Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-17 / 41. szám

DUNÁNTÚLI fi DnepHye«nn megnyitották a ^Haaryar-Sbeorjet Barátság Hónapját Budapesten Hétfőn Pécsre érkezik Alexej Tyihonov, a nagy szovjet költő Ma a megyei, vasárnap a pécsi pártválasztmány tárgyalja meg a Központi Vezetőség határozatai és.Rákosi elvtáre beszédét VTI. ÉVFOLYAM, 41, SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950 FEBRUÄR 17 A BÉKETÁBOR HATALMAS GYŐZELME „Ma új, nagyszerű oldal íródott a szovjet—kínai kapcsolatok törté­netében" — mondotta Visiaszkij elvtárs a szovjet—kínai szerződés aláírása alkalmával. De ugyanak­kor azt is hangsúlyozta, hogy ez a szerződés nem csak a két szer­ződő ország ügye, hanem „a béke és <$. demokrácia és a haladás va­lamennyi barátja mélységes meg­elégedettség érzésével fogadja" mivel mindenki érzi, hogy ez a szerződés, amely a béketábor ve­zetőjének és az imperializmus jármát lerázott hatalmas kínai népnek örök barátságát pecsételi meg, hatalmas győzelme a béke­tábornak. Hatalmas győzelem — egyik ol­dalon, hatalmas vereség — másik oldalon. Mert nem vitás, hogy a szovjet—kínai szerződés ugyanak­kor, amikor hatalmas győzelmet jelent mindazoknak, akik békét, demokráciát, haladást akarnak, egyben hatalmas vereség azok­nak, akik háborút, fasizmust akar­nak rákényszeríteni a világ népei­re. Hatalmas győzelem ez a béke­front oldalán, mert ezzel még sokkal szorosabbá vált az az arc- vonal, amely ma már az Elbától a Sárga tengerig, Szibéria messze északi tájaitól Vietnamig, hatal­mas legyőzhetetlen erejű tömbbe kovácsolja össze a békéért, sza­badságért küzdő emberek százmil­lióit. Hatalmas vereség az imperia­listákra, akik a világ első szocia­lista államát léte első pillanatá­tól meg akarták semmisíteni és akik a második világháború utáni politikájuk középpontjába is en­nek a szocialista államnak, a Szovjetuniónak bekerítését, meg­semmisítését állították. Ennek a politikának újabb csődje lett nyil­vánvalóvá az elmúlt napokban. Az imperialisták politikájára a kínai—szovjet szerződést megelő­zőleg a Kínai Népköztársaság megalakulása hatalmas csapás volt. Ezt a hatalmas csapást teté­zi most be a szerződés, mely a veszett fejsze nyelébe kapaszkodó imperialista kézre sújt rá. Az amerikai imperialistjik ugyanis, amikor látták, hogy a Kuomintang vereségét és a kínai népi erők győzelmét már semmikép sem tudják megakadályozni, menteni a,Mn,eothetőt jelszóval, „éket ver­ni akartak a Szovjetunió és a népi Kína közé. Ezt a politikát szolgálta tobbé- kevesbé a népi Kínának Anglia által történt elismerése, de még ennél sokkal élesebben a hazug­sághadjárat, ami Acheson kijelen­téseiben csúcsosodott ki, midőn még egy imperialista külügymi­niszterhez is túlzott otrombaság­gal állított olyan vádakat, hogy a 'Szovjetunió nagykiterjedésű kínai lakta területeket akar leszakítani a kínai Népköztársaság testéről. „Acle ónnak ez a nyilatkozata anm bú ostoba és olyan torzszB- lött — mondotta Acheson kije­lentéseiről Visinszkij elvtárs —, hogy első pillanatban kételked­tünk valódiságáról". Ez volt az első válasz Acheson otrombasá­gaira. A második választ még sok­kal keményebben, még sokkal ért­hetőbb formában maga a szerző­dés adta meg. És ha a Kuomintang vereségét, a kínai népi erők győzelmét, a Kínai Népköztársaság megalaku­lását az amerikai imperialisták ka­tonai és politikai vereségének kell tekintenünk, akkor most a szer­ződést teljes joggal, mint az ame­rikai, mint az imperialista diplo­mácia és propaganda vereséget könyvelhetjük el ‘ Ä kínai nép ezzel a szerződéssel ! most már formailag io felxárké- | zik ahhoz a hatalmas béketábor- ! hoz, melyet a Szovjetunió vezet | Felzárkózik a maga hatalma«, 5t- ; százmilliós erejével a Szovjetunió mellé, mely eddig is rendíthetet­lenül harcolt a népek szabadságá­ért ahhoz a Szovjetunió mellé, \ melynek léte, ereje, békeharca és ' győzelmei tették lehetővé a kínai nép győzelmeit is. Ezzel tisztában van — minden­ki másnál sokkal inkább maga a kínai nép is, melynek vezére Mao- Ce-Tung elvtárs a Szovjetunió szerepét így határozta meg Kína felszabadulásával kapcsolatban: „Ha nem lett volna a Szovjetunió, ha nem lett volna győzelem a fasizmus elleni második világhá­borúban, s ami különösen fontos számunkra, ha a japán imperia­lizmust nem verték volna meg, ha Európában nem jelentek volna meg az új demokrácia országai, ha nem folynék a keleti elnyomott országok erősödő karca, ha nem folynék a népi tömegek harca az Egyesült Államokban, Angliában, i Franciaországban, Németországbn, '. Olaszországban, Japánban és a töb­bi kapitalista országban az ural­kodó reakciós klikk ellen, ha nem léteznének mind ezek a tényezők, —> akkor a nemzetközi reakciós erők nyomása természetesen sok­kal erősebb lenne, mint most. Váj­jon kivívhattuk volna-e a győzel­met ilyen körülmények között? Persze, hogy nem. Ugyanígy lehe­tetlen volna megszilárdítani a győ­zelmet kivívása plán“. Mindezek a tényeknek felsoro­lása, melyek lehetővé tették a kí­nai nép győzelmét, a második vi­lágháború utáni nemzetköri hely­zet tényei vei kezdődik. Ez azon­ban semmíesetre sem jelenti azt, hogy a Szovjetunió csak ekkortól fogva támogatta volna békeharcá­val a kínai népet. A Szovjetunió megalakulása után hamarosan, még 1919 júliusában ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy lemond a cárt kormányzat minden kínai hó­dításáról. Ez a támogatás tovább folyta­tódik és megnyilvánul többek kö­zött most abban is, hogy a Szov­jetunió lemond a Csang-Csung vasútvonallal, Port-Arthur és Dal- nyij kikötőjével kapcsolatban szerződésileg biztosított jogairól és a kínai nép tulajdonába adja a rnandzsuriai harcokban szerzett japán javakat. íme egy szövetsé­ges, aki a támogatás fejében nem ellenszolgáltatásokat kér, aki nem előjogokat akar magának biztosí­tani, hanem lemond ezekről a ja­vakról. Kaphatna-e ennél csatta­nó ?ahb választ a „szovjet imperia­lizmusról“ terjesztett imperialista badarság? Ez a szerződés is mindenkinek megmutatja milyen a szocialista külpolitika, mely a Szovjetunió magasabb társadalmi rendszerének magasabbrendűsőgéből követke­zik, melyet az egyenjogúság és a szuverénilás tiszteletbentartSsa hat át kis és nagynépek felé folyta­tott politikájában egyaránt. A szovjet—kínai szerződést ha­talmas örömmel üdvözölte nvn- den békcczeretö népe a világnak De ha lehet fokozatról beszélni, akkor fokozott örömmel vették ezt azokban az országokban, a távolkeleti országokban, ahol a kínai néphez hasonló felszabadító harcot vívnak a dolgozók. A most megkötött szerződés hata'mis erőt ad Ázsia elnyomott népei­nek szabadságukért vívott har­cukban és megerősíti a béke* tábor minden tagiának hitét a béke ügyének legyőzhetetlenségé­ben. A szóvj ef—-kiírni szerződés örökérvényű testvéri szövetség A világsajtó döntő történelmi eseményként foglalkozik a Moszkvában kötőit szerződéssel A TASZSZ jelenti Moszkvából: A Pravda csütörtöki számának „Örökké éljen a szovjet—kínai barátsági" cí­mű vezércikkében foglalkozik a Szov- jeluniónak és a Kínai Népköz ársa- s&gnnk a Kremlben február 14-én alá­ír: barátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésével. A szerződés és az egyezmények — írja a Pravda vezércikke — áj borszakot jelentenek a Szov­jetunió és Kína népei barátságá­nak fejlesztésében és megszilár­dításában, őj szakaszí jelen cnek a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében és hatal­mas hozzájárulással szolgálnak a bé­ke és a demokrácia megszilárdítása terén az egész világon. A saterzíFdés feHbecsüISieletlen jeienÉőségü Felbecsülhetetlen az aláírt ó!oira‘ok hatalmas jelen ősege. A szerződés és az egyezmények biztosítják a Szov- jcluoió és Kína népei mélységes és tarlós barátságának további növeke­dését. Az okiratokban fényesen tükröződik a Szovjetunió sztálini külpolitikája* elveinek nagysága. Rámutatott a vezércikk arra, hogy a kínai nép döntő győzelme a néme’ fasizmus és a japán imperializmus szétzúzása eredményeképpen vált le­hetővé, ami a nagy Sztálin vezette Szovjetunió döntő szerepe alapján valósult meg. A kínai nép ura left sorsának és tiszteletreméltó helyet foglal el a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelem táborában. A kínai nép iőrténetmében először meg-zerezte az igazi függetlenséget, nemzeti szuveréniíást. A kínai nép megalapította az új népi demokra tíkus Kínát. Ezer: különleges jelen őségnek a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szö­vetsége és a Kínai Népköztársaság között kötött szerződés és egyezmé­nyek. Mind a Szovjetunió ól, mind a Kínai Népköz’ársaságtól távol álla­nak az agresszív és hódító törekvések Politikájuk a békéért és a népek szabadságáért vívott harc politi­kája. A szerződés főfelada a. hogy meg­akadályozza az agressziónak és a bé­ke megbontásának megismétlődését Japán vagy bármely olyan ország részéről, amely közvetlenül vagy köz­vetve agre-^ziós cselekményekre egye­sül Japánnal. A szovjet nép testvéri íámogafása a kínai népnek Aligha szükséges bizonygatni, meny­nyire időszerű ez a feladat ma, ami­dőn Japánban az amerikai megszálló hatóságok védelmével egyre arcá'la- nahbá válik a reakció, amely már nyíltan hangoztatja revans- törekvését. Az amerikaú imperializmus minden erejét iatbaveti, hogy -Japánt ■‘traté gat hídfővé tegye a Szovjetunió és a népi demokratikus ICina elten. Rámutat a vezércikk arra is. az egyezmény minden cikkelye tanúsít­ja, hogy a szovjet nép igazán test­véri módon ké«z minden támogatási megadni a kínai népnek, hogy helyre­állíthassa és fejleszthesse a hosszas harci cselekmények miatt lerombol! országának gazdsági életét. A szov’et nép mélységes inegeié gedéssel köszönti a szerződés és az egyezmények aláírását, »»t » Sznv. jeítmió és a Kínai Népköztársaság szilárd barátsága újabb tanúságának tekinti. Ugyanilyen mélységes megelége­déssel köszönti a szovjet-kínai barátság megszilárdulását a béke, a demokrácia és haladás vnla- 1 mennyi barátja. Erősödjék és örökké éljen a Szov­jetunió és a 'Kínai Népköztársaság népeinek szövetsége és barátsága — fejeződik be A Pravda vezércikkei Súlyos csapás a távolkclcti béke aláaknázésára irányuló összeesküvésre Ki kelt emelni, hogy a szerződés súlyos csapást je­lent a távofketeti béke atdakná- zására irányaié amerikai impe­rialista összeesküvésre. Közismert dolog, hogy az amerikai imperialisták mindent megtesznek, hogy újjáélesszék japán reakciós erőit s hogy előmozdítsák a japán imperializmus feltámasztását Kína és a Szovjetunió, e két nagy ország, döntő szerepet játszik *. Tá­volkelten. E két ország most szö­vetségre lépett minden fámadátfsaí szemben és minden erejét összpon­tosítja, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkössek a japán békeszerző­dést. Ez a tény nagy befolyással majd a távotkeíeti helyzetre, rend­kívül súlyos helyzetbe hozza az ame­rikai imperialistákat és * japán re­akciósokat és ezzel is megszilárdítja Távolkelet békéjét. A kínai—szovjet barátsági és köl­csönös segélynyújtási szerződés test­véri szövetségi szerződés, örök ér­vényű és messzemenő hatással lesz majd az egész emberiség jövőjére. Különösen köszönetét mondunk Sztálin generalisszimusznak és' Mao- Ce-Tung elnöknek bölcs elhatárolá­saikért A Kínai Kommunista Párt vezeté­sével és a Szovjetunió segítségével vívott kemény harc révén a nagy Kínai Népköztársaság minden búony- nyal gyorsan átaíakul hatalmas, vi­rágzó ipari országgá. lesz A limai—szovjet barátság korszaka Az Uj-Kina pekingi jelentése sze­rint az Uj-Kína hírügynökség „A kí­nai—szovjet barátság korszaka" cím alatt kommentálja a Moszkvában aláírt szerződést és egyezményeket. Kína és a Szovjetunió aláírták az új kínai—szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést, a Gsang-Csung kínai vasútvonalat érintő egyezményt, az egyezményt Port-Ar- thurról és Dalnyijról, valamint a hitel- nyújtási egyezményt. Ezenkívül a tár­gyalások során körvonalazzák a kínai—szovjet kereskedelmi szerződést, amely rövidesen aláírásra kerül. A szerződés és az egyezmények új korszakot nyitnak a két nagy ország közötti kapcsolatokban és óriási poli­tikai és történelmi jelentőséggel bírnak az egész Kelet és a világ számára. Az új szerződés révén megerősödött a két ország népeinek egysége. A szerződés cikkelyei világosan mu­tatják, hogy a kínai-szovjet szövetség testvéri szövetség. Ez a testvéri szö­vetség nemcsak az agresszióval szemben és a béke védelmében tanúsított poli­tikai tevékenységben nyilvánul meg, hanem a kölcsönös gazdasági és kultu­rális támogatásban Is. Az egyezmény különösen megmutat, ja a Szovjetunió nagy erkölcsi elveit é* őszinte jóakaratát és bizonyítja a Szovjetuniónak a kínai nép számára nyújtott önzetlen segítséget. A két ország külügyminiszterének jegyzékváltása biztosítja a Mongol Népköztársaság függetlenségét, E* is mutatja, hogy Kína és a Szovjetunió tiszteletben tartja a mongol nép igazi akaratát. Akkor, amikor az amerikai imperialisták koholmányokat és rágal­makat találnak ki, ennek megállapí­tása rendkívül szükséges. A külföldi rádiók, a nemzetközi sajtó döntő történelmi eseményeként foglalkozik a Szovjetunió és Kína kö­zött megkötött szerződéssel. A berlini rádió hangsúlyozza, hogy a Moszkvában megkötött szerződés ha­talmas történelmi jelentőséggel bír az egész világ számára. A hatalme* Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság a legteljesebb őszinteséggel és nyíltság­gal leszögezte kapcsolatainak irány­elvét, amely az egyenlőségen, a füg­getlenségen és az állami szuverénül* kölcsönös tisztele then tartásán alapszik. A kölcsönös segélynyújtás, amelyre mindkét ország kötelezi magát, félre­érthetetlen figyelmeztetés • háború* uszítók számára. Páris. A francia sajtó pártkülönb­ség nélkül döntő jelentőséget tulajdo­nít a Szovjetunió és Kína között meg­kötött szerződésnek. Az amerikai szénszftrájk zűrzavart és kapkodást idéz elő kormánykörökben Newyorkból jelentik: Az Egyesült Államok széntartaléka a bányász­sztrájk következtében minden idők mélypontjára csökkent. Jellemző a helyzet súlyosságára, hogy Newyork állam törvényhozó testületé felhatal­mazta Dewey kormányzót a szén, a gáz és a villamosáram. valamint minden egyéb széntermékek szigorú fejadagolására. Newyork állam szénkészlete már 10 napra sem elegendő A legtöbb nagyvárosban szigorúan korlátozzák az utcák és üzletek ki­világítását, sőt egyre több helyen rendelnek el részleges elsötétítést. Az utolsó 24 óra során, az ameri­kai rádió hírmagyarázója szerint, még jobban kiéleződött a sztrájk­helyzet. A tárgyalások kilátásairól még kormánykörökben is Igen boiúlá- íőan uvilatkoznak. A bányatelepek bejáratát min­denütt sztrájkőrségek veszik körül. Több helyütt összeütközésekre ke­rült sor, mint például Nyugat-Vir- giniában és Pennsylvaniában, ahol két sztrájkőrséget tőrbecsaltak é* több tagjukat lelőtték. Kormányzati körökben teljes » zűrzavar és kapkodás. 400.000 sztrájkolót mégsem lehet letartóztatni és' börtönbe vetni a Taft-Hartley törvény megsértése címén — mondja az amerikai rá­dió hírmagyarázója. Az. amerikai szénbányászok tö­megsztrájkja tehát egyre Inkább a szervezett munkásság tömegakció­jává válik a Taft-Hartley törvény gyakorlati hatálytalanítására. A sztrájkolók jelszava továbbra is: „Bírósági végzésekkel nem lehet sze­net bányászni.”

Next

/
Thumbnails
Contents