Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

8 MIPLÓ 1930 FEBRUAB 8 Nemeseik jó tervet készítettek, de meg is valósítják azt a szentlőrinci TSZCS tagjai A hóval borított utcán vidám csi- öngeléssel suhannak a szánok, raj­tuk álllg beburkolódzott emberek. A csípős februári szél pirosra csípi a járókelők arcát, azonban a szent­földnél terrnelőszöveíkezeti csoport irodahelyiségében barátságos meleg uralkodik. Kell is a meleg, mert ott varrnak mind a csoport intézőbizott­ságának tagjai, és a csoporttagok közül is jó néhányan. A falon nagy fekete tábla, amelyre egy asszony szálkás betűkkel számoszlopokat ír. A munkaegység kiszámítását tanul­ják a csoport tagjai. — Eddig a tervkészítés foglalkoz­tatott' bennünket — mondta Kari­kás György intézőül zottsági tag —, amelyet már jó egy héttel ezelőtt elkészítettünk. Most egynapos tanfolyamon elsajá­títjuk a munkaegység kiszámításá­nak módját. A tervkészítés ideje alatt min­denki erről beszélt. A csoport legjobb dolgozóit, Capári Imrét, Németh Jánost, Karikás Györgyöt, Boro- vácz Józsefet és Móri Jánost vá­lasztották be a tervkészítő bizott­ságba. Még sohasem készítettek munkájukhoz tervet és így kissé blzanytalaakodva kezdtek hozzá, de astnikór Látták, hogy nem is olyan iirdöngős dolog az, nagy kedvvel vé­gezték tovább a munkájukat. — A tervkészítő bizottság alapul vette a munkaerőt, a csoport anya­gi helyzetét, a rendelkezésre álló felszerelést és mindent egybevetve jó és reális tervet igyekeztünk le­fektetni — mondja Capári Imre elv­társ, a csoport elnöke. Nagy terve van a csoportnak 1950-re. öt ven anyadisznó befoga­dására liaztatót építenek és mellé kétszáz darab hízó részére ólat léte­sítenek. A fiami támogatásként törzstenyéssetet is kapnal, hosszá lejárató visszafizetésre. Per­sze ennek az elhelyezéséről is gon­doskodni kell. Egy régi romistállót szemeltek Id erre a célra. A romos épületet kollektív munkával kíván­ják teljesen újjáépíteni. Gondoskodni kell a termés elrak­tározásáról. Ezért építenek egy nagy magtárt és egy szénáspajtát Uj lesz itt minden. Még a tagok háza is. Tíz család részére építenek lakó­házat, amelyekbe bevezetik a vil­lanyt is. De nemcsak az építkezésekről ké • szí tettek tervet, hanem a mezőgaz­daság terén elvégzendő munkákat is pontosan lerögzítették. Megállapítot­ták, hogy mit kell elvégezni az 1930-es évben. így majd könnyeb­ben tudják megoldani a feladatokat, mert minden tágnál: megjelölték a munkáját. Vetéstervük számottevő részét szerződésesen termelik. A t a­vaszi munkák elvégzésére brigádokat szerveznek és a brigádok közöt megszervezik a munkaversenyt. Még nagyon sok- mindent el lehetne sorolni, amit tervbe vett a csoport. Részletesen megtárgyalta!: mindent és mindent le is fektetlek dzemtervükbe. így majd aztán ellenőrizni tudjál: ma­gukat, hogy mennyiben tesznek ele- ' get a feladatuknál:. — Tudjuk, hogy nagyok a fel­adatok, do bízunk magunkban, — hangoztatja csillogó szemmel Né­meth János elvtárs. — Bízunk ab­ban, hogy teljesítjük a tervben elő­irányzottakat. Ugyanilyen lelkesen nyilatkoztak a csoport többi tagjai is a csoportértc- kezieten, amikor ismertették, meg­vitatták a tervet. A lelkeshangulatú gyűlésen a felszólalók egytől-egyig a terv helyessége mellett foglaltak állást. — Teljes erővel fogunk a munká­hoz és a tervet a tervet meg is valósítjuk. Beblznyíljuk munkánkkal az egyéni parasztok előtt, hogy a közös gaz­dálkodás mennyivel jobb, eredmé­nyesebb, — mondja lelkesen Szen­tes József a felszólalásában. Ugyan­így beszéltek Mári János, Kerekes János és a többi felszólaló is. Látszik, hogy a csoport tagjai magukénak érzik a tervet és annak megvalósításáért mindent megtesz­nek. Tudják, hogy a tervvel meg­szépítik az életüket A terv végre­hajtása nemcsak az ő életüket viszi előre, nemcsak a jobb megélhetésü­ket biztosítja, hanem ezen keresz­tül ök is hozzájárulnak a szebb, boldogabb jövő, a szocializmus épí­téséhez. Bócz József Űj erősítő állomást helyeztek forgalomba a pécsi posta telefonközpontjában Szombaton délután adták át a forgalomnak a pécsi posta új erő­sítőállomását. Az új erősítőállomás olyan üzemrésze a postának, mely a helyközi távbeszélőforgalombán játszik igen nagy szerepet. Ez az új üzem jobbá és gyorsabbá teszi a forgalom lebonyolítását. A beszere­lési munkálatokat, melyet Faragó' László szaktárs vezetett, egy öttagú brigád végezte el idő előtt, 28 szá­zalékos anyagraegtakarítással A bri­gádon belül a dolgozók egyéni ver­senyben álltak, ezért sikerült nekik a munkát idő elölt, ilyen nagy auyagmcgtaharifással elvégezni. Az ünnepségen Megyeri József ki­válómuukás elvtárs beszélt, az állo­mást építő dolgozók nevében, majd Patai László élvtárs, a Xagybuda- pesti Postás Pártbizottság nevében üdvözölte a pécsi posta dolgozóit, és adta át az új erősítőállomást, melyet Pál József elvtárs műszaki osztályvezető vett át. Felszólaltak az ünnepségen Kovács ' Józsefrió, a pécsi postás pártszervezet nevében. Sölloy István pécsi postás Szakszer­vezeti kerületi titkár, Varga László helyi szakszervezeti titkár, majd az üzemben beosztott dolgozók közül ünvi István szólalt fel és méltatta az új berendezés jelentőségéi!. Nagy lelkesedéssel készü?nek a dolgozói* a szovjet film ünnepére .Minden nagy szovjet film bemuta­tója ünnep a magyar dolgozók számá­ra. Különösen nagy ünnepnek számít tehát a 30 éves szovjet lilm ünnepe, amelynek kereten belül a szovjet filmgyártás kiemelkedő alkotásait te­kinthetik meg Budapest és a vidék dolgozói. A szakszervezetek és az üzemek/ propagandistái különös lel­kesedéssel készülnek az • ünnepség megrendezésére és zavartalan lebo- nyoli'ásáraJ A harmincéves, film ünnepe kettős ünnep lesz a gyermekek számára. Az úttörő-mozgalom régi kívánsága tel­jesül a harmincéves szovjet film ün­nepén. Urtőrö filmszínház nyílik Bu­dapesten, Az Úttörő filmszínház cél­ja, hogy a szórakoztatáson keresztül segítse a gyermekeket a tanulásban. Iskolai munkájuk elvégzésében cs hoz­zájáruljon ahhoz, hogy a rarjjver if­júság a filmeken kérésziül is megis­merje példaképét ,a szovjet ifjúsá­got, az új szocialista embert. Az Út­törő filmszínház ünnepélyes racgnviíá. sa február 12-én, vasárnap lesz. Első­nek a szovjet 'filmművészet kiemelke­dő alkotása, a régóta várt .,Vöröc nyakkendő“ című film kerül — végi^ magyarnyelvű beszéddel — bemuta­tásra. Február 9-én nyüík meg az első gyár koz? szí fi hú bio vistakofa Az első magyar gyárközi gyors- marós sztahanovista iskola a Vasas Szakszervezet rendezésében a nehéz­ipari minisztérium, az Országos Ta­lálmányi Hivatal, a Vasipari Ku­tató Intézet, valamint a WM ipari tözpont és a MÁVAG legjobb szak­embereinek közreműködésével feb­ruár 9~cn megkezdődik. Az iskola megindításával a Vasas Szakszervezet gépiparunk maró­gépén dolgozó szakmunkásai kíván­ságának tesz eleget. Ugyanis a szov­jet gyorsvágó módszereket esztergá­lyosaink után ma má.r a marógépen dolgozó munkásaink is mind na­gyobb mértékben kezdik alkalmazni. A gyorsmaró iskola célja, hogy leg­kiválóbb marósainkat elméleti és gyakorlati vonalon megtanítsák a gyorsmarás alkalmazásának módsze­rére. Az iskola anyagában szerepe! a sztahanovista-mozgalom történeté­nek ismertetése, a marószerszámok története és technológiája, a gyors­marás fejlődési története, valamint a gyorsmarás bevezetésének módsze­rei a legkiválóbb sztahanovisták ma­gyarra fordított könyvei alapján. yw^A/wyywywyYywywywvywywwywyyyyyí/yyywywywyv; Vicsvga — rr takácsok régi városa. Most az újévet meg­előző is kővető napokban n városban mindenütt élénk­ség uralkodott. Az üzletek zsúfolásig megteltek. „ mun­kások ruha- és felié'ne mű- anyagot, kosztümszővetet, új bútort, stb. vásároltak. Vera Zirotioiur, a Nogina- szövőgyár mmt hősnőjének esalddja is felkészült or új étre. Férjével egy úti véittn- zallanul megtartják n ha­gyományt: felállítottak az áj- fitty óját. Host még gazda­gabb. még szebb uol,, mint az elmúlt évek sorún. Ez ért­hető, hiszen a szövik embe­rek életszínvonala állandóan emelkedik ,n jólétük fokozó­dik. Nemcsak egy család példája bizonyítja ezt Halt évben a Nugiim-szö­uőgyár dolgozói jelentős mértékben túlszárnyald!: ed­digi eredményüket. A csévé- lőnök 2i helyetl 3(1 orsói kezelnek és S óra (dalt két­szer annyi fonalat órsáznnk jel, nrint amennyit a norma DOLGOZNI — ES JOE ÉLNI előír. Ehhez kapcsolódik a fizetés: minél többel dolgoz­nak, annál többet kapnak. Ziröttova [érje is a gyár­ban dolgozik, mint szövöse- gédmestCT. Családi költség, vetésük havi 3000 rubel. A pénz vásárlóereje 1917-hez lépest <i kétszeresére emel­kedett. A család tötdi zsírt, húst, halat és tejterméket fo­gyaszt, mini a háború elölt. A legutóbbi én folyamán új átmeneti és téli kabátot ka­pott a család minden tagja. A családfő több öltönyt és csinos ingeket vett. Zironova seinem- és gyiwjúruháknt csináltatott. Anyjának és kis- hitujánuk is megvan mindene. A sztahanovista munka nemcsak nagy jövedelmet biztosít, hanem elismerést ér dicsőséget is jelent. Ziro- vovát az idén ,.a terület leg- jobb cscnélőnője“ címmel tüntették ki. Nemcsak öt. több mint 100 munkásnál ju­talmaztak a gyárban a Szov­jetunió érdemrendjével és ki­tüntetéseivel. A szovjet állam modern, összkomfortos, áj lakóháza­kat építtetett n munkások­nak, Zironnva a Szovjetunió egyik legszebb iidülőliclyéri, Szocsibun nyaralt, a ténj/fe- költségek egyhn inadéit fizette, min! minden üdülő dolgozó. 1 szovjet át!’írnunk a szov­jet nép jólétére irányuló gondoskodását bizonyltját; a következő tények, A vie.su- grii szövőgyár telepén polfkH* nika van. amelyben minden munkás ingyenes orvosi ellá­tásban részesül. A nők ré­szére külön orvosi felügye­lt tel. a kisgyermekek számá­ra bölcsődét, az óvódások­nak napközi otthont szervez­lek. A gyermekek jó ellátást kapnak és gyakorlói nevel- lök, pedagógusok ügyelnek reájuk. A gyár gyönyörű klubhe­lyisége az összes munkás és mnnkásnő legkedvesebb pihe­nőhelye. ahol színházéin- adást, áj filmeket nézhetnél,, tudósok, orvosok, mérnökök és élni unkán-újítók előadásait kaftgathatják. -1 klubban per­sze sokan felkeresik a könyv tarat és az olvasótermet is. A Nogina-szövőgyár élmtin- hősnője áj sztahanovista győzelmekkel szerez dicsőre yet o nagy ■Szovjetuniónak. Itallal tun munkai emlődet lei dolgozik, hogy becsülettel teljesítse kötelezettségét és a háborúutáni ötéves terv ha­táridő előtti teljesítésével ö is hozzájáruljon a következő sztálini terv és ezen keresz­tiJ; a kommunizmus megala­pozásához. Zirono ív/ tudja, hogy sr,iát munkája mit je­lent i/z államnak — de a jó nnrnkóval a: állam ipmdos- ko'dására is felel, hiszen en­nek köszönheti n maga és családja boldogságát Valaha ásványvízzel, most vérre! kereskedik Ernest Bevin O evint gyakran nevezik „nép- bői való embernek” — írja a „Current Biography” amerikai éJ.et- rajzkalaus. Ha azonban közeiről megnézzük, akkor azt látjuk, hogy Bcvint főleg önmaga, misst er Bevin és talpnyaló életrajzírói nevezik így. Est csakugyan, gyakran teszik. De a sok ismétléstől, még egy ha­zugság sem változott igazsággá. Ernest Bevin sohasem volt ipari munkás. Soha. sem dolgozott gyár­ban, ha ugyan nem. tekintjük „gyár­nak” azt az ásványvíz-üzemet, ahol Bevin tizennégy éven át, mint el­adási ügynök működött. Bevin azokban az években ismer­kedett meg Ben Till éttel. Be tudott férkőzni ennek az embernek u bizalmába, aki a. dolzkmunká- j sok szakszerve­zeti mozgalma* nalc ismert ve­zetője volt. Tü­tet beültette Bcvint titkár­nak a dokk­munkások szakszervezetének bristoli osztályá­ba, ámbár Bevin nemcsak hogy dokkmunkás nem volt addig, de tagja sem volt semmiféle szakszer­vezetnek. Tillct tovább tolta Jelfáié Bevint a szakszervezeti állások szamárlét­ráján. Ez nem akadályozta Bevint abban, hogy később cl ne árulja jótevőjét. Cselszövényeivel eltávolí­totta a dokkmunkás-szakszervezet főtitkári állásából, hogy aztán maga üljön a helyébe. Bevin a .maga ügynöki és szak­szervezeti tevékenységet egybekap­csolta baptista prédikátori hitszónok- latokkal. 0 volt az öregasszonyok, d kis járadékosok és a piaci keres­kedők Savonarolája. Itt nyerte meg Bevin ékesszólása először azt a ke­netes, álszent hangot, amely még most is jellemzi. Még ma is szereti belekeverni az istent tisztátalan po­litikai kombinációiba. Anglia a kirívó gazdasági • •* egyenlőtlenség) hazája. A tár­sadalmi korlátok itt úgyszólván át- há.ghatatlanak. A nemzeti vagyon bt) százaléka a lakosság 2 százaléká­nak a kezében van. Bevin még kora ifjúságában határozottan átállt en­nek a 2 százaléknak az oldalára. Egész élete nem más, mint. adatok szakadatlan láncolata annak bizo­nyítására, hogy az urallcodó osztály érdekeit odaadó