Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-04 / 30. szám

tess febxuAs 4 KÄPLO 8 Ünnepélyesen megnyílt és várja Déldnnánfál dolgozóit df PÉC üjftók, úlmunkások, actehánovk»- tatfc töltik n80' a pécsi szakszervezeti rizékház termét. Itt vannak a Párt, a BZOT, néphadseregünk, tömeg-szerve­rebeink képvisolői. Crete József »Iv- táí*. a SZOT megyei titkára köwz.ön­ti & vendégeket, köszönti a Dél-Du- séntúl dolgozói Ezámár* megrende­zett OJité Kiállítást. A Magyar Dol­gozók Pártja nevében Seregélyt Aladár eivíárs rámutatott arra, mi­lyen döntő fontosságú kérdés szá­munkra az újítómozgaloni minél szé­lesebb kifej leastée*. — Hatalmas lépéa es t, kiállítás t tepa&rt»l*tc*«ra útján — mondot­ta Seregély! «irtára — A dolgozók isázezr«! fogialkocBzk már újháaok- kaí és es »agyban hozzájárul ahhoz, hogy itt, o&bea rs erazágbaa meg- asuletott a estahAnov-naoxgaloiu, e fu újUánok, feasaerfbttfeak uagybrn asolgáljlk act a óéit, hogy a sstej hárutv- mozgalom m&gerösödjék, Mtrafflkjredjék, nfigiaozdütes ti űnlg» tők tömogatt. Hegedűs Jóostf, « TsAttzn&syl Hi­vatal főtitkára rávilágított azokra az óriási oreamér.vökre amelyet idá­ig is elért bj. újítómozgalonu 1— Az októberben lesajlott kcm- grwezua újabb feladatokat tűzött az újítók nagy tábora elé. Az ötévé« terv támaszkodik a azoelaUzmus épí­tésének élharcosaira, az újítókra, él­munkásokra, oztahánovÍ3tákra, akik •rejtikkel, tudásukkal, új munkamód- srarelkkel, a gép ok jobb kih&sználá- eávai növelik a béke, a szocializmus táborának erejét, melynek élén • ba­rátunk, példaképünk, szövetségesünk, a haíuhnais Szovjetunió halad. — mondotta Hegedűs elvtárs. Szavaira bosszú taps felel, a jelenlevők. Sztálin és Rákosi elvtársat éljenzik. Podhorafk József elvtiro, a Bá- uyászMakwzervTOet főtitkárhelyette­se elad szavaiban nagy barátunkat, a Szovjetuniót köszöntötte. KIÁLLÍTÁS — Mint ahogyan egyetlen pillanat­ra eem feledkezhetünk meg róla, most is háláiéit szívvel kell fordul­nunk a szocializmus országa felé, moly megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy ez az újitókiállítás itt, ezen a napon megnyílhasson. A magyar dolgozó nép tudja, hogy saját magának termel, a dolgozók ve­zetik, építik saját maguknak ax orszá­got — folytatta Podhoraik elvtársi. — És megbee^öléssel, tisztelettel, szeretettel veszik körű! azokat, akik oístálvkötelességüknek, munkáskőte- lecaógCknek tekintik a Mociahzmns építését. Podhoraik eJvöáre megnyílója után a jelenlevők végignézték az Újító Kiállítást. Á hatalma.« terem belépő­jénél Lenin, Sztálin, Rákosi elvtár­sai képe néz az érkezőkre, belül a teremben lámpák fényében, virágok mellett a kiállttá« tzits im vtAx gyöngywtataa. Egy «abad, boldog, dolgozó nép munkája, áldozatkészsé­ge, új letakarása eüjllog mindegyik' boa. Lassan kialakulnak a csoportok. Kökény elvtáre gépét körúláJiják a vasasok. Itt van Krouman Lajos, a Sopiana sztahánovfata éimunkáea, a néimetbólyi gépállomásról ülés Éva Készdorf János, Csikota Jéz3ef át­képzés nézik a nagysaerű felszerelé­sű készüléket, mely lehetővé teszi, hogy kikerüljék a fölösleges mozdu­latokat, megkönnyítse, termeléke­nyebbé tegye a munkát. Kicsit tá­volabb Kladivó János, a mecseksza­bolcsi István-ákna élmunkás vájára emeli magasba, a villany réselőgépet. — Ez kéne nekünk is — mosolyog­nak ősévé Michelutti és Borbán elv­társakkal. — Több szén jönne mint így. Igaz rajtunk áll, majd elérjük, hogy nálunk is zakatoljon egy-egy ilyen készülék, aztán mindig több. Ahogyan mindig több szén ia kell nekünk. A teremben körbe járnak a láto­gatók, egyik-egyik tovább áll egy gépnél Arcára szinte kiül a gondo­lat, hogyan formálódik a gép to­vább. Ogy, ahogy majd használni lehet a Magasépítésnél, a Zeoluay- gyúrbau, a Bőrgyárban, vagy vala­melyik aknán. fejlődik, csirába «zökken a tapasz­talatomra magja, bogy a tflbbterme- lé*, a több, jobb, könnyebb munka terebélyes fáján, az életszínvonal emelkedését, az ötéves terv meg­valósulását: a legszebb gyümölcsöket teremje a magyar dolgozók számára 14.080 üi segétaükást 2008 mérnsk®! és szaktechnikust képeink m m épüiffparte Fogházra ítélték az építkezési per négy vádlottját Pánté**» déSbwi wogy érdeklődé« mellett hirdette kj a pécsi munkásbf- rútság Lasjío» Mihály és nyolc vádlott társának ügyében az ttéáetot. Eszertot a bíróság Lantos Mihály nsecsefcsTa- bcdcsd kőművesmestert, Réhberger Ká­roly pécsi moefca vezetést, ifjú Hágo­tt« János dombóvári munka verető! m Árkos Dezső szekszárdi lakost, ar <p&ésflgyi Igazgatóság ilrrwisb végé­nek szekszárdi aBoaJmazottját egyrend- beli folytatólagoson elkövetett három, éne« gazdasági terv érdekelt veszélyez­tető vétségben mondotta ki bún ősnek és ezért Lantos Mihályt öthónapi, Ré- bepger Károlyt négyhónapi. Árkos Dezsői hdromhónapi és ifjú Ná- govics Jánost kith&napi fogházbün­tetésre ítélte. A többi vádlottat: Ballá József pécsi épftésimérDök&t, Farkas József dombóvári kömneamesteTt Atv da .Tórsef pécsi kőenfirasmestert, FarSd; Andor pécsi építésztechnikust é« Mar­tin Hajdú György budapesti mérnököt as ellenük cincit vád és következmé­nyes alól felmentett«. Egy üzem, ahol a kommunistáknak méf fa&fam keli UoMdtoi a mautdíság. dten Waram hónap tett ai azóta, hogy • pécsi Meotrits garázsban megala­kult az fizetni pártszervezet. Azóta , as üzem életében komoly fejlődés mutatkozik. Annak, hogy a kommu­nisták vették kezükbe itt ia a termelés ügyét, a sztálini műszakban mutat­kozott első Jete. Az egész üzem 14C százalékát teljesítette akkor az elő­irányzatnak. A sztálini műszak ta­pasztalatai nyomán ma is 120 száza­lék az üzem teljeuftménye. A pártszervezet munkája éa az ogúsz üzem fejlőd黩 is azon múlik, hogy mH tesznek a párttagok, mi­lyen példát mutatnak a többi dol­gozó előtt A javítóüzem kommunis­tái jól tudják nemcsak azt, mennyi­*rr«ST gépjármű minél fflvidobb idő alatt éa minél tokéieteeebbe» megjavltv* kerüljön újra forgalomba, hanem azt fa, hogy * Jé munkáiban elsősor- w» nekik étenjirniok. „HTrr<‘1 015ea* odar ve és tehergépkocsik ^öttlrJhaJ16dik a® alkatrészekkel ZsT* -MiháJy elvtárs. Sokféle alkat- ,,van, d°lga naponta, a szám­ra jármű javításánál szin­rann'nis. . pél^ánynál újra meg kell SdrÄrraTT^ ,mé!?ÍS tKjesitse normáit. A alakalt újítási bizottság a7. $ sát bírálta el elsőnek, amelv a kocsik központig fékjén a dugattyú merevsége miatti beragadást szünteti meg rugós megoldással. Az üzem égyifc esztergapadjánál egyik legidősebb szákmunkás, pef. rovics Antal elvtárs dolgozik. Állan­dóan jó minőségű munkát végez és újítása is van: a dugattyúk e^zter- gálásáboz készített újrendszerü fel­fogóeszközöket, de a késanyag gaz­daságos felhasználására is alkn'mo- zott, néhány apró észszerűsítóst. Van- nali még a pártszervezet tagjai kö­zffl nffliányua, «dust Bázing Lajoa, Famádl György, Jozipovioe István, Bálint elvtára, akik nemcsak normá- jnkat, hanem a* üzemi átlagot is túlteljesítik. A nemrég felvett tagjelűltek elsősorban a termeié« terén akarják kiérdemelni, hogy az élcsapat tagjai legyenek, s ezen a téren máris egv- von.alba kerültek a legjobbakkal: Kondorosi Lajos például rendszere­sen fejleszti munkáját és ma már a 130 százalékos átlagnál tart. A pártszervezet népnevelőinek munkája serkentette ifjú Békefi Mi­hály pártonkívüli munkást is arra, hogy állandóan igyekezzen felül­múlni saját eredményeit. — Nagyon szeretnék párttag len­ni, — mondotta egyszer — de ér­zem, hogy még nem vagyok eléggé fejlett. Hadd tanuljak előbb. Még jobban akarom tudni . a szakmámat é« meg akarom lemérni a Párt ideológiáját. Ma ő az üzem legjobb munkása. 180 százalékot teljesít Ezért kell a verseny és ezért kel­lenek az értekezletek, amelyeken az üzem dolgozói az ország és saját üzemük ügyeit megbeszélik. Ezért kell valamennyi kommunistának Tész Mihály elvtárs példáját követnie és magával ragadnia a pártonkívfllieket is. A fiatal pártszervezet néhány tag­ja megtalálta már a helyes utat. Kövessék őket a többiek is és lep­lezzék le azokat, akik fékezni akarják a lendületet: a volt jobboldali szo­ciáldemokratákat, akik téves és ká­ros „elméletekkel“ tartják vissza a verseny kibontakozását, akik a szak­ember álarcában mondogatják, hogy „nálunk lehetetlen versenyezni“. Ez legyen a Mestrits-pártszervezet tag­jainak legfontosabb feladata. Az idén márciusban meginduló építő­ipari szakuumkásképiZD tanfolyamokon 14.000 segédmunkást képeznek át Az rimáit évben 4.100 veit az át- képzettek száma. Építőiparunkban a szakmunkások melíett egyre több mérnökre és tech­nikusra van szükség. Ezért most mű­szála rajzoló, tervező-gépész tanfolya­mok indulnak és megnyílik a műszaki vezetők műszaki és gazdasági tovább­képző tanfolyama is. Ugyancsak rövid időn belül megnyílik az építésügyi mi- niszlérium mérnökképző akadémiájá­nak első évfolyama, 600 résztvevővel pedig ídödtrrtző tarfolyam kidül. Építőiparunk a most következő időben összesen 2.000 szaktechnikust és mérnököt képez ki. Az építőipari nemzeri vátlstetok ad­minisztrációjának megjavítására köny­velői. február közepén pedig .-íz ország valamennyi megyeszékhelyén és * fő­városban ezer részavevővöl immkah'e. hd-admtrúszí ráció» vezetőképző taníc- lyant itvduL Valamennyi ter.foiyainoo jényvgercn emelik majd a nők számarányát A Gyűri Vagocigyárban, — a crcv- je.t példa és az MDP útmutatása alap­ján — még a sztálini nzunkalelajánlá- sok idején felajánlásokat tettek, bogy a dolgozók minél szélesebb tömegei zár­kózzanak fel zz üzem srtahánovigt'ii mögé. A legjobb wtahánovisták Horváth Ede, Jakab Sándor, Témái József é» láma! ismertették • sztahá.no- vista munkamódszereket. A Győri Ve-gongyár dolgozói meg- ssfvicilék a Pára hrtározatát és elhn- térozták, hogy ©zerrtúl minden szer­dán sztahámovjsta napot tartanak — a műseakl értrimíség bevonásával — a mozgalom további kifejlesztésére. ctÍ (ewízőmyűecjÁe. CJzatkamí te.(pi-úM% őarálfa NyoU MBttemdörcri ercl&tt, «mikor Ea»g*l Jakabék (elvették »ogédmniifeáe. o»k még fiatal kény vök Farka« JA- noané, « póeri Gyapjúfonó dolgozóín. Azért aKtalnjsztÁk, mert c-3an kellett neki annyit fizetni, mint a „felnőttek­nek" 8s éppúgy Ikássákmányoíhatták, mint azokat. A nyolc év alatt dolgo­zott már valamennyi gépen. Először a céraázófooz, cérnán pedig a csévélő- hoz került. Mióta itt dolgozik, sok mfadea tör­tént az üzemben. Elment a régi tulaf- nonos, államosították az üzemet, véjj- rebaj totluk. a bárotnéves tervet és el­indítottuk népgazdaságunk e!»