Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-17 / 41. szám
1950 FEBRUÁR 17 N Ä P L O Ma a megyei, vasárnap a pécsi pártválasztmány tárgyalja meg a Központi Vezetőség határozatát és Rákosi elvtárs beszédét Ma, pénteken délelőtt 10 órakor ül össze a Párt megyei választmánya, hogy megvitassa Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét és a Központ! Vezetőség határozatát és annak útmutatása nyomán meghatározza a baranyamegyei pártszervezetekre a munka következő szakaszában háruló feladatokat. Vasárnap délelőtt 9 órakor pedig a városháza közgyűlési termében ül össze a Párt pécsi kibővített választmánya, amelyen résztvesznek a pártszervezetek titkárai és a Párt fontosabb tisztségeket betöltő funkcionáriusai is, hogy meghatározzák a pécsi és bánya vidéki párt-szervezetek feladatait. Rákösd efvtárs óriási jelentőségű beszéde, amely fényszóróként világit rá Pártunk munkájára, eredményeire és fogyatékosságaira, új irányt mutatott a Párt valamennyi vezetője és tagja számára. Megmutatta, hogy Pártunk akkor érhet el igazán szilárd alapokon nyugvó eredményeket, akkor építheti' fel' maradéktalanul a szocializmust, ha szoros kapcsolatban áll a dolgozó tömegekkel, ha érvényre juttatja az egyszerű dolgozók és egyszerit párttagok tömegeinek kezdeményező erejét- és kritikáját, ha maradéktalanul alkalmazza a kritika és önkritika építő fegyveréi Dunántúlon és így Baranyában is Rákosi elvtárs szavai szerbit a Párt komoly fejlődést ért d és érmék során behozta lemaradását az ország keleti részei mögött. Természetes azonban, hogy a komoly' eredmények mellett vannak a pártszervezeteknek olyan hibái, amelyek akadályozzák Pártunk további fejlődését és amelyeket Rákosi elvtárs kipellengérezett, A pártválasztmányok, a pártdemo- krácia szervei azért ülnek most össze, hogy ezeket az eredményeket és hiányosságokat összeggezzék és megtalálják az Utat, amelyet a pécsi1 és baranyai pártszervezeteknek követniük kell, hogy az eredményeket megszilárdítva és a hibákat kijavítva, újabb és egyre hatalmasabb győzelmeket érhessenek el a szocializmus építésében. Mintha csak a fáklyáit cs-e-úig&Uséwl íuaéü volna Rákosi dtdáte A Pécsi Bőrgyárban a legutóbbi napokig is erősen, akadályozta a pártszervezet munkáját, az a jelenség, amire Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédében is rámutatott: a pártíunkcionáriusok hullámzása, cserélgetése. Hosszú ideje már, hogy a Bőrgyárban felmerült a pártmunka megjavításának kérdése. A hibák ott mutatkoztak, hogy a pártszervezet egyre kevésbé tudta aktivizálni tagságát, elveszítette kezdeményező erejét, ami a munkaverseny-szervezésnél, az oktatásnál, a taggyűléseken és a gyár egész életében kifejezésre jutott, A bajok okát a pártszervezet abban látta, hogy « Fárí Városi Bizottsága „elszippantja a legjobb kádereket." Ezt a nézetét a pártszervezet vezetősége a vállalatvezetőséggel együtt levélben meg is írta a Városi Bizottságnak. A válasz az volt, hogy a bőrgyári pártszervezet fordítson nagyobb gondot a káderek felkutatására. Ez helyes is, hiszen a Bőrgyár többi mint ötszáz párttagja között valóban akadnak nagyszámmal olyan elvtársak, akiket a pártszervezet nyugodtan ajánlhat vezető funkciókba. A bőrgyári pártszervezet vezetősége azonban úgy látta — igaz, hogy ezt már nem írta meg —, hogy „miért törekedjünk mi káderek kiválasztására, amikor úgyis elviszik őket tőlünk?“ Ezért végül tényleg nem is törekedtek arra. hogy kiválasszák, felkutassák azokat az elvtársakat, akiket magasabb pártmunkára ajánlhatnak. I»o még Komolyait»* hiba volt, hogy nem is volt, aki mélyrehatóan foglalkozott volna a káderneveléssel. A Városi Pártbizottság ugyanis — mivel a párt- 09 gazdasági funkciókban szükség volt vezetőkre, de a pártszervezet vezetősége már nem tudott erre alkalmas vezetőket aján- lani — egyszerűen a vezetőség tagjait „emelte ki". így került ki az üzemből a pártszervezet káderese is, akinek elsősorban lett volna feladata, hogy a káderek felkutatásával és nevelésével foglalkozzék. Miután Jéhn József elv- társat, a káderest más pártfunkcióra vitték, helyére Szilágyi József elvtárs került. Alig ismerkedhetett meg munkahelyével, egy hónap múlva már ő is a gyáron kívül kapott más beosztást, de a „rekordot” Balázs elvtárs P ö I* 3a 0 19-éig Sztálingrádi csata II. RÉSZÉ Előadásoki Része 7, 9 Arakor. BÁNI A 22-éig ,, A vim BjfstaB “) Előadások fél 5, fél 7, fél 0-fror Fáklya 19Növények élete. H Archangeíákója. Játékország hőse'. Előadások 5—10-ig. í* Vasárnap d. e. IÓ—1-ig d. u. 5—10-ig. Plg — két hónapon belül a harmadik káderes — állította fel azzal, hogy mindössze egy hétig látta el funkcióját. Ezután már Brunner Béla elvtársnak, a párttitkániak kellett ellátnia a káderes munkáját is. Természetesen képtelen volt arra, hogy jól ellássa. De még a saját tisztségével is nehezen boldogulhatott, hiszen 5 maga fs erősen „hullámzott". A mnltér «lején három hónapig volt távol üzemétől járási instruktorként. Utána választási összeíró biztos volt a választás régéig. A választás után néhány hétig végezhette párttitkári munkáját, 'aztán a Déldlu- nántúli Bőripari Központhoz nevezték ki beruházási felelősnek, de párt- titkári tisztségétől sem mentették fel, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Bőrgyárnak két hónapig nem volt párttitkára. Végülis másfél hete gazdasági vezetőállásba vitték. Másfél hete Milkovics Imre, szta- hánovista munkájával és elméleti képzettségével kitűnt elvtárs a párt- titkár, Ezalatt az idő alatt a párt- szervezetnek nem Ls volt káderese és néhány nappal ezelőtt nevezték ki a gyáron kívül vezetőállásba Tóka István oktatási felelős elvtánsat, valamivel korábban pedig Reisz Lajos szervezési felelős elvtársat. Milkovics elvtárs most össze akarta hívni a pártszervezet vezetőségét, hogy megvitassák Rákoi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét, elsősorban természetesen a beszédnek azt a részét, amely a Bőrgyárban legkomolyabb hibaként mu’jalkozó állandó cserélődéssel fog-' lalkozik. Az összehívás azonban puszta szándék maradt, mert a pártszervezetnek egyszerűen nincs is vezetőségé. Végredlményben most a vezetőség azért nem tudja a pártszervezeti funkcionáriusok változása körüli hibákat megbeszélni és kijavítani, mert éppen ezeknek a hibáknak a következtében vasztette el tagjait. A Párt bőrs: jár £ pártszervezete azonban mégsem hagyja válasz nélkül Rákosi elvfárs ú/mutatását. A most összeülő népnevelő értekezleten vitatják meg először a teendőket, majd a Városi Bizottság megígért segítségével rövid idő alatt hozzáfognak, hogy kijavítsák a pártszervezel fogyatékosságait. Elsősorban a vezetőség újraválasztására kerül sor ée ha az elvtársaik alaposabban körülnéznek, cseppet sem megoldhatatlan probléma az, hogy ehhez kádereket találjanak, hiszen a szocialista munka-verseny és a -Párt szemináriumai, tanfolyamai sorra mutatják meg, hogy számtalan vezetésre alkalmas, fejlődőképes elvíárs van még a gyárban, de a jövőben nem szabad megengedni, hogy a vezetősége: szétzilálják, munkaképtelenné tegyék a vezetőségi tagok cserélgetésével. A Magyar—Szovjet Barátság Hónapja tiszteidére szemliaisn bemutatót tartanak a népi tánccsápsriok Hétfőn Pécsre érkezik Aiexej Tyihonov, a nagy szovjet költő A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja következő kiemelkedő kultúr- eseménye Pécsett szombaton délután fél 6' órakor zajlik le a Színházban. Ezúttal Pécs és Baranya- megye legkitűnőbb népi tánccsoportjai szerepelnek a dolgozók előtt. Többek között a pécsi tánccsoport vánkostáncot, üvegtáncot és különböző orosz népi táncot mutat be. Á na-gykozári délszláv MNDSZ tánccsoport kólóval és magyar táncokkal szerepel. A pécsi „Dózsa” honvédakadémia tánccsoportja hopak és csürdöngölő táncot mutat be,' azonkívül .szerepel még a honvéd - kerületi ténccsoport és a Bőrgyári Dalárda is. A műsorban szavalat is szerepel. A minden bizonnyal nagysikerű táncbemutatót hétfőn újabb kiemelkedő ünnepség követi. Ekkor érkezik Pécsre Aiexej Tyihonov, a nagy szovjet költő és műfordító,, a szovjet írószövetség helyettes főtitkára, Magyarország igaz barátja. A nagy költő látogatásával kapcsolatos műsor részleteire még visszatérünk. Szovjet képkiállítás a Bőrgyárban A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében csütörtökön délután képkiáillítás nyílt meg a pécsi Bőrgyárban. A kiállítást Milkovics Imre párttitkár elvtárs nyitotta meg, egyszerű keresetlen szavakkal, majd Vasvári János szakszervezeti titkár és Nyilas Sándor osztályvezető méltatták a képkiállítás jelentőségét, A beszédek elhangzása után a dolgozók megszemlélték a képeket, melyek végigkísérik a Szovjetunió fejlődését napjainkig. A képeken láthatjuk Lenin és Sztálin elvtársakat, akiknek bölgs útmutatásával épül mind szebbé és jobbá a szocialista Szovjetunió, akiknek tanítása alapján végzik munkájukat a szovjet emberek. Láthatjuk a munka hőseit, a sztahánovistákat, akik levetkőzve a maradiságot, kővaki? sa észszerűt, az újat, munkamMsrí*- reikkel siettetik a kommunizmus kialakulását. Itt vannáík a WM-ben- készült képek, amelyeken Pável Bikov sztahánavista esztergályos munkamódszerét adja át Muszka Imrének, látjuk a magyar paraszt- küldöttséget a Szovjetunióban,' a magyar ösztöndíjasokat a szovjet egyetemeken, lát juh a Komszomolt, annak élenjáró tagjait.’ A dolgozók nagy érdeklődéssel járják végig a kiállítást és valamennyien azt vallják, amit a gyár egyik munkásnője mondott:' „Úgy akarok dolgozni, mint a szovjet emberek, mert úgy akarok élni, mjrit a szovjet emberek!” A bari és püspökbólyi , állami gazdaság dolgozói vállalták a termésátlag 35 százalékos emelését Hatalmas visszhangja van Baranya megye állami gazdaságaiban és termelőcsoportjaiban a miniszteri a nács határozatának. A májéi termelő- csbport után tegnap a' bári és a pü.spökbólyi állami gazdaság dolgozói is megtárgyalták a határozat-ot és lelkesen tettek ígéretet, hogy teljesítik azt a feladatot, amit a minisztertanács rájuk ró. Báron Novics János elvtárs, a DÉFOSZ megyei titkára ismertette a minisztertanács határozatát. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el, melyben a gazdaság dolgozói- hangsúlyozták, hogy vállal ják a minisztertanács rótt feladatot és által rajul A női bányászok jó munkája széli oszlatta a rosszindulatú pletykákat Amikor az első hír szétfutott a pécsbányatelepi lakóházak között, még fehér hótakaró borította az utakat, — Hallotta, szomszédasszony, Szabolcson három nő dolgozik a bányában? Széfcfutott a hír. házról-házra bővült, mindenki tett hozzá valamit és másnap nagyhangon megállapították: „Nem maradnak azok sokáig, ezek olyan tavaszi fecskék, akik elröpülnék.” De nem röpültek el az első fecskéje. Maradtak, sőt. többen lettek, mintahogy az újság is megírta: „A' három női bányász munkába állása nagy érdeklődést váltott ki a nők között a bányamunka iránt és ennek eredményeként újabb öt női bányász lépett munkába csütörtökön Szechenyi-aknán.” — Hát már itt is vannak, akik ilyenre adták a fejüket — állapították meg az asszonyok Aranka néni zöldséges bódéja előtt. A férjek, mikor hazajöttek, az első, amit megkérdeztek tőlük, ez volt: — Mondd, láttad a nőket a bányában? Még a bányászok között is akadtak sokan, akik így válaszoltak: — Láttam hát szegényeket. De voltak olyanok is, akik így válaszoltak: — Láttam és ahogy nézem, megállják a helyüket majd a munkában. Tgy röpködtek a hírek egyik háztól a másikra, de a hírközpont, ahogy az MNDSZ asszonyai mondják: „Aranka néninél volt a zöldséges bolt előtt.” — Menjen oda elvtárs — mondja Mosonyi Józsefné, ott talán többet tudnak mondani. Egyelőre nem megyünk. Inkább beszélgetni kezdünk Mosonyi Józsefeiével a női bányászokról. — Sok alaptalan hír volt és akad még most is a női bányászok körül. Először nem tetszett a dolog a bányászasszonyoknak, majd elkezdték mondogatni, hogy a bányászok sem szívesen nézik a nőket a bányában, mert nekik kell a munkát elvégezni helyettük. Egy másik informátor. Ferenczi Ferencné mosolyog kérdésünkre és ő is aláhúzza, hogy többen voltak, akik - a legképtelenebb dolgokat eszelték ki a női bányászokkal kapcsolatban. — Én bizony örülnék, ha női bányász lehetnék — mondja. — Itt nőttem fel és büszke vagyok a bányász származásomra. A rosszindulatú híresztelők száma azonban egyre fogy Pécsbányatele- pen. Es most már csak ilyeneket hallani: öt nő már dolgozik. Újabb három holnap veszi fel a munkát. A hétfői napon megint három jelentkezett. Ahogy múlnak a napok,'úgy csökken az ellenzéki tábor. Hogy miért? Mert a sok alaptalan hír egymásután "omlik össze, A bányásznők pedig szorgalmasan dolgoznak. Megállják a helyüket.és a bányászok túlnyomó többsége, különösen akik közvetlenül látják a női bányászok munkáját, a legnagyobb elismerés hangján beszélnek róluk. Hudecz csapatvezető vájár a kővetkezőket mondotta Echter párttitkár elvtárs kérdésére: — Meg vagyok elégedve a női csillésemmel, úgy végzi a munkát, mint bármelyik férfi. Dom Edit jó munkaerő. Kovarik Ferencné az első műszakjában három csille palát töltött és mint mondja: — Addig nem nyugszom, míg vájár nem, leszek. A hírek pedig elülnek, és elsősorban, mert az öntudatos bányászasszonyok cáfolják meg azokat. megvalósítják a termésátlag legalább 35 százalékos emelését Tóth János az egyik mezei-brirád nevében vállalta, hogy munkafegyelemben példát mutatnak a többi dolgozónak. Varga Sándor a Szovjetunió segítségéről beszélt hozzászólásában. — Ennek a segítségnek különböző jeleit szinte fel sem lehetne sorolni, — mondotta többek között Hatalmas taps volt ismét a vá-, lasz. Tölgyesi István állattenyésztő-, brigádvezető szólalt fel ezután. — Azt mondhatná valaki — kezdi hozzászólását — hogy ez a terv a szántóföldelket érinti, 'akik növényr termesztéssel foglalkoznak és nekünk nem sok közünk van hozzá. Ez bi- zony nagy tévedés volna. Mert a határozat is kihangsúlyozza, hogy ' a jó trágyázással kell egyrészt biztosítani a nagyobb terméseredményeket Már pedig a trágya minősége nagyrészt attól függ, hogy milyen a. kezelése. Czégény József, a DEFOSZ megyei titkárságának termelési felelőse Püspökbólyon tartott beszámolót és ismertette a minisztertanács határozatát. A gazdaság dolgozói nagy éljenzéssel fejezték ki szeretctük’et a Szovjetunió iránt, amikor ■■ arról beszélt, hogy követnünk kell a szovhózok példáját, altkor nem marad el a ,,jé eredmény." A lelkes hangulatban megtartott beszámoló után megkezdődtek a hozzászólások, amelyben kifejtették, hogy teljes mértékben magukévá teszik a minisztertanács határozaté', és megtesznek mindent a 35 százalékos termésátlag megvalósításiért.'' Szabotáló kulákok Közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt megindult a bűn vádi eljárás özv. Hencz Józsefné bá nosi, Szabó István, Márton József Ke vácsszénájai, ifj. Szél János, Szél Elek. Pál Károly mccsekszakáli, Kiss Péter helesfai, Weiszmann Ferenc birkküsd: Huri Jenő dinnyeberki, Siiok József Kovacsics János, Zsurics Jakab, Cs Szabó Sándor, Simonovies György, Pé esi Péter, Pattnntyu Antal, Lakhir Ji nos, Bcncsik János, Bálán Mátyás, Ba latina Mátyás, Bakó János, Bakó Ger gely, Bajai Marion mohácsi, Beiki Jó zsef. Fújsz István, Herendi István Horválh Mihály, Kardos József, Konl ra József, Gálira Sándor, Monos P*<*. renc, Póka Gyula, Póka József, Tom- Hs József, Tóth Géza, Vasas Ferenc, Végh Mihály, Völgyi Józsefné, Vörös András, Dolmány György bodai, Gáspár Dezsöné, Nagy József zóki, Gá»-. pár József Lőrinc, Kassa József kisbl- csérdi, Pintér József, Szujkó Józssf. Kövér József, Mohácsi Sándor, K. Sza. bó József, Fodor Sándor, Hunyadi Jfk- . nos, Csőszi Sándor, Szol ősi János kis- - -(varsányi, Kati József mallyi, László János, Vitéz István kistótfalns:. Tárnicsé Gyula nagytólfalusi, Piől József gordisai kulákok ellen, mert a borbe- szolgáltatási kötelezettségüknek a többszöri felhívás ellenére sem tellek elege 1.
