Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-08 / 57. szám
1950 MÁRCIUS 8 HfiPLO Asszonyaink harcolnak a békéért, m boldogabb jövőért „'Az évszázadok óta elnyomott magyar nő ma felszabadult, egyenrangú társa a férfinek, munkában, kultúrában, az ország vezetésében egyaránt... és amikor népünk eltökélten védi a békét, amikor szabad és független néphez méltóan visszaveri az imperialisták támadásait, kivédi a provokációkat, megsemmisíti a soraiba csempészett ellenséges ügynököket, akkor mindenekelőtt a Szovjetunió ad neki ehhez erőt. és önbizalmat. , Népünk tudja: a béke ügyének védelmében a Szovjetunió, a nagy Sztálin oldalán küzd! Tudja, az az ügy, amelynél} élén a Szovjetunió, Sztálin áll, igaz ügy, erős ügy, győzedelmes ügy!” 1949. június 18-át írtunk akkor. Es a budapesti békekonferencia levelet intézett Sztálin elvtárshoz. S ezek a szavak, bár azóta hónapok múltak el, nem váltak időszerűtlenné.. S most március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmával, amikor- százezer és millió asszony szívéből a békeakarat csendül ki, áttörve országhatárt, korlátokat, egy- gyé kovácsolódnak a világ szabadságot, békét akaró asszonyai, láng- betűkkel Íródik a határozat minden szava a szívekbe. Végtelen, hatalmas tengerhez hasonlíthatnád a béke hatalmas táborát, de nézzed pár cseppjét... Három héttel jár előre tervének teljesítésében Kriisg Járrosné, a Zsolnay-fjyár egyik sajtolónője. Fáradhatatlanul lendíti kezében n prés kereke, napom* tízszer, százszor, hónaponként, évenként sok- ezerszer, míg győzelméhez ér az ötéves terv. — De ahhoz, hogy megvalósuljon, béke keli. Ezt mondtuk akkor is, amikor január 1-én ünnepélyesen megindult a gyárban az ötéves terv. Sokan acsarkodnak a mi életünkre a másik oldalról, rrz imperialisták, a gyujtogáí-ók — támaszkodik a kerékhez Kring elvtársnő. Néhány percig hallgat, aztán egészen halkan mondja el, mégis izzik minden .szava: — Én a saját bőrömön megtanultam, mi a háború. 1943 .., akkor halt meg a férjem És látod fit most a termeléssel harcolok ». békéért, Tudom, hogy azért harcolok. Azért, hogy sokszáz, ezer munkás- nőnek és munkásnak jobb legyen az élete, hogy győzzön a Terv. Most így harcolok, de ha kell, máskép is — fejezi he hirtelen, azután visszalép a gépéhez. * Remény pusztán Jundó Pétcrné így beszél: A béke ... — a béke nekem egyet jelent a csoporttal. A. csoport pedig azt jelenti, hogy nyugodt vagyok, hogy nem keseríti meg az életemet. a mindennapos gond a kenyérért. Azt jelenti, ho'gy két disznót vágtunk, hogy moziba, színházba járunk, hogy napról-napra szebb les: munkánk nyomán az életünk. Mindent a csoport jelent nekünk és tudjuk, hogy a csoport fejlődése a mi életünk további fejlődése csak a béke megvédésével biztosítható. — Igen a csoport — ez minden — és minden n béke. És ebbe a mindenbe a csoporton beiül eddig, most már a csoporton kívül benne van, a kisebbik fia is. — Most ment el Szcntlő- rincrc. .4 gépállomásra. Traktoros lesz. Szép éle. te lesz — mondja ellágyulva — mert biztos jói fog dolgozni és ágy fogják szeretni, mint ahogy mi szeretjük a traktorosokat. S hajbéke lesz — és lesz, mert harcolni fognak érte, ő is és mindnyájan — talán rövidesen élmunkás is lesz belőle. • özv. Specht Józsefné bányászasszony a felszabadulás óta mindig az élen harcol a béke megvédéséért. — Én tudom, hogy mit jelent nekünk asz- szonyoknak a béke — mondja — akkoT, amikor lendülettel építjük dolgozó népünk független szabad országát. Ebben a kérdésben, a béke kérdésében nekünk asszonyoknak döntő súlyunk van. — Nekeijt négy gyér- mekem van és úgy nevelem őket, hogy lássák meg a jelen és a mull közötti különbséget. Jobban élünk most, mim azelőtt bármikor és még jobban fogunk élni az ötéves terv megvalósítása ulán. Ehhez pedig feltétlenül béka kell. Én éppen ezért a Nemzetközi Nőnap alkalmával megfogadom, hogy még fokozottahb felvilágosító munkával fogom aktivizálni a többi asszonytársaimat, hogy harcoljanak a békéért. — Nekünk bányászasszonyoknak a szovjet asszonyok példáját kel! követni és úgy kell tevékenykednünk a békéért, ahogy ők telték a felszabadító háború alatt és ahogy most is harcolnak a békéért. „MEGVÁLTOZOTT, SZEBB ÉLETŰNKÉRT" Á pécsvidéki bányászok beleadják minden szeretetüket . és hálájukat a felszabadulási műszakba Mikor a nácik és a nyilasok, rádiója nagyhangon jeíeníleíte: „A hős néme,* csapatok visszaverték a vörösök átkelési kísérleteit a Tiszánál“, Zelieni Imre nagy csizmában, fáradtan bandukolt az Áiföldön. Görnye- dezve a fáradságtól és az elkesere- cLésíöf, meg ,a sebesülésétől. Véget akart vetni a közel háromévi katonáskodásnak és a hiábavaló, igazságtalan vérontásnak. Meg akart *zckm_ Nem sikerült. Szabadkára, majd Szigetvárra vitlék kórházba, hogy meggyógyítsák 'és újra bevessék a' „haza védelmére“, £>'„győzelmi* jelentések ellenére, 1944 november végén egyik fff'ßijel nagy. sürgés-forgás vo'lt Szigetváron, Jőft a parancs, hogy a felsőbb katonai parancsnokság átmeneli- ’-cg kiüríti Szigetvárt. —■ Két óra múlva indulás“ — csattant ä parancsot felolvasó tiszt hangja a legénység felé_ .Újra szenvedni, , harcolni, kínlódni, az urakért — ötlött Zeleni Imre agyába a gondolat, ~ Nem, nem megyek egy lépést sem — határozta eí magát. Megszököm. Úgy • is tett. Szigetvár még négy napig náci megszállás alatt volt. Ott bujkált ismerősöknél, ismére ti éneknél, a. pincében és mindenhol, ahol menedékes sejtett az elíogatás elől. ftV; VWfakxiZUlL mmmmmmmtuum 8-dig | I íp © la Z* Q 8-áig Az önfeláldozó hazaszeretet filmje 2 <6 j a Előadások; 5, 7, 9 órakor. 0-rAiíia Óriás! siker! — Prolongálva! Uj színes magyar film. LUDAS MATYI! £!5adisok fél 5, fél 7, fél 0-kor y fáklya" szerdán, NEM TARTUNK ELŐADÁST! P immmmmmmwmmmsmaum — Biztos halál lett volna — emlékezik vissza a nehéz napokra — ha elfoglak volna. Statárium volt! Nem fogták el. Sikerült megmenekülnie és 1944 december első napjaiban hazajött Pécsre. A többiek elmentek tovább. — Itthon meggyőződtem arról, amit addig caák sejtettem. Megváltozott a világ a Vörös Hadsereg nyomán a kizsákmányolt1, elnyomott magyar dolgozók számára. Megváltozott aiz én élelem is. — Péksegjéi! voltam és nem íúfoaok, ha azt mondom, úgy dfcfgoz- iatíak velem, mintha nem ás lennék ember. Emellett állandóan félnem kellett, hogy felmondanak. Nem volt h:z!os a kenyerem, sem nekem, e,em a családomnak. Szemei előtt mintha elvonulna a sok megpróbáltatás, mert egy percre borúsan néz maga elé. Aztán hirtelen felvidul. — De a felszabadulás óta megváltozott, elvtárs, itt minden. így mondom elvtárs, de még nem vagyok párttag, csak tagjelölte égemel terjesztették fel. — 1947 szeptemberében mentem a bányába — folytatja életútja történetét. — Szeretem ezt a munkát és főleg azért jöttem ide, Mert nem akartam tovább magáncégnél dolgozná. Amióta bányász vagyok, biztos a megélhetésem, emelkedik az életszínvonalam és szabad emberkém építhetem a szocializmust, , aminek lehetőségét is a Vörös Hadsereg hozta el nekünk. Zeleni Imre 1949 szeptemberétől kezdve dolgozik egyéni versenyben a Farkas brigádban, András aknán. Ha valaki lemegy a 3. déli keresztvágat 2 es telepi fejlőkébe és megkérdezi Farkas elvtárs csapatvezetőt, hogy kinek volt az utóbbi időben legmagasabb átlagteljesítménye, azt a választ kapja: Zeleni Imrének. Az elmúlt étclílien Zeleni Imre valóban tanúbizonyságát adta annak, hogy nemcsak szavakban érzi amit elmond új életéről, a felszabadító Szovjetunióról, hanem tettekkel is kinyilvánítja háláját. Ezt bizonyítja a sztálini műszakban elért 225 százalékos teljesítménye is. Zeleni Imre le tudja mérni a múlt és jelen közötti különbséget. És ezért készül lelkesen, igaz örömmel a magyar nép legnagyobb ünnepének, a felszabadulás évfordulójának megünneplésére. Hogyan ünnepli meg? Erről így beszél. — A sztálini műszakban 225 százalékot teljesítettem. Most a felszabadulás ünnepére annak ellenére, hogy 40 százalékkal rosszabb a fejtésem, 175 százalékos átlagteljesítményemet' 230 százalékra emelem fel. Hálából és becsülelbelii kötelességből az élelemért. És nemcsak Zeleni Imr® ünnepel így, hanem társai i's, kik szintén beleadják minden lendületüket, sze- re'elüket és hálájukat nz április 4. felszabadulási műszakba. Tizenötezer dolgozó nő larapims feMássai köszöntötte a Nemzetközi Nőnapéi Ilyen lelkes asszonytömeg még soha nem gyűlt össze Pécsett, ilyen sok nő még soha nem tüntetett a békéért, a világszabadságért, mint kedden, a Nemzetközi Nőnap előestéjén. Az üzemek dolgozó női, a bányászasszonyok mintegy tizenötezren gyűltek össze a 48-as téren, égő bányászlámpásokkal, vörös és nemzetiszínű lobogókkal, színes transzparensekkel, hogy felvonuljanak, és hitet tegyenek a béke megvédése mellett. Hét óra előtt indultak el a vasutas zenekarra! az élen, a Kossuth Lajos-úton, a Széchenyi-téren át, a fellobogózott MNDSZ megyei titkárság előtt, végig a Ferenciek- és Rákóczi-úton. A Párt Megyei Bizottságánál Stadinger István elvtárs fogadta az asszonyokat, akik telkesen éltették a'Szovjetuniót, a Pártot és Rákosi elvtársat. • Ezreit zengték a vidám indulókat, mondták ütemesen a jelszavakat. Lelkesen éltették a Nemzetközi Nőszövetséget, a világ békeszerető asszonyainak harcos összefogását a béke védelméért. Forró szeretettel éltették Sztálin elvtársat, aki szabadságot hozott nekünk és a szovjet nőkét, akik példaként állanak a világ dolgozó asszonyai előtt. Köszöntötték március nyolcadikét, a világ asszonyainak harcos békeünnepét, mélyen egyesült erővel, egyesült akarattal mutatják meg az imperialistáknak, hogy erősek és bátrak, hogy bármikor készek kiállni azért, ámi a szemükben legdrágább: a békéért és a szabadságért. A lelkes tüntetésen résztvettak a középiskolás diáklányok is. Zárt sorokban, fegyelmezetten haladtak az asszonyok között. A sorokban voltak apró gyerekek is, égő lampionokkal. A gyönyörű felvonulás este nyolc órakor ért véget. Az ünnepségek a mai napon folytatódnak a szovjet Hősi Emlékműnél, a színházban, a MESZHART kerületekben, és a vidéken. A városi hatósági orvosok itniÉmestyta végzi az éfetaiszerdt fokozallsbb eiienőrzéssi A közigazgatási bizottság szokásos havi ülésén különböző hivatalok és intézmények ismertették havi jelentésüket. A físztifőorvos jelentése szerint a fertőző betegségek száma az elmúlt hónaphoz, valamint az elmúlt év hasonló időszakához képest csökkenést mutat. Az elmúlt hónapban a város természetes szaporulata tizenkét fő volt. A jelentéshez a polgármester szólt hozzá és megkérdezte, hogy milyen intézkedéseket tett a tísztifőorvosi hivatal az élelmiszerellenőrzésre. A tisztifőorvo.s válaszában közölte, hogy az élelmiszer előállítás, tárolás és lorgalombahozás ellenőrzését a városi orvosok munkaversenyben végzik. A munkaverseny első szakasza március 15-től május 15-ig tartA későbbiek folyamán Kran.cz elvtárs még hozzászólt a kereskedelmi igazgatóság jelentéséhez is és kérte, hogy az igazgatóság fordítson fokozott gondot a kukorica, zab és egyéb tar' kormányok felhozatalára. Az igazgatóság kiküldötte válaszában ígéretet tett arra, hogy rövidesen napirendre tűzik a kérdést, felszámolják azt, hogy a takarmánykiutalásnál több szerv is inlézkedjen és egységes irányítás mellett megjavítják az ellátást. A szabadságharcosok a Párt úímutaíása alapján példamutatóan kiveszik részüket a termelésből A Szabadságharcos Szövetség pécs- baranyan szervezete megyei értekezletet tariott Megye utcai székhazában. Az értekezleten részt viertele a szövetség lfegjobb aktívái és az értekezleten képviseltették, magukat a Párt, a sztahanovisták, az élmunká- sok, a -szakszervezetek, valamint ia lobbi töniegszervezctek és hatóságok egyaránt At értekezlet -előadója Gmbis Ádám elvtárs, a Szabadság- harcos Szövetség központi kiküldötte volt. Nem nagygyűlést, hanem munkaértekezletet tartunk, beható megbeszélést Rákosi elv'árs referátuma és Pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján —; mondotta az előadó és hangoztatta, hogy a Szabadságharcos Szövetség előtt álló feladatokat a kritika és önkritika jegyében Iketf megvitatníok. A továbbiakban rámutatott Gubis elvtáns arra. hogy a Szabadságharcos Szövetség elsőrendű feladata a termelésben való helytállásra-nevelni a tagságot, úgy, ahogy -azt a Párt elvárja a szabadságharcosoktól. A beszámoló után sole hozzászólás tette érdekessé az aktíva-ülést. A felszólalók valamennyien ’ ígéretet tettek arra, hogy fő feladatuknak a termelésben való példamutatást tekintik: Az értekezleten igen sok fa lelkes munkafelajánlás történt felszabadulásunk -évfordulójára. A Zsolnay-gyári Szabadságharcos Szövetség szervezete versenyre hívta ki a megye összes szervezeteit a felajánlások túlteljesítésére. A versenykihívást a pécsi Magasépítési és a Kokszmü szervezetei azonnal elfogadták. TANULNAK A FALUN Dolgozó parasztok tudásszomjáról számolnak ite falusi levelezőink szeressék a gépállomást dolgozókat levelében beszámol a lapánpu és elmélyüljön a munkás-paraszt MNDSZ jól-sikerült eloadusarol, ine- szövetség gondolata. Elhatároztuk, lyen a „Ludas Matyit“ adtak elő. hogy követni fogjuk a gépállomás „Lapáncsán és környékén még soAhogy az idő telik, úgy kerül egyre jobban előtérbe a tavaszi munkák kérdése a falvakban. Dolgozó pa raszbságunk már megkezdte a tavaszi munkákra való előkészületet s ezek a munkák annál is könnyebben mennek, mert legtöbb faluban jól használták fel a telet és tanulással, kultúrmunkával töltötték el a hosz szú* téli ektéket. Ez a munka természetesen még most is folyik és számos helyről érkeznek hozzánk levelek, melyekben falusi kulturális megmozdulásokról, tanulásról számolnak be levelezőink. Környéki Aladár, a Várad- újpusztai tszea levelezője arról számol be, mint adta át csoportjuk elnöke, Csokona József, a kéthónapos tanfolyamon tanultakat a csoport tagjainak. A kieharsányi gépáloinás dolgozói is számos előadást tartottak a falvakban, a termelőcsoportokban. Lip- pón tartott előadásuk után így ír Bujdosó Benjámin, a termelőcsoport intózőbizotteági tagja: „A kisharsd- nyi gépállomás dolgozói nemcsak kitűnő szórakozást nyújtottak csoportún?: tagjainak, hanem, sokat is tdnultunk az előadásból, többek között azt is, hogy milyen irányban kell kialakítani kullúrmunkánkaz. A gépállomás dolgozóinak előadása nagymértékben hozzájárult, hogy csoportunk tagjai mégjobbaji megpéídáját és mi is kultúrgárdát fogunk szervezni.“ A szovjet kultúra, az élenjáró szovjet tudomány ismertetésében hatalmas feladatok várnak a Magyar- Szovjet Társaság falusi szervezeteire is. A szovjet barátság hónapjában számos, faluban alakult meg az MSZT helyi szervezete. A szederkényi alakulásról lelkes levélben számol be Va'rnvu György. „A Magyar—Szovjet Társaságon keresztül még több alkalmunk lesz megismerni — Írja — a. Szovjetunió kultúráját, a szovjet mezőgazdaság . hatalmas eredményeit, a szovjet irodalmat, a szovjet filmeket." Nemcsak á gépállomások seg.tik azonban a dolgozó parasztságot a tudásért, a műveltség várának bevételéért 'folytatott harcukban'. Az ivándárdai EPOSZ vezetősége szerkesztőségünkhöz küldött leveliben mond köszönetét a Sopiana gépgyár kultúrgárdájának a jólsikerült előadásért. í De maguk a dolgozó parasztok is egyre szívesebben lépnek fel a színpadra. És a múltból ittmaradt szemetek után egyre inkább tért hódítanak a falusi színpadokon is az irodalmi értékű művészi munkák. Papp Pál káig fogják emlegetni — írja — a kaloda, deres és hajdúk világét megelevenítő „Ludas Matyi“-t." Természetesen nem egyedül az előadások azok,'amelyek a dolgozó’ parasztok tanulását szolgálják. A könyv, is egyre nagyobb teret hódít a falun. De mit csináljanak az olyanok, akik nem tudnak olvasni? Mert. sajnos a múlt rendszer bűneként ..még ilyenek is akadnak falcainkon^ főleg az idősebbek között. De erre is megvan az orvosság. „Estenként- villanyfény mellett 10 dolgozó paraszt tanulja az iskolában a betűvetést“ — írja levelében Nagy István Lippó- ról. „A dolgozók szívesen tanulnak és örülnek minden eredménynek — folytatja, — 'Mihalek elvtárs például ezt mondta: Tegnap Mohácson -voltam és az üzletek feliratait mind el tudtam olvasni, Rég fogott el olyan öröm, mint amikor láttam, hogy nem érthetetlen kriksz-kraksz számomra többé a betű.“ így tanulnak Pártunk, kormányunk segítségével dolgozó parasztjaink és így számolnak be a levelek dolgoz') parasztjaink tanulásáról. Sein to kielégíthetetlen tudároz'vnj nyilvánul meg minden faluba!:, melyei; ameny- nyiro csak lehat — kieiéjfííAfti mindnyájunk k&alMSÓgft.