Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-15 / 39. szám

US PLO 1050 FEBRUÁR 15 A magyar miiszaki akadémikusok látogatása Bar dánnál, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnökénél Hétfőn délután, a Tudományos Aka­démia műszaki ' tagozatának tagjai- Hevesi Gyula akadémikus, az Országos Találmányi Hivatal főtitkára, dr. Gil- lemot László akadémikus, a Vasipari Kutató Intézet igazgatója, Oszlrovszki György akadémikus, nehézipari cso­portfőnök és Vándor József, az Aka­démia műszaki tagozatának vezető munkatársa meglátogatták Iván Pav- lovics Bardint, a Szovjet unió Tudomá­nyos Akadémiájának Magyarországon tartózkodó alelnőkét, a szovjet kül­döttség vezetőjét. Bardin elmondotta, hogy a Szoojel- ántó Tudományos Akadémiájánál: tag. jai szoros kapcsolatot tartanak a gya­korlati iparral. Az akadémia tagjai résztvesznek az ipari bizottságok niun Icájában és azokat segítik az egyes kérdések megoldásánál. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájához több mint 100 intézet tartónk. Az Akadémia in­tézményeiben több mint 10.000 ember dolgozik, ezek köziil 4.000 tudományos kutató. Ezenkívül az egyes iparágak­ban, így pL a vaskohászatnál 14.000 tudományos kutató dolgozik, nem szá­mítva' a kutató laboratóriumok sze­mélyzetist. Bandin számos kérdést tett fel a magyar akadémikusoknak. Hevesi Gyula részletesen ismertette akadémi­ánk szervezetét és munkáját. Ezután Hardin mondotta el, hogy a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájához 10 akadémiai intézet tartozik. De ezen­felül a Szovjetunióban minden szövet­séges köztársaságnak van sajáj akadé­miája és ezek az akadémiák egy közös tanácsba foglalják össze és teszik egy­ségessé működésüket. Különösen nagy súlyt helyezünk a káderképzésre — mondotta Bardin. Az iparból többezer mérnököt hív­nak be az akadémiára, akik az aka­démián végzett munkájuk alatt a gyá­ruktól kapják a fizetésüket. A mérnö­kök két évi eredményes munka után doktori címet kapnak és visszatérhet­nek az iparba. A rendkívül szívélyes beszélgetés után Bardin értékes, könyvekkel aján­dékozta meg a Magyar Tudományos Akadémia műszak; tagozatának tagjait. Szovjet vendégeink a WM-ben A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából ittartózkodó szovjet kül­döttség tagjai, élükön Iván Pavlovics Barbinnal, a Szovjet Tudományos Aka­démia alelnökivel kedden meglátogat­ták a WM-ipari központot. A vendégeket Drahos Lajos, az or­szággyűlés elnöke, Kelen Béla> a WM párttitkára és Varga Jenő, a WM, he­lyettes vezérigazgatója fogadták. A központi igazgatóság épületében a vendégek tiszteletére tartott ünnepsé­gen Varga Jenő méltatta a látogatás jelentőségét, majd Barbin, a szovjet küldöttség vezetője köszönte meg me­leg szavakkal a szívélyes fogadtatást. Kelen Béla, a WM-gyár történetét imertette a szovjet vendégekkel. Az ünnepség után a szovjet vendége" meglátogatták a WM különböző üze­meit. Az üzemekben élénk eszmecsere indult meg a szovjet delegáció és a magyar dolgozók között. Később -a de­legáció tagjai átmentek a motorkerék­pár üzembe, ahol Hengereli István üzemvezető sorba bemutatta a küldött­ség tagjainak az üzem dolgozóinak leg­jobbjait. A WM tanműhelyben a szov­jet vendégek nagy érdeklődéssel néz­ték iparostanulóink munkáját. A látogatás végén Barbin, a küldött­ség vezetője kijelentette; végtelenül jól esett nekik az a meleg baráti sze­retet. amivel a WM gyár dolgozói el­halmozták a szovjet delegáció tagjait. A Magyar—Szovjel Barátság Hó­napjára érkezett szovjet vendégek kedden délután a népművelési mi­nisztérium házi vetítőjében megtekin­ts ték az első magyar színesfilmel, a Ludas Malyit, A küldöttség tagjai kö­zű! megjelent Tyihonov író, Zámus- kin, a moszkvai kép'ár igazgatója, Zsuravljev sztahanovista acélön ő és Dubjaga sztahánovista szövőnő, vala­mint a VIT-ről készült hatalmas szí­nes film ugyancsak Budapesten tar tóztkodó szovjet’ rendezőnője, Ava- nyeszova is. A szovjet vendégek nagy érdeklődéssel nézték, végig a filmet. A vetítés befejezése után elismeré­süket fejezték ki a magyar filmmű­vészet kiváló új produkciójának. Megszüntetjük nüvénytermeiésünk elmaradottságát Mao-Ce-Tung elvtárs látogatása egy moszkvakörnyéki kolhozban és a Moszkvai Nagy Színházban Moszkvai jelentés szerint Mao-Ce- Tang elvíárs, a Kínai Népköztársaság központi kormányának elnöke és a kí­séretében levő kínai személyiségek hét- JAi látogatást tettek a Moszkva-kőrüli Krasznogorszkban levő „Lucs"-kolhóz- bart Hétfőn este Mao-Ce-Tung miniszter­elnök1 Csu-En-Laj kűlügyminiszfter és más kínai személyiségek a Mosz­kvai Nagyszínház előadását tekintet­ték meg. A műsoron Csajkovszkij „Hattyú tó" című balettje szerepelt. A kínai államférfiak páholyában helyet- foglaltak Molotov, Vorosilov, Mikoján miniszterelnökhelyettesek, Visinszkij külügyminiszter és a szovjet külügymi­nisztérium vezető tisztviselői. A szín ház közönsége hosszantartó tapssal üd­vözölte a vendégeket. Rákosi elvlárs beszéde a csehszíovák «sajtóban Az MTI prágai jelentése szerint s 8 Nemcsak mezőgazdaságunk, de nemzetgazdaságunk egésze szem­pontjából is döntő jeletnőségű ha­tározatot hozott a minisztertanács, a növénytermesztés 1950. és. 51. évi fejlesztéséről. A határozat nem kisebb feladatot tűz mezőgazdasá­gunk elé, mint azt, hogy az ál­lami gazdaságokban 36, a termelő- csoportokban 25, az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok gazda­ságaiban pedig 10 százalékkal kell megemelni az átlagterméseiket az 1949-es év termésátlagaihoz viszo­nyítva. Mi tette szükségessé, hogy a minisztertanács ilyen határozatot hozzon, miért volt szükséges külön kétéves tervet kidolgoznunk nö­vénytermelésünk fejlesztésére? " A felelet nyilvánvaló és csak egy le­het; „A növénytermelés színvona­la nálunk lényegesen alacsonyabb, a termelés önköltsége pedig sok­kal magasabb, mini a fejlett mező­gazdasággal rendelkező államok­ban, különösen a Szovjetunió élen­járó szocialista mezőgazdaságá­ban". így határozza meg az okot a minisztertanács határozata és ez­zel, mindenki által ismert tényt foglal szavakba. Az, hogy mezőgazdaságunk ilyen e'mai-adott állapotban van, nem a mi hibánk. Ezt az elmaradottságot annalk a feudál-kapitalistj rend­szernek örökségeként vet*ük át, amikor még Magyarországon nem volt érdemes gépeket alkalmazni a mezőgazdaságban, mert az emberi munkaerő — a cselédek emberte­len kizsákmányolása eredménye­ként — olcsóbb volt. mint akármi­lyen gépi erő. Ezen az elmaradott­ságon már eddig is sok tekintet­ben segítettünk, elég ennek bizo­nyítására azt felhozni, hogy 49 jszén a háború előtti terület há­romszorosán végeztünk őszi mély­szántást. Nem a mi hibánk az elmaradott­ság, de ft mi feladatunk az elma- -adottság felszámolása. Évszázados mulasztást, hatalmas lemaradást <ell behoznunk évek alatt és ez íomoly feladatok elé állítja mező- gazdaságunk dolgozóit. A legna­gyobb követelményeket a szocia- í-ta és szocialista jellegű szekto- •ok elé állítja a minisztertanács, nidőn kimondja, hogy az állami gazdaságokban 36. a termelőcSo- oortokban 25 százalékkal kell írnelni a termésátlagokat. Ez érthető is. Állami gazdasá­gaink, termelőcsoportjaink szocia- ista, illetve szocialista jellegű mezőgazdasági nagyüzemek, me- yekben sókkal inkább meg van a ehetőség a nagyobb termésátlago­dat biztositó fejlettebb agrotechni- ca és agróbiológia bevezetéséhez. \ kétéves fejlesztési terv során lön tőén ki kell ütköznie ennek a cülönbségnek. Állami gazdasá­gainknak, dolgozó parasztjaink ter­melőszövetkezeteinek messze túl ie l szárnyalniok az egyéni gazda­ságok eredményeit, amint azt a niniSztertanács is eléjük tűzi ha- ározatában. De komoly feladat elé állítja a minisztertanács az egyénileg gaz- lálkodó dolgozó parasztokat is, midőn 10 százalékos termésátlag :melést tűz ki eléjük. A nagy feladatok megoldásához Lzenban mind állami gazdaságaink ^s termelőcsoportjaink, mind pe- lig egyénileg gazdálkodó dolgozó taraszts águnk egyúttal hatalmas ámogalást is kap. Dolgozó pa- asztságunk mellett, mint már cd- lig is mindenben, a növénytermelés ejleszlé.-i terv végrehajtásában is iti á l munkásosztályunk, népköz- árSaságunk kormányzata, minde­nekelőtt pedig Pártunk, mely a lolgozó parasztságnak a földért, . föld megvédéséért vívott harca itán, most a nagy terméseredmé- lyekért vívott harcát is vezetni ogja. Hatalmas támogatást kapnak ál­ami gazdaságaink, termelőc-o- lortjaink, dolgozó parasztjaink rindenek előtt a gépállomásoktól, ízt a segítséget már eddig is él­ezte dolgozó' parasztságunk, de atalmas mértékben nő meg ez a ámogatás az 1950-es és 51-es év­Támadúshan a vietnami s%a badságharcoso J« " ÜÍTricrikal forrásból származó sajgóul Jelentősek Szerint * vietnami partizá­nok megtámadtak egy Saigonból Gala*, feig hala dó, körül belül 50 páncélos gépkocsiból álló karavánt. Hat teherszállító és egy személy- szállító gépkocsit sikerült felgyúj­tani olt, X kísérők közül hatan meghattok, töb­ben megsebesültek- A! harc csaknem egy óta hosszat tartott. A francia expedíciói hadsereg hiva­talos közleménye beismeri, hogy két vée-tnami partizán zászlóalj megtámad­ta a Lookaitól 90 kilométerre lévő Pfolu megerősített helyőrségét. A környéken heves harcok foly­nak. Vasárnapra virradó éjszaka vietnami partizánok Saigon közvetlen közelében úgy ulti rét nyitottak a kikötőben hor­gonyzó ChampolKon nevű gőzösre. Megérkezett Pekingije az angol és az indiai kormány képviselője An Uj-Kína hírügynökség pekingi 3olenléffe szerint az angol és az in­diai kormány elküldte képviselőjét Pekingbe, hogy megbeszéljék a dip­lomáciai} kapcsolatok felvételét a Kínai Népköztársaság központi népi koHnáary'áyal. Az angol kormány J. C. Hutchin­sont, az indiai kormány A. K. Szén ideiglenes ügyvivőt küldte Peking- be. Hutchinson és Szén vasárnap este 9 óra 40 perckor érkeztek Pe kingbe, ahol Han-Hszi, a külügymi­nisztérium protokol osztályának osztályfőnöke fogadta őket. A jugossláv dolgozók elszántan küzdenek Tito imperialista heretic- politikája ellen Sinclair kanadai helyettes pénzügy­miniszter Belgrádba érkezett, hogy tár­gyaljon Titoval a bauxit kihasználási monopóliumának biztosításáról a Mel­lon tröszt számára. Sinclair egyébkén! a kanadai alumínium-tröszt képviselő­je, mely az Egyesült Államok alumí­nium társaságának leányvállalata. Tito már jólelőre felkészült az ttrletre és „államosította" az isztriai bauxitbányákat. Ezáltal csak a litoista hivatalnokok te­linthetnek be a bányák üzleteibe és Tito szabadon garúzdúlkodhatik velük Tito nap mint nap bebiz vnyítj.' lojjy minden eszközzel kész kiszolgál ni imperialista gazdáit. Nagy tömeg­ben gyűjtött össze munkások;»1 és ze- gény parasztokat „önkéntes“ munkára, nagy rendőrkísérettel a Szerémségbe küldte őket, ahol 14—16 órai rabszolgamunkával épületiét kellett kitermelniük Anglia számára. A kényszermunkások sztrákjba kezd tek, tűire Tito rendőrséggel és egyéb fegyveres alakulatokkal próbálta kény­szeríteni őket a munka folytatására, ele a szállító és famunkások legna­gyobb része az éjszaka folyamán fői- lázadt a fegyveres őrség ellen és el­hagyta a munka helyet. nap móllatla Rákosi elvlársnak, az MDP Központi Vezetősége ülésén ét- hangzott beszédét, kedden részletesen ismerteti a magyar nép nagy vezéré­nek politikai beszámolóját. A Rákosi beszéddel, amelynek legfontosabb ré­szeit szószerint közük a csehszlovák lapok, különösen behatóan foglalkozik a Hűdé Právo, a Csehszlovák Kommu­nista Párt központi lapja. A Iont újabb áresése Párisi»»» Az MTI londoni jelentése szerint a iont árfolyama hétfőn feltűnő mérték­ben esett Párisban: 935-ről 900-ra csökkent. MayoezdMt az általános sztrájk Triesztii lóikor Triesztben megkezdődött a két. napos általános sztrájk. üllő Skorzsny, Hitler bérgyil­kosa szabadon jár Párisban A párisi Ce Soir jelentése szerint Otto Skorzeny, Hitler első számú bér­gyilkosa Párisban tartózkodik. Utjá­nak célja — írja a Ce Soir — ameri kai kémhálózat kiépítése és a kapcso­latok felvétele a francia fasisztákkal. Megérkezett az amerikai Guuleiter Parisba Az MTI párisi jelentése szerint meglepő diszkrécióval kezelte a jobboldali francia sajtó George Ri­chards amerikai tábornoknak és munkatársainak Párisba érkezését. A lapok az eseményt valósággal el­temették és csak az Humanité jelentette az első oldalon. Mint ismeretes, Richards és ve­zérkara az Atlanti Szerződés kere­tében a múlt hónapban aláírt fran- c*a-amcrikai egyezmény értelmében rendezkedik be Franciaországban, , hogy Itt „tanácsadói" szerepet töltsön be, mind a francia hadsereg fel­szereléséi, mind ennek vezényle­tét illetőleg. Richards tábornok valóságos gau- 1-eiteri „babérokra” pályázik. Fel­adatúnak a francia hadseregnek a szovjetéi lenes hadjáratba történő beillesztését tekinti. Párisi haladó körökben élesen tiltakoznak a Fran­ciaországra háruló amerikai katonai nyomás egyre agresszívebb meg­nyilvánulása ellen. ben. A két év alatt 280 újabb gép­állomás, 7.300 új traktor 350 arató- cséplő kombájn munkája fokozza majd az eddigi segítséget. „Együttvéve mezőgazdaságunk j fejlesztésére a kormány 1950-ben és 51-ben közel kétmilliárd forin­tot fordít" — mondja a miniszter- ' tagács határozata. Hatalmas ősz- , szeg ez, mellyel kormányzatunk a legfejlettebb gépi segítséget, a tu­domány legújabb vívmányainak alkalmazását teszi lehetővé. Ha­talmas mennyiségű műtrágyát, no- < vényvédőszereket, nemesített vető- ' magot, öntözésre ás talajjavításra fordított óriási beruházásokat, a szakoktatási intézményeik, iskolák, szaktanfolyamok széleskörű kifej- - lesztését jelenti ez az összeg a gépesítésre fordított részén felül. De nemcsak a kétmilliárd nyo­mán születő hatalmas géppark, az óriási mennyiségű műtrágya, nö- vénynemesítás és növényvédelem : jelent segítséget a dolgozó paraszt­ságnak. Konkrét segítséget jelent mindjárt maga a határozat, mely ' nemcsak azt mondja meg, hogy mit kell elérnie két év alatt mezőgaz- : daságunknak, hanem azt is, hogy s miként érheti el ezeket az erednie-, nyékét mezőgazdaságunk. Még ennél is hatalmasabb segít­séget jelent azonban növényterme­lésünk fejlesztése szempontjából az a tapasztalat, az agrotechniká­nak, az agrobiológiának az a cso­dálatos fejlettsége, melyet a szov­jet mezőgazdaság bocsát rendelke­zésünkre. Népi demokráciánknak születése óta nem volt egyetlen olyan problémája sem, melynél bi­zalommal ne fordulhattunk volna akár tapasztalatért, akár tanácsért a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió tapasztalatai a szovjet mezőgazda­ság és tudomány eredményei most is hatalmas segítséget nyújtanak majd a termésátlagok emeléséért folytatott harcunkban. Mindez azonban magában nem elegendő ahhoz, hogy kitűzött cé­lunkat elérjük. A gépekhez, a ne­mesített vetőmaghoz, a műtrágyá­hoz, a modern tudomány eredmé­nyeihez és mindenhez, ami növény- termelésünk hozamának emelését szolgálják, emberek is kellenek. Emberek, akik a traktorokat veze­tik, akik, a fejlett termelési tech­nikáit alkalmazzák. Emberek, akik' a többtermelósért, a terméshozam emelkedéséért harcolnak, emberek, akik eredményekre, egyre nagyobb és nagyobb eredménykre töreked­nek. És a minisztertanács határozata' nem feledkezik meg erről sem. Nem feledkezik meg az emberekre1, aki­ket előrehajt az, ha tudják, hogy munkájuk eredményének meg lesz az elismerése erkölcsileg és anya­gilag egyaránt. Iparunkban, külö­nösen a diadalmas sztálini-műszak óta hatalmas lendülettel folynak a versenyek. Ennek egyik legfonto­sabb rugója a jó eredményekkel járó anyagi ' és erkölcsi jutalma­zás. A minisztertanács határozata után a mezőgazdaságban is min­den bizonnyal soka nem látott mé­retekben szélesedik majd ki a ver­seny és viszi majd előre a növény- termelés fejlesztésének tervét ra megvalósulás felé. Ennek a hatalmas méretű ver­senynek egyik rugóját biztosítja a határozat, midőn megállapítja, hogy a termelésben kiváló eredmé­nyeket elért állami gazdasági dol­gozókat. TSZCS-tagokat, trakto­ristákat, dolgozó parasztokat ma­gas jutalomban, valamint kitün­tetésben kell részesíteni­Ha mindehhez hozzávesszük még, hogy a kommunistáknak eb­ben ? küzdelemben is élen kel! jármok cs élen is fognak járni, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy növénytermelésünk fejleszté­sének tervét diadalmasan megfog­juk valósítani és megfogjuk nyer­ni termésátlagjaink emeléséért ví­vott harcunkat is. Ennek a harcnak rövidesen megindul az első ütkö­zete. Nemsokára megkezdődnek a tavaszi munkák és ezek jó elvégzé­se a növénytermelési terv első győ­zelmét fogja jelenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents