Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-05 / 31. szám
KßPiO 19.59 FEBRUÁR 5 Beszélgetés MaoCe-Tunggal As Olasz Kommunista Párt központi napilapja az UNTTÁ egyik szerkesztőjét Vclio Spano clrtáraet Kínába küldte. Az alábbi cikk Mao-Ce-Tung elvtárssal történt találkozásáról tzóL Key kis szalónba léptünk, mely kényelmesen, de mégis egyszerűen »olt berendezve, mint másult is a pekingi palotákban. Egy perccel később megérkezett Mao, Wang kísérődében Nagytermetű és késsé olőrehajolva jár. Mozdulatai inkább lassúak, puhák és kimértek. Feje nagy, fekete haja kétoldalt lehull, arca kerek, bőre síma, «sínt egy gyermeknek. Egészében véve friss jelenség. feppan olyan, ahogyan az ember «ákép- 1 Zoli, ha munkásságára gondol: nyugodt, magabiztos, ura a jővfloik is ezzel együtt az Időnek. Soha nem láttam még f HAOCE-TUNG ■yuj'jz ét bemutatkozik: „Mao-Cs- SEaug a nevem.“ Aztán leül ét be ■zélni kezd Hangja egy népvezéré és egy tökéletes vendéglátó gazdáé rgyidőben. Kiváló marxista és úgy beszél, akár egy kínai paraszt. Ereje nagyrészt nyilván abban rejlik, hogy mind« szivének kedve« dolgot oly egyszerűen 6s közvetlen nyelven tud kifejezni. Beszéde a világosság csodája. — Győzelmünknek két tényeettje van — kezdi. — A mi harcunk és más népek segítsége. Az első helyen t Szovjetunió támogatása áll, aztán az új népi demokráciáké t végül a kapitalista országok dolgozóié. Mindkét tényező egyaránt fontos, egyikről sem szabad megfeledkeznünk. Az annakidején forradalminak számító polgári osztály számára. Is roppant jelentősek voltak a külső tényezők. Gondoljunk csak Franciaország kapcsolataira az Egyesült Államokkal a XVIII. azázad végén. A. Kommunista Kiáltvány első lapja egy kísérletről beszél, mely bejárja Európát: Világ proletárjai egyesüljetek I Az imperialisták számára ez a kísérlet: valamennyi nép és dolgozó egysége. Mao mentegetőzik a még hiányos szervezés miatt. Ellent akarok mondani neki, ára heves kézmozdulattal tiltakozik: — Nem, nem, ne mondja ezt kérem. Kínában hiányzik a szervezettség, A kapltsllsmns Itt nem fejlődőit ki Nincsenek kezünkben statisztikai adatok, egyes területeken még középkori állapotok uralkodnak, nagy ellentétek állanak fenn az ország különféle nemzetiségei között Lépésről lépésre fogunk haladni ét megszervezni népünket. De az ország nagy, a népesség sűrű, s kevés a káderünk. Ezért kell egyidőben sokféléi csinálnánk, Úgy vagyunk, mintha egy koldust áld hirtelen mérhetetlenül gazdaggá lett, az új körülményei közé kellene beillesztenünk. — Tanulmányozza csak Kínát türelmesen és figyelemmel. Majd meglátja, hogy sok minden nem megy még rendben. Hatoljon bele minden egyes kérdőébe alaposan és elemezze őket. Vaflaraennyiaek egy világos és egy sötét oldalát fogja felfedezni, helyes és hamis dolgokra bukkan. Még mindig vannak elnyomorított lábú asszonyaink, ccpios férfiúink, bár csak kevesen. A lakosság sokhelyütt é! mé£ piszokban. Kína területe több, mint kilenc millió négyzetkilométer és csak huszonhétezer kilométernyi a vasútvonala. Jó útjaink szinte egyáltalában nínosenok. íloSOÍy OK és folytatja: — Äs a tény, hogy országunk elmaradott, egyébként feltétele forradalmi mozgalmunk erősödésének. A* elmaradottságnak is egy negatív és egy pozitív oldala van számunkra. A pozitív oldal az, hogy Kínában a reakciós erők is rosszul vannak megszervezve. Elegendő, ba mi csak egy kissé jobban szervezkedünk. Népűnk forradalmi szellemét szenvedései fejlesztették ki. És Kína többet szenvedett, mint bármely más ország, míg például Amerika és Anglia sokkal kevesebbet, mist a többi, Olaszország és Franciaország Is szenvedeti, de ott a reakciós erők izmosabbak és jobban meg vannak szervezve, még nem sikerült őket letörni. Nálunk Is hosszú időre volt szükség. 1948 októberében azonban az imperialistákat és láncos kutyájukat Csang-Kai-Seket magunk alá gyűrtük. — Ám Kína nem volt mindig elmaradott ország. Marco Polo arról ed bírt, hogy a kínaiak fekete kővel tüzelnek. Ám! azt jelent), hogy már akkor ismerték a kőszenet. Egyáltalában nem voltak tehát elmaradva. Csak 1840 óta éltünk elnyomásban és sötétségben. És mégis hisszük, hogy civilizációnk magasabban álL mint at amerikai. Lassan haladunk, de bizto san. Ismét nevet és folytatja: — Spano elrtúrs, jöjjön vissza harminc-negyven év múlva ide Kínába, majd meglája, mennyire megváltozott minden! Optimizmusa lenyűgöző és én megígérem, hogy negyven év múlva visz- szatérck. A beszélgetésnek vége. Felemelkedik. Még közli velem, hogy este be akar mutatni elvtársainak és meg akarja bízni őket, hogy nekem mindenben legyenek segítségemre. Este találkoztunk is. Belép » terembe, ahol éppen fogadás készül. Liu-Sau-Csi, Csu-T-í, Gao Gan és más politikusok, valamint híres tábornokok gyülekeznek, valamennyien a Kínai Kommunista Párt központi bizo-'t »ágának tagjai. Mihelyt belép, tüstént Mao-Ce-Tung lesz mindennek a köz- ponlja. Valamennyinket bemuta'ja. lelkiismeretesen, mintha még semmi* nem hailotlam volna róluk s elmond ja, ki hogyan segíthet nekem. Aztán engem mutat ba nekik, megin* csak Sz&kás&k éj e^k&lesäk Az amerikai iskola nem kis mértékben járul hozzá, hogy a gyermekek öntudatát sovinizmussal, fajgyűlölettel és a militarizmus mérgével fertőzzék meg. Az amerikai iskolai nevelés elkerüli a kapitalista valóság kódoséit és a gyermekeket, a vallási misztikum, a mohó kíncsszerzcsi vágy, végső fokon a gp.ngszterizmus világába vezeti. Me csodáljuk hát, ha ilyen körülmények között egyre növekszik a gyermek-bűnözők száma. A következő kis történet illusztrálja a nevelési rendszert. A történet színhelye Pittsburg. Tudjuk, hogy Gribojcdov müvének, «Az ész bajjal jár"-nak jobbágya, Fa- mtjszov csak anől ábrándozott, hogy „összegyűjthesse és elégethesse a világ minden könyvét“. Nos, Famuszov kisiparosnak számit két 14 esztendős pitlsburgi iskolásfiúhoz viszonyítva. A kőt reményteli süvölvény kihasználva' azt, hogy a robbanóanyagokra semminemű tiltó rendszabály nincs érvényben, elhatározta, hogy dinamittal vet véget a pittahurgi kultúrának. Aláaknázták az iskola épületét és nem kevesebb, mini ISO dinamiípatrónt helyeztek le. Éppen csak így hajszál választotta el az jskolát a levegőgo repüléstől Az arra járó munkások figyelmének leitek a fiúkra és lefegyverezték a tehetséges kezdő banditákat. Mindez nem véletlen, A ..Life" című amerikai folyóirat beismerte: „Az amerikai rádió hetenként legalább 80 gangszter-történettel ejti rémületbe hallgatóit". íme, néhány efféle rémtörténet meséje az amerikai rádióból: A „Detektív a talpán” című históriában, egy megsértődött elefánt, amelyet rágógumival és bagóval táplálnak, bosszút áll gazdáján, aki mellékesen meggyilkolt egy táncosnőt. A „Titkok kastélya" című borzalom-történetben egy „elvarázsolt" hegedű hangja őrületbe kerget egy cigányláhyt. Később egy macska megszagolja a hegedű húrjait és abban a pilanatban döglötten felfordul, mert gyanta helyett a húrokat valami rettenetes méreggel kene- gették. Az „Árnyak"-ban egy örült orvos meggyilkolja fiatal, feltűnően csinos hölgy betegét. A holtestet a mű- szerszekrénvbe rejti, majd felrohan a kórház második emeletére, ahol kihajít az ablakon egy éppen kéznél lévő beteg öreg urat, aztán maga is utána ugrik. A gangszterizmus e féktelen propagandája eredményeit igazolják a hivatalos adatok, amelyik szerint az Egyesüli Államokban 1948-ban 1 665.110 különböző bűncselekményt követtek el. úgy, mintha fogalmuk sem lenne rólam. Széles mozdulattal helye: mutat számomra maga mellett, « kedélyes sőt talán kissé tréfás hangon megszólal: — Látja, ma este mindent az ön hseáfának szokásai szerint rendeztünk. Valóban: az asz:al egyénenként van megtérítve, mint nálunk, és a kis kínai pálcikák helyeit kések és villák vannak. Mao-Ce-Tung eivtárs megkér: beszéljék az európai helyzetről. Figyelmesen hallgat, pon'osan olyan nyugodtan, mint amikor beszél. Mi dőn egy Kína ellen irányuló támadó háború veszélyére erelem a szó*, félbeszakít. Azt mondja, hogy az imperialisták amtyira mégsem ostobák, nem akarnak még hamarabb elpusztulni. Helyi provokációk itt-ott lehetségesek, de általános támadásban Kína ellen, nem hisz. Ezu'án megkérdi: — Vannak önöknél vadméhek? Ázsiában sok milliárdnyi. Ha egyet közülük megtámadnak, valamennyi a támadó ellen fordul a megszurkálja. És a mnnkés- és paraszt-móhek jobban Kárnak, mint a polgári méhek. Látja, ez a marxizmus-lcnlnizmus. Mao-Ce-Ttimr ezt a szemléletes nyelvet nemcsak gúnyolódásra használja. Igen komoly dolgokat is így mond el. Megismétli: — Győzelmünk egyik oka, más országok népeinek, munkásainak és parasztjainak a segítsége. Ma például azt lehetne mondani, hogy az imperializmusnak három kinyújtott ujja rajtunk van és hét önökön. Mintha egy oroszlán első mancsaival és fejével önökön, európai népeken rekedne. hátsó mancséivá! és farkával pedig rajlnnk. Mi a farkát és egyik hátsó mancsát már levágtuk. Az oroszlán sántít, önök segítettek neA Knominhui; ragaszkodik nfolső lamasíponljálio« künk és ezért kell, hogy mi is segítsünk önöknek. Minden itt összegyűlt elvtárs ilyen mancslevágó. ők majd elmesélik önnek, hogyan csinálták ezt. Hasznos lesz az önök számára éppen úgy, ahogyan számunkra az önök tapasztalatai. Az élv<:ársak neveinek, talán For- mózára gondolnak, az ulolsó oroszlátruoncira, melyet le kel] vágnjek Aztán felemelkedik Mao, a fogadás befejeződött. Valamennyien kikisernek kocsimig. Ámbár vezelőférfiak még sem feledkeznek meg egy Ssá kultúrájú, nagy nép udvariasságáról, Még- egyszer rátekintek Mao-Ce-Tung magas alakjára, $ gyetekarcára. Soha r.em fogom elfelejteni. Az elmúlt hét messze kiemelkedő politikai eseménye a Demokratikus Vietnami Köztársaság elismerése a Szovjetunió és egy sor népi demokratikus ország, köztük a Magyar Népköztársaság által. A szabad és független Vietnam immár hivatalosan is bevenult a nemzetközi politika színpadára és húszmilLiónvi lakosával, országának nagy természeti kincseivel, fejlődő iparával megerősíti a bélre hatalmas táborát. Az imperialista erőszak újabb csúfos vereséget szenvedett. A gyarmati és függő sorban tartott népek kommunista pártjaik vezetésével egymás után tépik szét láncaikat; szabadítják fel magukat. Ázsiában rövid időn belül két népi demo- krácla született és a földcsuszamlás továbbtart: újabb és újabb országok lépnek erre az útra. Ezért is mondja a londoni Times: „A szovjet kormány döntése (a demokratikus Vietnam elismerése) komoly következményekkel járhat Délkelét-Ázsiában.” Londonban a City urai félelemmel gondolnak a burmai, mala- yai és sziámi felszabadító harcokra, amelyeket nyilvánvalóan előbb- utóbb ugyanaz a győzelem fog koronázni, mint a vietnami nép bátor harcát. Hősies 3iarc az új háború ellen Az imperialisták látva, hogy az idő ellenük dolgozik, hogy a második világháború óta Európában és Ázsiában több, mint hatszázmillió ember kezdett új, szabad életet, fokozzák a harmadik világháború ki- robbantásAra irányuló erőfeszítéseiket. A marshallizált országok egy- részét most minden szemérem és tapintat nélkül nyíltan diktatúrájuk alá kényszerítőit ék. Olyan szerződést parancsoltak rájuk, amely lényegileg egész ipari termelésüket amerikai ellenőrzés alá veti és kötelezte őket arra, hogy hadi- ■nyaggyárosaiktói egymllliárd dollár értékű fegyvert vásároljanak. JOHNSON HOFFMAN Még azt a bizottságot is kijelölték, amely az amerikai diktandó pontos végrehajtását ellenőrzi s ebben olyan hírhedt személyek vesznek részt, mint amilyen Johnson hadügyminiszter és Hoffman, a Marshall- terv igazgatója. A front, az amerikai zsoldba szegődött kormányok és a dolgozó népeit között mind élesebben bontakozik ki. A De Gasperik, Bi- dauitok szinte futószalagon írják alá a papírrongyokat, vállalják a háborús termelés fokozását, a fegyverek átvételét, — ugyanakkor Marseille mellett az egyik nagy repülőgépgyár munkásai megtagadták, hogy lök- hajtásos gépeket gyártsanak, a torinói Fiat-gyár, a genovai Ansaldo- gyár munkásai nem hajlandók tankokat, ágyukat készíteni és így van ez a többi jelentős francia, olasz hadiüzemben is. A francia és olasz kikötők munkásai nem rakják ki az Amerikából jövő hadianyagot, Franciaországban megtagadták a Vietnam ellen irányuló fegyverek berakodását A háborúetlenes mozgalom futótűzként terjed immár nemcsak a ír.'incia és olasz .hanem a belga és holland munkásság között is. Munkások, vasutasok, asszonyok, — a dolgozó népek egységesen tiltakoznak az új háború ellen. A kommunista pártok megszervezik ezt az elemi erővel kitörő tiltakozást és a Tájékoztató Iroda határozatainak értelmében a kapitalista országok határain belül is megteremtik a béke hatalmas seregét, amely minden imperialista provokációra megadja a kellő választ. A gyilkos c.«d»zár Az elvadulás, embertelenség megdöbbentő tényei bontakoznak ki nemrégiben a habarovszki per során .A japán fasiszta hóhérok nagyszabású baktériumháborút készítettek elő és a legszörnyűbb betegségekkel a szovjet, kínai polgárok ezreit gyilkolták meg. A per bebizoHIROH1TO nyitotta, hogy a szovjet hatóságok kezére koruk: tábornokok, orvosok mellett még jónóhény, jelenleg Japánban vezetőszerepet betöltő háborús bűnös részese a szőtt- nyű gaztetteknek. Az egész ördögi terv irányítója és legfőbb parancsnoka Hirohito császár volt, az amerikaiak szövetségese, hűséges talp- nyaiójá. A Szovjetunió az USA, Nagybritan- nia és á Kínai Népköz- társaság kormányának el- juttatottjogy- zékében felfedi Hirohito és a többi fasiszta pribék szerepét. A Szovjetunió kormánya a nemzetközi szerződések értelmében követeli, bogy „a legközelebbi jövőben szervezzenek kiiUmleges nemzetközi katimgi bíróságot és az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekménnyel terhelt háborús bűnösökként adják át a nevezett nemzetközi bíróságnak Hirohito japán császárt és négy tábornoktársát.'' A szovjet jegyzék kínosan érinti elsősorban az amerikai imperialistákat. Nemcsak arról van szó, hogy egyik hitvány szövetségesükről vad- állati bűntettek derültek ki. A bak- tériumháború készítőinek és végrehajtóinak leleplezése jogos riadalomba sodorja az atomháború készítőit. Baktériumháború vagy atomháború —- a kettő egyremegy. A japán háborús bűnösök leleplezése és felszámolása harc a második világháború borzalmai ellen, de ugyanakkor harc az új világháború ellen is! A Szovjetunió követelése szorosan kapcsolódik a béketábor küzdelmeihez és az amerikaiak akkor, amikor Hirohitot és társait védelmezik, — újra felfedik sötét szándékaikat, leleplezik önmagukat.
