Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-24 / 70. szám
DUNÁNTÚLI B NAPLÓ Meglteídőd'elí a Tehetőség válassíó tassyalések Tovább szélesítik a munka felajánlási mozgalmat a pécsi és baranyai üzemek dolgozói Bürokralikusan kezelik a Sztaliánov- mozgaimat Pécsbányatelepen vn. ÉVFOLYAM, 70, SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950 MÁRCIUS 24 As olasz és francia dolgozók kenyér- és hékcharca p „'Az uralmon lét)5 burzsoázia egyre inkább a fasizmusban keres menedéket, hogy megvalósíthassa a dolgozók határtalan kifosztására irányuló intézkedéseit, hogy elő■ készíthesse az imperialista _ fiáóo rút, a Szovjetunió megtámadó fát..." •— mondotta a Kommu1 nista Internacionálé VII* kongresz- szusán 1935-ben Dimitrov elvtárs Csaknem tizenöt éve már an nak, hogy ez a kijelentés elhangzott, de Dimitrov elvtárs megállapítása ma is érvényes. Az uralmon lévő burzsoázia Amerikában, Franciaországban, Olasz országban és sorolhatnánk végig a tőkés államokat, ma is egyre inkább a fasizmusban keres menedéket a határtalanul kifosztott dolgozók egyre fokozódó ellenállása ellen. Az uralmon levő burzsoázia, élén az amerikai nagytőkével, ma is háborút készít elő — sokkal véresebbet, sokkal borzalmasabbat, mint aminek ki- robbantásán már 1935-ben dolgozott. Mindez mindennél élesebben megmutatkozik azokban az eszközökben, melyeket Amerika, Franciaország, Olaszország és a többi tőkés országok egyre inkább fasi- zálódó kormányai a dolgozókkal, a dolgozók kenyér- és bérharcával szemben alkalmaznak. A fasiszta módszerek felhasználásában az amerikai nagytőke által irányított politikusok járnak élen. Amerika, az amerikai trösztkormány mutatott példát arra. hogyan kell és hogyan lehet törvényt alkotni a dolgozók jogos sztrájkba rcai ellen, milyennek kell lennie annak a törvénynek, mely arra hivatott, hogy kicsavarja a dolgozók kezéből az önvédelem fegyverét, mely a tőkések kénye-kedvére szolgáltatja ki a munkásokat. Ezt a célt szolgálta a „kezdeményező" Taft- Hartley törvény és nem megalkotóikon, se megszavazóin múlott az, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a nagy „főpróbán" az amerikai szénbányászok sztrájkjának „törvényenkívü. helyezésénél". A fasiszta törvény megalkotására Amerika mutatott példát, de az amerikai nagytőke gépezete azt i-s bebizonyította, hogy nemcsak a jogtipró törvények megszavazásában, de a dolgozók elleni küzdelem egyéb területén is kellő jártassággal bír a fasiszta módszerek alkalmazásában. Mindenhez legutóbbi a nagy szénsztrájk szolgáltatott alkalmat Az amerikai lapok példát mutattak a világ jobboldali sajtójának, hogyan kell nyílt fasiszta hangot megütni a dolgozók jogos harcával szemben. A „Washingon Post" a kormány elleni nyílt felkeléssel rémítette olvasóit, de nem riadt vissza a nyílt fenyegetéstől se, midőn azt írta, hogy a kormány ,,kénytelen lesz intézkedéseiben olyan messze menni, amennyire csak szükségesnek látja, hogy végetvessen a törvény és a rend ellen szított felkelésnek". A törvényhozás és a sajtó fasiszta módszerei mögött semmiben sem maradt el a rendőreég. Píttsburgban például névjegyzéket és ujjlenyomatot vettek fel mindazokról. akik élelmiszert gyűjtőt tek a sztrájkoló bányászok számára Ugyanott háromszáz embert tartóztattak le, sok bányászt megsebesítettek és többet meggyilkoltak. A tömeges letartóztatásoknál természetesen elsősorban a kommunistákat a legharcosabbakat tették ártalmatlanná. Még élesebben megmutatkozik az elnyomás Franciaországban, ahol a dolgozók életükért, a 300 frankos bérkövetelésért, de ugyanakkor a rabló vietnami háború és a kirobbantani szándékozott új világháború ellen és békéjük megvédéséért harcolnak. A francia dolgozók kenyér és békeharca ellen is fasiszta eszközöket vet be a francia kormány. Megszavazták a Taft—Harley törvény francia változatát és a legszemérmetlenebb nyiltsággal támogatják a nyílt fasiszta gaulleLstáltat. „Szabályszerű fasiszta törvények4* állapította meg & francia sztrájkellenes törvényről a moszkvai rádió hírmagyarázója, rámutatva ugyanakkor arra is, hogy a gaulleista bandák támogatásával a nyílt fasiszta diktatúra bevezetését készítik elő a francia hatóságok. Nem különb a helyzet Olaszországban sem. Az olasz minisztertanács szombaton kivételes intézkedéseket léptetett életbe a „társadalmi' rend fenntartására". Ezek az új intézkedések „törvénytelennek" minősítik az olasz szegényparasztság földfoglaló mozgalmát és minden helyi kiskirálynak megadják a jogot, hogy hónapokra betiltsa a demokratikus gyűléseket és egyéb megmozdulásokat. Scelba rendőrei újabb és újabb sortüzzel gyilkolják az olasz dolgozókat s a véres terror elsőszámú fegyverré lépett elő az olasz kormány kezében. Mit bizonyítanak mindezek. Vájjon azt-e, hogy a tőkés államok kormányai erősödnek? Nem, semmiesetre sem az amerikai, a francia, az olasz és' a többi tőkés államok kormányainak stabilitásáról tesznek tanúbizonyságot a fasiszta törvények, a nyílt erőszak, a vérengzés. A fasiszta fegyvereket a gyengeség és a félelem adja az imperialista országok kormányainak kezébe. A gyengeség az, mely megmutatkozott az amerikai szénsztrájkkal kapcsolatban, mely megmutatkozik a marseillei, bor- deauxi, algíri kikötőmunkások, az olasz szegényparasztok földfoglalásával szemben. Gyengeség saját országuk dolgozóinak mozgalmával szemben és félelem attól az egyre szélesedő, egyre hatalmasabbá váló mozgalomtól, mely a béke megvédését tűzte ki célul maga elé, s melynek százmilliókra menő harcosai is egyre fokozzák harcukat és akiknek erői napról-napra feltartóztathatatlanul nőnek. A kettőt nem lehet egymástól elválasztani, hiszen, midőn a francia és olasz dolgozók visszaverik kormányuk fasiszta kísérleteit egyszersmind a háborús gyújtogatókra is csapást mérnek — de mindkettő elég hatalmas ahhoz, hogy a tőkés országok kormányainak oka legyen félni tőlük. És ez a harc egyre fokozódik. Egyre fokozódik a francia dolgozó« harca. Hiába minősíti a francia sztrájkellenes törvény „szabotázsnak", a bordeauxi, marseillei és a többi francia kikötő munkásai mégis megtagadják az amerikai fegyver szállítmányok kirakását és a rohamrendőrök támadása ellenére se veszik fel a munkát. És tovább sztrájkolnak a párisi autó- és motorgyári munkások és tovább sztrájkolnak a vidéki városok üzemeinek dolgozói is. fis fokozódik a harc Olaszországban is, a nap-nap után is-, mítlődő vérengzések .ellenére. Sőt a fasiszta gyilkosságok csak megerősítik az olasz dolgozók elszántságát. Rómában, Genovában, Mi íánóban, éppúgy, mint Torinóban, mgv Firenzében, munkabeszüntetéssel válaszolnak a dolgozók a Űjahb részletek az olaszországi fasiszta terrorról Egy halottja és hat súlyosan sebesüli je vasi a páriiaat rendőrsor!űznek Római jelenlés szerint a pármai halálos rendörsoríűzröl a következő jelentés érkezet11-: A város főtorén tartott tiltakozó gyűlés után 30.000 dolgozó a munkakamara épülete elé akart vonulni. A hírhedi Celere rend- orbrigád páncélkocsis alakula'ai azonban elállt Ak a tőn tol ők útját, A gépkocsiból kiugráló rendőrök rohamot intéztek n tüntetők ellen ás több lövést adtak le. Egy At* tilio Alberti nevű munkás rendőrgolyótól találva holtan rogyott össze. Megsebesült a kommunista Párt párma1 szervezetének tirkára is. Ezenkívül még öt súlyos sebesülés lönént. Genovában a 100 százalékos sz'rájk következtében a város étere teljesen megbénult. A dolgozók tüntető felvo- nullása olyan nagyszabású volt, hogy a rendőrség még csak a tün etés közelébe sem merészkedett. Liguria másik nagyipari központjában, Savonában a rendőrség igyekezett szétoszlatni a tűnte*őket. de az ellenállás olyan erőteljes volt, hogy a rendőrök hamarosan visszavonultak a tüntetés színhelyéről. Milánóban a nagyüzemek cs városi közlekedési vállalatok dolgozói kivétel nélkül sztrájkolnak. A rendőrség ismételt támadásai: a tün:e!ők visszaverték. Torinóban ugyancsak 100 százalékos volt a sztrájk. Emília lar'ományban a vasutasok szerdán egész nap sztrájkoltak, aminek következtében Észak- és Dél-Olaszország között a vasúti forgalom megszakadt. Rómában a vasutasok közölitek, hogy sztrájkba lépneCc. ha a rendőrség nem engedi szabadon a szerdai -.ün'etéstk során letartóztatott 1.300 dolgozót. A ren«lőr*ég: é* fegyveres fasiszta roham* csnpafok vére* provokációja San Severobun Római jelentés szerint súlyos incidensek színhelye volt szerdán é- csütörtökön a délolaszcrszcgi San Severo városa. Az első jelentések szerint a rendőrség bosszúból a munkásság szerdai megmozdulásáért megengedi« a fasisztáknak, hogy fegyveres bandákat alakítva megtámadják a iiinle- tőket. Fasiszta rchamosztagok alakultak, amelyek a rendőrséggel együtt támadtak reá a tüntető munkásokra A tüntetők erélyesen visszaverlek a fasiszta provokációt. A városban szerdán és csütörtökön többórás bevi-s utcai harcok játszAltak le, melyeknek során a rendőrség — mint az AFP megerősíti — válságos helyzetbe került és sürgős segítséget kért Foggiúból. A harcok lefolyásúról részletek nem érkeztek be. A délolaszországi Cro- toneban a tarlemányiönök már szerdán életbelépiette a héromhőnapos gyűtóstitnlmat. A tüntetők mégis megtartották gyűlésüket, mire a rendőrség letartóztatta a baloldali pártok és szakszervezetek vezetőit, A munkások emiatt továbbiölytatják a sztrájkot. A rendőrség kénytelen volt s szlráiko- lók nyomásának engedni és szabadlábra helyezni a letartóztatott vezetőket. Április 4-e méltó megünneplése még jobban elmélyíti a szovjet és a magyar nép testvéri barátságát Moszkvából jelentik: A Magyar- Szovjet Barátság Hónapja nevezetes esemény volt az új Magyarország életében. A magyar nép amióta felszabadult a fasiszta rabság alól, a Szovjetunió önzetlen támogatásával nagyszerű eredményeket éri el.. Ezek a sikerek unnak köszönhetők, hogy Magyar- országon győzött a népi demokratikus rendszer. — A szovjet nép —■ mondja a moszkvai rádió hírmagyarázója, — mélységes rokonszer,vei táplál a magyar nép iránt A szovjet emberek erkölcsi kö teícsségiiknek érzik, hogy a magyar népi demokrácia dolgozóinak segítségére legyenek új életük megteremtésében, hogy átadják tapasztalataikat a hozzájáruljanak a magyar nép boldog életének kiépítéséhez. A Szovjetunió a népi demokratikus Alagyarországhoz való viszonyban miniMa öt ere kétszáz szahadifotf fel a 1945 március 24-én a magyar lapok mindegyike újabb nagy győzelmekről számolt be. Közölték az aznapi badíjeleptést: — Maiinovskí tábornok hadműveletei megsemmisítéssel fenyegetik a duna-menti és a dunántúli német állásokat. A második ukrán front támadásba lendült át. A Balatontól északkeletre és keletre 200 helységet szabadított fel a Szovjet Hadsereg. Felszabadult Esztergom, Bánhida. FclsöguUa és a balalonltörnyéki szovdenckclütt arra törekszik, hogy Magyarország mint szabad, demokratikus állam gazdaságilag ir.<egerősödjék. A Szovjetunió egész politikájával előmozdítja Magyarország nemzeti vagyonának gyarapodását és sikeres fejlődését a szocializmushoz vezető úton. Ilyen viszony teljesen elképzelhetetlen volna a dollár-yllágban, ahol egy tucatnyi állam a Marshall-terv igájában az ume- rikui monopolisták eszközévé vált. A magyar nép lelkesen készül Magyarországnak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása 5. évfordulójának megünneplésére. Április 4-nek, — amely történelmi határkő Magyar- ország életében —, méltó megünneplése éppúgy, mint a Szovjet-A\agyar Barátság Hónapja, még jobban elmélyíti a két ország között a fennálló testvéri együttműködést. Éljen a Magyar-Szovjet Barátság! inajjyar helységet Szovjet Hadsereg; fel támadás után Székesfehérvár. A Délmagyarország ezen a napon közli, hogy a szovjet csapatok Komáromnál áttörték a német védelmi övezetet és ennek nyomán felszabadították Dunántúl egyik legnagyobb bányavárosát, Tatabányát. Ez alatt Magyarország felszabadított részein a földosztás már számos helyen megkezdődött. A Szegeden megjelent Délmagyarország beszámol arról is, hogy a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán egymásra talált a felszabadult magyar és román dolgozó nép. Leírja, hogy Erdélyben közös román és magyar bizottságok végzik a földosztás munkáját. „50.000 magyar hadifoglyot indítottak útnak hazafelé a Szovjetunióból1' — közük az újságok —. Az első 10.000-es csoport már elindult a Szovjetunióból és nemsokára megérkezik a határállomásra. Gyógyszert és élelme» kaptunk a Vörös Hadseregtől A moszkvai rádió munkatársa a következüket írja az újjáépülő Budapestről: — A lakosság azonnal nekilátott a helyreállító munkálatoknak és ezzel elérte, hogy ma már a gyárak nagy része üzemben van és a vasútközlekedcs megindult. A szovjet kórházak gyógyszerekkel és kötszerekkel látják el a pesti kórházakat. A Vörös Hadsereg lehetővé tette, hogy vidékről élelmiszert hozzanak fel Budapestre. Amíg ez nem történt meg, addig a szovjet tábori konyhák látták el Budapest népét. A „Szabadság" című lap beszámolt március 24-én arról, hogy hat új vasútvonalon indult meg a forgalom. „Két híd köti ismét Pestet Budával" —* számolnak be a lapok. Az egyiket a semmiből, a másikat a romokból varázsolta elő a Vörös Hadsereg mérnökeinek tervező zsenialitása. kormány fasiszta provokációjára és az olasz parasztság harci ún- dületét sem tudta megtörni De Gasperi rendőreinek újabb gyilkossága. mert a földbirtokosok földjeiről elűzött parasztok ismét csak elfoglalják a földjeiket. Mindezen ngm változtat az, hogy az olasz kormány Mussolini bukása óta nem ismert létszámra emelte a rendőrséget, s hogy Scelba kijelentette, hogy a miniszter- tanács legközelebb ismét „a rendfenntartó erők megerősítésének kéf-’ésével*' fog fn'ílr>tkozn' . Van okuk félni azoknak akik uralmuk fenntartására egyetlen lehetőséget csak a háborúban látnak. Mert ugyanakkor, amikor a francia és az olasz dolgozók sztrájkokkal küzdenek kenyerükért, szabadságukért és a békéért az egész világon a dolgozók százmilliói fokozzák — köztük olyan százmilliók, akiknek kenyerük és szabadságuk mindörökre biztosítva van — harcukat a békéért. Ezt — a békemozgalom óriási mértékű erősödését — állapította meg az olasz- ás franciaországi eseményekkel egvidőben lcfolvt stockholmi tanácskozásán a Béke Hívei Kongresszusának állandó bizottsága. De ugyanakkor azt is leszögezte, hogy még tovább kell erősíteni harcunkat a békéért. Ez a békeharc pedig nálunk döntően a termelés frontján zajlik. És itt válik közös üggyé építésünk a francia és olasz dolgozók harcával. ők értünk is harcolnak és mi értük, az ő békéjükért is építünk. S a francia és olasz dolgozók harcának hősi lendülete, biztatás kell hogy legyen számunkra a munkában, hogy ezzel Ls hozzájáruljunk, hogy „kicsavarjuk a ha- ’álthozó fegyvereket az új ember- evők kezéből, hogy megvédelmezzük a békét, a gondolatol és az életet"
