Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-11 / 9. szám
1950 JANUÁR 11 KIPl O ÉLMVNKASOK GONDOLATAI A munkásosztály legkiválóbb képviselőinek életét az utak állandó keresése & felfedezése tölti be. Állandó tökéletesítés — ez a sztahanovista életének célja. Állandó törekvés a jobbra, a tökéletesebbre — ebben rejlik a sztahanovista munka értelme. A legfőbb jó: a siker boldogsága, amikor elértünk valami újat Azután ismét előre. Nincs megállás. A boldogság a mozgásban, az alkotásban rejlik. A szovjet állam fennállásának első éveiben a munkások elsajátították mindazt, amit előtte évtizedekig nem tudtak, elsajátítani A tudásszomj fokozódott a munkaversany fejlődésével, a tanultság növelte a dolgozók képességeit. Amit a múltban az öregek hosszú évek alatt tanultak meg, a fiatal káderek most 1—IV2 év alatt megtanulják. Az ifjú nemzedék a szocfa- femusban gyorsan beérik, messzebbre jut a termelésben, mint a régebbiek, mert szélesebb lehetőségek nyíltak meg számára. Erkölcsi egység és az ipari fejlődés iránti általános érdeklődés teljes összhangot teremt valamennyi szovjet dol- . gozó között a vasmunkástól és tex- tifcnunkástól a miniszterekig. Mind együtt küzdenek a haladásért. A szfahánovisták legjobban tudják, hogy egyéni boldogságuk országuk sikereitől függ. Ezért dolgoznak lelkesedéssel, szentelik minden tudásukat, erejüket és tapasztalatukat a reájuk hízott feladatnak. Világosan érzik <a munkás egyéni érdeke és az állam érdekei közö'Jt meglévő szoros kapcsolatot. Érzik és tudják, hogy az állam, a társadalom számára milyen ookart jelent a munkás teljesítménye. Ez a tudat ösztönzi a sztahánovist ákaí újabb és újabb alkotásra. A termelés fejlesztésében a leghatalmasabb mozgató erő az állandó kölcsönös segítség: az erősebb segít1 a ta. pasztalaílanabbnak. Az őszinte barátság a termelésben, nem jelenti a hibák megbocsátását és a fogyatékosságok elkendőzését. A jól alkalmazott kritikai kiküszöböli a hiányosságokat, segíti egybekovácsolni a munkahelyek közösségét. A közös ügy iráni« felelősség érzése megakadályozza, hogy bárki is kudarcot valljon saját munkaterületén. A dolgozók gondolatainak egységessége, a munkás, a brigád, a műhely és a gyár becsületére és jóhírére vonatkozó közös gond teremti meg a kollektív sztahánovista munkát, amelyben nincs helye az irigy kedésnek. Ha közös ügyről van szó, nincs miért irigykedni. Az irigykedés helyét a<z a közös törekvés foglalja el, hogy mindenki igyekezzék sikereket elérni. A sztfliánoVÚsl'a rekordok jelentősége abban van, hogy a növekvő munkatermelékenység új útjait építik. A rekord: minden erőnkkel való törekvés arra, hogy előbbre haladjunk. A rekord: határkő minden egyes dolgozó^ továbbhaladásában. Nem egyesek, hanem a többség — valamennyi dolgozó sztahanovista munkája a cél. A szfahánovisták -gondolatai arra irányulnak, hogy műhelyükben mindenki sztahánovista módjára dolgozzék. '3 IT Ó11 clk ötétermit Az ajtón piros betűs tábla: Újítók és élmunkások kőre. Ha benyitsz a szobába, kedves otthonosságot érzel, a falról élmunkások fényképe néz szembe veled, az asztalon színes szőttes. Háttal feléd Vára-di József dohánygyári lakatos ül az asztalnál. A Ma gyár Technika legújabb száma van előtte. Traktor hengerek szerkezetét nézi. Ebédidőben is hacsak teheti leszalad a kör helységébe és tíz-tizenöt percet szentel az olvasásnak, A dohánygyárban sűrűn látogatott az élmunkás kör. Szívesen és gyakran vannak ott a dolgozók. Szere- ik és büszkék a kis szobára, melyben annyi újí- .tást megtárgyaljak már, annyiszor foglalkoztak feladataik megbeszélésével És ’hogyan váltották valóra ezeket a feladatokat? Eleinte, úgy mint mindenütt másutt, itt is alkalomszerűen újítottak a gyár munkásai. így is szép eredményeket értek el, A gyárnak az újíiások 1,990.000 Ft megtakart.ás[ hoztak. Százharminc újítást nyújtottak be egy, év alatt s ezek közül hetvenötöt el is fogadott a bizottság. Ma azonban döntő fordu'at állt be a dohánygyári újító körben. Délelőtt megalakították a komplex „Cél-brigádót“. A brigádnak az a feladata, hogy megvizsgálja, hol szűk az üzem keresztmetszete, mik azok a nehézségek, hiányosságok a gyárban, amin sePéldát mutat az állami gazdaság ötéves népgazdasági tervünk végrehajtásában hatalmas feladatok várnak állami gazdaságainkra. Ezeket a toldatokat azonban csak úgy oldhatják meg állami gazdaságaink, ha rendelkeznek azzal a motorral, mely előreviszi őket a fejlődés útján, mely irányítja és vezeti őket. Ez a motor nem lehet más, mint az üzemi párt- sservezet. A vizslaki állami gazdaság 1946-ban alakult meg. Ebben az időben még egyetlen kommunista sem volt az üzemben és a gazdaság azóta már eltávolított reakciós vezetője jó darabig meg is akadályozta a kommunisták felvételét a gazdaságba. A jég csak 1948-ban tört meg. Akkor jött a gazdaságba három elvtárs: Haraszti György, Lőrincz Miklós és Brunner Tibor és rövidesen megalakították a pártszervezetet, amelynek Kovács József elvtárs lett a titkára. A pártszervezet munkájának eredményeképpen hamarosan kultúrtermet kaptak a vizslaki ' gazdaság dolgozói. A kultúrterem ma már színpaddal, rádióval és könyvtárral van felszerelve, sőt külön olvasóterem is van, amelyben 35—-40 dolgozó is összegyűl esténként, hogy rádiót hallgasson vagy újságokat, könyveket olvasson. A dolgozók a kultúrtermet örömmel fogadták és lelkesen helyeselték, ^ amikor a pártszervezet a gyermekjátszótér építését kezdeményezte, mely meg 13 valósult hintával, csuz- daval és egy gyermek méretekhez képest jó nagy fürdőmedencével. Ezt főleg az asszonyok fogadták nagy lelkesed ésseL A múltban még a felnőtteket sem becsülték meg, nemhogy a gyerekekkel törődtek volna — mondotta Bódi Józsefné, amikor elkészült a gyermekjátszótér. SegrédcsapatoK nélkül nem lehet dolgozni, tudták ezt nagyon jól a vizslaki elvtá.rsak is. Ezért hamarosan megalakították a gazdaságban az EPOSZ-t és az MXDSZ-t is. S még ezek előtt az üzemi DÉFOSZ szervezetet. Ezek most a Párt irányításával fejtik ki munkájukat. Az 1919-es év már végig az üzemi pártszervezet jó munkáját dicséri. Megalakult a -népnevelő csoport és jó munkájának eredménye különösen a tervkölcsön,jegyzés idejében- mutatkozott meg. A vizslaki állami gazdaságban a dolgozók két óra alatt több mint kétszeresét jegyezték le az előirányzott összegnek. Ugyanakkor az üzemi pártszervezet népnevelői eredményei? munkát fejtettek ki a szomszédos falvakban is. A pártszervezet gondoskodott, az oktatásról. A tagok részére alapfokú szemináriumot, a pártonkívüliek számára tömegszern i n ári mnot szcrve 1 ott. A pártszervezel felismerte, bogy a legfontosabb feladatok a munka szervezése terén várnak rá. Megmagyarázták a dolgozóknak a szocialista munkaversenyek értelmét és lankadatlanul tudatosították bennük, munkához való megváltozott viszonyukat. A pártszervezet kezdeményezésére kialakították a brigádokat és a brigádok hamarosan versenybe léptek egymással. Ugyanekkor Kialakult a brigádo Kon belül való egyéni ver senyzés. Megszervezték a heti hrigád- értkezleteket, amelyeken kiértékelték a brigádok heti munkáját, megállapították a hiányosságokat és döntöttek a hiányosságok kijavításáról. A pártszervezet gondoskodott a verseny nyilvánosságáról is. A gazdaság legszembetűnőbb helyére verseny táblát állítottak, melyen állandóan közölték a verseny eredményeit a gazdaság dolgozóival. A versenyből a kommunisták példamutatóan kivették részüket. 1 akaró Péter a kocsis-brigád egyi ktagja a vetés idején kétszázharminc százalékot ért el, huszonkét holdat vetve be egv nap alatt, ami nemcsak a vizslaki gazdaságban, de a többi állami gazdaságokban is hatalmas teljesítménynek számít.^ Az üzemi pártszervezel a sztálini íminkafelajánlások szervezését is jól hajtotta végre. A gazdaság dolgozóiban sikerülj tudatosítania a nap jelentőségét, s ennek eredményeképpen igen szép eredmények születtek „ ver. senyben. így a (ehenéultrlgátl fe jési állagot napi tizenkét literről tizennégy literre emelte, a sertéshízlalók szintén jelentékenyen emelték hizlalás’ átlagukat. A pártszervezet nemcsak mozgósította a dolgozókat a sztálini versenyre, hanem gondoskodott annak eredményességéről is. Ellenőrizte, hogy megfelelő mennyiségű takarmány áll-e rendelkezésre, és ellenőrizte azt is, hogy a dolgozók megkapják-e a nagyobb teljesítményük után járó ma. gasabb béreket. A pártszervezet jó munkáján;)k ered' menyeképpen az üzemben megvalósult több újítás is. Ebben az üzemegység, ben vezették be először a három géppel való vetést, melyet most öt gépesre akarnak tökéletesíteni. A párt- szervezet az eddigi újító Varga József, Újvári Károly, Sztárcsevics József, Snatterbeck József és még több dolgozó bevonásával megalakította az újítókört, moly hetenként ülésezik és jelenleg a már említett ötösvetőgép, és háromsoros ekekapa szerkesztésén dolgozik. Természetesem a vizslaki gazdaság pártszervezetében is vannak hibák és hiányosságok. így ill is bebizonyosodott. bogy döntő fogyatékosságaik vannak a kultúra területén hisz a pártszervezet hagyta, bogy a kulit úr csoport a „Vén betyár" című színdarabbal „szolgálja“ a dolgozók nevelésének ügyét, s a „Szabad Föld Télj Estékkel sem sokat törődnek. Ha ezen a hiányosságán a párt- szervezet rövid időn belül segít és munkájából még az egyéb apróbb hibákat is kiküszöböli, minden bizonynyal ezután is eredményes . munkát végez és elősegíti, hogy a gazdaság sikeresen megvalósítsa nagyvonalú ötéves tervét. gíleni keik És nemetak a dohánygyár- újító körtől, de minden üzemünk újító és élmunkás köré'ől ezt várja az ötéves, terv. Hogy olyan győzelmet hozzon számunkra, mint a hároméves terv, ahhoz még fokozottabban keli az újítók és élmunkások segítsége. A komplex brigádnak Schaae Károly, Várnai Nándor, Várkonyi Lajos, Újvári István, Lehel Rudolf és Borbár Gyula a tagjai. Munkájukat a bálabon tóban kozdik. Olt dolgoznak / mi'ívebb munkakörül'; —•————— menyek között 3, női munkások — mondja Barbás Gyula az újítási megbízott. Első állomás lesz a dohány gőzölése. A bálabontás — a dohánylevelek szétszedése eddig nehéz volt és sok selejttel végezték az asz- szonyok saját hibájukon kívül. A dohánygőzöléssel elérik, hogy megpu-- hítva a dohányt, könnyebben és minőségre jobban tudnak dolgozni. Az újítás tapasztalatcsere útiján került a gyárba. Borbás Gyula továbbvitte és fejlesztette ezt a gőzölés! módszert. Sok újí'.ása van Borbás e’.vtársnak. Azokközül az újítók közül való, akik állandóan, szünet nélkül úgy nézik a munkát, hogyan lehetne gazdaságosabbá, termelékenyebbé, gyorsabbá és könnyebbé tenni. — A sztálini-műszakon tizenké: újítást adtak be — nyitja fel büszkén az újítási naplót Borbás elvtárs. Ezek közül nyolcat elfogadott a bizottság és könnyebb munkát minőségi javulást, anyagcsökkentéit hoznak a gyárnak. megtelik az újítókor kis szobája a gyár monVásainrk epv :-éKélíietenlén! szével. Ideológ’ai könyvekből olvasnak fel részleteket, megvi alják, azután vagy műszaki előadást hallgatnak, vagy egymás újításaival ismerkednek meg. Minden alkalommai beszámolnak a takarékossági felelősök. Ez az „újítás'' igen jól bevált a dohánygyárban is. Minden üzemrész takarékossági felélősí kapott. aVk éberen őrködnek a villanyi víz és szer ári anyagok fogyasztása felett és felvilágosító munkával küzdenek az anyagpazariás ellen. Borbás elvtárs előtt báromhónapoí munka-terv fekszik. Az újítókor mun. katerve: „A kéthc'enkénti ülés’ minden körülmények között meg ártjuk. Komplex „Cél-brigádot" tat akiiünk, — s mellette vidáman szalad a p pa szára a magasba, ezt megvalósították már ma Borbás eivtársék. — Az eddig elfogadott újí.ások 'közül négy olyan újítást vezetünk be, mely az üzem szűk keresztmetszetét kiegyensúlyozza. Üléseink keretén belül az ideológiai -továbbképzést megvalósítjuk. — Minden hónap ötödikéig pontosan elküldjük a jelentést. Helyi viszonylatban is megszervezzük a gyárlá’o- ga: ásókat, 'kapcsolatainkat kimélyjt- jük a többi dohánygyár újító és él- munkás köreivel. Takarékossági felelőseink munkaköreit kiszélesítjük.“ Ezekről a cé-lkii tűzéseikről beszélnek a hároméves ten’ sorai. öe elárulják a dohánygyár újító körének „szűk keresztmetszeté' “ U Mer: ilyen náluk is van, Mégped’g az, hogy a 75 elfogadott újítasbó' mindössze cgyharmadá-l, huszonötöt vezettek be. Oka: a gépek hiánya, de döntően ott van a műszaki "egííség hiánya is. A komplex brigád híva ott arra, hogy úgy a gyárnak, min: az újító körnek megszüntesse az1 a szűk keresztmetszetét. És -ha így lesz, a dohánygyári újítók és élmvnkások nevükhöz méltóan veszik ki részűket az ötéves -.érv megvalósításából. De azt a sok jót, — amit elmondó1 tunk a dohánygyári újító és éimur, kás körről, nagyon sok üzemünkbes hiába keresnénk. Hiába keresőén; például a Sopianában, ahol a pár* titkár sem tudja mikor jönnek össze az újítók, „amikor van valami, akkor" ez az ideje az újító és élmunkás kör összejövetelének, nem végeznek a leg több üzemünkben tervszerű, • rendszeres munkát, amellyel segítői lennének a gyárak szűk keresztmetszete megszűnte ősének, amellyel előbbre vinnék termelésüket. Ezeknek az üzemeknek tanulndok kell a Dohánygyár példáiból, de hibáiból 13, Lorenz Mária Könyv, amely föle most a dolgozó parasztok feje hajol Mintha teljesen kiszakadt volna a világból, Körülötte zeng — zúg a terem — különösen sok fiatal volt ma. az előadáson — de ő nem hall semmit. Egyik kezével az asztalon könyököl, tenyerébe hajtva fejét, a másikkal a könyvet lapozza. Méghozzá elég sűrűn. Pedig figyelmesen elolvas minden sort, van olyan is, amelyiket kétszer, mégis, mintha enné a sorokat úgy fogynak. Aztán lassan ürülni kezdett a terem. Egymásután mentek el a csoporttagok, az idősebbek halkan be szélgefve a fiatalok egészséges, nagyokat nevetve. Ö még mindig csak olvasott. Megszűnt számár* a világ. Nem Szederkényen vőlt már, hanem messze, messze, jó pár ezer kilométerrel keletre. Ment egyik kolhozbó: a másikba, szovhozokat, kísérleti telepeket látogatott egymásután. Közben azért néha felnézett, azon ban ilyenkor sem a szederkényi Dózsa termelőcsoport kultúrtermét látta maga előtt. Ilyenkor régebbi beszélgetések jutottak eszébe. Például eszébe jutott, amikor Lakatos Józseffel, Fehér Györggyel. Cziráki Mihái.yal beszélgettek az ágas búzáról. Mindnyájan hallottak róla már valamit, de nehezen, tudták elképzelni, mi yen is lehet. Haj, de jó lett volna akkor ez a könyv. Lám ez miiven szépen megmagyarázza, hogy is tenyésztették ki a Szovjetunióban az ágyasbúzát. Aztán az is eszébe jutott, amikor a fiatalokkal, V. Tóth Józseffel. Berta Sanyival beszé geítck a kombájnról. Voltak akkor ott idősebbek is, mint Jambrovics István. Most már pontosan el tudná magyarázni, hogy működik a kombájn Akkor csak találgatták. Bezzeg, ha ott lett volna a könyv. Deltái eddig nem ismerte. Pedig már eddig is mennyit tanult belőle, ez alatt a pár perc alatt. Éppen egy képet nézeget. — Nagy Dániel ás Zsebó Sándor parasztküldőttek gyönyörködve simogatják a brenovoji állami gazdaság egyik kétéves méncsikójat — olvassa a kép aláírását. — Na líycre Rácz elvtárs — ideje lesz már, hogy mi is haza menjünk — szól rá Szabó Lajos e’vtárs a 2 beles vándortar, folyam vezetője. Hisz lassan már éjfél lasz. Mintha álomból riadt volna feL csak ekkor vette észre, hogy már órák óta olvassa Fehér Lajos „öt hét a vi’ág legfejlettebb mezőgazdaságában" című könyvét. Ez volt Rácz Gyulának a szederkényi Dózsa termel öcsoport tagjának első találkozása Fehér Lajos elvtárt könyvével. így mesélik él most ezt a találkozást ugyanott, a csoport kultúrtermében. És többen jártak mostanában így a csoportban, pedig ... — Sajnos még csak az én példányom ál! a csoport rendelkezésére — mondja Szabó elvtárs, Az most éppen Fehér Ilonánál van, — De rövidesen megszerezzük m< is magunknak. Ezt Rácz elvtárs mondja, Hisz ha van könyv, amiből tanulni lehet, akkor ez olyan könyv Úgyszólván nem lehet olyan problémánk, amire választ ne kapnánk belőle. Ott van például a borjúnevelés. Mi is megpróbálkoztunk a kisborjak mesterséges táplálásával és most mág egy csomó értékes tanácsot kaptunk a* eddigi tapasztalatokhoz. így nézegetik mostanában mindenfelé ezt a könyvet. Állami gazdaságok, gépállomások, terme’őcsoiporíok dolgozói nézegetik, olvassák, tanulmányozzák. Mit tudnánk mi is megv*- íósítani belőle? Ezen gondolkodnak főleg olvasás közben. És nézegetik, olvassák olyan dolgozó parasztok Is, akik ma még egyénileg gazdálkodnak. — Mégis csak sokkal jobb lehet így — nekik viszont es jár a fejükben. És nem egy olyan volt már köztük, aki egy végig olvasott este után felkereste a csoportot s azzal állított be: — Mondjátok csak, be lehet még lépni? Újítás a transzformátor- lemezek gyártására A Ganz Villamossági gyár háromtagú brigádja új gépet készített, amely a transzformátort emezeket szalagfendszei rel lyukasztja. Az újítás bovpzolégével a gyár évi 295.000 forintot takarít meg.
