Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-14 / 38. szám

1953 FEBRU/R 14 V Ä P L o 5 ,A jövőben is rendezzenek számunkra ilyen tanulságos kiállítást‘ Bezárni! a pécsi Újító Kiállítás, amelynek 42.368 látogatója volt LacáruJt. Pécsett xr. Újító Kiállítás, A szakszervezeti széldiáz el&ít már hatalmas szállító kocsi áll, egymásután kerülnek rá a kiállt hás darabjai. Hét­főn dlékitán már vagonírozták és pár nap múlva Szögied és környéke népe fogadja olyan lelkesedéssel, mind Déüáumántúl dolgozói. Baranya, So­mogy, Tolna megyékből összesen 42.363 látogató tekintette meg a kiállí­tást. Itt voltak a pécsi üzemek, a MESZIIART-bányák, a Komlói szén­bánya és erőmű, a bérem cm Jd cement­gyáraik, gépállomások és TSZCS-k dolgkxróí- Kaposvár, Szekszárd, Dom­bóvár népe szintén népies csoportok­ban kereste fel a kiállítást. Az tftjoísó napon, Ttrsámr.p 9.962 látogató járta végig a termeket, hogy jövő munká­jához hasznos tapasztalatokat szerez­zen, hogy m e^győződj ék arról a ha­talmas erőről, lelkes munkáról, «mit az elmúlt évek alatt a magyar mun­kásosztály legjobbjai, az újítók, él- munkások ■ munkához megváltozott viszonyuk bizonyttékruképen újításaik­kal, észazerüaitéseikkel végeztek. © Ä kiállításon zésztvett látogatók tSbbewar kérdőívet töltöttek Oá. Ezek a kérdőívek rámutatnak arra, milyen hatalmas jelentősége volt az ország legnagyobb Kapta szitalaitceere mozgal­mának, tar Újító Kiállítás kőrútjának. Megmutatják ezek a kérdőíveik, hogy mi hozta létre ezeket az újításokat. Kapitány László a nagybaj ami állami gazdaság dolgozója ágy ír erről: „Az itt látott újítások matatják, hogy a dolgozó népnek milyen nagy fej­lődést képessége van, csak mód lehessen rá és tudja, kinek dolgozik“ Ifj. Kovács János siklosbodbuyi föld­műves ser.t írja: ,Jlyen kiőUííást a múltban nem lehetett látni. Most lát­juk igazán, hogy a szocialhmm útján, hogy fejlődik a munkásságÖrömmel vettem részt ezen a kiálltIáron —— írja Farkas Imre Püspökbúlyi napszámos —. mert itt láttam azt, hogy kor­mányzatunk mennyire segíti e* újító ívunkásokat. Kérem, hogy a jövőbeni is rendezzenek ilyen kiállítást, hogy minden dolgozó megismerhetve újító munkásaink eredményeit. Dohka Mihály a MESZHART se­gédvájára nagy őrömmel ír a benzáu- bi.rbonsáfgí bányáról, és a kérdk'ív alján lelkes szavakban emJSkszffk meg a kiállítás jelentcségiáről: „A kiállí­tás nagyszerűsége is bizonyítja a dol­gozók hatalmát és egymás iránti sze- retetet, mellyel a termelés növelésével elősegítik mindnyájunk boldogulását, a szocializmus megvalósítását, 9 Az Ujl.ó Kiállítás megvalósította fehvtíafát. a tapasztalatcsere terén is. Száz és száz, ezer és ezer kérdőíven olvashatjuk, hogy az fizetni dolgozók találtak olyan újítást, amit használni teának az üzemekbe®. Gergő Sándor fetsőbogíicfpusalm agronomus a traktor ekekapa újítást szeretné megvalósíta­ni üzemükben, de javaslatot is tesz például a barázda.takaró logos tekán- teSíben, hogy rae fából, hanem vasból készüljön, Sojnagyvári József » krsta- » állami gazdaság gépésze a Cnaktor- eke mankókeiéktartót és nyersolaj szivattyú légtelenítőt szeretné bevezai- tetni Villányi László a hosszúira tléayi TSZCS tagja a barázda takarói. Csá­kó ja János Sopiana-gépgyár esztergá­lyosa a kések újfajta forrasztását és vr er&gállását, te. újfajta befogó ké- sasüléfcet kívánja hasznooftaná kremük- boo. De a kérdőívek kitöltői meglátták azt is, milyen nagy jeleni őségé van az újításoknak az ötéves terv megvalósí­tása terén. ..Buzdítás a kiállítás arra, hogy a bürokratikus közigazgatás te­rületén is eredményes újításoknak kell történniök, hogy az ötéves terv­ben minél jobban állkasson a dolgo­zók szolgálatában“ — írja Czimber József körjegyző. Kutas Jenő somogy- sárdi traktorista így ír: „ötéves tervünkhöz az itt szerzett tapasztala­tokat felhasználjuk és ezzel is növel­jük eredményeinket. De nem egy, ha­nem száz és száz kérdőív köti össze az újítókiállítás jelentőségét Sokezer déldunántúli dolgozó lát­ta a kiá-ílíi'ást, die százezreké lesz, mert a kiállításról hazatérő dolgozók — mint a kérdőíveken is írták — be­számolnak a látottakról, hagy ezzel mindenki számára közel vigyék az újítások jelentőségét « Egyébkén; a kiállítás bányászanyaga ittmarad és agy héftg Komlón és J1 ecsefes z abolo&on kerül kiállításra. Összkomfortos lakásokat kaptak Komló legjobb dolgozói tlnnepg volt vasárnap Komló dolgozóinak. Át­adták a hét derrab két­emeletes házai, benne 4Í kétszobás összkomfor­tos lakással, rendelteti sének. A tervezett ünne­pélyes átadást a rossz idő miatt a kuttúrházban tartottál: meg. A komlói Magasépítő NV igazga­tója, majd Winching ió- zsef előtárt tartotta meg ünnepi beszédét és tó­mul at ott arra, hogy « komlói volt „urak“ nem a dolgozó népnek építet. tek embert lakásokat, hanem a maguk kények, mire rendeztek be palo- tőkat. — Dolgozó nép fajták sávi A a mait bem nem törődött senki is ezen a vétkes mulasztáson változtat most a dolgo­zó nép hatalma, amikor a dolgozók legjobbjai­nak, ac élmmikásoknak, kiváló munkásoknak, a termelésben legjobb eredményt elérőiének «rí­ja át ezeket a gyönyörű lakásokig — mondotta többek között. A továbbiakban rámu­tatott arra, hogy Kom- ttiuak milyen ha'almos szerepe van az ötéves tervben és ennek a jer lődésnek egyik láncsze­méi jelentik c most el­készült mirnkáslakások t.ok. Jkz egybegyűltek lel. kcs tapsa k öze petit adták át a lakáskulcsokat a tu­lajdonosoknak. Komló dolgozó népe az átadási ünnepségen meleg szere­tettel éltette a magyar dolgozó nép vezérét, Rá­kosi ehrtársat. TA boldog lakástulajdonosok, de a dolgozók összessége is ígéretet tett arra, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel végzik mun­kájúkat és teljesítik az ötéves terv rájuk eső ré­szét, hogy ezzel is kife­jezésre juttassák hálá­ja kát a Párt iráni. A lakástulajdonosok boldogan tndullak el, hogy átvegyék új lakás sukat. A friss februári szél pedig mintha vidá­mabban lobogtatta vol­na az első érj házon a vörös zászlót, amikor a dolgozók legjobbjai bir­tokukba vették az öt­éves tér- nagy ajándé­kát. Sz. Dér István U ELMÉLETÉ* CVAKOaiAT ÉS Elmosódik a pártszervezet vezetőszerepe a németbólyi gépállomáson ' 'Ä némeibMyi gépáll orná® gépszín-1 jelben pihennek a traktorok, vonta­tók és a többi gépek. A gépállomás dolgozói azonban munkában vannak most is. Akad javítanivaló, igazi tan i- való. Az igazi munka ilyenkor télen az, hogy előkészüljenek tavaszra. És ennék a gépek előkészítése csak egyik része. A nagyobb és fontosabb feladni, hogy ax emberek feikéa-zül- jenek. A g&paiiomfeon m, » korzó tóbe tartozó termelőcsoportokban is. a falvaikban és mindenhol, ahol a kö­vetkező évben a miiltévinél nagyobb termést akarunk elérni. A pártszervezetnek keU vezetnie ezt a munkái, még határozottabban és erőteljesebben, mint as őszi és tavaszi szántás-vetést. Folyik is ez a munka. Éppen két csoport van tá­vol a gépállomástól. A Környez# íalvaKat Járják és elsősorban a gépállomás körzeté­hez tartozó IS termel ő.-ző vetkezeti csoportot, hogy ott a dolgozó pa­rasztokkal együtt elkészítsék a ta­vaszi munkák tervét. Akik ottlionmaradtak, a kultúr­teremben vitatkoznak. A „Traktor“ legfrissebb számában megjelent a gépállomások eredménytáblázata. A németbólyi a 17. helyen 'áll az ország gépállomásai között. Kém rossz ez az eredmény. Persze a dolgozók itt sem akarnak megállni, előrébb sze­retnének jutni a táblázaton. A gépállomás dolgozói különösén büszkék a kultúrteremre, ahol most » Ovsactiltck vitatkozni Minden t*r;rzdr.^t Jx**.'., benne egy egy kü­lön falfelület és azt feldíszítette szé­pen. A ping-pongasztalnál két. ola­josruhájú munkás ütögeti elmélyed­ve és vidáman a labdát,. A színpa­don a gépállomás saját kultúrceo- pontja már színdarabokat próbál. Nemcsak itt játszák majd el azokat hanem sorra látogatják valamennyi termolőesoportot is. Itt működik az EPOSZ-isták olvasóköre is. Az ifjú­ság itt élőnkén működik. A termelés»«« [Kút i*rJj?iut.jnK veszi ki részéi. Egyik a „Béke“, a másik a ^Partizán" brigád. Élmun- kásuk ie van: Világos József, aki szorgalmasan karbantartott gépével és a munka jó szervezésével, külö­nösen az üresjárat csökkentésével ért el kiváló eredményeket, s ő.hív­ta versenybe az ősszel is a gépállo­más dolgozóit. így dolgozik a gépállomás. Benne van a pártszervezet Í7 tagjának ki­tűnő munkája is. Úgy, ahogyan a termelési szerződések lekötésénél is benne volt abban, hogy a gépállo­más által lelátogatott öt községben százszázalos eredményt érlek el és abban is, hogy egyre több női mun­kás sajátítja el a traktorvezetés ismeretét. Amikor a pártszervezet munkájáról kérdezzük Tóth. elvtár­sat, a párttitkárt, ő a gépállomás munkájáról beszél, s ugyanígy a pártszervezet többi vezetői is. - A munka, amit a gépállomás végez, eredményes, de nehéz kideríteni, hogy mennyi altból az, amit a párt- 5 tervezet végez. A pártszervezet népiv , élői együtt mennek a többiek-, kel, a szemináriumot együtt láto­gatják, együtt vitatják meg a gép­állomás minden kérdését és úgy lát­szik, mintha a pártszervezetnek kü­lön problémái nem is lennének. A németbólyi gépállomás küldöttei is résztvettek a termel őesoportok és gépállomások megyei tanácskozásán. Be is számoltak arról a gépállomás dolgozói előtt és meghatározták be­lőle feladataikat, elsősorban azt, hogy a gépállomás még szorosabbra f«*I knpceo1atft.it ft tcrmflöeSOpOrtok- kal. Ezen űolgoznaK is szorgal­masait. Felismerték azt is, hogy mennyire szükséges a községbehe««.- kel, elsősorban a németbólyi párt- szervezettel együttműködni. A női munkások megbecsülésének tanulsá­gát is megértették és nemsokára női traktorvezető brigád is lesz. De a pártszervezet számára' az is ko­moly tanulság volt a megyei tanács­kozáson. hog-y igazán jó eredménye két ott értek el — a gépállomások­ban és ahol biztosították a Párt vezetőszerepét, ahol a pártszervezet nemcsak egyszerűen együtt dolgozik a gépállomással, hanem élén jár a munkának, minden téren kezébe ve­szi a kezdeményező, irányító szere­pet és valóban élcsapatává válik a gépállomásnak. Ezt a tanulságot Né- metbölyban sem szabad elfelejtem. Hozzá kell látni, hogy a pártszer­vezet, -mint az élenjáró dolgozók, a kommunisták csoportja emelked­jen ki és vezesse a gépállomás töb­bi dolgozóit abban a munkában, ami ríttuk hárul a szocializmus építésé bőL Ma este í> órakor a Munkás Kiiltíkr- Siáafoan Mákost eivÉáz*s életéről és » magyar munkásosztály történeté­ről előadást tartunk- A.« és kés* ölet i g»árf szervezetek kollek­tiven vegyenek részt az előadáson. Városi Pártbizottság Komoly hiányosságok a pécsi természettudományos oktatás terén Nemzedékek nőitek fel, hagyták el az iskolapadot anélkül, hogy az általá­nos niűv'ettségnél is olyannyira fontos tftrm é szét l nd «»mán yokik« I meigismorked tek volna. Nemcsak az iskolásg verme kék, haliéra a felnőttek .előtt is többé- kevésbé homályosnak tűnt * Föld keletkezésének, az élet eredetének a kérdése. Ha * régi iskolai oktatás tananya­géit nézzük, akkor nem tudunk más megállapításra jutni mipt arra, hogy Mózessel a „természettudósok“ lánco­lata megszakadt és a biblia az utolsó „természettudományos“ mű. A fejtő- d őseim élet, Darwinnak és a haladó tor. mészettud ősöknek még a neve is ki­maradt a tanmenetből. Nem csoda, hogy máskülönben jnűvelt emberek még csak ködös elképzelést sem tud­tak alkotni az olyan nyilvánvalóan tu­dományos kérdésekről, minit az élet keletkezése, amikor erről a középis­kolákban semmit sem tanultak. AA 3 nuxst azt néztük meg, hogy a város felszabadulása utáni ha­todik évben hogyan tanítják a pécsi középiskolákban a természettudomá­nyokat. A tankerületi főigazgatóság középis­kolai előadója közölte velünk, hogy három tantárgyat tanítanak a termé­szettudományos oktatás keretében: „ biológiát, a fizikát és a vegytani. Csak a tanmenet átnézése után „vette ész­re“, hogy ebben az évben egyetlen osztályban sem tanítanak biológiát. A főigazgatóságnak van egy függet­lenített természettudományos szakfel­ügyelője is, aki azonban a fiiggetkrií- tés el im őre is a bányaipari gimná­zium igazgatója és bizony a szakfel- i'tgyelós ellenére ő s«n tudott róla, hogy jelenleg a középiskolákban nem folyik élettani oktatás. Az iskolai természettudományos ok­tatás hiányosságainak legfőbb oka maga a tanmenet. A materialista világ, nézetnek nincs tantárgya az iskolák­ban. A minisztérium egészen különös és érthetetlen álláspontot foglal el eb­ben a kérdésben akkor, amikor az át­meneti tantervből kihagyta a termé­szettudományos oktatást. Például j. biológia területén az a helyzet, hogy az elsősök még, * má­sodikosok már nem tanulnak bioló­giát. Az elsősök majd jövőre kezdik meg ennek a tantárgynak a tanulását, a másodikosok és a felsőbb osztályo­sok a tanterv szerint már nem is ta­nulnak biológiát, mondván, hogyha eddig nem tanultak, akkor már ez­után se tanuljanak. Ez magyarán azt jelenti, hogy ezeket a fiatalokat to vábbra is. bizonytalanságban és sötét­ségben akarja hagyni a tanterv, egy- S7!CTÜen lemondva természettudomá­nyos TieveléMlkríSl. Ezzel az irányzattal többször fs ta láTkoz.tunk a középiskolai természet- tudományos oktatás vizsgálata közben. Csak — és kimondottan — a tanerők politikai fejlettségén múlik hogy összekapcsolják-e az előirányzott tananyaggal a természettudományos oktatást. Van zki összekapcsolja és van aki nem kapcsolja össze. Ez a kettőség végigvonul minden iskolán és minden osztályon. A z általános leánygimnázium ** negyedikesei küzii't tizenegyen jelentkeztek arra a kérdésre, hogy ki és mit tud Darwinról. Általában a ta tiuh>k foglalkoztak ezzel a kérdéssé’ és a továbbiakkal is, mert a fizika tanára összekapcsolta a fizika oktatá­sát a fejlődéselmélettel. Ugyanebben az iskolában, a harma­dik osztályban a lányok semmit, vagy keveset és rosszul tudtak a természet tudományokról. Itt a fizika tanárnője nem foglalkozott az órákon a haladó tudományokkal. Miéri nem foglalko­zol!'' Azért, mert maga is úgy nyiiafko- zotit, hogy még ma sem látja bizonyí­tottnak Darwin elméletét és fizika ta­nár létére a spirituális szemlélet hive. A további kérdésekre kiderült, hogy az-ért nem lát egyes kérdé.seket bizo­nyítottnak, mert egyszerűen nem is­meri &z idevágó szakiroda'mat, nem «úvasta a haladó tudósok műveit es struccpolitikát folytatva Rz ellen tá­mad, amit nem 3« ismer. Tgy arntán nem Vs csoda, hogy o*z- tályábó] többen is panaszkodtak az igazgatónál, hogy nem értik meg a fizikai oktatást. A közgazdasági fiúgimnázium ban a természettudományos oktatást a neve. lök összekapcsolták * politikai gazda­ságtannal. az áruismereltel és még a német «Vrán is olyan olvasmányokat tanulmányoznak, melyek ezzel a téma­körrel kapcsolatosak. A diákok — kii. lönösen más iskolákhoz mérten — jól felkészülten válaszoltak az ellenőrző kérdésekre. A ,,Janus Pannonius“ általános gimnázium 11/h osztályában úgy, ahogy ismerték a kérdéseket. Volt, aki a .iá­vá; majomemberrel kapcsolatban több lényeges megállapítást is ismert. V hiba itt mindössze ar, hogy ezeket az ismereteket a diákok többnyire az isko­lán kívül, magánszorgalomból és ér­deklődésből sajátították el. Hogy az iskolában mennyire nem kapcsolják össze a tanítóitokat a ter­mészet tudományokkal, arra * legjobb pé"da, hogy az egész osztályban senki sem tudta, hogy' magi/arnl mit jelent az, hogy evolúció, pedig az egész osz­tály tanait latint. Ügy látszik azonban nem azért tanulták, hogy hasznosít­sák. C ivár képet nyújtott « negye-dik osztály- természettudománvrvs In­dás*, pedig ebből az osztálybő', jövőre már ez egyetemre kerülnek többen orvostanhallgatóknak, mások pedig pedagógiai pályára lépnek. Kérdezzük és joggal: milyen orvo­sok, milyen nevelők lesznek belőUV.f Nagyon rosszak, ha sürgősen nem kö. vetkezik be sarkalatos változás a kö­zépiskolai természettudományos okta­tás frontján. Ntem tévedésből, vagy pedig vélet* lenségből írtuk, hogy „frontján“, hi­szen tudjuk jól, hogy az elVnség a Imii urális fronton is támad, sőt ez a* egyik fö támadási területe. Tudjuk azt is, hogy a támadás mindig a kisebb clenállás felé tőr és nz,t keresi. Sfztjun eHenálási képességékkel tudjuk ml nzokat * fiatalokat felvértezni, akik eben az évben, vagy jövőre hagyják eí ni. iskola padjait? Szembe tudnak-* szállni az ellenség tudománytalan, ha. zug és rég megdöntött Miit ásóivá 1, amikor nem ittmerik a pólóingeit, nem tanulták mert nem tanították ént őket. Rég itt »T. ideje, hogy végre mcy­vilSgítsunk olyan kérdéseket, melyeket miár hosszú idő a tudomány jól ismer és csak egyféleképpen magyaráz é* bizonyít. N e. engedjük meg, hogy m ki érik á. lis reakció — mint már annyi­szor — ismét kihasználja « tudatlan­ságot, a babonákat, a tévhiteiket és »» embereket saját érdekeik elten ját- sza ki. Mindenki, aki a természettudomá­nyos oktatás kérdését lazán, nemtörő­dömséggel kezeli, akarva-akaratlanul az ellenség érdekeit szolgálja. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának közelmúltban megjelent rendelete messzemenő kedvezményeket biztosít a pedagógusok számára. Ezért nem jár köszönet, csak jó, lelkiisme­retes munka, a dolgozó nép (relékéi­nek odaadó, hű szolgálata és a dol­gozó nép érdeke kívánja, hogv t 'ey re szabad és általános legyen a lenné szettudományos oktatás. Szántó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents