Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-13 / 11. szám

1940 JANUAR Í3 f? fl PI o n Ili, jílképzeU épiiiMs Isii ez Mm tervhez Szilárd alapokra he'yezik és kibővítik a szakoktatást a Magasépítési ISV-nél „A hiány elsősorban szakmunká­tokban mutatkozik. Legégetőbb az esztergályosoknál, mintakészítőknél, öntöknél, yéylakatosoknól, kőműve­seknél.“ Ezt állapítja meg a miniszter’a- nicsnak a munkaerőgazdálkodás ói és szakképzésről szóló határozata Kőművesek és ácsok egy évvel ez előtt-még nagy számban voltak mun ka nélkül. Ma már kevesen vannak ahhoz, hogy az ötéves terv ór'á i építkezéseit ellássák. Gondoskodni kell arról, hogy egyre többen legye­nek. Erről .gondolkodni az üzemel; gazdájának, a pártszervezeteknek elsőrendű feladata. A pécsi Magasépítési N,V-né! már a nyáron jelentkezett a szakmunká sok hiánya. Komoly énítkezéseknél okozott késést az. hogy ho! kőműves, hol meg ács nem volt elegendő szám ban. ' A szfiksís vitte t& a vállíi­latot. hogy megindii-sa az átképző tanfolyamokat és igv a segédmunka sokból, napszámosokból képezzen ki szakmunkásokat. Jelen kezett a ve­zetésre alkalmas szakmunkások, a csoportvezetők hiáítya is. Ezért a Magasépítési KV kétféle tanfolyamot indított. Egyik az átképző tanfolyam, amelyen a segédmunkások tanulják meg a szakmát, másik a továbbkép­ző, amelyen a szakmunkások kapn k csoportvezetői és művezetői kikép­zést. Eddig a pártszervezet nem fordí­tott különösebb gondot a szakkép­zésre.- A tanfolyamokra az épü’e e ken dolgozó segédmunkások közti elsősorban azok jelentkeztek, akik látták, hogy szaktudás birtokában magasabb keresethez juthatnak. 100 átképzőssel indult meg tavaly a tan folyam. Kilencvenen vzsa-áttak le általában jó eredménnyel Ez a szám azonban meg sem közelítene a hiányt, ez még nem volt alkalmas arra. hogy az építő szakmunkások számát a kellő mértékre eme’je A most folyó tanfolyamok é! á téli idő járás miatt sokan elmarad'ak, mád a fagy beálltával a tanfolyam meg is szűnt A minteztertanües határozat« hívta fel a pártszervezet figyo'mét a szakképzés fontosságára. Az (berni szakszervezet és a váUala’vezetőség együttműködésévé' meg is kezdték a Bzervezettebb. eredményesebb szakok­tatás megszervezését. Az első intézkedés az volt, hogy a már folyó tanfo'vamokat mOTrzei'- vezzék. A vidéki ép: kezé'ekrő’ ab, a fagy miatt szünetel az építkezés videsen a vállalat központi telepére kerülnek, ahol a' tél tartania alatt is jut számukra gyakorlati munka és. azt jól össze tudják kapcsolni az el­méleti tanulással. Ilyen módon si­kerül biztosítani a félbemaradt tan­folyamok folytatását. Ennél is fontosabb azonban az, hogy a pártszervezet mozgó'ltotta népnevelőit a szakmai képzés nép­szerűsítésére. Sokan idegenkedtek a tanulástól, mert az a ra"gszokot ná' nagyobb szellemi erőfeszítést követel az egyszerű segédmunká tóL A népnevelők leiadata most. hogy ezt az idegenkedést eloszlas­sák, másrészt a szakmunkásokat győzzék meg arról, hogy a segéd­munkás ezeken a néhányhónapos tanfolyamokon jól elsajátíthatja a szakmát és szereljék le azt az őfen­sége? hangot, hogy „segédmunkás­ból már nem lesz igazi szakmunkás". A pártszervezet célul tűzte ki. hogy a legközelebb meginduló átképző tanfolyam létszámát négyszázra bő­vítik ki. Számos technikai feltété' mellett,, amelyeknek m°goldá*ában a oártszervozeteknek el'enőrznie kell a vállalat vezető‘éget, komoly munka vár a párt és az üzemi szakszerve­zet népnevelőire és pártmunkásaira is, hogy ezt a célt sikerrel oldják meg. Kevés az épitöszakmában a nő is A múlt évben valósággá' megcsodál­ják azt a néhány női kőművest, aki elég merész volt“ megtanu’ni ezt a szakmát. A pártszervezet most sz‘ is Madntává tptte. hngv az évHőszak- m/fpef. elsn tátitő delnnzők közűi leg­alább minden ötödik nő legyen. A Magasépítési NV párt-szervezete bár korábban nem tulajdonított kel ő fontosságot a kérdésnek, a minlsz er tanács határozata után he'yesen látta meg feladatait. A szakmai képzés alaposabb megszervezése megindult. Hiba azonban az, hogy a válla'at szakmai oktatási bizottsága szinte ki­zárólag csak a felnőtt munkások át­képzésével és továbbképzésével fog 'alkozik, de nem fektet élég súlyt a tanulóifjúság nevelésére. Hiányt je­lent az is, hogy nem gondolnak az egy hónappal ezelőtt megindult, él munkások és úiltók részére rendezett tanfolyam továbbfejlesztésére, pedig ezt a tanfolyamot valódi „sztaháno- vista iskolává“ kell fejleszteni ahon­nan a szakma legkiválóbb mesterei, az épitőmunka művészei kerülnek ki. .4 pártszerveTetjielt a* át- Itépzfi és továbbképző tanfolya­mok megszervezése mellett fokozott gondot kell fordítania a tanu'óifjú- ságnak — amely a legjobbak eso- portiaitól eltekintve, tömegéhen még mindig űgyszó’ván „kívülről" nétt a rá váró fe’adatokst — a kézb"nt«r- tására és szakmai képzésére. A he Íves kezdeménvezésként megindult él munkás- és úiítótanfolyamra is ko­molyabb gondot keli fordítani ne­hogy, mint az ilyen lelkesen !ndu’t mozgalmaknál sokszor tapasztalható ellanosodjon és a tanfolyam r^zt vevői sorra e!niar-’d:anak. A párt- szervezeteknek a többi he.'ye'en meg 'á.tott fe'ndaáok mellé ezeket is ma-ra o-lé keli tűznie, hogv az ötéves terv­ben kellő számú és jó’kónzett szak­munkás láthasson hozzá az ország kénének a moírváltoz'atásához. üdülés? értekezletei tartott a SZOT A SZÓT szociálpolitikai osztálya szerdán este Pécsett a szakszervezeti székházban a baranyamegyei szakmai csoportok és üzemi szakszerve etek szociálpolitikai és üdü'ési felelősei- a járási és szakmaközi bizottsági titkárok részvéteiével’ nzociálpol'tika' értekezletet tartott. A SZOT közpon’ részéről Kovács Józsefné. a SZOT üdültetési központ he’yettes vezető je ismertette az ezévi üdültetéssel kapcsolatos teendőket. Rámutatott arra, hogy népköztársaságunk alkot mánya leszögezi a do'gozók pihenés­hez és üdü'éshez való jogát, és biz­tosítja minden dolgozónak a fizetéses szabadságot. A terme’é'ben kiü’t dolgozók kétheti teljesen kö' ségmen fen. üdülésben része ülnek. Rámuta­tott arra. hogy a do'gozó nemdo'gozó az átképzés alatt álló munkások rö- hozzátartozója is kedvezménye« üdül­Nagyarányű útépítést és javítást végzett a város A város polgármesterének ne­gyedévi jelentése érdekes adatokat tartalmaz az útépítésekre vonatko­zólag. Uthengerlést végeztek az el­múlt negyedévben a Báliesi-úton, a Sz get.i-réti úton. a Marx-úton és a Székely Bertalan-úton. Javításokat végezlek a bitumenes burkolatú Bá- Hcsi, Jakabhegvi, Buzási Abel, Bá­rány, Magyarürögl, Szent István ér. Szent László utakon. APOLLO 15-é a ?, Or«a5 csomópont Fősz.: Druzsnyikov. Előadásoké S 7 <> órakor íj 8 Ä ffí I A 15 éii Sáros országúton. Cigányok I fél 5, fél 7. fél fWcorjjf 1 í* K:LYA (volt Parkj jSl ’n URAL (színes film' jau. 15-ig I“ Venezianov festőművész E Gyapjútól a ruháig i Szovjet sporthiradó. .9 i1 Az előadások folytatólagosai; 5—10 lg ! ' . Pvv.i«... ■ g forin'os 3 i $ ímlyárak. Előadások Ö, 8 órakor j'; Vasbetonkorlátokat állítottak fel cs javítási munkákat végeztek ez er­dei műúton. Kijavították a kőbur­kolatot a Mátyás Flórián, Esztergá­lyos, Marx. Bárány, Megyeri és Siklósi-utálton. A bálicsi völgyben közel egy kilométeren végeztek bitumenezést és kiszélesítették a bálicsi feljárót, valamint az Aranyhegyi utat. A törvényhatósági úthálózat felét a közlekedésügyi minisztérium át­vette és ezzel január elsejével a törvényhal ósági útalap megszűnt: Az útalapi lel tártárgyakat átadták az újonnan megalakult Útfenntartó NV-nak. Ez a vállalat végzi a jövő­ben az úthálózat fenntartásán A visszamaradt, mintegy 30 kilométer hosszú útszakaszt a háztartásban szereplő utcákkal együtt gondozzák. Az utcák és terek kiépítése és javítása is nagy ütemben haladt e’őre, útburkolatot, bitumenburko­latot építettek és kátyúzási munká­kat végeztek a Zsolnai-utcában, a Havi-Boldogasszony, Papnöve'de- köz, Domonkos, Zerge, Temető, Zár­da, Szőlő, István, Mecsek, Fertőtle- nltő-út, Légszeszgyár, Kisbalokány dülőúton. a Vasút-utcában, az Aradi Vértanuk, Alajos, Attila, Báthory, Sánc, öz, Bajnok, Belgrádi, Liszt Fe­renc, Tettye. Kálvária, Zöldfa, Czín- deri, Papnövelde, Katalin-utcákban. Ezen kívül még több utcában sor került aZ aszfaltos utak kijavítá­sára. Útjavítás volt a Kossuth La- ’os, Rákóczi, Ferenciek, Szabadság, Nagy Lajos, Egyetem. Munkácsy Mihály és .Perczel utcákban. A nagyarányú útépítés megjaví­totta a közlekedést és jó állapotba hozta a város útrendszerét tetősben részesül és a dolgozó anvák az ötéves életkort be nem töltött gyermekeikkel együttesen üdülhet­nek az erre a célra kijelölt üdülő­helyen. A fogla'kozá-uknál. fogva er­re rászorulók, gyógyfürdőt vehe'nek igénybe. Ha a dolgozók minden ér­ben más más idényben üdüln k. ak kor más más időszakban ismerhetik meg hazánk szépségeit Részletesen ‘smertette ezután az üdülési szabály zatot, maid felhívta a megjelentébe*, “udatositsák a dolgozókban: azt hogy Magyarországon az üdülők 98 -záz.véka a dolgozóké és hogy • van 'ehetőségük nz fldű'ésre. ezt a fel- -zabadító Szovjetuniónak kösr.Cohet- iflk. Az értekez'e'en résztvevők nagy 'elker,ed''scel fojrad'á.k a tájékoztatás' Aa: áram pénzét elherdáló Simor Désme® és öt bűmíársu a mz&zihásbíréság előtt Óriási érdeklődés előzte meg vá­rosszerte Simor Dénes és öt társa ismeretes bűnügyének csütörtökön kezdődött tárgyalását Zsúfolásig megtelt hallgatósággal a megyei bí­róság tanácsterme, a hallgatóság között legtöbb volt a bányász, akiknek a pénzét her­dálták el Simor Dénes és bűn­társai. Nyolc óra után vonult be a mun­kásbíróság a tanácsterembe. A ta-' nácselnök felolvasta a terjedelmes vádiratot, amely szerint hároméves tervünk szabotál ását, árdrágítást, csalást és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettét követte el a letartóztatásban lévő Simor Dénes építészmérnök, dr. Ojtozi Miklós építésügyi minisztériumi főtanácsos. Kovács Sándor volt szövetkezeti ügyvezető, Lakatos Vera volt szö­vetkezeti pénztáros, Fekete Zoltán tisztviselő és Lakatos Gyula gép­mester. A munkásbíróság elsőnek Simor Dénesi hallgatta ki. Simor Dénes vallomásából kiderült, hogy a kor­mányzattól 200 pécsi bányászház épí­tésére 3,200.000 forintot kapott köl­csön a Bányász Lakásépítő Szövet­kezet. A haia'mas összeget elköltötték, de a 290 ház helyett csak 57 ké­szült el. Az állam pénzéből Simor jogtalanul a megengedettnél magasabb honorá­riumot számított fel, szervezési költ­ségek címén és kétéves működéséért 93.760 fo­rintot vett fel. Ezenfelül, amikor Budapestre tette át a székhelyét, hetente leutazott Pécsre és minden alkalommal tete­mes útiköltséget 'és napidíjat szedett fel, pedig nem volt szükséges, hogy Budapestre költözzék. Az is kiderült a vallomásából, tu­dott a szövetkezet autóival végzett fekete fuvarokról, amelyből Lakatos Vera pénztárosnak kél szoba bútorra is jutóit de jutott az állam és a bányászok pénzéből két-háromnapcs mulatozá­sokra is, amelyekben Lakatos Vera, Kovács Sándor és még néhányon vettek részt. A-z építkezés során na­gyobb előlegeket folyósítottak Sző- nyi Tibor volt üvegkereskedőnek és Hosszú Sándor téglagyárosnak aa államtól kapott, pénzből. A hallgatóság körében egyre na­gyobb felháborodást váltott ki az a féktelen pazarlás, amit Simor és bűntársai követtek el az állam pén­zével és az a cinizmus, amellyel be­csapták a házépítő bányászokat. Természetesen Simor a tárgyaláson igyekezett magát ártatlannak feltün­tetni, de kevés sikerrel. Simor után dr. Ojtozi Miklóst hall­gatták ki. ő sem érzi magás bűnösnek, akár* csak Simor. Ojtozi Miklós védője a hallgatóság nagy derűje közben több ízben ne­vetséges kifogásokkal akarta fehérre mosni védencét. A csütörtöki tárgyaláson végül Kovács Sándort hallgatták lel. Egy­szerű dolgozó, aid a szövetkezetben ügyvézt.ő volt. Az ő félrevezetése melett követték el Lakatos Veráék a szabálytalanságok egész halmazát. Természetesen neki js juttattak vakított „koncból" Simorék, hogy továbbra is bírják a bizalmát. Kovács Sándor vallomásából az is kiderült, hogy Simor Dénes költe­kező életmódjához nem volt elég a közel százezer forintos honorárium, mert még nagyobb összegű kölcsönt is felvett a szövetkezettől, amit a mai napig sem rendezett. Kovács Sándor kihallgatása után a munkásbíróság a késő esti órák­ban befejezte a tárgyalást, amit pénteken reggel folytatnak a ne­gyedrendű vádlott, Lakatos Vera kihallgatásával. Emin osen-ü o Budapesten Január 15-éa lasz szá* éve, hogy megszületett Eminescu, a nagy román költő, a román irodalmi nyelv meg­teremtője. A Magyar írók Szövetsége a költö születésének 10-0. évfordulóján a Művészeti Szövetségek Házában Eminescu-ünnepséget rendez, amelyen Darvas József miniszter méltatja a nagy román költöt. A baranyai állami gazdaságok dolgozói is kijelölték él munkásaikat Pécs és Baranya üzemeiben nagy lelkesedéssel zajlottak le az új él- munkásokat jelölő gyűlések. Az üze­mek dolgozói után mod a mező- gazdaság szocialista szektorai, az ál­lami gazdaságok is kijelölték éítnun- kásáikat. Baranya megye állami gazdaságai három élmunbátt jelöllek. Mind a három kiváló dolgozója gaz­daságának éE nvnd a három példát mutatott a dolgozóknak, hogy d me­zőgazdaságban is lehet kimagasló eredményekéi elérni, tehet újítások­kal tökéletesíteni munkánkat. Az onnánypusztai állami gazdaság dolgozói Bofz József tehenész brigádveze- íőf jelölték éímukátnak. Boiz József ú'ltásáró! ép a napokban számolfunk be (apunkban. Botz Jó­zsef volt az, aki 64 borjú életéi men­tette meg azzal, hogy 3 köldökíertő- zé-as borjakat hipermangán fecsken­dezéssel kezelte. Ezzel hatalmas érté* kei mentett meg a gazda'ág számára azoníelül, hogy csak az injekcióknál 4000 foriní megtakarítást éri eL A másik élmunkásje'.ölt Takaró Péter kocsis a vizsláid állami gazdaságban. Takaró Péter a vetés idején éri el ki­magasló eredményeket. Leikiúraere- tes és ésszerű munkával sikerült neki 279 .zázalókra teljesíteni a napi ve­tési normát. Volt olyan nap, amikor 22 holdat is bevetett Munkáját min­dig lelkiismeretesen és lelkesen vé­gezte és szívesen segített a gazdaság többi dolgozójának is. Állami gazdaságaink étmunkásje- lőltjei között nő is van: özvegy Garadics Mihályné a bárl állami gazdaság dolgozója. Garadicsné a gazdaság tyúkíarmjánál dolgozik és a gondozásában lévő tyú'kok tojásj átlagának emelésében ért el kimagasló eredményeket. Ci „Olyan jól tanulunk9 amilyen jól dolgoztok Ti Kedvic Elvtársakl Ked- nil Ha ti jól dolgoztok és írja Patkó József, a vájár- kell vennünk a sztahánovir- vés munkáspajtások' így mt úttörők jól tanulunk, ak- Iskola egyik hallgatója —, ták munkamódszerét, /óbban, kezdődik valamennyi iidvöz. kor országunk virágba bo. hogy idő előtt teljesítettük tervszerűbben kell dolgoz- ólevél, amelyet a Komlót rult gazdag ország teszt a hároméves tervet, hogy nunk. Sztohánovista mód- vájáripariskola hallgatói írlak Ezért ven az ötéves terv. újjáépítettük az országot szerrel többet tudunk ter- ottani búnyászelvtúrsaknak a amit idő előtt fogtok me- minden külföldi segély, vagy meint és így előbb tesszük hároméves terv időelötti be-, gint teljesíteni. Ehhez mi jó Marshall-kölcsön nélkül, szebbé, boldogabbá hazáit- fejezése és az ötéves rtke- tanulással segítünk hozzá!“ Megmutattuk hogyan tehet kát. Hogy mi itt nyugodtan rés beindítása alkalmából. A „Ti tanlttotok bennünket! új országot építeni, a doigo- tanulhatunk és jó szakem- megszólítás, a cím snblónos Ti mutatjátok meg a Szov- zók összefogásával. Ebben berek lehetünk, én azza) N mégis az itt-ott giróe-gur- jetunió példamutatása nyo- pedir; nincs hiba nálunk, akarom megháláni. hogy ha. de legtöbb helypp szép mán, hogy nekünk, osagyar Munkás, paraszt és értelmi- sztohánovista leszek. Ezzel rendes, tiszta sorokból száz fiataloknak melyik ülőn kell ség együtt dolgozott a hó- talán vissza tudom adni a és száz gyermekszív szere- járni“ — így ír a bányász- roméves terv mielőbbi beje- sok jónak egy részét, amit 'ete árad azok felé, akik ne- elvtársakhoz Éder Zoltán jezésén, most pedig együtt itt kapunk!"' kik a még jobb és szebb vájárlskolai tanuló. harcolnak mind annyiunk ler- Végigolvastuk a lelkes­élet és a biztos jövőt bizto- „Megmutatjátok nekünk véért, az ötéves tervért. Ez- hangú leveleket. Egyik rö- Alják, akik a szocialista vi- ifjá bányászoknak akik ért akarunk mi is harcolni vid, másik hosszabb, de va­kig at formálják szamukra, majd a helyetekbe állunk, és megmutatjuk, hogy job- /amennyi levélíró hálás azért \ddig, míg ez az új világ ki- hogy hogyan kell dolgozniI ban tanulunk, szorgalmasan mer tanulhatnak, mert nytr (lakul, keményen har.ölnünk ígérjük — látva a ii és a le- végezzük feladatainkat, hogy godt a jelenük, meri biztos kell. Ezt jól tudják azok a nini Komszomol példáját —, jó szakmunkások lehessünk jövő vár rájuk. A hála most vájáriskolás tanulók cs azok hogy jó bányászok, jó mun- az ötéves tervben!” még csak ígéretben jut ki­a kis úttőrőpajtások is, akik kások teszünk. Jól elsajátít- „Jól doboztatok a hórom- fejelésre. De egy év múlva a leveleket Írták. Harcolni juk a szakmát és így fogunk éves tervben: jó munkát fog- elmehetsz Komlóra. Megnéz, akarnak ők is. Míg a bányá- a szocializmusért dolgozni, tok végezni az ötévesben is! hefed Berta Sanyii Méhn szók, munkások jó mankó- Addig is jót tanulunk a ti — olvassuk Ber'a Sándor le- Máriát. Éder Zoltánt és a 'fal, addig ők jó tanulással munkátokhoz pedig kivd- veiéből. — Hn az ötéves többieket. Egész biztos vatn- 'tkarjál; kivenni részüket a nunk erőt. egészsége' és jó tervet előbb tel jer,itták, kő- mennyien valóra váltják és s:oeiaiizmus építéséből. Er- szerencsét!" zelchb jutunk eng negn lé- teljesítik ígéretüket, melyet rőt ir Bikái Ilona úttörő „Örülök annak cs azt hí- pésscl bo'd'gygbb lövőnkhöz, bányászaink iá munlója lát- Amilyen jól ti dolgoztok szem valamennyi társam, aki Hogy munkánkat' johhrn és fán tettek. Teljesíti}: majd, olyan jól akarunk mi tanul- itt a vájáriskolán tanul — gyorsabban végezhessük. át úttörő becsülettel!

Next

/
Thumbnails
Contents