Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-25 / 48. szám

Éljen győseimeính asmvexoje, o magyar Sztahánov-mossgáiom irányítója, cs Magyar Dolgozók Férfid! Néhány tanulság a szentegáti állami gazdaság pártszervezetének taggyűléséről K nyírott ÍSfÖsővény és a csupaszon is méltóságteljes ha'talrifcs iák lombjai mögül előcsillannak a szentegáti ál­lami gazdaság kivilágított ablakai. A tanácsteremben taggyűlésre ült össze az állami gazdaság pártszervezete. A Párt Központi Vezetőségének határo­zatát beszélik meg és azt, hogy mi ebből a tanulság a szentegá iak szá­mára. Horváth eMárs tartja a beszámolót. A határozat és Rákosi elvtárs beszé­de számára is utat mutatott' és a ve­zetőség számára is. A beszámolóból derül ki, mennyire íordítja a párt- szervezet javára ezt az útmutatást —Rákosi elvtárs rámutatott a hi­bákra — így hivatkozik Horváth elv- társ Rákosi elvtárs beszédére — és ezek a hibák nálunk minden formá­ban előfordulnak. Kém Ismerteti ezeket a M- bűkat, csak megállapítja: —■> A mi pártszervezetünk ...'eívt ár­nak nagyon gyenge. Miért gyenge? Horváth elvtárs kri­tikát gyakorol: i—* . mert a tagság nem végez párt munkát, nem segít a vezetőség­nek. Aztán önkritikát gyakorolt — Igaz, hogy a vezetőség nem adott a tagoknak pártmunkát... .Végül elhárítja a felelősséget: »-* de az elctársak sem kértek tőlünk munkát. Rákosi elvtárs beszéde nem ilyen ingadozásra, hanem határozott kom­munista kritikára és önkritikára tanít bennünket. Ha Horváth elvtárs ezt megértette volna, most nem lenne szüksége. arra, hogy amikor la felszó­lalók az ő munkáját bírálták mag, el­foglaltságával!, rengeteg munkájával védekezzék. De arra sem tanít bennünket Ráko­si elvtárs, hogy a mi Pártunk gyenge lenne vagy csak hibákkal lenne tele. Szent egálon is van fejlődés és vau­nak eredmények. Csak fisy Mintát helyes héi»st a beszámoló, ha ezeket az eredmé­nyeket egybeveti a mutatkozó hibák­kal és ha mindjárt megmutatja, mit is kell tenni, hogy még több legyen az eredmény és kevesebb a hiba. Horváth elvtárs azonban megelég­szik ennyivel: „Vannak eredményeink is, dekát azokat az elvtársak úgyis ismerik’’. A beszámoló után könnyen bili él­né az ember, hogy Szeníegáton pusz tolásnak indult minden, romlás és enyészet környékezi az állami gaz­daságot, de különösen a pártszsrve zetet. Pedig, hogy nem így van, azt bárki észreveheti, aki tudja, hogy azelőtt alig-alig sikerült a tagságot gyűlésre összehozni, ma pedig együtt vannak valamennyien, hogy azelőtt húzódoztak a Párttól az cmbersik, most meg hal tagjelölt várja „ szom­széd szobiban, hogy sorrakerül/enck és a taggyűlés döntsön felvételük fe­lett A gazdaság munkájában is egy­re jobbak az eredmények. A göbö­lyös-brigádra valamennyien büszkék. Da az. elvtársak azt hiszik, hogy ez­BaBBB—iSBMBHBBMBBaBMBMBM I B Ú FÁKLYA 2 6-áig VOLGA MENTÉN MESE A HŐS KATONÁRÓL a'APÓLfcO 26-áifi!$ g HINDU FILM élet vríndosrcsl Előadások« 5, 7, 9 érakor. Ö RÉ. £11 K~ ~26-ái.g 'SE Az önfeláldozó hazaszeretet filmjei 1 ZŐJA Előadások fél 5, léi 7, fél 9-Vor N Előadások 5—10-ig. Vasárnap d. e. 10—1-ig d. u. 5—10-ig. után már csak hibáién® lehet be­szélni. — HTfncs neíscm mit Ii©sKá- Síólllii, nálunk rendben mennek a dolgok — így mondja Egri Gyula elvtárs is, a göbölyös brigád veze­tője. Pedig elmondhatná, hogyan si­került ezt elérnie és a többiek tanul hatnak belőle. De hozzájárulna ahhoz i«, hogy a pártszervezet helyes ala­pot találjon munkája megjavításához. Kovács Vince ü. b. titkár elvtárs a vezetőséget bírálja alaposan. Sorra- veszi azokat a hibákat, amiket Hor­váth elvtárs a beszámolóban elmon­dott és valamennyiért a pártszervezet vezetőségét teszi felelőssé. Nem könnyű dolog megtanulni, hogy a kritika és önkritika fegyve­rét helyesen forgatva erősítsük a Pártot A ibotamunistáknak azonban mégis meg kell tanulniok. Le kell küzdeni a nehézségeket, még azt is, hogy sértve érezzük magunkat, ha bírálnak. Horváth elvtárs bizony nem hiába mondta: ,,még tanulni, sőt újságot ol­vasni sem értem rá", mert beszámoló­ján megérezni, hogy nem tanulmányoz­ta át jól Rákosi elvtárs beszédét. Ha jól áttanulmányozta volna, nem vette volna ki felületesen azt a mondatot, hogy „pártszervezeteinkben kevés az ifjú és a nő“, s különösen nem mond­ta volna, hogy a szentegáti állami gaz­daság pártszervezetében kevés. A t;igr?rjííJússteSv is ietralíbii fele fiatalokból tevődött ki, s ha hoz­zátesszük, hogy éppen ez a taggyűlés vett fel még két harminc éven aluli asszonyt és két húszéven aluli lányt, hozzá még három harminc éven aluli fiatal munkást, akkor éppen ezen a téren igen komoly eredményt ért el a pártszervezet, s nem kellene ezt a kérdést is a hibák közé sorozni. Komoly tanulságokat lelhet és kell levonni ebből a taggyűlésből. Az eiső az, hogy ne becsüljük le Pártunkat. A második, hogy a párttitkár ne vádolja passzivitással a tagságot, ha még azt sem bízza aktíváira, hogy a taggyűlést összehívják, hanem maga végzi ezt a munkát is. A harmadik pedig, de ez a legfontosabb, hogy alaposan tanulmá­nyozzuk át Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát, ta­nuljuk meg belől», hogyan kell alkal­mazni n kritika és önkritika fegyverét és alkalmazzuk is a taggyűlésen, úgy, hogy azzal Rákosi elvtárs és a Köz­ponti Vezetőség útmutatása nyomán Pártunkat tegyük még erősebbé és szi­lárdabbá. T Nem segít a pártszervezet, alszik a DÉFOSZ. és a földmíívesszövettiezet Ezért sei meg'/ a gépi szerződései! kötést Pécsvársdca A Mecsek legmagasabb nyulvá- nyanya, a Zengő lába alatt húzó­dik végig zeg-zúgos utcáival Pécs- várad. Legmagasabb pontján szinte uralva a községet, méltóságteljesen áll az ódon, megkopott vár, mint itt maradt emléke a régi, letűnt feudá­lisba rendszernek. A régi világ már elmúlt, és ma újat, szebbet épí­tünk, a dologzó nép államát: a szo­cializmust. A község szervezetei azonban nem így látják, mert úgy dolgoznak, mintha a vár urai még mindig körülöttük lennének. Legfontosabb feladat most a a tavaszi snezsgazdssóg! munkák előkészítése és időben való megkez­dése és ennek első döntő szakasza a gépállomással való szerződéskötés. A DÉFOSZ-nák, a Földművesszövet­kezetnek ezeket a kérdéseket kel­lene kézbe venni, és a Pártnak ehhez a munkához minden segítsé­get meg kellene adni, hogy söiere- sen befejezzék a szerződéskötést. A gépállomás, mint amelyre a fel­adat megoldása elsősorban vár, feb­ruár hatodikén meginditotta^-az agi- tációt a község dolgozó parasztjai között. A brigád tagjai, akik a köz­ség területén dolgoznak majd ta­vasszal, sorba járták a házakat és gyűjtötték a szerződést. A munka azonban, mondhatnánk semmi ered­ményt nem mutatott fel, mert hibát követett ei a gépállomás azzal, hogy a traktoristák nem vitték maguk­kal a szükséges nyomtatványokat, hanem csak megbeszélték, hogy jöj­jenek be másnap a gépállomásra és ott majd megkötik a szerződést. Persze R3!s lelt belőle semmi, mert az ígérettevők közül igen ke­vesen mentek el a gépállomásra, hogy megkössék a szerződést. En­nek következménye az lett, hogy a. község földterületéből mostanáig csak húsz hóidat kötöttele le. Abban, hogy a község ilyen rossz eredményt ért el a szerződéskötés­ben, erősen hibásak a helyi szerve­zetek, mert nem adtak semmi tá­mogatást a gépállomásnak. A Párt népnevelő gárdáját nem állították be agitációra a traktoristák mellé, hogy az ő segítségükkel eredményes legyen a munka. A hiba forrását a pártszervezet vezetőségében és a párttitkárban kell keresni, akik nem tudják összefogni a tagságot és nem tudják aktívan bevonni őket a párt- szervezet életébe. Ehhez járul hozzá a DÉFOSZ-nak és a Földművesszö- vetkezetnek rossz munkája. A szö­vetkezet ugyan tett „valamit”, mert az igazgatóság egymás között meg­beszélte, hogy lehet szerződést kötni. Úgy látszik azt gondolták, hogy ennyi elég is lesz. De a szövetkezet termelési felelőse .még egy lépést sem tett a szerződések érdekében, pedig a szövetkezet vonalán ez őreá hárul. Azonban nemcsak a községi szer­vezetek gátolják ilymódon a szer­ződéskötést: a kulákok is komoly ellenagitációkat folytatnak. Lebeszé­lik a dolgozó parasztokat a szerző­déskötésről. Ilyen például Mihály Sándor, a földművesszövetkezet volt elnöke, akit visszaélései miatt ki­dobtak, vagy Hoick Jenő kulák, mellesleg hentes és mészáros, aki cselédet tart és azzal dolgoztatja szőlőjét, földjét. Ezekre a kuláfcok- ra, akik gátolják a szerződéskötést, fel kell figyelni a pártszervezetnek és véget kell vetni romboló munká­juknak. A pécsváradiak munkájában komoly fordulatnak beli bekövetkezni, hogy a feladatokat jól meg tudják oldani. A gépállomással szorosabb­ra kell fűzniük a kapcsolatot és együtt, kéz a kézben kall tovább dolgozniok. Még nincsenek elkésve, mert még lei lehet javítani a hibát, de ehhez az kei!, hogy a pártszer­vezet felismerje vezető és irányító szerepét. A népnevelőket hívják ösz- &zc állandóan, rendszeresen oldas­sák őket, hogy megismerjék fel­adataikat és ezen keresztül sikere­sen folytassanak felvilágosító mun­kát a dolgozó parasztság között Krouman Lajos elvtárs a Sopianában Isefejezíe féléves tervét Szép útravalóval indult a Sztah ánovista Tanácskozásra Krouman Lajos, a pécsi Sopiana gépgyár marósa. Krouman Lajos elvtárs csü­törtökön tizenegy óraJzor befejezte az ötéves terv első félévét. A gyár dolgozói pénteken délelőtt lelkes röp gyűlésen üdvözölték az üzem legjobb munkást és megbecsülésük, szeretet ük jelképéül értékes könyvjutalmai adtak át Krouman elvtársnak. A nagy műhely terme mér rég hallott ilyen lelkes tapsot, mellyel a sztaha novista maróst köszöntötték tervi- nek nagyszerű teljesítéséért. ÄPMI1JS 4. TÖBB, JOBB MUNKÁVAL KÖSZÖNTÜNK! Több és jobb munkával ünnepük április 4-ét a pécsi Délsajt NV dolgo­zói is. A több mint húsz felajánló kö­zül Muharos elvtárs a gépkocsivezető- brigád nevében elvállalta, hogy az üzemanyagot öt százalékkal csökken­tik és fokozottabban rendbentartják a motorokat. A Völgyesi-brigád elvállal­ta a gyors kannamosogatást, plombák összegyűjtését és újbóli felhasználását, Slefánovics Istvánné vajcsomagoló 6 százalék, Géder Júlia 4 százalékos tel­jesítményemelkedést, Berkes elvtársnö naponta két kiló fa csökkentését a konyhán, Vida István a hulladék csök­kentését 7 százalékról 5 százalékra, Danyi Rózsa 5 százalékos emelést a pogácsasajt csomagolásnál Az üzem­gazdasági brigád elvállalta, hogy a tér» nek felbontását a munkapadokig elké­szítik és eljuttatják a telepeknek. A termelési osztály vállalja az író, fölö­zött tej, savó és egyéb melléktermékek elszóródásának megszüntetését, a te­lefonbeszélgetések csökkentését. A tej­feles-brigád 3 százalékos emelést és ■ minőség emelését vállalták. Megjavítják az iskolákban a temészetlsdamáMVBS oktatás színvonalát A Dunántúli Napló a közelmúltban bírálat tárgyává tette a pécsi közép- iskolákba? íolyó természettudományi oktatást és ezen kérésziül a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságait, A bírálattal kapcsolatban a tanke­rületi főigazgatóság felhívta a közép­iskolákat, hogy értékeljék ki a cikket é3 konkretizálják a feladataikat. Az iskolák általában- pozitívan ér­tékelték ki a cikket és így többet kö­zött elhatározták, bogy a szülők, a pedagógusok és a ta­nulók bevonásával természettudo­mányos előadásokat szerveznek. Az általános leánygimnázium is sze­repelt a bírálatban, melynek megje­lenése u!:án Görcs László ligazgató csak a tantestület egy részével be­szélte meg a kiértékelést és a kiér­tékelő értekezlet jegyzőkönyvét sem írta alá valamennyi pedagógus, éppen azért, mert a jegyzőkönyv politikai éretlenségre ’és arra vall, hogy a megbírált iskolában még kőzet­ről sem Ismerik a kritika—önkriti­ka fegyverének az alkalmazását. Budapesten a napokban megtartott Szávai Nándor elvtárs hangsúlyozta a természettudományos oktatás fontos­ságát. Erről az értekezletről Szabó Károly tankerületi főigazgató elvtárs a következőket mondotta: — Az értekezleten leszögezték* hogy milyen elsőrendű fontossága van a termeszei tudományos oktatásnak ' Most dolgozzák ki az új oktatási len- vét és a VKM. a szakszervezettel együtt a nevelők részére is termé­szettudományos tanfolyam óikat szervez. — Leszögeztük azt is, hogy ». kop­sz erő teremászettudományos oktatás- ná' igen fontos a szemléltetés és a kí.érletek előzetes összcállílíása. Az értekezlet hozzájárult ahhoz, hogy megjavítsuk az iskolákban a ter­mészettudományos oktatás szín­vonalát — mondotta Szabó elvtárs. A napokban érkezett le a minisz­térium rendelete, hogy még ebben az évben bevezetik a biológiai ok'atás: a pedagógiai gimnázium negyedik osztályában. A biológiai oktatás be­vezetését más középiskoláknál is tankerületi főigazgatói értekezleten szükségesnek; tartjuk, r ’ Többgépes újítás a Debreceni Dohánygyárban A Debreceni Dohánygyárban Ma- t-ka Anna és Boros Józsefné a mű- széki értelmiség segítségével olyan újítást vezetett be, melynek eredmé­nyeképpen minden segítség nélkül több gépen ‘.udnak dolgozni. A két menkásnö megtanította Szilágyi Edit és Eisler Erzsébet tanulót is az újítás alkalmazására. Matika Anna a saját öt gépén kívül idői szakított arra, hogy állandóan figyelemmel kísérje Szilágyi Edit munkáját. Szilágyi Edit már két gépen dolgozik, Matika Anna és Borosné vállalták, hogy az üzem többi munkásának is átadják munka- módszerükét. A Szaktanács, mint ős- mere'es, külön jutalomban részesíti azokat, akik munkamódszereiket át­adják dolgozó társaiknak. A két mun- kárnőt a jőrö héten ünnepélye« ke­retek között jutalmazzák meg. A BOZSER-BRIGAD MÉLTÓ a sztah ánovista címre 'Azol; a dolgozói;, akii; nem vehet­nek részt a sztahanovisták első orszá­gos tanácskozásán, itthon az üzemben tőbblermelésscl üdvözlik a tanácsko­zást. tgg van az István-aknai Bozsér János 5. brigádja is, amely úttörője volt a MESZfiAfiT-bányaknát a Szta. hánov brigád-mozgalomnak. Valóban mint úttörő kezdte el működését a bri­gád, mert saját erejükből le kellett győzhiök a kezdeti nehézségeket. En­nek ellenére a brigád vállalta, hogg egy héten belül eléri a 200 százalékos napi teljesítményt. Ha megnézzük a brigád teljesítmé­nyét a megalakulás napjától, láthatjuk, hogy a Bozsér-brigád helyt áll a vál­lalt feladatoknak, szavuk, tettük között nincs különbség. Február 20-án indult a brigád. Az első nap a brigád teljesítménye 86.4 százalék, 21-én 03.2 százalék, 22-én 12S.3 százalék, 23-án 198.3 százalék volt a fejtés teljesítménye. — A brigád tagjai egy emberként szívügyüknek tekintik a termeiét joko. zását ~~ mondja Bozsér elvtárs. Pedig nem is válogatott embe­rekből tevődik össze a brigád, ötven százalékban vagyunk párttagok, a má­sik fele pártonkivüli, <lc merem állít a. ni, hogy nagyon sok párttag példát vehetne róluk, mert olyan lendülete- ■sen végzik feladatukat. Igaza van Bozsér elvtársnak, mert az üzemben, még sol; az olyan elvtárs, aki még nem is egyéni versenyző. Ez helytelen, mert a kommunistáknak kell élenjárni a termelésben és példát kell mutatni az olyan dolgozók felé, akik még nem ismerték fel a Sztahá- nov-ráozgalom hatalmas jelentőségét. A Bozsér-brigád a fejtés helyzeté­hez viszonyítva olyan eredményt, ért el, amelyre a sztálini műszakot kivéve, nem volt. példa Isiván-akndn. A 23-i 198.3% teljesítményt hét rá- selőgéppel érték cl. Oe a brigád nem akar a 200%-nál megállni. — Elhatároztuk, — mondja Bozsér elvtárs — hogy április 4-ig teljesít­ményünket fel fogjuk emelni 200 százalékra. Erre mimten lehetőségűn1! megvan, mert termelésünk nap, mint nap javul. A brigád csillései is derekasan ki­veszik a részüket a vállalt feladatok­ból. Ok is egyéni bérezésben vannak és keresetük együtt emelkedik a ter­meléssel. ~ \ A Bozsér-brigád jó munkájával elérte, hogy István-akna nyerte el a legidválóbb brigád elmét és bizony­ságot tett arról, hogy méltók akar­nak lenni a Sziahánov-brigád cím­hez. Négy István-aknai kiküldött vesz részt a sztahánovisták tanácskozásán, ahonnan gazdag tapasztalatokkal, újításokkal, észszerűsitésckkel meg­rakodva térnek majd vissza a mun­kahelyükre. A küldöttek itthon to­vábbadják majd a dolgozók széles tömegeinek a tanultakat. így Bozsér János 5. Szlahúnov-tfrigádja is olyan tapasztalatokat nyer majd, hogy ter­melésüket még tovább tudják fokozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents