Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-04 / 54. szám

tS9B MAStCTOS 4

NAPLÓ

5

Rákosi elvtárs kritikája minket nem érint..."

kz elbizakodottság és következményei

az Agrária keményítőgyárban

A pécsi Agrárja keményítőgyár levelezőjétől, Török József 11-től levél iött. Többek között ezeket írja: ,.Rákosi fiolán beszédet áttanulmányoztam a Szabad Nép és a Dunántúli Napló közleményeiből. De meghallgattam még a rádió közvetítését is. A beszéd átfogó egészet adott a Pórt életének minden területéről. Okulhat és tanulhat belőle minden dolgozó, akár párttag, akár pártonkivüli. Üzemünk dolgozóit azonban nem érte a kritika rgy része sem, mert üzemi pártszerve- letünk még fiatal, csak 1949 novemberien alakult meg. Most van jól fejlődő lendületben.“

Töröli József II. pártoníifvüls.

Abból, ahogy ő ír, látszik, hogy nem- eaak ő, hanem az üzem minden dolgozója szeretettel és bizalommal íor- dul a pártszervezet felé. De látszik <nás is és ez nem kevésbbé fontos.

Nem érte a kritika az üzem dolgozóit? De érte! Rákosi elvtárs legiia- lyobb veszélyként éppen az önteltséget, az elbizakodottságot jelölte meg. És azt állítani, hogy a kritika éppen tz Agrária pártszervezetét nem érte, trra vall, hogy az ottani elvtársak el- íizakodtak.

— Hosszá ideig gondolkoztam rajta, hogy van-e egyáltalán hiba a mi munkánkban, míg végül rájöttem, hogy itt- Ptt azért akad — mondja Kari József Járttitkár elvtárs.

Kónya elvtársnak, a vállalatvezető- lek pedig egyenesen ez a véleménye:

— Hát persze hibáink vannak, vontak ... de talán nem is lenne jó, ha nár hibáink sem lennének. Pedig jó ■enne, ha nem lennének olyan hibák, nint például az. hogy a vállalatvezető

szívesen, sőt élvezettel magyarázza el a gyártás menetét a legprecízebb apró. lékossággal olyanoknak is, akiknek ahhoz semmi közük, nem feledkezve meg arról sem, hogy milyen célra készül a keményítő ás hova fogják szállítani. Azután olyan hibák, hogy a népnevelők nem magyarázzák meg a munkásuknak Rákosi elvtárs beszédének jelent őségét és szellemét és így még az olyan aktív pártonkívüli munkás is, mint Török József levelező, helytelenül értelmezi azt. Jó lenne például, ha az üzemen belül az üzem egész munkásságát nem tévesztenék össze a párttagsággal, mint azt nemcsak Török József teszi levelében, hanem maga a pártvezetőség is, amely eddig a párttagokon hívül „minden érdeklődő és szimpatizáns" részére is tartotta a taggyűléseket.

— De elvtárs. miért ne mehetnék el most is a taggyűlésre, mikor eddig mindig ott voltam — méltatlankodott csak legutóbb is Szepcsné, aki most jelentette be, hogy majd kérni fogja a tagjelöltté való felvételét.

Az oSyan hiba sem ...Irt ha vanS

mint a tagjelöltfelvétel körüli bürokrácia. Amikor a legutóbbi taggyűlésen megkezdték a tagkönyvek megvizsgálását, kiderült, hogy jónéhány jelenlévőnek nincsen tagkönyve. Ezek az elvtársak már tavaly nyáron kérték felvételüket. Kérelmükre nem jött tagadó válasz, de a felvételre sem jött határozat, tehát ők szorgalmasan eljár, tak a taggyűlésekre. A tavaly óta porosodó kérelmek most kerültek csak elő nemrég egy fiók mélyérői.

Rákosi elvtárs beszéde tehát komoly mértékben érinti az Agrária pártszervezetét. Pedig most csak néhány kérdést ragadtunk ki. A felvetett és fel nem vetett hibák oka, hogy ,,jól fejlődő lendületében" elb'.zakodott. Az elbizakodottság pedig — nagyon jól bizonyítja ezt az Agrária példája —,

eliompitja az éberséget, vakká tesz a hibákkal szemben.

