Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-04 / 54. szám
1953 MÁRCIUS 4 NAPLÓ Több miút félezer egyéni versenyző is il sz!a3iáiiovista>br!|ád dolgozik istván-aknán A hároméves terv utolsó negyedévében kezdett az egyéni verseny kibontakozni az István-aknán. A sztálini műszak újabb lendítőerőt adott a versenynek és december végére már 74 munkás dolgozott egyéni versenyben. Az üzemi pártszervezet, a szak- szervezet és az üzem vezetősége felismerte az egyéni verseny hatalmas jelentőségét és minden erővel támogatták annak továbbfejlődését. A pártszervezet titkára és az üzemvezetőhelyettes szinte minden nap megjelentek a bányában az egyéni versenyző csapatoknál és szervező, felvilágosító munkát végeztek. Ebbe a munkába bekapcsolódott a műszaki értelmiség is, akik műszakilag igyekeztek alátámasztani a dolgozók nagyjelentőségű mozgalmát. A közös munkának nisi is let! az eredménye, mert az egyéni versenyzők számának emelkedésével, a termelékenység növekedésével a 3 éves tervet már december 11-én befejezték. Az ötéves terv indulásánál, a csoportnormák felbontása után az egyéni versenyzők száma 308 főre emelkedett. A dolgozók felismertéli ez egyérp norma és az ezzel együttjáró egyéni bérezés előnyét és ennek eredmény éli ént a versenyszellem egyre mélyebben hatolt be a dolgozók tömegeibe. Persze voltak olyanok is, akik rosszindulatúan igyekeztek gátolni a verseny további fejlődését. Azt állították: „hiába termelnek többet az egyéni versenyzők, a keresetük ugyanannyi marad mint régen.” Ezeket az ellenséges hangokat hamar meydöniötie a versenytava kifüggesztése és az egyéni versenyzők elszámoláskor kézhez kapott keresete. Ezt még az ingadozók te észrevették, akik aztán meggyőződtek az igazságról és egymásután kapcsolódtak bele az egyéni versenybe. így az egyéni versenyzőik száma január hónapban 303 főre szaporodott. Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőségi ülésen elmondott nagy beszéde István-aknán is termékeny talajra talált. A nagyjelentőségű beszéd nyomán február végére már 501 főre emelkedett az egyéni versenyzők száma. A dolgozók megértették Rákosi elvtárs szavait: „Fokoznunk kell az ősszel lendületbe jött fejlődést, hogy Pártunk politikai tennivalóit mindenütt szervesen össze tudjuk kapcsolni a gazdasági feladatok megoldásával.” Alig egy hete, hogy lezajlott a Bztahánovisiták kongresszusa, ahol Rákosi és Gerő elvtársak utat mutattak a további felfedés felé. István-akna dolgozóinak példája is bizonyítja Rákosi elvtárs megállapítását, hogy meg vannak nálunk is a feltételei, hegy kifejlődhessék a Sztahánov-mozgalom az egyre szélesedő egyéni versenyből. így van ez István-aknán, ahol öt sztaháno1] APOLLO 5-éig s Végig színes magyar film. LUDAS MATYI Előadásokj 5, 7. 9 órakor. 8-áig 0RANIA Óriási siker! — Prolongálva! Uj színes magyar film. LUDAS MATYI előadások fé! S, fél 7, fél 0-kor FaSlyí ~g\ ISMERETTERJESZTŐ ÉS TUDOMÁNYOS FILMEK. Híradó. Előadások 5, fél 7 és 8 órakor, I folytatólagos bemenettel. Egységes 1-és 2 Fl-os bcfyárak. j Vasárnap de. Í0 és fél 12-kor. vteta brigád dolgozik, amelynek tagjai valamennyien az egyéni verseny útján jutottak el a munkának ehhez a legmagasabb formájához. Az egyre mélyebben hatoló egyéni versenynek természetesen megmutatkozik az eredménye a termelésiben is. István-aknán február hónapban 3 százalékkal emelkedett áz akna össztermelése. Az eredmények láttán bizton reméljük, hogy István-aknán a következő hónapokban eredményesebb lesz, terebélyes fává erősödik majd. az életképes hajtásokat eresztett Sztahánov-mozgalom. Ma ®st® B ércste Z©lk Zoltán tears előadást a sssmr!