Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-18 / 15. szám
1350 JANUAR 13 N R P L O 5 JÓ TERVVEL ÉPÍTI JÖVŐJÉT AZ ÓCSÁRDI TERMELŐCSOPORT — de meg kell valósítania a pontos munkaszervezést is SZTÁLIN L IX. Sopánkodás nclksl! Az écafadi tsrmelőesoport az ősszel slafeaií bmygr Jelenleg 205 hold földje van, eddig 23 család lépett be, összesen 42 monkaerőveL Ezek már tagnak számítanak, mert a csoport igen helyesen ágy döntött, hogy a családtagokat is felveszik rendes tagnak, csupán a könyvüket nem kapták még meg. Három nappal ezelőtt a csoport hozzálátott, hogy elkészítse 1950., évi özem terv ét- A tervkészítésben nem voltak magokra hagyva, segítséget kaptak, képzett agronómact. Ez segített nekik a tervkészítés megindításában, megadta á felvilágosításokat. Ennek alapján kezdték el tervük készítését. Hogyan fogtak hozzá? Iliidének elit. nesiézték azt, hogy mijük van. Erről azonban osan tehetett tiszta, képet alkotni, mert m ingok tulajdonában tevő állatok még asm voltak összevonva. így hát az intéző bbaoitoág öeezehfvte a csoport tagságáé. — Tagiéinak — kezdte Péter Lajos • csoport «Inőkn. — Most, amikor hozzáfogunk tervünk elkészítéséhez, pontosan kell látnánk, hogy mink van. Már eddig iis beszélgettünk az állatok ösz- ezevonásáróL Most pontosan meg kell állapítanunk, hogy ki milyen állatot ad be a csoportba. Nekem van két tehenem, az egyiket mindenesetre be- tdosn. Egymásután jelentette bo mindenki, mit ad be. — Egy fisző •—* diktálta Cseprcgí Vtnoa. — JEgy bikabort d — folytatta Fehér- véri Andor, — Két lovat — mondta tovább Takács LipAt. Aztán in ég bediktálták oó- báoyaa. Sok nem jött össze, a falu «zegényebb gazdái vannak még egyelőre a csoportban. Mégis egy nagy lépéssel előbbre jutottak. —jfilostnsár leptlábk pontosan tudjuk, hogy állunk — mondta ennek befejeztével Péter elvtár». A gyűlésnek azonban nem csak ez volt * célja. Azt is akarták, hogy mielőtt a* intézőbizottság hozzákezdene a részletes terv kidolgozásához, előbb nagyvonásokban ismertessék a tagsággá s tervet így aztán előterjesztettéi, hegy beveszik a tervbe az ökörhízlalást, a juhtenyésztés megindítását egy terzs- temyészctted és a sertéstenyésztést is azi titán egy törzstenyészettel. A tagság Amikor a lámpionok alatt felvonultak, hogy megköszönjék a Pártnak a tanulóidő megrövidítését, még nőm tudta, ügy gondolta, ez a régekre nem vonatkozik, csak majd akik ezután jönnek. Pedig jő lenne már segédnek lenni — {gondolta ifj. Garzó György, a pécsi Bőrgyár t; mártanulója. Hiszen tud is annyit. Félévig dolgozott segéd helyett:. Megtanulta a ehrómosban a mesterség er.fnját-hinját, szereti a gépeket és szívesen dolgozik. Tegnapelőtt aztán megmondták, bogy márciusig felszabadulnak a régiek 5», összesen hatan, akik az 1947—48-as tanévben három évre szerződtek. „Be lehet, hogy te még előbb, még a héten szabadulsz“ e* a mondat cseng a fülében most. már két nap éta.. Amikor azelőtt hallotta katonanótát: :.Hej ha én is körtetek lehetnék“ — mindig a gyáriakra gondolt, azokra, akik gép mellett nap-nap után kétszáz- meg háromszázszázalékot teljesítenek. Ezek között szeretne lenni ifjú Garzó György is- A sztálini műszakban m szándékot _ teljesített. Hogyan, hiszen a tanulóknak nincs normáik — kérdem tőle. — Csakhogy én Kértem, hogy arra a napra, ha, elvégzem a segédek munkáját, számoljanak nekem is százalékot — mosolyog Garzó György. É* minthogy a, munkát cl le’ végezte kiszámították Gyurka teljesítményét is. Azóta is büszke előtt mindez már nem volt új, beszélgettek már előbb is ezekrőL Éppen ezért helyeselték te az intézőbizottság előterjesztését Valóban helyes volt-e az intézőbizottság indítványa? Meg lehet állapítani, hogy helyes. Helyes volt azért, mert mindezeket, amikor beállították, figyelembe vették a csoport meglévő gazdasági helyzetét A csoportnak van egy használható állapotban levő tehén- istállója a Hegedűs-féle tanyán. Ez jó lesz az ökröknek. A sertéseknek te meg van a hely, a juhászat berendezéséhez pedig már megkapták a hitelt Ezek szint« Kézenf«fc vő dolgok voltak és reális, józan számítások szerint tervbe te kellett venni ezek végrehajtását De az ócsárdi intézőbizottság ezenfelül meglátta a különleges lehetőségeket te. Meglátták azt, hogy « barom}it enyészethez is megvannak a lehetőségek. És ennek megfelelően ezt te tervbe vették. Hasonlóan reális a csoport terve a növénytermesztés vonalán te. Búzából 9.6 mázsás átlagtermést irányozlak elő, rozsból 9 mázsa húsz kilós, őszi árpából pedig 10 mázsás átlagot. Öosárdon közepe® minőségű földek vannak, „kő, zépkötött agyagos“ talaj — amint az a terv elejére is be van írva. A 9 mázsa 60 kilós búzaátlag elég magas ehhez viszonyítva. Biztos, hogy jónéhány egyéni gazdának nem lesz ilyen termése Ocsárdon. De éppen ezért fejlettebb a 172 százalékra. Ezt akarja tovább vinni majd: — Segédkoromban is — komolykodik. — Hirtelen hozzáteszi: — Remélem tényleg nem lesz soká. Legjobb lenne még a héten — neveti el magát, s fényes szeme, mosolygó area mögött bujkál a nagy öröm. Hogy is mondta Garzó György aj)ja reggel? „Szóval embérpsedsz Gyurka ... könnyebb lesz így, te is többet hozol haza. anyátoknak is jobb. több telik mindenre a két keresetből. Aztán csak igyekezz ... .“ Garzó Gábor büszke a fiára. De hogy így a fia most hirtelenségbe; — meglepetés volt a dolog, bár nem éppen kellemetlen segéd lesz. kicsit visszahúzta a múlt. *fioso tud kibékülni vele. Nem is akar. A múlt. azt jelenti Garzó Gábornak, hogy- huszonhárom évvel ezelőtt bekerült a Bőrgyárba, mint segédmunkás. Sose lett belőle tanuló, és sose volt mód arra, hogy szakmunkás legyen. Pedig szeretett volna, öreg fejével még most is azon töri magát, hogy talán majd átképző tanfolyamon, mert most már az is van. Szép dor log ez a segédséír, gondol rá még egyszer munka előtt. Garzó György is erre gondol. Máskép nézi a gépeket. Eddig is ha mondták, ő is érezte, igen miénk a gyár. miénk a gép. enyém Garzó Györgyé is. De azért valójában most. lesz igazán az övé a faragó, amikor nap, mint na.p ott áll majd mellette forrna a csoport, mert többet tud termelni az egyénileg gazdálkodóknál. És a gépállomás jó munkája, a megfelelő trágyázás lehetővé is teszi, hogy a csoport elérje előirányzatát, sőt még hogy túl is teljesítse azt, A terv Nagyvonaladban való ismertetése után az intézőbizottság nekilátott a részletek kidolgozásának is. És ahol az alapok jók, ott jók lesznek a részletek te A már eddig kidolgozott részletek szerint feltételezhető, hogy részleteiben te jó lesz az egész terv. Egy fontos dolog azonban még hátra van. Á csoportban még mindig nincs meg a pontos munkaszervezés. Egy héttel ezelőtt ugyan felállították a három brigádot — egy állattenyésztő és két szántóföldi —, de se a brigádvezetők, se a brigádok intézőbizottsági felelősei, se az egyes munkacsapatok beosztása nincs még meg. Már pedig pontos munkaszervezet nélkül az intézőbizottság maga sem tudhatja, hogy hol, mikor, kikkel kezdje meg a terv végrehajtását. Ezt a hiányosságot sürgősen pótolni kell s akkor, ha a csoport minden egyes tagjával részleteiben is ismerletik a tervet. ha minden egyes tag tudni fogja, hogy milyen feladatok hárulnak rá a terv végrehajtásában, a tervet, mely jó terv. végre is fogják haj:ani. Es végsőfokon minden tervnél ez a legfontosabb. és egyre magasabbra, viszi a százalékot. Mert ezt akarja. Garzó Gyurka nem álmodik hőstetteket, világjáró kalandok sem vonzák. Ifjúmunkás..'-, szereti az életet, szeret dalolva menni a, fiúkkal végig a városon, vagy tanács kozni, vitatkozni a SZlT-ben jó vagy rossz munkájuk fölött, szeret résztvenni a kultúrcsoport. munkájában, szereti az ifiket és szereti azokat az igaz embereket, munkásokat, akik között él. Vidáman gondol a balatoni üdülőjükre, ahol idén nyáron is vidáman lubickolnak majd s nagyokat csavarog a part mellett. Ezek a.z álmai. De a legkedvesebb az. hogy neki is grafikonja lesz a műhelyben, ott a többieké mellett. s Garzó György Ígéri, hogy a vonal úgy megy, mint a lázmérő hiaa. nya, naponta egyre előbbre és előbbre. Amióta tudja, hogy seg^d lesz. még kedvesebb neki a szó: hogy ötéves terv. Szebb és kedvesebb, mert már az ö munkája is benne lesz és elmondhatja, hogy: — Büszke és boldog vagyok, hogy én is teljes erőmmel dolgozhatok a. tervünkért — mondja komolyan. — Aztán még hozzáteszi: És hálás vagyok. nagyon-nagyon hálás Rákosi elvtársitok,’ mert, tudom, hogy ezt is neki köszönhetjük. Gyorsan köszön és SZÍT vörös- csillagos sapkáját pár pillanat múlva már csak a műhely másik részéből látni. Másodízben 1906-ban, pártunk stockholmi kongresszusán találkoztam Leninnel. Ismeretes, hogy ezen a kortgersszuson a bolsevikok kisebbségben maradtak, vereséget szenvedtek. Akkor láttam először Lenint a legyőzött szerepében. Egy cseppet sem hasonlított azokhoz a vezérekhez, akik sopánkodnak és elcsüggednek a vereség után. Ellenkezőleg, a vereség Lenint valóságos energiagóccá sűrítette, amely követőit új harcokra, a jövendő győzelemre lelkesítette. Lenin vereségéről beszélek. De miféle vereség volt ez? Csak rá kellett nézni ellenfeleire, a stockholmi kongresszus győzteseire — Plechánovra, Axel- rodra, Maríovra és a többfékre: nagyon kevéssé hasonlítottak igazi győztesekre, mert Lenin, a mense- vizmus könyörtelen kritikájával, Kérkedés nélkül A következő, 1907-es londoni kongresszuson a bolsevikok győztek. Akkor láttam először Lenint a győztes szerepében. Más vezéreket a győzelem rendesen megszédít, e.l- bizakodottá és kérkedővé tesz. Ilyenkor az a leggyakoribb, hogy el kezdenek győzelmet ünnepelni, babérokon pihenni. De Lenin egy cseppet sem hasonlított az ilyen vezérekre. Ellenkezőleg, éppen a győzelem után vált különösen éberré és óvatossá. Emlékszem, hogy milyen állhatatosan magyarázta akkor a küldötteknek: „Először — ne ragadtassuk el magunkat a győzelemtől (is ne kérkedjünk; másodszor —szilárdítsuk meg a győzelmet; harmadszor — verjük le végleg az ellenséget, mert az ellenség csak meg van verve, de korántsir.cs még végleg leverve.” Maró gúnnyal nevette ki azokat a küldötteket, akik köny- nyeltműen erősködtek, hogy „Mától fogva a mensevikeknek befellegzett.” Nem volt nehéz bebizonyítania, hogy a mensevikiekriek még van gyökerük a munkásmozgalomban, hogy hozzáértéssel kell velük küzdeni, mindenképpen el kell kerülni, hogy túlbecsüljük erőinket és különösen azt hogy lebecsüljük az 'ellenség erejét. „Ne kérkedj a győzelemmel” — ez az a sajátosság Lenin jellemében, mely segített abban, hogy az ellenség erejét józanul mérlegelje és a pártot, biztosítsa az esetleges meglepetések ellen Elvi szilárdság A párt vezéreinek okvetlen meg kell becsülniük pártjuk többségének véleményét. A többség — az az erő, mellyel a vezérnek okvetlen számolnia kell. Lenin ezt éppoly jól tudta, mint minden más párt- vezető. De Lenin sohasem vált a többség rabjává, különösen akkor nem, amikor a többségnek nem voit elvi alapja. Voltak olyan pillanatok pártunk történetében, mikor a többség véleménye, vagy a párt pillanatnyi érdekei a proletariátus gyökeres érdekeivel összeütközésbe kerültek. Ilyen esetekben Lenin habozás nélkül, eltökélten az elvhűség oldalára állt a párt, többségével szemben. Mi több — nem félt ilyen esetekben a szó szoros értelmében egymaga fellépni mindenki ellen, abból indulva ki, hogy — mint gyakran beszélt erről — „az elvi politika az egyetlen helyes politika.” Különösen jellemző ebben a vonatkozásban az alábbi két tény: Az első tény. Az 1909—1911-es évek — az az időszak, amikór az ellenforradalom által szétvert párt nem hagyott rajtuk, ahogy mondani szokás, ép bőrt. Emlékszem, műsor mi, bolsevik, küldöttek csoportbaverődve néztünk Leninre és tanácsát kértük Néhány küldött beszédén fáradtság, csüggedés érzett. Emlékszem rá, hogy Lenin válaszolva az ilyen beszédre, maróan ,a fogain keresztül szűrve a szót”, mondta: „Ne sopánkodjatok elvtársak, minden bizonnyal győzünk, mert nekünk van igazunk.” Gyűlöljétek a - sopánkodó inteüektuelJeket, higgyetek saját erőtökben, erről beszélt'velünk akkor Lenin. Ereztük, hogy a bolsevikolt veresége ideiglenes, hogy a bolsevikoknak a közeljövőben győzniük kell. „Ne sopánkodj, amikor vereség ér” — ez Lenin működésének az a bizonyos sajátossága, amely segített abban, hogy mindvégig odaadó és saját erejében hivő hadsereget tömörítsen maga köré. teljesen felbomlóban volt. Ez a pártban való hitetlenség időszaka vo% az az időszak, mikor a pártot nemcsak az értelmiségiek, hanem részben a munkások is tömegesen hagyták el, at illegalitás tagadásának időszaka, a likvidátorság és a széthullás időszaka. Nemcsak a monse- vikiek, de a bolsevikok is egész sor frakciót és áramlatot alkottak akkor, melyek nagyobbrészt el voltak szakadva a munkásmozgalomtól. Ismeretes, hogy eprien ebben, az időszakban keletkezett a földalatti munka teljes felszámolásának és a munkások legális, liberális sztolypfni pártba való szervezetének eszméje. Lenin volt akkor az egyetlen, aki ellenállt az általános járványnak és magasra tartotta a pártgomdolat zászlaját, — bámulatos türelemmel és páratlan szívósággal tömörítette a párt szétszórt és szétvert erpit, küzdött a munkásmozgalmon belüli összes As minden néven nevezendő pártellenes áramlatokkal, hallatlan bátorsággal, példátlan kitartással védte meg a pártszerűséget. Ismeretes, hogy ebben a pártszerűségért folyó vitában Lenin azután győzött is. A második tény. Az 1914—1917 közötti időszak az Imperialista háború dühöngésének korszaka, amikor az összes, illetve majdnem az összes szociáldemokrata és szocialista pártok, beleesve az általános hazafias bódulatba, a hazai imperializmus szolgálatába szegődtek. Ez voit az az időszak, amikor a II. Internadonáífi meghajtotta zászlaját a tőke előtt, amikor a soviniszta hullámmal szemben még olyan emberek sem állták meg a helyüket mint Ptechá- nov, Kautsky, Guesde és másofc. Lenin volit akkor az egyetlen, illetve majdnem az egyetlen, aki célokéit harcba szállt a szociálsoviTiiz- mus és a szociálpacifizmus ellen, leleplezte a Guesde-ek és Kautskyák árulását és megbélyegezte a középutat kereső „forradalmárok" felemásságát. Lenin tudatában voK. annak, hogy mögötte jelentéktelen kisebbség van, de nem tulajdonított ennek döntő jelentőséget, mert tudta, hogy az egyetlen helyes poHtCs», amelynek jövője van, a következetes internacionalizmus politikája, mert tudta, hogy az elvi politika az egyetlen helyes politika. Ismeretes, hogy ebben, az Inter- nacionáléért folyó vitában Is Lenin: lett a győztes. „Az elvi politika az egyetlen helyes politika” — ez az a formula, melynek segtíségével Lenin új „bevehetetlen” állásokat vett be rohammal és a forradalmi marxizmus oldalára hódította a proletariátus legjobb elemeit. Új rendelet a terhes anyák fokozottabb egészségvédelmére A népjóléti mteteB:«r 6j reakdelétet »dort Id a terhesanyák fokozottabb egészségvédelmére. A .erűidel ártalmében a szülésznőkul bevonják a ter-‘ besanyák és csecsemők gondozásába és így a szülésznői szolgálatot összekapcsolják a megelőző egészségvédelemmel. A színésznő már a terhesség ideje alatt figyelemmel kíséri az anya egészségi állapotát és biztosítja a szülés legmegfelelőbb körülmények között történő lefolytatását. A ftetííőomwok felhívják a terhesanyákat, hogy vegyenek részt az anyavédelmi tanács adáson. A szülés előtt álló anyáknak minden egészségügyi szaktanácsot megadnak. A rendelet kiszélesíti a szülészkerűleti főorvosok hatáskörét. A főorvosok nemcsak a szülésznők munkáját ellenőrzik, hanem a kórházak, sseülőódího nők és egészségvédelmi szolgálatok tevékenységét is. A népjóléti miniszter új rendelete szervezetileg összefogja és egységesíti az ország területén a terh esti-nyák egészségvédelmének munkáját, „Nagyon9 nagyon köszönöm a Pártnak és Rákosi elvtársnak** ifjú Garzó György iparostanuló is egyike a hatezernek, akik eiőbb lesznek szakmunkások • Az 1897-ben Suzenszkoje faluba száműzött Lenin etvtárs, Krupszkápi asszony társaságéban nagy érdeklődésiéi olvassa az oroszországi elvtársin< leveleit. Ezt a jelenetet örökíti meg V. Vaszov „Levetek Oroszországból” című festménye.
