Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

C?50 FEBBITÄB 1 KÄPLO 5 Foór János elvtárs viszontlátja „Norma* téglamarkolóját a pilléiéi megnyíló Iliié Kiállításon 'A pécsi Szakszervezeti Székház- buzi pénteken megnyíló Újító Ki­állításon Foór János elvtárs újító is ott lesz azok között, akik elsőnek tekintik majd meg. Együtt örülnél: majd azoknak az újításoknak és ész- szerősítéseknek, melyeket a munka termelékenységének emeléséért, élet- színvonalunk emeléséért, a jobb, bé­késebb életért, a szocializmus mi- Hobbi, megvalósításáért valósítottak meg. 4/k-1949. október 8. Az, ünnepi rlisrbe Öltözött Műcsarnokban százakra mo- íiö közönség hullámzik. Komoly arcú munkásemberelí, mosolygó nők nézik figyelmesen az alig egyéves múltra visszatekintő magyar újítómozgalom kiállításának anyagát. Ott vannak az .’észszertfsftők, az újítók is va.la.meny- rvien. Ott áll közöttük Foór János elvtárs is, a pécsi Magasépítési NV dolgozója. Arcán örömteli mosoly. Hogyne örülne, hiszen tizenhárom beadott újítása közül az egyik, a „Norma“ téglamarkoló ott áll a kiál­lított munkadarabok között. Nem is áll! Ezt igazán nem lehet- mondani. mert az emberek egymás kezébe ad­ják az ötletes kis gépezetet. Vala­mennyien csodálják, nézegetik, eőt ki is próbálják. — Milyen egyszerű! Csak éppen le kell hajolni, a sorbarakott öt téglát rögtön megfogja' — Mondja csak szók társ, hogyan jött rá erre az újításra? Es dolgoz­nak már vele? Egymást érik a kérdések és Foér elvtárs valamennyire barátságosan válaszol. Egyszerűen és érhetően ma­gyarázza el újítását — Mert nézze csak szaktárs — vág közbe a másik érdeklődő — az­előtt. igv szállították a téglát hato­sával téglát. - munkás sohasem vánvra emel fel maga elé egy sor - Ha ígv szállította a segtd- az anyagot, nem láthatott a lába alá. Ha magas áll- kcllett felhordani a téglát, bizony nem volt veszélytelen műve­let! — Ezzel még létrán ts fel lehet vinni a téglát-! — lelkesedtek má­sok is. Amikor Foór elvtirs hazajött a ki­állításról, igen sokat mesélt munka­társainak. Még most is a jóleső öröm, melyet benne él az akkor érzett fenn az újítókiállitáson. Milyen jó őrzés is! Az ember dolgozik a, sa­ját üzemében, újításokat talál ki hogy megkönnyítse saját és mások munkáját, mert, az újítást átadják más üzemnek is. hogy ott is jobban, könnyebben dolgozzanak a szaktár­sak. Elviszik az újítást szerte az egész országba, hogy könnyebben és vidámabban menjen a munka. Foór János újító elvtárs « kék neonok fényében viszontlátja a Pécsre is elkerült Újító Kiállításon egyszerű, mégis jelentős újítását, Megnézi majd a sok-sok dolgozó a többi újítással együtt. Sokat tanul­nak ezen a kiállításon a dolgozók, a sztahánmüsták, as újítók és ész- szerüsitők és ha a Mállításon látotta­kat felhasználják majd munkájukban, a szocialista verseny üj lendületet kap és új teljesítmények születnek. Olyanok, amelyeket eddig még soha­sem értünk el. S*fY ctsTE A CSOPORTBAN Olvasva, tanulva, tervezgetve készülnek a tavaszra a sároki TSZCS-hen Zenfai Károly sároki levelező tudósítása alapján. Äste hat óra van. Sárok község házaiból apró fények pislognak ki és megcsillannak a hóval borított úton. A szél végig-végig söpör az utcán és metszöbbé teszi a hideget. Azon­ban a termelőszövetkezeti csoport he­lyiségében barátságos' meleg uralko­dik. Csapó András már jó! előre be­fűzett a kis kályháira. Kell is a me­leg, mert az ajtó egymásután nyílik és a meleg ki-ki illan a szobából. Jönnek a termelőszövetkezeti cso­port tagjai. Szívesen jönnek össze esténként, mert tudják, hogy itt ol­vashatnak, emelhetik tudásukat és szórakozhatn ak. — A ffelsaabaflmlás el«5tt ml veit a mi szórakozásunk — mondja Dan- esó elvtárs. — Ha esetleg volt egy­két fillérünk, elmentünk a kocsmába, megittunk egy-két fröccsöt, vagy esetleg, ami nagyritkán fordult elő, több pénzünk volt,, jól berúgtunk és azután hazamentünk. Másnap reggel három órakor megverték az okevasat. és késő estig robotolhattunk. így ment éz évről-évre. Milyen más ma, ami­kor emberhez méltó módon dolgo­zunk és esténként eljövünk a „ta­nyánkra“. Ezt a szót DancsÓ elvtáís egy ki­csit büszkén szokta mondani. Ilyen- kor njindig látszik rajta, hogy amit itt maga körül lát, a magáénak te­kinti. Most már az övének tekinti, •amit a múltban az urak, papok bi- .toroltak. / lassan ffiegleliK a nénim. Elfog­lalják a székeket és a ' pavíokat a fejkendős asszonyok és kurvsmás fér­fiak. Kern András, Bodopyi Mihály, líornyák Illés, Zlaties Já-nosné, Bo- donyi Mihálvnó újsággal a kezükben ülnek. Egyik Szabad N/épet, másik Szabad Földet, a harmadik Dunántúli Naplót tart a kezében. Olvasnak, hogy tisztában legyenek a kül- és belpolitikai eseményekkel. Megismer­ték az olasz kapitalisták embertelen­ségét, a francia munkások harcát, a béketábor küzdelmét. Az újságolvasás után megkezdődik a felolvasás. Vas 7rr>ltán elvtjy-s: Ti­zenhat év a fegyh/tzban című köny­vét olvassák. Látszik az eb-társakon, hogy átérzik mindazt, amit a könyv sorai mondanak. Átérzik, hogv meny­nyi szenvedést, viseltek el a koih- munieták a dolgozó nép szabadságá­ért. Ebből a könyvből megismerik, . hogy milyen kegyetlen gőggel tipor­ták le azokat, akik a dolgozó nép felszabadításáért küzdöttek.' Ahogy befelezik a felolvasást. szinte fellélcgr.enok és eloszük az a nyomot hangulat, amelyet a könyv hatása tett rájuk. Ezután nekifognak az aznap elvégzett munka kiértékelé­sének. Megbeszélik a hibákat, igye­keznek ki i'S javítani, hogy a ké­sőbbi időkben ellj ne fordulhasson. Most, x tervkészítés foglalkoztatja . legfőképpen a csoport tnifja.it és arról beszélgetnek, hogy február és március hónapban száz darab sértést befogadó hizlaldát építenek. A falu legszebb részén pedig halastavat és strandfürdők Örömmel és lelkesén tárgyalnak. Még apró részletekbe is belemennek. Becsületes TSZCS parasztok építik itt :i szocialista jövőt. A nagy beszélgetésben, tervezte­tésben őszre som veszik, hogy már éjfélre jár ** idő. Bizony-bizony már elmúlt, 11 óra. Haza kell menni. De mielőtt elmennének, elosztják a holnapi munkát, mindenkinek meg­mondják a holnapi beosztást. Lassan kezdenek öltözködni. Még szívesen együtt maradnának, de pihenni is kell. Friss erővel kell napról-napra neki­látni az új feladatoknak, a jobb, nagyobb eredményeknek, az ötéves tervnek. Kifplémenet, mintha össze­beszéltek volna, egyezerre hangzik fel mindannyiok ajkán az Interna cion álé. Súlyos építési visszaélést tárgyal a pécsi rsumkásbírésag Kedden kerdte tárgyalni a pécsi munkásbíróság Lantos Mihály 31 év«3 mecsekszabo’csi kőművesmes­ter, Kéberger Károly 56 éves kő­műves munkavezető, ifjú Nágovics János 54 éves kőműves munka­vezető pécsi lakosok, Farkas Ist­ván dombóvári kőművesmester, ifjú Bállá József 31 éves pécsi építészmérnök, Árkosi Dezső 46 éves szekszárdi építésügyi kiren­deltségi -vezető, An da József 39 éves pécsi kőművesmester, Farádi Andor 23 éves pécsi építésztechnikus és Martin Hajdú György 47 éves bu­dapesti általános mérnök, az építés­ügyi kormánybiztos helyettesének bűnügyét. Lantos és társai azzal vannak vádolva, hogy a Mászlony- pusztai és alsóhetényi 55 paraszt- lakás építésénél hivatalos kötelessé­güket szándékosan és többszörösen megszegték, ami n ele eredményéként a felépített házakból máris hét há­zat összedölés fenyeget. Még 1949. februárjában a pécsi Magasépítési NV az építésügyi mi­nisztérium kislakásépítési osztályá­tól megbízatást kapott, hogy előre elkészített terv szerint 55 kis csa­ládi házat építsenek Mászlonypusz- tán és Alschetény községekben. A Magasépítési NV vezetősége a mun­kálatoknál Lantos Mihály kőműves- mestert bízta meg az irányítással. A munkásbíróság elsőnek Lan­tos Mihályt hallgatta ki, akinek vallomásából kiderült, hogy a Mászlooy-pusziar kislakásoknál a terv szerint előírt SO cm f undamen­tum helyett csak 50 - 60 cm funda­mentumot ázattak. A 45 cm-es falak helyett csak 38-as, sőt 25-ös falu­kat építettek. Az előirt 25 köbméter kő helyett csak húszat építettek az alapba, a közfalak 15 cm vastagsá­gúak lettek, 4000 tégla helyett csak 2.000 téglát építették be. Ezenkívül tíznapos vályogtéglát falaztak be a falba, a boltozatokhoz nem tégla- pillért, hanem vályogpillért építet­tek és mindezekhez leginkább sár­habarcsot használtak mészhabarcs helyett. Lantos Mihály beismerte, hogy súlyos mulasztásokat követelt cl és tapasztalatlanságával védeke­zett és ifjú Nágovics János is be­ismerő vallomást tett, minden cse­lekedetről . tudomása volt. mint munkavezető. Farkas István vádlott, aki az építkezésnél dolgozók között a leg­képzettebb volt. igyekezett vallomá­sában magáról a felelősséget elhárí­tani. Ifjú Bella József, a Magasépí­tési NV műszaki vezetője is ártat­lanságát hangoztatta arra hivat­kozva, hogy nem ő volt hivatott az építkezések ellenőrzésére, hanem Lantos. Árkosi Dezső, és An da Jó­zsef szintén azt hangoztatták, hegy ők nem követtek el mulasztást. A munkásbíróság a nagy érdeklő­déssel kísért főtárgyalást szerdán kilenc órakor folytatja a további vádlottak kihallgatásával. BÚCSÚZUK A NÉPBiRÚSÁé. A népi ülnökSkböl és szakbírókból alakított, új népi ítélőszéknek, a nép közvetlen részvételével működő, megújhodott megyei bíróságnak feb­ruár elsején átadja a helyét a nép- bíróság is, hogy ez az új, tökélete­sebb szervezettel rendelkező, népi igazságot osztó szerv fejezze be a munkának azt a csekély töredékét, melyet a népbíróság öt esztendővel ezelőtt magára vállalt feladatából még visszahagyott. N em az intézmény búcsúzik tő­lünk, mert a nép nemcsak bennmarad a politikai ítélkezésben, de jogszolgáltató működését az igaz­ságszolgáltatás minden ágazatára kiterjesztette; az új megyei bíróság maga sem más, mint a tökéletesebb szervezettel rendelkező, az ötéves politikai bíráskodásnak a tapasztala­tait, felhasználó népbíróság. A megszűnő intézmény helyett te­hát csak annak dolgozói, a nép és sza.kbírák búcsúznak tőlünk szeré­nyen és minden ünneplés nélkül, mert az ünneplés azt a dolgozó né­pet illeti, mely atz államélet. egyik fontos hatalmi pozícióját, az igazság­szolgáltatást is oly annyira elfog­lalta, hogy ma már a reakció elleni harcban kipróbált harcosait súlyos feladatuktól mentesítheti. A reakció kellő időben felismerte, hogy a népnek a «politikai bírásko­dásban való részvétele oivan hatalmi bázisnak az elfoglalását jelenti, ahon­nan a népi demokratikus erőknek bármikor lehetőségük nyílhat e hatal­mi bázis kiszélesítésére, esetleg az egész hatalmi funkciónak az elraga­dd sara. rí pp ez okból a népi ítélkezés JCí . elé-azt a célt tűzték ki. hogy kizárólag a magyar népet a második világháború .során ért. katasztrófa okozóinak, vagy az abban részesek­nek a, megbüntetésével foglalkozzék; kihangsúlyozták a népbíróság ideig­lenes, átmeneti jellegét; sőt egyene­sen azzal a feladattal terhelték meg, hogy a fejlődéssel ellentétes irányba mutasson utat, és a polgári társada­lom tipikus bírói szerve, az esküdt­szék visszaállítására törekedjék. A népbírák legfőbb érdeme, hogy a reakciónak ez a manőverezése nem sikerült. A néphit-óság már a kettős hata­lom idején is népi demokratikus szervként a nép igazságának, a kö­vetkezetes érvényre - való juttatására, törekedett, s a reakciónak épp az fájt a legjobban, hogy ezt a törek­vést jogszerű és törvényes alakban, az igazságszolgáltatás révén valósí­totta meg. amely törekvés az ő fo­galmaik szerint, így különleges er­kölcsi alapot és hátteret nyert. így magyarázható meg, hogy a polgári la­pok magába az intézménybo nem tudván belekötni, az egyes ügyek vádlottjait mosták fehér hollóvá. hogy a konkrét Ítélkezésen á.t tá­madhassák magát, az intézményt, amely tökéletesen teljesítette fel­adatát. A népbírák a dolgozó néptől nyert felhatalmazásuk alapján igazságot szolgáltattak a sérelmet szenvedett millióknak ég az egész nép sorsát érintő gonosz merényietekben, alias gaztettekben és minősíthetetlen em­bertelenségekben felismbrték azokat a tevékenységi mozzanatokat, '.ame­lyek a magyar népet ért történelmi katasztrófa előidézésében közrehatot­tak, a a tárgyalótermek szenvedélye« hangulatiban szabták meg azt a megtorlást, amelynek alkalmazásához a magyar nép szolgáltatta a szüksé­ges erőt és hatalmat. Amikor azon­ban érvényt szereztek a törvényes­ségnek, kérb'lhet,e.tlen harcot folytat­tak a fasiszta maradványok ellen és a reakció azt is fájlalta a legjobban, hogy a tettes- személyi körülményei­nek a megítélésénél az elavult bün­tetőjogi értékelésen túltéve magukat a tettesnek a demokratikus fejlődé­sünkhöz való viszonyát vették ala­pul. Ez utóbbi tevékenységük tette valóságos népi demokratikus ezerwé az egész intézményt, 8 hathatós fegyverré a. társadalmi fejlődés szol­gálatában. Az 1946. évi VIL t. c. meghózaita- lával a népbíróság kiszélesítette mű­ködésének a területét. E törvénynek a hatáskörébe való utalásával nép- bíráink eredményes munkája, a Pár­tunk vezetése mögött felsorakozó népi demokratikus erőknek a kézé, ben olyan hathatós fegyverré tette meg, amelyet az osztályharc adott szakaszában épp azon a fronton al­kalmazhattak sikerrel, ahol a reak­ció legerősebb védelmi állásai vol­tak. öntő szerepük volt abba", hogy az osztályharc a polgá­ri állam alkotmányos keretei . köze­pette megvívható volt és ugyan­csak népbíráinknak köszönhetjük, hogy az adott kereteket a fejlődés követelményeinek megfelelően szab­ták meg és jelölték ki. E törvény alkalmazásában népbíráink már a forradalmi törvényesség elvi alapjain a mindinkább megközelített yrr>Ze- tárdíktahtra kizsdkmányolókat elnyo­mó funkciójának a teljesítésében ha* tottak közre ée politikai bíráekodá- r-ok kifejezetten e funkció gyakorlá­sában való tervszerű közrehatásuk, főié vette az irányt, A népbíróság valamennyi dolgozó­jában a demokratikus fejlődés egy- egy nagyszerű küzdőtársától búcsú­zunk és kívánjuk, hogy eredménye­sen végzett munkájuk bőségéé ta­pasztalatait használják sikerrel szo­cializmust építő munkánknak azon a területén, ahová Népköztársaságunk, mint a, szocializmus kipróbált kato­náit, állítja őket. Dr. Huszár István D* A Í€4^ű/0-ű-Mp A nagv Sztálin a vasutasok munká­jának sajátosságét egy szóban haté rozla meg: futószalag. Ez egységes, összehangolt közösséget jelent, amely­nek minden tagja az egész, fontos és nélkülözhetetlen részének érzi magát. Az egyes dolgozók erőfeszítéseitől fű cg a közösség munkájának sikere Egy rosszul dolgozó kocsirendező, vagy faíialos tönkreteheti a közösség mun­káját. Ha megfigyeljük, hogy in; történik a szovjet iparban és mezőgazdaságban, akkor ugyanilyen, de méreteinél fogva sokkal hatalmasabb futószalagot Bi­tünk a szovjet szocialista népgazda­ságban. Igen érdekes és tanulságos esetet mondott cl Alekszandr Csutkih szövő- mester, a Szovjetunió egyik legismer­tebb munkahőse. Szabadságát egy dél; üdülőben töltötte .Saskij, kőbán, trak­torvezető meghívta, látogassa meg őket, nézze meg, hogyan dolgoznak a ku-báni kolhozparasztok, Csutkih elfo­gadta a meghívást. A találkozás alkal­mával elbeszélgettek. Sackij kifejtette, hogy a textilanyag minősége a gyapjú ni illőségétől függ, a gyapjú minősége a jószág szakszerű gondozásától, en­nek főfeltétele pedig az, hogy a jó­szág a legjobb minőségű takarmányt kapja. Tehát a textilanyag minősége a me- zuga-/dóságban dolgozókon muiik. akik viszont az ipartól függenek, amely a traktorokat adja nekik, továh bá az ólajmnnkésőktől, akik a trakto­rokat üzemanyaggal látják el. A krasznogarszki mozdonygyár szerelőcsarnoka íme; itt ugyanaz a futószalag. adó dik —- csakhogy az ország ©gesz nép­gazdaságára kiterjedő méretekben. Ha tovább folytatjuk Sackij gond« lat menet ét, akkor el kell ismerni, hogv az Író. a művész és a tanító is nt*rt- vesz e nagy futószalag munkájában. Az egyik a jövő szak­munkásait neveli, a má­sik. az író — akit jog­gal neveznek „az embert lélek mérnökének“ — müveivel. hat a szocia­lista ember jellemének, öntudatának és akaratú, nnfc kialakulására. így látják c.zt a szov­jet emberek. Ezért vaa, hegy a sztahanovisták és az újítók tapasztala-, ín olyan gyorsan éli er­jed az egész Szovjet- ói;,inban. A munkás és a tudós a legteljesebb együttműködésben küzd a termelési sikerekért. Hatalmas méreteket öl­tött a kiváló minőségért harcolók szocialista .ver­senye. A Vasutasok fér mutálják a téhcTszái'.if- mónyok határidőre tör­ténő célhoz juttatását, a moszkvai tesfilmunkA- spk, csuk elsőrendű mi­nőségű termékeket áWí- .tannk ctö, a gybrs;feSz- tergályosok, a gyors munka-mellett pontos és selejtmehtes gvártmá- n-yoka-í készítenek-, emberekét a szocialista az Ezeket versety nevelt«' fel, a Hoisévijci Tart és a ntigv S/táiin vezeti okét. vík vs- inennyj szabadságnzei élű nép példa­képei. -i ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents