még nem volt az északi vas­utakon. Az ötszázasok sora egyre növeke­dett. Azelőtt kevésnek bizonyultak a mozdonyok, most négyet már más munkahelyre küldhették. S minden mozdony kifogástalan kocsikat hú­zott maga után.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents