Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

* 1950 JAVUAtt 14 KÄHC 3 Újból számos község fejezte be a termelési szerződések kölébét, de sok helyen még fokozni kell a felvilágosító munkát és itt » megindították a népnevelő fi m&ükásvánÉ)riá3 felszámolásé valls fokozzuk a pécsvidéSíi bányák termetesét £ termelési szerződések kötése lo­bra ia nagy lendülettel folyik a me­gyében. Az eddigi községek mellett na{j, mint nap újabb községek fejezik be a kötést, százszázalékig leszerződve az előirányzatot. Újabban Kékesd, Ac$>rjás és Károly községek fejezték be a termelési szerződések kötését. Sőí Kővágószöllős is. melynél már a méüyszántás íolyamán megmutatkozott, ho;py ki akarja küszöbölni addigi rossz bír bt, belépet; azoknak a községeknek soitába, melyek példamutatóan, jóval a határidő előtt fejezték be a munkát. Aí szerződéskötést befejezett. közsé­geidben kivétel nélkül a jó felvilágosí­tó rtiunka hozta meg az eredmény: így volt' ez Kisbudméren is, ahol már szin­tén túl vannak a szerződéskötésen. Aziújpetrei tájértekezleten a szövetkezet ügyvezetője, Kövesi Já­nos a követkézőképen snámolt be ar- Xól, ^hogy sákerülit Kisbudméren jóval a hatiáijridő előtt megkötni az összes szer­ződé!* t. — Nagy segítségünkig volt —mon­da :.ta —, hogy tavaly is többen tér- mteiíeik már a községben szerződése­sei 'és ezek már tudlak, hogy milyen előnyökké! jár a szerződéses termelés. Az igazgatóság és a Párt népneve­lői, akik addigra már mind leszerződ­tek, hozzáfogtak a háziagitációnak. Egymásután mentek el minden dolgozó parasztihoz, aki addig még nem kötött szerződést és mindnek elmagya­rázták, iiogy milyen előnyökhöz jut, ha szerződésben, ierineL Ezzel a munká­val pár nap alatt befejeztük a szerződéskötést. A fent említett községeken kívül a legújabb jelentések szerint Szellő, Vil­lány, Hercegszentmánoo, Kisjakabíal- va. Kisbudmár, Püspökszeníerzsébet, Baranyahidvég, Mecsekalja (Patacs) községek is befejezték a termelési szerződések kötését. Ebből a népnevelő munkából. egyre kukább kiveszik részüket a gépállomá­sok dolgozó- is. Ezen a vonalon a né- tnetboiyj gépállomás mutatóst jó pél­dát, melynek dolgozód 3 brigádot szer­vezve vettek' részi a felvilágosító mun­kában és nagyban hozzájárultak Né- rne’lboly eredményének kialakításához. Nem minden községben megy azon­ban ilyen jól a szerződések kötése. Vannak olyan községek, ahol az ts- oiertető gyűlésem szépen indult a mun­ka, de utána nem indították meg a fel­világosító munkát s ennek következté­ben megállt a szerződéskötés. Így Volt többek közt Szederkényben is, ahol a gyűlésen lejegyezitek 22 holdat, de utá­na egész a legutóbb; időkig mindössze két holdat kötöttek le szerződéses ter­melésre. Hasonló volt a helyzet Peterden fs, ahol a 42 holdas előirányzatiból a szö­vetkezet igazgatósága lejegyzett ugyan nyolc és fél holdalt, de aztán úgy gondoltait, hogy ezzel az ügy ré­szükről be is fejeződött, ahelyett, hogy ezután hozzálátlak volna a dolgozó parasztok felvilágosításához. Azonban most már az ilyen községek­ben is igyekeznek segítem a hibákon Pénteken reggel ismét »súrolásig megtelt a inegyi bíróság tanácsterme. Sim-o-r T>í,nes és öt társa bűnügyének tárgyalásán. A munkásbíróság tárgya­lása Kovács Sándor szövetkezeti ügy­vezető további kihallgatásával kezdő­dött. Kovácsnak a vádirat a továb­biakban azt rótta fel, hogy mecen sedte, hogy Lakatos Vera és Fekete Zoltán tú'óradfiakat szedjenek fel. limit le sem dolgoztak, hacsak azt nem számították túlóráinak, amikor hetenként Tídtszer-háromszor te­herautóval elmentek mu'ami a szövetkezet szám’ájira. Ezután Lakatos Vera kihallgatására került a sor. A szövetkezet pénzéből kiölt özködött vádlott sikkes mozdula­tokkal, cinikusan állt a bíróság elé. Lakatos Vera azzal van vádolva, hos*v a szövetkezet vezetőségének tudta nél­kül épülő házuknál a két szoba mellé mAg eev h 'i i-n»-, a '!,•,* t ; cp'ttelpft; a fekete fuvar okró] nem vezetett pénz­tárkönyvet, jogtalan tü’órabérekel vett fel „ideáljával“, Fekete Zoltánnal együtt, jogtalanul utalványozott és a szabálytalanságok egész hal- , mázát követte el . Bevallotta azt. hogy a fekete fuvarok­ból 80,000 forintot vettek be, de hegy a pénz hova tűnt el, arról nem akart felvilágosítást adni. Vallomása közben aztán kiderült, hogy a szövetkezei pénzéből ajándékokat vett „lovagjá­nak“, Fekete Zoltánnak és jutott rou latozásokra és két szoba bűioT meg­vásárlására is. Az is kiderült, hogy munkát, melynek eredménye minden bi­zonnyal ilit sem fog elmaradni. A megye versenyben áll Tolna me­gyével. A versenybon Baranyának már előnye van, mert a verseny első ré­szét megyéink nyerte. Ugyanis míg Tolnában január 3-ára fejezték be a termolőcsoportoknál a szerződések kö­tését, addig nálunk december 30-ára az utolsó csoport is megkötötte szerződé­sét, Végső fokon lemérve a jelenlegi helyzetet, megáll apiflha tjük, hogy a szerződések kötése általában jól halad, de több helyen mutatkozik lemaradás. Ezeken a helyeken erősíteni kell a fel- világosító munkát és akkor megyénk a vállalt 20-i határidőre lényegében be­fejezheti a kötést és a verseny máso­dik pontja tekintetében is megnyerhet­jük a versenyt Tolnával szemben'. 1948-ban, 3 miit or a szövetkezet már alig működött, (59.000 forintot adtak üzemanyagra, aminek nagy részét szintén fekete fuvarra használták fel. Közben az áJlamügyész sikkasztás és hűtlen kezelés miatt is vádai eme1 Lakatos Vera ellen. Ezután Fekete Zoltán kihallgatására került a sor. Azzal volt vádolva, hogy 5 kezdeményezte Lakatoséh harmadik szobájának építését, jogtalan túlóra díjakat veit lel és tiv'ndienhcin elősegítetne — nem ér­dektelenül — Lakatos Vera tényke­dését. Természetesen ő is „ártatlan­nak“ érzi magát. Az utolsó vádlott Lakatos Mihály, szintén mindenről tudott és ő is hoz­zájárult ahhoz, hogy a bányászoknak 16.000 farínért ígért családi ház a végén 67.000 forintba került. Ezután Bognár Miklós könyvelő tanú k’haFgatására került a sor. Val­lomásában elmondotta, hogy többször figyelmeztette Lakatos Verát a sza- Ha’vtalanságokra, Döntő tamivaíomást tett Varga La jós igazgatósági tag. Fehárta azokat a piszkos üzel­meket.' amelyeket S'morék és La­katos Veráéit elkövettek. Elmondotta, hogy egyedül ő harcolt Ki-morék ellem, de eredmény nélkül, mert Simor a kezében tartotta az egész társaságot, amely öt akarta a börtönbe juttatni. A tárgyalást szombaton reggel a tanuk Vh-ajlgafásával folytatja a mun- káshíróság. A hároméves ter - va’óra váltot- ta Rákosi elvtárs szavait: „A hároméves terv végére felszá­moljuk. a munkanélküliséget." Sőt a terv befejezésével nemcsak a munka- nélküliséget számoltuk fel, hanem a sikerekkol párhuzamosan munkaerő hiány következett be. A munkaerő hiány szinte minden szakmára, így a bányászatra is vona'kozik. A hároméves terv sikerei nemcsak az elhelyezkedést biztosították a dol­gozni akarók számára, hanem nup- ról-napra több válogatási lehetőségei teremtett meg. Ezzel a lehetőséggel, a válogatás lehetőségével élt is a dolgozók egy része és olyan mun­kásvándorlás ütötte fel a fejét, ami­lyenre még talán sohasem volt példa. A dolgozók egyrésze szinte tervszerű válogatásba kezdett: ahol pár fillér- nyj előnyt »érhetett el, ott' vállalt munkát, otthagyta régi munkahelyét, függetlenül népgazdaságunk érdekei­vel. Ez a munkás vándorlás rendkívü' súlyos kárt okozott a termelésben mert úgy az új helyre eltávozott, mint as eltávozott helyébe lépő mun­kás sokszor hetek:g, vagy hónapokig nem tudta munkájának javát adni Ebbő! természetezerüleg származott a termelékenység csökkenése, i A munkásvándorlás okozta károk megszüntetésére hozta a rendeletét a minisztertanács. A kérdés égető a pécsriáéki bá­nyákban K ahol eren a téren sem­mivel sem különb a helyzet, mint azokban, a gyárakban, amelyeket, a minisztertanács rendeleté megemlít. M ár a hároméves terv feladatii megvalósításánál is nriiézs-é geltet okozott a MÉSZHAHT bá­nyáknál lévő elégtelen muokás’é - szám, amit fokozott a nagyszámú munkásvándorlás. 19-16—17. évben 9.000 munkás fordult meg a bányá­ban. Hatalmas szám, de még hata1- masabbnak mutatkozik, ha megnéz­zük a vándorlás közvetlen következ­ményeit. 1947 szeptemberében felvettek 183 dolgozót, ugyanakkor távozott 187 fő. öt dolgozóval kevesebb végezte a szén, az ország iparát mozgató erő napszintre hozását, mint az előtte való hónapban. Október hónapban felvettek 185 dolgozót, távozott 112 novemberben felvettek lol-et, távo­zott 70, decemberben 79 volt, a fel­vettek és 86 a távozók szárna. A hároméves terv második évében sem szűntek meg a vándorlások 1949 végén pedig a következőképpen alakult a vándorlási szám: augusz­tusban felvettek 278 munkást, távozott 243, szeptemberben jött 8 oá, 200 távozott- Októberben felvettek 314 új munkást, elment 249, novem­berben 885 új munkással szemben 271 a veszteség, míg decemberben 251 6« 176 volt- az arány. A számok azt bizonyítják: ahogy emelkedett a felvettek száma, lénye­gében úgy szaporodott a távozóké is. A távozó dolgozók legnagyobb része egy hónapi muuka után hagy,* ott, az aknát, de volt köztük olyan is, aki 8—4 műszak után már leszámolt. Az állandóan hullámzó munkáslétszám miatt szinte állandóan újra kelj cso­portosítani a fejtési csapatokat és a vájárokat, ami nagy nehézségekkf! jár. Volt rá ecet, hogy egy vájár egyhónapi munkáját- 14 fejtésben vé­gezte el, különböző munkahelyeken, különböző bérezéssel, aroelyeknok ki­értékelése szinte áthidalhatatlan fel­adatokat rótt az adminisztrációra. De a termelékenységre is kihatott a munkások állandó cserélődése, nem véletlen-, hogy a csapatok egy ré­szének, ahova új munkások kerül­tek, a hónap közepéig alacsonyabb volt a termelése, mint a megelőző hó­nap második felében. Kennek a. hiányosságnak, k árteréé.- nek megszüntetésére hozta a minisztertanács rendeletét. A rende­let felsorolja azokat az in'Az kedé­seket is, amelyeket, foganatositaní fognak az önkényesen távozók ellen, így „azokat a munkavállalókat, akik állami üzemből önkényesen, a válla- latvezető jóváhagyása nélkül távoz­nak el. úi munkahelyükön két éve«) át csak óii S nap szabadságban sna- bad részesíteni- és táppénzüket egy évig 50%-ban kell megállapítani.“ A rendelet a bányászok többségé­ben örömet váltott ki. helyeseltek a rendelet megállapítását, amely ogy- ben a becsületes dolgozók nézete is: „Aki nem törődik a népgazdaság ér­dekeivel, nem részesü'het a izocialie- ta építésben tevékenyen ré6zivevő munkások számára nyújtott- szociális előnyökben.“ A rendelet gyakoriéiban való meg­valósítása most az üzemi pártszer­vezetek, a vállalatvezetők feladató. Tuclatosítaniok kell a dn’gozökban a munkásvándorlás súlyos hátrányait, hogy nz mit jelent az ötéves terv megvalósítása szempontjából, rá költ. világítaniok arra,1 hogy hány ér'ékes munkaórát rabolnak el a vándorlók a termeléstől, ezen keresztül dolgozó népünk összeségétől. A fanuk szemébe mondták Sitnoraak és bűntársainak pfszkos üzelmeket Ünnepélyesem megnyílott a Fáklya dokumeni-filmszínliáz Csütörtökön tartorta első elöadásár ünnepélye»! keretek között a „Fáklya“ filmszínház, Pécs első dokumenl- inozija. Az ünnepélyei megnyitón rész* ver' ek a Pári és a helyé társadalmi Szervek, üzemek képviselői is. A meg­nyitó beszéden Radnóti elviárs mon­da 'a. aki a MÓKÉP NV pécsi dől gozói nevében köszöntötte a megje­lenteket, majd arról beszélt, hogy a Fáklya.mozi ez az első vidéki doku. men1-filmszínház Magyarországon s faladata lesz, hogy bemutassa mind Ä PöLLO 15-é f Orten i C8<r>*saáporsf Fősz.: Druzsnyikov. Előadások: 5 7. 9 órakor 0 ß Ä L$ l Ü 15 éi Sáros országúton. LJ Cigányok p, 1 Előadások fél 5. fél 7. tét 9-kor M ifikSILYA (volt Park) URAL (színes film' jón. 15-ig Venezianov festőművész Gyapjútól a ruháig 'gfl Szovjet sporthiradó. Az előadások folytatólagosak !, I 5-10 ig ISI ! Egységes 1 és 2 forintos f|l hetyúrak . |fj azokat a kulturális eseményeiket, melyek a dolgozó nép fejlődésével kapcsola'osak. Ezek a dokumen» - filmek megismertetik a Szovje uniói és a népi demokráciák életét, gazda­sági, poli'i'kai és kulturális eredmé­nyeit, behatolnak a termoszé: 4 lkaiba. Ezután bemutat ták az első cl okú­in cn' műsort. Elsőnek pompás szovjet sporthír- adót pergettek le, majd az „Ural“ című színes dokument-EJmot. Párat­lan szépségű ájak kápráz attái el a nézőket és megismertük Európa és Ázsia habárán húzódó, valaha lakat­lan területekkel teli vidék mai gaz­dasága1, legnagyobb iparj üzemeit amelyeket Sztálin e’Várs irányi ásá. val épített fej a fiatal szovje; állam: a Cseljabinszki traktorgyárat, a vi­lághírű Magni'ogorszk-i kombiná' ot. Azonkívül a szovjet embert Iá hat­juk, az új világ fáradhatatlan alkotó­ját. Venezianov festőművész az első realista festek közül való. Az ő nyomdokain haladva alkottak tani'- ványai is olyan remekműveket, ame­lyek dicsőségei ma is az orosz fes­tészetnek. Venezianov és iskolája ál. íal «lesiet! képeke' mutat be a har­madik, „Venezianov" című dokument film olyan tőkéié es felvé'elekben, hogy úgy érni; eredeti példányai! Iá ja e remekműveknek. A „Gyapjútól a ruháig“ című is­mére'i erjesztő magyar film méltóan egészíti ki a kitenő élvezetes, anul- fiágos műsor1 Minden bizonnyal ha- ta’mas tömegek fogják lá ogatai a dokumen'-fi'mízíuház előadásai!. meri nincs dolgozó, aki ne ’anulha na it* és éppen napjainkban »»egrenek so­kai e hasznos és gyönyörű filmek. „Elindultunk mi is a szovjet parasztok útján“ Számos pályamunka érkezett már be Fehér Lajos elvtárs könyvéről nyitja, hogy ez a dolgozó parasztság j melöesoport tagja, akinek pályám»»' felemelkedésének, anyagi és kulturális j kaja az eddig beérkezettek közül kJ- jóléte megteremtésének egyetlen útja ] emelkedik, egész pályázaté‘ ennek * Kovács László, a reménypusztaí tér- (kérdésnek sz-e&telte. Kovács László Ina Remény-pusztáról Még egy hete sincs, hogy meghir­dettük pályázatunkat Fehér Lajos elv- társ könyvével kapcsolatban. A pá­lyázat, melynek címe: „Mi tetszett legjobban az öt hét a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságában című könyv­ből ás mát lehetne abból nálunk >‘s megvalósítani“ a megye dolgozó pa­rasztságának hatalmas érdeklődésével találkozott és már eddig is számos helyről érkeztek be pályamunkák. A beérkezett pályamunkáik száma, valamint az, amit a dolgozó parasztok a pályázatokban leírnák, kivétel nél­kül azt bizonyítják, hogy kevés olyan könyv jelent még meg a felszabadu­lás után, amely Iránt ilyen hatalmas érdeklődést tanúsítottak volna a fai­vak dolgozói. És ezen nincs is sem­mi csodálni való. Fehér etvtárs köny­vében a Szovjetuniót járt parasztkül- düttség útját írja le, mindazt,. unni öt héten keresztül küldöttségünk dol­gozó parasztjai láttak és tapasztaltak a Szovjetunió csodálatos fejlettségű kolhozaiban, szovhozaiban, mezőgaz­dasági kísérleti intézeteiben. A pályamunkák írói közül többen a szovjet mezőgazdaság hatalmas arányú gépesítéséről írnak és megái!» pítják, hogy ezt csak nagyüzemi gaz­dálkodás keretében lehet megvalósí­tani. Mások figyelmét főleg a nagy­üzemi állattenyésztés hatalmas ered- ménypi ragadták meg. Egy valam» azonban minden pályamunkában vá gigvonul: az, hogy helyes az az ÚL amin nálunk is már sokan elindultak, a termelőszövetkezetek útja. mert előttünk áll a nagy példa, mely bizo­Amiknr a könyvet elolvastam, ley- először is arra gondoltam: mit érez­hették a mi küldötteink, amikor mind­azt, amit a könyv leír saját szemük­kel végig nézték. Síit érezhették, ami­kor a kolhoz kórusát és zenekarát hallgatták, amikor a Gigant állami gazdasághon (mert a könyvből azt is megtanultam, hogy a szovhoz nem más, mint állami gazdaság) erdőültető gépet láttak működés közben, amikor ugyanott látták a hatalmas arató-csép­lőgépeket, melyek a szovjet dolgozó­kat a nehéz testi munkák hatalmas százalékától szabadítja meg. Valószínűleg azt, amit én is éreztem a könyv olvasása közben, csak még sokkal fokozottabb mértékben. Hogy mi ez az érzés, azt szinte le sem tudom írni. Sok mn ebben az örömből, de sok van abból is, amit az ember akkor érez, amikor hosszas bolyongás után megtalálja a hazafelé vezető utat. Miután a könyvet elolvastam, ént is úgy éreztem, hogy most már még biztosabb vagyok benne, hogy mi is megtaláltuk az utat. Még sokkal erő­sebb lett bentiem az a meggyőződés, hogy helyes útra léptünk, amikor a termelőesoporlot választottuk. A könyvből kiderül, hogy milyen boldog életet biztosítanak a kolhozok a szovjet parasztoknak. Hogy világos, kéf-háromszobás lakásokban laknak, padlózott szobákban és minden lakás szépen van bebútorozva. Hogy Vtintb nek van rádiója és hogy minden la­kásban meg lehet találni a kórt got & rat. Hogy számos olyan fiatalnak. mint amilyen én is vagyok, motorke­rékpárja van. Hogy a fiatalok köz üt számosán orvosnak, mérnöknek, age9' nomumak készülnek, Akik visszatér­nek abba a kolhozba, ahonnan mint kisgyerekek elindultak és azt an már mint képzett gazdászok, orvosok dol­goznak a kolhoz boldogulásán. hlyen élet felé indultunk mi fz H- És hatalmas boldogság biztosnak len­ni abban, hogy el is jutunk célunk­hoz, hisz a könyvből az is kitűnik. hogy a Szovjetunióban sem kezdték könnyebb körülmények közt, mint ahogy mi kezdtiilc. És még egy nagy tanulsága z*m szá­momra a könyvnek. Azt, hogy a szov­jet parasztok, ha támogatta is min­denben őket az álhun, eUősotban s saját erejükre támaszkodva vívlak meg harcukat a szebb életért. És ezt kell kifejleszteni, még erősebbre szer saját erőnkre támaszkodva, znég jobb munkával, még több leleményességgel kell kifejleszteni még erősebbre szö­vetkezetünket és akkor mi is ti fo­gunk jutni a jólétnek arra <1 foiár% mely egyelőre még csak a szovjet mt- rasítok osztályrésze. Kovát» László Remény-pusrfai TSZCS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents