Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-02 / 28. szám
BÜMÁNTÜO ¥ Gerő Ernő elvtárs c»kl*e a Pravdában NAPLÓ Lelkesen készülnek a nagykozári termel öcsoportok a megyei tanácskozásra A komlói Petőti-aimán megkezdte működését a komplex-brigád VIL ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 FHBRUAR 2. TOVÁBBSZAKAD A LÁNC 1 ÁZSIÁBAN Ázsiában fovábfo szakad & lánc, az imperialisták rablánca. Rövid ideje annak, hogy teljes győzelmet aratott a kínai nép nagyszerű forradalmi harca. Hetek választanak el bennünket attól a naptól, amikor a kiebrudált, megalázott idegen hódítók egy része — élén Angliával — kénytelen-kelletlen elismerte a Kínai Népköztársasá- ot, elismerte a Kínai Kommunista 'árt vezetésével aratott világraszóló diadalt. Nyilvánvaló volt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magasztos eszméjéből táplálkozó és a szocialista Szovjetunió baráti támogatását élvező ázsiai népek felszabadító harca újabb győzelmes állomásokhoz érkezik el. Hiába erőikődnek az amerikai bankárok, nagyiparosok, hiába dolgozzák ki „új távolkeletí politikájukat“ a kommunizmus megfékezésére, a szabadság és függetlenség eszméi nem ismém eb országhatárokat. Ahogy annakidején Jotiót Curie, a párisi békekongresszuson mondotta: ezeknek az eszméknek nem kell útlevél. Ötszázmillió ember felemelkedése az imperialista elnyomás alól, a kínai nép* ragyogó példája hatalmas lendületet adott az ázsiai népeit felszabadító küzdelmeinek. Nyugodtan á'Whatfab hegy ma Ázsia az imperializmus leiszámolásának időszakát éli, a világ legnépesebb és legnagyobb földrészének népei darabokra tépi gyűlölt rabláncait. Ért bizonyítják azok a hősié» és győzelmes harcok, amelyeket az in drA Ina iáik vívn ak a holland hódítókkal, a burmaiak és malájiak az angol rabtartókkal, a déíkóreaíak és sziámiak az amerikai betolakodókkal szemben. Még a Wall-Street lan iái is mély szomorúsággal és dühvei számolnak be arról, hogy ezekben az országokban, ál'alában az ázsiai országokban fo&ozódík ,,a kommunista bandák“ törékenysége. Ez az elnevezés természetesen nem az ázsiai népek felszabadító harcait kisebbíti, hanem csupán az imperialisták esztelenségét, elvakultságát példázza. Jól tudiuk azt, Hogy nemrég még Mao-Ce-Tung felszabadító hadseregét is „kommunista bandáknak“ titulálták s ma már Peringbe követeket küldenek, diplomáciai kapcsolatot létesítenek a Kínai Népköztársasággal. A kínai diadal után ma újabb, feleníős áttörésnek vagyunk tanná Vietnam dolgozó néoe elszánt hősies harcok után lénve<*!leg felszabadította hazája területét, súlyos katonai vereséget mért a francia hódítókra. Vietnam úira bebizonyította azt. amit a kínai nép már egyszer beszédesen igazolt, hogv a szabadságáért és függet’eo. séaéért harcoló véneket semmiféle erőszak, semmiféle imperialista csodaszer, amerikai tábornoknk és legvverek sem biriák térdrekénv- Wzerí'eni. Sőt e népek a technikai Merővel szemben is, kénesek döntő katonai sikert kiharcolni és ma. <grthai felszabadítani. Vietnam már a második világháború során sikeresen szállt szembe a japán hódítókkal, 1945 őszén kikiáltották demokratikus köztársaságukat, melynek élére a felszabadító harcokat irányító Kommunista Párt, Ho-Si-Minh győzelmes pártja állott. A franciák ezt a kormányt néhány hónappal később elismerték, de utóbb — amerikai biztatásra — aljas hitszegést követtek el: fegyverrel támadtak a szabad vietnami népre. Uj felszabadító harcot hirdetett a Kommunista Párt és vezetésével újra egyik győzelmet aratták a másik után. Ma már az ország területének kilencven százaléka szabad és virágzó demokratikus életet él. A vietnami népi demokrácia két héttel ezelőtt felhívással fordult a világ minden államának kormányához, hogy mint a „vietnami népet törvényesen képviselő egyetlen kormányt" ismerjék el. Az első ország, amely eleget tett Ho-Si- Minh elvtárs felhívásának, a Kínai Népköztársaság kormánya volt. És tegnap adta hírül a világsajtó és a földkerekség minden rádióállomása azt a hatalmasjelentőségű eseményt, hogy a Szovjetunió kormánya is elismert a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Ezzel új szakaszba lép Vietnam történelme, egyben fejlődésének új állomásához érkezett el egész Ázsia, hisz rövid időn belül második országáról van szó, amely levetette magáról az imperializmus jármát és a szabad népek sorába lépett Vietnam felszabadulását nagyban segíti az az elszánt mind nagyobb méretekben kibontakozó küzdelem, amelyet a francia nép folytat gyarmati háborút viselő kormánya ellen. A francia^ anyák, asszonyok tízezres tömegei nemrégiben gyülekeztek össze Páriában és követelők a „piszkos háború" befejezését, követelték, hogy a francia népnek már százezer halottat jelentő négyéves harcot haladéktalanul szűntessék be, Franciaország ismerje el a vietnami nép szabadságát. Velük együtt ugyanezt a bátor küzdelmet § vívják a francia dokkmunkások és vasutasok is, amikor megtagadják a Vietnamba induló csapatok és fegyverek szállítását. A vietnami felszabadító háború és a francia dolgozók nagyszerű együttműködése ragyogó példaképét mutatja an-E nak, hogy az imperializmus idősza-" kában hogyan kell együtt küzdenie a közös célért, a gyarmati és a gyarmatosító, elnyomó ország dolgozóinak. Vienam szabad és független népe rövid időn belül leszámol a francia betolakodók maradványaiba^ és a hitvány árulókkal,'’ Bao- Daj ^ bábkormányával. Ez a húszmillió lakost számláló és Magyar- ország területének nyolcszorosé4 kitevő ország felsorakozott a népi demokráciák, a szocializmus és béke táborába. Vietnam néldáia is bizonyítja hogv a mi korszakunkban, a sztálini korszakban, minden út a kommunizmus felé vezet! A Szovjetunió elismerésével minden szabadságért küzdő a ép iránti szolidaritását felezi ki Az MTI párisi jelentése szerint Indokína népi kormányának a Szovjetunió által történt elismerése, zűrzavart váltott ki francia hivatalos körökben Párisi baloldali körökben hangsúlyozzák, hogy a Szovjetúnió lépése a népek önrendelkezési joga tiszteletben tartása elvén alapszik Ho-Si-Minh kormányának a Szovjet unió által történt elismerése a kormány erejére és a tömegek előtti hatalmas népszerűségére mutat rá — írja Ge Soir. A Szovjetúnió lépésének nagy kihatása lesz az ázsiai népek körélen — állapítja meg az Humanilé vezércikkében Courtade. A Szovjetúnió ^'határozása világosan mutatja az elnyomott ázsiaj népeknek az utat az egyenjogúság felé. A Szovjetúnió Ho-Si-Minh elismerésével minden szabadságért küzdő nép iránti szolidaritását fejezi ki. F.lhatározása elválaszthatatlan a fran cia dokkmunkások, tengerészei, vasutasok és vasmunkások háborúellcnei akcióitól. Semmi sem akadályorhatja meg a világ gyökeres megváltozását, meri az emberek «tíz- cs tízmilliói szállnak harcba, hogy győzelemre vigyék a béke és szabadság iigvét — fejezi l>c Courtadc. A StortL*ai Népi Dt'mokraiik us l£ fi zti ár.* a «ág eíismeríe a vietnami korniánvt Az indiai rádió jelentése szerint a pekingi kinai központi kormány és a szovjet kormány után most a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kormánya is közölte, hogy elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát' és hajlandó vele d'plomá ejai kapcsolatokat teremteni. Az Indiai Unió kormánya megbízta nonkingi ügyvivőjét, hogy a pekingi kinai kö' ponti kormánnyal beszelje meg < diplomáciai kapcsolatok felvételének részleteit. Szinkiang elválaszthatatlan része a Kínai Népköztársaság területének & szinkiangi Sár cmáay népi toermányslíföSss YisszautssstaUa Hclieson ha?ua r gaíniaii Az, Uj-Kína tihuai jelentése szerint Pacerhan, a ezlnkinngi tartományi népi kormány elnöke, a leghatározottabban visszautasította azokat a koholmány okát, amelyeket A obysou arac-rikai -külügyminiszter az amerikai sajtóklubban január 20-án mondott beszédében Szinkiaugró! feltalált. A kínai forradalom ragyogó győző., mei és a Koumintang-reakciósok tökéletes veresége következtében az amerikai imperialisták súlyos vereséget szenvedtek Kínában. E hatalmas csapás súlya alatt Acheson azt az ostoba hazugságai találta ki, hogy a Szovjetunió „clözönli" Szinkiangot l’aw.rhan megállapitott-a, hogy az amerikai impprialisták szinkiang! cselszövései kudarcot vallottak. Mi; Szinkiang különböző nemzetiségű népe, nagyon jól tudjuk, hogy a Szovjetunió az elmúlt 82 év alatt eoha- sem követett el Kína szuverén jogaiba ütköző, vagy a kínai nép érdekeit sértő cselekményt. Sohasem tőrt be más országok területére és Szinkiang földjéből egy hüvelyknyit sem foglalt el — mopdoUa Paeerhun. — éti több, a Szovjetunió teljes mértékben tisz- ,(>tben tartja r.iás országok népeinek érdekeit és mélységes rökonszcnvve! és barátsággal viseltetik az elnyomott nemzetek iránt. Mindezek alapján az a véleményünk, hogy a Szovjetunióról várhatjuk elsősorban a világ békéjének megvédésé: és a Szovjetunió a mi igazi baráti szövetségesünk. Szinkiang 14 különböző nemtzti- s’éghez tartozó 5 millió 800 ezer ia- kosa nevében kijelentette, hogy Szinkiang elválaszthatatlan része a Kínai Népköztársaság területének. Az Új Kína-ügynökség cáfolata az United Press hazugságairól A TASZSZ jelenti Peklngbőt: Az Uj Kinn ügynökséget lejhnta'mszták a következők közlésére: Az Untled Press január 27-1 washingtoni keltezésű jelentése, ttnely- nek edatait — mint a jelentés rámutat — ,,az United Press diplomáciai utón szerezte mcga‘, olyan állításokat tartalmazott az úgynevezett „harbinl egyezményre“ és az úgynevezett „moszkvai egyezményre” vonatkozóan, ame.yek elejétől végig valótlanok. Igv például jelentették, bogy ,,a Szovjetunió engedélyt kap, hogy csapatait Mandzsúriában és Szlccsangban elhelyezze”, hogy „a kínai kommunista csapatok főparancsnokát a Szovjetunió, főparancsnokhelyettesét pedig a kínai kommunisták nevezik ki." Az amerikai imperialistáknak e*ek a kitalálásai, amelyeket az ügynökségek támogatnak, az amerikai impe rialisták ostobaságát bizonyítják és arról tanúskodnak, hogy kínai támadó politikájuk bukása felbőszítette őket. Vlke Cservenkov elvtárs a bolgár miniszterelnök pSok szavazás, kevés hizn lom“ Tovább inog a Bidaaft-kormány ! 'Az MT.I párisi jelentése szerint, •niután a francia nemzetgyűlés ked- íden délután majdnem megbuktatta a kormányt, végül is — a kormány- többség pártjai között lefolyt elkc- *erp<lptt alkudozások eredményeképpen ~ narjynehezen 301 szavazattal .Wl ellenéitnn az ötödik bizalmi sza>boí-i 0ft sarán bizalmat szavazott a kor. mdnynah. „Sok szavazás, kevés bizalom“ — állapították meg a képviselők a nemzetgyűlés folyosóin a keddi náp eredményeit mérlegelve. Párisi megf - gye.lők úgy vélik, hogy a nemzetgyűlés keddi napjának eseményei csak nehezebbé teszik a kormány helyzetét. Szófiai jelentés szerint szerdán délután három órakor nyitották meg a bolgár nemzetgyűlés második ren des ülésszakának első ülését. M'ufán a nemzetgyűlés egyperces néma lel- „ állással adózott Vasziíy Kolarov ellj hunyt miniszterelnök emlékének, dr. Mincso Najcsev, a nemzetgyűlés elnökségének elnöke felolvasta a Bolgár Kommunista Párt és az agrárszövetség parlamenti csoportjainak • ivaslatáí Víko Cservenk-ovnak, az eddigi minisztcrelnökhelyetlcsnelk miniszterelnökké való megválasztására, A nemzetgyűlés lelkes éljenzés és tap- közepette egyhangúlag választotta meg Víko Cservenkovot, az eddigi miniszterelnökhelyettest és a Bolgár Kommunista Párt titkárát miniszterelnökké. Megvn!n?-*áí'a után Vlko Cservenkov miniszterelnök ja vaslatot tett a nemzetgyűlésnek arra, hogy a január 19-én megválasztott kormány összetételét hagyja jóvá, azzal a változtatással, hogy ez akkori kormány négy miniszterelnök- helyettese helyett az ő kiválása folytán a bolgár kormánynak három mi- niszterelnökhclyettcs© legyen. A javaslatot ,a'nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta. Víko Cservenkov elvtárs, az új bolgár miniszterelnök 1900 augusztus 24-én született a pirdopi kerületben lévő Zlatica községben, szegény családból. 1919 óta tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Cservenkov hosszú éveken keresztül egyik legközelebbi munkatársa volt Georgi Diraitrovnak. A hitlerizmus elleni harcban szerzett érdemeiért a szovjet kormány a Lenin-érdcmrenddet tüntette ki. Ä Kommunista Párt politikája a béke politikája Megkezdődött a választási kampány Angliában követ' Londoni jelentés szerint Harry Polliit elvtárs, az Angol Kommunista Párt főtitkára nagy oikben ismerteti a Kommunista Párt politikáját. Anglia jelenlegi nehézségei — írja — abból a politikából fakadnak, amelyet a konzervatívok örökébe lépett „munkáspárt“ folytat. Ennek a politikának célja a kapitalista rendszer fenntartása cs Anglia gyarmati imperializmusának megóvására. Bevin és Churchill külpolitikája — folytatta Polliit — napról-napra súlyosbítja a harmadik világháború veszedelmét, amelyben Anglia az USA előre'olt és mcgvédhctetlen támaszpontja lenne. A Kommunista Párt politikája a béke politikája a következő kezteléscken alapszik: Munkabéremelés a nyereségek terhére, minden fontosabb Iparág és a földtulajdon államosítása, az atombomba eltiltása, a katonai kiadások 50 százalékos csökkentése, a maláji háború megszüntetése, az Atlanti Egyezmény visszautasítása, barátságos viszony létesités<e a Szovjetunióval, a népi demokráciákkal és a népi Kínával, végül pedig az ENSZ-nek mint a béke védelmét szolgáló nemzetközi in tézménynek erősítése. Befejezésül Polliit az amerikai csapatoknak azonnali visszahívását követeli Anglia területéről.
