Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-25 / 48. szám

Előre, a szovjet sztahanovisták példája nyomán ■a magasabb termelékenységért, ötéves tervünk győzelméért!

Új háborút és a réai világ visszaállítását akarták a gyalázatosak" ^ ~/~X/\ H /\ N O V I S T/\ I N K

Hóig-®«®»#?, bessélneh u hémbanda ellem hosott ítéletről

Példás ítéletet kaplak! Ezt gondolták mindjárt a pécsi Sopianában, Emikor kezükbe vélték a szerdai újságot. Geiger, Rádó, Vogeler, Sanders és a többiek is, mind megkaplak azt, amit méltán megérdemeltek.

— Ott a helyük, ahol most vannak! — mondta gyűlölettel a többieknek Jeckl József elv.árs, — Az olyanok, akik visszavággyák a régi úri rendet, akik visszavágyják azt a múltát, amikor a dolgozókat még ki lehet zsákmányolni, mind erre a sorsra lógnak jutni! Ninos szükségünk nekünk Geigerekre, akik arra sem méltatják a gyár dolgozóit, hogy szóha- élljanak velük, akik hajcsárokat, spicliket nevelnek maguk mellé, hogy „kordában" tartsák a dolgozókat!

Jeckl elvtárs munkástársai megértőén bólintanak. Mién; is lenne szükség rájuk? Miért kell őket „hajtani“ a munkára, amikor olyan szívesen, olyan örömmel dolgoznak, amikor ilyen jól még soha nem ment a munka? Hiszen a munkán, a legkisebb kalapácsütésen is látni: már magunknak csináljuk! Már magunknak építünk egy szebbet, egy újat! Nem is kívánja egyikük sem vissza a mul at. Az idősebb dolgozók még jól emlékeznek arra az időre, amikor még máskép ment minden, úgy, ahogy Gcigerék is akarták.

A Pártról beszélnek, Rákosi elv- társról. A Pártról, mely erős, kíméletlen kézzel sújt le a nép árulóira, Rákosi elvtársról, aki a Párt bölcs vezetőié, irányítója.

— A Pár'é az érdem, a Pórinak köszönhetjük, hogy leleplezte az alias árulóbaí, akik az új világháború előkészítésén dolgoztak akkor, amikor mi kemény harcot folytattunk a hároméves terv sikeréért, az ötéves terv jó beindításáérí. Idejöttek az imoe- rializmus posványából hozzánk, akik békés, szabad életet akarunk építeni, hogy megteremtsék kémhálóza. ukat, hogy eláruljanak bennünket, akiknek a nyakán élösködtek!

Ha Geiger és társai hallanák, hogy mit beszélnek róluk a becsületes, rendes munkásemberek, talán még jobban megizzadnának, mint a tárgyaláson. Ha tudnák, hogy a pécsi Sopianában Jeckl József, Éva Béla, Hónig Pál és a többiek azonnal kö eleit kötelet kötöttek volna a nyakukra — bizonyára — nem köszönnék meg!

•— Nem akarunk új háborút! — mondja Herr Imréné a Sopiana magkészítőjéből lett adminisztrál óra. — Ezért társaimmal együtt a béketábor elszánt hive vagyok. A Standa-'d-per engem is érin éti, mert Geiger, Radó és társai elárultak bennünket. Kém- ked'ek, akadályozták a tervgazdálkodást és új, rettenő es háborút akartak kirobbantani, amely u, ón vissza akarták állítani a régi, úri rendet, a kizsákmányolást.

— Jobban kell vigyázni eztán! — figyelmeztette Máté Jóska bácsi a többieket. Vannak nálunk is hiányosságok az éberség terén.

Vannak nálunk is sürgős tennivalók.

Ezt megmondta Rákosi elvtárs, és erre kell nekünk irány* venni. Ha erre súlyt helyezünk, ha az éberséget nemcsak külsőleg alkalmazzuk, Hanem bevezetjük a termelés vonalán is, akkor nem ju.hainak be gyárainkba kémek és árulók.

Az éberséggel persze fokozni kel! a termelést is. Ezt is tudja Máté bácsi. Megfogadta: minél veszettebb lesz az imperialisi ák dühe, annál keményebben áll helyt a munka frontján. Annál inkább vigyáz a selejire. Ezért nem esik nála a munka termelékenysége. azért teljesített az előző he'ii 138-al szemben a mull héten 147 százalékot.

Az í élet után pedig levonja ö is, Herr Imrénével, Éva Bélával és a többiekkel együtt a tanulságot:

— Ébereknek kell lennünk, ami egyúttal annyit is jelent: jól helytállni a munka frontján, kemény, pontos, őszinte kritikával leleplezni hiányosságainkat, gyengéinket, mert ezek mögött könnyen megbuvik az ellenség!

Elszántan harcolnak

a jugoszláv dolgozók a Tito-banda ollen

Moszkvai jelentés szerint a jugoszláv nép egyre fokozottabb mértékben küzd h Tito—Rakovics áruló .fasiszta k'ikk ellen. Ez a küzdelem a legkütöcfé’ébb formákat ölti és egyre szélesebbé vóttk. A sztrájkok, a kényszermunka megtagadása, menekülés a bányákból, szabotázscselekmé- nyek, nz éielmiszerbesr.olgá'tatis meghiúsítása — ilyenek a Tito elleni küzdelem formái. Jugoszláviában már régóta sztrájkok folynak a bányákban. A közelmúltban városi üzemi munkások is sztrájkol folytattak. Rankovics janicsárjai veres terrort fejtenek ki a «ztrájko’ók ellen. Százával tartóztatják le és voük őket börtönbe. A sztrájkok mégis tovább folynak, nemrég még Bclgrádban is sztrájkoltak.

Az imperialista bcrcncek belgrádi bandája, amely fasiszta rendszert létesített, mértéktelenül felduzzasztott katonai, politikai apparátus segítségével tartja kezében a hatalmat. Csaknem milliós hadsereg áll fegyverben. A jugoszláv tisztek és kaionák egyre jobban tudatára ébrednek, hogy az imperialisták ágyútöhelék szerepét szárnak nekik. Gyakoriak a szökések. Egy be’grádi tábornok nemrég kijelentette, hogy az altisztek 00 százaléka Tito ellensége. Jugoszláviában egyre harsányabban hangzik: Le a véres fasiszta rendszerrel! Éljen a szabad Jugoszlávia! _

Fe

lütötte a fejét a széki a szellem nz eulö^mecskei csoportban,

ahol nem fudjék, hogy a tszcs kapuit tágra kell nyitni minden becsületes dnigo&ó par a tust elolt

„Munkánkban lelkesít bennünket az a tudat, hogy eredményeink láttán dolgozó parasztságunk tízezrei, százezrei, sőt rr*l- liói győződnek meg utunk helyességéről.” (Termelőcsoportok és Gépállomások első országos tanácskozásának határozatából.)

Hzt n mogállnpftást az országos tanácskozásra összegyűlt térni elöszövetkezei küldöttek a jövőre vonatkoztatták, pedig ez játszott döntően közre nagyszámú új csoportunk megalakulásánál edd’g is.

Természetesen számos más tényező is van, ami dolgozó parasztságunkat a termelöesoport. felé vonzza. A nyugodt, szebb, bo'dogabb élet lehetősége már az új csoportoknál is kitűnik, melyek meg nem dicsekedhetnek terméseredményeikkel.

Szárat»* hiba íordttl elő ebben a tekintetben még ma — az országban és a megyei tanácskozás után — is. — Ezek közül is legkirívóbb az. melyről Meizer, József, az erdősmccskei csoport tagja így ír levelében:

,iProblémák mosl még csak a taglétszám cmciése körül vannak. Ha ugyanis olyanokat veszünk fel, „kik közép- parasztok, romlik a csoport szociális összetétele, ha pedig teljes nincsteleneket veszünk fel, komoly bajok lesznek. mert a csoport ezeknek fizetni (értsd: előleget adni) még nem tud és az ilyen tagnak is élni kell valamiből."

Nézzük a két kérdést. „A csoport szociális összetétele romlik a közép- parasztok felvitelével." Mi ez, ha nem a legszélsőségesebb szekla szeilem megnyilvánulása, Pártunk parasztpolitiká- jának semmibevevése. Pártunk ál’ás- pontja ebben a kérdésben világos és félreérthetetlen: Minden becsül'”'-*dolgozó parasztnak a csoportban a hi

lye. A középparasztok dolgozó parasztok. azzal pedig, hogy csoportban akarnak dolgozni, magával ezzel a ténnyel bebizonyítják, hogy becsületes dolgozó parasztok, tehát ebben az esetben minden szociális összetételről szóló beszéd Pártunk politikájának megsértéséi vagy meg nem értését mutatja.

Épp Ilyen fant* teleit a másik álláspont a nincstelen parasztok kérdésében. — Különösen helytelen akkor, amikor — mint az a két probléma egyidöben való felvetéséből kiderül — a földmennyiség kérdése a középparasztok' egyidejű belépésével eleve megoldódik.

A termelőcsoportba a nincstelen parasztok azért 1 akarnak belépni, mert így látják biztosítottnak a maguk számára is a jotb étetet. De tudniok kell, és minden bizonnyal Erdősmecskén is tudják, hogy ezt nem úgy kell értelmezni. hogy ma beleptem a csoportba, holnap aztán kezdődik á bőséges jó élet. A reménypusztai csoport tagjai például, akik kenyérnekvaló, zsír és pénz nélkül láttak neki az új élet építésének, bizony komoly nehézségeken mentek keresztül, míg elérték azt, hogy az idén már minden családnak megvan a fejadagja, disznót vágott és fel is ruházkodott.

Hí :t kérdés etrylk ohlaU.A másik pedig az, hogv egyrészt kormányzatunk is segít áthidalni ezeket a nehézségeket, másrészt pedig — természetesen, amikor a csoportnak nincs munkája, mint például eddig a tél folyamán — arra is mód van. hogy a csoportok nincstelen tagjai elmenjenek az állami gazdaságokba dolgozni.

A csoportba való felvétel elé akadályokat tehát semmiféle hamis érvekkel nem lehet gördíteni. Sem Erdösmecs- kén, sem másutt. Természetesen, ha

dolgozó parasztról, nem pedig kutakról van szó. Mindenesetre álljon termelő- csoportjaink előtt az országos tanácskozás határozata:

,.T ermc’.öszövetkezeti csoportjaink kapuit tágtanyujuk minden becsületes dolgozó paraszt előtt. Megakadályozzuk azonban azt, hogy csoport jóinkba bekerüljenek halálos ellenségeink, a kulákok, kupectk és spekulánsok. De nem veszünk lel tagjaink közé dologkerülőkel sem"

Ez világos és félreérthetetlen üs eszerint kell eljárni csoportjainkba az új tagok felvételének kérdésében.

PÉLDAKÉPEI

A magyar sztahánovisták ma ülnek össze Budapesten első országos tanácskongresszusra. A nagy találkozón szeretettel gondolnak a szovjet sztahanovistákra, akik nekünk is utat mutattak a termelési győzelmek útján. Ezen a képen két szovjet nehézgépgyári sztahanovistát látunk, amint kicserélik tapasztalataikat.

A tapasztalt, nagy eredményeket elért szovjet sztahánovisták továbbadják módszereiket munkatársaiknak. Képünk a Sztálinról elnevezett taAenti textilgyárban készült, ahol M. Arhipova oktatja a fonónők egy csoportjátA nagy eredmények további győzelmekre serkentik a sztahánovifíá- kat. A szovjet dolgozók állandóan fejlesztik tudásukat, hogy agyra nagyobb eredményeket érhessenek el. Képünk az egyik, moszkvai nagyüzem mellett működő textiltechnikus intézetben készült. A* első padban két híres sztahánovista szövőnő hallgatja az előadást.

A Szovjetunió ipari dolgozói között eggte, szelesebb méretekben bontakozik ki Atekszandr Csutkih, a krnsz. uoholmi szövőgyár sztaháno- vistnjánnk a csak kivaló minőségi! termékek előállítását , cr/rö kezdeményezése. E mozgatom lényege, hogy a telje- i síimétty állandó fokozása mellett törekedjenek a százszázalékos minőség elérésére.

Csutkih kezdeményezése óta a krasznoholmi kombinátban a ..kiváló minőség brigádja" címért folyó versenyben 7.56 brigád vesz részt. Ebből 62 brigád kizárólag csak elsőrendű minőségű 1 árut termel. Köztük van Ivanov. Kurenkov és Fedjusin 1ifjúsági brigádja. .4 kombinát 'munkásainak tömeges verse. ' nye nagyszerű eredményeket hozott. Alig a kombinál 1918- ban 74 százalékban gyártott legkiválóbb minőségű árut, ,addig fi most előállított szövetei: 90 százaléka ilyen.

Minden kezdeményezés ,életrevalóságát aj dönti el,

, milyen gyorsan terjed. Csut. kih kezdeményezésére is áll

A KIVÁLÓ MINŐSÉGEK BRIGÁDJAI

ez, akinek kezdeményezését a könnyűipar után az ipar valamennyi ága átvetit.

A moszkvai iparvái illat ok- vát több mint 10 ezer ifjúsági brigád kapcsolódóit be a termékek kiváló minősegéért folyó munknversenybe. .4 vlllamosiparban az ifjúság kezdeményezőként lépett fel Pjotr Kozirev, a „Jablocs- l:o v‘‘-yyár koniS zom öli.siójának brigádja jár a versenyzők élén és e brigád munkásai mór csuk elsőrendű mi. nöségű terméket gyártanak. Ezt úgy érték cl. hogy a legnagyobb mértékben ügyelnek a szerszámgép helyes bcátlí. fására és a gép működésének folyamul osságára.

A moszkvai „Ordzsánikid- ze" üzemgazdasági Mérnöki Főiskolán a tudományos do1- gozók brigádja új módszert dolgozott ki a te.fnléktk minőségének technikai itlenőr- zcsére. Minden szerszámgép.

re elWnőrző-diayrainmot vezetlek. A: alkatrészek ellen, őrző lemérésénél a diagrammon feltüntetett méretek az irányadók. Ha eltérés mutatkozik, menet közben beavatkozhatnak a gép működésibe és ezzel megbízhatóan irányíthatják a komplikált automatákat a sclejlett keltő időben kiküszöbölhetik.

De Pjotr Kőzeten továbbment ennél is. Ügy találta, táblázatot is kell készíteni, amelyen az egyes szerszámgépek munkacredméityéi vezetik. Kiváló minőségű termékek előállítására vonat, kozó kötelezettségvállalása mellett, a brigád így tartja szem elölt a . munkatermeié- kenysey fokozásai is.

.1 termékek kiváló minőségéért indított mozgalomban a moszkvai „Dinam »''-gyárban Vladimír Clovicsu: íjjá- sági brigádja a vlllawosmo- torok forgórészének tekercse.

lésében, a szakmai tudás tökéletes elsajátításával, ,fi sztó- hánovi munkamódszerek valóságos iskolája lett. A brigád kezéből kikerül' - forgórészeket a brigád dolgozói sóját jelzésükkel látják el.

Ez a jel a készítmények ki. nála minőségének biztrsitéln.

.4 Gumiabroncs-yyyr dolgozói n kiváló minőségéit foty. látott harcban a „MosTkvics"- autók abroncsainak "ffütőképességét 27.000 km-rőí .39.099 km-re, a „ZI8Z-/.Wj teher, autók abroncsainak, futóké, /»ességét pedig 27.00W km-rőt 47.000 km-re növelték> Ivan Prologov ifjúsági brigád ív í)9.8 százalékban bocsát ki elsőrendű minőségű terméket és ez a brigád áll példaként a szovjet vegyészeti ipar doi- yozói elölt.

.4 moszkvaiul: kezdeményezésére áj hűre. boiFnkozotf k, a versenyben, ani/zlg « termékek kiváló minőségének elérése mellett u jiiryonlap forgási sebességének növeli, sít is cchil lázié kL