Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-21 / 67. szám

950 MÁRCIUS 21 NÄPLO 5 A gépállomások, állami gazdaságok és termelőcsoporlok dolgozói újahh és úja hh mánk a fel ajánlást tesznek április 4 méltó megünneplésére ELMÉLETI PÁRTNAPOK Kedden, 21-én: iél öt órakor Zsolnay-gyár, megyeWizottságí előadóval, 6 órakor Pécsbányatelep, megyebizottsági elő­adóval, 6 órakor Pécs, Szakszervezeti Székház, köz­ponti előadóval, 5 órakor Komló, központi előadóval. Csütörtökön, 23-án: este 6 órakor Mohács, központi előadóval Az Állami Áruházban megvalósították a lelj&útiiihítj bé. fezéit A gépállomások vonalán nagy ütem­ben terjed a felajánlási mozgalom, áp­rilis 4-ére. Jégli Jakab és Világos Jó­zsef élmunkásokon kívül, most a má- goc6Í gépállomás női traktoros brigád­ja tett vállalást. Vállalásukban kifeje­zésre juttatták, hogy ők is munkafel- ajánlással rójják le hálájukat, amiért a Szovjetunió felszabadította hazán- 1 kát. Ezért vállalták, hogy az április 10-éig beütemezett munkát, április 4- *re elvégzik, a gépeket gondosan ápol­ják és karbantartják és ezáltal az al­katrészfelhasználást 10 százalékkal csökkentik, a minőségi munkára nagy súlyt fek­tetnek, nem hagynak vak barázdát és a vetőgépet úgy állítják be, hogy a vetés egyenletes legyen. Azonkívül még vállalják, hogy a munkaterületükön lévő termelőcsoportoknál hetenként •gyszer politikai előadást tartanak. Az állami gazdaságokban szintén lendületesen folyik a felajánlások so­rozata, áprili* 4-re. Újabb és újabb munkafelajánlásokat tettek az egyes gazdaságok dolgozói, akik így juttat­ják kifejezésre mélységes hálájukat a ' Szovjetunió és a Vörös Hadisereg iránt, amely felszabadította hazánkat. A Gso- boka-pcsztai gazdaság dolgozói újabb nagyjelentőségű felajánlásokat tettek. A dugványrépa kiültetésóvel kapcso­latban Nagy Erzsébet 400, Nevedel Ka­talin 400, Nagy Rozália 400, Horváth Ilona 420, Gyergyák Mária 600, Hőkön Anna 600, Skoda Rozália 6CO négy­szögölet vállaltak, a megállapított 30Ó helyett. A dugványrépa kiültetését a gazdaságban a Zala megyéből jött idő­szaki munkások végzik, akik nagy lel­kesedéssel kapcsolódtak be a verseny­mozgalomba. Az Ormány-pusztai állami gazdaság dolgozói ugyancsak lelkes felajánlást tettek. A növénytermesztő brigád tag­jai vállalták, hogy az őszi repce gazo­lását az április 10-iki előirányzat he­lyett április 4-ére teljesítik. E munka normája egy katasztrális hold, ők azon­ban kettőt végeznek el és így teljesít­ményük 200 százaléknak fe'el meg. A fűmag fogatos kapálásánál Rejtő Ede. Freund Ferenc, Pálföldi Péter, Hor­váth Mátyás, Lajos Márton vá’lalták, hogy normájukat állandóan ' '0 száza, lékra teljesítik és ápriiig 20-a helyett 4-ére befejezik a munkát. Ezt a magas százalékos teljesítményt újítás bevezetésével kí­vánják elérni. Az Őszi gabona henger­lését az április 20-i határidő helyett április 4-ére vállalttá teljesíteni Vag­ner Ádám, Hauszmann József, Nagy Tamás és Ruppert Péter. Ezzel kap­csolatban vállalták, hogy teljesítmé­nyűket 160%-ra emelik, azzal, hogy a háromtagú hengert két ló helvett egy lóval Ihuzatják. A gyapot lábba sze­gélyezését és a napraforgó védősáv elvetését április 10-e helyett április 4-re végzik el a gazdaság dolgozói és a .telij’esítmémyüket 110%-Jra ‘emelik. Újabb kimagasló egyéni eredmé­nyek születtek a munkaverseny során, az állami gazdaságokban. Bonért Jó- zsefné munkacsapata a Liget-pusztai gazdaságban, felülmúlta az eddig, elért eredményét, és 300 százalékot teljesített a műtrágyaszórásban. A Károly-majori Kóta-brigád tagjai dugványrépa ültetésben értek el szép eredményt, és ezek között kimagas­lik Csillag Sándor 196 " -os. Paprika Lajos 191 százalékos ered­ménye. A Dunaszekcsői gazdaságban a Kedves-csoport rét fogasolásában 138 százalékot, Szűcs István a hen­gerlésben 150 százalékot ért el. A Treíort-pusztai állami gazdaság dol­gozói sem maradtak le a verseny so­rán, mert Nagy Gyula 186 százalé­kot, Barta Lajos ée Félig József egyenként 175 százalékot teljesített a borsóvetésben és Kapási Mihály a fogasoláeban teljesítette 182 száza­lékra a normáját. A görösgalli álla­mi gazdaság dolgozója Keimen Gyula 192 százalékos eredményt ért el a maigtakarásban. • A termelő szövetkezeti csoportok is mindinkább bekapcsolódnak fel- szabadulásunk méltó megünneplésébe, és munkafel ajánlásokkal teszik azt még hatalmasabb nívójú nappá. Leg­utóbb a lippói „Petőfi Termelő- csoport tett munkafelajánlást, amely­ben vállalták, hogy a velőborsót öt nappal, a tavaszi bükkönyt három nappal a határidő eiőtf elvetik. A Szovjetunió szocialista kererke delmének példájára és mintájára vi­déki viszonylatban először a pécsi Állami Áruházban valósult meg a teljesítménybérezés. Nem olyan teljesítménybérezés ez, mint az ipari üzemekben, de mégis az, csak nem a termelékenység, ha­nem a forgalom növeléséről van szó. Ez alapon így oldották meg a tel­jesítmény bérezését: Minden elárusítónak érintetlenül hagyták a kollektív szerinti fizetését, ugyanakkor mindenkinek megállapí­tották a normáját, de, aki a normát túlteljesíti, fz több fizetést is top. Minden egyszázalékos túlteljesítés­ért fizetésének fél százalékával kap többet az elárusító. Itt felmerülhet az a kérdés, hogy miként, milyen ma­gasra szabták meg a normát. A normál osztályonként és havon­ként állapították meg. Egyes osztá­lyokon magasabb, másutt alacsonyabb és ugyanígy a forgalom szempontjá­ból bírálták el a hónapokat is. Az elmúlt hónapokban a legna­gyobb százalékot Árvái Lajosné érte el a lakberendezési osztályon. 147 százalék volt a teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy haíszáz forintos fizetése mellé még 141 forint prémiumot is vitt haza elsején. Arvainc most is ott áll a pult mö­gött és versenye nem a kapkodásból, vagy az árú „elsózásából“, hanem ab­ból áll, hogy úgy beszél a vevővel, mint dolgozó a dolgozóval. Nem így volt ez azelőtt.---Tizennégy évig dolgoztam ma­gáncégeknél — mondja Arvainc - ha többet árusítottam, abból csak a tő­késnek volt haszna. Nem is felejtem el soha a lizennégy pengős havi fi­zetéseket. A mull havi versenyben Pé'erc<ri György, a szövelosztály egyik eláru­sítója lett a második, harmadik pedig Szalontai Istvánná a bőrdíszmű-osz­tályról. Mindketten 128 szái3ié»oi leliesüelleV. Március elsején megindult a verseny az áruház legjobb eladója címéért. A szövetosztály dolgozói pedig elhatá­rozták, hgoy egészévi tervüket 11 hó­nap alatt teljesítik, ez közel egymil­lió forintos forgalomnövelést jeleni. Az Állami Áruház vers-enyszerrs- zéséből tanulhatnak a szocialista ke­reskedelmi szaktorok. A fSidmnYfssiiőretkegeti tervek felbontásáról és felJesíté'érőJ, s népi ellenőrié* fok órájáról » tszcs mozgalom eÍönio7tdítá<áról hozol! határozatot a SZÖVOSZ megyei válaszlmáop Elizával hizlalta sertéseit a volt grófi intéző Szahotálásért a mutihátibíróság e!é Iáéra! A b«rany®mesyci föklművesszö- wUtezettsk fcüJdötbed vasárnap dél­előtt ö órakor megyei választmányi ülést tartottak, melynek célja az volt, hogy megvitassák eddigi mun­kájuk eredményeit, feltárják a hi­bákat és hiányosságokat és hatá­rozzanak a feladatokról. A választmányi ülésen Pintér György, a SZÖVOSZ hí belügyi osz­tályának vezetője tartott beszámo­lót. Ismertette a szövetkezeti moz­gatom fejlődését 1945-től, rámutatva arra, hogy a Szovjetunió adta meg a lehetőséget az eredmények eléréséhez. Földművesszövetkezeteink az elmúlt esztendőben megerősöd­tek, erős fejlődőképes, jelentős szervekké lettek, további megerősö­désük azonban még sok kívánni­valót hagy maga után. Munkájuk minőségében fordulatot kell végre­hajtani. Rámutatott ezután a hiá­nyosságokra, az ellenőrzés hiányára, a könyvelés elmaradására. Döntően hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek működésében a módszeres terv­szerű munkára kell irányt venni. A terv eszköz arra, hogy fejlesszük « dolgozó parasztság gazdálkodását, ráneveljük a fejlettebb szövetkezeti formára, hogy korlátozzuk a kulá- kokat. — A földművesszövetkezeteknek tómogatniok kell a termelőszövet­kezeti csoportokat, működésükben a Jövőben még jobban ki kell dom­borodnia a Párt irányító és vezető szerepének. A Szovjetunió példája, Pártunk és Rákosi Mátyás bölcs irányítása átvezet bennünket min­den nehézségen — mondotta. Az ülés résztvevői helyükről felállva lelkesen éltették Sztálint és Rá­kosi Mátyást. Ezután Tóth József SZÖVOSZ megyei titkár számolt be a szerve- *ési kérdésekről, önkritikát gya­korolva utalt arra, hogy a megyei központban is voltak hiányosságok: nem bontották fel a tervet, nem tudatosították annak jelentőségét. Ezután hozzászólások következtek. Vető Antal (Sellye) elmondta, hogy egy kulák azon a címen akar be­furakodni a szövetkezetbe, hogy 12 holdja van, mert a többi’ földjét ä családtagokra Íratta. Kocsis István a beremendi szövetkezet fejlődésé­ről számolt be. Elmondotta, hogy a szövetkezet taglétszáma 218-ról S61-re emelkedett annak hatására, hogy 6 kulákot kizártak. Kis János a vajsalói földműves- szövetkezet elsőnegyedévi tervének- teljesítését ismertette. Számokká! mutatta be, hogy a jó terv milyen tegítséget jelent a munkában és azt is bebizonyította, hogy a vajsz- lói szövetkezet terve jó volt, mert minden vonalon teljesítették, kivéve a gépi szerződéseket. Uzon Márk személyi dolgozó pa­raszt felszólalásában a személyi dél­szláv dolgozó parasztok szövetke­zeti mozgalmával foglalkozott, hang­súlyozva, hogy a délszláv dolgozó parasztok a főldművesszövetkezet megerősítésével, a termelőcsoport megalakításával harcolnak Tito fa­siszta rendszere ellen. Számos hozzászólás után Hóbor Györgyné (Ivánbattyán) határozati javaslatot terjesztett be. A határozati javaslat szerint a választmány elhatározza, hogy nem tűrnek meg a földművesszövetke­zeti vezetők és alkalmazottak kö­rében olyan elemeket, akik a Párt­tal szemben tanúsított magatartá­sukkal hátráltatják a szocializmus építését, a dolgozó parasztság fel- emelkedését. Elhatározzák, hogy április 30-ig minden földművesszö­vetkezetnél felbontják a terveket. A feiügyelőbizottságok rendszere­sen fogják végezni ellenőrző mun­kájukat. Nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezeti csoportokhoz való helyes viszony kialakítására, a beinduló csoport ölen a k megfelelő adminisztrációs segítséget nyújta­nak. A vetőmag és műtrágya szét­osztását határidőre elvégzik. A ta­laj művelési és vetési munkákat ellenőrzik. * A baranyamegyei földművesszö- vetkezetek választmánya fontos ügy­ben ült össze. Ennek a választmá­nyi ülésnek kellett volna kitár­gyalnia a földművesszövetkezetek 1950. évi terve teljesítése terén el­ért eredményeket, megállapítani a hiányosságokat, meghatározni a fel­adatokat. Ellátta-e ezt a feladatát a vasár­napi választmányi ülés? Sajnos nem lehet elmondani róla. A választmányi ülésen, melynek referátuma pedig megadta a döntő szempontokat, kevés olyan felszóla­lás hangzott el, mely előrevirte vol­na a földművesszövetkezeteket a tervteljesítésben. Pedig Szekeres László elvtárs, a Megyei Bizottság képviselője a felszólalások1 közben aláhúzottan figyelmeztette a vá­lasztmány tagjait, hogy a döntő kérdésekkel, a földművesszövetke­zeti tervek végrehajtásával, a föld­művesszövetkezetek munkájának minőségi javításával foglalkozza­nak. A választmányi ülésre erősen rá­nyomta bélyegét a kritika és ön­kritika hiánya. A választmány egyetlen egy tagja nem beszélt a szövetkezet munkájában elkövetett hibákról, a fennálló hiányosságok­ról, pedig jó példaként állhatott vona előttük az a kemény önbírá­lat, amit Tóth elvtárs mondott a megyei Központ munkájáról. A vasárnapi választmányi ülés­ből okulnia kell a Megyei Központ­nak és a választmánynak egyaránt. A Megyei Központnak azt a tanul­ságot kell levonni, hogy máskor gondosabb szervezéssel biztosítsa a választmányi ülés színvonalát, a választmány tagjainak pedig meg kell érteniük, hogy túl vagyunk már azon, amikor jelentéktelen pana­szokból álltak a hasonló gyűlések. A föd művesszövetkezetek vezetői­nek a döntő elvi kérdéseket tisztán kell lótniok és Rákosi elvtárs út­mutatása alapján kell nekik is résztvenniök a szocializmus épíle­Egyellen kapitalista állam sem nyűit az ifjúságnak ingyenes szakkép­zettségei. A Szovjetunióban az ipari és vasúti iskolák, valamin! az üzemi iskolák tanulói teljes ellátást kapnak. Ezt az állam fedezi, beleértve a tan­könyveket, tanszereket, étkezést és ruházatot. Ugyanakkor kényelmes, korszerűen felszerelt otthonokat biz­tosit az iparostanulóknak. Az állami munkaerőtartalékok rend­A rendőrség őrizetbe vette ötéves gazdasági tervünk szabotálása miatt Braunberger Gyula volt grófi intéző, gusztávniüvei kulákot. Braunberget Gyula, aki nádpálcával hajtotta mun­kára a cselédeket, alapi 6an meg­szedte magát abból a judáspénz- bőf, amit a „gróf úr" jutatott neki azért, mert kegyetlenül tudta hajszolni az alkalmazottakat. A fet-zabadulás után Braunberger Gyufa „önállósította" magát azokon a földeken, amelyeket volt gazdája juttatott neki. Braunberger sohu éle­tében nem dolgozott és birtokán is alkalmazottakkal dolgoztatott. De szerében a tanintézetek két ágra osz­lanak; az ipari cs vasúti iskolákra, valamint az üzemi iskolákra. Az ipari és vasiíii iskolák ipari szakmunkáso­kat képeznek, a kiképzés időtartama 2—3 év. Az üzemi iskolákban a tö­megszakmák újoncai tanulnak, kikép­zési idejük 6—10 hónap. A munkaerőtartalékok iskoláinak tanulói tapasztalt mesterek, sztahano­visták, technikusok és mérnökök ta­nemcsak kizsákmányolt, hanem sza­botált is. Az elmúlt évben 16 maz-a búzával szolgáltatott be kevesebbet, mint amennyit kiróttak rá. A felelős- -égre vonásnál arra hivatkozót' a kuíák, hogy r.agyo-n gyenge vei; a termése. A napokban aztán kiderült, hogy az elvetemült kufák hónapokon keresztül a disznóival etette a búzát, amit lakása egyik eldugott részében tartott elrejtve. A kulákot a rendőr­ség lehallgatása után átadta az. ál­lamügyészségnek. Közeílátás érdekeit súlyosan veszélyeztető bűncselek­mény miatt a pécá munkásbíróság fogja fefelős-égre vonni. nítják. Tőlük nyernek szaktudást, sajátítanak el élenjáró módszereket a jövendő szakemberek. A moszkvai ,,Kalibr''-gyár ispariskolájábnn főbb mint 600 ifjút képeznek korszerűen felszerelt tantermekben és az új tech­nikával ellátott műhelyekben, ahol csupán az esztergapadok és a maró­gépek száma meghaladja a százai. A szak-tantermekben különböző szerszámgépek működő modelljeit ta­nulmányozzák a tanulók. Jelentős segítséget nyújtanak az oktatásban a tudományos és technikai filmek, ame­lyek szemléltetően tárják elő a he­lyes munkamódszereket és a tvdó- mány legújabb eredményeit. A ..Ka- tibr'-gyár legkiválóbb dolgozói: szta­hanovisták, technikusok és mérnökök, akik ma az ipariskola növendékéit tanítják, néhány évvel ezelőtt még maguk is az iskola tanulói voltak. A növendékek szabad idejükben sportolnak, tevékenyen részt vesznék a kullúréletben. termékeny munkál tejlenek ki technikai, tervezői, mate­matikai, fizikai és különböző művé­szeti ágakkal foglalkozó köreikben, amelyeket a Lomonoszov Egyetem komszomolista diákjai vezetnek. A „Ka]ibr‘‘-gyár ipariskolájához hasonlóan folyik az élet a Szovjet­unió munkaerőtartalékainak többi iskolájában is. Évente milliószám­ra bocsátják ki c szocialista ipar, építkezés és közlekedés új szakembe­ren, hogy sztahanovista mestereik nyomdokaiba lépjenek. A munkásosztály új tartalékai Arkiidij Poszpclcv mester fiatat eszle '••fátvos tanulókat képez ki a moszkvai „Kntibr" rfyárbar

Next

/
Thumbnails
Contents