Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-22 / 45. szám

!9W FEBRUÁR 22 N Ä F h O 3 Alaposan megvitatták Rákosi elvtárs beszédét és érik máf a fordulat a Kokszműveknél i Szovjet Hadsereg 32. évfordulójának megünneplése Pécseit ,fÁ Kokszműveknél arra kell töre­kednünk, hogy az elkövetett hibákat ki tudjuk küszöbölni. Elsősorban a tagságot kell aktivizálnunk, azután az üzem valamennyi munkását. Érnek ér. dekében megjavítjuk népnevelőinket." — Ezt a feladatot tűzte maga elé Ben- cze György párttitkár elvtárs, a Párt péesvárosi választmányának ülésén. Azóta eltelt két nap. A pártszervezet azzal kezdte meg ennek a feladatnak a végrehajtását, hogy hétfőn összehív­ta a pártmunkások értekezletét, amely megvitatta a Központi Vezetőség ha­tározatát és Rákosi elvtárs beszédét. Gál János elv társ is ott volt és Zapádi Lajos elvtárs is. Igaz, hogy ök a pártmunkásértekezletet meg sem várták, mert már a múlt héten !s, ahányszor tehették, megvitatták Rá­kosi elvtárs beszédének tanulságait. Nemcsak ök, az egész gyár erről be­szél már egy hete. De Gál elvtársnafc a zsebében még mindig ott az újság. Gyűrött lett és barna a szénportól, de a szavakat még jól ki lehet venni. — Nézzük csak miről is van szó — szokt'a mondani Gál elvlárs, a kemen- cések egyik népnevelője — itt volt ná­lunk a gyárban a régi vállalatvezető. Annak és később már a régi párttit­kárnak és az ÜB titkárnak is, az volt a módszere, hogy aki valami hibát szóvá akarta tenni, azt leintette, le- tromfolta. Azt már nem egyedül mesélt, hanem egy egész kis csoport, hogy mi volt ennek a következménye. A munkások eleinte még próbáltak szólni a hibák­ért. De akj ezzel megpróbálkozott, még azt is könnyen megkaphatta, hogy fasisztáknak nevezték. Egyre Kevesebben IctteK.akik törődtek a hibákkal és a hibák per- sze egyre szaporodtak. Volt a vezető­ségnek néhány tagja, akik mindent megtettek volna, hogy az üzemben job­ban menjenek a dolgok, de azok meg egyedül maradtak, nem akadt senki, aki segített volna nekik. — Nem érdemes törődni semmivel, csak a fejére ütnek érte az embernek — ez volt a munkások általános véle­ménye. Nem is törődtek azzal, hogy mit csinál a vezetőség. Az pedig meg­szokta, hogy nem ellenőrzik és a vál­lalatvezető kezdett úgy viselkedni, mint­ha vele új tőkést kapott volna a gyár. Leváltották. Az új vezetőség így került az üzem élére, de még nem találta meg a kapcsolatot a munkássággal. Ez az a hiba, aminek a kiküszöbö­lését Bákosi elvtárs útmutatása nyo­mán vállalta Bencze elvtárs a választ­mányi ülésen. A pártmunkások hétfőn meg is be­szélték, hogyan megy majd ennek a hibának a kiküszöbölése. — Ucm lehet mimlenki «ztile- tett szónok — így gondolja Gál dános clvtárs — lehet, hogy nem fo­galmazza meg jól a mondanivalóját. Do Rákosi elvtárs azt mondta, hogy fegyen a bírálatnak csak tíz száza­léka igaz, máris használt. Ezt ma­gyarázzuk most mindenkinek, hogy ez se tartson vissza senkit a felszó­lalástól, ha mondanivalója, van. '• — A munkásoknak ' eddig is csak I azokkal volt baja — szól hozzá Zce- ! pádi elvtárs — akik szépen beszél- | teli, hízelegtek. A jobboldali szo- 1 ciáídemokraták legtöbbször azzal ! jönnek, hogy szép szavakat monda- i nak, de aztán lassacskán addig- addig beszélnek, míg egyik munkás kezdi sandtin nézni a másikat, elége­AP.OLLO 22-éi# Óriási siker! Prolongálva! Sztálingrádi csata n. RÉSZE Előadások« 5, 7, 9 őrekor. | OH AMI A 22-éig s A viiiis Hyalites Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor FÄKLYB­HÉTFŐTŐL—SZERDÁIG SZÜNNAP! Csütörtökön ünnepli meg a magyar nép a Szovjet Hadsereg meg­alakulásának 32-ik évfordulóját s ezen beliül Pécs város dolgozótársa­dalma is. Ezen a napon a város törvényhatósági bizottsága az üzemek és a bányák dolgozóinak jelenlétében díszközgyűlést tart, reggel 9 óra­kor a Városháza közgyűléstermében. Ezen a közgyűlésen jelentik lie majd, hogy Pécs egyik útját „Sztáiin-út”-nak nevezik el. Ugyancsak ez alkalommal változtatják meg a Magyarszéki-országút nevét „Toí- buchin-út”-ra s a Marx-út folytatása pedig a Rigóder-dűlői . bányász- házakig, „Engels-úí” lesz. A szovjet hősi emlékművet délelőtt 10 órakor koszorúzzák meg a Pánt és a különböző társadalmi szervek kiküldöttei. Este 7 órai kezdet­tel pedig a Szabadságharcos Szövetség rendezésében díszbemutatót tar­tanaik az Uránia-filmszínházban, ahol a „Harmadik csapás” című szov­jet filmet pergetik le a közönség előtt •• Ünnepi gyűlések az üzemekben Magasépítés: 23-án 5-kor: Csaba László. detlen lesi, elmegy a kedve a mun­kától és jobb életet követel munka nélkül. Rákosi elvt-árs is arra tanít bennünket, hogy az ilyen simaszavií lázítókban lássuk meg az ellensé­get. — Szóval azt akarjuk, — mondja Gál elvtárs — hogy a munkás, ha valami hibát lát, ha valami javas­lata van, vagy a vezetőség munkád ján talál kifogásolni valót, mondja meg és ezzel segítsen nekünk. A KöltszgyÁrban máris meg- változott a levegő. Egyre többen emlegetik a régi vállalatvezetőt, akinek nem lehetett szólni és egyre többen mondják: „No ugy-e mégis nekünk "volt igazunk, Rákosi elvtárs is megmondta..." Ma, szerdán jsmét ünnepi programja lesz Pécsnek. A Magyar Szovjet Ba­rátság Hónapja alkalmával Pécsre érkezik Gungel elvtárs, szovjet hang­mérnök, azonkívül Illés Béla rendező és Horváih Teri színművésznő, aki az első magyar színes film, a „Ludas Gál elvtárs, zsebében a barnára porosodott újsággal és a többi nép­nevelő pedig azt magyarázza most a munkásoknak, hogy csak mondják is el az igazukat. Nemsokára lesz tag­gyűlés, ott éppen erről lesz szó. Rá­kosi elvtárs beszédét, a Központi Vezetőség határozatát beszélik meg és megbírálják a vezetőség munká­ját Nem úgy, mint azelőtt, hogy a tagság egy kis része ment csak el és azok sem mertek szólni, hanem le­gyenek ot.t valamennyien és minél többen szóljanak hozzá a kérdések­hez. Ott dől el majd, hogy a párt- szervezet megvalósitotta-e azt, amit a vezetőség nevében a választmány előtt vállalt: az üzem munkásságá­nak aktivizálását.. Matyi" egyik főszereplője és ma eslc 8 órai kezdettel ünnepi filmbemutató keretében előadás: tartanak az Urá­niában a szovjet filmről. Az előadás végeztével bemutatják a dolgozók elölt a „Zoja“ című szovjet filmreme­ket. A dicsőséges Szovjet Hadsereg 32. évfordulóját az üzemek dolgozói nagy lelkesedéssel ünnepük meg. A következő üzemekben a néphadsereg tisztjei méltatják a magyar honvéd­ség példaképét, a Szovjet Hadsere­get. Mecsekszabolcs: 22-én fél 3-kor: Molnár Mihály. Vasas: 23-án fél 3-kor: Klimó József. Pécsbányatelep: 23-án 6-kor: Hor váth Mihály őrnagy, az MSZT or­szágos központjának kiküldötte. Újhegy: 23-án 2-kor: Hacsavecz Béla. Zsolnay-gyár: 23-án 5-<kor: Kiss András. Bőrgyár: 23-án 4-kor: Nemes Pál. MÁV: 23-án 6-kor: Betti Sándor. Kokszmű: 23-án 2-kor: Tréber József. Dohánygyár: 23-án 5-kor: Buko- vics Arnold. Egyetem: 23-án 6-kor: Futó Pál. Sopiana: 23-án Károly. 4-kor: Lénárd Sörgyár: 23-án János. 5-kor: Köteles Hamerli: 23-án 4-kor: Mikolic# Márton. Városháza: 23-án 6-kor: Hollen­der Sándor. Posta: 23-án 6nkor:-Lukács György. Szovjet hangmérnök előadása és a Zaja bemutatója az Urániában A városháza műszaki értelmisége esíi tanfolyamot szervez a szakmai képzettség fejlesztésére „Most már tisztán látjuk az utat...“ Pécs város műszaki ügyosztályának értelmiségi dolgozói azt kérték az üzemi bizottságtól, hogy a munkaver­seny továbbfejlesztésének és a Magyar Dolgozók Pártja útmutatása szellemé­ben szervezzen esti tanfolyamot. Ez a tanfolyam a budapesti Műszaki Főiskola esti oktatása keretében mű­ködő1 tanfolyamokhoz lenne hasonló és Lelkes hangulatban folyt le az ál­lami gazdaságok baranya megyei köz­pontja által megszervezett tapaszta­latcsere és munkamódszer átadási, értekezlet, amelyen az egyes gazda­ságok újítói és legjobb dolgozói vet­tek részt. Az újítások és az új mun­kamódszerek iránt nagy volt az ér­deklődés és a dolgozók minden egyes felvetett kérdésit a magyarázatok és rajzok alapján részletesen megvitat­ták. A gazdaságok sok újítást és munkamódszert vettek át. melyéknek bevezetése a tavaszi munkák elvégzé­sénél nagy segítséget nyújt a gazda­ságoknak. Az értekezletek növény- termelési részlet előadója Oroszlán Imre elvtárs a bárány amegyci köz­pont újítási felelőse volt, kihangsú­lyozta a munkamódszer átadás jelen­tőségét. Az előadás után megkezdőd­tek a hozzászólások. Az első hozzá­szóld Trencsényi András a herceg- szcnímárícni gazdaság brigádvezeiöje volt. aki ismertette újításukat, amely abban áll, kogy a boronát, három ve- tögepet és a magtakarót egybekap­csolják és így a három műveletet egyszerre végzik el. Gyencs Mária a lippói gazdaság dolgozója a gazdaságban házilag ké­szített kombinált kukorica és mű­trágya fészekvétőgépet ismertette. A gépesítési részleg az értekezle- ten a gazdaságok főgépészei és trak­toros briígádvezefiöi vették részt. A megbeszélésen szintén sok jó újítás került felszínre, és ezek az újítások megkönnyítik és gyorsabbá teszik a munka elvégzését. Az előadás után, a dolgozók ismertették a gazdaságukban már bevezetett újításokat. Maul József a németbólyi gazdaság lakatosa ismertette a Hofherr 53-ös -traktoroknál alkalmazott újításokat, a hengerfej repedés megakadályozására. Kiszélesítették a traktoron a kifuppo- gót, nagyobb robbanó teret hagytak, így elérték, hogy a hengerfej nem re­ped meg oly könnyen. Ezt az újítást nagy lelkesedéssel tették magukévá azok a gazdaságok, ahol 55 ös Hofíher traktorral dolgoznak. Sztarcsevics József , felszólalásában ismertette, a MÁVAG ekéknél az, eke kiemelönek nyomóra való átváltozta­tását. Ugyancsak ő vetette fel, a Szta­igy a dolgozók magasabb szakmai kép­zettséget nyernének. A tíz aláíró azzal zárja levelét, hogy munkafeladatukat fejlettebb tudás birtokában jobban tudják majd elvé­gezni, a tanultakat közvetlen munka­társaiknak továbbadják és ezzel is gyorsítják a szocializmus építését. liny.ee traktorok utáni öt vetőgép ösz- szekapcsolását, ami tíz méter széles­ségben dolgozik. Még sok felszólalás hangzott el az értekezleten, amely értékes tapasztalatokkal gazdagította az egyes dolgozókat és gazdaságaikat, mely hozzájárul, hogy könnyebben és gyorsabban végezzék el munkájukat. Az értekezlet megmutatta, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak meg­változóit a munkához való viszonya. Ma már a munka nem robot, hanem A csepeli WM varrógépgyári fiatalok a Központi Vezetőség határozata után versenyfelhívást lintéztek az ország ifjúmunkásaihoz, hogy hazánk felsza­badulásának évfordulóját, jó munká­val és szocialista munikaverseny kiszá- lcsí.ésével a sztálini-műszakban elért hasonló szép eredményekkel ünnepel­jük meg. A felhívás után a Sopianában meg­indult a „mozgolódás“. Az ifik röpgyülésen beszélték meg és 'azonnal választ is küldi .ek a WM ifiknek, egyben versenyre hívták ki az összes pécsi üzemi SZÍT szerveze­teket. A verseny február 13-tól, áp­rilis 4-íg tar!, a versenyfeltételek a következők: Vállalják, hogy az üzem­ben április 4-ig két 200-as brigád ala­kul, ugyanerre a határidőre minden ifjúmunkás már egyéni versenyben dol­gozik, a szlahánovisták számát 12-re emelik fel, megszervezik a munka- módszer átadást, elméleti képzettsé­güket fejlesztik, minden ifjúmunkást beszerveznek a SZÍT-be, A Sopiana fiataljai jól megértették feladatukat, világosan látják az utat, melyen haladniok keli, de sajnos nem ilyen a helyzet még néhány üzemben, melyet végignéztünk. Ezzel nem di­csekedhet a Városi MINSZ B izoitság. Scherdán József a Bőrgyár SZÍT titkára értetlenül néz maga elé. — Kinek a kihívására? A WM Var­rógépgyár ifjai? Nem olvastam még, mert épp most hoztam el a Szikrát Rákosi elvtárs nagy beszéde után tisztán látjuk azt az utat, melyen hatadnühk kell, ha el akarjuk érni a szocializmust. Azt mondotta Rá­kosi elvtárs, hogy a szocializmust mielőbb elérhessük, fokozott harcot kell folytatnunk a munka frontján is, mert a fokozódó munkaverseny- nyel megrövidítjük az utat, mely olyan magasfókií jóléthez vezet, amilyen a baráti Szovjetunióban máris megvan. Mi az üzemünkben most még nagyobb lendülettel fog­dicsőség és becsület dolga. A dolgo­zók állandóan törik a fejüket, hogyan tudnák jobbá, eredményesebbé tenni munkájukat és ezen keresztül nagyobb teljesítményeket elérni. Tudják, hogy az állami gazdaságokra nagy feladatok megoldása vár az ötéves tervben, és hogy ezt megoldják, latba kell vetni minden erejüket, ki kell használni minden lehetőséget, felszínre kell hoz­ni az új munkamódszereket, újításokat és akkor nem marad el a jó eredmény. Scherdán József még azt sem tud­ja, hogy milyen kihívásról van szó. Nemrég kaptak a Dunántúli Napló hasábjain bírálatot munkájukról, ak­kor megígérték valamennyien, hogy ezentúl jobban dolgoznak és 6Zor.glal- masan tanulnak majd. De 'az ígéret csak ígéret maradt, mert a Bőrgyár­ban még ma is úgy tessék-lássák fo­lyik az ifjúsági munka, mint két hét­tel ezelőtt.. Most is Scherdtán elvlárs arra vár, hogy a „szélbomloít vezető­ség“ újjá legyen alakítva. Addig senki sem tudatosítja az ifikben az egysé­ges ifjúság és sajtó don'tö jelentő­ségét, addig nem lesz egyetlen elő­fizetője sem a „Szabad Ifjúság"-nak. Addig marad, minden a régiben, mert Scherdán elvtárs megelégszik azzal, hogy az ifiknek „jó véleményük van'' az egységes ifjúsági szövetség meg­teremtéséről. A magasépítőknél sem különb a helyzet.. Itt van ugyan agitációs gárda, de nincs agitáció, nem dolgoznak tagjai, mert — mint mondják — állandóan a szervezkedéssel küzködnek. Pedig a harmincnégytagú gárda nagyon szép munkát fejthetne ki a közös cél ér­dekében. A Zso!nay-ban olyan SZIT-titkárt találunk, aki háromhetes késéssel ol­vassa cl a Központi Vezetőség' határo­zatát és az egység megteremtésének je­lentőségével sincs tisztában. Lehet, tunk munkához, mert Rákost elv­társ szavai szivünk mélyére hatol­tak és megsokszorozták erőnket. Soha a Bőrgyárban ennyi nyers­anyag, ennyi nyersbőr nem volt, mint most és soha ennyi a bőrgyár­táshoz szükséges egyéb anyag sem érkezett mint most. Ezek a tények is bizonyítják, hogy sajátmagunk- nak termelünk, tervszerűen, biztos célt látva előttünk. Rákosi elvtárs az éberséggel kap­csolatban rámutatott sok olyan fi­gyelmetlenségre, amelyek a Bőr­gyárban is megmutatkoztak, Hibá­sak vagyunk abban is, hogy mun­kástársainkat nem oktattuk eléggé, nem foglalkoztunk velük rendszere­sen, nem segítettük őket a marxi­lenini elmélet elsajátításában. .Most ígérjük azt, hogy ezentúl ezt a kérdést is lelkiismeretesen Visszük., hibáinkat kijavítjuk. Krassó János bőrgyári népnevelő. A Győri Yagóngyár dolgozói készülnek a sziahánovisia tanácskozásra A préskovácsüzem dolgozói elhatá­rozták, hogy a -sztahanovisták első or­szágos 'tanácskozásának tiszteletére üzemi átlagukat a 8. bérhéten 5- szá­zalékkal emelik. hogy most is „fontosabb dolga" akadt, mert semmi visszhang sincs az ifik körében a WM gyári kihívással kap­csolatban és az egységről is keveset tudnak. A Hamerli kesztyűgyár fiataljai sem tudnak a kihívásról. Azt mondják, hogy Szikra előfizetők, olvassák is a lapot, de a kihívásról mégsem tudnak. Az ifjúsági egység megteremtéséről azonban helyénvalóan, lelkesen beszél­nek. A néhánytagú agitációs gárda jó munkát fejt ki, tudatosítják a tagok­ban az egység jelentőségét. Az üzemi fiatalok valamennyién osztat- ' lan örömmel fogadták a hírt. Igyekez­nek nagyobb odaadással dolgozni, job­ban, szívesebben tanulnak, példát akarnak mutatni azok felé az ifjúmun­kások felé, akik még idáig nem tag­jai a SZIT-nek. Öt üzemben nézliik meg a fiatalokat Rákosi elvlárs beszéde után és túlnyo­mórészt elszomorító tapasztalatokat szereztük. Ezért melegen ajánljuk, hogy a városi MINSZ Bizottság a Me­gyei MINSZ Bizottsággá! karöltve néz­zen utána annak, hogy a felsorolt hiányosságok honnan erednek és hol van szükség legelsősorban arra. hogy azokat sürgősen 'kijavítsák. — Hogy egységes ifjúsági szövetségünk legyen, azért harcolni kell, ez nem vitás —, de nem így, mint a bőrgyári és zsol- nay-gyári iiatalok. A kavatofyai állami fya®dasá$űk ddfy&zéi és tíjíiái tapas&tatatcscbébs (ötíelt össze ÁSopiana kivételével a többi üzem fiataljai nem készülnek a felszabadulás méltó megünneplésére a postafülkéi'ől!

Next

/
Thumbnails
Contents