Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-31 / 76. szám
1 Éljenek szeretett vendégeink, a népi demokráciák kiküldöttei! Ahol a pártonkívüli dolgozók is a mtú Hűlni! vallották a vezetoséplasztást Kivlisrői Uj vezetőséget választ a dunaszek- csői pártszervezet. Bálint elvtárs már hozzákészülődik a beszámolóhoz. — Éljen a Párt! Éljen Rákosi! Éljen a Szovjetunió! — hangzik fel nir- (e!en a tömeg kiáltása. Pedig odabent a teremben figyelő csendben ülnek az elvtársak. jön a hang. Néhányszáz pártonkívüli dolgozó paraszt gyűlt össze a párt- szervezet székháza előtt, azok ünnep- lik a Pártot, azok éltetik a Szovjetuniót és Rákosi elvtársat. így történt Dunaszekcsön a vezető- ségválasztá® napján. A falu dolgozói megértették, hogy komoly esemény tör. ténik a Párt székházában. A falu gazdája, a pártszervezet új tisztikart választ, hogy a harcot még keményebben, még eredményesebben vezesse az ősz' tályellenség, a község 134 kulákja ellen, hogy még több dolgozó parasztnak nyissa fel a szemét, hogy meglássák: a termelőcsoportban van a jövő záloga és hogy még nagyobb lendületet adjon a munkaversenynek a dolgozók több és jobb kenyeréért.. Maczák Béla is ott volt a pártszékház előtt. 15 hold földjével középparasztnak számítják a faluban. a Pártnak. Mégis ő volt az egyik azok közül, akik indítványozták, hogy vonuljanak fel és mutassák meg: a veze- töségválasziás az ő ügyük is, ők is azt akarják, hogy a falu élcsapatának jó vezetősége legyen. Hogyan jutott eszébe ez a javaslat? • 7— Hát a fiam mindig ezzel foglalatoskodik, ha éppen nem a földön dolgozik — meséli az anyja. — Csak kimegy a faluba, aztán sötét este van, Hem tagja mire hazakerül. Ha meg otthon van, akkor a könyveit bújja. A könyvek ott hevernek az ablakdeszkán. Legfclül egy füzet. Ugylái- szik ezt forgatja leggyakrabban. A címe: „A falusi agitáció harci feladatai." Ebből, meg a többi könyvből sokat tanult ' és így tud beszélgetni a dolgozó parasztokkal arról, hogy mit akar a Párt. Azok meghallgatják és egyre világosabban látják, hogy amit a Párt akar, az csak jó lehet. Mert amit a Párt akart, az eddig sorra megvalósult és ami megvalósult, arról bebizonyosodott, hogy mindig jobban javítja a dolgozók sorát. vezetőséget, választ, hogy még biztosabban, még egyenesebb és rövidebb úton haladhassunk." Estére- A Pari viszi előre az életet az egész országban — így beszélt a vezetöségvá- lasztás előtt, — de hogy ebben a faluban mennyivel jutunk előbbre, az a Párt itteni szervezetétől, annak is elsősorban a vezetőségétől függ. Mi előbbre akarunk jutni, s ehhez jó pártvezetőséget is akarunk. — De mit csináljunk — kérdezték többen —, hiszen a vezetőséget a párttagság választja, mi ott sem leszünk. — Mi nem választunk, ez igaz — felelt Maczák Béla, — de azért odamegyünk és megmondjuk: ágy vá/asz- szanak, hogy közben ránk is gondoljanak, jusson eszükbe, hogy a vezetőség nemcsak a pártszervezetet, hanem az egész falu dolgozóit is vezetni fogja. így beszélt a falubeliekkel Gyuricza János is, Gombos István, meg a felesége is és még sokan a DÉFOSZ, az MNDSZ. az MSZT. meg az EPOSZ népnevelői közül. Aki pedig meghallgatta őket, továbbadta a szót: „Nagy esemény lesz, a Párt, amely eddig ts jó úton vezetett bennünket, most új azután összegyűltek a székház e!é és tudtára adták a taggyűlésnek: „Itt vagyunk, ránk is gondoljatok, a mi fejlődésünkért is érezzétek felelősséget.. Olyan vezetőségei válasszatok, amelyik a Rákosi elvtárs mutatta úton vezeti a községet." A taggyűlés meg is fogadta a jótanácsot, alaposan megvitattak minden jelöltet, mie'őtt megválasztották volna. De nemcsak a pártonkívüliek szava hallatszott be a taggyűlésre, a falu dolgozóihoz is eljutott a pártszervezet kívánsága. — Hibánk volt — mondta Bálint elvtárs beszámolójában —, hogy az ifjúságot elhanyagoltuk, kevesen vannak fiatalok a pártszervezetben, pedig az ifjak alkotó lendületére itt is igen nagy szükségünk lenne. Azóta hat fiatal dolgozó paraszt kérte már, hogy vegyék fel őket a pártszervezetbe, hadd dolgozzanak ők is a falu vezetésén, az új élet felépítésén. <x A Donyec-medence bányásza! túitelje-'itik ötéves tervüket. Fiotr Onyiscsenkó és Akim Crábin, a gorlovkai körzet 19 és 20 számú aknáinak érdemes bányászai már az 1952-ik évi normájukat teljesítik. í-unaszcKcsn dolgozó parasztsága szívesen követi a párt- szervedet iránymutatását. Ha máson nem látszana ez, csak azon, hogy március 14-re az egész falu elvgzett minden tavaszi munkát, amit az ütemtervben előirányoztak, akkor is világosan láthatnánk, hogy így van. És ezután még szívesebben követik, mert tudják, hogy olyan vezetőség áll az élén, amelynek a választásához ők is hozzászóltak. Grófi cselédsors helyett szabad, boldog élet ezt köszöni a Kosztya család április 4-nek 4 Az este már beborította fekete köpenyével a tájat. Csali a Vaiádujpusi- tai termelőszövetkezeti csoport tagjainak apró házaiból szűrödig kj a petróleumlámpa gyér fénye. \ Villanyuk még nincs, de hamarosan ’esz, mevt benne van az ötéves tervben. Az egyik apró házacskába*. Jancsi János elvtárs az asztál fölé' hajolva megnézi, hogy ki következik, mielőtt elindulna népnevelő munkájára, Pon- •os feljegyzéseiből hamarosan KVlerü1, hog; a Kosztya-család van a Sjron. Koszcväg^ már a vacsora végén tartottak, aitiicor Jancsi János el^jr-, benyitott a 6zíík konyhaajtón. — Jó, hogy -j'ssz elvtárs — fogáig barátságosan az jtfi%ebb Kosztya Azon vitatkoztunk, hogj a nai földü kön lehet-e holdanként 25 mázsa kukoricát termelni? Jancsi elvtársat nem lepte míg a kérdés, mert sok ehez hasonlót tíUeK fel neki- amióta megindult k\ nemes vetélkedés az elsőségért a konyákén — A föld bőségesen fizet, hajói meg van munkálva és idejében el -vir, vetve, mert jó termést elérni nem ;0hász- kodással, hanem a föld jó megmunkálásával, trágyázásával, hárolsZOri, négyszeri kapálással, ahogy azim0ndani szokták. — jó, szorgalmasban kával lehet. Ebben segítségünké van a gépi munka — mondotta Jancj ejv- társ. — Ez tökéletesen így is van -i he lyeselt Kosztya Ida, a legfiatalabb,,,., melőszövetkezti tag a csoportban] De nem lenne hitelt érdemlő J-csi elvtárs véleménye, ha 8 maga járna elő jó példával a műnk Jancsi elvtárs azonban, mint jó nevelőhöz, illik, mindig elsőnek fogja meg n szerszám nyelét, mert tudja, hogy kommunistának dig példamutatóan elől kell járni termelésben. Nem lehet jó népneve! az, aki vizet prédikál és bort iszik, Éz a tudat vezette Jancsi elvtársi akkor is, amikor a csoport összi tagjait kihívta versenyre répaegye! lésre. Jancsi elvtárs verseny kihívásának gyorsan hire is ment a csoportban Eleinte nem mindenki fogadta szí vesen a versenykihívást. Sokan am ' hivatkoztak, hogy jól dolgoznak ők verseny nélkül is. Ezen a véleményen volt a Kosztya-család is. Jancsi elvtárs ismertette Kosztyáék álláspontját a munkaverseny kérdésében és gyorsan ráterelte a szót. — Elfogadták-e az elvtársak a versenykihívásomat a rópaegyclésre? — tette fel a kérdést. — Hát mi sem akarunk lemaradni a többitől — hangzót, a kurta válasz. Gyorsan előkerült Jancsi elvtárs zsebéből Rákosi elvtársnak, a Központi Vezetőség előtt elmondott február t.izediki beszéde. Felolvassa azt a részt, amely az egyéni verseny kiszélesítésének óriási jelentőségéről szól. — Többet és jobbat kell termeljünk, hogy döntő győzelmet arathassunk a kapitalizmus felett, ehez p\dig az egyéni munkaverseny ki- szllesftése szükséges — fejezte be a felolvasást Jancsi elvtárs — és még hozzátette: — Ha így lesz, akkor a tölfbtermelésen keresztül az életszínvonalunk is állandóan emelkedik. A négy Kosztya összenézett, aztán összehasonlították a múltat a jelennel. A múltban a munkásnyúzó „gróf" Andrássy birtokán dolgoztak látástól vakolásig, még sem voltak megfizetve. Sokszor még kenyérre sem tc- iett. Öt év óta azonban alaposan megváltozott a helyzet, mert szabad emberként, közős birtokon dolgoznak és mindenük meg van, becsületes munkájuk fejében. És mindezt a dicsőséges Szovjet Hadseregnek köszönhetik, mert meghozta számukra a szabadságot és megmutatták az utat a boldog élet felé. Felszabadításunk ötödik évfordulóját a Kosztya család is a nagy nemzeti ünnephez méltóan több és jobb munkával ünnepli A felvilágosító munka nem volt hiába való. A csoport tagjai' felismerték a munkafelajánlás és a munkaverseny döntő jelentőségét és a legközelebbi taggyűlésen minden bri- ád, munkacsapat versenyben vállalta h tavaszi munkák időbeni elvégzését. Versenykihívására a négy Kosztya je. lentkezett elsőnek. A versenymunká- \ak meg is lett az eredménye, mert lz egész környéken elsőnek végez- 1 el az árpa és a zab vetését. A munka lendületét fokozza az április 4-i felajánlás és az. hogy valameny- nyien egyéni versenyben dolgoznak és mert versenyre hívták ki aPapp- pnsztai, Dobszai és Remény-pusztai csoportokat is. Mozgalom indult a vonatkésések megszüntetésére A pécsi MÁV igazgatóság messzemenően támogatja a úombóváriaü aVcóját A dombóvári állomás forgalmi szolgálati ágának dolgozói annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a vopatkésések legnagyobb mértékű lecsökkentése érdekében versenvinoz- galom induljon meg. A pécsi MÁV igazgatóság dolgozói a megmozdulás jelentőségét felismerve, vállalták ti. mozgalom irányítását, és helyes szervezését. A mozgalmat, amelynek célja a vonatkésések csökkentése, a sze- inélyszáiiitó, vonatoknál egyperces, a tehervoiiiitoknál 10 perces mozgalomnak nevezik. Itt nem csupán a szolgálati kötelességek teljesítéséről van szó, hanem árról is, hogy mindazokat az akadályozó körülményeket, amelyek vonatkéséseket idéznek elő, kitapasztalják és ennek megtörténte után megszüntessék. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy minden forgalmi dolgozónak mindenre kiterjedjen a figyelme és minden vonalon tájékozott legyen. Tanulniok kell az ipari dolgozóktól, ahol az a jelszó, hogy a termelés eredményét nem akkor kell minőségi szempontból ellen őrizni, amikor az készen van, hanem menetközben, a termelés folyamán. olyankor, amikor az esetleges hiba még úgy javítható ki. hogy a kész termék kifogástalan minőségű lesz. A forgalmi szolgálat dolgozóinak szempontjából ez annyit jelent- hogy nem akkor vizsgálják a menet., rend pontosságát., amikor az indítói, ideje elérkezett, hanem altkor, amikor az akadályok még leküzdhetők. A versenymozgalom célját, a vonatkésések csökkentését úgy kívánják megvalósítani, hogy kellő időben szerzett tájékozódással és a munka folyamán végzett vizsgálattal minden körülményt elhárítanak, ami a cél elérését akadályozza. Az igazgatóság területét az igazgatóság dolgozói hat területre' osztották fel. Mindegyik körzet részér© egy-egy felelőst jelöltek ki, a személyszállító és a tehervonatok késésének csökkentésére. Megállapították a verseny kiértékelésének módozatait is. A mozgalomnak a késések csökkentésével vagy jelentősége van nemcsak az üzemórák megtakarítása, hanem a közönség szempontjából is. Az egyes körzetek kijelölt felelősei idejük legnagyobb részét a vonalokon fogják, tölteni és ott azonnal intézkedhetnek, ami nagy mértékben csökkenteni majd az írásbeli munkával járó időt és közvetlen lesz a kapcsolat a külszolgálattal. A já sódakéhMM/Ásia átadja- tnufoUatnád&zeAét i,... a jó sztahánovistát nemcsak a saját eredménye után ítélik meg. hanem aszerint, hány munkásnak adta át tapasztalatát és milyen eredménnyel." (Rákosi elvtársnak a Sztahanovisták. Országos Tanácskozásán mondott beszédéből.) Hegyvári István elvtárs, a Mohácsi Bőrgyár dolgozója, ilyen jó sztahanovista akar lenni. Olyan, akire büszke az üzem, büszke az ország. Aki, ha Rákosi elvtárs előtt állna, elmondaná: teljesítettem ezt a feladatot is. Sztahanovistához méltó módon átadtam munkamódszeremet munkatársaimnak. FnlizJánossal kezdle meg a munkát. Lenn dolgoztak a cseres műhelyben. A csoportos normák felbontási óta máskép megy ott a munka. Nyolc ember munkáját most négyen végzik. Hogyan érték el? Sok apró részlet járult hozzá. „Apróságok“, amiket azelőtt nem láttak meg. Az új ember szeme kellett hozzá. A népéért, a közösségért dolgozó ember szeme. Eddig a nagy cseres kádból úgy szedték ki a bőröket, — mindegyiket — hogy leszivatták a lét róla, aztán két munkás beleállt a kádba és darabonként adogatta ki a bőröket. Most? A könnyebb bőröknél változás történt. A cseriét nem szívatják le, a bőrök az anyag tetején úszkálnak és mivel könnyűek, kampóval kihúzhatok. Nem kell tehát állandóan leszivatni a vizet, nem kell hozzá négv ember, egv is elvégzi a munkát.’ Azután a másik: a süllyesztőbe akasztás. A bőröket eddig hat helyen átfűzve akasztották föl nulnk ra és így lógatták bele a vegyi- anyaggal teli kádba. Most Hegyvári elvtárs három akasztása1 csinálja őzt, úgy, hogy a bőr faránál egy, a vastag kruppon résznél pedig kettő átfüzést alkalmaz. A bőr minősége így jobb marad a kevesebb lyukasztással. meg a munka is gyorsabban megy. » De lehet folytatni a sort Fultz János így beszél róla: — Hegyvári elvtárs mutatta meg. hogyan szedjem ki a „haspelből“ a bőrt. Én nem régóta vagyok a gyárban, gyakorlatlan voltam és nem találtam meg mindig a farrészt, amikor már kihúztam, akkor keresgéltem rajta és így kétszer-háromszor kellett kézbe venni. Hegyvári elvtárs megmutatta, hogy a keményebb részénél kell megfogni, ott találom meg mindig a farát, most annál fogva kihúzom és nyakánál már fogva átveheti tőlem a másik segédmunkás. Kicsi fogások. Nem látszik soknak, nem látszik nagynak a munka. De mérjük le száazlékokban. Akkor meglátjuk, hogy milyen eredménye van Hegyvári elvtárs tanító munkájának. A munkamódszer átadása után Fultz elvtárs százaléka a 7. bérhéten 275, 8-ikon 265, 9-iken 259, 10-en 255, a tizenegyedik bérhéten pedig: — Mind a ketten 399 százalékot ór tünk el — mosolyognak egymásra.— S ezt .a közel négyszáz százalékos teljesítményt mind a ketten tartani akarják. Április 4-re vállalták. Fel- szabadulásunk ünnepére. Elmondják ezzel a négyszáz százalékkal; hogy köszönik, tízszer és százszor köszönik a szabadságot, amit ezelőtt öt évvel elhozott számunkra is hősi áldozatok árán a Vörös Hadsereg. A Mohácsi Bőrgyár ÜB titkárának fiújábao egy másolat. „Jelentés:... arról, hogy cseres műhelyünkben dolgozó kiváló teljesítményt elérő ilegyv 'ui István szaktársunk jó mun. kntnód-mrét átadta Fultz János szak- társának.“ Fultz János most 510.— forintot visz haza a héten. Otthon rcgfr«l a család hallgatja a rádiót. Szép hangja van. Do akkor különösen szép, amikor ezt. mondja: — Fultz János sztahánovista, Mohácsi Bőrgyár: 399 százalék. Hegyvári elvtárs pedig tovább dolgozik. Kommunistához és sztaháno-' vistához méltóan. Mert Rákosi elvtárs szavai megadták Hegyvári István sztahanovista számára a további feladatot is: — ... járjanak továbbra is az élen, s odaadó, jó munkával mutassák tovább az utat, népünk boldogulására és felvirágoztatására, békénk védelmére, a szocializmus teljes győzelmére. S ezért dolgozik jól és mindig jobban Hegyvári elvtárs. Nemcsak április 4-ig. Hanem tovább is. A mi ügyünk győzelméig. Megjelent a PÁRTMUNKÁS legújabb, március 25-i száma. TARTALOMBÓL: A Központi Vezetőség TI. hó 1(M hatá rozatának módosítása. Április 4. — legnagyobb nemzeti ünnepünk. Hazai J tosabb feladata: enő: A pártbizottságok legfon- ita: a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése. Farkas László: Az építőipari pártszervezetek további feladatni. Hollós Ervin: A Párt ifjúsági tömegszervezetéért. Adamkó József: Mozgósítsunk a tavaszi munkák elvégzésére és a mezőgazdasági munkaverseny kiszélesítésére. Kapható: MDP pártszervezetekben. Megrendelhető: MDP Propntranduauyng Terjesztő. Budapest V., Deák Ferenc-iifea 15. sz. Ara: 60 fillér.