©! ijedelemből Ma délután 6 órai kezdettel tartja meg előadását Zelk Zoltán, az országos hírű, kitűnő költő a dr. Doktor Sándor kultúrházban. Az est a Magyar “Szovjet Barátság Hónapjának keretén belül, a Magyar—Szovjet Társaság rendezésében zajlik le s minden bi zonnyal kiemelkedő, emlékezetes eseménye lesz az ünnepi hónapnak. Zelk Zoltán „A szovjet irodalomról“ címmel ismerteti a világ egyetlen szocialista államának irodalmi életét és 'uradalmi eredményeit. Ahol a jövő sztahánovístáít tanítják A minisztertanács központi vezetőségének határozata, amely foglalkozik az ipari szakképzéssel, komoly feladat elé állította a pécsi iparostanulóiskola tantestületét. Jelenleg 650 tanulója van az iskolának. A rendelet óta a különböző iparokat a szakmai ágakban is szakosították. így a lakatos szakmából kivették az épületlakatosokat, úgyszintén a géplakatosok közül az esztergályosokat, a kőművesek közül az ácsokat és így tovább a többi ipari ágakban is megtörténtek a szakma- ágak közti szakosítások. Nagy jelentősége van ennek a rendelkezésnek, mert ez biztosítja, hogy tökéletes szakmai oktatási kapnak iparostanulóink. A zsúfolt termek hallgatóságát szétosztották úgy, hogy a 28 osztály hallgatóinak átlaga osz- tályonkint 25 fő. Összehasonlíthatatlanul jobb most a helyzet a múltnál. Tanulni, tanulni, tanulni, a legkiválóbb módon ez most a feladat. Lenin elvtárs szavai nyomán komolyan neki kell látni a tanulásnak. Azonban ez nem csak a tanulókon múlik, hanem a tanerőkön is. Az iskola elegendő tanerővel rendelkezik és az egyes szakmák külön szakmai előadókkal rendelkeznek. Az iskola kilenc hívatásos tanárja mellett huszonegy óraadó szakember tanít anyagismeretét, szakrajzot, szakmunkát, míg 1945 előtt csak tíz «zakember előadója volt az iskolának. A szakmák legjobbjai között szerepel mint szakelőadó Jáger' Mihály az ország legjobb korongosa, Foór János többszörös újító, Kéméndi Istvánná női fodrász élmunká«, akik tudásukat szeretettel adják át a fiatalságnak. Sebők Béla igazgató megtette a lépéseket, hogy a még fennálló teremhiányokat ki tudják küszöbölni. Jelenleg nyolc tanterem áll rendelkezésre. Szükséges lenne, ha a tanulóotthont áthelyeznék egy másik épületbe és a felszabaduló helyiségelvet tanteremmé lehetne átalakítani. Az ipari tanulók a régi heti tizenegy óra helyett ma heti tizennyolc órai oktatást kapnak. Itt ie megmutatkozik, hogy a dolgozók állama sokkal több súlyt helyez a tanításra, hogy iparos tanulóinkból jó szakmunkás váljék, hogy soraik közül a jövő sztahanovistái kerüljenek ki. Április 4. TÖBB, JOBB MUNKÁVAL KÖSZÖNTÜNK Az egész ország 'dolgozói lelkes örömmel készülnek április 4-ének méltó megünneplésére. Jól tudjuk, a legszebb ünnep az, amit tettekkel köszöntenek. Ilyen tettekről beszélnek a komlói szénbánya felajánlásai is. A komlói Kossuth-aknán Lovrencsics Ferenc bú jár, Reisch János, Ábel Ferenc, Hübner János vájárok 20 százalékos túlteljesítést, Kusz 'János sztahánovisla 50 százalékos emelést ajánlott föl, s ezzel teljesítményét 300 százalékra emeli. Lelovics Lajos iíjúmunkás 120 százalékról 150 százalékra,, Mehlmann Antal 110 százalékról ISO százalékra, Kovács Ferenc 120 százalékról 140 százalékra, Ulrnan György 115 százalékról 140 százalékra, Vokó Imre 150 százalékról 170 százalékra, Bánusz Antal 150 százalékról 170 százalékra, S. Nagy Ferenc 120 százalékról 170 százalékra emelik teljesítményeket. De olyanek is tettek felajánlásokat, akik eddig még nem toltak versenyben, most kötöttek szerződést, így például Márton István, aki felajánlotta, hogy előirányz itál 150, Bárói Károly 170, Vunder- lich Antal 160, Németh Péter 170 százalékra teljesíti felszabadulásunk évfordulójára. Fülöp Sándor csillés 200 százalékra emeli teljesítményét. Mekényes dolgozó parasztjai versenyre hívlak ki a mágocsiakal Az egyénileg dolgozó parasztság körében is megindult a versenymoz- yalom, olyan formában, hogy az egyes községeket páros versenyre hívják ki. Baranya megyében az első kihívást a mekényesi dolgozó parasztság tette, amelyben kihívja Mágocs község dolgozó parasztjait, a tavaszi mezőgazdasági munkák minél előbbi elvégzésére. Mekényes és Mágocs között ez a vetélkedés nem iijkeletű, mert amióta a mező- gazdaságban kialakult a versenymoz- galom, azóta a két község állandóan egymással versenyez. „Mekényes község dolgozó parasztsága a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére párosversenyre hívja ki Mágocs község dolgozó parasztságát". így kezdődik a versenyfelhívás, arnély ismerteti azokat a pontokat, amelyek a kiértékelésnél számításba jöanek. Első pont: a tavaszi' munkák alatt, melyik község vesz igénybe több ■ gépierőt a munkák elvégzésére. Második pont: melyik község végzi el a tavaszi vetést a határidő előtt, itt számításba jön, úgy a minőség, mint a gyorsaság. Harmadik pont: melyik község tudja legjobban kiszélesíteni az egyéni versenyt a dolgozó parasztság között. Negyedik pont: melyik község tudja jobban megszervezni a dűlő- felelősi Ab ntcabiztosi ellenőrzést és azon keresztül a pontos jelentőszolgálatot, hogy a hatóságok megfelelően tájékozva legyenek, ötödik pont: az egé-sz verseny mozgalomban a főcél az legyen, hogy az egymás- közöfíi jó tapasztalatokat kicseréljük és azokat tudatosítsuk mindkét község dolgozó parasztsága körében. Hatodik pont: a párosverseny ellenőrzésére vegyes bizottság alakuljon, tagjai kötelesek ellenőrzéseket végezni a két községben. .Végül a versenyfelhívás foglalkozik azzal, hogy a versenyben az lesz a győzte«, amelyik a lefektetett pontokat kiértékelve, a legjobb százalékot éri el. Á komlói üzemi népnevelők megjavítják munkájukat A komWi szakszervezeti székházban összevont üzemi népnevelő-értekezletet tartottak. Az értekezleten Komló legjobb népnevelői, bizalmiai és aktívái vettek részt, hogy kiértékeljék Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét. Fordítsanak nagyobb gondot a Bőrgyárban a verseny és a kiváló dolgozók népszerűsítésére mini „A munkaverseny eredményesebbé tételére gondoskodni kell arról, hogy „ dolgozók a verseny eredményeiről folyamatosan tájékozódást szerezzenek. Ezért minden műhelyben és üzemben táblán kell feltüntetni az illető üzem termelésében elért százalékos ered- ményf, valamint a legjobb munkás és érfelmiségi sztaliánovis- ták kiváló teljesítményeit." (Központ; Vezetőség határozatából.) egy hónappal ezelőtt január 17-én bíráltuk meg a Pécsi Bőrgyárat, mert a munkiaverseny eredményeit nem közölték a dolgozókkal, a faliújságokon hónapokkal előbb megirt cikkek sárgultak, a Hangos Híradó a szervezeti élet hírein kívül már nem mondott be. Mi történt azóta? Majdnem semmi. Illetve vannak „eredmények“. A faliújságokon már találni januári cikket, sőt egy február hetediki keltezésűt is. Ezenkívül van rajtuk még kettő, keltezés nélkül. A műhelyek közötti verseny állását egy napóra rendszerű táblázat hirdeti. De ha elolvasod a kiértékelés hónapját, megláthatod, hogy a Bőrgyárban a verseny népszerűsítésének napja leáldozóban van, ezt olvashatod le a napóráról. Ugyan- is még decemberi eredmények vannak rajta. No sebaj, ialán a féléves jubileumra fölkerül a következő tábla. A Hangos Híradó már megkezdte az eredmények közlését, ezelőtt két nappal. De itt is javítani kell a módszeren. Kevés eredményt mondanak be. anélkül, hogy a munkahelyet ismertetnék, s egy ilyen nagy üzemben mint a Bőrgyár, ez sem lényegtelen. Sem a Hangos Híradóban, sem a faliújságon nem találni a sztahanovistákról — pedig szépszámmal akadnak az üzemben — egyetlen #zót sem. Egy cikk van a faliújságon az lij munkamódszerekről, a termelés új útjáról, anélkül azonban, hogy megmondaná, kik járják az üzemből ezt az utat. A Sztahánov tanácskozást nem kő* szönti egyetlen sor sem, de nem beszél róla a Hangos Híradó «cm. Az újítókörnek sincs semmi mondanivalója, pedig önkritikát is gyakorolhatna, hogy a beadott újítások hónapokig elhevernek, vagy elfogadott újításokat. hónapokig nem vezetnek be. Mi a célja a faliújságnak? Hogy kísérje, erösíffce az üzem vérkeringését, hogy gyorsan, szervesen kapcsolódjon az üzem életének eseményeihez, hogy feltárja a hibákat, hiányosságokat. Erről is írhattak volna a Bőrgyár; ban Rákosi elvtárs beszéde után. Tapasztalatcserére el lehetne menni például a Mohácsi Selyemgyárhoz, ahol nem történik egyetlen esemény sem, hogy a faliújság r.e reagálna rátíkosi elvtárs beszédénél is, ami után ,ar napra teljesen megtöltötték a faliújságot Rákosi elvtárs beszédének különböző részeivel foglalkozó cikkek. Legnagyobb mulasztásokról a munka, verseny faliújság beszél, mely több mint két hónapja áll üresen, vagy egy- egy általánosságban mozgó cikkel szépen beüvegezett falán. Ki ezekért a felelős. Nehéz megkeresni. Repül a labda, Szilágyi elvtárs, lay történt az ÜB termelési felelőse nem fogadhatja el, mert ő iskolán volt, Szent- györgyvári felelősre pattan, őt se lehet okolni, ő pár hónapja — termelési felelős volt — csak „kisegítőbe'’ járt be az ÜB irodába. Dobjuk csak a labdát a faliújság felelősnek; Fölkér Juditnak. Ö ezelőtt egy hónappal eok más elfoglaltsága miatt lemondott, csak az irodai faliújság elkészítését vállalta. A többi faliújságot Barta János csinálta, e azoknak az adatokat Sasa meg Vejtei Miklós elvtársak adták. Végre megállt a labda, Vejtei Miklós elfogadja, azon a címen, „hogy úgy is engem okolnak majd érte". h ígéretet tesz, hogy a közeljövőben megjavítják a hangoshtradó munkáját w i faliújságokra is több gondot íordítanafc. leadják az eredményeket Barta János össz-faliujság felelősnek. Végűi sikerül Barta elvtárssal is beszélni. Panaszkodik, hogy senki sem ír, csak néha az asszonyok. — Ha hoznak cikket, én mindig kirakom — mondja mentegetőzve. De úgy-e, ami nincs, azt nem lehet kitenni. Nem hát. De lehet például a leveleket szervezni is, felhívni az elvtársak figyelmét többször is, hogy írjanak, hiszen esemény akad bőven. Még tanácsot is szabad adni. bogy lám lehetne írni az április 4-í munkafelajánlásokról, a 200-as brigádok, a 300-as brigád, a komplex-brigád munkájáról. A pártszervezet ie nézzen jobban, utána a kérdésnek, mert Központi Vezetőségünknek vau egy 9. pontja is, amit éppúgy végre kell hajtani, mint a többit. • • Móré Gergely elvtárs, al Megyei Bizottság agitációs osztályának politikai munkatársa ismertette komlód vi- eeony latban a népnevelők, bizalmiak és pártmunkások munkájának fontosságát. . Hangsúlyozta, hogy a népnevelők tu a bizalmiak állandó kapcsolatban vajának a dolgozókkal és ezért fontos Pártunk szempontjából politikai felvilágosító munkájuk. De Komlón ugyanúgy, mint másutt, a népnevelő munkának hiányosságai voltak. Különösön vonatkozik ez a kampányszerüségre, aminek káros hatásai döntően megmutatkoztak a munkafegyelem terén. Móré elvtárs utalt arra, hogy a népnevelők munkájukat nem kampányszerűen végzik, akkor például lecsökkenne a munkaerő-vándorlás, ami jelenleg is erősen tapasztalható komlói viszonylatban. Rámutató?! arra, hogy nagy súlyt kell fektetni az újonnan érkező munkások politikai nevelésére, hogy ezáltal is csökkentsék a munkaerő nagyarányú hullámzását. Végül Móré elvtárs a magyar dolgozó nép legnagyobb nemzeti ünnepének, április 4. felszabadulási ünnepének hatalmas jelentőségét méltatta. Ráiosi elvtárs beszéde hatalmas segítség volt mankáfQltban Zsubla Vilmos üzemi párttitkár hoz. zászólásáíban utalt arra, hogy a népnevelők munkájának eredménye megmutatkozik a termelés emelésében is. A többi felszólaló is hangoztatta, hogy látják munkájuk jelentőségét és ehhez elsősorban Rákosi, elvtárs beszéde segítenie őket. A népnevelő értekezlet végül határozatot hozott, hogy április 4. megünneplésében pé'darmrtaté munkát fognak végezni. A népnevelő értekezlet jó szempontokat adott arra, hegy • népnevelők a jövőben jobb politikai munkájukkal mi. nél jobban elősegítek * termelés emelését.
