Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-08 / 33. szám

1939 FEBRUÁE $

MS PL Ö

5

Áz építőipari műszaki értelmiség tudja,

hegy csők a Párt segítségével oldhatja meg feladatait

feladatok Tárnak az ötéves

a műszaki értelmiségre.

?r*sr

tervbe»

Ezeket ft feladatokat csak akkor tudja megoldani, ha arankáját üzeme valamennyi dolgozója támogatja El- eőscuba.a a pártszervezet támogatására van szüksége, mert csak a pí rt Kserveaet képes lendületes munkára serkenteni a műszaki dolgozókat és egyúttal eloszlatni minden olyan káros nézetet, amely akár a. müczakiaik munkájának lebecsülésével, akár az értoámisógtftl való idegenkedéssel, bizalmatlansággal akadályozhatná eredmény*» munkájukat.

A pécsi Magasépítési STV párt- ■servezete ezért fordult különös gonddal a műszaki dolgozók kérdése fsáé, Nemrég dakxdt mag as üzemi makszervexsten Mill a műszakiak ssaktnal csoportja. Ex a oao- port (tok*í tesz azért, hogy tagjainál, megismertesse és megszerettesse a ráfttk véré feladatokat

álapM fa értéit ©s »eghaszé. lésMBkea vitatják meg a napi föladatokat, de az építönraokában kitáruló e&ále» perspektivákst is. A pártazervezst egyik vezetőségi tagja mindig résstves* ezeken * megbeszéléseken és eagft a műszakiaknak mog^alální fa njégerűsítwii azt az irányvonalat, smríy a feladatok tömkelegében is egyenes úton vezet minden dolgossót

Igen nagy- eegftságet jelent a pártszervezetnek az, hogy a műszaki dolgozók között « kommunisták lendületet adnak a munkának, üzeméire* példa adásukkal, awaiőirranká- jukkai. Právii* Béla építésvezető elvtárs például, mint népnevelő is a legjobbak közé tartozik. A arankáiban fe jé példát mutat Egyszerre nyolc munkahelyen vezeti nz építke- izósekc*.

I — De ha aeßfesdy fess rd — mondja — többet ti vöUalok. És azt [hiszen, nemsokára szükség le*» ezre, iwcvt koreaen vagyunk, s* épftkezé- j®ek száma és mérete pedig egyre nő.

Nem marad el mögötte Miseid La- fos építésvezető e'vtárs sora, de ugyanígy példát mutatva, névéivé, JteÜcesfbve dolgozik Hiríh György pnmkaverwáS elv társ, akit nemrég vett frá a tsgjelüfték közé a párt- pmrveze*.

A Hommvtaieta műmki dclgo- pók kiváló Biankája mély hatást fgakanl a pártorkirrtlNckre ix Yaa- B&k ugyan még köztük, akik nem látnak teljesen tisztán, Ingadoznak fa nem hiszwcfc. a jövőben, de egyre többen vsának mák, »kiket & pattok» esoetailSt*. lendület« magával"St** ifin«« pártonkfvfffl épftűs- yewetfi, annsBeK, hegy Sdválóau látja pl munkáját, már lelke« nópnerrelő- Mtu>kát la végeid Ennek legjobb bi- wnyítéka, hogy azokoa a munkahelyeken, amelyeket ft vezet, egyre pzélesebb évdiái <ts egyéni verseng - sés és egrire több munkás ár tí ki- facgttslá eredményeket

A kcdramonisiák pőMjumciíatáirjí gyflzt» meg Johkn Ferencet is — *M »«még még önálló kismester ■™olt — arról, hogy m. egész ország felemeifaót csak Így, szocialista munkával érhetjük el, sem pedig az erftk elaprózódásával, a magá n tulaj- dorten alap a'é anauebikus munkával. Arról )s meggyőződő It, hogy éppen ezért & saját egyéni boldogulás te így biztosabb, így érvényesítheti legjobban tehetségét, Bögri László nor- msraórővel együtt ft dolgozott ki egy olyan újsierá táblázatos megoldást, amelynek segítségével a teljesítmé- wgefcet és <a építkezésben elért eredményeket a réginél világosabban és pontosabban, amellett kevesebb maikéval lehet kimutat,d.

Ab rgésx Víilknlaina5í *z ezévi építkezésekre szélé terv mftsr nincs meg. Be ott, ahol már terv szerint dolgoznak, a vállalat műszaki dolgozói a lehető legapróbb részletekig felbontották a tervet és vállalták, hogy »mißt a következő tervek érkeznek, azonnal, a'legrövidebb időn belül azokat is felbontják munkacsoportokig és egyénekig. Most dolgoznak annak a megszervezésén is. hogy a szellemi dolgozók hogyan versenyezhetnének egymással és egyéni tervükkel A legutóbbi értekezleten hat ár óvták el a komplex-brigádok mielőbbi megszervezését is. A komplex-brigádokba» a műszakiak a

logjobb munkásokkal együtt kutatják majd fel és szüntetik meg a, szűk keresztmetszeteket.

A pártszervezet ott áü minden kezdeményezés ' mellett, segiti és bátorítja a műszaki dolgozókat. Segít abban, hogy saját munkájukat akadálytalanul végezhessék és abban is, hogy a hosszú időn át tőkéseknek és a tőké« rends®«*- (szolgálatában végzett munkából visszamaradt ferde nézeteket megszüntessék. De segít még más módon is. A tehetséges munkásfiatalok, közűi egyre többen kerülnek ki, akik. elsajátítják a műszaki képzettséget. Ma már minden műszaki dolgozó mellé jut néhány ilyen fiatal mérnök, építés - és munkavezetője! ÖK, akik a vállalatnál elsajátítják munkájuk gyakorlati részét is. Ma még oktatni, tanítani keil őket, de ezfvason vállalják ezt is a műszaki dolgozók, mart a fiatéi műszaki gárda felnőve

nem feleslegessé tavzi, • hanem meg

könnyíti az „öregek“1 munkáját.

Éppen a* építőipar Körűt

zajlottak le Pécsett a közelmúltban bünperek. A kapitalista gondol kozásmódot jellemző péuzhsjhászás- ból, a „könnyű élet“ utáni vágyból, hanyagságból, lelkiiftmeretleneégbő! eredtek azok a nép áüamát súlyosan megkárosító visszaélések, amelyeke: a nép bírósága keményen megtorolt. A pártszervezet és vele a haladó gondolkozásul műszaki dolgozók most azért küzdenekr hogy ez többé ne történhessen meg, hogy valamennyi műszaki dolgozó becsületesen, lelkiismeretesen, feladatait és felelősségét ismerve végezze munkáját. Nem könnyű küzdelem ea, de máris komoly eredmények mutatkoznak. Es esek a* eredmények még nőni fognak, mert erre az ötéves terv végrehajtásában, a ezocializmus építésében szükség van.

I világ legdenMratikusaíJb választási

rfe úpM&sdto vcwfjO.a láh-f&léhat

Hegy <t»ff rám ez «

sok 'szék Itt. Mintha csúf ol ód n ónál: velem.

Pedig ők U szomorúak, ők is úgy várják, hogy a lépcső megroppanjon, hogy sok, szapora láb siessen föl ide hozzánk, hogy egészen elfoglaljanak engem, elf oglaíják a székeket ét végre hall. juk közelről a hangjukat.

Tutnpdcnképpan becsaptak bennünket, ügyárát amikor az Újító Kiállítást megnyitották, azt mondták az elvtársak, hogy murám üzem, minden csoport Idejön az újító szobába, és itt megvitatják, mit láttái a Mállltásem, mit tudnak hasznosítani az üzemben niBuk. Ml nagyon pórink okét, feszülten figyeltünk minden zajra. HntlanL bog Unt beszélgetnek,

jak a cipők csc-rszántáséi, hátijuk, hogy Solton fürtnek.

— Alién várfok, hagg f eljöttnek — szói bele panaszosan a hosszá széksorok egyik tagja.

— &s nem jön senki... — reccsen rá

aggét a rádióasztalka.

' Szombaton azért voltak ttt. Milyen jó vitát csináltak a mohácsi Magasépítési NV-sek Is szól vékony hangján a rádió zsinórja. A piros zászló a farion a ■loplanásokra emlékszik, az a hosszú pad meg az első sorban a Komlói Erőműre

— De nem jöttek fő! hozzánk a mecseks-a- boícxi bányászok se, meg a Mestrits garázsból se, pedig mennyi érdekeset látlak lent, ami

i szakmájukba vág, csak elmentek — sóhajt a terem tapétáé fala.

A* ablakon végigcsap- kod az eső, mintha sírna, olyan a hangja Is, «mikor megszólal:

—* És aztán o vasutasok, a pályamesteri szaktanfolyam'! Azok talán szebben bántak cl veri önki Pedig nem f* egy újítás van ott lent, ami hozzájuk tartozik.

— Pszt, hallgassatok — dőrmög nagyot az ajtó. — Most megint jöttek sokán.

Lemezt tesznek főU, vidáman szól az induló,

lent ragyog az egész terem, halk zsibongás, jókedvű hangok szűrődnek át. Eltelik vagy fél. \ óra. S a lépcsőn csak ] nem jön senki. Nem jöttél: cl a pécsváradi gép- őllomásiak se az Újító Kiállítás felső termébe, hogy tapasztalatcserére összeüljenek, hogy megbeszéljék a látottakat, hogy frissen mindaz kijöjjön, ami hasznos lenne az üzemben, ami könnyebbé, jobbá, termelékenyebbé tenné a munkát.

— Majd holnap ... holnap biztos feljönnek rá elvtársak —- vigasztalja a szikeket, rádiót villanyt, zászlót a mintás fal.

Es a Zsolnaygyáriak, dohánygyár, bőrgyár, meg a többiek. Nagyivá, nyak, Szászvár, Ko^sz- mű is sorolhatnánk tovább, akik majd cirxt án jönnek, biztos felkeresik az újító szobát, biztos, erős szavakkal kizavarják a csendet és vitájukkal is építik, segítik a Kiállítás célját, a tapasz talatcserét.

A- «zovjdt «»berek néhány bÄt múlva választják legjobb fi »kai. és leányaikat az ország legfőbb áHamkiva- tali szervébe, a Legfelsőbb Tanácsba. A választásokról szóló rendelet minden sor* biztosítja a mrp szabad akaratának megnyilvánulását.

A Szovjetunió Alkotmánya alapján és a választási rendelet ér-elmében a Legfelső Tanács tagjainak választása általános egyenlő és titkos szavazás útján történik. Minden IS évet betöltő üt szovjet embernek nemre, fajra, vallásra, nemzette égre, műveltségre, származásra és vagyoni helyzetére való megkülönböztet ét fá függetlenül, jogába van réaátvenid a választáson.

Ugyanakkor ssindea 23. évet betöltött szovjet polgárt beválasztba:nak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagjai közé. A választási rendszer biztosítja a szovjet emberek részére, hogy aktívan vegyék ki részűket a válasaítási kampányban. Mindez csak * szocializmus országában lehetséges.

A nagy Sztálin 1937 december 114 beszédében rámutatott a Sovjet-unáó és. a taapétsülsta országot választási rendszerében fermAKó éles különbségekre: „Általános ▼ ál asztátok vannak egyes demokratfkasnak nereziert tani. Ijaifaia országokban fa. De a válnoz- fásek. m a kapitalistáik, a íöldesunak, bankárok és a kepftalizmca egyéb cápáinak a vST«-:Klókra gyakorolt nyomása alatt folynak j*.“

„Nálunk — mosidbtfta Srtá&s nincsenek sem kapitalisták, sem földbirtokosok, tehát nem gyakorolhatnak nyomást a vagyonos osztályok a m- gyonialanokra. Náluk n választások a munkások, parasztok és értelmiségiek együttműködésének légkörében e kölcsönös bizalom — mondhatnánk — a kölcsönös barátság körülményei közt folynak le, mert nálunk nincsenek ka- piiatisriák, nincsenek ISldbiríokoaok, nincs kizsákmányolás és így senkinek sem áll érdekében nyomási gyakorolni c népre, hogy meghamisítsa akaratát"

A szovjet választási r.rmszar gyökerében különbözik * borzsoá államok választási rendszerétől, Éppúgy, ahojiy a szovjött társadalmi és állami rend különbözik a kapitalista rcndszcriőL, A Szovjehmíóbt-a valóban «aabadoK és dómokra tikosak * választások. A szovjet választási törvény éberen őrködik a szovjet polgárok joffsí é* szabadságai fdeatl

Jláriri — mondj* a rendelet 109. 5-* — aki erőszak, csalás, fenyegeTés. mgy rnegyeeztegetís útján megskrtida- lyo-zza. a Szovjetmló Mnwdyflc polgárát vátnsztási éa váUszííbAtóságf jogának gyakorlásában, »EabndsAjAnsk; két évig terjedő elvevatiéoívat léinlja- tend».A Legfelsőbb Tanács ísjgjal meaJ'-A- lasztáoázutk któiainuu; politikai jelenlÄ- »égő van a «Krvjet emborek élefébcrv A rx*rrjt4 nép mgy lcfl;«*déssd fcfe ez ül az új válasitáítrn, A tömegek tárt. fertthsjta'aoal követik * »vvgy Boise* vtk Pártot és forrón szerzterit veísá* rüJoet, Sr^táJi-nt, u kcmmtmrzmns felé vecelő Útcn.

EQY LEVÉL NYOMÁBAN

üzemre gondol, a mázol ómflbelyre,

pecscnyóstálak, tányérok, bögrék, cuk- rosdobozok hosszú soyára, a mimikájára, melyet örömmel végez.

„Többiermelés a békéért!" hallotta szíini'jaiamszor az üzemben. Ott volt a felírat is « falon. Hogy tudna ő tóbbet termelni? Hiszen hosszú évek sora óta végzi a megszokott munkái, mártogafcja a csonl'.színű porccllánba a cukrosdobozokat és soha nem tud e£y bizonyos mennyiségnél többet termelni, a száztíz százalékot nem tudja sohasem feljebbvinni.

„Ha többet tudok termelni, a pékét védem vele!" — ez motoszkált á fejében, amikor a kilyukasztotit deszkát odahelyezte a munkapadjára.

Erről ezt írja most:

„Olyan egyszerű volt az egész! Csak azt nem fudom, hogy miért nem főttem rá már előbb. A nyélen lévő csengő- szigelclőket nem kell azóta kézben tartani, míg megszárad rajta a máz. Egyszerűen a kihírt deszkalapra helyezem és ott hagyom megszáradni. Ezzel az új munkamódszerrel minden szigetelőnél négy másodpercet nye- nyekf'

is nagy ériéknek számítanak. Ezt tudják ők is valamennyien mert az új módszerrel az eddigi1 110 százalék helyett 102-t érnek el.

Kokas Lászlőné 82 százalékkal emelte a teljesítményét. Legelőször Sztálin elvóárs születésnapján csinálta így a munkáját de azt nem írja le.

A baranyai gépé!tamások közül

elsőnek Mágocson tartottak rmmlta- módszerátadási értekezletet. Erre a megbeszélésre Jégil Jrikaäiot, a pécsváradi gépállomás éhmxnkás trakto- ristáját hívták meg a mágocslák.

JégH Jakab’ egyszerű szavakkal mondja el, hogy milyen munkamódszerrel érte el erectoényeit A beszámolót nagy figyelemmel kísérik a mágocsi traktorosok. Kissé elöre- bajolva ütaok a szélien és szorgalmaseu jogyzetelnrik. Az elöttdás alatt sofeszor féthíeagzfir as eössríerő moraj és helyeselve bólogatnak Jégil elvtársnak.

Sotiasem hagyta, hogy a kisebb hibák elhefetmssScodjcmak — meséli — és ezzel elérte, lrogy állandóan üzemben tudta tartani a gépét Ezzel kapcsolatos volt az üzemanyag- fogyasztás tegjmfaimáHsabbra való csökicent&ye. .Tó credményt’ihez hozzájárult az is, hogy a szárítás alatt kevés voH az üres járata, aazdt jó immlraszervezéssel ért eL

Kissé lassan trxhilt meg « ík>uzá- szólás a beszámolás után. Pedig mín- denkinék volt problémája, megbeszélik valója. Az első hozzászóló,

& nsásiiiSpmefc

ügy mondja hozzá, adná rÜo&y akkor tette a műszak végért ével.

— Ezt éried és n békéért tettem drága Sztálin elvtársi

Mielőtt visszahajol a levélpaptrr körülnéz a barátságos kis Inkáíbnt Habos függöny, fehér bútorok, mit* kátli, rádió, kedve* képek a felei szép szőnyegek. .. íntnd-rnmd a b<! kés építőmtmika eredménye.

Keze újra járni kezd, a toli ójr perceg,

_ , . , tőlünk elvenni! El

„fcZt 8í3rPR írtgylik, ezért acsm ' ———— kodnak ránk! Fáj a

imperialistáknak, hogy mi békébe termelünk, .hogy szép, jó jövőt, szódé lizmust építünk, hogy függetlenít günkért ha kell harcbaszállunk bárk: vei szemben is! Nem engedjük! Nn hagyjuk elrabolni azt, ami c legdre gább, a szabadságot, a függetlenségei Megvéd jük a békefront reánk er,

szakaszát

„A harc sikerülni fog!44 •— ragyo fel tekintete. — „Azért, mert c bt ke1 nemcsak én, fianem tíz és szál milliók, a világ dolgozói valamenny en akarják! Azért, meri ezt a harct a Szovjetunióval ez élen, a mi szert tett Sztálin elvtársunk vezeti!1'

A levelet borítékba zárja. Most lyogva olvassa raj fa a 'felírató! és nevét. „Dolgozók írják“ mellette K< kas Lászlóné Zsolnay-gyári dolgoz A itváj bejut a szerkesztőségbe, íe dolgozzák, a lapba kerül, hogy hí des sc Kokas Lászlóné és a többi in: gy ár dolgozó elszánj békeara (agáit I

s,

ook magyar dolgozóval együtt i én is békét akarok!4 í

A botük kissé hajlottak, elgömbö- iyítetii «Eárakfoaá. öseoeicapesolódva mégis baíárororton hirdetik a fehér pepire« aairwlk ajka rátáit, aki gondosam. sr.rrrte egyenként rajzolta meg ők®L „Békét akarok!4' —• veti oda a papírra Kokas Lászlóné a pécsi Zsol- nay-gyár dolgozója. Ennyi a kimondott tosét, kimondott akarat Ennyi oz, amit letr Koka'wé. Amit rtiáaía gondol »art már nem veti pari Ima, ttjjal nem tudják követni a szá- gnttfé gondolatokat.

nehéz, nfélyzúgású oSlTH ... imaganiban úszó acél- . madarak, süvítő bombák, ősszrsosnló házak, menekülő emberek, kifosztott otwhonok, füstös falak, vézna gyerekek, nyomorultak, nincs tel enség, a háború ezernyi borzalma ..,

Béke... Újjáépült gazdag ország, vidám elégedett dolgozók, életerős ifjú nemzedék, nap sugaras munkásla- kások, öröm, nyugalom, szórakozás szép élet, boldog jövő, megvalósuló tervek...

Ez szép .. . Ezért érdemes dolgozni — fűzi tovább gondolatait és a toll újra percenni kezd a fehér papíron. ,,A békéért én is harcolni fogok, mert a háború nyomort, pusztulást jelent, a béke megelégedett boldog emberek millióit".

Harcolni? De hogyan? A magában fellőtt kérdésre rögtön válaszol. Az

^apMztafaíe$£.P£ a g-ípáflMiáj&éi

ofäXi-aiSi ÍA.-IY w UÍ. \j

ségrrft maid Wurmner István, Jankó Lajos, Hucfcer János, Szabó János, Bozsoky Ferenc, Bárnyas Gyula' tank.torosok teranck fel kóidésekat.

— Te bo-gy estnáttaíl a* üzern- anyagíogyasztás esőlílrsntését, — fgy az együk.

— Hegy csín ál látók meg, hogy osöEtí.cntoni tódtAWk ax örerdárato*

— vág közbe a laásrfk.

— Milyen módsíKrrt aBraiirtaxtataJÉ a HaparraRák szántúsárJH, repül « harmsadiEc kórdin.

Röplkődncit ti 3su'v'lririíeJ<rsé»i*, hiüh asavcfc. Jógii saaktArs alig tud íe* leírd a nek kétxlósre. De nem hagyja »vikl abba, ha nem válaszol a kőr- dósre, újból feltcasít TiKhrl íűz&.t- nak mind m it Ertbeeő is, mert t i- viasz! munkájukat akarják jtUjhS XcxzrA- Ok te jcfohna meg akm-JáS állni a helyűiké* nz éíköveikezendS időben a cspporV-koáL •

UfxrsbBs&x letkes hsmgutetlx?n folyik tovább az értekezlet A kezdeti „visszavonulást" előretörés vídtja fel. A fórfidobtózóken kívül Molnár Erzsébet trabtorisfa leány is íelszólaL Ige®, mert » női traktorosok te behdeapcsolódnak a gí.vM’o- más probléimáiba, ők te magukéwdt érrzffl: a traktor o?;nt, ők te tazmteú .-Jcaraak, hogy a jövőben a rmaiká- baa még jobban megáhjík a helyüket

A rnmitearniVxsneTát'BfláM éríeísezíií

meghosta c maga e-eitményét Jó kezdeményessóse ez a baranyai aU központaak. így r. jó eredmények, s követendő példák felszírrra jönnek és azoCrat átadják a többi dolgutóhy1 n ak te. ,

As eredrrí&nyefc mcEH:t RJonbrJO vannak hibák te, «műket a. Jövőbe» az értei'.vzleten kd kell Javffenl. Kfa . hány trafetórlsta nem rrvá!yedt el Irellőkóppen a snaikkérdásekben fa nem fejtette ki ajtókat részletesen, mert nem készültek fel knü<2rórr>o* az értek-z! ötre. Ha católost a hü- nyosságrAcn* a jöviitxra kijavítják, a következő értdtaez'efefc: még jobb eredményt hoznak.

Egyre emelkedik az újító nők száma

A dől goró nők egyre fokozódó mftí*

tőkben Laposai ódnak be a versorry- mozgalomba, 200-as én 300-as brigádokat alakítanak, napi ól-napra tű’t

szárnyalják saját Sérvük«*. Ugyanekkor az újbóme-jtf aíombsa te egyne te- vőkenyebb részt résznek. így például

|Bencde-k. Pkláné, az Ellő . Magyar Gyapjumosóban javasolja, hogy a M- rmsszöveitek feik’ésrftfaóaél egyes mü- , vele.'eket, amelyeket a múltban ikiézi- varrással végeztek, most végezzék «I

• varrógéppel. Eljárásával végeukioft 38 ' fori»! megtakar! ást érnek eb Hanner [Lajosné, az. Első Mrgyar Cérnagyár I fonónője e fonódéi litílidék oszA• iyozí'úval biztc'sí'lo.'ía a nemesebb' , Jhulládéi.anyagéi'-, ffclhaszná’ásál is így ‘jelea:<>ó nicg'iakaritásf ér el.