Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-21 / 67. szám
950 MÁRCIUS 21 NÄPLO 5 A gépállomások, állami gazdaságok és termelőcsoporlok dolgozói újahh és úja hh mánk a fel ajánlást tesznek április 4 méltó megünneplésére ELMÉLETI PÁRTNAPOK Kedden, 21-én: iél öt órakor Zsolnay-gyár, megyeWizottságí előadóval, 6 órakor Pécsbányatelep, megyebizottsági előadóval, 6 órakor Pécs, Szakszervezeti Székház, központi előadóval, 5 órakor Komló, központi előadóval. Csütörtökön, 23-án: este 6 órakor Mohács, központi előadóval Az Állami Áruházban megvalósították a lelj&útiiihítj bé. fezéit A gépállomások vonalán nagy ütemben terjed a felajánlási mozgalom, április 4-ére. Jégli Jakab és Világos József élmunkásokon kívül, most a má- goc6Í gépállomás női traktoros brigádja tett vállalást. Vállalásukban kifejezésre juttatták, hogy ők is munkafel- ajánlással rójják le hálájukat, amiért a Szovjetunió felszabadította hazán- 1 kát. Ezért vállalták, hogy az április 10-éig beütemezett munkát, április 4- *re elvégzik, a gépeket gondosan ápolják és karbantartják és ezáltal az alkatrészfelhasználást 10 százalékkal csökkentik, a minőségi munkára nagy súlyt fektetnek, nem hagynak vak barázdát és a vetőgépet úgy állítják be, hogy a vetés egyenletes legyen. Azonkívül még vállalják, hogy a munkaterületükön lévő termelőcsoportoknál hetenként •gyszer politikai előadást tartanak. Az állami gazdaságokban szintén lendületesen folyik a felajánlások sorozata, áprili* 4-re. Újabb és újabb munkafelajánlásokat tettek az egyes gazdaságok dolgozói, akik így juttatják kifejezésre mélységes hálájukat a ' Szovjetunió és a Vörös Hadisereg iránt, amely felszabadította hazánkat. A Gso- boka-pcsztai gazdaság dolgozói újabb nagyjelentőségű felajánlásokat tettek. A dugványrépa kiültetésóvel kapcsolatban Nagy Erzsébet 400, Nevedel Katalin 400, Nagy Rozália 400, Horváth Ilona 420, Gyergyák Mária 600, Hőkön Anna 600, Skoda Rozália 6CO négyszögölet vállaltak, a megállapított 30Ó helyett. A dugványrépa kiültetését a gazdaságban a Zala megyéből jött időszaki munkások végzik, akik nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a versenymozgalomba. Az Ormány-pusztai állami gazdaság dolgozói ugyancsak lelkes felajánlást tettek. A növénytermesztő brigád tagjai vállalták, hogy az őszi repce gazolását az április 10-iki előirányzat helyett április 4-ére teljesítik. E munka normája egy katasztrális hold, ők azonban kettőt végeznek el és így teljesítményük 200 százaléknak fe'el meg. A fűmag fogatos kapálásánál Rejtő Ede. Freund Ferenc, Pálföldi Péter, Horváth Mátyás, Lajos Márton vá’lalták, hogy normájukat állandóan ' '0 száza, lékra teljesítik és ápriiig 20-a helyett 4-ére befejezik a munkát. Ezt a magas százalékos teljesítményt újítás bevezetésével kívánják elérni. Az Őszi gabona hengerlését az április 20-i határidő helyett április 4-ére vállalttá teljesíteni Vagner Ádám, Hauszmann József, Nagy Tamás és Ruppert Péter. Ezzel kapcsolatban vállalták, hogy teljesítményűket 160%-ra emelik, azzal, hogy a háromtagú hengert két ló helvett egy lóval Ihuzatják. A gyapot lábba szegélyezését és a napraforgó védősáv elvetését április 10-e helyett április 4-re végzik el a gazdaság dolgozói és a .telij’esítmémyüket 110%-Jra ‘emelik. Újabb kimagasló egyéni eredmények születtek a munkaverseny során, az állami gazdaságokban. Bonért Jó- zsefné munkacsapata a Liget-pusztai gazdaságban, felülmúlta az eddig, elért eredményét, és 300 százalékot teljesített a műtrágyaszórásban. A Károly-majori Kóta-brigád tagjai dugványrépa ültetésben értek el szép eredményt, és ezek között kimagaslik Csillag Sándor 196 " -os. Paprika Lajos 191 százalékos eredménye. A Dunaszekcsői gazdaságban a Kedves-csoport rét fogasolásában 138 százalékot, Szűcs István a hengerlésben 150 százalékot ért el. A Treíort-pusztai állami gazdaság dolgozói sem maradtak le a verseny során, mert Nagy Gyula 186 százalékot, Barta Lajos ée Félig József egyenként 175 százalékot teljesített a borsóvetésben és Kapási Mihály a fogasoláeban teljesítette 182 százalékra a normáját. A görösgalli állami gazdaság dolgozója Keimen Gyula 192 százalékos eredményt ért el a maigtakarásban. • A termelő szövetkezeti csoportok is mindinkább bekapcsolódnak fel- szabadulásunk méltó megünneplésébe, és munkafel ajánlásokkal teszik azt még hatalmasabb nívójú nappá. Legutóbb a lippói „Petőfi Termelő- csoport tett munkafelajánlást, amelyben vállalták, hogy a velőborsót öt nappal, a tavaszi bükkönyt három nappal a határidő eiőtf elvetik. A Szovjetunió szocialista kererke delmének példájára és mintájára vidéki viszonylatban először a pécsi Állami Áruházban valósult meg a teljesítménybérezés. Nem olyan teljesítménybérezés ez, mint az ipari üzemekben, de mégis az, csak nem a termelékenység, hanem a forgalom növeléséről van szó. Ez alapon így oldották meg a teljesítmény bérezését: Minden elárusítónak érintetlenül hagyták a kollektív szerinti fizetését, ugyanakkor mindenkinek megállapították a normáját, de, aki a normát túlteljesíti, fz több fizetést is top. Minden egyszázalékos túlteljesítésért fizetésének fél százalékával kap többet az elárusító. Itt felmerülhet az a kérdés, hogy miként, milyen magasra szabták meg a normát. A normál osztályonként és havonként állapították meg. Egyes osztályokon magasabb, másutt alacsonyabb és ugyanígy a forgalom szempontjából bírálták el a hónapokat is. Az elmúlt hónapokban a legnagyobb százalékot Árvái Lajosné érte el a lakberendezési osztályon. 147 százalék volt a teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy haíszáz forintos fizetése mellé még 141 forint prémiumot is vitt haza elsején. Arvainc most is ott áll a pult mögött és versenye nem a kapkodásból, vagy az árú „elsózásából“, hanem abból áll, hogy úgy beszél a vevővel, mint dolgozó a dolgozóval. Nem így volt ez azelőtt.---Tizennégy évig dolgoztam magáncégeknél — mondja Arvainc - ha többet árusítottam, abból csak a tőkésnek volt haszna. Nem is felejtem el soha a lizennégy pengős havi fizetéseket. A mull havi versenyben Pé'erc<ri György, a szövelosztály egyik elárusítója lett a második, harmadik pedig Szalontai Istvánná a bőrdíszmű-osztályról. Mindketten 128 szái3ié»oi leliesüelleV. Március elsején megindult a verseny az áruház legjobb eladója címéért. A szövetosztály dolgozói pedig elhatározták, hgoy egészévi tervüket 11 hónap alatt teljesítik, ez közel egymillió forintos forgalomnövelést jeleni. Az Állami Áruház vers-enyszerrs- zéséből tanulhatnak a szocialista kereskedelmi szaktorok. A fSidmnYfssiiőretkegeti tervek felbontásáról és felJesíté'érőJ, s népi ellenőrié* fok órájáról » tszcs mozgalom eÍönio7tdítá<áról hozol! határozatot a SZÖVOSZ megyei válaszlmáop Elizával hizlalta sertéseit a volt grófi intéző Szahotálásért a mutihátibíróság e!é Iáéra! A b«rany®mesyci föklművesszö- wUtezettsk fcüJdötbed vasárnap délelőtt ö órakor megyei választmányi ülést tartottak, melynek célja az volt, hogy megvitassák eddigi munkájuk eredményeit, feltárják a hibákat és hiányosságokat és határozzanak a feladatokról. A választmányi ülésen Pintér György, a SZÖVOSZ hí belügyi osztályának vezetője tartott beszámolót. Ismertette a szövetkezeti mozgatom fejlődését 1945-től, rámutatva arra, hogy a Szovjetunió adta meg a lehetőséget az eredmények eléréséhez. Földművesszövetkezeteink az elmúlt esztendőben megerősödtek, erős fejlődőképes, jelentős szervekké lettek, további megerősödésük azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Munkájuk minőségében fordulatot kell végrehajtani. Rámutatott ezután a hiányosságokra, az ellenőrzés hiányára, a könyvelés elmaradására. Döntően hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek működésében a módszeres tervszerű munkára kell irányt venni. A terv eszköz arra, hogy fejlesszük « dolgozó parasztság gazdálkodását, ráneveljük a fejlettebb szövetkezeti formára, hogy korlátozzuk a kulá- kokat. — A földművesszövetkezeteknek tómogatniok kell a termelőszövetkezeti csoportokat, működésükben a Jövőben még jobban ki kell domborodnia a Párt irányító és vezető szerepének. A Szovjetunió példája, Pártunk és Rákosi Mátyás bölcs irányítása átvezet bennünket minden nehézségen — mondotta. Az ülés résztvevői helyükről felállva lelkesen éltették Sztálint és Rákosi Mátyást. Ezután Tóth József SZÖVOSZ megyei titkár számolt be a szerve- *ési kérdésekről, önkritikát gyakorolva utalt arra, hogy a megyei központban is voltak hiányosságok: nem bontották fel a tervet, nem tudatosították annak jelentőségét. Ezután hozzászólások következtek. Vető Antal (Sellye) elmondta, hogy egy kulák azon a címen akar befurakodni a szövetkezetbe, hogy 12 holdja van, mert a többi’ földjét ä családtagokra Íratta. Kocsis István a beremendi szövetkezet fejlődéséről számolt be. Elmondotta, hogy a szövetkezet taglétszáma 218-ról S61-re emelkedett annak hatására, hogy 6 kulákot kizártak. Kis János a vajsalói földműves- szövetkezet elsőnegyedévi tervének- teljesítését ismertette. Számokká! mutatta be, hogy a jó terv milyen tegítséget jelent a munkában és azt is bebizonyította, hogy a vajsz- lói szövetkezet terve jó volt, mert minden vonalon teljesítették, kivéve a gépi szerződéseket. Uzon Márk személyi dolgozó paraszt felszólalásában a személyi délszláv dolgozó parasztok szövetkezeti mozgalmával foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a délszláv dolgozó parasztok a főldművesszövetkezet megerősítésével, a termelőcsoport megalakításával harcolnak Tito fasiszta rendszere ellen. Számos hozzászólás után Hóbor Györgyné (Ivánbattyán) határozati javaslatot terjesztett be. A határozati javaslat szerint a választmány elhatározza, hogy nem tűrnek meg a földművesszövetkezeti vezetők és alkalmazottak körében olyan elemeket, akik a Párttal szemben tanúsított magatartásukkal hátráltatják a szocializmus építését, a dolgozó parasztság fel- emelkedését. Elhatározzák, hogy április 30-ig minden földművesszövetkezetnél felbontják a terveket. A feiügyelőbizottságok rendszeresen fogják végezni ellenőrző munkájukat. Nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezeti csoportokhoz való helyes viszony kialakítására, a beinduló csoport ölen a k megfelelő adminisztrációs segítséget nyújtanak. A vetőmag és műtrágya szétosztását határidőre elvégzik. A talaj művelési és vetési munkákat ellenőrzik. * A baranyamegyei földművesszö- vetkezetek választmánya fontos ügyben ült össze. Ennek a választmányi ülésnek kellett volna kitárgyalnia a földművesszövetkezetek 1950. évi terve teljesítése terén elért eredményeket, megállapítani a hiányosságokat, meghatározni a feladatokat. Ellátta-e ezt a feladatát a vasárnapi választmányi ülés? Sajnos nem lehet elmondani róla. A választmányi ülésen, melynek referátuma pedig megadta a döntő szempontokat, kevés olyan felszólalás hangzott el, mely előrevirte volna a földművesszövetkezeteket a tervteljesítésben. Pedig Szekeres László elvtárs, a Megyei Bizottság képviselője a felszólalások1 közben aláhúzottan figyelmeztette a választmány tagjait, hogy a döntő kérdésekkel, a földművesszövetkezeti tervek végrehajtásával, a földművesszövetkezetek munkájának minőségi javításával foglalkozzanak. A választmányi ülésre erősen rányomta bélyegét a kritika és önkritika hiánya. A választmány egyetlen egy tagja nem beszélt a szövetkezet munkájában elkövetett hibákról, a fennálló hiányosságokról, pedig jó példaként állhatott vona előttük az a kemény önbírálat, amit Tóth elvtárs mondott a megyei Központ munkájáról. A vasárnapi választmányi ülésből okulnia kell a Megyei Központnak és a választmánynak egyaránt. A Megyei Központnak azt a tanulságot kell levonni, hogy máskor gondosabb szervezéssel biztosítsa a választmányi ülés színvonalát, a választmány tagjainak pedig meg kell érteniük, hogy túl vagyunk már azon, amikor jelentéktelen panaszokból álltak a hasonló gyűlések. A föd művesszövetkezetek vezetőinek a döntő elvi kérdéseket tisztán kell lótniok és Rákosi elvtárs útmutatása alapján kell nekik is résztvenniök a szocializmus épíleEgyellen kapitalista állam sem nyűit az ifjúságnak ingyenes szakképzettségei. A Szovjetunióban az ipari és vasúti iskolák, valamin! az üzemi iskolák tanulói teljes ellátást kapnak. Ezt az állam fedezi, beleértve a tankönyveket, tanszereket, étkezést és ruházatot. Ugyanakkor kényelmes, korszerűen felszerelt otthonokat biztosit az iparostanulóknak. Az állami munkaerőtartalékok rendA rendőrség őrizetbe vette ötéves gazdasági tervünk szabotálása miatt Braunberger Gyula volt grófi intéző, gusztávniüvei kulákot. Braunberget Gyula, aki nádpálcával hajtotta munkára a cselédeket, alapi 6an megszedte magát abból a judáspénz- bőf, amit a „gróf úr" jutatott neki azért, mert kegyetlenül tudta hajszolni az alkalmazottakat. A fet-zabadulás után Braunberger Gyufa „önállósította" magát azokon a földeken, amelyeket volt gazdája juttatott neki. Braunberger sohu életében nem dolgozott és birtokán is alkalmazottakkal dolgoztatott. De szerében a tanintézetek két ágra oszlanak; az ipari cs vasúti iskolákra, valamint az üzemi iskolákra. Az ipari és vasiíii iskolák ipari szakmunkásokat képeznek, a kiképzés időtartama 2—3 év. Az üzemi iskolákban a tömegszakmák újoncai tanulnak, kiképzési idejük 6—10 hónap. A munkaerőtartalékok iskoláinak tanulói tapasztalt mesterek, sztahanovisták, technikusok és mérnökök tanemcsak kizsákmányolt, hanem szabotált is. Az elmúlt évben 16 maz-a búzával szolgáltatott be kevesebbet, mint amennyit kiróttak rá. A felelős- -égre vonásnál arra hivatkozót' a kuíák, hogy r.agyo-n gyenge vei; a termése. A napokban aztán kiderült, hogy az elvetemült kufák hónapokon keresztül a disznóival etette a búzát, amit lakása egyik eldugott részében tartott elrejtve. A kulákot a rendőrség lehallgatása után átadta az. államügyészségnek. Közeílátás érdekeit súlyosan veszélyeztető bűncselekmény miatt a pécá munkásbíróság fogja fefelős-égre vonni. nítják. Tőlük nyernek szaktudást, sajátítanak el élenjáró módszereket a jövendő szakemberek. A moszkvai ,,Kalibr''-gyár ispariskolájábnn főbb mint 600 ifjút képeznek korszerűen felszerelt tantermekben és az új technikával ellátott műhelyekben, ahol csupán az esztergapadok és a marógépek száma meghaladja a százai. A szak-tantermekben különböző szerszámgépek működő modelljeit tanulmányozzák a tanulók. Jelentős segítséget nyújtanak az oktatásban a tudományos és technikai filmek, amelyek szemléltetően tárják elő a helyes munkamódszereket és a tvdó- mány legújabb eredményeit. A ..Ka- tibr'-gyár legkiválóbb dolgozói: sztahanovisták, technikusok és mérnökök, akik ma az ipariskola növendékéit tanítják, néhány évvel ezelőtt még maguk is az iskola tanulói voltak. A növendékek szabad idejükben sportolnak, tevékenyen részt vesznék a kullúréletben. termékeny munkál tejlenek ki technikai, tervezői, matematikai, fizikai és különböző művészeti ágakkal foglalkozó köreikben, amelyeket a Lomonoszov Egyetem komszomolista diákjai vezetnek. A „Ka]ibr‘‘-gyár ipariskolájához hasonlóan folyik az élet a Szovjetunió munkaerőtartalékainak többi iskolájában is. Évente milliószámra bocsátják ki c szocialista ipar, építkezés és közlekedés új szakemberen, hogy sztahanovista mestereik nyomdokaiba lépjenek. A munkásosztály új tartalékai Arkiidij Poszpclcv mester fiatat eszle '••fátvos tanulókat képez ki a moszkvai „Kntibr" rfyárbar