ö ötéves I érvét A pépek usí-yiairúgy súgnak, a fé­nyes szreJív éppúgy csattosfaak, az olajos oemcsrtlapon most is olyan szaporán mennek vé^ijr nranka-kőzben a nők, miiot azelőuj. De mé$s m&s lett 'az. ogész özem, új élet, új snelleci köl- 5őz®tt a falak közé. Megváltozott, jobb lett belül az ólet. kevesebb lett a gond, nem szakadnak már fel a dolgozók midiéből nehéz sóhajok. Sze­retik a munkát, mert tndjáík, hogy hogy azon keresztül becsület és di­csőség illeti őket. Szeretők a zúgó gé­neket, a* olajos falakat, az egá«& üzemet, mely az ő tulajdonuk. Az AnasDOsftett gyapjúján óban nem­rég bontották fel a torvet, és terv- kőnyvooskéifiket f« megkapták ia dol­gozók. Amikor Farkae Jánosné a ke­zébe vette, csők éppen átfntoMa tókin- uetc az első oldalt és besűllyeszteftc a táEÍcájába. Masnin m előtt odaáttt Selfaktor 1. gépéhez, elment az Ü. B. titkárhoz és megkérte, ma­gyarázna m-eg neki, hogyan kell ve­zetni a tervkönyvet. Az első napot még közösen jegyezték be. de pár nr.p múlva már egyedül kezelte a köny­vecskéjét. Tudta, hogy százhét kiló és Iiarmtec deka gyapjú fonása a napi előirányzata. Tudta a napi teljesítését és túlteljesítését is. Ha lemaradt, szé­pen bevezette azt is a könyvecskébe, A könyvön kívül a műhely falán grafikon is jelzi a dolgozók teljesít­ményét. A kék vonal az előirányzót*, a piros pedig a teljesített mennyisé­get. A tervfcőnyveotkie mwg » gnafikoa h bfi képeit *d Farkas eivtársBŐ «tw»- fcSjánSL Mint a tükör vtosraadja s sztjaBe-kadásokat, géptöréseket, kötél- szakadást, üzemzavarokat és persze az összes hibák mellett túl lelj esi :etf százalékokat is. Ha komoly hiba vari a gép körül, előfordul, hogy még a tervét sem tudja teljesíteni Ez tör­tént január tizennegyedikén U, de mámap «.rvr.ál jobb in rálcapcsolt. Jól ment a munika másnap, harmadnap is, lS-án előfonalhiány miatt álltak, 19-én pedig úgy ,J:;ugjctt'‘, mint még sóba. Szá akiien oven, kiló fonalat dol­gozói; faL A januári cIőlrányaB'íot: 2795 kilót 8SS kilóval túlteljesítette. A hóaap utolsó napján leellenőrizte januári murik áj áf és amikor könyvecskéjét újból helyére te tie, megviégediettan mosolygott. Olyan jő volt érezni, bogy jó munkát végzett a torr érde­kében. Ncan cserélt volna senkivel sanx! Hfezen olyan jó, olyan szép í-jy élni, amikor hetenkúw. 160—170 (or tinfot visz hava. A íúiSöhesíféSí áthozták feb­ruárba és a pt- — „,.—. ny> vonsímisi­sze túlszárnyalj* már a kéket. Else­jén már tizenegy nap normáján, telje­sített*, másodikén pedig a tizennegye­diket előirányzatot. Ha munkamód­szerét kérdezed, ezt mondja: — A gépállásokat a legminimáli­sabbra oyölckentern. Ha a gipről lesze­dem a kész anyagon, ént is gyorsan végzem. Ki van ezánrfíva minden per­cem, minden pillanatom, rség a rnó- sodpercckért is harcolok, mert art akarom, hogy az ötévos terv, úgy. mint a hároméves, idő előtt megvalósulbaT,. son. Amíg beszélgetünk, megtelnek ** orsók a szürke, puha megsodrott gyapjúionállal. A teli orsókat fürge kezekkel szedi le a nagy barna ko­sárba, aztán az üres hüveleyket rak­ja fel szemfényvesztő gyorsasÁggpl Ducival, barna kis munkatársnőjévó.L Amilyen gyorsan váltják le az orsó­kat, ugyanolyan szorgalmasan, ngye­sen dolgoznak tovább. A tervkönyvecske segítségével le akarják győzni tervüket, túl oikarj ik teljesíteni az ötéves terv első negyed­évi előirányzatát! MUNKÁS, BOLDOG ÉV * gazdaságitoknak? A földet, irz állattenyésztés, a baromfi. ndvar, a zöldséges- és gyű- mölcskerí. Sosem elég a Ä „Prosznjct"-kolhoz ács- műhelyében még a késő est; ótokban is folyik cr munka. Hitrop, az aranykezű mester kodik a szépen berendezett ,.terülj asztalkám" Jut eszé - • x -x r- "■ - {aMa a. ^iiyaluja alól vígan röppen- lakásban. A legfiatalabb fiú be. Maga HitroV is érzi ezt munkáskéz! Aztán az sem pécsi gép-jármű,rivitck közül ere elsőinek szerte tt faforgácsok. — Dimitrii AJekszandrovics, é.< akárhányszor feltör belő- tréfadotog■ Twgy most fafs- elnvmlcásJelvényt. J Bármerre is néz az ember a kolhoz kertésze — van ide- le ,y megelégedettség szava: kólát létesítünk és a sztálini a kolhozban, mindenütt meg- haza egyedül. .4 többi fiút — Jól záriul: az 1949-es terv értelmében me.gva’ósit­tgtszik a mester kezenynma. mind másfelé vitte már az ével!... .Micsoda év volt! juh az új erdösóvot! A takaros irodaépület, az új élet és az öreg büszkén be- Kagy év... munkás év! S A déli növényekkel diszt- kulb. a kovácsmühely, a ka. szél róluk. annyit kaptunk ebben a tett meleg szobában a szó­lanákként sorakozó villany- Alekszanrlr szakember a munkás esztendőben, amenv- mavár halkan zümmög és az oszlopok mind bizonyítják, koihozépitéshe.n és kitűnően nyit azelőtt 100 év alatt sem idős házaspár a munkás év milyen nagyszerű munkát működik közre a körzet tel- értünk volna el. eredményeit inzsgálgatva, rá­végez HitrOv és brigádja. jr-s kollektivizálásában. Bo- 4 felesége veszi ál a szót: tét az új esztendőre: Hitroo kitűnő munkás rísz az új ..Moszkvics“-gra- — Több mint egy tonna — Arra kell törekedni, amellett népes és közkedvelt mofonnkat gyártó üzemben gabonát kaptunk! Azt se tu- hogy e; az év fs olyan Je- család feje. Ha hozzátarto- dolgozik, s ő is a multéoi ju- dóm, hová tegyem a önr^o- gyen, mint az elmúlt. H’t­zálról van szó, az öreg min- taimazottak között volt. Mi" nyát, mit csináljak a sok tej. rov szinte utánakap kezével dig elmosolyodik és dicse- hail — fiatat tiszt — híradós je\. Minek is nekünk a te- a kimondott szónak: kedve mondja: —Nincs még katonákat nevet. Mostkvá- hén?! Hát még a: a sok Nem... nem jól mondom! egy olyan család, mint az ban élnek a hazulról elkerült gyapjú, takarmány és a Ennek az énnek még munka­ertaámi fiúk. Evrőt-évre szépül az pénz! Hitrov hozzáfűzi: sobbnak kell lennie, mint az Érdemes is Őket megnézni, életül:. ~~ Hogyha ingyen adtéilc 1949-nek! Házuk a folyó szeles ár- De a családnak a ..Proszv- volna, akkor két kezemmel A felesége, nem tiltakozik. fekszik. ablakai jet“-kolho:ban élő tagjai, az dobnám vissza. Éppen a: a Ebben mind a kelten egyel- x 1 K , , . ,,, \messze világítanak az éjsza. örek Ilitron. felesége és kér- jóleső érzés, hogy munkám- értenek. Olyan év les: ez is, ort'o: 9- P 'űsorhan a kontminisrdk ti;őban. Így esténként — a tész fiák előtt is mindenféle maj szolgáltam meg' Talán amely megelégedést, boldog­üzemükben és máris láthat'iák. f munka befejezése után a jóval megrakott asztal át! ölhet esszük a kezűnket? Vedd se,got és dicsőséget hoz a mennyire lassú már a régi tempó. f meghitt családi légkör ural- Aki nézi, annak a mesebeli csak számba, hány ága van dolgozónak. Nagy lépéssel haladt előre az üzem bárom hónap alatt. De a maradi sáv, ami a fejlődést lassítja, még a párt -, tnyolc között is megtalálható. — Minek annyit beszélni a ver-1 aenyről, mikor úgyis megtesszük a l maorinkét, és minők annyi értekezle- < tét me£ yyillést, tartani, mikor ott-1 bon más dolgom is akad? — kér­dezte nemrégen m6*r Petrov les elv- társ is, aki pediq szereti a szakmá­ját és jól is dolgozik. >\ résrStíS! cIszaKadni nemköny- nvü dolog;, de a kommunistáknak ét- < tő! a nehézségtől > nem szabad meg-1 riadniok. Le kell vetkőzni a mamli- sás?ot., akármilyen nehéz is. Csak í . nézzenek- körül a javítóüzem dolgo-1 ,m< r n sói A-

Next

/
Thumbnails
Contents