Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-12 / 10. szám
1950 JANUAR 12 3 NAPLÓ Lelkesen köszöntötték az üzemek küldötteit a városi közgyűlésen Kraricz Pál elvtárs polgármester a tervberuházásokat ismertette Szerdán tartotta a város törvény- hatósági bizottsága reDdos negyedévi közgyűlését. Bobdnovits Jenő elvtárs főispán megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a közgyűlésnek különös jelentőséget ad az, hogy most vesznek rajta részt elsőízben Népköztársaságunk A'kotmányának megfelelően a munkáskilldöttok. Tárgysorozat első pontja Kranes Pál elvtárs polgármester időszaki jelentése volt, ü is elsőnek az üzemek küldötteit köszöntötte akik segítenek a .várospolitika kialakításában. — A mai közgyűlésnek az ad kü Jftnös jelentőséget, — mondotta Kranez elvtárs — hogy a dolgozók küldötteinek jelenlétében számolhatunk be hároméves népgazdaság! tervünk eredményeiről. amelyet a magyar kommunisták pártja kezdeményezett, dolgozott ki, s vitt diadalra a munkásosztály szoros összefogásában a parasztsággal és a haladó értelmiséggel. Ahogy Pártunk a Magyar Dolgozók Pártja megsemmisítette a belső ellenségeket, úgv erősödött a nép országa. Ez a fejlődés a ml városunkban is bekövetkezett öt éve szabadultunk fel a Szovjetunió Vörös Hadserege által ez az alapja min'i»n eddigi fejlődé, síinknek. Ezután Kraricz eivtárs, részleteiben ismertette a régi városvezetés korrupcióit innjd a hároméves terv eredményeire és beruházásaira tért ki Krancz elvtárs a városvezetés további feladatairól 6zólva hangiul lyozta. hogy még következetesebb várospoli'ikát kell folytatni, még erő eebbé kell tenni a magyar és a ezov- jet nép barátságát A Sztá'in elvtárs születésnapja a'ka'máhól megindu't termelési verseny eredményeit még tovább kell fokozni. Ezután a polgármester elvtárs rátért az ötéves terv ismertetésére. — Pécs város ötéves terve sokmilliós beruházással gazdagítja Misiid városunk do’gozó népét 'A közérdekű hírszolgálat fej esz'é- sere 100 ezer forintot fordítunk. Ez alkalommal csak az 1950. évi részletterv eddig jóváhagyott részét ismertetem. A közeljövőben Pécsett hát és fél kilométer hosszúságban 900 ezer forint kö'tséggel kezdődik meg útépítés, másfél kilométer betonjárda énül 145 ezer forint költséggel. A fedett vásárcsarnok további építésére 450 ezer forntot fordftunk. Parkosítjuk Pécs-Szabolcs főterH és a Kossuth-teret. Játszótereket létesítünk, fásít íuk az utakat 110 ezer forint költséggé!, földalatti WC-t építünk. — Most érkezett a jelentés, — folvtafta Karncz elvtárs — hogv a községi vállalstamk újabb tervbe niházásnkat kaptak. Tgv a kertészeti K"V 215 ezer. a Temetkezési KV, a Köztisztasági KV 430 ezer fo n’nt értékben végezhet beruházásokat. A polgármester jelentéséhez első nek az MDP nevében Csizmadia Ferenc elvtárs szól bnzzá. hangsú’voz- — ....—.......................... ta , hogy a Magyar Dolgozók Pártja biztos kézzel vezeti az országot a szocializmus felé, ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka a hároméves terv és az ötéves terv. Ezután Miklós Gyula elvtárs, a bányászok nevében méltatta a városvezetés munkáját és megköszönte, hogy a bányavidék fejlesztése olyan jelentős szerepet kan a város tervében. Brunner Béla elvtárs a pécsi dolgozók nevében szó'alt fel és hangsúlyozta. hogy azt a kifejezést, hOTV .periféria”, meg kell szüntetni és ebben az irányban már jó úton haladunk. Ezután Böröoz Gvörgvné elvtársnő szólalt fel a dolgozó asszonyok és rnvák nevében. ma;d dr. Szabó Pá.1 holtán elvtárs felszólalása következett. Az utolsó feNzó’aló H’dvégi Ti vadsr alisnán volt A po'gá’ineMer válasza után a nanirend további nnnt’ainsk letártrva’á«a következett. Megkezdődött a havazás A közlésedé* fpO-nczuU, hogy lehúzd je a várható hóakadályokat Áss egyéni norma he vezetése a Bőrgyárban Qtl APOUO 15-ée\\ ör*aí CA<>m6pouí Fősz.: Druzsnyikov. Előadások? 5 7. 0 órakof (^Xi7iTl5~ Sáros országúton. Cigányok i ' Előadások fél 5. fél 7. fél 9-kor j ITÄKLYA (volt Park)1 t-IHAL (színes film) jan. 15-ig Venezianov festőművész Gyapjútól a ruháig Ili Szovjet sporthíredé. előadó .sok folytatólagosai: 5—10 ig. Egysége« 1 és ü forintos helyárak. FÁKLYA filmszínház (volt PARK) A HA! NAPOM MEGNYÍLIK műsora: január IR— Ural (színes film) Venezianov festőművész Gyapjútól a ruháig Szovjet sporthiradó. A mozi csütörtöktől vasárnapig játszik naponta . 5-10 óráig. Vasárnap d. e. 10 I óráig, vasárnap d. u. 6*“10 óráig. Az előadások folytatólagosak. Egységes 1 és 2 forintos helyárak. A Meteorolóalal Intézet jelenti hatóra harminc percVo-r: Mérnkei észak’ északkeleti szél. Felhős idő. Dé’nvu Taton erős havazás. További fertő« havazás várható — mond la be kora v 0»crcfö| És valóban a Meteorológiai Intézet nem tévedett. Fehér köntösbe öltöz- ‘»tett m'ndent a késve érkezett hó Még a lusta cvm-ekek is gyorsan ur- -óltak ki az ájzvból és a tép sportok hívei is csőiévé szemmel nézlek ki a- ablakon. Driiltek a dotvozó parasztok ;s a hótakarnnak, amely megvédi a vetést a facvtóh Persze, vannak oíyanok Is akii- nem szeretik a havat. m'n1 példán1 a házfelügyelők és a közlekedés ennbe rei. .Az államvasutak ffitöházában már kora reve?! hozzáláttak a hóekék felszereléséhez Bársván elvtárs bár sze- -efí a havat, ménis rögtön arra tton tolt. bow kit állítson be a hóekéi’ retsze-atésérn. Nem sok á ’T t ÖT TenanM — Van k*t kiváló lakatosunk, r*«éI-• Tstván és Ttairnorsi József eTvfé«°k maid ök. Valóban evor-san előkerül- nek a bó»kék és rövid idő mnlv» Psákl és Ha’mosl e’vtá.rsak szorvo* munkáia nvomén már ki is fut N Msfi ma’i’inv. előtte a forgalmat biz- ’osffő bőekéyel. A Pécs bátaszéki osztálsmémökségen is lázas munka fo’vik. Sánta István -ívtávs. intéző tndia. bocv a bátaszék’ vonal ze-S-ziiaos rái:l}oiban a leggva- VoTlbtb a bóakodítv. — Minden eshetőségre késze > űíl az osztá’vmérnöksóc. kaptuk a meeurufitató felvHövosítást. A többi osztálymémőkségeken szintén ez a belvz.et. A MÁVAt’T-rarázsban is komolv o'őkAsziíiVteket tesznek, bocv ne bé nulion meg a forgatom. Mert ma már ott tartunk, bonv kevésbé ió .bekötő utakon is van iárat a falusi dolgozók 'pcnauvobb örömére. Fzf a hároméves | Az egyrejobbaa széles-ülő sztaháno- vista mozgalmat tanulmányozva, üzemünkben is megvizsgáltuk, melyek azok a körülmények, amelyek akadályozzák üzemünkben is ennek a nagyszerű mozgalomnak kifejlődését. Nem kellett messze mennünk, hamarosan megtaláltuk az egyik döntő, mondhatjuk legfőbb okot. Ez az oki az üzemünkben régtől fogva érvényes csoport (akkord) rendszer. Ez a fajta munka jó volt régen a tőkéseknek, mert alkalmas volt arra, hogy a munkások között az egyenlőtlen teljesítményért egyenlő bért fizetve viszályt idézzen elő. Nem lehet azonban jó most, a szocializmus útján ha'adó dolgozók részére, amikor mindenki teljesítménye alapján kell, hogy részesüljön a termelt javakból. Nem lehet tovább a versenymozgalom kerékkötője a esoportnorma, ami gátolja az egyéni tervfelbontásnak is. Ezt a legtöbb dolgozó ma már látja, de meg keli mondanunk, hogy vannak munkásaink között olyanok, akik idegenkednek a csoport-norma felbontásától. Ez az idegenkedés indokolatlan, példák á’lanak előttünk; a faragó gépen régebben csoporíaormában elhozó elvtársaink, akik mióta egyéni normát kaptak telj estimén vük főbb mint kétszeresét érik el. Felhagylak azzal a rosszul értelmezett szolidaritássá1, hogy mindegyiküknek egyenlően juttattak a napi munkából. így bétán dolgoztak ezelőtt, * most pedig Mrman végzik el ugyanazt a munkát. Ebből a példából kiindulva bontjuk fel ( a cseres műhely normáit és fel fogúik hi-mf-ini az Ö3szes többi csoportos normákat is a 5ehe*ő legkisebb egységig, így minden munkatársunknak meglevőtől kanták. | adtuk a módot ahhoz, hogy egyéni ké y,oveivZT,y WT»i*cZ~.si | pességeinek iobb kifejtésével ugyanhogy milyen- intézkedéseket tettek a 5 annyi idő alatt nagyobb feNesíWn-’t i,b,lotted és zavartalan biztosításénál- É érjen e! és régi bérének többszörösét ív/JoPíNot, Vállasról azt a merV’"" r ............. ........... fe íiv’V'Sosftásf“ ad‘«k. boffv ők erre'' a körnn.ut ..cnccdélva** nélkül nem nyilatkozhatnak, mm! fontos az „éber- «’V“,. Fr.ufán kénvTeipnak voltunk megkerülni a szoWáiati utat és k{- •átVrva a központot, egy. beoszfeu '-érdérönkre a nai-v fit kot. how a MAMAT'T.-tlél is mentetlek minden intézkedést arra. hwv » ''orizn'.oi’vtibfle, zavar ne AT’oet be. Mar kA«zen 1 étben vaunak a bó'á.neok é- a '-Menőtök amellyel minden járműve1 felszerelnek. A városi antobnszkjözVkedés zavar *ob,ry V-bo,nv(\'ftác5va szinten TTt-nt'-v r. tőkés.züVt rnerdőrtént. fsászma Tst.-Arí fowoirri* főnők inán szervez! a SZÍT brivádot. ame'v hófúvás esetén is fo-rHalomképessé teszi maid A hirtelen leesett bő ellenére az elő készületek komn’ysáaából arra a me?s, 7->rvttá«v(, iuthatnnk — mén a MiVAITTnál'ís —. boav bátran nézhetünk a navvobb hóesés elé is. a kőz'ekedésben fennakadás nem lesz kereshesse meg. Hogy ezt mihamusbb elérhessük és megvalósíthassuk, szükségünk van a művezetők támogatására a szakmai vonatkozású problémák megoldásához és szükségünk van » Pár: helyi népnevelőinek ezirányú felvi ágosító és meggyőző munkájára, de szükségünk van a szakszervezeti vezetőség további aktív bekapcsolódásira is így feltétlenül eredményt fogunk elérni, mint ahogy ez a futóbarca kezolő munkatársnőink esetében is bekövetkezett. Ugyanis dolgozó társaink napi teljesítményének százalékosan és forint összegben való kiszátni- tásátó! a futóbárcakeze'.űk első hallásra megijedlek, de a dolgok ismételt át- beszélése és új segítséggel, ezt is meg fogjuk oldani és a ezen a bórhéten a teljesítményeket már naponta kiértékeljük. Az pedig, hogy nemcsak a saját, hanem az összes kiválóan dolgozó munkatársaik teljesítményéről tudnak majd a dolgozók, serkentően fog hatni a termelékenységükre. Ezen aj úton és ha dolgozótársaink túlnyomó többsége egyéni versenyző lesz, ha ötletekkel és újításaikkal csatlakoznak a /íyár 118 tagú újítógárdájához, ha célként állandóin maguk előtt látják a Szovjetunió kommunizmust épitö szta- hánovistáit, elérhetjük, hogy az Első Pécsi Bőrgyár arról a helyről, melyei» közepes eredményeivel most áll, az élre fog kerülni Ezt a he’yet Úgy akarjuk elérni, hogy mégjobb minőségre törekszünk munkánkban a legszigorúbb anyagfakarékosság; mellett, az új, helyes munkamódszerek bevezetése révén. Ehhez ad útmutatást Pártunk, segít példaképünk a Szovjetunió ipara, csak meg kell ismernünk és rá kell lépni arra az útra, amelyen ők a szocializmus megavlósitása után a kommunizmus győzelme felé haladnak. Péferfia Lajos a bőrgyár vállalatvezetője. Én cryt írom mgu,,, IS'agy lelkesedéssel készülnek a do lgozó parasztok pályázatunkra Vasárnapi számunkban jelent meg Fehér Lajos elvtárs, A Szabad Föld szerkesztője „öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában” című könyvével kapcsolatos' pályázatunk. A pályázat címe: Mi tetszett legjobban a könyvben és mit lehet abból nálunk is megvalósítani, határideje pedig jgnuár 31 A pályázatnak hatalmas visszhangja volt a dolgozó parasztság körében. Különösen az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőcsoportok dolgozói fordulnak nagy érdeklődéssel a pályázat felé. A németbólyi, a vizslak-szentegáti állami gazdaságiban máris számos MsUman^ eit/lais is a S'zzpéáft’áűU’iM-segíti a iá.tMwi Mettmann János elvtársat soha nem láttam azelőtt Még a nevét sem ismertem. Mikor odaértem István aknára, azt. sem tudtam., hogy létezik. Nevét a pártirodában hallottam először, ahogy Jambrlcsek eivtárs oktatási felelős foglalatoskodott az oktatás ügyeivel. A megtömött Irat- mappából névsorok kerülték az asztalra „szemináriumi hallgatók’• felírással. Két héttel ezelőtt nem volt ennr/i hallgató, sőt az a létszám sem volt meg, ami fel volt tüntetve — meséli o hiányosságokat., amire n Központi Pártbizottságtól Pécsett járt elvt&rsak mutattak rá. Azóta változás állt be az István- aknán a szemináriumokban. A hallgatók megértették az elmélet fontosságát, az elméleti továbbképzés szükségességét. Sok olyan eivtárs is jelentkezett szemináriumokra, akik az oktatás megindulásánál elzárkóztak a tanulás elől. A kasból a második szinten szálltunk ki és a szénnel megrakott csil- 'ék között megindultunk a hatos telep ftf-'ó hogy beszéljek Mellmann elvtárssal. A gurító, ahol le er esek ed tünk hozzá nem sokban kalönhö-ött a föh- htfől. A lénkaígráesok znUa+r,’- mellett találtam rá a gurító végén. —- Most átlyukasztom a guritőt ■— mondta legelőször és kezében lévő légkatapáccsal újra hatalmas zajt ver. A szén ömlik a kalapács munkája nyomán és még akkor is hallom a szén dar ab ok suhogósát a gurító al- iából. amikor leülök mellé és elbeszélgetünk a másfél héttel ezelőtt beállott változásról. Mellmann elvtárs azelőtt nem iárt szemináriumra. Dolgozott úgy mint a többi társa, sőt valamivel lobban, de azt nem értette, miért kell többet termelni azonkívül, hogy neki több legyen a keresete. — Nem érék én rá a tanulásra — mondta akkoriban, leintve, az egész dolgot. —• Eleget dolgozok én. Ezzel aztán el is intézte az egész ügyet. Mostanában Mellmann elvtárs sokat hallott ott a gnritóban Is a napi politikáról. Bődet József elvtárs, aki hazajött a szabadsánharcos ískolá- akarnak az imperialisták és azt, aakrnak az imperialisták és azt, hogy miként élt a bányász az elmúlt huszonöt év alatt. Mellmann eivtárs ezt a kérdést sem ismerte, és ahogy mondja — ..Csak az öregektől hallottam azelőtt valamit.’' Maiirrw.nn elvtárs fiatal ember, a si7.1T Irinád tagja. Sokáig úgy vé- lokertatt pddin az életről, hogy elvégzi munkájé.t becsülettel és utána élte a maga életét. Ebből az életformából lépett ki a muH hét csütörtökjén, amikor megindult este a somogyi pártház felé, hogy meghallgassa a szemináriumot. — Soha nem hittem volna, hogy ilyen fontos dolgokat lehet ott ta- milnl. Tudja, mit tanultunk elvtárs? Azt, hogy milyen volt a munkás- osztály élete a kapitalizmusban. Mint a napfény, úgy vVáyosodott meg már az első napokban MeJI- mann elvtárs előtt a múlt és eszel együtt a jelen, ami között, már le. tudja mérni a hatalmas különbséget. — Dolgoztam én elvtárs azelőtt is és meg tudják mondani az clviár- sak, hogy a teljesítményem majdnem mindig WO-190 százalék volt. Da most már kezdem látni, hogy a saját több keresetemen kívül mit felent. a többtermelés. Jelenti azt, hogy erősebbé tegyük népgazdaságunkat. hogy építsük a szocia'izmust — és ezért kell nekem is még többet termelni Eddig előrehaladtam, a lejtésben 9 métert át’nqban. ezután ha a munka megengedi, megcsinálok 11 métert is, meg többet Is, ha lehet. Mellmann elvtárs még csak 1 alig néhányszor volt szemináriumon, de már eddig is sok hasznos tapasztalatot vont le. Mea tanult a., hoav miért kedl főbben doirro^uipi JftJr ai- 'en ke’i harcolnia, a még szebb és jobb életért. dolgozó készül a pályázatra. De igen erős a készülődés a remany- pusztai termelőcsoportnál is. A reménypusztaiak közül már többen hozzá is fogtak a pályamunkák, elkészítéséhez és igen erősen fogad- ketmak, hogy ebbén is az elsők között lesznek. A szederkényi Dózsa- csoportr.ál főleg a fiatalok készülnek a páiyázatra. AltaJánoságban, mióta pályázatunk híre eljutott a dolgozó parasztok közé, hatalmasan megnőtt az érdeklődés Fehér Lajos eivtárs könyve iránt. Több helyen, ahol még nem án a dolgozók rendelkezésére elegendő példányszámban, beosztást készítettek az olvasásra. Ugyanakkor azonban számos helyről fordulnak szerkesztőségünkhöz és a DÉFOSZ megyei titkárságához is, közölve, hogy több példányban szeretnék megszerezni a könyvet. Természcteren nemcsak az állam! gazdaságok, gépállomások és terme Főcsoportok dolgozói érdeklődnek a pályázat iránt. Igen nagy az érdeklődés a falvak egyénileg gazdálkodó parasztjai között is. Sőt ezek körében talán még nagyobb érdeklődés mutatkozik meg, hisz no- kik a nagy kérdés eldöntésében segít a könyv és megkönnyíti a választást az egyéni és a társas gazdálkodás között. Erre mondta Pécs- váradan az egyik dolgozó paraszt: — £n azt fogom megírni a pályázatban, hegy miként ébredtem rá a könyv hatására, hogy magam ellen vétók, ha tovább folytatom az egyéni gazdálkodást, mikor mostmár nálunk is megvan a lehetőség, hogy csoportban dolgozzunk. B v''lánví iárás vezet a ternie ésf szerződés* ijtést>ee Hatalmas lendülettel folynak Baranyában a termelési szerződések kötése. A dolgozó parasztság megértette a szerződéskötések hatalmas jelentőségét és tömegesen szerződtek le. A megyében a villányi járás áll az élen. A járási keretet a községek a mai napig 90%-ban jegyezték !e. A hegyháti járás déli részében is jó eredrnényket értek él, ahol a dolgozó parasztság ugyancsak 90%-ban !o:egyezte a járást előirányzatot. A többi járásokban is számos községben befejezés előtt állnak a termelési szerződések kötésével.
