Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

iü.vj testtel! AR 16 ÜSPtO Komoly fordulatot akarunk a pérfd©m©kracia, a bürokrácia elleni harcf a tagok jogainak érvényesítése terén Rákosi Mátyás elvtárs zárszava a Központi Vezetőség "uár 10-i ülésén febn — Amint ex etv:ársa& haRo'Aák — keaxlle zárszavát Rákosi elvtárs — az xx ősarca felszólalók: egyetértenek a beszámolóval és az előterjesztett ha­tározati javaslattal. Azok, akik köz­vetlen® a munkások közöli dolgoz­nák, mint Győré, vagy Kaktrkné elv­társ, azt mondják, hogy a tagság ezt a határozatot nagy örömmel fogja Fogadni. Az elhangzó iák is bizonyít­ják, hogy nagyon időszerű ex a hatá­rozat, do ax kz termem, hogy már egy kicsit el is késtünk vele. A jó példák mellett, amilyeneket Nagy Mária elvtársnő sorolt fei, aitnyi hi­báról hallottunk., hogy az emberben az az érzés ke?«:keze!t; bizony, ha egy fél évvel ezelőtt hoztunk volna ilyen határozatot-, akkor most már sóikkal mcszebb -ártanánk. De jobb későn mint soha. A sok üléseséé« és a párttagok .fogai Rátérek: néhány kérdésre, melyek e felszólal ásókban fölvetődtek. Ax Sésezésdbuíl fa rendet; kell teremteni, mert különben elborít­ják a páríótetet Ez nemcsak a falusé vagy járásé párc- sxervezeteinirj áll, amelyekben az Ülés gyafomn dÖn:áa 5 órakor kezdő­dik és éjjel 3 órakor még folyik. — Nálunk a központban is előfordul, hogy valamelyik délelőtt a Párt egy- czerüen xfccé&k ép felen, senki sem ta­lálható a helyén, mindenki ülésezik. Ez Teoxedelrpcs, nehezen meglógható formája a bürokrádánaik. Külön fel kell hívni az ehrtársak figyelmét arra, amét int KSss elvtárs mondott a párttagok jogainak oemmibe­reT esőről. Ezen á téren is radikális aa változtat­ni keli. Fel kelt hagyni a ráolvasások­kal és a jókívánságokkal. Néhány olyan titkárt, eld egy­szerűen elveszi a tagtól a tagsági könyvei, ki kell pellengérein!. Ax fiSyen e-klkel szemben példát (beli untatni, le kell hozni esetüket az uj- iágjboa. Fel kell arra is figyelni, hogy a bürokrácia, a parancsolga'ás következtében sok helyen rideg, fii relmetieu, sőt ahogy Kiss elvtárs mon­dotta, embertelen s mi funkcionáriu­saink bánásmódja az egyszerű párt­taggal és m-ég inkább a pártonklvü kekkel szemben. Amit itt legalább tíz felszólaló elvtársiéi hallottuk, hogy milyen könnyen zárják ki az embert, miilyen könnyen, fenyegetik az állam­védelmi hatóságokkal, mulatja, hogy e tgras fs rendet kelt csinálni. Az ÁHraavédelmi Hatóság, kedves elvtársaim, nem a falusi tStkárok szerva éj nem fia & járási -titkároké. A páríáernokráda mindenkire k&ielejcő —| iSc8r példát haDotftnnk arról, hogy egyeseik basfekodneftf a tagságul. De e példák rendszerint egész kis szervezeteidről szóltak, holott bizonyos fokig itt is a fejét® bűzlik a hal. A-z uHobbi fcét héten he!® három olyan esetről értesültem, amikor államtitká­rok — közülük kettő a Központi Ve zetöő'ég tagja — a pár:titkárral szemben tanúsított magatartásukkal megsértet- . lék a demokrácia elemi szabályait. Az egyik államtitkárunk, miután a min-isz: éri inni pártszervezet titkára igen óvatos ilcritáká* gyakorolt a mi nii'z‘érium munkája felett — magához hívatta a pártvtikárt és csúnyán le­hordta őt. A másik miniisztéricm párt- szervezetében a tillcár nem äs függet­lenített Az államtitkár tehát hivatali fn-iö'tese a pártáik árnak és gyakorla­tilag az államtitkár vezette a pártszer­vezetet. Tudjuk, hogy nem egy mi­nisztériumban hasonló a helyzet. Az elvtársak tehát­ne hlgyjők, hogy a lecke a párt- demokráciáról csak a falusi, vagy más alapszerv eseteknek szól. Ez szól mindannyiimlcnak. A demo­krácia mindannyinnkra kötelező, nemcsak az alapszervekre, hanem a Központi Vezetőségre és a közbeeső szervekre is. — Erősen hangsúlyoztuk, hogy a fiatalokat jobban he kell. vonná a pár'.rnuftkába. Ennek köve kéziében itt a vita -során az „öregek“ elleni támadás mcllókzengéjc hálíászott ki. De nem az a baj, hogy öregek vannak, hanem az, hogy nem engedik be a fiatalokat. Tehát nem arról van mos: fzó, hogy induljon meg az áV.a’ános harc az öregek ellen és akii 35 éven felüli az szoruljon ki a veze‘ésbő! , — hanem arról, hogy a fiatalokét és nőket engedjék be olyan arányban, ahogy politikai­lag felnőnek, \ Ső‘ it: nem félnék egy kis előlegtől sem. Kissé az, arányuk felet is vin­nék be nő: és fia'alt a szervezetek ve­zetőségébe, men többe' 'anu'nak, ha ben- vanr.ák, mint hogyha az ajtó elöli vára ju, őket — E2 kell mondani, hogy minden önfcrMka, amely általánosságban hangzik al én nem tartalmaz konkré­tumot mint Stt a szakszervezetekkel kapcsolatban — bizonyos fokig olyan, mint a nyelvien bicska penge nélkül. Nem sokul ér az „ kriGka, amit senki sem vesz magára. Bbrottrek ezt mondta: „Amikor én nem értele valamivel egyet, mindi g úgy kezdem, hogy elvben egyetértek vele.“ A 1 úri Fkát is elvben gyakran elfogadják, s a gyakorlatban kiderül, hogy visszautaritofták. Es a har« nem Stampáziypzer« — Á vitából az a benyomás kelet­kezett, hogy -az elvtársak egy ré-ze nem értette meg egészen a Központi Vezetőség célját. Mi komoly icrduíaíof akarunk a párldemokrácin, a bürokrácia el­leni harc, a tagok jogainak érvé­nyesítése terén. Ha a pártdemo- krácia terén nem tudjuk a hibá­kat kiküszöbölni, feltétlenül meg- íassul Pártunk fejlődése. Ha nem is hallottuk volna itt a pél­dák tucatját, akkor is meg kell érezni mindenkinek, hogy most ez a tényező — « pártdemo'krácia gyen­gesége, a kritika és önkritika há­nya —, amely gátolja további fejlő­désünket. Gátolja az új erők növé­sét, gátolja azt, hogy a tagság a de­mokratikus módszerek, a kritika é önkritika segítségévei nőjjőn. — Ezt az akadályt akarjuk mos1 elhárítani. Term-észefesen nem ro­hammunkával, hanem úgy, hogy rá­irányítjuk a figyelmet és elkezdjük a rendszeres harcol a párfonbetüti demokrácia komoly helyreállításáért, a kritikáért és önkritikáért, a bürokrácia, a ba­sák és kiskirályok ellen. Élesen alá kell húzni, hogy ez a harc nem kampányszerű és nem csupán a legközelebbi Köz­ponti Vezetőségi ülésig lesz ez a köz­ponti 'kérdés. Ezt a harcot állandóan, szakadatlanul kell folytatni:. Sztálin cfvtárs mondotta, hogy az önkritika jc-l'-zavát nem tehet úgy tekinteni', mint valami új jelszót. Ez ®s önkritika a Bolsevik Párt lényegében gyökerezik, sőt a proletárdiktatúra rendszerének alapjában is. Ezért helyes, hogy a mi határozati ű avas-latunk külön kimondja, hogy a bírálat és önbírátoi nem kampány­jellegű feladat, hanem Sztálin elv- társ szavaival: „állandó, működő fegyver a bolsevizmus fegyvertárá­ban, amely eltéphetefíenüt ö5'Sze van kapcsolva magával a bolsevizmus természetével, forrad-aími szellemé­vel." — A kritikáról magáról egyik elv- társunk felvetette, hogy meg keit ta­nítani az embereket kritizálni. Eb­ben van valami. Elő fog fordulni. Hogy a kritika az első időben nem lesz valami mintaszerű. Ez előfordult a Bolsevik Pártban is. Sztálin elvtárs­it mondotta; „Ha a kritika, csak öt, vagy tíz százalék igazságot is tartat- éj!7. úgy az ilyen kritikát is üdvö­zölni kell, meg kell figyelmesen hall­gatni és ki kelt hámozni belőle az egészséges magot. Ellenkező esetben, ismétlem, odajutnának, hogy befogják a szájat az egyébként n szovjetek ügyével szemben teljesen odaadó emberek százainak és ezreinek, akik még nem eléggé gyakorlottak kritika.: munkájukban, de akiknek a szájával ■zóí maga az igazság.“ — Ezt nekünk is meg kell szív­lelnünk. Nálunk is tesznek olyan kritikusok, akiknek nem száz-váza- lékig helyes , kritikájuk. nei;ünk magunknak kell kihámozni belőle azt, • ami helyes és jó. Megfriííí!fstk a lí «vétel­in ésiyek a Párttal sremhen — Természetesen a kritikát és ön­kritikát nemcsak mo-t. a vezető-ég- válas/tasokon kell alkalmaznunk, ha­nem áffaodöen biztosítanunk ketl a faggyúié», a választott szervek demokratikus jogait Ha ezt el­érjük: ujjráösxerűen fog javulni a munkánk. Javul nemcsak azért, mert a titkár fetelősehhnek érzi- magát, tudja, hogy felelnie kell a tagság előtt, de a tagság maga is igyekezni fog jó! kritizálni, töri a fejét, keresi, hot van a hiba és azon is töri a fejét, hogy lehet a hibát kijavítani, mert hiszen alkotó, teremtő kritikát köve­teinek tőle. Ez a kölcsönhatás gyor­san meg fogja javítani a páxtmunkát- Pártunk most már a hatodik eszten­deje működük legálisan. A Párt felnőtt, nagy követelmé­nyekéi állít a dolgozó nép elé, vele szemben és megnőttek a kö­vetelmények. — A vezetőség újraválaszá-át gon- do-'-an elő fogjuk készíteni. Gondos­kodunk arról, hogy minden aíapszerv választásánál ott legyen a felsőbb szerv kiküldöttje, aki -segít végre­hajtani a választásnál a helyes elve­ket, s gondoskodik , kritika szabad alkalmazásáról. Ahol a szervezet na­gyobb, ott a Központi Vezetőség ha­tározatát előre megbeszéli az aktíva. Ahol a szervezet kisebb, ott * hatá­rozatot közvetlenebbül vitatják megér hajtják végre. Mindenesetre gondos­kodunk arról, hogy a határozat vég­rehaj tS-rifr» »«gttság *s etteaörrés menjen le az alap-szerv özeibe, ne- hr.gy a tok -kiskirály, basa, meg bü­rokrata, akikről itt szó volt, jelen­tékeny részét még elsikkassza. Különösen vigyázzunk arra, hogy a pártszervezett. szabályok belső demokráciára vonatkozó része nem maradjon írott ma!-aszí. Kötelességünk, hogy érvényt szerez­zünk. pártszervezeti ezabályzatunk belső demokráciát biztosító rendelke­zéseinek és gondoskodjunk róla, hogy a párttagok pártszerű bírálatot gya­korolhassanak a Párt munkája és szer­vezeteinek tevékenysége felett. — A mi Pártunk szervezetei — ed- d?űi tapasztalataink szerint —- gz-eret. n*fc *xé!sőségdri)ea mozo{£*L Az utohsó négy-öt hónapban sikerült a Pártot — megfelelő munkával — a termeié» felé fordítani. Nagy hiba. volna, ha ex elvtársak a szervezetekben azt hinnék: a termelési kampánynak vége és most jön az önkritika kampánya. A szervezés lendületét és azt aut egészséges vonalat, amelyet a Párt «z nlolsó négy-öt hónapban ezen a téren megvalósított, válto­zatlanul tovább kell vinni. Határozati javaslatunk a feladatok 2. pontjában változatlanul a terme­léssel való foglalkozást jelöli rang. Vigyázzunk, hogy ne engedjük ezt a fontoo munkát megzavarod A Párttól csak na ellenség féljen — De ugyanakkor rá kell térni * kö­vetkező fontos kérdésié, a párlkáde- mokrácia helyreállítására, a kritika és önkritika teljes érvényesülésére, s ami ezzel összefügg: harcolni kell a Párt­ban mutatkozó bürokráciával szem­ben. Mintha kígyó csípne meg engem, ha hallom, hogy „félnek a Párttól". A Párttól csak az ellenség fél­jen, „ dolgozó nép előtt, jó mun­kánk eredményeképpen, a Párt (egyen népszerű. A dolgozó nép tiszt etje, de egyben szeresse ti Pártunkat, saját pártját A bürokraták, a pártdemoí-rácia meg­sértői néhol olyan helyzetet teremte­nek, hogy a mi népszerű Pártunktól, amelyet a nép tisztel és szeret, he- lyeckint félnek. Ezért ismétlem: * kn- lák féljen tólünk, féljen tőlünk az ellcnforradalmár, de minden törekvé­sűnk odaírányuljon, hogy » dolgozó nép ne csőik feleljen hanem szeressen k bennünket. Az éberség ott alszik el, ahol nem lehel kritizálni, ahol nem lehet a hi­bákat, bajokat szóvátenaL A belső demokrácia megerősödése, a kritika és önkritika alkalmazása, harc a bü­rokrácia ellen és az éberség kérdései mind összefüggnek', kölcsönhatásban állnak egymással és — mint az egyik felszólaló elvtára helyesen mondta — magával a termeléssel is. Amilyen jól oldjuk meg ez diet a feladatokat, úgy fog emelkedni a termelés is. A Köz­ponti Vezetőség feladata, hogy kemé­nyebben ellenőrizze a határozások végrehajtását és keményebben lépjen közbe ott, ahol nem tartják be. A jö­vőben az ellenőrzést rendszeresebbe« kell végeznünk. — Még egyszer innét! em I ^ őrizkedni kell attól, hogy e mun- ' kánk « termelés csökkenésével, vagy a termelésre irányítót! fi. gyötörünk csökkenésével jirjoa. Ha ezt özem előtt tartjuk, akkor a Központi Vezetőség célja — az, hogy a Párt minden tekintetben erősödjön és egészségesen fejlődjön tovább — ' biztosítottnak tekinthető. — Reméljük, hogy a! lejjkSselebbt Központi Vezetőségi ülésen már arról számolhatunk be, hogy határozatunk végrehajtása következtében Pártunk befolyása és a belső pártdemokrácia, az egész pártszellem gyorsan és egész, ségesen fejlődött. • i Ä gyűrűshenger-brigád megfogadta, Uo-fyy- &\\ülis töbfr műd 3ŐÖ má/zatéket íeíh&s'd „19!)0. január 10-én alakult meg Sztálin nevével a gyűrűshenger bri­gád, az ötéves terv mielőbbi sikeres befejezéséért, a szocializmus mielőb­bi megvalósulásáért...“ Ez már azután került a brigád­naplóba, hogy délután, a munka vé­geztével összejött a brigád és meg­beszélték: 200-as brigádot alakíta­nak. Golváth Jóska szólt először. — Már vártuk, hogy beszélj róla — mondták többen, is. Tovább sok szó nem is esett arról, bogy legyen-e 200-as brigád, vagy sem. A brigád­ban úgy érett, ktilön-külön minden tagjában a gondolat, mint ahogy a jó nyári nap érleli az aranyló al­mát. Csak le kellett szakítani, csak meg kellett indítani. Egyéni teljesít­ményeik akkor már közel jártak a 200 százalékhoz. — De úgy hallottuk mozgolódnak Ex n er ék is? — szólt közbe az egyik brigádtag. — Hát aUKor még juh ban megfogjuk a dolog végéi — mondja Golváth József. — És kihívjuk őket versenyre. Ebben is megegyeztek, de nem elégedtek meg a termelési százalékkal. Kihívták Emeréket - 5 százalékos selejtesökkentésre is, meg arra, hogy valamennyien pontosan jönnpk be. hogy a munkafegyelem terén nem akad hiba egyik brigád­nál sem. Ez február tizedik» körül tör­tént. A pécsi Sopiana nagy-műhelyé­nek első earkán nagy fekete tábla hirdeti az ötödik heti eredményeket, de a brigádtagok közül Golváth Já­nos már február 23-nál, Dékáuy Jó­zsef február 23-nál, Korcnics János 22-nél tart a tervteljesítésben. Es ez még csak a kezdet. A harmadik héten nehézségeik voltak. „A brigád egyes anyagok hiánya, miatt előző heti százalékát elérni nem tudta, állandóan anyag­hiánnyal szenvedtünk“ — panaszol­ják Golváth Józ-sef brigádvezetö betűi. De Golváthék nem sírós bri­gádot alakítottak. Egyhamar meg is tették az utat afelé, hjogy ez ne for­duljon többet elő. ..KérjíiK a* nzeniTezeiiísiéget nézzenek utána, hogy a brigád előre megkapja az anyagot (csapágyak), hogy megszakítás nélkül tail latiak dolgozni.“ , — Jól van, ne zörögjetek,' rend­be hozzuk a dolgot — mosolygott rájuk a vállalatvezető. —Hiszen tu­lajdonképpen ti vagytok az okai! — Ejha! Ezt azért nem várták volna a brigádtagok. Csak akkor válik mosolygósra Golváth Jóska szeme, amikor a vál­lalatvezető befejezi; — Ti hát, annyit megeeztek, hogy az esztergályosok nem győznek elé tek dolgozni. így már rendjén van a dolog, a brigádfelelős Villányi Tibor is utá­nanéz a dolognak, s most azután a brigádon múlik csak a sor; annyit teljesítenek, amennyit akarnak és még annál is többet Déknny József például tudja, hogy ha kétszázszázalékot akar, akkor naponta száz darabot kell csinálni ebből a gyűrűshenger fonóhoz szük­séges biztosító csapágyból. Száz da­rab kell a kétszázhoz. Igen, de Dé- kány elvtáfrs többet csinál. Kétszáz- huszonbatszáiT/siékot teljesített a múlt héten is. — És meg lese most fa annyi — nyúl a következő darab után Délcány József. Azután április 4-érői beszél. Tegnap ebédszünetben szó esett róla a brigádban. Szép felaján­lást akarnak akkorra. „Háromszá­zai ... meg azon felül is altarunk érni...“ — mondja Golváth Jóska. Koromra János műhelye messzi esik a brigádtól. De mintha villamos- drótok vezetnének a nagyműhelyhez és ide a kis hegesztő helyiséghez, olyan elevenen él a kapcsolat a bri­gád között. Ahogy Koronies elvtárs hoz érnek a darabok a hegesztéshez, tudja már, hogy hogyan Fill a brigád. Azzal üzen gyorsításra, hogy ő ma­ga is előbb végzi el a munkáját. Gyorsan izzik, forrad össze kezs alatt a gyűrűshenger kerék. Gyor­san, hogy azok ott lent a r agymű- helyben egy percre se hagyják a tempót. S igy azután. Koronies elv- társ heti 220—227 százalékos telje­sítményeivel, mint a brigád egyik legjobb tagja, mutat példát a töb­bieknek. Benne él Rákosi elvidrsj szava: „A jó kommunista próbaköve ' a termelésS Koronies János száza­lékai azt bizonyítják, hogy méltó tagja a Pártnak. S ugyanígy élen jár Golváth János, a brigádvezető. Nemcsak a „szervezési" munkát végzi a brigádban, hanem 6 is 220 százalék fölött termei. Esténként beülnek nerminá- riumra. A szakszerveteti ba!a«dó- fokút Golváth Jóska vezeti. Ide jár Szili Ferenc ifi. Tanul rendesen. If jrt- mtinkájs és brigádtag. Nagyon rös- telné a „brigádapa", Golváth Jóska előtt, ha szégyenbe maradna, Golváth elvtárs büszke is Tá. Az 6 brigád tag­jai megállják a helyüket a támláé­ban is. Ezt ie akarják. Termelésben, tanulásban élenjárni. Minden lehetőségük meg vám hozzá. Ezt ki is használják, é® fgy kér® az ötéves terv téglái kHeé, mfnt a. leg­szorosabb kötőanyag, a brigád jó termelése, Igazi k o mmuni ztűlto z méltó munkája ée több, mint háztmv- százszázaléka « felszabadulás évíar- dnlójűm A moszkvai Gasztronom-áruházban A moszkvai Szm o- lenszk-tfren már messzi­ről lóiul a Gasztronom- áruház ragyogó kira­katsorát. Nemcsak a ki. rakatok csábítók. Az áruház belsejében a pol­cok roskadoznak a jobb- nál-jobb minőségű élel­miszerektől és egyéb áruktól. A választókkal csak az alkalmazottak választékossága veszi jel u versenyt. .íz alkalma­zottak arra törekszenek, hogy minél jobban ki­elégítsék a vevők igé­nyeit. .4 legfőbb gondunk az — mondja Jeliziweta Karpova, a: áruház Le­ni n-r end del kitüntetett igazgatója. — hogy vevő. ink friss árut kapjanak. .4: élelmiszer hatalmas tömegben érkezik az diliházba. A lej. Icjter Viékek és hús hal dián­kén1. .4: árnfvízyaJ: sa­tu. jéjgyáru vaii, hűtő­kamrai a légkor szer fflr bet. rA rakományokat darukkal emelik ki « gépkocsikból. Ezzel szál. litják a nehéz hordókat, ládákat, zsákokat is. Ké­zi kiralcodás nincs. A vásárlók kényelmé­nek fokozására a kimért árut előre becsomagol­ják az e célból létesített műhelyekben. Az előre adagolás lehetővé lesei a vásárlók gyorsabb ki­szolgálását. Különösen figyelemre­méltó az „azonos árak“ osztálya, ahol a külön­böző árukat eladási árak szerint összpontosítják. II" elősegíti a vásárlók gyors és pontos tájéko­zódását. Az áruház konyháján különböző tartás-élcle. bet és süteményeiét' ké­szítenek. A vevő saját ülése szerint rendelhet ivrrmi'u'ri i különleges cicit. Ünnepnapok elő­estéffn az \áruház, gyak­ran kap táviratban elő- jegyzéseket az ország távolabbi körzeteiből Ax áruháznak több megrendelő irodája van Moszkva forgalmasabb helyein. A vevő előre be. jelenti Igényét és nap­közben bár mil: or átve­heti az áruházban. a megrendelt árut, amely becsomagolva várja. Az áruház minden ve. zelő állásban tévő dolgo­zója elvégezte a szovjet ki reskedclmi főiskolát. .4 többi eladó kereske­delmi iskolát végzett. — Naponta sokezren keresik fel áruházunkat — mondja befejezésit! Jelizaveta Karpova. .4 A szovjet vevő igényét, jó ízlése van és ha meg. Illetően akarjuk ki elégí­teni igényeit, állandóan javítanunk és tökélete­sítenünk kell munkán­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents