Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-08 / 57. szám
1930 MÁRCIUS 8 NAPLÓ s Ki adminisztrál, ki men admirusztraciót tanul — de a szerződéskötéssel nem törődnek a kétujfalusi gépállomáson SZTÁLIN „HÚGAI A gépállomás előadótermében együtt vannak a traktoristák. Egy hosszú asztalt ülnek körül vagy harmincán. Az asztal végén Simon Júlia magyaráz. A traktorosok kissé álmosan hallgatják a magyarázatot. Tanulják az újfajta adminisztrációt. Az irodában hárman ülnek. Fucskár György elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára, az agronómus és Geszti Magda adminisztrátor. Fucskár elvtárs békességben olvasgat. Az agronómus az írógépet pötyögteti, az adminisztrátor diktál neki. Csendben, lassan, szépen, hatalmas gonddal: adminisztrálnak. olyan nyugodt a hangulat, olyan megelégedetten töltögeti mindenki az időt, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Mintha azonfelül, hogy az összes gépek kijavítva, kitisztítva várják a munkát, a környék összes dolgozó parasztjai is szerződést kötve várnák a gépeket. Pedig a helyzet távolról sem ilyen szép. A kétujfalusi gépállomás dolgozói eddig az előirányzott szerződésterület negyedrészét se kötötték le! Hogyan lehet ez, mi az oka annak, hotív ilyen rosszul halad a szerződés- kötés? Nézzük csak, hát hogy volt tegnap? Mert tegnap vasárnap volt, s ha ma hétfőn benn is az egész gépállomás, a vasárnapot biztosan kihasználták. Patonai László gépállomás vezető elvtáreat, Fucskár elvtársat, a párttitkárt. és az agronómust kérdezzük. — Tegnap a vezetőség benn volt Pécsett értekezleten, a traktoristák pedig otthon voltak. Szerződést kötni nem volt kinn senki. — Hát előtte, szombaton? — Akkor se. — Pénteken? Fejrázás a válasz. Pénteken se volt kinn senki, mintahogy nem volt csüKiss László elvtársat magához hivatta a Magasépítési NV pártszervezetének vezetősége. Nem sokat kerteltek az elvtársak, röviden megmagyarázták, hogy a nagyharsányi kő- osztályozónál jó népnevelőmunkára volna szükség_ A kőosztályozóban túlnyomórészt pártonkívüli munkások dolgoznak, hozzá még sokan olyanok is vannak köztük, akik eddig ipari munkával nem foglalkoztak, hanem a mezőgazdaságból kerültek a nagy lendülettel megindult épitőmunkához. líagyharsáríi Baranyálcn a legu'óbbi időkig is olyan községnek ismerték, ahol még érvényesül a kulákság, az osztályellenség hangja és így, akik onnan kerültek a munkások közé, öntudat dolgában bizony elmaradottak vol ak. Kiss «Jvlárs hozzálátott, mint jó kommunistához illik, a kapott nehéz feladat megoldásához. Tizenegy munkás dolgozo.t a kőosztályozóban egy exportban. A csopor: azt hangoztatta, — és tiltakozott minden ellenkező vélemény ellen — hogy csak így, csoportban tudnak dolgozni és •térték a lehető legmagasabb eredményt, tovább semmiesetre sem jutnak. — A csopor; normáját fel kell bontani, egyéni versenyt kell indítani — ez volt Kiss elvtárs feladata és ez ellen tiltakozott a csoport. Meggyőzéssel, hosszú ideig tartó beszélgetésekkel, más munkahelyek példájának felsorolásával elérte Kiss elvtárs, hogy a segédmunkás-csoport tagíai beleegyezlek a norma felbontásába. — Úgyis mindegy, — legyintettek i— hát bontsák. A tények ezntin Kiss elvárját Igazolták. Faragó István és Ledő József csoportjának tagjai a felbontott normával, egyéni versenyben dolgozva sorra szárnyalják túl régi teljesítményüket. Míg azelőtt a csoport legnagyobb teljesítménye 192 százalék volt, a 8 bérhéten már 277 százalékra emelték a lelje í'ményükct. az utána következő 9. bérhéten pedig már 339 törtökön sem és azelőtt sem és nem volt senki az egész múlt hát en. Egész munkájuk a múlt héten abban merült ki, hogy tíz-tizenöt ember kiment pénzt beszedni csütörtökön és pénteken. de ezek is olyan községekbe, ahol már megkötötték a szerződést. Pár holdat „hoztak be" m'ndössze, hiszen ezt csak mellékesként csinálták. Patonai elvtárs elismeri a hibát. — Komoly mulasztás terhel bennün. két — mondja. Több, mint egy hetet eltöltöttünk úgy, hogy 6emmit se csináltunk a szerződés érdekében. Erre azonban már jóval e őbb is rájöhetett volna, hisz az alközponí már a múlt hét elején figyelmeztette őket. vasárnap meg a pécsi értekezleten kaptak erős kritikát a lemaradás miatt. Ennek ellenére még ma se mentek ki, hanem adminisztrációt tanul és adminisztrál az egész gépállomás. Az agronómus arra hivatkozik, hogy kevesen vannak, ak:k a szerződést ki tudják tölteni. De akkor ő miért ül itt benn és miért tölti a drága idejét gépeléssel. — Mert ez ilyen, mert ez olyan munka, mert sok figyelmet kíván, mert ő a felelős érte stb.. stb. — hangzanak a kifogások egymásután. Később azonban kénytelen elismerni, hogy ugyanezt a munkát Geszti Magda és Simon Júlia is el tudnák végezni. kiderül, hogy ugyanilyen formában mar lel is merült, a kérdés és a két elvtársnő vállalta is, hogy elvégzik a munkál. Hogy nézhette mindezt az üzemi pártszervezet, hogy tűrhette, hogy a gépállomás vezetői több, mint egy heten keresztül semmit nem lesznek a szerződésért? Hogy nézhette tétlenül az üzemi bizottság, hogy egymásután telnek el a drága napok kihasználatlaszázalékos eredmény büszkélkedett a hirdetőtáblán. A jó népnevelőmunka eredménnyel járt. Sikerült a Párt és a pár'onkí- vüli tömegek közötti kapcsolatot legalább egy ponton létrehozni és máris nagy erővel nyilvánul meg az alulról jövő kezdeményezés. Nehéz munkát jelenteit a fe’ada! megoldása. Mennyivel könnyebb leír volna, ha Kiss elvtárs már hosszú, eredményes népnevelőmunka kiforrotj tapasztalatait tanulmányozhat a volna — Javasoltam már — mondja Kiss eivtárs, hogy hívjon össze a párt- szervezet a népnevelőkből olyan tapasztalatcsere értekezletet, mint amilyent az újítók, élmunkások és szta- hánovjsták tartanak. De ez nem történt meg. Sztahánovisláinknak hatalmas támogatást és segí'séget jelenteit az, hogy eljöttek a Szovjetunió kiváló sztahánovislái. Bikov eivtárs a gyakorlatban muta la be a gyor-vágást, Pányin elvlárs felült a magyar mozdonyra, hogy megmutassa, mii lehet elérni vele, Savljugin elv'árs a gyorsfalazás munkáját mutatta be a magyar építőmunkátok szeme előtt. — MícmhI;i óriási sfslisée lenne nekünk, népnevelőknek — csillan fel Kiss elvtárs szeme — ha igazi bolsevik agitátorok így tanítanának meg bennünket a népnevelés hcsszú tapasztalatokon alapuló legeredményesebb bolsevik módszerére! Bolsevik agitátor még nem járt a déídunántúíi üzemekben, de tanulni mégis lehet, sőt kell a bolsevik agitátoroktól. Népnevelőink olvassanak minél többet a bolsevik agitáció* módszerekről. Itt van például Demidcnko, a fiatal kommunista munkás esete, öt is, m nt Ki-S elvtársat munkahelyének, a z-lobini vasútállomásnak pártszervezete bíztn meg agitátormunkával. DemiderJko elvtárs azonban nem volt úgy egyedül, mint Kiss e'vtárs a feladatával. Scsupilov vezető égi tag állandóan figyelemmel kísérte >i munkáját, tanác-iokat és ötleteket adott nul? Hogy állták meg szó nélkül ezt a mulasztást a brigádvezetők, a traktorosok, akiknek pedig legelsőrendübb erdeire, hogy már előre lekössék szerződésileg a megművelendő földeket, mert így tudnak előre beosztást csinálni, így tudják megszervezni munkájukat, így tudnak többet teljesíteni, így tudják az üresjáratot csökkenteni. Pedig jó néhányan látták ezt a hibát. Csak nem mondták meg. Mert a kétujfalusi gépállomáson még nem ismerik a kritikát! Nem tették magukévá Rákosi elvtárs szavait, amelyeket a Központi Vezetőség előtt a kritikáról mondott. Annál is kirívóbb a h:ba. mert a dolgozó parasztok túlnyomó része szívesen köt szerződést. Hiszen, amikor a traktorosokkal beszélgettünk, ők maguk említenek olyan helyeket. ahol türelmetlenkednek, hogy miért nem mennek már! nem i* hívják őket, ott is kötnek a dolgozó parasztok, csak meg kell nekik magyarázni a szerződés előnyeit és le kell bennük győzni az évszázadokon át beléjük rögződött fé’elmet az aláírástól, mint ahogy Kis József i& legyőzte Zádorban Sár Lajosnál. ak‘ mindent, helyeselt a szerződésnél, mégis négyszer, ötször is gondolkodott. hogy aláírja-e Több. mint egy hetet, a legértékesebb napokat vesztegettek el a kétujfalusi gépállomás dolgozói, döntően a gépállomás és a pártszervezet vezetői, valamint az ÜB hibájából mialatt a többi gépállomások serény munkával gyűjtöttek a szerződéseket. Néhány nap még rendelkezésükre áll. és ezi a néhány napot úgy kell k'használ- niok. hogy a gépállomás minden dolgozójának mozgósításával, lelkiismeretes munkával legalább némikép pótolják mulasztásukat. neki. Denvdenko egyre fejlődött, az újságolvasásról áttért a közvetlen beszélgetésre, jegyzetfüzetébe gondo-an felírta a felhasználható tényeket, példádat és a felmerülő kérdéseket. Demidenko elvtár- az ag:tációt nem „többletmunkának", hanem művészetnek tartja és igyekszik ezt a művészetet elsajátítani, a pártve'etö- ség pedig segít neki. Ugyanígy segít külön könyvtár felállításával, tapn-z- taíatc-'ere értekezletekkel a többi agitátornak is. Éidemes is volt -segítem, mert a zslobini állomás, amely azelőtt elmaradt n több től, ma már az első között halad. Esj-Síerfí a p**d.-i. akad ilyen tucatjával a Szovjetunióban De ha ezt a példát meg zivleük népnevelőink és a pártszervezet vezetősége, Ilikkor a tömeg alulróf ‘övö kezdeményezésének egyre több olyan jc lét tapasztalják majd, mint amilyenről Kiss elvtárs beszél lelke-en — Nálunk a követ tal’c'kán szállítják az Cfztályozóig A -záüitás útját keresztül szeli a vasútvonal. Tolatás idején a mi forgalmunk megáit. Eddig a munkások lyenk >r csak teftek-vettek. nézelődtek, várták m'g a vasu!a-ok elkészülnek a vagonok összeállításával. Legutóbb az nban mi történt? Egy-egy munka- összeszedett négy-öt talic-kát, azt a tolatás ideje alatt mind megrakta, majd mikor néhány preig álltak vasúti kocsik, a megtöltött talicskáikat gyors egymásutánban áttolták. így küszöbölték ki az id0ve;zteseget. A csAport esjébhént. amely rövid idővel ezelőtt hallani sem akart a normafelbontásról, mo<t a vállalat valamennyi munkahelyén dolgozó segédmunkás csoportját ver senyre akarja hívni. Ilyen eredmény nyel jár a jó népnevelőmunka és könnyű elképzelni, milyen óriá-i lenne az eredmény akkor, ha Ki-s elvtárs elsajátítaná és alkalmazná De- mident'«/ és a többi bolsevik yg tá or módszeré: és úgy j-ámogatná a párt-zervezet őt és íár-ait s. mull a Bolsevik Párt az ő agitátorait. Idén pár napot töltöttem a volog- dai terület egyik nagy állattenyésztő szovhozában. Bőséggel áldott helyek, öntözött, jó fekete föld, a virágzó hársfák körül rajzó aranyszínű méhek, kövér nyájak, ízes, illatos tej ... Nyusa, a sztahánovista fejőnö telkesen beszélte el nekem, miként érte el teheneinél a rendkívül magas tejhozamot. Szavait egyszer csak félbeszakította, pillantása messzire!- tévedt, elgondolkodott... — JVinös' tovább, Nyusa? — Gotdo/ja — kérdezte lassú, vontatott hányon,. válasz helyett — Joszif Vísszarionovics ismer engem? — Nemrég írtak magáról az újságok, bizonyára olvasta — feleltem. Polina Silo brigádvezefő, másik két (ársavat. Marija Djuzsnik és Rimma Bjefcszjudovával együtt a dnyeperi vízierőmű beionmunkälaiainaf dolgozik. kiváló eredménnyel. — Nem ez a fontos nekem — mondat fejét rázva. — Csak annyit szeretnék, ha ő tudná, mennyire igyekszem és hogy én sem építem a kommunizmust rosszabbul, mint mások. Mert ez így van. Hozzá szállnak gondolataink. Neki ajánljuk minden alkotásunlcat és minden alkotásunk az ő nevét dicséri. Sztálin megmutatta nekünk életünk értelmét, munkánk célját és a célhoz vezető utat. Az a nagyszerű világ, amelyben élünk, az ö akaratának és lángeszétiek megnyilvánulása. Sztálin neve számunkra a legkedvesebb név. Sztálin velünk van — ez annyit jelent: minden, ami helyes, igazságos és jó, győzedelmeskedik a gonoszon. Sztálin őrködik felettünk. Ha nehéz perceink vannak, bátran írhat neki mindegyikünk: „Drága Joszif Visszarionovics!" így és így áll az ügyem. És tanácstalanságunkban nem hagy magunkra. A mai 16- 20 éves lányok, nemzedékem legboldogabb rétege. Ezek a lányok széles és fényes úton lépnek az életbe, mindent megkapnak, amit a szocializmus gazdag és hatalmas országa csak nyújthat. Ma már semmi csodálatos sincs abban, hogy asszonyaink és leányaink a Legfelsőbb Tanács küldöttei, miniszterek, tudósok, mérnökök, bírák, a Szovjetunió Hősei, a Szocialista Munka Hősei. A nagy Sztálin emelte ily magasra a szovjet nőt. „Ilyen nők nem voltak és nem is lehettek a régi világban”— mondotta. Nem is lehet ez másképpen, hiszen a sztálini géniusz világítja meg a kommunizmus felé vezető utunkat. (Vera Panova írásából.) A moszkvai Metro főnökének helyettese Zinaida Troickája szavaiból kitűnik: jól tudja, egész mázként alakult volna sorsa, ha nem a Szovjetunióban, hanem egy kapitalista országban születik: — Csak a mi szocialista államunk adja meg mindenkinek — legyen férfi vagy nő — azt a lehetőséget, hogy ott dolgozzék, ahol kedve tartja. Huszonkétéves voltam, amikor először vezettem vonatot és igen nagy örömmel töltött el, hogy ilyen bonyolult és hasznos foglalkozást űzhetek. Zinaida Troickája ezután így beszél munkájáról: — A háború alatt, Moszkva ostromának kemény napjaiban fontos szállítmányokat vittem a szerelvényen. A sok aggodalommal és izgalommal tele időben mély megelégedéssel töltött el a tudat, hogy felelős poszton állok, munkám hazámat segíti. Zinaida Troiclcája jelenleg a moszkvai földalatti villamosvasút főnökének helyettese. Nagy hozzáértéssel látja el munkakörét. Jó munkájáért kitüntették a Lenin- renddel, a Munka Vörös Zászlórendjével és még számos más érdemrenddel. A miinkatermeEélicnység emelésének egyik kezdemény ezője A moszkvai I. sz. Állami Goluás- csapágy-gyárban dolgozik Kalja Barisnyikova gyalus brigádvezetőnő. Az elsők között volt, akik a munka, jobb megszervezésével biztosították a termelési normák túlteljesítését. A női gyalusok brigádja volt az első a gyárban, amely a termelékenység fokozásával csökkentette létszámát és ezután is állandóan növelte a termelést. Katja Barisnyikova vezetésével a brigád a műhely élére került, majd felhívással fordultak Moszkva valamennyi üzemének munkásaihoz, hogy kövessék példájukat: csökkentsék a brigádok létszámát és észszerűsít csekkel, á munka átszervezésével növeljék termelékenységüket. Fiafal lányok is játszanak a barjaira on gr, 1 autonóm köztársaság Thcfumn- ról elnevezett kofhczklubjának fúvós. zenekarában. A nagyszerű kezdeményezés nemcsak Moszkvában, hanem a Szovjetunió többi városában is visszhangra talált a munkások körében. Jelenleg a Szovjetunió iparában már 20 ezer brigád dolgozik Katja Barisnyikova módszere szerint. Barisnyikovát, a munkatermelékenység emelésének • e kiváló ken- deményezőjét a dolgozók elismerést, megbecsülése és szeretete veszi körül. A gépállomáson Kiss eivtárs még eredményesebb népnevelő munkát végezhetne, Ua imt&kM a Ms&ák aqitátoiok tap.as-'ztcdatait VéDÍil PZ is Ahol még A rigai VEF-gyár egyik komszomol női brigádja munkakö/&en
