Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-23 / 46. szám

ir*Ji P^rvTjéjt* 23 M1PLÖ jm Bu.ii.anym: ^ sztálini hadiművészetről J Sztálin ctvíárs £zületé>nap. ján Bulgányin marsall „Sztálin és a szovjet fegyveres erők" címmel cikket írt a Pravdá­ban. Ebből közlünk egy rcízlc let. A szovjet fegyveres erők törté­nelmi győzelme a Nagy Honvédő Háborúban gyakorlati bizonyítéka a szovjet haditudomány életre­valóságának. Sztálin elviére már a polgárhábo­rú éveiben, lefektette az |új élenjá­ró szovjet haditudoomány alapjait s fegyveres erőink történetük egész során a sztálini hsditudomány sza­bályai szerint épültek fel, nyerlek kiképzést és folytatták a hadmű­veleteket. Ez a tudomány, amely a marxista-leninista tanításokon alapszik és magáévá tétté mindazt, ami a múlt hadviselési művészeté­ben a legjobb volt, kimerítő vá­laszt ad a korszerű háború'folyta­tásának és a győzelem kivívásá­nak minden problémájára. A Sztálin elvtárs által megte­remtett 'haditudomány nemcsak a taktika, a- hadvezetési művészet és stratégia, vagyis a tulajdon­képpeni hadiműyészet (kérdéseit foglalja magában, hanem a saját ország és az ellenséges ország gazdasági és morális lehetőségei­nek kérdéseit is­Sztálin élvtársnak, mint katonai teoretikusnak zsenialitása minde­nekelőtt abban áll, hogy összegez­ve a háború tapasztalatait, a tör­ténelemben clsöízben hozott létre olyan haditudományt, amely me­részen túllépte a hadművészet (ke­reteit s ezért szakított a régi „klasszikus haditudomány“ hagyo­mányaival, amelyek csak a taktika] és stratégiai kérdéseket ölelték fel. A sztálini haditudomány a he­lye» stratégiai és hadműveleti tegyek mellett megköveteli e ter­veknek az ország lehetőségeinek megfelelő gazdasági biztosítását és azt tartja, hogy a jó stratégiai ős hadműveleti tervek, jóllehet fontos feltételei a háború megnye­résének, egymagukban, a gazda­sági lehetőségek figyelembevétele nélkül, non elegendők a győze­lemhez. A győzelem kérdését a modem háborúban Sztálin elvtárs a há­ború politikai jellegével kapcsolja egyb®. A háború, mint Sztálin elvtárs tanítja, lehet felszabadító: igazságos és lehet hódító: rablóháború. Azok a háborúk, amelyek a nép érdekében, védel­mében folynak, kedveznek annak, hogy a nép és a hadsereg erköl­csi szelleme a háború egész folya­mán magas színvonalon maradjon, Azok a háborúk, amelyeket a nép érdekeivel ellentétben folytatnak, nem kedvez ennek. A szovjet hadi­tudomány továbbá azon a vélemé­nyen van, hogy a jó katonai ter­vek és a nagy gazdasági lehetősé­gek nem feltétlenül elegendők a győzelemhez, ha nincs meg még egy feltétel: a nép és « hadsereg magas erkölcsi szelleme az egész háború folyamán. Sztálin elvtárs a hadművészet­nek, mint a haditudomány e^yik alkatelemének kérdéseit is sokol­dalúan kidolgozta. Ó alkotta meg a hadműveleti művészet elméletét és a modern taktikát és stratégiát. A sztálini hadíműszeíet az el­lenség elleni harc eszközeinek és formáinak megválasztásában al­kotó kezdeményezés jellemzi. Et­től a hadművészettől távol áll a burzsoá hadiművészetet jellemző sablon és a dogmatizmu». A Sztálin elvtárs által kötött ahidművészet legfontosabb sajátossága, a hadműveletek apró­lékos előkészítése és átfogó bizto­sítása- Sztálin elvtárs mindig han­goztatta, hogy a jól kidolgozott hadműveleti terv még nem jelenti a hadművelet előkészítését. A had­műveleti terv kidolgozása csak kezdet. Döntő jelentősége van a terv végrehajtására irányuló elő­készületeknek, továbbá a terv át­fogó biztosításának emberrel, tech­nikával. tartalékokkal stb. A sztálini hadművészet ragyo­góan nyilvánult meg a Nagy Hon­védő Háború, méreteit tekintve, teljesen egyedülálló hadműveletei­ben, amelyek jellegzetessége nagy­fokú céltudatosságuk volt. A Nagy Honvédő Háború évei­megal­í P-? ló? ben végrehajtott hadműveletek cgytől-egyig (kitűntek elgondolásuk eredetiségével ás megvalósításuk művészi sajátszerűségével, Sztálin^ elvtáns minden alkalommal talált ■ olyan hadműveleti -formákat é- módszereket, amelyek leginkább megfelelnek az elgondolt célnak és kialakult helyzetnek, ugyanak­kor pedig váratlanok voltak az f ellenségre nézve. Sztálin elvtársnak, mint hadi- J teoretikusnak kimagasló érdeme, # hogy kidolgozta az aktív védelem# ás az ellentámadások kérdését. # Nehéz .túlértékelni az e kérdések- f kel kapcsolatos sztálini elmélet? és az ezen elmélet alkalmazása? során megnyilvánuló sztálini mü-J vészét jelentő-égct a .szovjet fegy­veres erők által a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem szem pontjából. Hogy el tudjuk kép zelni ennek jelentőségét, elegendő, visszagondolnunk arra, milyen szc J repet játszott a. háborúban a? moszkvai, sztálingári é.s kurszkij csata, amelyek mindegyike az ak-# tív védelem é.s ellentámadás kiasz-# szikus példaképe volt. # A Sztálin elvtárs által megal-J kötött hadiművészet az olyan fon-J tos probléma megoldásával is ki-J tűnik, mint. a különböző fegyver-^ nemék együttműködése a harc so-# ián, továbbá a tüzérség, páncélos# légierők tömeges bevetése alapján# végrehajtott hadműveletek. Sztálin elvtárs teljesen üjszc-5 rűen vetette fel és oldotta meg a# modem védekező és támadó had-? műveletek minden alapkérdését.^ Ez volt a szovjet fegyveres erők# egyik legnagyobb előnye az ellen .segge! szemben. f Ilyenformán, hála Sztálin elv-# társ katonai lángelméjének, erő-J ink nemcsak gazdasági és elkől- esi, hanem katonai szempontból is^ felülmúlták a német fasiszta meg-J szállók erőit. Ezért tartja népünk Sztálin elv-* társat, _ a szovjet haditudományi megteremtőjét, joggal kiváló had-i vezérnek. ? JCél történet a (eljza ka díMkr-ól Budapest tele drótakadállyal, romhalmazzal, elsötétítve. De így is megőrizte szépségét. A várost a fasiszták valóságos katonai erődítménnyé teliék. iVem volt szovjet katona, tábornoktól az egyszerű harcosokig, akik ne gondoltak volna megindulással és egyíióérzéssel Budapest tragikus sorsára, arra a sok szenvedésre, amelyet a fasiszták mértek a főváros lakosságára. Az ultimátum, amelyet a szovjet csapa­tok parancsnoksága az ellenséghez intézett, annak az óhajnak a jegyében szüléiéit, hogy megóvják Buda­pestet, történelmi cs kulturális értékeit, a gyárakat és üzemeket, a nagyszerű épületeket. Az ultimátum egy­ben visszatükrözte a főváros békés dolgozóinak vágyát is: megszabadulni a szenvedésektől. De a felhívást a fasiszták elutasították, sőt a hadviselés törvényeinek megszegésével, állati módon meg­gyilkolták a szovjet parlamentereket. Az utcai harcok kikerülhetetlenül óriási rombolásokhoz vezetnek. Ha nem a Szovjet Hadsereg, hanem más hadsereg ostromolja Budapestet, a magyar fővárosban minden rommá dőlt volna. De a szovjet katonák Indiák, hogy felszabadítókként, jönnek, mint a magyar nép barátai, fis nem lehettek oly elkeseredettek a bu­dapesti harcolj, hogy ne tartották volna szem előtt: a várost kimétniök kell és meg kell menteniök a A ZENETANÁR ZONGORÁI Pest egyik épületét a nyilasok elbarüádozlák. A házban zeneiskola volt.-A fedezékként használ: épü­let akadályozta meg a szovjet gyalogság előrehaladását. Más választás nem volt: mindén áron meg kellett tömi fcz eüenség ellenállását. A szovjet egységet vezető -fisat felszólította az (épületet megszállva tartó nyilasokat: adják meg magu­kat. A részeg fasiszták lövöldözéssel válaszoltak. A •zovjet katonák felkészültek a támadásra. Eikkor idősebb férfi jelentkezett a tisztáéi és tol- ünáos útján közölte, hogy a házban, a zeneiskola termei­ben sok értékes zongora van és ezeket feliéttlénül meg kell óvni. Az öreg az iskola egyik tanára volt. A szovjet tiszt elhatározta: még egyszer megkísérli, fcátha megadásra bírhat j a nyilasokat — most már a zenetanár közreműködésével. Az vállalkozott rá, hogy parlamenterként felkeresi a nyilasokat és beszél velük. Fehér zászlót adtak kezébe é.s útjára bocsátották Az Idős embert a nyilasok néni engedték be a kapun. Állati bahotázással fogadták, majd sortüzet zúdítottak rá. A zenetanár ijedten engedt.o le kezéből a fehér zászlót, hirtelen nyakához kapott és botorkáló léptekkel tántor­gott vissza a szovjat állásié. Egy golyó elég súlyosan megsebesítette a nyakát, de a szovjet egészségügyi ka­tonák azonnal kezelés alá vették, megakadályozták, hogy nagyobb vérveszteséget szenvedjen. Amikor bekötözték, szólt a szovjet tiszthez: —- Robbantsátok fel a házat, hadd pusztuljanak 9 bitangok! De » fisat, nem feleltette el a zongorákat: most már mng akarta menteni azokat. Megmagyarázta kato­náinak, mi a. helyzet és java go ha: kíséreljék meg ro­hammal bevenni az épületeit. A katonák vállalták, hogy • háztömböt annak megkerülésével, életük kockáztató $áva! foglalják el. nehogy kár! e lsének benne. JL, Mikor a nyilasokat kiverték, a zenetanár öröme haitápíalan volt. Az iskola termében odaült a meg men. * tett zongorák egy kéhez és játszani kezdte Beethoven» Appasíonata-szonátáját. s A halhallatlan mű nemes hangjai mellett eggyé-i váltak a szovjet katonák és a pincéből, meg az utca# más házaiból előkerült magyarok testvéri érzései. Az/ utcán még szállt a lőporfüsit és a por... BERGYAJEV SZAKASZVEZETŐ Budapest egyik központi kerületében történt. Egy ( ház pincéjében közel 100 ember zsúfolódoítt össze, főleg i nők és gyermekek Bergyajev és egyik katonája, Szemerev, az SS-csa-? patok váratlan ellen,.ámadása következtében a ház első} emeletének folyosóján rekedt. Szakaszuk nem akarta . elhagyni őket. A fasiszták túlerőben voltak és a házat J védelmező szovjet katonákat fokozatosan az épület vé-i gébé szorS.oíták vissza. Másik kapu nem volt, Bergyajev < szakasza ott talát ta magát a hátsólépcsőnél, ahonnan ( csak a pincébe vezetett lejárat. Bergyajev előre ment a pinoébe, de amikor meg-! látta az óvóhely lakóit, nyomban úgy határozottra pin-J cél nem használják fel fedezékül. Parancsot adott, hogy A a pince ajtaját torlaszolják el és a háisólépcső héjára-# tótól folytassák tovább a harcot, az utolsó töltényig, t> Bergyajev katonái bátran kitartottak, nem hátrálták# le a pincébe.. Amikor kilőtték utolsó golyójukat, kézi # gránátot ragadlak és „A hazáért, Sztálinért!“ kiáltással? rohammal törlek az ellenségre. A túlerő legyőzte őket,? Bergyajev és szakaszának emberei elestek. Feláldozták J életüket: és evvel megmentették a pusztulástól a pincé-J bon meghúzódó lakásokat. Negyedórával később Bergyajev ezredének nagyobb d egységei djutottak a házhoz. Most már a szovjet kato­nák kerültek túlsúlyba. Lever.ck az SS-katonák ellen­állásé,1 és megbosszulták a hős Bergyajev és embereinek elestét, A Zsukovszkijról elnevezett Légierő Akadémia hallgatói fe­szes sorokban vonulnak el az emelvény előtt, tisztelegve Sztálin eív társnak és a Szovjet Hadsereg kiváló parancsnokainak.-a»r—“•> •» A Szovjet Hadsereg katonái díszmenete. Pompás soraik, k*> meny lépteik mutatják azt a megingathatatlan acélfaiat, amelyen az imperialisták minden őrült, hódító terve megtört és amely le- gyczhcfetlcnné teszi a világ dolgozóinak hatalmi békeírontjái Á MOSZKVÁI HELYŐRSÉG DÍSZSZEMLÉJE A VÖRÖS-TÉREN r Feldübőrőgnek a díszszemlén a nagyszerű szovjet harci ko­csik, amelyeknek nern kis részük volt a fasiszta fcncvad széjjel- zúzásábao. A moszkvai helyőrség a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 32. évfordulóján díszszemlét tartott a moszkvai Vörös-téren. Képsorozatunk erről a díszszemléről számol be, amely megmutatta a világ első hadseregének félelmetes erejét. A harcikocsíkat a sorozatvetok, a „kafyusák" követik. A „katyusák“ — vagy ahogy a magyar nép elnevezte: a „Sztálin- orgonák“, — a Szovjet Hadsereg egyik legfélelmetesebb és legha­tásosabb fegyvere volt a második világháború során. \

Next

/
Thumbnails
Contents