hűséggel szolgálja. És íme 1928-ban, amikor Bevin be­töltötte 47-ik életévét, szomorúim emlékezetes találkozás játszódott le a.z angol monopolisták felső retege és a szakszervezeti vezetőség felső rétege közt. Megkötötték a. City- Bevln paktumot, a tőke és a. munka ..konfliktusainak” békés megoldásá­ról Ez az áruló egyezmény valójá­ban kiütötte a munkások kezéből a legélesebb fegyvert, amellyel a ki- zsá.kmá.nyolók önkénye ellen véde­kezhettek: a sztrájk-jogot. Hogy Bevin Anglia imperialista, gazdáinak jóindulatát elnyerhette, ebben döntő szerepet játszott az az áruló tevékenység, amelyet az 1926. évi híres általános sztrájkban fejtett ki. A ragyogóan haladó sztrájk ki­lencedik napján megjelent Stanley Baldwin akkori miniszterelnöknél és bejelentette: az általános sztrájk megszűnik állítólag azért, hogy megkönnyítsék a vállalkozókkal a. tárgyalások folytatását. Nem sza­bott semmiféle feltételt. Ez feltétel- nélküli kapituláció volt; amelyet nem a körülmények tettek szüksé­gessé, hiszen az angol proletariátus meglepő egységben sztrájkolt. Bé­ni» árulása annyira nyilvánvaló volt, hogy még 'udvari életrajzírója is kénytelen ilyen homályos fogalma­záshoz folyamodni: „Bevin szerepe Or általános sztrájkban mind- a mai napig ellentétes megítélések tárgya.’’ 1940-ben, amikor Churchill rájött arra, hogy milyen hasznos lesz kor­mányában Bevin a munkaügyi mi­niszter őrhelyén, az 5 kedvéért kü­lön meg üresedést teremtettek az egyik londoni kerületben. A két párt. a konzervatív és a „munkás- párt” közös erőfeszítésével, a há­ború okozta zavaros légkörben sike­rült végre Bevint 59, éves korában bejuttatni a képviselőházba. fícvin, mihelyt munkaügyi mi- niszter lett, mindjárt úgy vi­selkedett. hogy B. Krause angol újságíró habozás nélkül bevette Be­nin életrajzát abba a gyűjteménybe, amely ez alatt a Idfejcző cím alatt iclcnt meg: ,.Emberek Churchill kö­rül.'’ Bevin a külügyminiszteri szék­ben oly kevéssé különböztethető meg konzervatív elődjétől, hogy egy terjedelmes lady Bevin beszédét hallva felkiáltott: „Eden éppen oly at i jót beszél mink melóit, csak. mintha meghízott volna.” Ezt az éré-' sódat bevette ismcbjftő könyvébe Byrns, u.z Egyesült Államok volt külügyminisztere. A külpolitikában Bevin. „Chur­chill környezetének embere” ma­radt. A külügyminiszteri kinevezése is a. Idrály és Churchill kívánsá­gára történt, akinek a tandcsqit nyílván szívesen fogadja meg a „munkáspárti” vezetőség. Az ango­lok hivalkodnak hagyománytisztele­tükkel. Valóbán Bevin hűségesen követi a Churchill-hagyomúuyókat: a politikai hitszegéé, a xzovjetelfcnés háborúra- gyújtogatás hagyományai1. A jobboldali szocialista, vezetők _ most nemcsak saját burzéoá- ziájuk szolgál, hanem, az mv-crilcni imperialisták ügynökei is: is olyan pillanatokban, amikor a kél ragado­zó imperialista. Mikit érdekei ütköz­nek,- jobboldali szocialista lakájait: zavartan az egyik uroifági előzz.obi­ból a. másikba támolyognak, ftévín nemrég meglátogatta Kanadát: A kanadai sajtó minden kari élés nél­kül megállapította, hogy Bevint az a nyugtalanság hozta. Kanadába, amely a. Clt-y-t kerítette hatalmába amiatt, hegy ez a brit do:::>::lum amerikai domíniumárui alaki:! á.f. A „Canadian Press” hírügynökség gú­nyosan kiáltott fel: „Bevin emit:- kezdetni óhajt bennünket, hogy a brit oroszlán még mindig tud bőm- bőini?" Erre a kérdésre • csakhamar megjött a világos felelet. Az UNSZ közgyűlésének egyik ülésén Bevin felhívta a nemzeteket, hagy. „áldoz­zák fel szuverenitásukat”. Ez[. szé­gyenletes példája va't a nem.veti méltóság gyalázatos cjkorcrirfdsénal „ Nemrégiben az egyik angol hetilap keserű humorral teli' karikatúrát hozott. Két angol, beszélget Első: „Anglia kivitelben ver minden re­kordot.” Második: „Hogyan?” Első: .Jlevin egész Angliát szöröatvl- böröstöl eladta az amerikaiaknak;' Minél öregebb lesz Bevin, annál harc.iasabb. Beszédei háborúra. gyúj­togató beszédek. Néha rgucbkő.it a baptista prédikátor kenettdtjes hangján mnrm.nl valamit a „vVág erkölcsi mcghóditá&árá!", agya > - ekkor pedig „erkölcsileg” meghöii’i- ja Maláját páncélos qs rakéta . re­pülőgépek fcfftiségévd. Vénembere* fecsegő szónoklatait mindig robbanó aknák dübörgése kísérte, Cörög- országban, Palesztinában, Malájá­ban, Indonéziában. Nemrég éhhez jött még Jemen. Angol bombdesto gépek hirtelen lecsaptak erre a sen­kivel sem háborúskodó országra, sok embert megöltek és békái falvakat elpusztítottak. Bevin minisztériuma nyomban kijelentette: „Jemen tá­madott meg bennünket először” — ámbár Berki aligha esküdhetne meg, hogy jemeni repülőgépeket látott London egén. De lehet, hogy meg . is esküdött volna. Hiszen 1049 június 9-éu v Je­lentette id a „munkáspárt” bUir-k- pooti. értekezletén: „Egyiptomot t/2 évig tartottuk megszállva, de nein avatkoztunk belső ügyeibe”... Természetes, hogy ezek t: tények nem. találhatók meg a Bcvint \ii!- csőítö életrajzokban. Tréner Evans, R. Krausz és egyéb bákoló élet­rajzírók müveiben. • ■ Ezz"7 szem­ben megható beszámolókr/.t tehet ta­lálni arról, hogy Bevin szeret, mo­ziba járni a feleségével, hogy. hat láb magas, a. ..Currant Biography” pedig mérhetetlen szolga’etküséggel még hozzáteszi, hogy „Bevinngk nyílt arca van” Amikor ez a hat láb magas, „nyílt *•* arcú” „frékeangyal” 1349 már­ciusában partraszálll New-Yor!;- ban, hogy aláírja, a. szovjet ellen ez, támadó A,t!aúil PalUuiriat, tüntető tömeg fogadta. Nem üdvözlő felírá­sokat tartottak kezükben, hamm egy Bevint ábrázoló madár íjásztát felakasztva. Bevin autójába nem virágokat., hanem záptojásokat és rothadt paradicsomokat szórtuk. Nem üdvözletét kiáltottak, .hanem ilyen barátságtalan szavakat:,.Utaz­zék vissza Bevin, ml békét aka­runk!” Most ugyanaz a jelevet, játszódott le Nápolyban. AU' olasz dolgozókig záptojással üdvözölték Beoint. Leg­utolsó külföldi útjának jellemző ér­dekessége, hogy n „munkáspárti’ külügyminiszter magán-kihallgatáson jelent meg minden imperialista, minden, áruló Ic’tkiatyjár.ál — a pápánál. ifibb én trapp, « hitleri külügy­miniszter fiatal, korában utazó volt. Bevin, a lábourista külügyminiszter pedig ügynök. Különböző árukkal kereskedtek: az egyik ásványvízzel, a másik pezsgővel. Amikor külügy­miniszterek let lek, mindketten egy és ugyanazzal az áruval kezdtek keréskadni: vérre!.

Next

/
Thumbnails
Contents