Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

1SŐ0 FEBEUÄS MS HÄPL0 „Megismertetjük a magyar dolgozókat a szocialista építés vívmányaival“ Sajtófogadás a szovjet delegáció tiszteletére A' népművelést minisztérium « Magyar-Szovjet Barátság Hánapjá- i 13 érkezett szovjet delegáció tiszte- | Jetére szerdán délben sajtófogadást | rendezett a minisztertanács elnök­ségének dísztermében. A sajtófogadáson Bártfln, a Szov­jet Tudományos Akadémia ale Ínó­kén ék vezetésével resztvettek a szovjet küldöttség tagjai, ott volt Ltósonczy Géza népművelési állam­titkár, Boldizsár Iván külügyi ál­lamtitkár, Hosev, a szovjet nagy- követség kulturális attaséja, vala­mint a,magyar és a baráti államok sajtójának képviselői. A sajtófogadáson Losanczy Géza, népművelési államtitkár mondott megnyitó beszédet. Meleg szavakkal üdvözölte a szovjet küldöttség tag­jait Ezután Bándin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának ál- elnöke, a 7 tagú küldöttség veze­tője emelkedett szólásra. — A küldöttség nevében a leg­nagyobb hálámat fejezem ki a nagy megtiszteltetésért és a legszi- vélyesebb fogdtatásért — mondotta. — Utazásunk célja, hogy meg­ismerkedjünk azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket a fiatal Magyar Népköztársaság elért és. amelyekről csak a sajtó útján értesültünk. Uta­zásunk másik célja, hogy a magyar elv társakat megismertessük orszá­gunknak a szocializmus felépítésében elért vívmányaival, azzal, hogy mi­■ ként győztük le azokat a nehézsé­geket, amelyek ebben a nagy munkában előttünk álltak. Ezután a sajtó képviselői intéztek' kérdéseket a szovjet küldöttség tag­jaihoz. Arra a kérdésre, milyen kapcso­lat van a Szovjetunióban a tudo­mány és az ipar között, Bárdin eze­ket válaszolta: — A Szovjetunióban a tudomány és a gyakorlat között igen szoros a kapcsolat. Sztálin elvtárs megállapí­totta, hogy a gyakorlat tudomány nélkül olyan, mint egy ember fej nélkül és viszont, a tudomány gya­korlat nélkül olyan, mint egy em­ber láb nélkül. Sztálin elvtárs mesz- szemenő reményeket fűzött a Tudo­mányos Akadémia munkájához. Ezeket a reményeket a Tudományos Akadémia be is váltotta. Nikola j Szemjonovics Tyihonov, a Szovjet írószövetség főtitkárhelyet­tese egy kérdésre válaszolva rámu­tatott arra, hogy a szovjet írók és olvasók között a legszorosabb kap­csolat áll fenn. Anatolij Novikov, a szovjet zene­szerzők legutóbbi kongresszusáról számolt be. A kongresszuson be­bizonyosodott, hogy a szovjet zene- művészetben a Párt útmutatásai alapján, döntő jelentőségű változás történt: A zeneszerzők közelebb ke­rültek az élethez, továbbfejlesztik a klasszikus benyomásokat, az eddi­ginél még sokkal nagyobb mérték­ben népi elemekre építik fd szerze­ményeiket, tematikájukban pedig a szovjet élet mindennapi kérdései jutnak kifejezésre. Ivan Pányin, sztahánorista mentiony vezető arról a hősies lendületű mim káról beszélt, amellyel a szovjet köz­lekedés doligozói nem csupán helyreál­lították a német fasiszták által oko­zott pusztításokat, hanem tovább is fejles-zették a szovjet közlekedés ügyét. Nátalja üjiesna Dubjága, sztahano­vista szövőnő elmondotta, hogyaSzov. jetúnióban a szovjet asszonyt, mint anyát minden rendelkezésre álló esz­köznél védik, támogatják. Hároméves korukban a gyermekek ovódábá kerül­nek és az az általános tapasztalat, hogy az ovódábnn nevelkedett gyer­mekek szellemi, fizikai fejlődése elő­nyösebb mint azoké, akik otthon ne­velkednek. * Dubjága ezután saját tapasztalatai alapján lleszámolt arról, müven jelen, tősége van a textiliparban a töbligépes rendszer bevezetésének. Zsuraljev, sztahanovista acélöntő saját példájára hivatkozva, számolt be arró] az erkölcsi és anyagi megbecsü­lésről. amiben a sztabán nvist á-k at a Szovjetunióban részesítik. Öt, a szta- hánovista acélöntőt a szóvjel nép már 19-16-ban beválasztotta és most újra ■ jelölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak tagja; közé. Alexamlr Ivanovics Zacnuskin, a moszkvai Tretyakov-képlár igazgatója rámutatot arra, bogy az utóbbi évek folyamán — a Párt útmutatásai alap­ján — a szovjet képzőművészet min­den ágában hatalmas fellendülés kő vetkezett be. A sajtóértekezlet Losonczy Géza államtitkár zárószavaival ért véget. Megvalósítjuk 25 SZÁZALÉKOS “ Lelkes gyűlésen tárgyalták meg a majsi tszcs tagjai a minisztertanács határozatát Két nap múlott ét azóta, hogy meg­jelent a minisztertanács határozata a növénytermelés fejlesztéséről. Ez a két nap azonban elegendő volt ahhoz, hogy » májusi termelöcsopor: minden tagja megismerje a határo'zatot. A keddi újságok egyik kézből a másik- ha vándoroltak egész nap és a maj­áink két nap maivá már ott tartottak, hogy meghatározzák milyen feladatok hárulnak. Tájuk a minisztertanács ha­tározatának végrehajtásában. Csoporlértekezlctre gyülekezik a tagság. De nem akármilyen gyűlés lesz ez, a csoport tagjai külsőségek­ben ■ is kifejezésre akarták juttatni, hogy megértették a minisztertanács határozatának rendkívüli jelentőségét. A csoport termének falait kidekorál- ták erre a gyűlésre, jelmondatok, ké­pek díszítik majd a négy oldalon * falakat. Hamarosan megtelik a terem, együtt van a csoport egész tagsága. Pedig ez nem kis szó Majson: a me­gye egyik legnagyobb tennelőcsoport- ja ez. Vald György intézőbizottság; tag nyitja meg a gyűlést, min án a későbben jöftek is elfoglalták helyü­ket, majd Gyenge Károly elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője emelkedik szólásra, hogy ismertesse a minisztertanács határozatát. Amint azt Gyenge elv'árs is mond­ja* a határozatot máT ismerik a tagok, éppen ezért arra a hatalmas segít­ségre! amit a munkásosz ály nyújt a termélőcsoporfok tagságának, vala­mint a szovjet mezőgazdaság tapasz­talatai által nyujtort segítségre mutat rá. Végül mégegyszer megjelöli a fel­adatot; 25 százalékkal emelni a ter­mésátlagokat. Ez a célkitűzés nem választható Bí attól, amit a term elő csoport ok or- azá'gos tanácskozása tűzött a csopor­tok elé, vagyis hogy ebben az évben 20 százalékkal kell felülmúlnia a cso­portok termésátlagainak az egyéni gazdák’ termésállagait — mondja vé- glll. Viharos taps a válasz. <— Megvalósítjuk — zúg keresztül a termen a kiáltás. Még mindig zúg a tups, amikor megkezdődnek a hozzá­szólások. — Tudjuk, hogy a minisz'erfanács határozata elsősorban a mi javunkat szolgálja — kezdi az első felszóla.ó Mészáros László. — A minisztertanács komoly feladat elé állít bennünket, de nri fogadjuk, hogy nem teszünk méltatlanok a belénk helyezett: bi­zalomra éi megvalósítjuk a 25 szá­zalékos leim és állagom í lést Kuckó József a munkaszervezés­ről beszél. Molnár Géza B gépi munkával foglalkozik. — Minden­ben segíteni íog a gépállomás, meg [esz a tehetőség, hogy minden nagy munkát gépekkel végezzenek el. Ezután Mezed Károly jelentkezik szólásra, , .­— Kik voltunk mi a múltban — kérdi. — Megvetett senkik. Mindenki csak űzőit, hajszolt bennünket és a munkánkért, «oha még osak egy jó szót se kaptunk. Ezután pedig jutalmat, magas kitüntetést kapunk, ha jól dolgozunk. Boldogan, büszkén beszél, érzi a megbecsülést, ami a határozatból a dolgozó parasztság felé sngárzik. Aztán elüt, de már a másik hozzá­szóló beszél. Egymásután állnak fel Vass Gyufa, Kiss Jánosné, Konrád Béla. Mind más-más részhez szól­nak hozzá, de mind azzal fejezi be; megvalósítjuk! Aztán javaslat hangzik eb minden munkát, amit c-ok lehet géppel vég­zünk el. a vetést is traktorvontatá-ú veíőgápekkel, lerögzítjük a brigádo­kat, a munkacsapatokat és kijelöl jiik a földterületüket, tudományosan kidolgozott vetésforgót vezetünk be elökészülünk a növényi kártevők elleni védekezésre. Egyhangúan fo g-adják el a javaslatot. Aztán még kiegészítéseket javasolnak. Egyik az egyéni verseny kiszélesítését, a má­sik a nők és ifjak- bevonását: tud:ák hogy ezek is szükségesek a jó mun kához. Szinte vég© se akar lenni a gyű lésnek, A lelkesedés sokáig együtt tartja még őket. És gyűlés után is telkesen tárgyalják a határozatot mely komoly feladut elé állítja őkel de amelyet Pártunk vezc'éscvel, szoviet mezőgazdaság útján járva lelkes kitartó munkával egész bizto­san megoldanak. Mindnyájunk Szebb életét fogja előmozdítani ereűmé- nviik. Gépi szerződéssel a tavaszi munkák idüeai elvégzéséért, a napőb tetiésőazaiért „ötéves népgazdasági tervünk egyik főfeladátota mezőgazdaságunk elma­radottságának megszüntetése, a me­zőgazdasági termelés hozamának nagymértékű emelése". — mondotta Gerő elvtárs az Ötéves tervről szóló beszédében, majd í$y folytatta: „A kitűzött feladat megvalósításának döntő eszköze egyrészt mezőgazdasá­gunk gépesítése, másrészt ezzel együtt a nagyüzemű, korszerű szocia­lista gazdálkodás kiterjesztése a me­zőgazdaságban*‘. A gépesítéssel tehát mindenek ©lőtt a termésátlag emelését kell elérnünk, s erre meg is van a lehetőség, hisz az eddigi tapasztalat is bizonyítja, hogy a gépi erővel meg­munkált föld sokkal magasabb ter­mésátlagot biztost;, mint az igaerővel munkált föld. Általánosan ismert tény az, hogy a géppel megmunkált, mű- trágyázott földben átlag kélt mázsá­val nagyobb termést lehet elérni bú zábó’l. Mindezek alapján dolgozó paraszt­ságunk egyre inkább felismeri, hogy a gép -a leghűségesebb segLőlársa ne­héz munkájában. „Ä mi falunkban hatalmas az érdeklődés a gépállomás után és mindenki akar szerződést kötni saját hasznára és könnyebbsé­gére'“ — irja Pászti József palotabo- zsoki dolgozó paraszt levelében és eb­ből is, valamint a már megkötött szerződésekből is kitűnik, hogy a gé­pi munka előnyössége mellet; dolgozó parasztságunk felismerte annak szük­ségességét _ is, hogy a gépi munkát szerződésileg biztosítsa a maga szá­mára. Mi indokolja «nt a nagyszerű ér­deklődést? Az ősz folyamán elvégeztük a mélyszántást, de ez egymagában még nem elegendő. Az őszi munkáknak akkor mit'.átkozik meg igazán az eredménye, ha idejében és jól végez­zük el a tavaszi talajmunkát Is. A gépállomások, melyek tataimé* Se­gítséget nyújtottak az őszi munkák folyamán is dolgozó parasztaágunk- nak, most ismét nagy segítséget nyúj­tanak azzal, hogy a dolgozó paraszt­ság rendelkezésére bocsátják a por- hanyósításhoz és a gyomirtáshoz leg­alkalmasabb talajművelő eszközt, a tárcsát, mely egyébként nem állna a dolgozó parasztság rendelkezésére. Ahhoz azonban, hogy magas ter­mésátlagot érjünk el a tavaszi mu- kaik j»minőségű elvégzése egymagá­ban nem elégséges. Szükséges az is, hogy ezeket a munkákat idejében végezzük el. M inden dolgozó paraszt tudja azt, nem mindegy az, hogy a tavaszi munkákat mikor végezzük el és saját tapasztalatából tudja min den dolgozó paraszt, hogy az idejében elvégzett tavaszi talajmunka segítsé­gével raktározzuk a tél folyamán földben felgyülemlett csapadékot és így hosszú időre bi2Í.osithaijuk a nö­vények számára szükséges nedvessé get, még akkor is, ha száraz időjárás következne be. Azonban nemcsak ez szól a tavaszi talnjmunká'k korai elvégzése mellett. Aki jyy&zdmw ue&eéi Msünkéi Három napig láthatták a pácéi dolgozók ezrei a Munkásmozgalmi Intézetnek a Munkás Kultúrházban rendezett kiállítását. A három nap alatt egy pillanatra sem volt üres a hatalmas terem, hosszú sorok kí­gyóztak a magyar munkásosztály hősi harcait idéző emlékek élőit. Á harmadik napon, kedden este az addiginál is hatalmasabb tömeg zsú­folódott össze a nagyteremben, de az előcsarnokban, a folyosókon és lép­csőkön is. A Magyar iminKáxrno/sraloni legnagyobb alakjának, a magyar munkásmozgalom és az egész dolgo­zó nép vezetőjének, Rákosi elvtárs­nak az életéről tartott előadást Kiss János elvtárs, a kiállítás vezetője. A kis alföldi falu egyszerű házi­kójától indult el a nagy élet törté nete, amely eggyéforrott az egész magyar munkásosztály harcával a kizsákmányolók ellen. Rákosi elvtárs életének minden egyes álloiná-a egyúttal a magyar munkásmozgalom o.Sy-egry jelentőségteljes állomása, cgy-egy lépés a magyar munkásság felszabadulása felé. Nemcsak Kiss János elvtárs beszélt a telezsúfolt teremben erről az egész munkás­osztályéhoz hasonló, üldöztetéssel, kínzással, kemény küzdelemmel és dicsőséggel teli életről, hanem erről beszélt a kiállítás valamennyi táb­lája. — Éljen Rákosi! Éljen a Párt! — zúgott fel számtalanszor a kiáltás a tömegben, újra és újra bebizonyítva, hogy Pártunk, amely megalakulása óta tántoríthatatlan harcosa volt a munkászosztály ügyének, a nép szí­vében elválaszthatatlanul összefonó dot-t Rákosi elvtárssal, a Párt har­cainak vezetőjével és szervezőjével. A magyar munkásmozgalom nem volt egyedül küzdelmeiben. Rákosi elvtárs és Pártunk sem állott egye­dül. volt. támogatta, segí­tette a Szovjetunió győzelmes Kom­munista Pártja. Lenin elvtárssal be­szélte meg Rákosi elvtárs a dicső, de elbukott magyar proletárforrada­lom tanulságait, Sztálin elvtárshoz ment, amikor a nagy Szovjetunió kiszabadította a magyar fasiszták gyilkos karmaiból. — Lenin! Sztálin! Rákosi! —csat­tant fel az ütemes taps, hogy ünne­pelje a győzelmes szocializmus nagy vezéreit és hű tanítványukat, aki ma a magyar dolgozó népet vezeti a szo­cializmust kivívó győzelmeken át. Nagyszerű harcok nagyszerű veze- tőjét ismerték, meg még közelebbről a pécsi dolgozók ezen az előadáson. Napjaink harcának és győzelmeinek vezetőjét ünnepelték, s Rákosi elv­társsal együtt azokat, akik nélkül a magyar munkásosztály még nem vív­hatta volna ki szabadságát, akik az egész viliig proletáriátusának élén mutatták meg az utat: Lenint és Sztálint. A történelmi értékű kiállítás­nak értékét csak növelte ez az e.ö- adás, amelyből a pécsi dolgozók megtanulhatták, bogy a kommunista vezetők és a szabadságért, a kizsák­mányolás megszüntetéséért harcba- vitt tömegek története hogyan forr eggyé. Megtanultak — mint a ki­állítás egyik jelszava is hirdeti: „A kommunisták mindenütt ott vannak, ahol a dolgozó nép ügyéért kell har­colni.“ A kiállítás és az előadás min­den képe és szava ismét megerősí­tette a dolgozókban azt a szilárd hitet, hogy csak az az út lehet he­lyes, amelyen a Szovjetunió segítsé­gével ós példamutatása nyomán most haladunk, a magyar munkásmozga­lom nagy harcosának, Rákosi elv- társnak biztoskezű vezetésével. A nedvesség megőrzése mellett forrtos nz is, hogy a mag idejében a földibe kerüljön, mert ez is egyik biztosí­téka a nagyobb termésnek. Dolgozó parasztságunk számára te­hát a legfontosabb, hogy biztosítsa *a maga számára a tavaszi munkáik jó és időbeni elvégzésével járó magasabb terméseredményeket. Ez azonban csak a gépi munka igénybevételével áll módjában. Népköztársaságunk tehát hatalmas segítséget nyújt a dolgozó .parasztságnak,»midőn ezeket az elő­nyöket biztosítja számába a gépállo-i másokon keresztül. A gépállomások munkája termész«- lesen nem csak ilyen értelemben je­lent segítséget. Hatalmas támogatást nyújt azáltal is, hogy mentesíti dol­gozó parasztságunkat a legnehezebb testi munkáktól. „Kiszámítottam — írja Pászti József fentebb már idézett levelében — hogy egy hold föld igával való megszánlásánál 30 kilóméiért kell gyalogolni. Ez 15 holdnál 450 ki­lómétert jeleni. „Ugyanakkor a gépi munka megmenti az igával nem ren­delkező dolgozó parasztokat a luiiá­kok kíméletlen kizsákmányolásától is." Mindezeket az előnyöket dolgozó parasztságunk legtökéletesebben úgy biztosíthatja magának, ha szerződést köt a gépállomásokkal. A talajmflve- lési szerződéseket már az Ő3szel is nagy örömmel üdvözölték a falvak dolgozói és Pártunk kezdeménvezéser» termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok ez év tavaszán is köthetnek talaj- művelési szerződést a gépállomással,\ Miért jelent a fenti előnyökön kí­vül még külön előnyöket a gépállomás­sal való szerződéskötés? Mindenek előtt azért, mert akik szerződést köt­nek, azok már előre biztosítva vannak, hogy a gépállomás idejében és jől el­végzi számukra a .munkát. E zenkívül azonban a szerződés lényeges árkedvezményt is biz­tosit a dolgozó parasztság számárat Legnagyobb kedvezményt a termelő­szövetkezeti csoportok élvezik, de 10 százalékos kedvezményt kapnak azok az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is, akik terményben való fi­zetésre kötik meg a szerződést. Ebben az esetben a gépállomás meg azt a kedvezményt is nyújtja, hogy a mun­kák ellenértékét előlegezi a szerződést kötőnek, mivel azt csak a termények betakarításakor kell leszállítani. D* jelentős — 5 százalékos kedvezményt kapnak a készpénzfizetésre szerződő dolgozó parasztok is. A talaj művelési szerződések kötése nagy ütemben folyik, bizonyítva, hogy dolgozó parasztságunk, mindeúek előtt pedig termelőcsoportjamk élni akar­nak a kormányzat által számukra biz­tosított nagy kedvezményekkel. Ter­mészetesen ez sem megy magától. Nem minden dolgozó paraszt van tisztában a fentebb leírt kedvezményekkel és ezeket fel kell vilgosítard a gépi szer­ződés előnyeiről,» Világosítsak fel tehát dolgozó pa­rasztságunkat a gépi szerződés előny«, iről és akkor jelentős lépéssel hala­dunk előre ötéves tervünk megvalósí­tása felé, mert a gépi munkával nem­csak a magasabb termésátlagot bizto­sítjuk, 'de azt is, hogy dolgozó paraszt­ságunk megismeri a gépi munka elő­nyein keresztül a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit is. mmMamBnBMBMBHW RPOLLO 19-éig |H Sztáífnrráifi csata II. RÉSZE Előadások; 5, 7, 9 órakor. Csak egy előadás van! i Fél S órakor díszbemutató, VIT filmbeimiiafó helyett A vsiüs nvakkeiulő 8 FÁKLYA 19-óig Növények élete. Archangetskója. Játékország hő-ei. I Előadások 5—10-ig. I Vasárnap d. e. 10—1-ig. d. u. 5—10-:g.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents