Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-11 / 9. szám

1950 JANUÁR 11 KIPl O ÉLMVNKASOK GONDOLATAI A munkásosztály legkiválóbb képvi­selőinek életét az utak állandó kere­sése & felfedezése tölti be. Állandó tökéletesítés — ez a sztahanovista éle­tének célja. Állandó törekvés a jobbra, a tökéletesebbre — ebben rejlik a szta­hanovista munka értelme. A legfőbb jó: a siker boldogsága, amikor elér­tünk valami újat Azután ismét előre. Nincs megállás. A boldogság a moz­gásban, az alkotásban rejlik. A szovjet állam fennállásának első éveiben a munkások elsajátították mindazt, amit előtte évtizedekig nem tudtak, elsajátítani A tudásszomj fo­kozódott a munkaversany fejlődésével, a tanultság növelte a dolgozók képes­ségeit. Amit a múltban az öregek hosszú évek alatt tanultak meg, a fia­tal káderek most 1—IV2 év alatt meg­tanulják. Az ifjú nemzedék a szocfa- femusban gyorsan beérik, messzebbre jut a termelésben, mint a régebbiek, mert szélesebb lehetőségek nyíltak meg számára. Erkölcsi egység és az ipari fejlődés iránti általános érdeklődés teljes össz­hangot teremt valamennyi szovjet dol- . gozó között a vasmunkástól és tex- tifcnunkástól a miniszterekig. Mind együtt küzdenek a haladásért. A szfahánovisták legjobban tudják, hogy egyéni boldogságuk országuk sikereitől függ. Ezért dolgoznak lelke­sedéssel, szentelik minden tudásukat, erejüket és tapasztalatukat a reájuk hízott feladatnak. Világosan érzik <a munkás egyéni érdeke és az állam ér­dekei közö'Jt meglévő szoros kapcsola­tot. Érzik és tudják, hogy az állam, a társadalom számára milyen ookart je­lent a munkás teljesítménye. Ez a tudat ösztönzi a sztahánovist ákaí újabb és újabb alkotásra. A termelés fejlesztésében a legha­talmasabb mozgató erő az állandó köl­csönös segítség: az erősebb segít1 a ta. pasztalaílanabbnak. Az őszinte barát­ság a termelésben, nem jelenti a hi­bák megbocsátását és a fogyatékos­ságok elkendőzését. A jól alkalmazott kritikai kiküszöböli a hiányosságokat, segíti egybekovácsolni a munkahelyek közösségét. A közös ügy iráni« felelősség érzése megakadályozza, hogy bárki is kudar­cot valljon saját munkaterületén. A dolgozók gondolatainak egységessége, a munkás, a brigád, a műhely és a gyár becsületére és jóhírére vonat­kozó közös gond teremti meg a kol­lektív sztahánovista munkát, amely­ben nincs helye az irigy kedésnek. Ha közös ügyről van szó, nincs miért irigykedni. Az irigykedés helyét a<z a közös törekvés foglalja el, hogy min­denki igyekezzék sikereket elérni. A sztfliánoVÚsl'a rekordok jelentő­sége abban van, hogy a növekvő mun­katermelékenység új útjait építik. A rekord: minden erőnkkel való törekvés arra, hogy előbbre haladjunk. A re­kord: határkő minden egyes dolgozó^ továbbhaladásában. Nem egyesek, ha­nem a többség — valamennyi dolgozó sztahanovista munkája a cél. A szfahánovisták -gondolatai arra irányulnak, hogy műhelyükben min­denki sztahánovista módjára dolgoz­zék. '3 IT Ó11 clk ötétermit Az ajtón piros betűs tábla: Újítók és élmunkások kőre. Ha benyitsz a szobába, kedves otthonosságot érzel, a falról élmunkások fényképe néz szem­be veled, az asztalon színes szőttes. Háttal feléd Vára-di József dohány­gyári lakatos ül az asztalnál. A Ma gyár Technika legújabb száma van előtte. Traktor hengerek szerkezetét nézi. Ebédidőben is hacsak teheti le­szalad a kör helységébe és tíz-tizenöt percet szentel az olvasásnak, A do­hánygyárban sűrűn látogatott az él­munkás kör. Szívesen és gyakran van­nak ott a dolgozók. Szere- ik és büsz­kék a kis szobára, melyben annyi újí- .tást megtárgyaljak már, annyiszor fog­lalkoztak feladataik megbeszélésével És ’hogyan váltották valóra ezeket a feladatokat? Eleinte, úgy mint mindenütt másutt, itt is alkalomszerűen újítot­tak a gyár munkásai. így is szép eredményeket értek el, A gyárnak az újíiások 1,990.000 Ft meg­takart.ás[ hoztak. Százharminc újítást nyújtottak be egy, év alatt s ezek kö­zül hetvenötöt el is fogadott a bizott­ság. Ma azonban döntő fordu'at állt be a dohánygyári újító körben. Délelőtt megalakították a komplex „Cél-brigá­dót“. A brigádnak az a feladata, hogy megvizsgálja, hol szűk az üzem keresztmetszete, mik azok a nehézsé­gek, hiányosságok a gyárban, amin se­Példát mutat az állami gazdaság ötéves népgazdasági tervünk vég­rehajtásában hatalmas feladatok vár­nak állami gazdaságainkra. Ezeket a toldatokat azonban csak úgy oldhat­ják meg állami gazdaságaink, ha rendelkeznek azzal a motorral, mely előreviszi őket a fejlődés útján, mely irányítja és vezeti őket. Ez a motor nem lehet más, mint az üzemi párt- sservezet. A vizslaki állami gazdaság 1946-ban alakult meg. Ebben az időben még egyetlen kommunista sem volt az üzemben és a gazdaság azóta már el­távolított reakciós vezetője jó dara­big meg is akadályozta a kommu­nisták felvételét a gazdaságba. A jég csak 1948-ban tört meg. Akkor jött a gazdaságba három elvtárs: Harasz­ti György, Lőrincz Miklós és Brun­ner Tibor és rövidesen megalakítot­ták a pártszervezetet, amelynek Kovács József elvtárs lett a titkára. A pártszervezet munkájának eredményeképpen hamarosan kultúr­termet kaptak a vizslaki ' gazdaság dolgozói. A kultúrterem ma már szín­paddal, rádióval és könyvtárral van felszerelve, sőt külön olvasóterem is van, amelyben 35—-40 dolgozó is összegyűl esténként, hogy rádiót hallgasson vagy újságokat, könyve­ket olvasson. A dolgozók a kultúrtermet öröm­mel fogadták és lelkesen helyesel­ték, ^ amikor a pártszervezet a gyer­mekjátszótér építését kezdeményezte, mely meg 13 valósult hintával, csuz- daval és egy gyermek méretekhez képest jó nagy fürdőmedencével. Ezt főleg az asszonyok fogadták nagy lelkesed ésseL A múltban még a felnőtteket sem becsülték meg, nemhogy a gyerekekkel törődtek volna — mon­dotta Bódi Józsefné, amikor elkészült a gyermekjátszótér. SegrédcsapatoK nélkül nem lehet dolgozni, tudták ezt nagyon jól a vizslaki elvtá.rsak is. Ezért ha­marosan megalakították a gazdaság­ban az EPOSZ-t és az MXDSZ-t is. S még ezek előtt az üzemi DÉFOSZ szervezetet. Ezek most a Párt irá­nyításával fejtik ki munkájukat. Az 1919-es év már végig az üzemi pártszervezet jó munkáját dicséri. Megalakult a -népnevelő csoport és jó munkájának eredménye különösen a tervkölcsön,jegyzés idejében- mutat­kozott meg. A vizslaki állami gazda­ságban a dolgozók két óra alatt több mint kétszeresét jegyezték le az elő­irányzott összegnek. Ugyanakkor az üzemi pártszervezet népnevelői ered­ményei? munkát fejtettek ki a szom­szédos falvakban is. A pártszervezet gondoskodott, az oktatásról. A tagok részére alapfokú szemináriumot, a pártonkívüliek szá­mára tömegszern i n ári mnot szcrve 1 ott. A pártszervezel felismerte, bogy a legfontosabb feladatok a munka szer­vezése terén várnak rá. Megmagya­rázták a dolgozóknak a szocialista munkaversenyek értelmét és lanka­datlanul tudatosították bennük, mun­kához való megváltozott viszonyukat. A pártszervezet kezdeményezésére kialakították a brigádokat és a bri­gádok hamarosan versenybe léptek egymással. Ugyanekkor Kialakult a bri­gádo Kon belül való egyéni ver senyzés. Megszervezték a heti hrigád- értkezleteket, amelyeken kiértékelték a brigádok heti munkáját, megállapí­tották a hiányosságokat és döntöttek a hiányosságok kijavításáról. A párt­szervezet gondoskodott a verseny nyilvánosságáról is. A gazdaság leg­szembetűnőbb helyére verseny táblát állítottak, melyen állandóan közölték a verseny eredményeit a gazdaság dol­gozóival. A versenyből a kommunisták példa­mutatóan kivették részüket. 1 akaró Péter a kocsis-brigád egyi ktagja a ve­tés idején kétszázharminc százalékot ért el, huszonkét holdat vetve be egv nap alatt, ami nemcsak a vizslaki gaz­daságban, de a többi állami gazdasá­gokban is hatalmas teljesítménynek számít.^ Az üzemi pártszervezel a sztálini íminkafelajánlások szervezését is jól hajtotta végre. A gazdaság dolgozói­ban sikerülj tudatosítania a nap je­lentőségét, s ennek eredményeképpen igen szép eredmények születtek „ ver. senyben. így a (ehenéultrlgátl fe jési ál­lagot napi tizenkét literről tizennégy literre emelte, a sertéshízlalók szintén jelentékenyen emelték hizlalás’ átla­gukat. A pártszervezet nemcsak moz­gósította a dolgozókat a sztálini ver­senyre, hanem gondoskodott annak eredményességéről is. Ellenőrizte, hogy megfelelő mennyiségű takarmány áll-e rendelkezésre, és ellenőrizte azt is, hogy a dolgozók megkapják-e a nagyobb teljesítményük után járó ma. gasabb béreket. A pártszervezet jó munkáján;)k ered' menyeképpen az üzemben megvalósult több újítás is. Ebben az üzemegység, ben vezették be először a három gép­pel való vetést, melyet most öt gé­pesre akarnak tökéletesíteni. A párt- szervezet az eddigi újító Varga József, Újvári Károly, Sztárcsevics József, Snatterbeck József és még több dol­gozó bevonásával megalakította az újítókört, moly hetenként ülésezik és jelenleg a már említett ötösvetőgép, és háromsoros ekekapa szerkesztésén dol­gozik. Természetesem a vizslaki gazdaság pártszervezetében is vannak hibák és hiányosságok. így ill is be­bizonyosodott. bogy döntő fogyaté­kosságaik vannak a kultúra területén hisz a pártszervezet hagyta, bogy a kulit úr csoport a „Vén betyár" című színdarabbal „szolgálja“ a dolgozók nevelésének ügyét, s a „Szabad Föld Télj Estékkel sem sokat törődnek. Ha ezen a hiányosságán a párt- szervezet rövid időn belül segít és munkájából még az egyéb apróbb hi­bákat is kiküszöböli, minden bizony­nyal ezután is eredményes . munkát végez és elősegíti, hogy a gazdaság sikeresen megvalósítsa nagyvonalú öt­éves tervét. gíleni keik És nemetak a dohánygyár- újító körtől, de minden üzemünk újító és élmunkás köré'ől ezt várja az öt­éves, terv. Hogy olyan győzelmet hozzon számunkra, mint a hároméves terv, ahhoz még fokozottabban keli az újí­tók és élmunkások segítsége. A komplex brigádnak Schaae Ká­roly, Várnai Nándor, Várkonyi Lajos, Újvári István, Lehel Rudolf és Bor­bár Gyula a tagjai. Munkájukat a bá­labon tóban kozdik. Olt dolgoznak / mi'ívebb munkakörül'; —•————— menyek között 3, női munkások — mondja Barbás Gyula az újítási megbízott. Első állomás lesz a dohány gőzölése. A bálabontás — a dohánylevelek szétszedése eddig nehéz volt és sok selejttel végezték az asz- szonyok saját hibájukon kívül. A do­hánygőzöléssel elérik, hogy megpu-- hítva a dohányt, könnyebben és mi­nőségre jobban tudnak dolgozni. Az újítás tapasztalatcsere útiján került a gyárba. Borbás Gyula továbbvitte és fejlesztette ezt a gőzölés! módszert. Sok újí'.ása van Borbás e’.vtársnak. Azokközül az újítók közül való, akik állandóan, szünet nélkül úgy nézik a munkát, hogyan lehetne gazdaságosab­bá, termelékenyebbé, gyorsabbá és könnyebbé tenni. — A sztálini-műszakon tizenké: újítást adtak be — nyitja fel büszkén az újítási naplót Borbás elvtárs. Ezek közül nyolcat elfogadott a bizottság és könnyebb munkát minőségi javulást, anyagcsökkentéit hoznak a gyárnak. megtelik az újítókor kis szobája a gyár monVásainrk epv :-é­Kélíietenlén! szével. Ideológ’ai könyvekből olvas­nak fel részleteket, megvi alják, az­után vagy műszaki előadást hallgat­nak, vagy egymás újításaival ismer­kednek meg. Minden alkalommai be­számolnak a takarékossági felelősök. Ez az „újítás'' igen jól bevált a do­hánygyárban is. Minden üzemrész ta­karékossági felélősí kapott. aVk ébe­ren őrködnek a villanyi víz és szer ári anyagok fogyasztása felett és felvilágosító munkával küzdenek az anyagpazariás ellen. Borbás elvtárs előtt báromhónapoí munka-terv fekszik. Az újítókor mun. katerve: „A kéthc'enkénti ülés’ minden kö­rülmények között meg ártjuk. Komp­lex „Cél-brigádot" tat akiiünk, — s mellette vidáman szalad a p pa szá­ra a magasba, ezt megvalósították már ma Borbás eivtársék. — Az eddig el­fogadott újí.ások 'közül négy olyan újítást vezetünk be, mely az üzem szűk keresztmetszetét kiegyensúlyoz­za. Üléseink keretén belül az ideoló­giai -továbbképzést megvalósítjuk. — Minden hónap ötödikéig pontosan el­küldjük a jelentést. Helyi viszony­latban is megszervezzük a gyárlá’o- ga: ásókat, 'kapcsolatainkat kimélyjt- jük a többi dohánygyár újító és él- munkás köreivel. Takarékossági fe­lelőseink munkaköreit kiszélesítjük.“ Ezekről a cé-lkii tűzéseikről beszélnek a hároméves ten’ sorai. öe elárulják a dohánygyár újító körének „szűk ke­resztmetszeté' “ U Mer: ilyen náluk is van, Mégped’g az, hogy a 75 elfogadott újítasbó' mindössze cgyharmadá-l, huszonötöt ve­zettek be. Oka: a gépek hiánya, de döntően ott van a műszaki "egííség hiánya is. A komplex brigád híva ott arra, hogy úgy a gyárnak, min: az újító körnek megszüntesse az1 a szűk keresztmetszetét. És -ha így lesz, a dohánygyári újí­tók és élmvnkások nevükhöz méltóan veszik ki részűket az ötéves -.érv megvalósításából. De azt a sok jót, — amit elmondó1 tunk a dohánygyári újító és éimur, kás körről, nagyon sok üzemünkbes hiába keresnénk. Hiába keresőén; például a Sopianában, ahol a pár* titkár sem tudja mikor jönnek össze az újítók, „amikor van valami, akkor" ez az ideje az újító és élmunkás kör összejövetelének, nem végeznek a leg több üzemünkben tervszerű, • rendsze­res munkát, amellyel segítői lennének a gyárak szűk keresztmetszete meg­szűnte ősének, amellyel előbbre vin­nék termelésüket. Ezeknek az üze­meknek tanulndok kell a Dohánygyár példáiból, de hibáiból 13, Lorenz Mária Könyv, amely föle most a dolgozó parasztok feje hajol Mintha teljesen kiszakadt volna a világból, Körülötte zeng — zúg a terem — különösen sok fiatal volt ma. az előadáson — de ő nem hall sem­mit. Egyik kezével az asztalon kö­nyököl, tenyerébe hajtva fejét, a má­sikkal a könyvet lapozza. Méghozzá elég sűrűn. Pedig figyelmesen elolvas minden sort, van olyan is, amelyiket kétszer, mégis, mintha enné a soro­kat úgy fogynak. Aztán lassan ürülni kezdett a te­rem. Egymásután mentek el a cso­porttagok, az idősebbek halkan be szélgefve a fiatalok egészséges, na­gyokat nevetve. Ö még mindig csak olvasott. Megszűnt számár* a világ. Nem Szederkényen vőlt már, hanem messze, messze, jó pár ezer kilomé­terrel keletre. Ment egyik kolhozbó: a másikba, szovhozokat, kísérleti tele­peket látogatott egymásután. Közben azért néha felnézett, azon ban ilyenkor sem a szederkényi Dó­zsa termelőcsoport kultúrtermét látta maga előtt. Ilyenkor régebbi beszél­getések jutottak eszébe. Például eszé­be jutott, amikor Lakatos Józseffel, Fehér Györggyel. Cziráki Mihái.yal beszélgettek az ágas búzáról. Mind­nyájan hallottak róla már valamit, de nehezen, tudták elképzelni, mi yen is lehet. Haj, de jó lett volna akkor ez a könyv. Lám ez miiven szépen meg­magyarázza, hogy is tenyésztették ki a Szovjetunióban az ágyasbúzát. Aztán az is eszébe jutott, amikor a fiatalokkal, V. Tóth Józseffel. Ber­ta Sanyival beszé geítck a kombájn­ról. Voltak akkor ott idősebbek is, mint Jambrovics István. Most már pontosan el tudná magyarázni, hogy működik a kombájn Akkor csak ta­lálgatták. Bezzeg, ha ott lett volna a könyv. Deltái eddig nem ismerte. Pedig már eddig is mennyit tanult belőle, ez alatt a pár perc alatt. Éppen egy képet nézeget. — Nagy Dániel ás Zsebó Sándor parasztküldőttek gyönyörködve simo­gatják a brenovoji állami gazdaság egyik kétéves méncsikójat — olvas­sa a kép aláírását. — Na líycre Rácz elvtárs — ideje lesz már, hogy mi is haza menjünk — szól rá Szabó Lajos e’vtárs a 2 be­les vándortar, folyam vezetője. Hisz lassan már éjfél lasz. Mintha álomból riadt volna feL csak ekkor vette észre, hogy már órák óta olvassa Fehér Lajos „öt hét a vi’ág legfejlettebb mezőgazdaságá­ban" című könyvét. Ez volt Rácz Gyulának a szederké­nyi Dózsa termel öcsoport tagjának első találkozása Fehér Lajos elvtárt könyvével. így mesélik él most ezt a találko­zást ugyanott, a csoport kultúrtermé­ben. És többen jártak mostanában így a csoportban, pedig ... — Sajnos még csak az én példá­nyom ál! a csoport rendelkezésére — mondja Szabó elvtárs, Az most éppen Fehér Ilonánál van, — De rövidesen megszerezzük m< is magunknak. Ezt Rácz elvtárs mond­ja, Hisz ha van könyv, amiből tanul­ni lehet, akkor ez olyan könyv Úgy­szólván nem lehet olyan problémánk, amire választ ne kapnánk belőle. Ott van például a borjúnevelés. Mi is megpróbálkoztunk a kisborjak mester­séges táplálásával és most mág egy csomó értékes tanácsot kaptunk a* eddigi tapasztalatokhoz. így nézegetik mostanában minden­felé ezt a könyvet. Állami gazdasá­gok, gépállomások, terme’őcsoiporíok dolgozói nézegetik, olvassák, tanulmá­nyozzák. Mit tudnánk mi is megv*- íósítani belőle? Ezen gondolkodnak főleg olvasás közben. És nézegetik, olvassák olyan dolgo­zó parasztok Is, akik ma még egyéni­leg gazdálkodnak. — Mégis csak sok­kal jobb lehet így — nekik viszont es jár a fejükben. És nem egy olyan volt már köztük, aki egy végig olva­sott este után felkereste a csoportot s azzal állított be: — Mondjátok csak, be lehet még lépni? Újítás a transzformátor- lemezek gyártására A Ganz Villamossági gyár három­tagú brigádja új gépet készített, amely a transzformátort emezeket szalagfendszei rel lyukasztja. Az újí­tás bovpzolégével a gyár évi 295.000 forintot takarít meg.

Next

/
Thumbnails
Contents