Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-14 / 38. szám
DUNÁNTÚLI A csoportnorm&lf felbontó*« óta a c?^í'ek is egyéni versenyzők a tere ne-a* nan Tömegesen látogatják a dolgosok a Munkásmozgalmi Kiállítást Versenyre hiviák ki egymást a járások a vetés időbeni elvégzésére VH ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1050 FEBRUAR 14 A Magjai* Népköztársaság minisztertanácsának határozata a növénytermelés fejlesztéséről az 1950. és 1951. években A', minisztertanács február 9-ikl ülésén foglalkozott növénytermelésünk feflíssztésének kétéves tervével és ezzel lkapcsolatban a következő nagyje. lenlőíségű határozatot hozta: Növénytermelésünk színvonala a fel- szab.plulás óta, különösen a hároméves terv eredményeként, jelentősen emel- kedeíS. A termésátlagok a három aszályos év ellenére általában elérték, sőt egyes növényeknél túl is haladták a háborfi előtti színvonalat. Fejlődés van néhány alapvető talajmunka alkalmazása tenén is. 1949 őszén a felszabadulás elöfói terület háromszorosán végez, tünk «szí mélyszántást és jelentősen kiterjedt a tarlóhántás területe is. A növénytermelés színvonala nálunk mégis lényegesen alacsonyabb, a termelés önköltsége pedig sokkal magasabb, n«nt a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban, különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista mező- gazdaságában. Míg nálunk a búza termésátlaga kát. holdankint 7.5 mázsa, addig a Szovjetunió búzatermelő vidékein átlagosan kát. holdankirrt 12—14 mázsa. ötéves népgazdasági tervünk ezért egyik főfaladataként a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámo. lását tűzte ki. Legfőbb növényeink termésátlagát nz ötéves terv során nálunk eddig még el nem ért magasságra kell emelnünk. Az ötéves tervben kitűzött cél megvalósítása érdekében a Népköztársaság minisztertanácsa növénytermelő, sünk kétéves terveként azt a feladatot állítja a mezőgazdaság dolgozói elé, hogy 1951 végére az állami gazdaságokban 36 százalékkal, a termelőszövetkezeti csoportokban 25 százalékkal, az egyénileg dolgozó parasztoknál 10 százalékkal emeljék fel az átlagterméseket, az 1949. évi termésátlagokhoz képest. E feladat megvalósításához Népköztársaságunk kormánya az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csupor, tok és az egyéni dolgozó parasztok számára nagyarányú támogatást nyújt. Az ötéves terv előirányzata 1950-ben és 1951-ben újabb 280 gépállomást, több, mint 7300 új traktort, 350 arató- cséplőgépet juttat a mezőgazdaságnak. Nagymértékben emelkedik a műtrágya és a növényvédőszerek gyártása, a vetőmagvak nemesítése és elszapo- rítása, valamint az öntözés és talaj, javítás céljaira fordított beruházások összege. A mezőgazdasági szakoktatás intézményeinek széleskörű kifejlesztésével a szaktudás emelésének olyan lehetőségeit teremtette meg Népköztársaságunk, amilyen soha mező- gazdaságunk dolgozói számára még nem volt. Együttvéve mezőgazdaságunk fejlesztésére a kormány 1950-ben és 1951-ben közel 2 milliárd forintot for- dít s ezzel az óriási áldozattal az ipari termelés gépi, technikai segítséget és a tudomány legújabb vívmányait biztosítja a mezőgzdságl termelés szántára. A növénytermelés színvonalának emelését, a termésátlagok növelését leggyorsabban és legnagyobb mérték, ben az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok érhetik el. Az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeti csoportoknak a Népköztársa, ság kormánya minden támogatást meg. ad ahhoz, hogy a technika é3 a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazásiával magasan az át'agos színvonal fölé emeljék termelésüket. Népköztársaságunk kormánya megad minden segítséget ahhoz is, hogy az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok emeljék termelésük színvonalát és magasabb termésátlagokat érjenek cl. A gépállomások gépi ereje, traktorai, talajművelő és vetőgépel a dolgozó parasztság kisüzemi gazdálkodásai számára is biztosítják a jobb és gyorsabb gépi munkát A termelési szerződések rendszerével nemesített vetőmaghoz, műtrágyához és a szükséges védekező szerekhez juttatja Népköztársaságunk kormánya a dolgozó parasztságot. A foidmívesszövetkezetek szervezett ereje pedig a tervszerű gazdálkodást, a biztos értékesítést és a mezőgazdaság szocialista tényezőinek állandó támogatását teszi lehetővé az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok sZámá. ra is. A minisztertanács megállapítja, hogy a növénytermelés színvonalának, a termésátlagok emelésének leghatékonyabb és legcélravezetőbb eszközei: tudományosan megalapozott agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása, a trágyakezelés és trágyahaszn&lat megjavítása, a növényvédelem fejlesztése és helyes vetésforgó bevezetése. A minisztertanács azt is megállapítja, hogy növénytermelésünkben elmaradt, helytelen termelési módszereket alkalmaznak és termelőink sok helyen nem fordítanak kellő gondot a helyes talajművelésre, a gondos trágya kezelésre, a vetőmagvak kellő tisztítására és mcgválogatására. Különösen tapasztalható a helyes módszerek alkalma, zásának hiánya olyan nagyjelentőségű növények. Ezeknek a növényeknek a gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a rostos nöovények. Ezeknek a növényeknek a termésátlagai messze elmaradnak »mögött, amit helyes termelési eljárások mellett el lehet érni és amit dolgozó népünk jólétének emelése és népgazdaságunk felvirágoztatása érdekében a nép államának és a mezőgazdaság dolgozóinak közös erőfeszítésével el kell érnünk. A minisztertanács ezért növényter. tnelésünk kétéves fejlesztési tervének idejére a kővetkezőket írja elő: I 1. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK A KŐVETKEZŐ TERMELÉSI MÓDSZEREKET ÉS RENDSZABALYO- KÁT ALKALMAZZAK a) Az őszi és tavaszi kalászosok, a hüvelyesnövények, takarmánynövények, olajosmagú növények slb. le- aratása ufón fiz napon betűt végez, zék e( a larlóhánfásf, a talajban lévő nedvesség megőrzése és a gyomok irtása céljából. A tavasszal bevetésre kerülő területen előző ősszel (egkésőbb decem bér 40-ig végezzenek őszi mélyszántást. Az őszi mélyszántást traktorral, 20—25 cm mélyen végeznék, az ed- dig sekélyen művelt fafajokon pedig évente 3 cm-rel mélyítsenek. A megfelelő mélységben szántott talajnál minden évben 2—3 cm mélységkü lönbséggel szántsanak, hogy elkerüljék az ekefalp betegséget. A iöldmívelésügyi miniszter 1959 június 1-ig redelefiel határozza meg, hogy az, ország mely fufóhomok és szikes területein kell az őszi mélyszántás helyet! tavasszal szántani. b) A magról szaporítandó növények vetését vetőgéppet végezzek és minél nagyobb mértékben alkalmazzák a fraktorvontntású vetőgépekef, hogy ezzel a vetés idejét lerövidítsék és a legmegfelelőbb időben vethessék. c) Használjanak több szerveslrá- gyát és műtrágyát. Ennek érdekében: 1950 december 31-ig minden állami gazdaságban vezessék be a he- tyes trágyakezelést, melynek módját a iöldmívelésügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg, Különösen a homok fafajokon valósítsák meg a zöldtrágyázást és 1951- ben a savanyú homoktalajokon a szántóföldi terület legalább 10 száza, tékán alkalmazzanak csittaglürt zöldtrágyázást, a meszeshomok talajokon pedig elsősorban somkóré zöldtárgyá- rást Egyes növények termelésénél felhasznált műtrágya mennyiségeket a Iöldmívelésügyi miniszter külön rendeletben átlapítja meg. d) Az állati, növényi kártevők pusztításainak megakadályozására a következő rendszabályokaf alkalmazzák: Az előrelátható kártevők ellen előzetesen védekezzenek és kártevők jelentkezésekor azonnal kezdjék el a permetezéseket és védciporozásokat. Gondosan védekezzenek a gabonafélék gombabefegségei etten és ezek vefőtnagvaif csávázzák. A borsó zsljfelkteleníiését a csépié* alán 14 napon betűt végezzék el A pockok Ős egerek mérgezését, valamint az ürgék sténkénegezéssei történő irtásit minden évben legalább egyszer az áttami gazdságok területén egyszerre és általánosan hajtsák végre. Az állami gazdaságok területén nemcsak a szúnfóiöídön, hanem a mesgyéken, árokpartokon, utak széféin is rendszeresen irtsák a gyomokat. e) Az 1950. évi április hó 1-ig 100 és az 1950. évi szeptember hó 1-ig 300 áttami gazdaságban otvan fejlettebb vetésforgókat vezessenek be, amelyek alkalmasak nagyobb vetés- hozamok elérésére és tehetővé teszik a Szovjetunió fejtett agrotechnikai módszereinek bevezetését, A vetésforgók bevezetésének módját a iöldmívelésügyi miniszter állapítja meg. i) A legíanlosabb növények, őízi gabonafélék, favnszi gabonafélék, a kukorica, cukorrépa, burgonya, napraforgó, rosffen, rostkender, lucerna, vöröshere, gyapot és rizs részletes termelési előírásait e határozat függeléke tartalmazza. 2. A TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOK ÉS A TERÜLETÜKÖN DOLGOZÓ GÉPÁLLOMÁSOK A KŐVETKEZŐ TERMELÉSI MÖD- SZEREKET ÉS RENDSZABÁLYOKAT ALKALMAZZAK: a) Az őszi és tavaszi kaszálósnővé- nyek, H hüvelyes növények, takar, ruánynö vények, otajosmagvú uővé nyék slb. learatása után 14 napon betűt végezzék el a farlóháníási, a talajban lévő nedvesség megőrzése és a gyomok irtása céljából. Tavasszal bevetésre kerülő területen előző ősszel legkésőbb december 15-ig végezzék el az őszi mélyszántást, legalább 20 cm-es mélységben, elsősorban traklo/ral. — A szántás mélységét az eddig sekélyen művelt talajokon évente 3 cm-cl mélyítsék. Az ősz! mélyszántás helyett tavasz- sza] szántsanak a földművelésügyi miniszter rendeletében meghatározott futóhomok- és szikes területen. b) A magról szaporítandó növények vetését vetőgéppel végezzék és a velősnél minél nagyobb mértékben használjanak triklorvontatású vető- gépeket. c) Fokozottan használjanak szerves trágyákat és műtrágyákat. Ennek érdekében: 1950, december 31 -lg lehetőleg minden termelőszövetkezeti csoport vezesse be a helyes trágyakezelést, melynek módját a földművelésügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. Különösen a homoktalajokon valósítsák meg a zöld trágyázást és törekedjenek arra, hogy a savanyú homoktalajon a szántóföldi terület egy részén már 1951-ben vessenek csillag- fürtöt zöld trágyázásra, a meszes homoktalajokon pedig elsősorban somkóról Az egyes növények termelésénél felhasznált műtrágya mennyiségeket a földművelésügyi miniszter külön rendeletben állapítja meg, d) Az állati és növényt kártevők pusztításainak megakadályozására a következő rendszabályokat alkalmazzák: Az előrelátható kártevők ellen előzetesen védekezzenek. A permetezéseket és porozásokat pedig a kártevők jelentkezésékor azonnal kezdjék el. Nagy gondot fordítsanak a gabonafélék gombabetegségei elleni védekezésre és ezek vetőmagjait csávázzák. A pockok és egerek mérgezését, valamint az ürgék szétfcénegezéssel történő irtását minden évben legalább egyszer területükön hgyzzerre végezzek el. e) A terméshozamok emelésének érdekében 1950 április 1-ig legalább minden negyedik és 1950 szeptember 1-ig legalább minden második termelőszövetkezeti csoport vezessen be tudományosán kidolgozott helyes növénysorrendet meghatározó vetésforgókat.' A vetésforgók .bevezetésének módját a földművelésügyi miniszter állapítja meg. f) A legfontosabb növények, az őszi gabonafélék, tavaszi gabonafélék, a kukorica, cukorrépa, burgonya, napraforgó, rósdién, roslkender, lucerna, vőröéhere, gyapot és rizs részletes termelési előírásait e határozat függeléke tartalmazza. 3. AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ DOLGOZÓ PARASZTOK A KŐVETKEZŐ TERMELÉSI MÓDSZEREKET ÉS RENDSZABÁLYOKAT ALKALMAZZÁK: a) Az őszi és tavaszi kalászosok, a hüvelyes növények, takarmánynövények, otajosmagvú növények, slb. learatása után 18 napon belül végezzék cl a tarlóhántást a talajban lévő nedvesség megőrzése ős a gyomok irtása céljából. A tavasszal bevetésre kerülő területen előző ősszel legkésőbb december 15-lg végezzék el az őszi mélyszántást, lehetőleg 20 cm-es mélységben és a szántásnál minél nagyobb mértékben használjanak traktorokat. A földművelésügyi miniszter rendeletében meghatározott futóhomok és sziket terű leteken végezzenek Őszi mélyszántás helyett tavaszi «rántást. b) A magról szaporítandó növények vetését vetőgéppel végezzék. c) fokozzák a szerv «trágyák és műtrágyák alkalmazását Ennek érdekében: az összes Istállótrágyát használják fel földjeik trágyázására éa szüntessék meg a trágyával való tüzelést Használjanak minél főbb műtrágyát a termelési szerződések aa- gítségével. d) Az állati és növényi kártevők pusztításainak megakadályozására a következő rendszabályokat alkalmazzák : A gabonafélék gombabetegségei ellen csávázzák a vetőmagot, a pockok és egerek mérgezését, valamint aa ürgék szónkén egeressel történő irtását minden évben legalább tgyszer községenként egyszerre és általánosan hajtsák végre. e) A legfontosabb növények, az Őszi gabona! ét ók, a kukorica, cukorrépa burgonya, napraforgó részletes termelési előírásait e . határozat iűggellék* tartalmazza. If. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ÚGY HATÁROZ, HOGY A MEZŐGAZDASÁG DOLGOZÓINAK ÖSZTÖNZÉSÉRE ÉS A NÖVÉNYTERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA JUTALOMBAN ÉS KITÜNTETÉSBEN KELL RÉSZESÍTENI: Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok, a gépállomások, a mezőgazdasági tudomány és a mezőgazdasági igazgatás azon dolgozóit és vezetőit éa azokat a dolgozó parasztokat, akik az átlagosnál magasabb és minőségileg is kiemelkedő terméseredmények elérésével, valamint a magasabb termések eleiére érdekében kifejlett kiváló tudományos. szervező és Irányító munkájukkal hozzájárulnak a növényiéi- melót színvonalénak emeléséhez. 1. JUTALMAZÁS a) Jutalmazni VeS az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezeti csoportok munkacsapatait és munkacsapatvezetőit, brigádjait és brigádvezetőit, a termelőszövetkezeti cső- portok elnökeit, az állami gazdaságók és gépállomások vezetőit, agronomu. salt akkor, ha az általuk megmunkált, illetve irányításukra bízott területen az alábbi növényeknél kát. holdankint * következő átlagtermést meghaladják: 1. n. 111. mezőhegyesf > 0 9 9 áHaml gazd. búzából 14 13 10 15 rozsból 13 13 11 — őszi árpából 15 14 12 17 tavaszi árpából 14 14 10 15 zabból IS 12 11 14 Kukoricából (csöves) 40 35 30 42 Mindhárom körzetben cukorrépából 130 180 napraforgóból 9 10 lucerna és vorfohcrcmajjból 1.5 2 lenkóróból 20 — kenderkóróből 40 50 rizsből 25 — gyapotból étkezési burgonyából ipari burgonyából 2.5 60 90 A termelőszövetkezeti csoportoknál az intézőbizottság javaslatira a cső. portértekezlet a Jutalmazásnál előírt termésátlagokat legfeljebb 10%-kai alacsonyabban Is megállapíthatja. A jutalmazás rV’U'le'eit cs rpádját az elért eredmények megállapításának rendjét, valamint a körzeti beosztást • határozat függeléke tartalmazza. b) Juta'mazni kell, a termelési szerződésekben előírt minőségi jutalmazási feltételeknek megfelelően, azokat az egyénileg do'gozó parasztokat, akik a földmívesszövetkczcttel valamely nő.
