Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-02 / 28. szám

1950 FEBRUAR 2 KT Ä P h O 3 !L Lwz miről beszámolnia Gergelyüknek elitesen készülnek a nagykozári csoport íagfai a megyei tanácskozásra A nagykozári temetőcsoportnál egy­beesett az országé, küldött beszámo­lója a megyei taácskozás küldöttei­nek megválasztással. Együtt volt az egész tagság a escort kuliurtermében és esillogó szemiel hallgatták Rádí­néti aki az őrs: képviselte a csópftot. — ... aztán azt van?“ Mondtam. kérdezte, hogy a gos tanácskozáson érdezte Ráköti elv társ: „Ugye Nagyizáron sok délszláv így igen Erre meg- wportbnn vonnak-e délszlávok? Többmint fele délszláv, Rákosi elvtárs —pondtam. Az arcokon szts, jóleső mosolyt „Rákosi elvtárs [deklődött rólunk.“ E’.őrehajolva ülne valamennyien, úgy lesik Rádiné szait. Rádiné pedig a lehető legnagyobbészletességgcl, szó szerint igyekszik mondani RáM o*i ívtárssal lefo ly i a > o t o pszé > get esőt. — És jól megjvnak egymással a délszlávok és a Nyárok — kérdezte aztán. Tud jótok, ogy az igazságot válaszoltam neki mikor azt mond­tam, hogy nincs unk ezen a vona­lon semmi baj. N volt nálunk még egyszer se a lefebb torzsalkodás *e. Rákosi elvton látszott hogy őrül, hogy ilycgjól megvagyunk együtt A végén ég azt is mondta, hogy egyszer mi.togat majd ben­nünket. Rádiné mégeg»r átéli a találko­zás minden hole izgalmát s még órákhosszít mesj és a tagok is órákhosszi! elhajtná'k, ha nem kel­lene az egyéb késeket is megvita'- ni Már jiedig jegfontosabb azért mégis, hegy elndjon mindent, ami! az orszáton tcskozáson hallott Előtte a egyzeíeak belenéz és már «•mlékszil mindje: mit mondottak n munkfizervezől, a nunkgy'egekkel viló srnolásról, R terülfti brigrkról és hogy mit mondott Rákoslvtárs a nők és fia falok szerepén! Különösen a mkaegységekkel való számolásról bél részletesen. Nem 'életlen ez. Itt nagykozári csoport­ban is volta kármán négyen, akik az! mondogatta „egyenlőt!.- vagyunk. rü’jformán keclosztani mindent Beszámoló ti kerül sor a megyei tanácskozás jöttéinek megs álasztá- *ára- Sztázicsyőrgy és Gergely lm- *ín<? jön n e k ja va s la tba, mindkettői megválassza a tagság. De ezzel nem elégszenek meg. Most mindjárt azt is megbeszélik, hogy miről számoljanak majd be a megye összes csoportjainak küldöttei előtt. — Rákosi elvtárs nagyon kihansú- lyozta a nők szerepét — hallatszik az első javaslat. Jó volna ha Gergeiyné erről beszélne. Mások is helyeselnek. Ügy van, Gergeiyné beszéljen a nők­ről. Van is miről beszámolni neki. A nagykozári csoportban a 2S tag közül 16 — tehát több, mint fele asszony és lány. És jól is dolgoztak Szárvágást, cukorrépaszedést. silozást nagyrészt ők végeztéi ei. Lesz miről beszámolnia Gergeiyné- nek. Utána Sztázics György beszámo­lóját beszélik meg. Számos szempont merül fei: atz szeretnék, ha mindent elmondhatnának. Igen ám. de so-kan lesznek. Az a fontos, hogy mind a leglényegesebbet mondja el. Akkor ta­nulunk majd igazán belőle — mond­ja gyűlés nlán Krisztics elvtárs, a cső- port elnöke. Mert sokat tanultunk az orszá­gos tanácskozásból. De egész biztos, nagyon sokat fogunk tanulni a megyeiből is, hisz itt szőkébb körben mégjobban megtárgyalhatjuk azokat a kérdéseket, amik különösen a mi megyénkben égetőek — teszi aztán még hozzá. És ez nemcsak az ő véleménye. így van nnk ezzel a többi csoporttagok és a megye minden termelőcsoportjánál a tagok valamennyien. Ezért vá’asztot- ták legjobb tagjaikat küldöttnek a me­gyei tanácskozásra, ezért készülnek a küldöttek lelkesen beszámolóikra, ezért várja az egész tagság, hogy ha­zajövet mindenről beszámoljanak majd nekik. Tudják, hogy hatalmas lépéssel jut­nak ezzel is előre boldog jövőjük épí­tésében. Esküt tettek és megkezdték működésüket a népi ülnökök A pécsi felsőbírósághoz kisorsolt népi ülnökök szerdán délelőtt ünnepé­lyes külsőségek között, a felsöbiróság teljes ülésén tették le az esküt a bí­róság feldíszített kultúrtermében. Dr. Kocsis Mihály, a felsőbíróság elnöke megnyitójában rámutatott ar­ra, hogy tör'énelmi etemén yez a nap amikor a népi ülnökök a dolgozó né­pet megillető egyik legnagyobb, leg­élesebb hatalom, a bírói hatalom gya­korlójává, részesévé válnak. A népi ül­nökök politikai, a szakbírók pedig szakmai tudásukat fogják érvényre juttatni az ítélkezésnél. Ezután a hét népi ülnök letette az esküt. Gregor Sándor, az MDP Me­gyei Bizottsága nevében annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a népi ülnök elvtársakban nem fog csalódni a Párt, politikai meglátásuk­kal kiegészítik a szakbírák tudását és ítélkezéseikkel előbbre viszik a szo­cializmus ügyét Gelencsér József, a szakszervezetek megyei bizottsága nevében köszöntötte az ülnököket. A bírák nevében dr. Arató Jenő üdvözölte szeretettel és bizalommal a népi ülnök kartársakat, akiknek minden támogatást meg fog­nak adni. Dr Túri Artur főállamügyész vá­zolta ezután az ügyészség feladatát, majd Weibl Dezső, a népi ülnökök ne. vében szólalt fel Megemlékezett arról, hogy a Szovjetunió szabadított fel bennünket és ennek köszönhetjük el­ért eredményeinket. Hangoztatta ez­után, hogy a tlép ellenségei elleni harc nemcsak jog, hanem kötelesség is. Végül dr. Ágoston Pál, az igazság­ügyminisztérium küldötte felszólalá­sában rámutatott arra. hogy az Alkot­mány teremtette meg az alapot arra, hogy a népi ülnökök és a szakbírák közös együttműködéssel jól ítélkezze­nek. A megyei bíróságon ugyancsak ün­nepélyesen iktatták be a népi ülnökö­ket. Az ünnepi teljesülést Fehérvári Árpád, a megyei bíróság elnöke nyi­totta meg, aki méltatta a nap jelen­tőségét. Ezután a népi ülnökök letet­ték a hivatali esküt. Az államügyészség nevében dr. Hu­szár István elvtárs mondott beszédet. A népi ülnökök nevében Varga Je­nő elvtárs tett Ígéretet arra, hogy a reájuk bízott hatalmas feladatot a Párt szellemében fogják végrehajtani. „Nigyon örülnék, ha én is résztvehetnék a magyar sztahanovisták Eisfi ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSÁN“ £itnig lorváth László elvtárs szegezőlakatos eljutott az 1385 százalékig „Az élem úgy kezdődik, mint a többi nintelén, nyomorgó proletár- gyerek él« a Horthy-terror alatt. Szüleim legény munkások voltak, így korái megismertem az élet ne­hezebb italát. Alig végeztem el a ne,., iskola hat osztályát, munkára kényszert! tem. Továbbtanulásról 820 sem lehetett. * Mint ázeakétéves vékonyka kls- Í*u.-.kífató lettem a Makár-utcai • 'Ai^TK-bar- Két évi „krakszlizás” után apán lákatóstamulónak szer­ződtetett Amán Mihály lakatosmes- er Hath/z-utoa 12. alatt lévő mű­1 Pf..rbe- Mesterem — ami abban az időben ritka volt, mint a fehér hoJÓ ~ emberségesen bä,», velem. Ennek ^köszönhetem, hogy szakmá­mat töké.etésen sikerült elsajátítani. ■ *944 »égén be keiu-u vonni. JBO'ii TaJpolcára. Itt ismerkedtem meg « Horthy-féle kardesörtetö barbár kiéozési móddal. Az ujonckiképzés " után, • mint szálláscsináló részleget nyugatra vezényeltek. A háború vé­gez ével az angol-amerikaiak fogsá- .Jfjbsr estem, és nagyon sok szomorú ^tapasztalatot szereztem. 1947-ben * hazaszöktem. Hagy mit éreztem, »mikor megjöttem, azt nem is lehet ‘ leírni. A fejlődést és a változást sok - ! Ica' : óbban le tudtam mérni, mint »z akik itthon voltak' és részük «olt a régi úri világ felszámolásá- b ■ ' Egyik szemmel láttam a ha­ladást, egy .részünkre jobb világ ki­alakulását, másak szememmel pedig úgy néztem a dolgokat, mint min­den más. reakció nevelte fiatal, aki tétjében még angol-amerikai fog Ságban is volt. Amikor az 1948-es esztendő ele­ién a Pécsi Magasépítési NV-hez kerültem, hallottam a brigádokról és a munka versenyről. Mint ifjúmun­kás beiratkoztam a SZIT-be, néha eljártam pártnapokra is. Sokat hal­lottam, tanultam Lenin és Sztálin a szovjet emberekről, önfeláldozó munkájukról, és mi ta­gadás, akkor kezdtem megszeretni okét. Ekkor változóit ni cg a munká­hoz való viszonyom is. A Nagy- budapesti Pártválasztmány határo­zata után elhatároztam, hogy én is egyéni versenyző leszek. Kihívtam az tizem és az ország összes sze­gezőlakatosait versenyre. Minden erőmmel, tudásommal harcoltam az elsőségért. Jó munkámért nagy ju­talmat kaptam. Tagjelölt lehettem. A szátlini műszakra éppen olyan lelkesen készültem, mint vala­mennyi dolgozó. Lázas munka előzte meg a műszakot is. Meg akartam köszönni ezen a napon Sztálin elv- társnak amit Tőle kaptam, és ami nekem a legdrágább: a szabadságot. Huszonegyedikén már reggel hétkor munkára teljesen felkészülve vár­tam a gyár fújását. Egész nap Sztá­lin elvtársra gondoltam. Alig beszél­tünk munka közben, de munkatár­sam, Köhler elvtárs mégis elmesélte, hogy a Szovjetunióban milyenek szoktak lenni a sztálini műszakok. Jó munkát végeztünk és az ered­mény nem is maradt el. miikor a kiértőkelő bizott­wüs jött, mindig újabb és újabb lendülejet kaptunk a munkához. Első mérésnél 850, másodiknál már 960, a szakmában országos viszony latban is egyedülálló százalékot ér­tem el. A harmadik mérés 2205%-ot mutatott. A három eredményt elosz­tottuk és így kaptuk meg az egész­napos átlagteljesítményemet, 1385 % -ot. Nemcsak ezen a napon akartam így dolgozni, meg akartam továbbra is mutatni, hogy méltó vagyok a Párt bizalmára, hegy kommunista akarok lenni. Teljesítményemet igyekeztem azóta is a legmagasabb szinten tartani. Most minden igye­kezetem az, hogy szaktudásomat, ideológiai képzettségemet fejlesz- szem, átadjam azt fiatalabb munka - társaimnak, mert tudom, hogy ezze: is hozzásegítek a szocializmus építé­séhez. Titkos vágyam az, és nagyon jól esnék, ha munkám jutalmaképpen résztvehetnék a Magyar Sztahano­visták I. Országos Tanácskozásán Ez olyan nagy öröm és olyan nagy kitüntetés. lenne számomra, melypt még fokozottabb jó munkával há­lálnék meg. Horváth Eászlő szegezőlakatos, Magasépítési NV. ’ Se IM Él ÉT ÉS ítfy dolgozik a szentlődssei járási bizottság aktivistáival A szentfőrinci járá* a nagy já­rások közé tartozik. Pártbi­zottságunknak 64 alapszervezete van, amely irányításáról, vezetéséről gon­doskodnunk kelt. Nagyobbá teszi já­rásunkat az a körülmény is, hogy a községek távol esnek egymástól. Eddigi munkamódszereinkkel a leg- cagvcbb erőfeszítések melleit sem tudtuk bizolsüml, hogy Pártunk poli­tikáját az alapszervezetek — a Párt- bizottság segítségével — helyesen al­kalmazzák. Bár az alaprszervezetekke] döntően a pár!titkárokon keresztül tartjuk fönn a kapcsolatot, mégis szükséges, hogy az alapszervezeieink a Járási Bizotlságtól állandó instruk­ciót és ellenőrzés' kapjanak. Ezt a feladatot csakis aktivistáink segítsé­gével '.adjuk biztosítani. Aktíváink alkalmazásában kialakult egy i*}en helytelen gyakorlat, ami a járás munkájában nagy hátrányok»1 akozott. Ez az volt, hogy minden fel­adat elvégzésére mindig ugyanazt a 30—35 elvtársat mozgósítottak. A másik hiba az volt, hogy ezt a néhány elvtársat sem tervszerűen foglalkoz­tattuk: az ©gyes reszortfelelősök ugyanazon időben különböző felada ok elvégzésére osztották be őket, így fordult elő például, hogy a szeminá­riumvezetőt — a szeminárium idő­pontjában , — beosztottuk taggyűlés tartására vagy pártnapi előadónak. P ártbizottságunk látva ezt a hely­telen munkamódszert, aktivistá­ink foglalkoztatását új alapokra he­lyezte. Sztálin elvtárs szavaiból indul­tunk ki: „Miután kidolgoztuk a he­lyes politikai irányvonalat, amely ki­állta a gyakorlat próbáját, a Párt káderei á Párt és az államvezetés döntő tényezőjévé válnak. Hogy he­lyes politikai vonalunk legyen, — ez természetes — az első legfontosabb kellék. Ez azonban még nem elegendő. A helyes politikai vonal nem azért kell, hogy kinyilatkoztassuk, hanem azért, hogy az életben megvalósítsuk, hogy azonban <i helyes politikai vo­nalat az életben megvalósít hassuk, ahhoz káderek kellenek, emberek kel­lenek, akik megértik a Párt politikai irányvonalát s magukévá teszik mini a saját vonalukat, akik át tudják vinni az életbe, akik megtudják való­sítani a gyakorlatban és felelőséget tudnak vállalni érte, védelmezni tud­ják, küzdeni tudnak érte. Éneikül azt kockáztatjuk meg, hogy a helyes po­litikai vonal papíron marad“. A Rákosi elvtárs és Pártunk Köz­ponti Vezetősége által vezetett helyes politikát járásunkban az aktivista ká­dereink segí.ségével akarjuk érvénye­síteni. Ezért mindazokat az elvtársa, kot számbavettük, akik eddigi jó mun­kájukkal pártszervezeteink legjobb ak'ivtslái közé tartoznak. Megvizsgál­tuk, hogy ki, milyen vonalon felelné me,g legjobban. Ennek alapján aztán szétosztottuk őket szervezési, oktatási, agitációs káder és szövetkezeti vo­nalra. Ezzel a munkamódszerrel értünk cl eredményeket. Pl. a szervezési aktívák részére január 9-én értekezletet tar­tót unk, amikor közöltük velük a Párt- hizottság határozatát és feladatataikat. Első gyakorlati munkájuk az volt, hogy a pártszervezeteinket segítsék a statisztikai kimutatás elkészítésében. Kiok atiuk őket az értekezleten arra, hogyan kell elkészítem a statisztikai kimutatást, majd mindenegyes aktíva megbánta a maga községeit. Ezután ha áridőre vállalták az elvtársak a munka elvégzését. Az eredmény az let*, hogy január 19-ig járásunk f>4 pártszervezetében pontosan elkészítet­tük a statisztikái kimutatásokat. (Ezt a feladatot jóval a kitűzött határidő előtt végez ük ol.) Az agitációs munkára beállított ak­tívákkal is ériünk cl eredményeket. Értekezleten oktattuk ki őket a gaz­dákkal kötendő szerződéses •termelés­ről, maid 4 nanon belül m-nden ker- iegyzőségi székhelyen (tehát 14 he­lyen) megtartol'.ák aküvisráínk a nép­nevelő csoportok veze'ői számára az értekezletet. A népnevei öcs oDort ok vezetői odahaza a népnevelőcsoport C3ÍÍ örtök esti érlekezls'én ismertették a népnevelőkkel a szerződéses terme­lést. A jó felvilágosító munka a "szer­ződések megkötésében eredménvt ho­zol!: január 17-én 30 közstfhen 100 százalékig lekötötték a gazdák a községre előirányzott szerzöéés'es ter­melést. C élunk az, hogy a jövőben min­den hónapban egyszer értekez­letre hívjak össze ezeket az aktivii- júkat külön-külön. Ezeken az érte­kezleteken kiértékeljük egyhavi mun­kájukat és az újabb szempontokra hívjuk fel a figyelmüket. Ez mellett minden heten „tájékoztató“-! adunk ki az aktivistáknak a következő hét feladatairól. Az aktivisták minden hé­ten jelentést küldenek elvégzett mun­kájukról. Jelenesükben kitérnek ar­ra, hogy a hozzájuk, tartozó egye« pártszervezetek a 11"tájckoztató“-bán meghatározott feladatokat hogyan haj­tották végre. A jövőben minden reszortfelclő* gondoskodik arról, hogy aktivált úi. Hajai káderekkel szaporítsa. A meg­lévő és az új káderek továbbképzésé­ről a reszortfelclősöknck állandóan, gondoskodni kell. Vajamennyi aktivis­tát valamilyen oktatásban részesítünk. Az Új káderek, ak.ivá'k felkutatásá­val, kinevelésével elősegítjük a káder­hiány leküzdését. Az új módszer alkalmazásánál is találkozunk már hibával. A Járási Bizottság tagjainak még nem vélt vérévé ez a munkamódszer és az akti­visták egy része nem látja a reá há­ruló feladatokban a felelőscéget. Ezen úgy kívánunk segíteni, hogy aktivistá­ink marxista-leninista tudását fej­lesztjük, másrészt fegyelemre nevel­jük, szoktatjuk őket. Aktivistáink ezt helyeslik, amit bizonyít az is. hogy a legutóbb tartott aktivista értekezlet­ről osak egy elv'.árs hiányzott Az. aktíva értekezlet újgy határozott, hogy a hiányzó elvtársat páráfegyelmi elé kell állítani, mert nem jelemet.;« be, hogy miért nem jön el az értekédéi­re. A Járási Bizottság ennek a' a1 az elvíársat "dorgálásban rész- sívctf.e. P ártszervezete.iiik és a falvak la­kossága szeretik aktivistáinkat. Mutatja ezt az a példa is, hogy. ami­kor az aktivista kimegy a faluba, a dolgozó parasztság különböző kérdé­sekkel fordul Pártbizottságunk kikül­dötte, aktivistánk felé, Sáraiba József civtárs, az oktatási vonalon beállított aktivís'ánk elmondta, hogy, amikor kimegy Heles fára a szeminárium leve­zetésére, a szeminárium előtt és után a dolgozó parasztság különböző kér­déseket tesz fel, melyekre választ és tanácsot vár. Tudja dolgozó paraszt­ságunk, hogy a Párt küldötte az ő mindennapi felmerülő kérdéseiben is segítséget, felvilágosítást nyújt. Aktivistáink nagy örömmel fogadták Párthizortiágunk ezen új munkamód­szerét. Munkájukat a jövőben ök is komolyabban veszik, megtisztelieés- nek tartják, hogy őket 3 Párt .ilyen komoly feladatokkal hízta meg­Az osz+álynarc fokozódó kiélese­désében, a klerikális reakció támadá­saival szembeni küzdelemben, a szo­cializmus építésében, a Pártunk és népi demokráciánk előtt álló követel­ményeknek megfelelni csak akkor tu­dunk, ha munkamódszereinkben ru­galmasak vagyunk. Ezt a munkamód- 1 szert javasoljuk a lobbi Járási Rz- , zott Ságnak. Földvári János a szen.lörinci járási bizottság titkára. I&POL&O 6-3!fi| Úr Elfiz ZENÉS FILM! Előadások» 5 7. 9 órakor. ■ 6-ni színes film: j Vifvfjf? a<c esvlfi ! Előadások tél 5. fél 7. fél P-kot FlUCLYÄ y-eiti Ismeretterjesztő és tudományos ] tilmek. — Híradók. — Az elő’ j adások folytatólagosak 5—19 I Í óráig. Egysége« 1 és 2, form- | tos helyárak. — Vasárnkp dél előti 10—1 óráig,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents