Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-07 / 32. szám

*8SC «SRTWÍS 7 NAPLÓ h // Még 02 eddiginél is jobb munkával háláljuk meg" Vasutasok és postások beszélnek fizetésemelésükről Egy k&tei a köralkalmazottak fl- kiíroényrendezése után megjelent a Magyar Népköztársaság tníníszier- hanácsámk a randelete az áflamvas- uti és postai dolgozók fizetésének a tendezésérői. Hétfőn délelőtt a pécsi vastSíálki- más területén több röpgyűlésen is­mertették a rendelet részleteit -a dolgozókkal, akik osztatlan öröm­mel és hatalmas lelkesedéssel fo­gadták a rendelkezést. A fizetésren­dezés Jég főként az eddig alacsony fizetésűeket és a fizikai dolgozókat juttatja előnyösebb helyzetbe, A vas fi ti pályaffeantarfás ®aztn- tesinűhelyében dolgozik az éhmmlkás Bánki Lajos csoportvezető elvtáss. — Kettős öröan számomra <jse a Bzetésrendcaé« — mondja. — Elgy- Bészt, mert engem Is és a családo­mat Is érint és másrészt azért, rmcrt kommunista vagyok és a fizetés- rendezés engem is igazolt, amikor népnmeJömunk.ávcd igyekeztem'.meg­értetni a politikailag még képr.etle- nebbekkel, hogy igenis ér dev uns jól lés jobban dolgozni, mert a nép álla­mában nem maradhat el a munka megbecsülése. Bánki elvtárs nem maradt le a példamutatásban sem. A sztálini műszakban 1.156 százalékon ered­ményt ért el, de a felesége aem ma­radt Ic a férje mögött, mert. ő meg a dohánygyárban -lett élmunkás. Bánld elrvtárs fizetése 510 forint­ról most 900 forint fölé emeUzedett, de így emelkedett a többiek fizetése is. Ma egy új felajánlás született a műhelyben: az eddigi két kétszázas brigádhoz még hármat alakítanak. Ha valakinek a város délnyugati részében elromlik a telefona és ezt a 03-on bejelenti, akkor csoporí jával megjelenik Mohácsi Imre. Mohácsi Imre II. o. üzemi aRíszt. Eddigi fizetése 287 forint volt, ehhez jött 90 forint üzemi jutalék, 36 fo­rint családi pótlék, 45 forint lakbér- segély. Most 365 forint az alapfize­tése, tebesítiményi pótléka 185 forint családi pótléka 36, lakbérsegélye 45 forint Fizetése 128 forinttal emel­kedett. — De e* mk szársilMlék teljesítményre szól — jegyzi meg Mohácsi elvtárs.— Ahány százalék­kal többet teljesít az ember, a fize­tésének annyi százalékával kap töb­bet Ez a bérezés serkenti a munka- versenyt. Most már valamennyien egyéni versenybe lépünk, én is ver­senybe. indulok az eddigi 129 száza­lékom növelésére. Eddig csak 287 forintot keresett Tóth Nándor, a vasúti raktár cso­portvezetője. Ezentúl 620 forintot keres. — Tudtuk, hogy a fizetésrendezés bekövetkezik — mondja — hiszen ezt a növekvő termelési eredmények hozták. A raktár- előtti vagónok sorából hozzák és a másik vagónsorba vi­szik az anyagot. A röpgyűlés óta még vidámabban dolgoznak a rak­táriak. Harmath István élőmunkáé táv- irdarnunkás, órabéres. Eddig 294 fo­rint volt az alapfizetése, most 474 forint és ehhez még annyi százalék, amennyivel többet teljesít, úgy hogy könnyen felmehet 800 forintra. — Nagyon hálásak vagyunk a Pártnak az újabb segítségért — mondja Hanmath élvtárs. Á minisztertanács rendeseié­ben még fokozatosabban érvé­nyesül a munka megbecsülése, bár eddig is sokminden történt már ezen a téren. Például én is az élnwnkás- házban lakom és bár nem ma köl­töztünk oda, de még mindig nem tudunk betelni az új, napfényes, egészséges lakással. — Most már szervezzük az egyéni versenyt és már kötjük a verseny- szerződésket, megnöveljük a teljesít­ményt és ezzel még szebb, még ott­honosabb lesz a lakásom is, ott az élmunkásházbam. A vasút és posta dolgozói az ed­diginél is jobb munkára váltják át a lelkesedést és az örömet. Ahol jót végrehajtották a Párt határozatát, ott 108 százalékra teljesítette az üzem januári előirányzatát ' Az ötéves terv indulásának nap­ján röpgyűlés volt a pó-csi Sopiana nagycsarnokában. A nnj'inkaversenyt rúgó, lelkes tapssai határozták el. ,0 regek, fiatalok iswnarkedlek a ■terweL Húszaid értekezleten meg­vitatták, műhelyértek' »leien, _ röp- gyülésen, részletesen megbeszélték a tervfclbontás lényegét, a gyakorlat­ba való átvitelét. Az olajos gépek, munkapadok fölé p műszaki osztály Teslái tervtáb- tóesk&kat helyeztek cl és erre veze­tik fal a dolgozók 'Dieti teljesítését. A napi teljesítményráket pedig na­ponta bevezetik . os tervkönyvees- kékbe. Szívesen vor-etik, mert hű képet ad elvégzett munkájukról, lát­ják, hogy mennyim haladnak a ter­meléssel, hány nappal teljesítik előbb negyedévi elő­err. ötéves terv eh 15 irányzatát. A másik, am.it szeretnek a So- piana dolgozói, la műhelyekben el­helyezett hátain kis táblák,. rajta a legjobb eredmétí.yt elérő munkások (nevel, a -végzett munka százalék- lértéJse és az érié kifizetett bér. Egyszóval a tervfelbontás óta, a Párt és a szakr.izervezet és az üzem- vezetőség jó 'munkája folytán az egyéni munfcarrerseny hatalmas len­dületet vett. A népnevelők jól dol­goztak, mert a tervielbontás óta az egyéni versenyzők száma 54-ről 148-ra emefliídett és ez a szám ál­landóan nő n termeléssel és a ter- meléfcenyeégíijel egyetemben csak egy 'adat: a Sopföna öntödéje a tervíel- bontás óta az azelőtti 40—42 tonna öntöttvas helyett 78 tonnát termel ki egy hónapban. Az egész) üzemben már 20—25 sztahánwTsia dolgozik, akik kétszáz ‘százalékon, felül teljestlenek. Sorra alakulnak meg a kétszázas brigádok. Pártunk Központi Vezetőségélek h atározati ara eddig öt kétszázam brigád alakúit. Kettő ad öntödében, kettő a lakato­soknál, <!>gy pedig az esztergályosok­nál. Megalakulásukkal egyidőber megindult a brigádok közli neme: versengés te. Versenyre hívják ki egymágt a 250 százalék mielőbb eléréséi?«­IIö^V ilyen széP ere(*ményeket ér­tek el bogy M. üzem a januári elő irányzatot 108 százalékra teljesítette -ibhóz nagvbán hozzájárult a műsza- ki értahmséíT segmége is. Egy-eW műszaki értelTnisegi vállalta az tize- mi brigádok patronálását és január, hnn «0 komplex brigád alakult a wJSkSA műszaki értemiségiok dolgozókat, szakis- r, :Vl j f ,ának, a hibás rajzokat SSS&» . 6%» aapiót, állandóan foglalkoznak ve­lük. Meglátták azt is, hogy a jó munkavitel érdekében milyen döntő szerepe van a zavartalan anyagellá­tásnak. A vállalatvezetííséggel arra vették az irányt, hogy fennakadás ue álljon bo sehol sem. Különösen a szírhánovisták rendszeres anyagellá­tását tartották szejnelött és a szer- számellátás terén mutatkozó hibáktit is kiküszöbölték. \ A Központi Vezetőség határozata óta az tizem és a pártvezetőség „kemény kézzel“ rendszabályozta meg az ifiket. Az üzemben' rövidesen megindul a sztahánovista? iskola. Csak a köz­pont jóváhagyását várják, aztán megindul a nagyszerű oktatás. Ui munkamódszereket, új technikát ta­nulnak majd a dolgozók, mellyel könnyebben túlteljesíthetik majd a tervet. „... cl kell érni a termelési ter­vek maradélinélkiili teljesítését, il­letve túlteljesítését, tehát nemcsak a mennyiségi, hanem ti minőségi telje­sítési is. A verseny eredményének elbírálásánál a mennyiségi, és minő­ségi teljesítést együtt kell figyelem­be venni.“ (Közp. Vez. hat.) A Sopiania dolgozói a műszaki ér­telmiségiekkel együtt megértették a Párt szavát. Ennek fényes bizonyí­téka a nyolcszázalék, mellyel túltel­jesítették a januári előirányzatot és az a 18.7 százalék, amellyel a terv- felbontás óta emelkedik az üzem teljesítménye. „A n3gv Sztálin harcos éiete“- Máliiiás Szegeden A vidéki városok közül elsőnek Szögeden nyílt meg vasárnap dél­előtt ünnepélyes keretek között a Magyar-Szovjet Társaság rendezésé­ben „A nagy Sztálin harcos élete” című kiállítás. A kiállítás megnyitá­sára nagy számban jöttek el a sze­gedi gyárak, üzemek dolgozói, a fal­vak dolgozó parasztjai. „Nagyon sokat tanultunk" Vasárnap ötezren nézték meg az Újító Kiállítást A pécd Országos Újító Kiáflltáe iránt igen nagy érdtíktödés nrotsätko- ztk meg. Baranya, Somogy és Tolna megyék dolgozói tömegesen keresik fel a gazdag kiállítást. Vasárnap ötezer ember nézte meg, köztűk Koirdo, Mo­hács, a Tolna-Baranyai Téglagyárak dolgozóé, a siklósi Mezőgazdasági Szakis­kola. a Bánya- és Építőipari Gimnázium, a Nagy Lajos gimnázium, az álta­lános iskolák hallgatói, SZIT-esek, EPOSZ és MNDSZ-tagok, egyéni érdek­lődők, csoportos látogatók. Valamennyien gazdag tapasztalatokkal hagyták ri a kiáfiítás gyönyörű csarnokát. Százek éa ezrek mosolyognak a be­lépéskor Sztálin, Lenin, Rá­kosi elvtérsak felnagyított arcképéne, bdjebb a számtalan újítás­ra, észszerűsitésre, amelyek mind jobb- lé tünket, biztos jövőnk kialakítását szolgálják. A látogatók beszéde halk zsongásba vegyül. Iut-obt ősszecsoportosulnak a szakmabeliek, szemű gyre veszik, meg­beszélik a látottakat, árién megvitat­ják azt is, hogy saját üzemükben ho­gyan; lehetne ugyanazt az újítást alkal­mazni A kíáílítást eddig főként az építő­iparban dolgozók tekintették meg, de a vasárnapi napon tömegével jöttek a iiécsvidéki bány ászéi vlársak ie. Részien Ferenc vasasi Tájár — minit mondják — a tizenkótezTcdük látogató. 0 is ép- penúgy, mint előtte ezren és ezren azonnal megtalálja azokat az újításo­kat, melyeket saját üzemében is hasz­nosítani tehet. Kezében jegyzetfüzet/, ceruza. Gondosan feljegyzi magának a látottakat. Írás közben félhangosan ta­golja a szavakat — A benrzín biz -ton-sági lámpa dup­la köpeny-nycl ná-lunk is használ-ha- té, Egyszerű és min-den lámpá-ra rá­húz-ha-óő. lársii' is a jegyzet fölé hajolnak és egyetértőén bólintanak. — Amikor végigjárták a kiál­lítást a kérdőívre ezeket írják: „A kiállítást nagyon helyesnek tartjuk! Sokat tanultunk belőle, a tanultakat a Petőfi aknán hasznosí­Fenyvüsi tani fogjuk! Az egész kiállítás nagy­szerű tapasztalatcserére ad. alkal­mat!" Az építőipari segédirmnkások tetszé­sét azonnal megnyeri a „Norma” tégi lamarkoíó és a korszerű falyiga, atnely- lyeí negyedannyi erűvel Lehet anyagól szállítani Emelgetik, próbálgatják, fel­írják a számát: — Hej! — Mennyi erői és időt ló­gunk megtakarítani, ha mi ia ilyennel dolgozunk! Úgy fel log lendükd a munka, hogy no... Sándorod háziasszony szemmel nézte meg a 5d- állítást — A sok jó do­log között találtam olyanéi melyet én is használni tudok. Az észszcrűslteft víllamyvasalót. A jövőben sokkal ké­ri yelmescöben, könnyebben fogak va­salni. Nagyon hálás vagyok az újító­nak. Kót fiatalember. Fejükön SZFf-sap- ka. Gombos Károly és ifjú Lévai Já­nos, a pécskönryéki Ifjú Gárda Állami Gazdaság dolgozói. Szakértő szemmel * nézik a mezőgazdasági, de az ipari gé­peket 15­— Az ipari gépekhez nem nagyon ériünk, azért szívesebben időzünk * mezőgazdasági résznél. Ezt sokkul in kább el tudjuk magyarázni az ifiknek, meg áriján hasznosítaná is tudjuk. Hogy melyik.gép tetszett legjobban ifjú Lévai Jánosnak, „egyből” meg­mondja és fogadja, hogy ezt mielőbb beszerzik az iifi-gazdaságlran. — A terménvíorgató gép! Ilyen Tüs­künk is lesz! A sztahánovistamunka szervezője M, MESTER A Szovjetunió kohászati és szén­ipari munkásainak fogadásán, 1947 októberében mutatott rá Sztálin arra: milyen fontos szerepet visznek a népgazdaságban a termelés Iris- és ■közép-vezetői. Sorúiéba tartoznak a munkahelyek vezetői, a termelés közvetlen szerve­zői — a mesterek is. Az ő feladatuk ellenőrizni, írikerrel folyik-e a ter­melési tervek határidőn belüli túl­teljesítése. A szocialista verseny jelenlegi leg­jellemzőbb vonása a széles területre kiterjedt sztahánovista munka. A Szovjetunióban napról-napra növek­szik azoknak a vállalatoknak a szá­TctUacá Pék-® forintig nagyon nyomorúságos volt. Akkor javult egy kicsit. Ekkor már kaptak 100 forint készpénzt is a kom- menció mellé. Dehát ez el is fogyott gyorsan. Ki voltak kopva mindenből... főleg ruhából. Es hát két gyerek, asz- szong ... sok kelleti volna. ’A MÜLT EV JANUÁRJÁBAN átszer- vezték gazdaságot. Ezzel egyidejűleg S órás munkaidőt szabtak meg és be­vezették a kollektív szerinti munka­bért. Ugyanakkor új vezetőség is jött a gazdaságba. Ekkor telte a vizslaki gazdaság területére a lábát az első kommunista. Rövidesen hárman lettek és munkájuknak komoly credménifei mutatkoztak. Kultúr ház, gyermekját­szótér dicsérte őket hamarosan. Sokat beszélgetlek Takaró Péterrel is. De Takaró Péternek ebben a: idő­ben már más dolgok is sok minden' mondottak. Elgondolkozott olyan dol­gokon, hogy megfizetik a túlóráját, hogy rendesen megfizetik minden munkáját. Egy darabig inkább csak érezte, mint tudta, hogy valami hatalmas dolog történt körülötte. Ismerkedett a: új élet ízével. Egycgy szó, egy hangsúly napokig motoszkált benne. — Hogy is lehet ennyi emberség bennük — gon­dolta el néha. Szinte furcsa volt egy darabig. Aztán megszokta. Aztán már természetes lett neki, hogy Takaró Péter' ■< vizslat;i állami gazdaság kocsisa: -ayenrangú em­bernek tekintik, hvj.j . I akaró Péter­randszeresem teljesíti, sőt túlteljesít! a normát. Mind szélesebben bonta­kozik ki az egyéni sztahanovista re­kordokról egész brigádok, üzemek és gyárak sztahánovista mzmlzám való áttérése. Ebben fontos és tisz­teletreméltó szerepet tölt be a mes­ter. Az élenjáró mesterek munka­helyén minden munkás sztahano­vista. Nézzük meg a Szovjetunió ki­váló murdsaszervezőjét, a „Kalíbr”- gyár fő-mesterét, Nvikoláj Rossztj- szJdjt, a krasznoholmi szövőlcombi- nát segédmesterét, Aíekszamdr Cúut- Iciht, a „Trjohgomajl” szövőüzetn ,segiódmesiterét, Vladimír Vorostat, a novokraanatorézM-gyár mesterét, Pantelej Kornyovet. Nem lei vételez fények, számtalan követőjük van. Szervezési munkájuk következtében a munkacsoportok új ezrei kiizdot- tőfc Jd. munkahelyük számára a w#n- hónoviste elnevezést. A szocializmus országában, az ember a legértékesebb tőke. A mun­kahely minden egyes tagjára kiter­jedő sstsháiwmsta munka megszer­vezése egyértelmű azzal, hogy fá­radhatatlanul foglalkozzunk az em­berekkel, emeljük műszaki tudásu­kat, szakmabeli ‘képességeiket — 'élesztjük bennük a szocialista mun­ka-verseny tüzet. Az a mester, aid a 'közös sztahánovista múmiát szer- 1 vezi, nem tűri el, hogy a magas tel- ' jesltményü sztah&novístak mögött ! megbújjanak az elmaradók, okik .nem. teljesítik normájukat. A jó mester nem sajnálja az erőt és fá­radságot, hogy foglalkozzék az et- ,maradt munlcással, segítsen ssafc­> tudása növelésében. , Az élenjáró mester nevelő te. ) Táplálja alárendeltjei öntudatos szo- i cialista viszonyát a munkához, a > kötelességérzést á társadalmi tulaj- (dón és az állam iránt. Segít a raun- ) kasnak abban, hogy mélyen meg­sértse mindennapi munkája és_ a > kommunizmusért az. egész nép ál­> tál vívott harc között fennálló köz- f vetlen kapcsolatot. ’ ! Minden eszközzel emelni keli a mester szerepét. Napjainkban, oroi- ^ kor a sztahánovista nemcsak a per- t cekkol, de a másodpercekkel is szá- J -not vet, a mester álljon mindig az i dőszerű követelménybe maga-lalán. r hogy rászolgáljon az igazi bo'se'úk f termelési vezető nevére es tekinte* í lyére. | tek, ha jobban elvégzi a munkáját,) ki többet' teljesít, altkor több jár. A i ‘avaszi versenyben már szép ered-j nényt ért el Az őszi vetésnél... AZ ŐSZI VETÉSNÉL S hold volt aj tap; norma 20 sort* kötőgéppel. 271, százalékra tdjesítr-'te. Volt olyan nap,j wgy 22 holdat/'1^ bevetett. Első let! i i versc.-iyb’íh meg így nem dol-f jozott életében.-Tudta; sietni kell, sür-{ yet az idő. El kell, hogy vessük a bú-1 iánkat. Igen a miénket.. A tiédet,j neg az enyémet, Takaró Pélerét. Első lett a gazdaságban, örüli neki? . Nagyon. De még talán ennél is jobw{ bon örüli annak, 'midkor felvették ( tagjelöltnek. Aztán élnumkás lelt.{ Üjab öröm. Kiértékelik az országosi versenyt, második lett az egész or-t szagban. Boldog büszkeség járja át,' amikor olvassa. De egyébként szeri-{ nyen mosolyog, nem dicsekszik, neinl kérkedik eredményeivel. De ha meg-, kérik rá, szívesen elmagyarázza, hogyi csinálta. — AZ EMBER, MEG A GÉP bírja, a lovon múlik — szokta kezdeni. Az­tán elmagyarázza, hogy az a legfonto­sabb, hogy jó erőben tartsuk a tova. Versenyfelelős is a gazdaságban. A kát. verseny. a termelés, túlteljesítés: ilyesmik töltik ki éleiét. Milyen em­ber? Várjál csak . . . igen. Igen olyan, akire azt szokták mondani: ujUpusá ember. Az állam! gazdaságok or­szágos versenyében a követ­kezők értek el kiváló ered­ményt: l.... 2. Takaró Pé­ter, viz.slaki állami gazdaság. VIZSLÁKON OLYAN simán zajlott le a felszabadulás, hogy szinte észre se vették az emberek, hogy megtörtént a nagy esemény. Talán ez. tolón más sok ok tette azt, hogy Vizslákon ké­sőbb js még jó darabig senki sc na­il yen vette észre, hogy körülöttük megváltozott a világ. Nem vették ész. ' re még akkor se, amikor állami gaz­daság alakult a volt hercegi birtokon Eddig a herceg cselédei voltunk ezután az állantnak dolgozunk — mondották egykedvűen. Valahogy szin­te elképzelhetetlen volt nekik, hogy javulás is állhatna be sorsukban. .Szinte azt tartották természetesnek, .hogy minden maradt a régiben. Mert úgy maradt Vizslákon minden. [ahogy azelőtt volt, legfeljebb a gazda i Vff más. Az országban egyre inkább j a dolgozók lettek az urak, egyre in- I kább'az övék lelt a hatalom. Gyű- írok, hidak épültek újjá a koir.munis- I',rk munkája nyomán, Vizslákon neon­éban maradt minden a régiben. Nem } érezte a változást Takaró Péter ko- s csis sem. A z intéző valami Mészu- p ros nevű gazember, épűyy kiskirályos- f kodolt vele is, mint azelőtt. Éppúgy ’.nem éztlt vele, a kocsissal szóba most lsem, mint azelőtt. Erre ugyan nem is i ’gén vágyott, sokkal inkább arra, jj hogy egy kicsit könnyebb legyen az ' élet. Mert bizony «• felszabadulástól a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents