Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-05 / 31. szám
1930 FEBBTTÄB 5 NAPLÓ »v*H ''*4 8 iS H t Wim C© M M* Szfggtodff Baranya megye áj jőrásá- mh székhelye, nem baji el hegyek mögé, mint Pécs, a megyeszékhely. A nyílt síkról szabadon falkároz be az utcákra a fagyos téli szél és felhordja a járdára a csilingelő szánok előtt futó lovak lábától felvert havát. A nagyközség pereme semmivel sem tér el a többi hónai lepett falutól, de belseje már városias, a szorosan egymás mellé épült házaknak a szűk utcákra néző oldalán sűrűn következnek egymásután a cégtáblás, klrakatos üzlethelyiségek. A főtéren a török hódítók ellen vívott harcok emlékeképpen ércoroszlán emelgeti mellső lábát, mintha fázna a behavazott talapzaton. Mellette másik emlék a török elnyomás Idejéből: egy templom. Állnak még a mocsárvár kijavított falai is, amelyek közül Zrínyi Miklós hősi példamutatásával harcosai élén kirokent az ország függetlensége és szabadsága ellen rontó törők seregre. A cipőipar dolgozóinak 80 százat élt a egyéni versenyző somnak elkötelezte magát nekem, — Nem Valér — válaszol Megyeri Mária (az egyik traktoros faluban lakó buga} azaz Eíiz — bármit teszek magáért azt én már soha nem bánhatom meg. így folyik tovább a beszélgetés a fiatalok között: a kéíujíalusi gépállomás traktorosai Moliére Fösvényét próbálják. Megbékéllek már az öregek A nagyközség nemcsak emlékeit őrzi, hanem a Jövőbe is néz. Néhány lépésnél a századokkal ezelőtti harcot hirdető emlékektől áj harc színhelyére érünk, A szigetvári cipőgyárban a munkásság már új módon harcol a jövőért, amely szebb lesz, mint a eokév- «rzázados múlt bármelyik szakasza. Eddig a cipőgyár nem dicsekedhetett kimagasló eredményekkel, a múlt év decemberében országszerte elindult irztahánovista-mozogalom lendülete azonban ezt az üzemet is magával ragadta. Decemberben a gvár valameny- nyi munkása a Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlások teljesítésén dolgozott és a sztálini műszakban az egész gyár átlagos teljesítménye 153 százalékot ért el, amivel az ország valamennyi cipőgyára között előkelő helyezést ért el. len időmérőt kapott a gyár — azóta munkahelyén már megindult ellene az eljárás —, aki azt hitte, hogy akkor végez jó munkát, ha a normákat mindenáron megszigorítja. Felülvizsgálták a dolgot és a rossz normákat kijavították. A pártszervezet népnevelőinek munkája jó talajra talált, amikor ismertették a Párt Központi Vezetőségének határozatát. Az üzem kommunistái hozzáláttak, hogy elsősorban példamutatásukkal segítsenek megvalósítani a határozatot. Szászvári György elvtárs, aki a cipők sarkalásán dolgozik, 214 százalékot teljesít átlagban, Stocker János elvtárs pedig a kalapálógép mellett 193 százalékúval támasztja alá kitűnő nevelőmunkáját Valamennyi kommunista és velük együtt a gyár munkásainak 80 százaléka egyéni versenyző Az újpusztai TSZCS-nél mesélte Csokona József elv társ: Amikor az öregek megtudták, hogy Baranyához kerülnek, éktelen káromkodásban törtek ki. Az öreg Csokona, az apja ts azzal fanyegetődzött, hogy ilthcgyja őket és elmegy Iharosberénybe a Sándor fiához, aki ott gépállomásvezetö, de Somogybán marad. — Somogybán születtem. Somogybán is halok meg — mondta Hörnyéki János isA következő csoportértekezleten Csokona elvtárs nyilvánosság előtt magyarázta meg az apjának és az öregeknek, hogy milyen előnyt jelent nekik baranyainak lenni. Minden pécsi útnál 20 forint marad meg a csoport pénztárában. Nem beszélve az időkímélésről. Számos ilyen érvet hozott Azóta sem áüt meg a fejlődés. Különösen azóta jelentkeznek komoly eredmények, mióta a verseny egyik legnagyobb akadályát megszüntették. Tavaly ugyanis hanyag és lelkiismeretEzck az eredmények arra mutatnak, hogy a gyár biztos léptekkel halad a fejlődés útján, bár a párt- és az üzemi szakszervezet munkájának még az eddiginél is többet kell javulnia. még fel. Az öregek ma már egy kicsit szé- gyclik, hogy olyan maradinak mutatkoztak akkor. s Henri Lefebvre hétfőn előadást tart Pécsett Henri Lefebvre francia filozófus, aki annak idején a fasiszta imperializmussal (szembenálló franciaországi ellenállási mozgalom résztvevője volt s jelenleg a Szovjetunió-vezette béke tábor kiemelkedő harcosa, február 6-án, délután 6 órakor előadást tart az egyetemi aulában, az egyetem és a pedagógiai főiskola közős rendezésében. Előadásában arról fog beszélni, hogyan folyik a küzdelem a reakciós és kozmopolita irányok ellen a francia szellemi életben. Ez a marxista filozófus maga is igen hatékonyan vesz részt ebben a küzdelemben. E küzdelem jelentőségét akkor tudjuk lemérni, ha számításba vesszük, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjetunióban a dialektikus materializmus elveinek következetes alkalmazása hatalmas eredményekhez vezetett és vezet mind a természettudományok, mind a társadalmi, történeti tudományok terén, ugyanakkor az imperialisták ,,tudósai" a sötétség ős a reakció összes erőit a marxizmus elleni harc. szolgálatába állították. „Újból előko- torlák és felhasználják az alom dollár- demokráciái kiszolgáló burzsoá filozófia felfegyverzésére a sötétség és a kferikalizmus ofrongyolódott, megtépázott harci eszközeit: a Vatikánt és a fajelméletet, a megveszekedett nacionalizmust és a roskadozó idealista filozófiát .. .“ (Zsdúnov) A Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban uralkodó filozófiai idealizmus különböző irányainak teljes terméketlensége, a misztikával és babonával való szövetkezése vagyis tudományos csődje azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, s ezt magának a polgári tudománynak nem egy képviselője is kénytelen elismerni. Az idealizmus különböző irányai egyre nyíltabban a társadalmi reakció, a monopoltőke kiszolgálóivá, az imperializmus és a háborús uszítás ideológiai eszközeivé válnak. Ez a megállapítás érvényes az amerikai pragmatizmusra, amely baloldali frázisokkal igyekszik leplezni magát, érvényes m nyugat-német jobboldali szociáldemokrata folyóiratok materialista-ellen*» álláspontjára: érvényes az angol töké» világ vezető ideológusára, Bertrand Russcl-re, aki a kozmopolitizmus eszméinek és egy ,, világkor many" felállításának propagandáját összekapcsolja a szovjetellenes háború jogosultságénak „filozófiai" indokolásával. Mindezek az ,.irányok" észrevehető módon megmutatkoznak a nyugat európai szellemi életben általában és a francia szellemi életben is. Abban a küzdelemben, amely ezek ellen lolyik, jelentős mértékben vesz részi Henri Lefebvre. A magyar könyvpiacon eddig csak két munkája ismeretes. Egyik a „Das- cartes“-ról szóló könyve, amely marxista szempontból világítja meg Descartes hatását a francia szellemi életre. Másik müve a „Formális logika- dialektikus logika". A logika látszólag az a terület, amely a legkevésbbé alkalmas arra. hogy a burzsoá „tudományosság" haladásellenes tendenciái beépülhessenek. Lefebvre ezen a nemleges" területen is leleplezi a burzsoá tudományosság mesterkedéseit. Lefebvre tudományos munkássága ebben foglalható össze: azok a győzelmek, amelyeket a Szovjetunió és a Szovjetunióra támaszkodó népi demokráciák arat-í tak a kapitalizmus felett, törvényszerűen vezetnek a szocializmusnak a le»“ pitalizmus feletti végleges győzdrrvé* hez. 200-as brigád a konícrrgyárban Szigetvár második komoly üzeme * konzervgyár. Ilyenkor télen csökken ugyan a munka, de az üzem erősen készül a tavaszra, amikor a mezőgazdaság ebö lermelványelnek be- éréso alán komoly feladatok várnak rá, A januári taggyűlésen ez üzemi pnrtszervezot új vezetőséget választott, amelyre a párt vezetőszerepét kell megszilárdítania. A téli idény alatt fs lendületesen folyik a nép- nevclömuaka. Az üzem népnevelői, különösen a termelési szerződéskötéseknél értek el nagy sikereket a járás falvaiban. A lelkes fiatal munkásnők nagy aktivitással nesznek részt -a kuttúr- munkában is. A kulíúrcsoport most a február lS-i műsorra készül. Azt sem lehet állítani, hogy a munka frontján elmaradna a konzervgyár, mert Keresztúri József szállítóbrigádja észszerű munkabeosztással állandóan 200 százalékon felül teljesíti normáját, Kereszuri József egyéni teljesítménye pedig sokszor túlhaladta a 2S0 százalékot is. A pártszervezet új vezetősége komolyan készülődik feladatai megoldására, s erre valóban szükség is van, mert ezek a feladatok nagyok. A kéinjfalad traktorosok már a baranyai gépállomásokkal versenyeiének A kétúffalasi gépállomáson az utolsó traktoron végzik a javításokat. Vida János a dugatyút szereli, Bognái Imre az olajcsővcket pucolja Ez az utolsó a traktorok közül, a többi már mind kész és készen vannak a munkagépek is mind, kivéve a cséplőgépeket. — Tizedikére befejezzük — mondja Kastra Pál brigádvezető —, 18 nappal a kitűzött határidő előtt. Eddig a somogyi gépállomásokkal állottak versenyben, ezután a baranyaiakkal. — Tizenöt somogyi gépállomás közül ötödikek lettünk az őszi versenyben — magyarázza Vida János. — Most meg akarjak állni a helyünket Baranyában is. A többiek helyeselnek, megmutatják majd, hogy a baranyaiakkal is felveszik a versenyt. Eddigi eredményeikkel sincs mii szégyenkezniük. 1418 holdon végeztek az ősszel középszántást, 931 holdon sekélyszántást és 1337 holdon mélyszántást tíz erőgéppel. Mellette még jxirlagtörést, tárcsázást, borónálási, vetést, hengerlést is végeztek szép számban. Boldog élet az njpnsztai TSZCS-bem Várad Uj-pttszfa, Törekvés termelő- c-oport. A régi, még uradalom idejéből 'ittmaradt házak szinte egybeolvadnak a hóv&L Minden fehér csak az együk szin oldalán piroslik a felírás: „A munka nálunk becsület és dicsőség dolga". Gróf Andrássy Sándoré a Hitelbank egykori mindenható uráé volt a birtok. A pusztán 23 családból 19 tagja a csoportnak. 'Át. irodában Csokona József, a csoport elnöke beszélget a tagokkal. Pár napra jött haza Páílagpusztáról 4 hónapos termelőcsoportvezelő tanfolyamon tanulja a csoport vezetésének nehéz mesterségét. Az este az egész csoport előtt számolt be a tanultakról, tje most még tovább faggatják. Később Kovács József, a csoport elnökének jelenlegi helyettese veze- végig a hatalmas 85 mé'er hosszú istállón, amit a csoport építelt újjá 40 göbőly a törzstenyészet 15 tehene és vagy négy pár ló párája teszi sűrűvé a nagy istálló levegőjét. — Higyje el elvtárs, bodlogan élünk — mondja búcsúzáskor Hörkényi István, a csoport versfaragó éjjeliőre. Tavaly ilyenkor már rég nem voll kenyérnek .valóm, most meg yan bőven és az egész családot felruháztam. Mostmár csak a lakások ... Hát igen. Azok még itt vannak a múlt szomorú örökségeképpen. Még mindig van közös konyha. Egy év múlva azonban a (crmeiőcsoport min den tagja megkezdi a házépítést. A csoport fel akarja számolni a múlt minden bűnét. Möllere a gépállomáson Visszafelé jövet ismét benézünk a szigetujfnlusi gépállomásra. A kultúrteremből gyér fény vetődik kj a hóra: még nincs villanyuk. A székeken mindenfelé tralítoristák ülnek. Egy páran állnak, kezükben a gépeit szöveg. Próbálnak. — Kezdjük — Int Dómján József, a gépállomás fiatal főgépésze, aki nz előkészületeket irányítja, A zaj elül. egy pár pillanatig csend, aztán Gaz- oag Pál traktoros elmondja az első jőÜsmert szavakat: Ke Eliz,. angyalom, csak nem sója most búra a fejét. Sajnálja már, hogy engedve végre lángoló unszoló Ä mmeM mmÍMiÉvr MAXAjáMjfa, Ci 43 int » fiit oltsa, úgy terjedt el a hír a keddi napon a bánya:eiepeK.en: ..tstván-aknán három nőj bányász van." Akik meghallották, vagy újságból. olvasták, sietve mentek közölni a legközelebbi ismerősnek Mecsck- szabolcson, Somogybán, Vasason. A vélemény-nyilvánítók tábora hamarosan két részre szakadt. Különösen az idősebbekből 'kerültek ki azok. akik elkezdték szőni „jólértcsültségü net*’, míg a másik rész megbecsüléssel beszélt a női bányászai vállalkozó szelleméről. A többség hamar meg értette a három fiatal lány elhalálozásának nagy jelentőségét. Határozottan jelentette ki nem egy közülük: — Rövidesen lesznek még többen Is. A két tábor harca már hat napja folyik. A „jólértesültek“ már azi is kisütötték, hogy: „Minden nőnek el kell menni a bányába“, vagy azt: „llgy sem maradnak ezek sokáig majd meglátjátok.. A vita 111 úr eldőlt. A győzelem természetesen nem a „jólértesülteké' lett, hanem azoké, akik jól látták a fejlődést és le tudták mérni a három lány. vállalkozásának nagyszerűségét, Bebizonyosodott, hogy nem mennek cl, sőt munkába állt alt és megállják helyüket becsülettel, akár a férfiak. Ahogy Nagy József (S) körlciaknász' mondja: — Többet ér ez a három lány, min! hat takarítógyerek, mert ezek becsületesen elvégzik a munkát, amit az ember rájuk bíz! Háromnapi bányajárás után csütörtökön munkába álltak a bányászlányok. Meglátogattuk őket munkahelyükön, hogy a helyszínen győződjünk, meg: miként dolgoznak és bírják' a munkát. Bátai elvtárs, csapatvezető hangosan szólítja munkatársnőjét. Rövidesen feltűnik Nagy Gizella a fejtés ácsoiatai között. Kétnapos munka van a háta -mögött, erről beszél. — Ho’.nap kér műszakot dolgozom — kezdi mondanivalóját. — Ugye maga újságíró? Hát akkor megírhatja. hogy tetszik ez a munka és bírom is! De kérdezze meg a munkatársakat, ők j'obban megtudják mondani. Megírtam tegnap (levélben szüleimnek, Sza'.már megyébe Nagydobosra, hogy bányában dolgozom és erre olyan büszke vagyok! Bátaj és Peti János elvtársak,, Götz József és Éppel Rezső vájárok a megbecsülés hangján szólnak munkatársnőjükről, aki a csuzdában a kibányászott szenet továbbítja fürge mozduiotakkal. Nagy Gizella ugyanolyan jól eltátja, mint a takarító gyerekek. A másik ítél női bányász az aiapvágatokon dolgozik a nyugati mezőben. Patkó Erzsébet és Tóka Jú- iianna váltókezelők, a szénszállító légmozdonyokat irányítják. Szép és felelősségtelje- a feladatuk. Petkó Erzsébet vidáman mosolyog. Kérdésünkre kereken válaszol: — Itt maradok a bányában. Nem fogok elmenni, akárki bármit is mond! Két napja végzi ő is ezt a munkát és jól. Pauli Árpád váltókezelő elismeréssel beszél tanítványáról. — Holnaptól kezdve már egyedül végzi a munkát. Közben hangos dohogással közeledik a légmozdony. Petkó Erzsébet fürge léptekkel elsiet a váltókhoz, hogy jó vágányra irányítsa a sebesen haladó csillesort. Gondos munkát igényel a két lány beosztása. Egy hibás váltóállítással 2—3 órára üres cíüiehiányt idéznének elő. TőUti Juliim Ilii! is nagy munkában találjuk. Mikor a légmozdony elhaladt, közelebbjön hozzánk. Elmesél; élményeit. — Otthon nem haragszanak. Sőt azt mondták: „Dolgozzak becsüleíe- scn." Mikor olvasták az újságban a nevem, úgy sza’adt végig a hír a Pécsváradj országúion, ahol lakom, hogy az csuda! Sokan kérdezték tőlem: „Hogy bírom a bányát?“ — Nem olyan nehéz munka, mint ahogy ezt beszélik. Munkabeosztásunk olyan, hogy egyknnyen el lehet végezni. Elmeséli, hogy sokan kikezdték. De az a beszélgetés volt a legérdekesebb, ami közte és J. Mária között történt. — Nem szégycled magad bányába járni? — mondta' Mária, aki egy* házban lakik velem. — Hát nem! — válaszoltam. Aztán kiderült, hogy az irigység bc-zélt barátnőjéből. Mert végű! fs keserű«* igy szólt: — Elmennék én is a bányába, de engem még nem vesznek fel, túl fiatal vagyok ... T axatlhalallau. hogy a nők érdeklődése a bányamunka felé fokozódik. A női bányászok munkájáról naponta kérdezősködnek a bányászas*- szonyok és lányok. A mecsekszabol- csi telepen közülük -többen elhatározták: ők is jelentkeznek bányába. Máris tovább szélesedett a női bányászok tábora. Pécsbúnyatelcpen 8, Mo- csekszabolcson újabb 4 nő jeleni kőzet! felvélelre, s ez a szám tovább bővül. Pár hét múlva már nem lesz „szenzáció“, hanem megszokott kép — úgy mint a Szovjetunióban, vagy Dorogon — a női bányászok műszakra mennek Pécsbányatelepcn, Me» csekszaboicson, Vasason és a mecseki szénmedence többi aknája felól Kászon József 1 Új ház ZENÉS FILM! Előadások 3. 5, 7, 9 órakor. Hétfőn: VIGAD AZ ERDŐ. Előadások: 5, 7. 9 órakor. 5-éig URÁNIA SZÍNES FILM! Vígad az erdő Hétfőn: UJ HÁZ. Előadások fél 5, fél 7, fél B-kor ■ F AKL7JR. 5-éifl Ismeretterjesztő és tudományos filmek. — Híradó. — Az elő adások folytatólagosak 5—10 óráig. Egységes 1 és 2 forintos helyárak, — Vasárnap délelőtt 10—1 óráig Hétfőn: SZÜNNAP. I I
