Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-26 / 72. szám
4 1950 MÁRCIUS 2« N H P h O MAß A f JKÜIPOUTIKABAN Stockholmban 52 nemzet békeküldöttei most beszélték meg a béke biztosításának feltételeit, beszámoltak arról, hogy szerte az egész világon erősödik a békemozgalom, dolgozók milliói egyre élesebben hallatják hangjukat a háborús gyújtogat ók ellen, francia, olasz, dán és más országbeli munkások sorra tagadják meg, az amerikai fegyverszállítmányok szállítását. Hja Ehrenburg elvtárs fejezte ki a háború ellen tiltakozó, békét akaró milliók akaratát, mikor azt mondta: . „Esküszünk, hogy kicsavarjuk a halálthozó fegyvert az új emberevők kezéből, megvédelmezzük a békét, a gondolatot és az életet." A Iramait—Achcson-ketiői (ovább uszít és rágalmaz A hullaszagot árasztó imperializmus ügynökei és bérencei azonban képtelenek meghallani a béke, az élet hangját Ache- son külügy- 1/Fi miniszter külön is gondoskodni igyek- _ _ szik arról, hogy XV ezt a számukra — különösen a hadianyaggyár o- ' ACHESON sokra — nézve kellemetlen hangot minél kevesebben hallják meg. Gyűlésről-gyűlésre járva mentegetőzik, hazudozik és hogy „megnyugtassa” a háborús hangulat miatt nyugtai ankodókat, tele- szájjal szórja a rágalmakat a Szovjetunióra. „Erőszakkal” vádolja a világbéke őrét, a Szovjetuniót, de úgylátszik nem hangolták össze eléggé magukat a „főnökkel”, Tru- mannal, mert ugyanakkor, amikor Acheson a Szovjetunió „erőszakosságáról” fecseg, Truman utasításit ad „hidrogén-bombák” gyártására. Faqfazta terror Franciaországban és Olaszországban A háború és pusztulás lovagjai feltették az ellenzőt és mindenhol vörös posztót látnak, ahelyett, hogy a lábuk előtt megnyílt feneketlen szakadékot vennék észre. Pedig a tények ezt_ mutatják számukra. Franciaországban és Olaszországban hiába tért át a kormány a legvadabb fasiszta módszerekre, hiába emelte a kormányzás és „rendfenntartás” legfontosabb eszközévé a rohamrendőrséget, a jogaikért harcoló munkások egyre komolyabb eredményeket érnek el. Francia- országban napról napra több üzemben kénytelenek a tőkések megfizetni a munkások bérkövetelését, újabb és újabb üzemek dolgozói állnak sztrájkba. A hitleri fasizmus idejére emlékeztető katonai behívások módszere sem rettenti vissza a francia sztrájkolókat attól, hogy továbbra is helytálljanak. Olaszországban Scelba ismét dicséretet kapott De Gasperitől, mert gátlás nélkül szabadította rá munkásgyilkos banditáit az olasz munkásokra. Az olasz városokba, amelyek hajdan a művészet és békés kereskedelem úttörői voltak, most Mussolini gyászosemlékű fasiszta uralmának szelleme kezd visszatérni. Az Amerika talpát nyaló olasz kormány nem tanult a történelemből. De tanult az olasz dolgozó nép. A városok hosszú sorsban, Torinóban, Trentoban, Bolzanoban, Velencében, Bolognában és számos más városban teljes erejével folyik a sztrájk, ezrével tüntetnek és gyűléséznek a dolgozók a féktelen terror ellenére is. Monzában már nemcsak védekezett, de vissza is ütött a'munkásság: elfoglalta az újfasiszta Olasz Szociális Mozgalom székházát. Róma sem marad ki a sorból, a főváros háborús képet öltött, állig felfegyverzett őrségek veszik körül a középületeket, nincs közlekedés, nincs posta. A béketábor napról-napra erősödik A kapitalizmus már csak a szuronyokba tud kapaszkodni. Kapaszkodik is egyre kétségbeesettebben. De ez a fegyveres hadonászás nem az erő jele már. Saigonban az indonéziai. munkások és diákok tüntetése elég volt ahhoz, hogy a kikötőből szégyenszemre elkotródja- nak az amerikai torpedórombolók, Franciaországban a dolgozó nép közvéleménye kiszabadította a te tartóztatott sztrájkolókat, Belgiumban a hazaáruló király visszatérését akadályozza meg az általános sztrájk, a Tito-banda is hiába küldi kémeit, orvgyilkosait és egyéb „diplomáciai megbízottait” a szomszédos népi demokráciákba. A békétábcr. erősebb, mint valaha volt, és napról napra erősebb lesz. Az amerikai imperialisták háborús kalandorpolitikája megbukik a dolgozó tömegeken, nem akad munkás, aki kirakná az Európába küldött hadianyagokat, nem hagyják magukat tovább elnyomni a gyarmati dolgozók. Napról napra nagyobb győzelmek kísérik a béke- tábor útját és napról napra nagyobb kudarcok a háborús uszítókét. Az út, minden kapaszkodás, terror és háborús uszítás ellenére már csak az imperializmus teljes bukásához vezethet. Truman a „békeaposfol“ Tiuuiant a nemzetközi nagytőke a Béke-díjra jelölte. D. ZASZLAVSZKIJ: SCELBA A „FECSEGŐ MONTY“ NYELVÉVEL M otilgoraerynek. az angol hadsereg „früdniarsnttjának“ van a leghosszabb katonái elme a világon „a Nyugati Szövetség Állandó vi delin; Tanácsához Tartozó ttadseregföpá- rancsnokók Bizottságának Elnöke.“ A főparancsnokokat főpíinin-snolíló Montgomerynek egyetlen katonája sincs. Montgomery tehát tábornok hadsereg nélkül. Az is lehet, hogy még •.puccerje“ sincs. A csizmáját a jobboldali szocialiták tisztogatják. Az angol nép a háború alap tréfás becenevei adott Montgomery íeklinar- sulinak: Monfy-nak nevezték. D„ Monty hosszú címe is kifejezhető egyetlen rövid szóban: „bubbler“, ami *zt jelenti; hogy „fecsegő.“ Egyszóval Monly-bubbler áll a tréfás kedvű Nyugati Szövetség „védelmének“ élén. Monty,mik nincsen egyetlen ágyúja, egyetlen tankja, egyetlen, géppuskája sem. Csak nyelve van. De az aztán igazán harcias nyelv és Monty-buldiler mindenütt használatba veszi, ahová csak megérkezik. Fogai reteszében hordja ezt a fegyverét- pedig az oidulán kellene viselnie ott, ahol a többi „bajnokoknak“ a kardja szokott lenni. A főparancsnokok főparancsnok- lása mellett Monty-bubblernek sok szabadideje van, ezért szívesén utazgat és még szívesebben reggelizik és ebédel különböző országokban. Január '.Fér például Parisban reggé lizett és beszélt a „Concordia ' nevű reakciós ifjúsági társaság bankettjén. Január lírán a fasisztáskodó brüsszeli ifjúság bankettjén reggelizett és l>e- szélt. Január 13-áti Londoniján működtette villáját, késéi és a nyelvét bur- zsoá fenegyerekek villásreggeUjén, de még aznap Hollandiába repült, hogy Amszterdamban reggelizhessék és beszélhessen. Monly-bubbler áldásos tevékenysé gének c futólagos áttekintésből látjuk jvrnt * *■ CMEMLÉKEZTETŐ! berlini újság így Htíyclmeztette a nyugitfnémel kormányt " «vIHari/mos feltámasztásának kövelkezményeire. hogy először is nagyon szerel más számlájára reggelizni és másodszor ellenállhatatlanul vonzódik a reakéiós, fasisztáskodó - fiatalsághoz. Azzal . biztatja az ifjúságot- bogy a háború kellemes .és könnyű dolog. Háborúra csábítja az ifjúságot. A ..Reynolds News" című angol 'ap szeriül- hozzá még ünnepnek nevezte a háborút és boldogan kiabálta ,,Nagyon sók embert fogunk megölni!“ A kapitalisták csemetéi megdermedlek a 'rémülettőlés az elragadtatástól: Hz aztán harcias tábornoki Hogyan beszéli'., És hogyan eszik! ' Meglepve fedezzük fel az angol féld inarsultbun a halhatatlan Falstaff vonásait, .Úgy, eszik, mint Falstaff. Ügy is pöl'feszkedik. mint Falstaff. Már előre látjuk. - hogy egv válságos pillanatban • ő| is szennyosruliáva! teli kosárban fogják kivinni, hogy megmentsék a megérdemelt biinte'éstől. onty-buhbler vonzódik a renk- iós ifjúsághoz. És nem véletlen. Monty nem mer egyszerű felnőtt emberek elölt beszélni, mer1 azok még emlékeznek az elmúlt háborúra. Monty arra ,az ifjúságra számit, amely az amerikai gengszter-filmek nyomán megy át az élet iskoláján, melyei gyilkosságokon nevelnek és amelyik a könnyű kalandokat keresi. A burzsoázia ifjúsága ez és Monty dícsliinmuszoikiit zengedez ennek az. ifjúságnak a büntetlen gyilkosságok ünnepéről. A harcias semmittevő e dicshimnuszai egyáltalán nem eredetiek. Ilyenekét -üvöltött Göbbels is a Belgium, Hollandja és a Franciaország elleni hadjáratok elölt. Hillerék azt hazudták ifjúságuknak, hogy a háború csupán, séta. A német nép drágán fizette meg ezt a hazugságot. or)ty-bu!>!»lernek a rekaciós ifjúság előtt tartott beszédei azt mutálják- hogy az imperialista országok, az. USA cs Anglia hndserégföpa- rauesnokai nem bíznak a népben, félnek a néptől és az éretlen, zöld és tapasztalatlan fiatalság között igyekeznek katonáikat találni maguknak- Monty-hubblcr beszédei mást i? megmutatnak. A népeket' nem lehel „védekezésről" szóló fecsegéssel becsapni. Amszterdam, Brűsr::,-!,' Oslo P*” dolgozó emberei nagyon jól tudják, miért utazgat és miért fecseg annyit Monty, Azért, mert háborús gyújtogató. a Szovjetunió, a munkásosztály, a demokrácia ellensége. Azért, mert az amerikai tőkések kiszolgálója. Hollandia dolgozói azt követelték, hogy a fecsegő Monty számára tiltsák meg az Amszterdamba való beutazást. Monfy-bubbler valósággal kimenekült Amszterdamból. Súlyos veresége1 szenvedeti olt. l»ő, de nem is .az ereség. am, Monlao-me- ryl, az angolok féld cl maisai!, fát éri. M' E z nem az utolsó v( Megvertek már és fogják még verni. Monty képes volt vereséget szenvedni a második világháború legvégén is, amikor a hi.teleristákat már minden fronton leverték és amikor a Szovjet Hadsereg már nemcsak egyszerűen megverte a németeket, de már pozdor- jává is zúzta őket. 1940 januárjában Montgomery tábornokot bízták meg az ardennes-i éktől északra működő szövetséges hadseregek vezetésével. Olyan nagyszerűen parancsnokolt, hogy egyszerre csak hátrálni kezdett a hitlerista fegyveres erők nyomorúságos maradványai elől. Olyan kitűnően parancsnokolt, hogy Churchill kénytelen volt kétségbeesett táviratot küldeni Moszkvába: ,,S. 0. S., S. O. S., mentsetek meg bennünket a tömkre- menéstő!!“ A Szovjet Hadsereg erre megmentette a gyászvitézt, a hetykén félreasapott kalapú és nyelvű tábornokot. Miért szenvedett.akkoriban vereséget Monty? Azért, meri a szövetséges csapatok főparancsnokaként a franciákat meg az amerikaiakat küldte a tűzbe. . míg az angolokat biztonságosabb helyeken tartotta. A szövetséges had seregben nem volt szervezettség és nem volt szolidaritás. Az amerikaiak nem bíztak az angolokban és lenéz ték a franciákat. Az angolok gyűlöl lék az amerikaiakat. Az amerikai tisztek neiu akarlák végrehajtani az angol főparancsnok parancsait. Az angol stratégia az angol hagyományokat követte: más kezével kikotortani a gesztenyét a tűzböl. Az amerikai stratégia az amerikai hagyományokat követte: Amerika adja a do-llárt, a vért adják a többi népek. M a is ugyanez ismétlődik meg. A Wall-Street rendeleté! és az angol imperial izmus utasításait végrehajtó Monty — Franciaország, Belgium és Hollandia ifjúságához fordul: először ti ontsátok a véreteket, mi, angolok, majd csak aztán. Monty bubbler most új változatban játsza ki ardennes-i ütőkártyáját: a pénz amerikai, a vér francia, helga és holland, a parancsnokság meg angol. Lchcl-e kételkedni abban, hogy Monty-ra egy új Ardennes vár? Tudják ezt Monty amerikai gazdái is. Nem nagyon számítanak a Nyugati Szövetség katonai erejére és az Arden- nes-ben megvert angol tábornok stratégiai tehetségére. A Nyugai Szövetség részvényei hanyatlásnak indullak a Wall-Street politikai tőzsdéjén. A német fasizmus részvényei viszont emelkednek. A főparancsnokok főparancsnoka még nem villásreggelizett és nem működtette nyelvét a m-ajiramenti Frankfurtban. Várjuk beszédét az ifjú német fasiszták előtt és jó étvágyat kívánunk neki. Az Ardennesben szerzett régi érdemeiért meg az új érdemeiért, az ú j jászült hitlerista ■ tábornokok rábízhatnak a fecsegő Moiityra - egy századot. Többel ugyani« nem ér. Életbeléptették az imperialisták a náci „Szolgálati szabá»yzat“-ot Uj eszközökkel folytatják az angol- amerikai imperialistáit Nyugat-Német- ország remilitarizálását. A „Neues Deutschland“ hannoveri tudósítója ér. dekes részleteket közöl ezzel kapcsolatban. A legnagyobb szerepet az úgynevezett >,GCLO"-egységek viszik, E németekből szervezett alakulat fedőel- nevezése ,,Dienst-gruppe“ — „szolgaian csoport*1, amelyben ismét jogaiba lépett a porosz hadsereg előírásaiból szerkesztett ,,Szolgálati szabályzat'1 a porosz junkerek, majd a náci tömeg- gyilkosok „bibliája“. A brit katonai hatóságok elrendelték, hogy a „GCLO“- egységek kiképzését és továbbfejlesztését e „Szolgálati szabályzat“ 130. fejezete értelmében kell folytatni. Lingham angol dandártábornok —, alti Alsó-Szászország tartománybfztio- sa — kijelentette, hogy tovább akarja növelni a „GCLO‘;-egységek létszámát. ,,A szolgálatot teljesítő fiatal és nőtlen német férfiak növelik biztonságunkat“ — mondotta ezzel kapcsolatban. A németiekből toborzott zsoldos- egységek továbbfejlesztésére adott utasítást Liese ezredes, a uyugalné- metországi brit katonai rendőrség fő- parancsnoka Is. A Német Demokratikus Köztársaság békére vágyó köreiben érthető megütközést keltenek a remllitarizálás félreérthetetlen megnyilatkozásairól szóló híréit. A demokratikus erők fokozott aggodalommal figyelik a szégyenteljes hitleri múltra emlékeztető háborús előkészületeket és azt a törekvést, hogy a német ifjúságot ismét zsoldos sorba taszítsál!. A „GCLO“ ügye már kél évvel ezelőtt is a közvélemény érdeklődésének előterébe került Akkor Bevin — hogy a kipattant botrány hullámait elfojtsa — nagyhangon kijelentette, hogy a ,,GCLO" egysegeket rövidesen feloszlatják. Ezt az ígéretet nem tar. torták be, sőt legújabb thírek ezerint az angolok nyugatnémet zsoldos-hadseregük tisztikarát és legénységi állományát közismert, aktiv nácikkal töltik iei és már eddig is löbb mini 280 volt náci tisztet, altisztet, raunkaszol- gá’avezetőt cs írnokot vettek lel az impcrialisa szolgálatban álló zsoldos, sereg állományába. A németországi demokratikus szervezőtek egységesen tiltakoznak Nyu- gat-Németország újbóli felfegyverzés« ás a német ifjúság további deinorali- zóláeo ellen.
