Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

1853 FEBRUAR 19 HHPl O 3 4 diplomáciai kapcsolatok kiépítése a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal a kémtevékenység’, a hírszerzés szempontjából fontos** As angolszász kémbanda vallomása fényt derít az imperialisták keleteurópai politikájára Lezárult a Standard-ügy tárgyalásának második napja is. A kép teljessé vált. Amerikai ezredes, angol százados, gyárigazgatók, pénz­éhes, földjétvesztett prépostplébános, volt földbirtokos bármixernő, troc- kisták — íme az angolszász kémek gyülevészhada! Ezzel a bandával dolgozott az amerikai vezérkar, ily en ügynökökkel tart szoros kapcso­latot a hozzájuk hasonló, szakmabeli" Truman és Acheson. Amit lát­nunk kell: ez az ügy nem. egy gyárban történt egyszerű hírszerzés és szabótázstevékenysóg. Ez az ügy megmutatja az amerikai-angol poli­tika egészét, kezdve a gazdasági vállalatok és az USA hadseregének összefonódásától az imperialisták követségeinek kémközpontokki való átalakításáig. „A Standard-ügy tanulságos lecke” — mondotta Rákosi elvtárs. Az, nagy tanulság nemcsak a magyar dolgozó nép, hanem min­den népi demokrácia számára. Es biztosíthatjuk a kém-gentlemaneken’ és gazdáikat, hogy a leckét jól megtanuljuk! Sudó Zoltánt és társait beléptetik a Kommumsia Pártba Geiger Imre elsőrendű vádlott után Radó Zoltán másodrendű vádlott ki­hallgatás,, következik. Az elnöknek arra a Kérdésére, hegy bűnö-nck erzi-o magát, határo­zott hangon felet: — Igen, bűnösnek érzem magam. Elmondja, hogy 1945 augusztusá­ban jött Budapestre az angol Intel­ligence Service megbízásából. Cseh- <Sz!oivákiábót került 1939-ben Aug Bába. — Londonban Trockijékkal kerül­tem kapcsolatba — mondja — és ezen a réven kerültem összekötte­tésbe az anglol kémszoígálat ügynö kével, akik engem beszerveztek és • az ő utasiiá‘ukra az Angliában élő magyarok között hírszerző tevékeny­séget fejtettem ki. 1915 augusztus­ban az angol kémszoígálat ügynökei­nek utasítására Magyarországra jöt­tem és felszólítottak arra, hogy Magyarországon iejtsek ki kém- tevékenységei a kialakuló népi demokrácia ellen­Először arra utasítottak, hogy igye­kezzem becsempészni magam a Ma­gyar Kommunista Pártba, mert ezen o. módon tudok a legeredményeseb­ben kifejteni hírszerző és kártevő munkát az angol Intelligence Service számára. Elnök: Geigcrl Lépjen ide. ön is belépett a Kommunista Pártba? Geiger» Igen. Elnök: Ki utasította ónt erre? Geiger: Pinkney. Elnök: Megbeszélte ön valami ame­rikai személlyel, hogy beléphet-e ebbe a pártba? Geiger: Pinkneyvet beszéltem, ak; akkor amerikai megbízott volt. Elnök; Xövet-égi emberrel? Geiger: ö volt, aki megbeszéli® a követség ek­kori vezetőjével, Chap innal. Elnök: Szóval kifejezetten Chapin követ hozzájárulásával történt? Geiger; Az ö döntés© alapján tör­tént a pártba való belépésem, Elnök: Ün aztán beszélte rá, hogy ugyanilyen intenciók mellett lépjenek be a_ Pártba ... Geiger: .... Budai: főmérnök és Domokos igazgatósági tag. Elnök: 6k is beléptek? Geiger: Igen. ' Radó elmondja, hogy hamarosan felvett© a kapcsolatot Withneywel, 'aki abban az időben a budape-rii brit misszió snjló- affaséja voll. Neki adta át az Intelligence Ser­vice részére gyűjtött híranyagot és tőle kapott további utasításokat „Mint a* angol kéms/oígálat tapwafall ügynöke.. Elnök; K nek adta át az adatokat? Radó: Ebben az időben Wbitney- nelt.- Később kapcsolatban álltun) a Briti'h Councilnak egy vezotő tisz viselőjével. G. S. Maggridge-vel, aki „maga is információt kért a magyar gazdasági és politikai helyzetről. Elnök: ö sem kultúrát terjesztett, hanem adatokat gyűjtött Radó: Maggridge-vel való kacsoía- tom révén arra a meggyőződésre jutottam, hogy a British Council aktív kémtevé­kenységei folytat Magyarorszá­gon. A továbbiakban Radó bevallja, hogy kémtevékenységéért változóan, effektiv valutában 40—50 fontokat kapott. Ezután arról beszél, hogy egy Guy Martin nevű angol egyén 1949 nyarán az angol hírszerzés vonalán összehozta Southby-jal, , _ budapesti brit követség kereskedelmi attaséjá­val. — Ennek a két angol ügynöknek v rend-zereen adtam híranyagot „ ma­gyar politikai és gaz.dasági helyzet­ről, bizalmas adatokat a magyar iparról is. Vogelerrel akkor ismerkedett meg, amikor az ISEC-konszexn három megbízottja egyikeként Vogeler Bu­dapestre jött. — A tárgyalások során — mondja Radó — mini az angol kémszoígálat ta­pasztalt ügynöke, azonnal észre­vettem, hogy Vogeler kérdései hírszerző jellegűek. Miután ellenségesen álltam szemben a népi demokráciával, Vcgeler kér­déseit megválaszoltam és kiadttun részér© a magyar iparra vonatkozó számos bizalmas adatot Tájékoztat­tam Vegeiért a Ganz Villamossági gyárban folyó építkezésekről, a Ganz Vagóngyár szerelési csarnokának épiíkezéseirő, az Almásfüzitő: Tm­földgyárróí, a Mátravddéki Erőmű­ről és általában a folyamatban lévő legfontosabb ipari építkezésekről. Radó bevallja, hogy ezzel történt kifejezett bekapcsolása az amerikai k cm szervezetekhez is. Ténylegesen az amerikai bizottság egyik tagja, Scudder szervezte be. Scudder meg­ígérte neki, hogy ellenszolgáltatásképpen megkapja a Standard-gyár vezérigazgatói állását, Geiger akkori pozícióját, miután Geigernek rövidesen meg kell szök­nie. Elmondja Radó, hogy ezután Voge­ler konkrét adatokat kért és ő in­formációkat adott. Bevallja, hogy az adatoknak hon­védelmi vonatkozásuk voll. — Tudomásom volt arról — mond­ja Radó —, hogy a Standard-gyár­ban nagyarányú szabofázstevékeny- ■-ég folyik. Tudtam, hogy kapacitása csak 50 százalékra van kihasználva, míg a háború alaff 100 százalékos kapacitással dolgozott „ német hadigépezeí érdekében. „A* erősebb és biztosabb gazdák“ A továbbiakban Radó megerősíti Ge gernek a népi demokráciák felé irányuló szállításokról tett vallomá­sát. Radó szerint nemcsak az export- szálíítpsiok határidejét nem tartották be, hanem több esetben hibás berendezése­ket is szállítottak, így például a Romániának szállított telefonközpontokba szándékosan hi­bás keresőgépeket szereltek be, a szófiai rádió nagyadójában pedig a Standard egy egyenirányító beren­dezést alulméretezett. Emiatt az ki­égett, úgy hogy a szófiai nagyadó még ma semm tud teljes kapacitás­ai dolgozni. Bevallja azt is, hogy felkereste őt a Standard párt- szervezetének titkára és figyel­meztette a gyárban iolyó szabo­tázsra. ö tudomásul vette a bejelentést és termé zetesen nem intézkedett. Amikor Geiger érezte, hogy rövi­desen kiderül kártevékenysége, Ra- dótól kért segítséget. — Én Geigemek segítségére vol- im és nem rajtam múlott, hogy di-sz­szidálása sikertelen maradt — mond­ja. Ezután az állam ügyész tett fel kér­déseket, s ezekre válaszolva, Radó siránkozva bevaíha, hogy az angol Intelligence Service na­gyon rosszul iizelte. Viszont az amerikaiak többel ígértek. Védője egyik kérdésére Radó ha­tározottan ay.t feleli: — Eltekintve az anyagi előnyök­től, engem politikai megfontolás is vezetett, hogy kapcsolatba lépjek az amerikai kémszolgálattal. Nekem ugyanis az volt a meggyőződésem, hegy az amerikaiak sokkal követ­kezetesebben és erélyesebben kép­viselik azt a szovjetet lenes és demo­krácia ellen es állásfoglalást, amely az én beállítottságomnak megfelel. Ezen­kívül az amerikaiakban sokkal erő­sebb és biztosabb gazdát láttam, mint az angolokban. A többi yédő nem tesz fel kérdést, s ekkor Geigert szólítja az elnök, hegy kiván-e Radó nyilalkozalára é;zrevé élt tehni. .Geiger kijelen'i, hogy nem s hozzáteszi, hogy a rávo- natkozó vallomás teljes egészében megfelel a valóságnak. Sanders Edgar bevallja, hogy a kémtevékenység központ ja- az angol követség Ezután a tanácselnök Sanders Ed­gar negyedrendű vádlott elővezetésé kéri. Sanders Edgár az elnök kérdé­sére kijelenti, hogy e vádat megértette és bűnösnek érzi magát Elnök: Ha elfáradt, szóljon, szüne­tet rendelek el, víz is áll rexidclkezé- •ére. (A tolmácshoz.) Három-négy monda ónként megállunk és ön Szó* ról-szóra fordítja. Sanders Edgar elmondja, hogy 1940 májusában lépett az angol kéraszolgáiat kötelékébe.. Ott hírszerző és kcmelhárUó kikép­zésben réfze'űlt. Magyarországra elő­ször az ausztriai főparancsnokság egyik szerve: a GSA kémszerv külá'e 1946-ban, azzal a feladattal, hogy katonai, gazdasági és politikai vona Ion kémtevékenységet kezdjen, hír­anyagot szerezzen a magyar és a Magyarországon lévő szovjo csapa tokról. Eíuök: Tehát ilyen ügynökhálózat egyik kiépítője, mint hivatásos tisz:. ön volt ás tevékenységé: az angol katonai misszió leple alal: végezte czidőlájban? Sanders: Igen. Sanders kijelenti, hogy Redward, az angol poliákai misszió egyik veze­tője poli ikai síkon (ejtett ki kémtevé­kenységet és átadta neki, mint kémfigynököt dr. Justii István prépostot. 1947 elején, amikor látnivaló volt, hogy a magyar békeszerződést meg fogják kötni és ezért a brit és ame­rikai kémtevékenység nagy akadályok­ba fog ü’lcözni, kilépet a kaionai szolgála bői és leszerelés céljából Londonba ment. Majd a bnr kémszer­vezet utasítására Magyarországra jött, mint az ISEC munkalársa. Ä buda­pesti vállala: képviselője !e:l és az­alatt a fedőszerv alatt tovább folytat­hatja kémtevékenységét. A brit had­ügyminisztériumban egy bizonyos Brat- ley nevű kapitány azt az utasítást ad'ta, hogy folytassa tovább a munkáját, épp úgy, mint azelőtt, további utasí­tásokat pedig a brit katonai misz- sziőtól fog kapni. Az utasítás az voll, hogy Henry őrnaggyal lépjen érintkezésbe, aki ak­kor itt a katonai misszió katonai osz- ályának veze’-ője volt. 1947 február elején érkezett Magyarországra és né­hány nappal később káépíte!te a kap­csolatot Henryvel. Amikor 1947 őszén megszűnt az angol katonai misszió te vékenysége, felsőbb kapcsolata Cap- ron ezredes- lett, aki jelenleg a brit követség helyettes keionai attaséja, s rajla kívül Suo.hby, kereskedelmi állásé. Elnök: Tőlük kapott utasítást fel­derítő tevékenységre és nekik szállí­tott anyago ? Sanders; Igen, de ekkor már világo, volt, hogy a dernokraídeus kormány a kommunisták veze'ésével hatalmon fog maradni és ekkor úgyszólván át kel­lett szervezni az egész hadjára ot. Elnök: Ekkor milyen poU.ikai esz­közhöz nyúllak? Sanders: Az angol-amerikai politika ekkor teljesen megváltozott és Ma­gyarországot már mint ellenséges ál­lamot kezelték. Ezárt tehát minden vonalon kémadalokal akarlak összegyűjteni, hogy az országot mind katonai, mind pedig gazdasági szempontból aláaknáz, zák. Az elnök kérdésére Sanders el­mondja, hogy a kémtevékenység középpontja cUől kezdve az angol követség volt „Az éra fizetésem liavi húszezer forint volt“-1 Sanders részle esen megerősíti a korábbi vallomásokat; hogyan dolgo zo*t Vogeler az amerikai kémszolgá- lat részére. Vogeler a megszerzett adatokat Hoyne alezredesen keresztül, az amerikai követség útján jutatta ki az országból. Az elnök megállapítja, hogy Sanders vallomása szerint kettős hírszerző evékenység folytatódod: egyrészt angol szerveknek szállított, másrész: amerikai szerveknek. Sanders: Igen, minthogy tudl'am, hogy a brit és az.amerikai politika egyfelé mulat, egylrányban van ki­élezve, mindkettőnek ad am kém­adatokat. Az elnök kérdésére Sanders el­mondja, hogy Geiger Imrét ő építette lse a hírszerző szervezetbe. Először 1948 vége felé Geiger Imrétől egy tér képei kapof, amelyen fe!‘ün ette a magyarországi távközlési hálózatot. Ezen a térképen olyan főbb pontok szerepeltek, mint pé'dául a telefon­központok, rádióle adóállomások. Ez a térképet továbbadta a brit légügyi attasénak: Bisdee-nak, aki aztán San­ders szemeláífára ezt a térképet át­rajzolta arra a nagy térképre, araelv az ő irodájában a követségen ki volt akasz'va. Elnök: Milyen térkép volt az? Sanders: Ez egy Magyarországról szóló nagyobbarányú térkép vo!\ amelyen — ahogy én azt láttam — ő megjelölte a sebezhető ponto­kat, amelyeket légi bombaíáma- dásohkal megsebezhetnek háború eseten. Sanders ezután elmondja, személye­sen jelen volt több ese'ben, amikor Geiger Vogelernek is szállított ilyen- jellegü a da okát. Geiger ezért a tévé kenységért a vezérigazgatói fizetésén kívül havonta 2500 forin o: kapott. Sanders Juslh Istvánnal 1947 májú Sábán építette ki kapcsolatait. A préposttal Benz Halding eszpresszó tulajdonoson keresztül kerül: kapcso­latba és megkérte, hogy szerezzen neki kémadatokat a szovjet csapaiok mozdulatairól és számáról, Valamint különböző hadiüzemekről. Justh gaz dasági és politikai ermészetfi híre ke: is szolgáltatott Sanacrsnek. Ezen­kívül segített neki abban, hogy elbújtasson nyolc Romániából át- szök'öft angol és amerikai ügy­nököt. akiket azu án kicsempésztek Attsz Irtába. Justh István prépost kémtevékeny­ségért több írben Kapóit pénzt San dorstől. Például a romániai angolszász ügynökök búj atásáért 3000 forintot, később pedig kémadatokért újabb 3000 forintot. Ezenkívül távirati úton és postautalványon keresztül számos esetben küldőt- Sanders Jus’hnak kt- sebb-nagyobb összegeket. Sanders ez! a pénzt a Nemzeti Banknál letétbe helyezett zárolt számláról kapta. Elnök: Havon a milyen összegeket vett fel ezen a címen? Sanders; Az én fizetésem havi 20.000 forint volt (mozgás a hallgatóság soraiban). Elnök; Csendet kérekl De a könyv- szakértői vizsgálat megállapította, hogy olykor 50.000 forinol is vett fel. Sanders: Ez így van. Elnök: Nem fáradt? Sanders: Nem. Elnök: Kérem azért tartunk félórás szüneteL A szünet után Sanders a Standard­gyárban folyt szabotázscselekmények- ről vall. Elmondja az ISEC, valamint az amerikai vezérkar és az amerikai ' kormány — amelyek együ t dolgozták —, elhatározik, hogy a termelést akadályozni fogják, ott, ahol: csak lehet. Azt, hogy az ISEC milyen szoros kapcsolatban van a amerikai katonai szervekkel, világosan mutatja, hogy a legfőbb helyeket magasállású katonatisztek töltik be. Például Behn, akii ezredes volt az első ágháborúban, William Harri­son, az ITT és ISEC elnöke, aki 1943 és 1945 között vezérőrnagy) rangban szolgált, E. Stone, az ITT egyki leány- vállalatának elnöke, ajki tengernagy vök. Elnök: Nyilatkozzék arról, hogy a newyorki központból kapott-e rejt- jelzett szabotázs-utasításokat az ame­rikai követségen kérész ül? Sanders: Kaptam egyszer egy leve­let az amerikai követségen keresz’ül. Ebben utasítottak, hogy csökkentsen», a vállalat termelésé , mert a leltári készlet tú! maga« volt. Az elnök kérdésére Sanders kije­lenti: tisztában volt azzal, hogy Magyar- országon végzett tevékenysége kémtevékenység volt és hogy ezek sértik a magyar nép érde­keit e Peyert az amerikaiad csempészték ki az országból Alapi Gyula népügvész megkérdeet Sanderstől, milyen jobboldali csopor­tokkal, pártokkal vagy személyekkel vol- összeköttetésben Magyarországon. Sanders; Egyszer például beszélge­tésünk közben Redward azt mondta nekem, hogy neki személyes barátja voll ak­koriban 2 Kisgazdapártban lérd Kovács Béla és az egész csoportja. Sanders a továbbiakban elmondja, , hogy a Kisgazdapárt jobb'zárnyának . vezetői és a jobboldali szociáldemo­krata vezetők részére a misszió ak­kori parancsnoka kok élparti-t adott, s így ezekkel a csoportokkal összo- köttc'ésbe került. Biztos tudomása van arról, hogy Peyer Károlyi Pinkney csempészle ki az országból. A népügyész újabb kérdésére Sa*J ders előadja, hogy Bisdce, volt brit légügyi at asé szobájában látott tér­képen az egyik rész kék ceruzává! " volt bekörözve, egri másik részen ki» zászlók vjbllak tűzve, de nem tudja mi volt a\ különbség a két jelzés között. Népügyész: Milyen célból történtek azok a berajzolások, amelyeket —- amint említette — látott? Sanders: Az angol—amerikai po­litika — amint ezt mér egyszer megjegyeztem — akkor is háborús politika volt, ezért természetesen:meg akarták 'ud- ni, hol vannak azok a kulcspontok. mint például telefonközpontok, rádió- leadóállomások, amelyeket a háború ala‘- megbombáznának. Ezután az elnök a vádlott védőjé­hez hördül: van-e kérdése? Sanders a védő kérdésére előadj*, hogy a hírszerzésben mindig voltak felettesei, « a Standardben végzett működése során Vogeler volt a felet- ere. Justh István ügyvédjének kérdéséra Sanders elmondja, hogy Justh István engedelmes, fegyel­mezett kém volt, mert hiszen Redward őt már előbb, 1945 óla használta. Justh főmunka- árs volt, mert nagyon jól végezte munkáját. Sanders kihall gatás ának befejezőé­vel a tanácselnök a tárgyalást félbe­szakította és folytatását szombat TCg- ggl 9 órára tűzte ki­VogeJer a* amerikai gazdasági TáSlalatok és a hadsereg összefonódásáról A budapesti törvényszék küjön- tanácsa szombaton folytatta Getger Imre és társai kémkedési és hűtlen- ségi perének tárgyasát. A tárgyalást kilenc óra után né­hány perccel nyitott,, meg Ölti Vil­mos elnök. A már kihallgat*,tt vád­lottak, -számbavétele «Mn utasítást adott Vogeler Róbert bevezetésére­Elnök: Megértette a vádat? Vogeler: Igen. megértettem. Elnök; Bűnösnek érzi magát? Vogeler: Igen, bűnösnek érzem magam. Elnök: Mikor és milyen körülmé­nyek között kezdett kémtevékenysé­get? Vogeler: 1942-ben az FBI tagja lettem és ekkor szerveztek be a kémmunkába. Elnök: A kémmunka technikáját milyen iskolákon tanulta, milyen ki­képzésben, hírszerző kiképzésben ré­szesült? Vogeler: Közvetlenül azután, hogy az FBI-be beléptem, kiképzést kap­tam a kémkedési munkában, gzabo- tázsmunkúban. kémelhárításbnn, ké­mek beszervezésében és szabotörök zervc/ésében. Elnök; Tehát ön ezek szerint szak­képzett hírszerző tisztje az USA hadseregének? Vogeler; Igen. Elnök: Mikor és ki milyen felada­tokkal küldötte Európába a második világháború befejezése után? Vogeler: 1945-ben Behn erred«* magához hivatott és utasítót^ arra, hogy Európába menjek, mint az ISEC európai képviselője. Elnök; Kapott-e töt© hírszerző fel­adatokat? Vogeler: Igen, később, 1945 augusz­tusában utasított arra, hogy mfkor Bécsbo érkezem, lépjek kapcsolatba a diplomáciai hatóságokkal, valu- mint a katonai, de különösen a hír­szerző szervezetekkel. Elmondta még. hogy Ogilviet hasonló céllal Magyar- országra küldték. Elnök: Ogilvie hasonló utasításo­kat kapott hírszerzésre ití, Magyar- országon?;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents