Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-09 / 34. szám
DUNÁNTÚLI ßariftujai dolgoró páráitok levele fóaboni eivinrNitoz Szombaton nyílik meg a Munkásmozgalmi Intézet kiállítása A MESZHART és a íűtőház dolgozói megválasztották a küldötteket az országos sztahánovista tanácskozásra A megyei tanácskozás után Mindenkiben, aki résztvett a termelőszövetkezetek és gépállomások vasárnapi tanácskozásán, még ott zsonganak azok a felejthetetlen szavak, melyek a leghala- dottabb dolgozó parasztság képviselőinek ajkáról hangzottak el. Mindenkiben, mint egy hosszú időre szóló élmény él a vasárnapi tanácskozás, olyan élmény, ami sokáig erőt ad majd mindazoknak, akik resztvettek ezen a döntő jelentőségű tanácskozáson. Déldunántűlon ilyen rendkívüli fontosságú tanácskozása még nem volt a dolgozó parasztoknak. Érezték, tudták ezt maguk a küldöttek is. De azt ís tudták, hogy kinek köszönhetik azt, hogy ilyen döntő fontosságú értekezleten maguk választhatják meg jobb életük kialakításának küldötteit. Ennek az érzésének Kinczler Já- nosné, erdősmecskei küldött így adott kifejezést: „A múltban el a cm mertem volna képzelni, hogy egy ilyen egyszerű parasztasszony mint én, idejöjjön, és ennyi ember előtt, ilyen fontos dolgokban elmondja a véleményét. S hogy ez így van. ezt a nagy Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak köszönhetjük". De döntően megmutatkozott az is. termelőszövetkezeteink tagsága tudatában van annak is, hogy a Párt és Rákosi elvtárs iránytmu- taíása nélkül sötétben botorkáltak volna, s hogy a Párt, Rákosi elv- társ mutatta meg a helyes utat. Hitet tettek a megyei tanácskozások résztvevői vasárnap. Hitet tettek a Szovjetunió, Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mellett. De bizonyságtétel is volt a vasárnapi tanácskozás. Bebizonyosodot mindenekelőtt a megyei tanácskozásokon, hogy Déldunántűlon hatalmas fejlődésnek, virágzásnak indult a termelőszövetkezeti mozgalom. A küldöttek kivétel nélkül csoportjaik megerősödéséről számoltak be. Elmondták, hogy községükben nap- ról-napra nő az érdeklődés a csoport iránt a dolgozó parasztok körében s hogy alig telik hét, sőt nap, hogy újabb és újabb tagok ne kérnék fölvételüket. De beszámoltak arról is, hogy csaknem minden, vagy akár nyugodtan mondhatjuk — minden faluban fog’alkoznak a falu leghaladottabb dolgozó parasztjai a termelöcsoport megalakításának gondolatával. Ugyanakkor számos felszólaló támasztotta alá Rákosi elvtársnak azt a megállapítását, hogy a dolgozó parasztság a termelőcsoportokban „kivirult, új életre kelt". S bebizonyosodott a dolgozó parasztságnak erről az új életéről mindenek előtt az, hogy ez az élet szép. Ez az új, szép, nyugodt és biztos élet az egyik szülője annak, ami szintén teljes mértékben bebizonyosodott a tanácskozáson, hogy egy úflafta dolgozó parasztság van kialakulóban, sőt alakult már ki bizonyos mértékben a csoportokban. Mi jellemezte a múltban a dolgozó parasztokat? A teljes tudatlanság és érdektelenség- Úgy el voltak zárva a világtól, mintha minden egyes kisparaszti parcellát kínai-fal választott volna el egymástól és külvilágtól. A mindennapi kegyetlen robot, az örökös hajsza a megélhetésért, lekötötte minden gondolatukat, nem beszélve orról, hogy a kizsákmányoló rendszer mindent megtett ennek a sötétségnek fenntartására. A megyei tanácskozásokon bebh'- 2°nyosodott, hogy a dolgozó parasztság legjobbjai messze kitörtek ezekböl a szűk keretekből. Menyeire bebizonyosodott, hogy termelőszövetkezeteink parasztsága megértette az összefüggéseket a saját munkája és a nagy világ eseményei között. Kitágult a látóköre, kitágult egész Indonéziáig, Vietnámig, Burmáig. „Mi szerencsés helyzetben vagyunk — mondotta Mészáros Sándor, az illocskai ter- melőcsoport képviselője. — Vannak azonban olyanok, mint a francia, olasz dolgozók, mint a vietnamiak, akik fegyverrel, kemény sztrájkokkal küzdenek szabadságukért, az elnyomás ellen. És mi, amikor versenyben dolgozunk, igyekszünk nagyobb eredményekei elérni s ezáltal erősítjük a béke-1 frontot, akkor ezeknek a nehéz | helyzetben harcolóknak is segí- ;j tünk". Igen, újfajta dolgozó pa- lg rasztság mutatkozott be a megyei tanácskozásokon. Olyan parasztság mely egyenesítette gerincét mely aükotó erejének tudatára ébredt, mely bízik magában, mert tudja, hogy a munkásosztály vezetésével, segítségével minden célkitűzését meg tudja valósítani. Emlékezzünk o5ak vissza, nem is olyan régi, csak egy-két év előtti falusi gyűlésre. Bármiről is volt szó, a végén rendszerint panasznap vált belőle. A múltban, de még a felszabadulás után is jóidéig a dolgozó parasztoktól és az egyéni parasztoktól még ma is igen sok esetben csak sírást, panaszkodást lehetett és lehet hallani, hol indokoltan, hol indokolatlanul. Annál kevésbé lehetett hallani panaszkodást a megyei tanácsko- záscAon. A somogymegyei tanácskozáson ötvenhat felszólalás hangzott el és nagyszámban szóltak hozzá a beszámolóhoz a baranyai és tolnai tanácskozáson is a dolgozó parasztok, de egyetlen egy | olyan hozzászólás nem volt, amelyik sírásból, vagy panaszkodásból állott volna ki. Hozzájárult ehhez természetesen az is, hogy a termelőcsoportok — különösen a régi csoportok — tágjainak, nem igen lehet panaszkodni valójuk. Senki se gondolhatja azonban azt, hogy nekik nincsenek nehézségeik. Igenis vannak nehézségek. Csakhogy ez a dolgozó parasztság nem panaszkodik a nehézségekről, hanem megoldja a nehézségeket. Ha a maga erejéből nem megy, akkor segítséget kér az ,,idősebb testvértől", a munkás- osztálytól, de leküzdi az aka- ft dályt. A kizsákmányolástól félszaba- g dúlt dolgozó parasztság hatalmas S erejét lehetett érezni a tanácsko-1 záson, amely —• mint az a Szovjetunióban is bebizonyosodott — a munkásosztály vezetésével csodákra képes. Ugyanakkor olyan újfajta dolgozó parasztság mutatkozott be, melynek ez a csodákat alkotott szovjet parasztság a mintaképe, amely tudatosan azon az úton akar haladni, melyet aÁ Szovjetunió parasztsága járt. „A Szovjetunió diadalmas parasztságának útján akarunk tovább haladni" — mondta felszólalásában Kirad! György, Baranya egyik legnagyobb csoportjának, a majsi TSZCS-nek küldötte, „Példaképünknek tekintjük a szovjet kolhozokat" — mondotta Harmath Jenő, németkéri küldött. Ebben az öntudatra, alkotó erejére ébredt, a szovjet parasztokat miwtaképének tekintő dolgozó parasztságban hatalmasan elmélyült a munkás-paraszt szövetség tudata. És ez döntően megnyilvánult a vasárnapi tanácskozásokon. Alig volt felszólaló, aki ne hangsúlyozta volna, hogy tudatában van annak, hogy a munkásosztály segítsége tette lehetővé az eredményeiket. Döntően pedig hansúlyoz- iák a. felszólalók a gépállomások segítségét is, mint a munkásosztály J iSstáUn elvtárs nevével még fényesebb jövőre szavaz a szovjet nép A TASZSZ Iroda moszkvai jelentése szerint Sztálin az egész szovjet nép jelöltje — erről tanúskodik a távira tok özöne, amelyek ezekben a napokban a Szovjetúnió minden részéből érkeznek Moszkvába. Az egyszerű emberek miEiój — munkások, kolhozparasztok és értelmiség válás ztáseiött.i gyűléseiken elsőnek Sztátin nevét nevezik meg. A dolgozók mindenütt annak a forró kívánságuknak adnak kifejezést, hogy a nagy vezérre és tanítómesterre, Lenin halhatatlan ügyének továbbvi vöjére szavazhassanak. A moszkvai Elektrozavod sokezerfönyi munkása Sztálin elvtársat jelölte a Szovjetúnió Legfelső Tanácsba. A választási gyűléseken a kommunisták és a pártonkl- vüliek, munkások, mérnökök, technikusok, alkalmazottak és az ifjúság egy gondolatot éa egy érzést juttatott kifejezésre. „Naponta érezzük a nagy és bölcs Sztálin vezetését, Vezérünk fáradhatatlan gondoskodását a szocialista haza felvirágzásáról. Sztál’n élete és működése lelkesítő példa a munkás, osztály ügyéért, népünk és az egész emberiség boldogságáért folytatott harcra“ — mondták a felszólalók. Sztálingrád, a volgaj erőd is SrtáBnt jelölte elsőnek a Szovjetúnió Legfelső Tanácsába. A szónokok a hős város újjáépítésének sikereit hangoztatva, amelyre Sztálin állandóan nagy figyel, met és gondot fordít, • következőket mondották: — >fSztálin jelölésére szavazva, a ragyogó jelenre él a még fényesebb jövőre szavazunk. Sztálin lángelméjü vezetésével népünk magabiztosan halad a kommunizmus magaslatai felé Szovjet-Esztországban is nagy lendülettel folyik a választás előtti hadjárat. A taBini cellulózé és papirüzem dolgozói gyűlésének szónokai hangoztatták, az észt nép körében 7 évszázadon keresztül járt szájról-szájra a legenda arról, aki majd felszabadítja a népet s boldogságot hoz számára. A nagg Sztálin akaratából az éizt nép válláról egy szer tmlndenkorra lekerült az idegen és, a helyi járom. Néhány esztendő múlt csak el a fasiszta megszállás nehéz évei óta és Szovjet-Észt. ország napról-napra egyre jobban fei- virágzik. Sztálin atyai gondoskodással kíséri figyelemmel Szovjef-Esrlország sikeres gazdasági fejlődését. A szibériai falvak dolgozói is Sztálint nevezik meg jelöltjükként és telje« szívből hálát adnak a koibozrendszer megteremtőjének és szervezőjének, aki a parasztságot a jómódú és kulturált élet széles országújára vezette. A Szovjetunió Legfelső Tanács« —• figyelembe vére a dolgozók társadalmi szervezeteinek a Legfelső Tanács jelöltjeinek a kerületi választási bizottságoknál történő bejegyzése határidejének meghosszabbítására irányuló kívánságát, abból a célból, hogy a dolgozók minél szélesebb körben tarthassanak jelölő gyűléseket és körzeti választógyüléseket, meghosszabbította a jelöltek bejegyzésének határidejét és elrendelte, bogy a dolgozók társadalmi szervezetei ti a közűtetek, amelyek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába jelölteket állítanak, jelöltjeiket a megfelelő körzeti választási bizottságoknál legkésőbb február 20-ig, vagyis 20 nappal a választások előtt jegyezhessék be és a körzeti választást bizottságok • bejegyzett képviselőjelöltekről szóló adatokat legkésőbb a választások előtt 15 nappal, vagyis február 25-ig tegyék közzé. A hírhedt francia kémszolgálat szerepére derítenek fényt a vádlottak vallomásai a Rohiaieau-per második napján A PAP varsói jelentése szerint Ro- bineu és társai kémkedési perének második napján a bíróság folytatta Robineau fővádlóit kihallgatását. Ro bineau bevallotta,' hogy Lengyelországban kifejtett kémtevékenysége „támadó jellegű“ volt. Ezután Gaston Drouet vádlott kihall, gatisára került sor, aki szintén bevallotta bűnösségét. Elmondta, Bardet, a francia konzulátus alkonzulja értésére adta, hogy szüksége voln» adatokra a Slup- sik környékén elhelyezett szovjet csapatokra vonatkozóan és csak akkor hajlandó számára Franciaországba szóló vízumot, valamint német barátnője számára útlevelet kiadni, ha Drouet ezeket az adatokat megszerzi. Drouet ezután részletesen elmondta, milyen megbízásokat adott számára Bardet, akit főképpen a szovjet katonai egységek elhelyezése és ereje érdekelt. Mikor megkérdezte tőle, kinek van szjiksége erre a felvilágosításokra, Bardet ezt felelte: ,,A francia második irodának.“ Elmondta ezután, hogy Bardet utasítására lépett érintkezésbe Kurt Baumgaerten német állampolgárral, aki szintén kémtevékenységet fejtett ki. Ezután részletesen felsorolttá, milyen adatokat szolgáltatott Bardet- nek a lengyel földművelésről, rádióleadó állomásokról, repülőterekről, katonai intézményekről és katonai egységekről, majd részletesen felsorolta a kémeket, ' akikkel összeköttetésben volt A bíróság ezután áttért Kbmczak vádlott kihallgatására, aki elismerte, hogy adatokat szolgáltatott a francia kémszervezetnek katonai egységekről, A TASZSZ Iroda moszkvai jelentése szerint kedden nyílt meg az ENSZ gazdasági és társadalmi tanácsának tizedik ülésszaka. A* ülés kezdetén Carapkin, a Szovjetunió képviselője javaslatot terjesztett elő a Kuomintang képviselőjének kizárásáról a gazdasági és társadat* mi tanácsból. A Szovjetunió javaslatát támogatták Lengyelország és Csehszlovákia küldöttei is. Mivel a Szovjetunió javaslatát a tanács tagjainak többsége, élén az Egyesült Államok képviselőjével, elutasította, a szovjet kültengeri kikötőkről, áüami hivatalok működéséről, ipartelepek termelés' eredményeiről. Beismerte, hogy híven teljesítette mindazokat az utasításokat, amelyeket Bardettől, majd később Ro- bineau tói kapott Tudta, hogy Bardet — bár hivatalosan francia alkonznl — valójában kém és mint lengyel állampolgár tudta, milyen jelentősége van az általa szolgák tatot* adatoknak. döttség elhagyta ax ülést, bejelentve, hogy addig nem vess részt a gazdasági és társadalmi tanács munkájában, amíg a tanácsból ki nem zárják a Kuomintang-csoport képviselőjét. A Szovjetunió nem ismeri el törvényesnek a tanács egyetlen olyan határozatát sem, amelyet a Koumin- tang-küldött részvételével hoz. Csehszlovákia és Lengyelország küldöttei szintén megtagadták, hogy. résztvegyenek a gazdasági és társadalmi tanács munkájában és elhagyták az üléstermet. & Szovjeiiiió, Lengyelország ás Csehszlovákia hüliHei elhagyták az EHSZ gazdasági ás társadalmi tanácsának iiiását legfontosabb támogatását a politikai vezetés és irányítás mellett. Mindezeken felül bebizonyosodott az is a vasárnapi megyei értekezleteken, hogy termelőcsoportjaink tagsága megértette, hogy melyek a legdöntőbb feladatok termelőcsoportjaink további fejlesztése terén. Számos hozzászóló hangsúlyozta ki a termésátlag emelésének, mint legdöntőbb feladatnak a fontosságát- Bizonyossá vált a tanácskozás nyomán az is, bogy termelős'zövetkezeteink nagyrészénél megértik most már a munkaegységgel való számolás, a végzett munka arányában való osztozkodás hatalmas jelentőségét. „Rájöttünk, hogy a lusták kardoskodnak az egyenlő osztozkodás mellett" — mondotta Mészáros Pálné lippói üzemi párttitkár „Ma már nem tudnánk meglenni munkaegység rJlkül" - fejezte ki röviden véleményét a gerjeni csoport küldötte. Es a tanácskozás hatalmas mértékben elősegítette, hogy rövidesen egyetlen olyan csoportunk se legyen, amelyiket az „egyeniősdi" bomlasztana. Döntő jelentőségűnek kell neveznünk az értekezletet a nők és az ifjúság bevonása szempontjából, bebizonyosodott az is, hogy a küldöttek megértették a földbe- vitel körül mutatkozó elhajlások felszámolásának szükségességét. Számítunk arra is, hogy rövidesen megszűnik az a több helyen mutatkozó irányzat, hogy túlzott mértékben akarják igénybe venni az állami támogatást és követésre talál a kistormásiak és a nagynyárádiak példába, akik, amit lehetett, saját erejükből építettek fel. Megmutatkozott a megyei értekezleten az is: temelőszövetkezeteink tagságában egyre jobban tudatosul, hogy csoportjainkat csak a kulákok ellen vívott kemény harcok árán építhetjük, s hogy ezért fokozott éberségre van szükség a kulákok támadásaival szemben. De mindenek fölött megmutatkozott az is, hogy csoportjaink egyre inkább megértik, hogy mind a feladatok megoldásához, mind a ku- lákok elleni eredményes harchoz elengedhetetlenül szükséges az orős üzemi pártszervezet kiépítése, mely motorja lesz a fejlődésnek, mely irányítani fogja a csoport munkáját, harcát egyaránt Hatalmas, szinte felmérhetetlen a megyei tanácskozások jelentősége. Eredményei hosszú időn keresztül viszik előre Pártunk parasztpolitikáját, munkánkat melynek célja boldog, szép életet teremteni dolgozó parasztságunk számára.
