Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-09 / 58. szám

N i pi a

1950 MÁRCIUS 9

Á Szovjetunió népei a nagy Sztálin eívtárs vezetésével haladnak a kommunizmus felé

Vorosilov marsall választási beszédet mondott Minszkben

A TASZSZ-lroda minszki jelentése szerint március 7-én Vorosilov elvtárs megjelent a minszki városi választókerület választói előtt.

Zajcev, a minszki traktorgyár sztahanovistája nyitotta meg a nagygyűlést, amelyen több felszólaló után Kliment Jefremovics Vorosilov képviselőjelölt szólalt fel a megjelentek viharos ünneplése közepette.

— Elvtársak! — kezdte beszédét Vorosilov. — Ismét megtiszteltek engem bizalmukkal és a minszki választókerület a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsába jelölt. Szívből jövő hálámat fejezem ki ezért a bizalomért. (Hosszas taps.) Ezt a nagy megbecsülést és bizalmat elsősorban Lenin—Sztálin nagy és dicső pártjára és Sztálinra, a lángeszű vezérre vonatkoztatom. (Viharos taps.)

— Lenin—Sztáilin pártja, vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin, biztosította és biztosítja népünknek a diadalokat, a békét és államunknak a szocializmus építésének sikereit. (Taps, mindenki feláll, Sztálint éljenzfk.)

— Én, mint a kommunisták és pártonkívüliek sztálini tömbjének jelöltje, ígérem Önöknek és Bjelo- russzia fővárosa valamennyi választójának, hogy mindig hű fia leszek Lenin—Sztálin nagy pártjának, munkámban töretlenül követem vonalát és engem mindenben Sztálin elvtársnak, nagy vezérünknek útmutatásai fognak vezetni. (Taps.)

Vorosilov elvtárs ezután visszapillantást vetett a Szovjetunió fejlődésére, sikereire, majd így folytatta:

— Szocialista hazánk története során először határos óriási hoszszúságban a baráti testvérnépekkel. Nyugaton a Balti-tengertől a Fekete-tengerig Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária szabad és bókeszerető népei a szomszédaink. Ezeknek az államoknak népei szilárdan a szocialista átalakulás útjára léptek, az örök testvéri barátság szálai kötik őket össze nagy hazánk népeivel. Keleten hazánk baráti államokkal — a nagy Kínai Népköz- társasággal, a MtomgoS Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal határos. Ezeknek az eredményeknek nem csekély politikai és nemzetközi jelentőségük van. Ma elvtársak, a mélységes megelégedettség érzésé - vei összegezhetjük a háború utáni ötéves terv teljesítésének eredményeit. Ezeket az eredményeket hazánk munkásosztályának, kolhozparasztságának és értelmiségének megfeszített alkotó munkája érte el.

Vorosilov elvtárs ezután részletesen ismertette a szocialista gazdaság, technika, tudomány, kultúra terén elért hatalmas sikereket.

Elvtársak! Hatalmas sikereket értünk el az építés minden területén. A Kommunista Párt, a nagy Sztálin azonban arra tanít bennünket, hogy sohasem elégedjünk meg az elért eredményekkel, ne pihenjünk habárainkon. Sokat kell még tennie népünknek, hogy hazánkat minden véletlen ellen biztosítsa, hogy meggyorsítsa haladásunkat a kommunizmus felé.

— A Szovjetunió törhetelleniil halad az erős fejlődés útján a gazdasági és kulturális élet minden területén. A kapitalista világ ugyanakkor elháríthatatlanul süllyed bele a legsúlyosabb gazdasági válságba.

ken az ipari termelés, növekszik a munkanélküliség, állandóan emelkednek a közszükségleti cikken árai, csökken a dolgozók életszínvonala, folytatódik a tömegek ei- nyomorodása, kiéleződnek az osz- tályellentéíek.

— Ilyen körülmények között a kivénhedt kapitailizmus ideológusai az agresszióban, az új világháborúban próbálnak kiutat keresni a gazdasági válságból. Bűnös céljuk elérésére az imperialista reakció leg- elvakultabb képviselői semmilyen eszköztől sem riadnak vissza. A történelem menete azonban kérlelhetetlen, engedelmeskedik törvényeinek. Ezek, Elvtársak, a második világháború következményei. Bekövetkezett, amiről 1934 januárjában a XVII. pártkongresszuson oly megdöbbentő éleslátással beszélt a nagy Sztálin, vezérünk és tanítónk. És ha az imperialista urak a történelem valamennyi meggyőző és szemléltető tanulsága ellenére mégis csak ráerőszakolják az emberiségre a harmadik világháborút, akkor kétségtelen, hogy ez a háború végetvet a kivénhedt kapitalista világ létezésének. (Viharos taps.)

— Biztosítéka ennek a nagy Szovjetunió hatalma és a béke, szabadság és a népek függetlensége nevében a szocializmus, a demokrácia útján haladó népek testvéri közössége.

— Lenin—Sztálin ügye végső diadalának biztosítéka a harcedzett Kommunista Pártunk és . Szalin elvtárs, ' a világ valamennyi dolgozója boldogságának nagy harcosa, vezérünk és tanítónk (Hosszantartó taps, amely viharos ünnepléssé változik. Kiáltások hangzanak: „Dicsőség a nagy Sztálinnak”, „Éljen a nagy Sztálin, a Djelorussz

Rákosi elvtárs SS éves

Valamennyi tőkés országban csők- nép legjobb barátja!”

Rákosi Mátyás elvtárs9 a magyar nép nagy vezérének a fasizmus ellen vívott hősies harcát foglatja össze

a ma megjeleni- Rákosi-per című könyv

nagyszerű, ragyogó vádirat volt az elnyomás rendszere ellen, ragyogó igazságszolgáltatás, a megrágalmazol', sár. barin lóit magyar kommiin, a Magyar Tanácsköztársaság emlékének. Beszédét Rákosi elvtárs olyan „jóslássa1“ fejezte be. amelyért az elnök ugyan rendreutasította, de amely ma

már a mfgvalósuíát útjára

lépéti: „Bármi legyen az én egyéni sorsom, az ügy, gmclgérl én harcolok, győzni fog!" ■

Rákosi etvtá.rsat halálra asarlák ítélni. Rákosi Mátyás nagyszerű védekezése azonban ú j erűt adott a nemzet közi és magyar munkásmozgalom harcának. A tiltakozás háborgó vihara újra megmentette: életfogytiglani fegy- házra ítélték.

A nemzetközi munkásmozgalom élén a Szovjetunióval. Sztálin ehdárjp») és Dimitrov elvtárssal, a „Komm'ern kormányosával” mindent elkövetett Rákosi Mátyás megmentéséért. Ezt a szívós, kitartó, lankadatlan harcot mit. tatja a könyv kilencedik fejezete.

A táblai tárgyalást mutatja he a tizedik fejezet, míg a tizenegyedik „újabb öt börtönévről“ számol be.

Végül a tizenkettedik fejezet

Március 9-én, Rákosi elvtárs születésnapján a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadásában jelenik meg a „Rákosi-per” című kötet. A könyv címe nem adja igazi tartalmát, sokkal több ez, mint a pérek egyszerű leírása: tartalmazza a dolgozó nép perét elnyomói ellen.

Lényegében a kötet tartalmát két részre oszthatjuk: Az első I—V. fejezetig az első Rákosi-per, amelyben nyoilc és félévre büntették Rákosi elvtársat. A kötet második része, a VI—XII. fejezet tartalma a második per, a „népbiztos per”, továbbá az azt követő események 1940 novemberéig, Rákosi elvtárs kiszabadulásáig.

Az első fejezet

Rákosi Mátyás elfogásával

kezdődik, akit 1925 szeptemberében, csaknem egy évi illegális magyarországi tevékenység után tartóztattak le és állítottak a burzsoázia bírósága elé.

Az első fejezet megmutatja, Rákosi elvtárs azért jött haza Magyarországra, hogy megszervezze és veréssé a kizsákmányolt dolgozók harcát elnyomóik ellen, azért, mert csak a legjobbak voltak képesek ilyen önfeláldozó, önzetlen harcra. Rákosi Mátyás munkája nyomán felélénkült a mozgalom, szilárd talajra talált az illegális szervezkedés. Rákosi életét a munkásmozgalomnak adta és a nemzetközi munkásmozgalom harcba szállt megmentéséért. „öt világrészen folyt a harc" Rákosi és társai megmentéséért.

A második fejezet

a stafáriális tárgyalást

mutatja be. Biztosra ment az ellen- forradalom úgynevezett igazságszolgáltatása. De Rákosi Mátyás hajlíthatatlanul, tántoríthatatlanul, szilárdan és nyugodtan állja a harcot és a Szovjetunióval az élén a nemzetközi felháborodás, a munkás- osztály ökle megállítja a készüiö gyilkosságot.

A harmadik fejezet a törvény- széki, úgynevezett „rendes bírósági” tárgyalást mutatja meg. „Rákosi és társai — írré akkor az Iz- vesztija — ama kiválasztott emberanyagból vannak gyúrva, amilyennel a burzsoázia nem rendelkezik és

amilyent semmiféle pénzért vásárolni nem lehet.” Barbusse pedig azt mondta: „Rákosira figyel az egész világ” és Rákosi beszéde vádbeszéd volt. az ellenforradalmi rendszer ellen.

A kötet negyedik fejezete néhány cikket tartalmaz a nemzetközi és magyar sajtóból a per értékeléséről.

Az ötödik fejezet

fi börlftnéveket

mutatja be. Rákosi elvtárs szakadatlan harccal, tanulással és tanítással töltötte el a nyolc és fél évet. 1934 áprilisában kellett volna szabadulnia, de a burzsoázia nem akarta kiengedni körmei közül. Saját törvényeit lábbal tiporva és megcsúfolva, újra letartóztatta és új eljárást indított ellene, ezúttal a Tanácsköztársaság idején viselt harcáért.

Erről az új perről szól a kötet második része, a hatodik fejezettől kezdve. Tömegtiltakozások vihara

— csak így lehet jellemezni azt a hatalmas harcot, amely válasz volt a fasiszta provokációra. A hetedik fejezet a „népbiztos par” tárgyalásait mutatja be. A vádlott tulajdonképpen

a Magyar Tanácsköztársaság

volt. Ezt akarták mepgyalázni és sárivá tiporni. Felvonultak a háziig tanuk csak úgy fröccskölt a gvalázkodás és rágalmazás az ügyész szájából. De Rá kosi elvtárs rendületlenül, nyugudtan állta a harcot és visszaverte a támadást. „A vádlott vádol“ — írta a Pravda és valóban: Rákosi elvtáls megfordította a pert. Az uralkodó rendszer perét, Rákosi Mátyás népbiztos ellen

— a magyar dolgozó nép perévé változtatta a népelnyomó, embertelen fa. siszla rendszer ellen.

A nyolcadik fej’ezet címe „Az utolsó szú jogán”. Rákosi Mátyás az utolsó szó jogán vádlottból vádlóvá válva, pörölycsapásokkal sújtotta az értníor- radalmi rendszert. A „független és pár. latlan bíróság” elnöke újra lelepleződött mint a burzsoá elnyomás elnöke, amikor előre figyelmeztette Rákosi elv társat: „A. védekezés szabadsága nem jelenti azt, hogy egy tiltott tarsadaimi irányzat érdekében propagandabeszédet tartson.“ Rákosi elvtárs beszéde

az igazság diadaláról

vzól. A Szovjetunió, amely Sztálin elv- társ gondoskodása következtében 15 éven keresztül élen jártas Rákosi elv- társ megmentéséért folyó harcban, vé. gül kiharcolta a sznbadonbocsájlását. Annyi szenvedés után Rákosi elvtárs a szabadság földjére léphetett, hogy pillanatig sem pihenve, élére álljon » magyar nép szabadságharcának

Ez röviden a könyv tartalma. Kiégő szili ezt még egy rövid életrajzi felsorolás és 32 oldal illusztráció, amely a harc különböző szakaszait és doku menlumait mutatja be.

A könyv kiadásának célja az volt. hogy

példái mulasson.

A szocializmus építésének korszakában vagyunk, most jön tétre a magyar ifjú ság egységes szervezete. Ifjaknak é> felnőtteknek egyaránt feladata átalakulni, átnevelödni a szocializmus kor szakának üjtfpiisú emberévé. A Rákos! per hallatlanul nagy jelentősége abban áll, hogy olyan példaképei állít elénk aki itt él közöltünk, ma is vezeti, irányítja harcainkat a jobb, boldogabb jövőért.

Ma, ötvennyolcadik születésnapján forró szeretettel köszöntjük a magyar dolgozó nép tántoríthatatlan szabadságharcosát, a bölcs államférfit, Lenin és Sztálin nagy tanítványát, Rákosi Mátyás elvtársat,

Rákosi elvtárs élete összeforrt a magyar munkásosztály történetével. A századeleji harcos baloldali szociáldemokrata mozgalomtól kezdve nincs olyan mozzanata forradalmi osztályharcunknak. amelynek első soraiban ne látnánk ott Rákosi elvtársat. Amikor a magyar munkásmozgalom történetét mondjuk el, akkor Rákosii elvtárs életéről adunk számot és amikor Rákosi elvtárs életrajzát soroljuk, akkor a magyar munkásosztály történelméről szólunk.

Csak néhány példát nézzünk: Rákosi elvtárs vezeti főiskolai hallgató korában a szocialista diákok mozgalmát Budapesten. Hazai tapasztalatait Hamburgban és Londonban a nemzetközi munkásmozgalom széles medrébe ágyazza be. Az első világháború a frontra szólítja. A fogságban ízig-vérig bolsevistává válik. Hazatérésekor szervezője és fáradhatatlan agitátora az alakuló Kommunista Pártnak. A Tanácsköztársaság idején tagja a Forradalmi Kormányzó Tanácsnak és a Népbiztosok Tanácsának. Fegyverrel a kézben a magyar Vörös Hadsereg soraiban védelmezi a felszabadult proletariátus hazáját- Rákosi elvtárs ott állt a forradalmi munkásmozgalom bölcsőjénél és az ifjú Kommunista Párt hősies korszakában, a Tanácsköztársaság idején bátran vezette a proleláriátus dicső küzdelmét.

1919 után a fasizmus börtönbe szorítja az egész magyar dolgozó népet. De a nagybirtokosok és nagytőkések véres diktatúrája nem rettenti vissza Rákosi elvtársat attól, hogy a Szovjetunióban végzett munkája, a Kommunista Interna- cionálé megtisztelő titkári posztjának ellátása és Európa minden országának forradalmi harcában való többéves irányító munka után visszatérjen hazájába.. Rendkívüli nehézségek közt újjászervezi az illegális Kommunista Pártot. Aljas árulás juttatja hóhérai kezére. Börtönben sínylődik az egész magyar dolgozó nép, örökre el akarják tiporni igazságát, — fegyház- bavetik Rákosi Mátyást is, a magyar dolgozók igazságának, jogainak, szabadságának, hazánk függetlenségének törhetetlen harco.-át. De ahogy a magyar nép igazát nem lehetett elpusztítani, éppúgy nem tudták megtörni Rákosi elvtársat sem! Hiába ismertették meg vele egy kivételével az ország minden fegyházát, hiába tartották íizenötévig börtönben, hiába suhogtatták meg feje felett újra és újra a hóhér kötelét, — Rákosi elvtárs erősebb volt, mint az uralmon lévő úri bitangok! Tárgyalásain ő ültette a vádlottak padjára a fasiszta banditákat, a tárgyalóteremből is példát mutatott népének a megalkuvás nélküli harcra. Keményen vágta bírái szemébe „vádbeszéde" végén ezeket a szavakat: „Akkor röviden befejezem. A magam személyére nézve — ugyanúgy, mint a törvényszék előtt.— itt sem óhajtok semmi védekezést előterjeszteni, tekintettel arra, hogy mindazokat az elveket, amiket 1919-ben vallottam, ma is vallom. És azzal fejezem be: kommunista vagyok és maradok. Nyugodtan nézek a jövő elé. Jöjjön, aminek jönnie kell, a jövő a miénk!"

Rákosi Mátyás osodálatos szaván valóra váltak. A jövő a miénk lett, a magyar dolgozó népé. Ezt a jövőnket ma már jelennek hívjuk. És soraink élén ott áll Rákosi Mátyás, akit a fasiszta pribékeik karmaiból öt világrész munkásosztályának megmozdulása, a magyar dolgozók bátor kiállása és elsősorban a Szovjetunió, Sztálin elvtárs ereje és gondoskodása mentett meg.

Felszabadulásunk első nagv erőfeszítésére. az újjáépítésre Rákosi elvtárs szervezte az országot. Debrecentől Pécsig fáradhatatlanul járta a megyéket, városokat és a romok, a kétségbeesés felett lel- ssen szállták íránytmutató szári. Küzdött azért, hogy a Szov- itunió által adott nagy történelmi

alkalmat megragadjuk és végre szabaddá, függetlenné tegyük országunkat, hogy a magyar munkásosztály véglegesen kezébe vegye megszenvedett jogos jussát: a hatalmat, hogy felépítsük a'boldog, kommunista társadalmat. Ezért buzdította cselekvésre a dolgozókat, ezért mondta még 1945 elején Pécsett: „A magyar munkásosz- tá.y jelentősége és a nemzet vezetésében elfoglalt helye párhuzamos lesz azzal a munkával, amit most a magyar munkásosztály az újjáépítés folyamán fel fog mutatni.

A hősies áldozatok nem voltak hiábavalók. A lendületes építő- munka és a reakció elleni kíméletlen harc nyomán a nemzet vezetője, a politikai és gazda ági hatalom birtokosa, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály lett, Magyarországon kibontakozott a világ legszélesebb, legdemokratikusabb politikai rendje: a proletárdiktatúra. Rákosi elvtárs vezetésével sikert siker után értünk el. Az általa irányított újjáépítés világszerte elismerést vívott ki magának. Az infláció dühödt hullámai közt pontos időre ígérte a jó pénzt és meglett. Az ellenség gúnyos hitetlenkedése mellett vázolta fel hároméves tervünket és ídőelőtt végrehajtottuk. Politikai és gazdasági győzelmeinket nagyszerű törvénybe foglalta, amely a dolgozók jogait biztosítja és tovább növeli Népköztársaságunk Alkotmányába, Józan vezetésével, a sikertől nem elbizakodottan megyünk ma új, nagyszeiű céljaink, az ötéves terv megvalósítása, a szocializmus felé.

Rákosi elvtárs atyai szeretettel, fáradhatatlanul szervezte és nevelte győzelmes harcaink erős irányítóját, munkásosztályunk élcsapatát, kommun,sta pártunkat. Harcedzeit, kipróbált, a forradalmi elmélettel mindjobban felvértezett, a nagy példaképhez, a Bolsevik Párthoz mind közelebb álló Párt áll dolgozó népünk élén. Azért vau ilyen erős, egészséges, sziklaszilárd pártja a magyar dolgozóknak, mert Rákosi elvtárs éles szeme minduntalan megtalálta munkájában a jót, de á kivetnivalót is. A bolsevik krit ka és önkritika fegyverét az első perctől kezdve alkalmazta, akkor is, amikor belső ellenségeink még számosak voltak és ott ültek a hatalomban. Újra 1945 eleji pécsi beszédére hivatkozunk, amelyben így szólt: „Pártunknak, elévülhetetlen érdemei vannak, de most nem ezekről, hanem saját hibáinkról akarok beszélni". És hadd. tegyük mellé a Központi Vezetőség ülésén mondott legutóbbi nagy. beszédét, amelyben e szavak után tért rá Pártunk hibáinak taglalására: ,,A kritikai részt ezúttal népi demokráciánk motorjára és vezető erejére, Pártunkra tartottam [°.nn. • Ez a szakadatlan, épitő bírálat és önbírálat tette naggyá, élenjáróvá, szeretetté és becsültté Pártunkat.

Hogy milyen az igaz hazafi, a kommunista, azt saját életével mutatta meg Rákosi elvtárs. ő példázza azt a nagyszerű embertípust, amelyről beszéde során így szólott: ,,A kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása Pártjának. osztályának, dolgozó népének". Amikor ezeket a szavakat, mondotta, mindannyian Öt láttuk szemeink előtt, Rákosi Mátyást, az igazi lenini-sztálini vezetőt. Olyan vezető Ő, amint azt Sztálin elvtárs meghatározta: feladatai magaslatán áll, félreérthetetlen és határozott, félelmet nem ismerő a harcban, könyörtelen a nép ellenségeivel szemben, mentes minden pániktól, bölcs és megfontolt, igazságos és becsületes és úgy szereti népünket, mint szerette népét Lenin.

Amikor születésnapján forrón szeretett vezérünket, a mi drága Rákosi elvtársunkat köszöntjük és munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk, szavainkat az első országos sztahánovista tanácskozás küldöttei levelének egy mondatával zárjuk: „Ha önhöz .szó- lunk, nagy Pártunkat, hazánkat, a szocializmust építő magvar Nép- köztársaságot köszöntjük".

Mert Rákosi Mátyás egy a Pártunkkal, hazánkkal, dolgozó népünkkel, egy boldog jövőnkkel, élete életünkkel.