Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-24 / 70. szám
1950 MÁRCIUS 24 NAPLÓ i3> „Egy munkamódszerátndónk van, de az jelenleg beteg“ Egy üzem, ahol bürokratikuson kezelik a Smtahúnov-moxgalom, kiszélesítését A sztahanovista kongresszuson Rákosi elviári nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Sztahánov-mozgalom további fejlődésének egyik fontos feliétele. hogy a magas teljesítményt elérő. új. tökéletesebb munkamódszerrel dolgozó sztahanovisták minél löbb dolgozónak átadják tapasztalataikat, munkamódszerüket. Az újai tanúin1 kell. Ezt mindenki elismeri. Uj munkamódszer elsajátításával. tanulásával lett az ország legjobb esztergályosa Muszka elvtárs. abi RBkov elvtársiéi vette át annak nagyszerű munkamódszerét. 4 sztaiiánovlsta Kongresszus küldöttei is hangsúlyozták a munka- módszer átadás hatalmas jelen őségéi. Idézni lehetne Lindner József pécsi mozdonyvezetőt és sorban a többieket. az alberttelepi bányászokat, a dorogiakat. A munkamódszerátadás hatalmai jelentőségét lényegileg felismerték az egész országban, de gyakorlati megvalósításában még so«k javítani való van. Ezt tapasztaltuk a pécsbánya'e- lepi Széchenyi- és András-aknán ifi. — Egy munkamódszerátadónk van« de az jelenleg beteg — válaszolja Echter elvtárs. a pártliHikár. kérdésünkre és komoly fejtörést okoz neki, hogy ,ki van még sztahanovista Pécs- bányatelepen. aki á'adja munkamódszerét. Garai elvtársiak a szakszervezel titkárával, végre megjelölik Búzás Rezső elvtársat. — Búzás elvtárs is szokta átadni munkamódszerét, ő is sztahanovista — mondják. Igen Búzás elvíárs sztahánovista. Átlagosan 220 százalékra teljesíti a normáját. A keddi napon azonban 300 százalékot ért el. Ennek »titkát" a délutáni müszafcváltáskor így foglalja össze. Teljesen kidolgozom a munkaidőt, Jó! megszervezi napi munkáját és kihasználja a természeti adottságokat. Az esetleges kényszerű megállásoknál nem ül le míg jön az üres- csille. vagy újra megindul a sűrített levegő, hanem ácsol at ol. deszkát keres- egyszóval mindent előkészít a munka további folytatására. Arra sít Kérdésre, (tojj imunkamódszerét mikor és hogyan szokta átadni munkatársainak, csodálkozva néz reánk, majd kijelenti, hogy nem szokta átadni munkamódszerét. — Nem érünk rá átadni a munka- módszerünket. Nekem is a magam fejem után kellett kitapasztalni a fogásokat és más ifi csak így tanulja meg, — De elvtárs. sokkal hamarabb megtanulják az új munkamódszert a többi dolgozók, ha azl elmagyarázzák nekik — vetjük közbe. — Mi ezzel nem foglalkozunk. A csapatvezetők szoktak magyarázni. Meg Sudár Ferenc Kossu'h-díjas él. munkás vájár szokta á’adni a tapasztalatait — hangzott az újabb válasz. Búzás elvtárs pedig jó szakember. Egy pillantásra észreveszi, hogy hiba van-e. vagy jól van-e kidolgozva, ki- ácso'.va a munkahely. A mull hé! végén egyik műszakban is észrevette, hogy az egyik segédvájár rossz, gyenge ácsoiaíot rakott be. Megmondta neki. hogy az nem jó. De azzal, hogy hegyan csinálja jó] — adós maradt. Később újra arra járt. ugyanazt a hibát látta és akkor is csak ennyit mondott: — Munkatárs miért nem csinálja másképpen. Mondtam az előbb. i. svtrédv/Uúr aKKorüem tudta megcsinálni jobban, annál az egyszerű oknál fogva, mert Búzás elvtárs nem magyarázta el, hogy hogyan csinálja. Az ilyen esetek után önkéntelenül is felmerül a kérdés: Talán Pécsbá- nyatelepen a sztahanovisták féltik a munkamódszereiké1!? Nem! Ez! nem lehet állítani. Hát akkor hol a hiba. A hiba forrása az üzemi pártszervezetnél van. amely nem ismerte fel a munkamód 'zerátadás hatalmas jelentőségét. De ugyanígy hibás az üzent’ szakszervezet is. A pártszervezet és a szakszervezet azzal, hogy Sudár Ferenc elv’ársat beállító'ta munbamódszeráí adónak. eg>-zersmindenkorra megoldottnak tekintetne a kérdést. Ha pedig Sudár elvtárs beteg — mint jelenleg — akkor nincs munkamódszeráladás. Pedig vannak Pécsbányalelepen kiváló szakmunkások, vannak sztaháno- visíák- mint Molnár olvlárs a 200-as brigád csapatvezetője. Kalauz elvíárs, Sárdi elvíárs, Székely Tibor. Ezek közül egyik sem adja át munkamódszerét, mert erről senki sem tárgyalt velük. Haladéktalanul meg kel.1 teremteni a lehetősége: arra, hogy necsak Sudár elvárs tanítsa a bányászokat, hanem a többi sztahánovista is. A szűk re- ízortfeladafból széles mozgalmat kell létrehozni Pécsbányatelepen, úgy ahogy ezt Szovjetunióban telték, és úgy ahogy azt Muszka Imre, Pozsonyi cs Fábilk e'lvtársak ie‘'lék. akiknek tanítása nyomán napról-napra szülő nek az új sztahánovísták a vas- és építőiparban. Ezt e-1 lehet érni Pécfbánya- telepen is csák megfelelő gondot kel! fordítani erre az igen fontos kérdésre. Az Ohrazcov-együítes hutaimas sikerrel mutatkozott be a magyar közönségnek A moszkvai állami központi bábszínház az Ohrazcov-együítes szerdán este Budapesten a Szikra filmszínházban bemutató díszelőadást tartott. A díszelőadáson megjelenít az MDP Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak több tagja, a szovjet nagykövetség több tagja Kiszel jov nagykövettel az élen. Szer- goj Obrazcov, a színház vezetője az Orosz Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság SzMlin-dijas népművésze üdvözölte a magyar közönséget: — Azért jöttünk — mondotta — hogy népeink barátságának ügyét szolgáljuk. Önöknél igen sok kisgyerek van. Szeretném hinni, hogy ezek a gyerekek már nem fogják hallani a szirénák zúgását, a zuhanó-bombázókat. De, hogy ilyen borzalmas hangokat ne kelljen hallaniok, szüleiknek harcolniok kell a békéért, gyermekeik boldogságáért. Mi hiszünk abban, hogy a világon béke lesz, meri a béke ügyének első szervezője a nagy Sztálin. Obrazcov szavait a Szovjetunió népei és a magyar nép barátságának, Rákosi Mátyásnak, a magyar nép vezérének és Sztálinnak, a világ népei vezérének éltetésével zárta. .4 bemutató közönsége lelkes ünneplésben részesítette a meleg baráti szavakat. Obrazcov ezután ismertette a bemutatásra kerülő bábjátéknak a „Szem- pillád rezzenésére'1 című tragikomédiának alapeszméjét. Ez: megadni azoknak a hollywoodi filmeknek kritikáját, amelyek többsége ártalmas, rossz, a háborús uszítok kezében fegyver. A „Szempillád rezzenésére" bemutatója nagyszerű élményt nyújtott a megjelenteknek. Megismerkedtek a bábájáték-lechnika eddig számunkra ismeretlenül magas fokával: olyan technikával, amely alkalmas arra, hogy rendkívül magas művészi élményt közvetítsen. A lelkes tapssal, hatalmas ünnepléssel fogadott bemutatót a művészek bemutatkozása zárté be. Küszöböljék ki a hibákat, hozzák be a lemaradást a szentegáti állami gazdaságban A szentegáti állami gazdaság a múlt heti kiértékelés szerint, a baranyai állami gazdaságok versenyében az utolsó három között szerepölt. Nem valami előkelő hely ez egy olyan gazdaság számára, mely nem is az újak közé tartozik és amely gazdasági eszközök tekintetében egyike legjobban felszerelteknek. Ha valahol, az anyagi adottságok ellenére ilyen komoly lemaradás mutatkozik és. a, hibák okát keressük, indokolt, hogy elsősorban a párt- szervezet munkáját nézzük meg. Mit csinál a szentegáti állami gazdaság pártszervezete, hogy mozgósítja a dolgozókat a termelésre, a verseny re? Sehogy, vagy legalább is majdnem sehogy. A gazdaságban folyik ngyan a verseny, páros versenybe!) állnak Csobokapusztával, azonkívül egymásközt is versenyeznek a gazdaság dolgozói, de ezt a versenyt nem a pártszervezet, nem js az üze- *ni bizottság, hanem a gazdaság vezetősége irányítja. Természetesen papíron és nem a meggyőzés eszkli «ével. A pártszervezet nemcsak a versennyel, de általában a termeléssel Is alig törődik. rA párttitkár iskolán vari, helyettese Berkics József elvtárs csak/wm teljesen tájékozatlan a munkák állásáról. Itt van a hibák gyökere. Ebhez aztán más hibák is járulnak még, többek között olyanok, amik » pártszervezet munkájának hiányosságaíból adódnak. A legnagyobb ilyen hiányosság, hogy a gazdaságban egyáltalán nem folyik népnevelő munka. így eshetett az, hogy a gaz daság új időszaki •nunkásai nem akartak normában dolgozni. Miért? Mert nem magyarázták meg nekik, hogy ha normában dolgoznak, sokkal, többet kereshetnek, mert a normát túl is lehet teljesíteni, ami hamaro san be is bizonyosodott, amikor Jandó József és Bálint István 200 százalékot teljesítettek dugványrépa ültetésben. Ugyanakkor a bérezés tekintetében sem ment minden rendben A répa ültetésénél azok, akik ásóz- ta-k, teljesítménybérben dolgoztak, míg azok, akik a dugványokat hord lák és lerakták nekik, órabérben vé gezték munkájukat. Az ásózók 193 százalékot teljesítettek és a dugványok kézreadói úgy érzték. hogy a magas eredményben nekik ie ré szűk van, amit azonban nem jutalmaznak meg. Dombai Mária, Kozma Kató, Berkies Anna, Tóth Anna így jogosan érzik magukat megrövidítve. Ez annál is komolyabb hiba. mert ekkor már rendelkezésükre á It a németKólyi dugványrépaiiltetök ta pnsztalata, akik úgy szervezték meg a munkát, hogy ^ nyolctagú munkacsapatból öten ásóztak. egy válogat, kettő pedig répával látja el az ásózókat. A nómetbólyiak teljest menye így 232 százalékra ugrott fel és ezzel a munkamegosztással Szen- tegáton is el lehetett volna érni, hogy mindenki teljesítménybérben dolgozzék és akár túl is haladhatták volna a németbólyi répaültetök ered ményét. Pedig számost jó kezdeményezés van a dolgozók részéről, ami arra mutat, hogy versenyezni akarnak, hogy be akarják hozni a gazdaság lemaradását. Galambos pusztán három vetőgépet egybekapcsolva dolgozik a traktor. Éjjel-nappal mennek, lelkesen, becsületesen dolgoznak. Sőt újítanak is. Pál János, traktoros egyszerű, de elmés újítással megoldotta, hogy .ne kelljen állandóan hátratekintgetni. hogy jó nyomon halad-e a három, összesen hatvan sort vezető gép. A traktor elejére vízszintesen egy rudat erősített, melynek két végéről egy-egy csuklóval ellátott pálca lóg le egész a földig. A két függő pálca pontosan mutatja, hogy kell a két szélső keréknek gördülnie. Az utóbbi napokban a szentegáti állami gazdaság már sokat behozott lemaradásából. A jelek azt mutatják hogv a «'azdaság vezetőcége, hu megkésve is. tanult már a hibákból. Mindez azonban nem elég. A hibákból okulnia kell a gazdaság pártszervezetének is. Széleskörű népnevelő munkával irányítania. szervezni' kell a versenyt, fel kell figyelne a még meglévő hibákra és ,JI ke'l érnie. hogy a jól felszerelt gizda'-ár a megye első állami gazdaságainak sorába emelkedjék. GÉPESÍTETT MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság gépesítése a Szovjetunióban soha nem látott ütemben halad előre és a testi munkát a földeken egyre jobbon helyettesíti a gép. Képünk répaszedő kombájnt mutat be, amely a nehéz munkát játszi könnyedséggel végzi. Az altájí szteppéken a traktorbrigádvezető rádión érintkezik a gépállomással. Népnevelők tapasztalatcseréje Pártunk Megyei Bizottsága népnevelő tapasztalatcsere-értekezletet tartott. Számtalan igen értékes tapasztalatot nyújtott ez az értekezlet, elsősorban azt, hogy a tanácskozás megrendezésének a gondolata helyes volt, s ezt tovább is kell vinni, és a városi, járási bizottságoknak, ■ valamint az alapszervezeteknek is egymás között kell szer- vezniök népnevelő tapasztalatcserét, amely a pártmunkában legalább olyan eredményeket hoz, mint a sztahánennstúk és újítók tapasztalatcseréje a termelésben. A tapasztalatcsere vitája során ■é* a népnevelőmunka számos hiányosságára derült fény. Első helyen áll ezek között az, hogy népnevelőink többsége általánosságban beszél, nem használja fel munkájában saját munkájának és életének közvetlen, konkrét tapásztalatait. Súlyos hiba az is, hogy népnevelőink csak igen kis mértékben használják fel és sokan nem- is ismerik a Bolsevik Párt agitátorainak felbecsülhetetlen értékű tapasztalatait. Még mindig általános jelenség a népnevelőmunka lebecsülése. Maga a tanácskozás is példát mu- tátott arra, hogy népnevelőink mennyire hajlamosak konkrét meggyőző munka helyeit általános frázisok hangoztatására. A vita során mégis felszínre került sok, a nép- neve! őmu nkábó 1 merített tanulság és átadásra, alkalmazásra feltétlenül alkalmas népnevelői munka- módszer. Teljes súlyával kifejezésre jutott az a tény, hogy ahol a nép- nevelömunka jó, a népnevelők személyes példával és konkrét meggyőzéssel nevelik a dolgozókat, ott feltétlenül és rendszerint rövid időn belül komoly eredmények jelentkeznek a termelésben. véletlen, hogy a Magasépí- T ’ tési NV népnevelőmunkájárói különösen hosszú ideig és alapos részletességgel folyt a vita. Itt minden más üzemnél is fontosabb lenne a népnevelőmunka megjavítása és jó népnevelőmunkával a tömegek aluról jövő kezdeményezésének és bírálatának kifejlesztése. Mégis, a Magasépítési NV vezetősége, ahelyett, hogy a vállalatnál előfordult súlyos visszaéléseket a népnevelőmunkában .a dolgozók egyéni felelősségének és az alulról jövő bírálatnak a kifejlesztésére; nyilvánosságra hozta, megmagyarázta és felhasználta volna, eltitkolta. Másrészt komoly és kiküszöbölendő hiba. hogy a népnevelő elvtársak leginkább a csoport- és munkavezetők közül kerülnek ki és így a meggyőző munka is felülről lefelé történik. Mindennek az az eredménye, hogy nemcsak az alulról jövő bírálat, de ezzel együtt az aluról jövő kezdeményezés is gyenge, ami a felajánlások kis számában jut kifejezésre és abban is, hogy még mindig viszonylag kevesen követik a termelés élenjáróit, a sztaháhovis- tákat. Értékes tapasztalatot nyújtott Pálinkás elvtárs komlói népnevelő a munkájáról. Az aknászok és a műszaki, de politikai vezetők is eddig a „lekapás”, a megszégyenítés és le- dorongol ás módszerét alkalmazták — természetesen eredménytelenül—, a hibát elkövetőkkel szemben. Pálinkás elvtárs elbeszélgetett egy alkalommal három fegyelmezetlennek, hanyagnak ismert ifjúmunkással. A z ifjúmunkások csodálkoztak azon, hogy nem szidja őket, mert addig mindenki más ezt tette. Ö azonban ehelyett barátságos beszélgetés közben többek között emlékeztette őket arra, hogy míg apjuk 10—12 év alatt lehetett csak vájár, ők 3—4 év alatt már teljesértékű és jogú vájárokká lehetnek, nyitva áll előttük a főiskola is. A három ifjúmunkás néhány nap múlva már nemcsak hanyag nem volt, hanem újítási ötletekkel jelentkezett. Mesztegnyei Tibor elvtárs a Zsol- nay-gyárból elmondta, hogy a korongosmunka egy mozzanatát gépesítették. A munkások attól idegenkedtek és nem akarták átvenni a géppel készült darabokat. Mes'rtcg- nyei elvtárs baráti beszélgetés során mutatott rá, hogy a szentjét munkások azért érnek el utolérhetetlen et edményeket, mert nem félnek a géptől, a gépet barátjuknak tekintik, amely megkönnyíti a munkájukat. A szovjet munkások példájának ismertetése nyomán — bár eleinte óvatosan — a munkások kezdték feldolgozni a géppel készült „hublikat” és ma már; legfeljebb azok méltatalankodnak, akiknek esetleg nem jut belőle elég. Számtalan más, hasonló példa merült még fel, amely mind azt bizonyítja, hogy a helyesen alkalmazott, konkrét meggyőző munka hatalmas erővé válik a- dolgozók szocialista nevelésében és nyomában a tömegkezdeményezés a termelés javítását, a termelékenység hallatlan mértékű fokozódását hozza magával. /