Nem Török József hibája, ha ő azt niszi, hogy náluk semmi hiba nincs. A pártszervezet vezetőségéé, amely a megelégedettség hangulatát terjeszti, anélkül, hogy arra komoly oka lenne. Ebből következík az is, hogy a termeléssel is elégedettek.

Iff»*. a „li (nyerési1

százalék magasabb az előirányzatnál, a az is igaz, hogy Tomcsányi Gyula elvtár», a keményítősziták kezelője az ország második legjobb munkása ebben a szakmában, de már a mennyiségi tervelőirányzattól lemaradtak.

Számos más pártszervezet tapasztalata bizonyítja, hogy ahol úrrá lesz az elbizakodottság, ott hiába van ..fiatalos, jól fejlődő lendület“, mert az elbizakodottság, önteltség nyomában járó tespedtség azt is eltünteti hamarosan.

Az elbizakodottság eltünteti az önbírálat nyomait, is. A kritika pedig a* öntelt pártszervezetnél és párttagnál a felvetett hibák kijavítása helyett sértődést és ellenállási vált ki.

Az Agrária pártszervezete, de még a pártonkívüli dolgozók se higyjék, hogy hozzájuk nem szól Rákosi elvtárs szava, hanem nézzenek körül a maguk házatáján. vegyék észre a fejlődésük lendületét gátló hibákat, és kommun'«- ta szerénységgel javítsák ki azokat.

A SZOVJET NÉP JELÖLTJE!

Alim várják már a birjáni dolgozó parasztok,

íiiiV a fiié kerüljön a tisztítóit, csávázott vetőmag

Lassan eltűnik az utolsó hó is. Szikkadni kezd a föld, a barna ugar jedig má#várja, hogy jól elmunkálja a tárcsa, meg a borona. A munka tn-ég nem kezdődött meg, de a készülődés már jávában folyik. Az. el6Ő lépés: ismertetni a dolgozó parasztsággal a község vetéstervét, majd . utána kidolgozni egyénenként is a tervet és amikor ez is meg van és ismerik a feladatot, akkor kezdenek majd a munkához az egyes gazdák.

így indultak el a birjáni dolgozó parasztok is. A muitkorában tartották meg a tervismerteíő gyűlést, amelyen a dolgoz# parasztok szép számmal, mintegy százan jelentek meg. Ez nagy szó Birjánban, mert a község nem a nagyok közé tartozik, inkább lehet kicsinek mondani. Persze az eredmény nem az „égből“ pottyant, hanem a népnevelők és a díilőfclelőGök

jó felvilágosító munkájának

eredménye. A* értekezleten mégis

merkedtek az egész köz-ség tervével, majd utána elkészítette mindenki a sajátját.

De nagy gondot fordítottak a bir- jániak a földbe kerülő gabona minő Bégére is. Meglátták, hogy csak tiszta, nemes magot érdemes vetni, mert csak azzal lehet nagyobb terméseredményt elérni. Igv minden dolgozó paraszt legfontoeabb teendőjének tekintette a vetésre szánt mag csávázását és csiraképességének megállapítását. Voltak olyan gazdák is, akik ezt a munkát már

n tél folyamán elvégezték.

Ebben az időben sűrűn nyílott a fßldmüvesszövetkez.eti bolt’ ajtaja, mert a gazdák egymásután vásárolták a csávázáshoz szükséges rézgá- licot.

A dolgozó parasztok jó hangulatát és munkakedvét a Párt és a PI.FOSZ népnevelői nem hagyták csökkenni, hanem még jobban fokozták. Bétái Dezső, Varga László Mu- fies György, Hentz Györgyné. ’Táncai Józsefné és a többiek, állandó an, minden este elmennek a dolgozó parasztokhoz és elbeszélgetnek

velük a tavaszi munkák apró-cseprő, de mégis nagyon jelentős kérdéseiről. Megbeszélik velük, hogy milyen nagy jelentősége van, ha időben kezdik el a szántás-vetést. Egy-egv háznál nemcsak az egész család, de még a szomszédok is összejönnek. A dolgozó parasztok szívesen látják a népnevelőket, hiszen azok felvilágosultabbak, állandóan képezik magukat és így csak tanulhatnak tőlük.

Az eredményes felvilágosító munkának egyik bizonyítéka, hogy a dolgozó parasztság, egy része már hozzákezdett a vetéshez. A múlt napokban, amikor a napsütéses idő egy kicsit tartós volt, idős Kótyi Janó« és Veiez József

minden előkészületei megtettek,

hogy elkezdjék a vetést. Azonban közbelépett az időjárás, igv nem tudták elvetni az árpát és a borsót. De még voltak többen is, akik ugyancsak el akarták kezdeni a vetést, hogy minél előbb befejezhessék.

Az egyik háznál Veisz József tizenkétholdas dolgozó paraszt ezt mondja:

— Én már a tél folyamán elvégeztem a csávázási és megnéztem, hogy jó-e a mag csíraképessége. Most készítem elő a vetőgépet és az. ekét. Úgy akarom, hogy a jó idő beállta után mindjárt elkezdhessem a mun kát. Hiszen csak úgy tudunk jó eredményt elérni, ha mindent idő ben megcsinálunk. Én már nagyon várom, hogy az esős idő e'múljon és kiniéhessek megkezdeni a munkát, csak az a baj, hogy nálunk még nem voltak itt a gépállomástól, hogy szerződést köthetnénk.

így készülődnek a birjáni dolgozó parasztok a tavaszi munkákra. Most még egyénileg készülődnek, de úgy szeretnék, hogy a szántást-vetést és az elkövetkező többi munkát már csoportosan végezhessék el. mert elmondta Veisz József azt is, heg;, a/, elmúlt napokban alakult meg az ő családja és még kilenc oealád részvételével a termelőszövetkezeti csoport, ök most már megtalálták a boldog jövő felé vezető utat és azon dolgoznak, hogy az őszre a falu többi dolgozó parasztja is belépjen a csoportba.

A Szovjetunió egyre jobban közeledik politikai életének nagy eseményéhez, a Legfelső Tanács választásaihoz. E napokban mindennél ékesebben mutatkozik meg a szovjet társadalom erkölcsi és polit.kai egysége, minden nap újabb és újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy a barátság és testvériség miiyen elszakíthatatlan szálai kötik össze a Szovjetunió népeit.

A választási gyűléseken a kommunisták és a pártonkívüliek együtt jelölik a szovjet hatalom legfelsőbb szervébe a nép legjobb fiait és leányait, azokat, akik leghűségesebben szolgálják hazájukat és népüket. A szovjet emberek nagy követelményeket támasztanak a jelöltekkel szemben. O.yan funkcionáriusokat akarnak látni bennük, akik állhatatosan megvalósítják a Bolsevik Párt, a nép politikáját, akik minden erejükkel előmozdítják hazájuk felvirágzását, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítását.

A

jelöltek élén a Szovjetunió minden vidékén, minden városban és faluban Sztálin á 1, aki népét a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelmeihez vezette. A Bolsevik Párt bölcs politikájának helyeslése jegyében jelölik a szovjet dolgozók a Legfelsőbb Tanács küldöttei közé a Párt és a kormány többi vezetőjét: Molotovot. Malenkovot, Boriját, Vorosilovot, Kaganovicsot, Mikojání, Andrejevet, Hrusccovoí, Bulganyint, Svernyiket és Koszigint.

Ä jelöltek között látjuk a szovjet nép valamennyi rétegének élenjáró képviselőit. Köztük vannak az önfeláldozó munkájukkal híressé váit munkások: Rosszij- szkij, a kollektív sztahánovísta- munka Sztálin-díjas szervezője, Bajkov, a „Kirov‘‘-gyár művezetője, Amoszov uráli kohóniunkás. Blinov, a délurali vasútvonal mozdonyvezetője, Aiijev bakui olajmunkás, a Szocialista Munka Hőse és igen sók más ipari és közlekedési újító.

A jelöltek között vannak a kolhozrendszer megerősítéséért folyó küzdelem élharcosai: Grinko a „Moiotov,‘-koihoz elnöke, Pasa

Angelina a női traktorbrigádok vezetőinek legkiválóbbja, Bagirova azerbajdzsán kolhozparasztnő és még sokan mások a kolhozmuníka hősei közül.

Tj’gyhangúan jelölik küldött•*"* ként a szovjet választók a kiváló szovjet tudósokat, íróikat és a művészeti élet kitűnő munkásait. Vavilov a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, Nyeszmejanov a moszkvai egyetem rektora, Fagyejev iró, Tur- szun-Zade költő, Taraszov é-s Csemaszov színművészek és a szovjet értelmiségnek még sok más élenjáró képviselője szerepel a jelöltek listáján.

A munkások, parasztok és értelmiségiek jelölése kifejezésre juttatja a szovjet társadalom valamennyi rétegének baráti együttműködőét, erkölcsi és politikai egységét. A szovjet nép a Szovjet Hadsereg képviselőit is jelöli, annak a hadseregnek képviselőit, amely megbízható őre békés munkájuknak.

S hogy mennyire teljes lett a .szovjet nők millióinak bevonása a tevékeny politikai életbe, ezt a választók kifejezésre juttatják abban, hogy a Szovjetunió valamennyi népének legkiválóbb asszonyait és leányait jelölik kép- vielönek. Köztük van Stirova szövőnő, a többgépes mozgalom egyik kezdeményezője, V.izgalova tas- kenti sztahanovista szövőnő. Proo-z a tallini gépgyár formázónöje, Matvejeva, Pleszkaja, Vakilova ét Ibrahimova tanítónők, Gontarevi a cslcalovi állattenyésztő-szovhoi. igazgatónője és még sokan mások, bizonyítékául annak, hogy a szovjet nők tekintélyes helyet foglalnak el az államigazgatásban, az ország gazdasági és politikai életében.

A Szovjetunió Legfelső Tanác. á- ba történt jelölések mutatják, milyen magas megbecsülésben részesedik a Szovjetunióban a munka embere, milyen hatalmas alkotó erőket keltett életre a népben a Bolsevik: Párt.

A VIT-FOGADALOM KÖTELEZ

Hegedűs Márta, Kiss Antal, Talált Jenő a pécsi Magasépítési NV SZlT-esei. Még valamennyinkben, ég a multévi felejthetetlen Vi ág'fjú- sági Találkozó, még úgy rajzanak bennük az események, min ha tegnap történt volna minden. A találkozás a hős szovjet fiatalokkal, a káprázatos megnyitó, a felejthetetlen búcsú a baráti népek- ifjaitól. a Rákosi elvtársnak tett fogadalom. Jobb és több munkát ígértek akkor, öntudatot, tanulást a béke védelméért, a béketábor megerősödéséért, tannak, akik megtartják a fogadalmat, olyanok mint Hegedűs Márta, de vannak, akik megfeledkeztek már róla, sőt azt is elfelejtik, bogy ifjúmunkások. hogy nekik is csak egy céljuk és kötelességük lehet: a szocializmus építésé.

Hegedűs Márta szőkésbarna haja dúson omlik ki a pirospettyes kendő alól, ahogy a cementlapforrna fölé hajol. Szakavatott szeme gyorsan leméri az adagol t cementet, darab fával lesimítja a fete sieges mennyiséget, és egy kézmozdulattal a prés alá helyezi. Sima, négyzetalakú cementlapot emel ki a formából, bejelöli és gondosan illeszti bele a kis szállító ládikóba.

— Miért jelölsz meg minden lapot?

— Azért, mert csak így tudjuk ellenőrizni a minőségi munkát és azt, hogy ki csinál selejtet.

Másoktól tudjuk meg, hogy Hegedűs Márta az alsómükőüzem egyik legjobb munkása, hogy normáját átlagban 120—IJ0*/«-ra teljesíti, hogy szorgalmas és kitartó, hogy szívesen jár a Pártba és a SZIT-be, hogy sokat tanul és képezi magát és hogy mindenki szereti, mert csendes, szolid kislány.

Amikor Mártát tagjelöltnek ajánlották, egyhangú volt nemcsak az ajánlók, hanem a tagok véleménye is: fel kell vennünk a Pártba! Igen jó munkát végzett a SZIT-ben is, megmutatta, hogy méltó akar lenni a Párthoz, hogy ki akarja érdemelni a tagjelöltséget.

Végtelen örült ajinak, hogy felvették. Szorgalmas, jó munkáját akarta adni cserébe, többet akart tanulni, és a legjobb akart lenni az ifik között úgy a termelésben, mint a tanulásban. A napokban felvetődött benne a gondolat: mi lenne, ha Nagyfi Gizi, ö, és még egy páran leánybrigádot alakítanának? Mi lenne, ha a cementlapgyártásnál kipróbálnák a Szta- hánov-módszert? A Párt biztosan segíti majd őket. És ha a Sztahánov-módszcrt bevezetnék, nem 154 százaléka lenne mint a múlt héten, hanem annál sokkal több. így mindig várni kell a présre, de úgy, ahogy ő gondolja, a szalagrendszerrel sokkal jobban megy majd.

— Gizikém, én este megpróbálom! — mondja Nagyfi Gizinek. — És ha sikerül, akkor nem tíz százalékot ajánlok fel április négyre, hanem sokkal többel emelem a százalékomat. És megtanítjuk a többieket is, hogy azoknak is emelkedjék a teljesítményük. Jó?

Nagyfi Gizi be/eegyezően bólint. Megpróbálják és a siJcer biztosan nem marad el, mert példaképük, c lenini Komszomol útján járnak.

— Kcheeel Anti elrontott egy ládát! Ugye milyen ügyes? Heheel — hangzik nz a'-zfafos üzemben jobbról is, balról is a rosszindulatú gúnyolódás. Anti csak hallgat, töri egy darabig, de a többiek nem hagyják. Fadarabokkal dobálják, később egy kisebb ládát repítenek a fejéhez. Erre aztán már Anti is kijön a türelemből és a kezéhez legközelebb cső fadarabot elhajítja. „ .. .repül a fedrtrab, ki tudja hol áh meg?“

A tizenhatéves Talált Jenő hirtelen a homlokához kap. Patakokban ömlik1 belőle a vér. Jól célzott Kiás Anti, a fiatal segéd, mert éppen a szeme fölött érte a találat Talált Jenőt, akinek szemét elborítja a vér. De sebesülten is álugorja a munkapadot, jól bokánrugdalja*' Antit, kemény öklével annak szájára sújt, de közben ő is kapja az Üléseket. Pár pillanat alatt úgy elintézték egymást, hogy Jenői hideg vízzel kellett fellocsolni. A fiatalabbak nevetgélnek, az öregebb munkások viszont a fciüket csóválják és korholó megjegyzéseket tesznek.

Ekkor már Anti és Jenő is szánják-bánják a dolgot és szeretnék megnemtörléntté tenni a csúnya verekedést.

Kiss Anti most nagyon komolyan beszél.

— Én SZIT-es vagyok elvtársak, és mégis ilyen ko- mo’yíalan dolgot csináltam. Nagyon szégyenlem maga», Nekem jó példával kellett volna előljárnom a fiatal tanulók előtt. Hálátlan vagyok, pedig nagyon sok mindent kapok a Paritól, a demokratikus kormányzattól. Most szabadultam fel, önállóan dolgozhatom, és mégis.. elfogott az indulat. Akkor jöttem rá, amikor már meg- lörlént. hogy nagyon-nagyon helytelen volt. Akkor jutott eszembe párttagságom, amelyre nagyon büszke vagyok, akkor jutott eeszerobe r,z Is, hogy SZIT-es vagyok, és hogy az öntudatos SZIT-esek nem így csinálják, hanem munkafegyelemmel, tanulással, többtermeléssel harcolnak azért, hogy egységes szervezetünk lehessen. De ígérem elvtársik: mától kezdve megváltozom nem akarok ross* pé'da tenni az üzemben az ifjúság elöli!

Biztosak vagyunk abban, hogy a Kiss Antalok és Tálát Jenők kijavítják hibáikat és ők Is arr« az úfr* térnek, melyen minden öntudatos ifjúmunkásnak haladni kell.