Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
At Az ötéves terv: jóiéi, bék©, függetlenség! e fi, 95" ÉT FŐN MEGKEZDJÜK,^“ ^iei*fct5k'Z»bölcs bányászai fól felkészüllek a ler? elindítására Még egy usp Tan viss» az inőu- lésig. Az akna pirostetös épülete mintha vidámabbon fürödine a téli napi ütésben. Még az időjárás is mintha valami nagy eseményre készülődne, színes képet fest a tarka tájra, az északról mcgmegújúló szél pedig mintha üj hírt hozna a bányászoknak. Körül kell csak nézni és szinte a levegőben tehet érezni a várakozás- teljes, feszült hangulatot, am; a mo- crakszabolcsi kerületben uralkodik köze! egy hete. A munkára igyekvő ás hazatérő bányászok kis csoportokba verődve ballagnak és nem is kell közel menni, hogy lássa az ember a fejbólinláso- fcaí, helyeslésetek amivel együk beszélő szavalt kísérik. Néha megállnak pár pillanatra és úgy szólnak közbe. Válaszolnak' a másiknak és ahogy közelebb ér az ember, meghallja a Uangfoszlányokat is. — Nem is lehet róla ideget beszélni — mondja az egyik barn nndrágos, míg a másik hozzáteszi: — Te ez az ötéves terv KwnnyíTcl iőbbet lojj adni mául a S éves ... — Ad ám — válaszolják négyen Is, majd újra megindulnak hazafelé. Jön az újabb csoport. Itt egy kék- nadrágos beszél az ötéves tervről. Ez *a út is különb IcSk *x ötéves terv torán, meglátjátok. Es folytatják tovább, ügy beszélnek a tervről, amit hétfőn indítanak meg, mint a legszemélyesebb dolguknál. — Hát hétfőn kezdjük — nyújtja ft kezét e második csoportból három bányász és eöndulaxak 'ki-ki a saját lakása fiáé. A „Szerűt István “-akna máskor hangos pártirodájóban csak Jambricsek elvtárs. a titkár tartózkodik. — Künp van mindenki — válaszolja kérdésünkre — az ötéves terv megindításának utolsó «Ámításait végzik. Készülünk — folytatja tovább — és hétfőn megkezdjük. Megnyomjak ám a gombot elvtárs, majd meglátja Szélesen mosolyog egyet, mint aki titkot rejteget és újabb kérdésünkre csak ennyit mond: — Kérdez» meg as elvtárs a dolgozókat. A dolgozók elmondják mindazt, amit Jambricsek elvtárs „eltitkolt“. — Előkészültünk az ötéves tervre két oldalon is. Pártvonalon a széleskörű agitációval, szakmai téren a munkafegyelem megjavításával — mondja Jakab István állományvezptő. Műszaki vonalon már befejezték az ötéves terv részleteire bontását és ennek ismertetését végzik már három napja a dolgozók között a népnevelők. Van Is eredménye és szinte valamennyi dolgozó valami újat tartogat a hétfői napra. Korifnik János kovács az ötéves terv beindítására új munkamódszert dolgozott ki a esüleláncok forrasztásánál, amivel az eddigi 110 százalékos átlagteljesítményét 100 százalékra emeli fel. A próba már meg is történt. — Ezt tartani fogjuk és minden erőnkkel azon leszünk, hogy fokozzuk az eredményünket az új munka- módszerrel — mondja ismertetője után. A pártirodáhan és az ÜB. irodában a hétfői ünnepélyes tervmeginditás előkészületei folynak. Hétfőn reggel a dolgozókat feldíszített terem fogadja és a röpgyülések után megindul a felajánlások teljesítése. A „Szent István “-akna dolgozói már elvállalták, hogy új előirányzatukat 106 százalékban teljesíteni fogják. Nem kisebb a készülődés Perunc-alk- náu sem, ahol a reggeli órákban a kőrletaknászok beszélték meg a végső tennivalókat. A dolgozók itt is az ötéves terv megindításának jelentőségéről tsnácskoznak. Holier József pártütkár büszkén ismerteti a Ferenc-akma dolgozóinak javaslatát, amit a körte lakú ászokkal beszéltek meg a reggeli értekezleten. — Harmad ikán kimagasló szállítás lesz — teszi hozzá Keresztes elvtárs ÜB titkár — mert az előirányzott 1.200 csille szénmennyiséget már harmadikén 8 százalékkal túlteljesítjük. Az ajknák hétfő reggelre díszbeöl- törnek és a reggel hat óraikor kezdődő első műszakban a bányászok megkezdik az ötéves terv munkáját. Uj lendület, új lelkesedés van a dolgozókban, ez látszik meg az arcokon és a lelkesedésnek meg is lesz az eredménye. Keddre kiugrik a két akna teljesítménye —; amit meg is tartannak —, hogy többtermeléssc! minél sikeresebben indítsák meg országépítő ötéves tervünket. Kászon József Kosellátás ILLETÉKBÉLYEG ELIENÉBEN ADJÁK KI A KÖZELLÁTÁSI NYOMTATVÁNYOKAT A Magyar Közlöny 260. számában közzétett 26.395/1949./260 BK M. számú rendelet szerint 1950. január 1-töó a lisztjegyek és a többi téritésdíjas nyomta ványt a város közellátási ín vala! készpénzért többé nem adhatja ki, hanem az igénylők a postahivataloknál, vagy dohányárudákban (trafikokban) besztrezhető illetékbélyegekkel kötelesek leróni (befizetni) a jegy, vagy téri ésdíjas nyomtatvány árát. — Felesleges időveszteség elkerülése végett a közellátási hivatal felkéri a lakosságot, hogy mielőtt a (iszíjegy, vagy más téríiés díjas nvom- aívány kiváltásáért a hivatalban megjelenne a postahivataloknál, vagy dohányárudákban a jegy érlékének m gfelelő illetékbélyegeket vásároljon Miheztartás végett közöljük az egves nyomtatványok darabonkénti téri és! díját: Szállítási igazolvány q-kéni 1, Gabonalap 4 forint. Jígysztlvények elszámolólapja 5 fillér. Sertésvágási engedély 1 forint. Igazolás ellátásáról való lemondáshoz 50 fillér. Közellátási kijelentő: 50 fillér, Lisz jegy 2 forint. MENKÓ ELVTÁRS ÁLLJA SZA FÁT Komoly, tisztatekintetű fiatalember néz veled szembe. Arcát ha most nézed, nem olvashatod le róla a múltat, csak azt látod: vidám, derűs jelenbe néz. Nem tuded azt, hogy vézna vő.ilain már tizenkétéves korában fát hordott és ebből éltek, mert édesapja sehol sem kapott munkát, hogy a nyolc Menkó testvér közül Pista tartotta el a népes családot. A fát eladták, vagy elcserélték. Ebből éltek. Pista nem ismert fáradtságot, i a nehéz munkához erőt adott neki ■ a szeretet, amelyet szülei Iránt érzeti. Ahol munkaalkalom kínálkozott, Pista mindenütt ott volt. Mind elviselhetetlenebbé vált a Horchy- terror. Egy kőtörőüzemben kapott munkát. Reggel hattól este tizenegyig, sőt egy óráig is dolgoztak, emelgették a hatalmas kőtömböket, ta- licskázták az összezúzott anyagot. A napi tizenhat, tizennyolc órai megfeszített munkáért mégsem kapott márt, mint két kiló kenyeret. • Egy esztendő óta a Sopiana Gépgyár megbecsült munkása. Először a homokmalomba került, aztán betanították gópformázónak. Munkáját szerette, napról-napra jobban. Maga köré gyűjtötte néhány munkatársát is brigádot alakítottak. Kitartóan, szorgalmasan dolgoztak és kivívták a gyárban az elsőséget. Három hónapja a Mankó-brigád a Sopiana legjobb brigádja. Közben sokat járt a Pártba. Ott sokat hallott az egyéni versenyről. Elhatározta, hogy ő is versenybe indul. Kihívta versenyre Weverka Györgyöt. aki éppen olyan erős, éppen olyan jó munkád volt, mint 5. Azóta versenyben állanak. Menkó elvtárs munkájából kiküszöbölt minden felesleges mozdulatot és munkaidejét Oz utolsó percig kihasználta. Minél jobb munkabeosztással dolgozott, annál magasábra emelkedett a százaléka. Tekintete számtalanszor végigfutott a színes sztálini felajánlólapon. Sokszor elolvasta rajta a felírást: .,Menkó István kiindulás 107 százalék, felajánlás 10 százalék, teljesítés .95 százalék. Vépülis a szép, színes emléklapra a nagy napon ez a felírás került: „Menkó István elvtárs a Sztálin elvtárs iránt érzett hálából és szeratetből a sztálini műszakon 375 százalékot teljesített. Ezzel példát mutatott a Sopiana Gépgyár összes dolgozójának." Igen, példát mutatott Menkó István ifjúmunkás. Azért, mert állta szavát: felajánlását jóval túlteljesítette és az elért eredményt megtartja, tovább is viszi. Erről beszél múlt heti _ átlaga: 261 százalék! Megszünteti a mbs£get a belváros és kilfoLrasok közül! az slaves terv Kraricz Pál elvtárs polgármester nyilatkozik Pécs nagyarányú fejlesztéséről Ab újév küszöbén, az ötévé* terv indulása előtt felkerestük Pécs polgármesterét, Krancz Pál eivtársat és megkértük, hogy nyilatkozzon a felmerülő kérdésekről. Első kérdésünk a következő volt: Az ötéves tervben milyen feladatok hárulnak a városvezetésre és milyen megoldásra váró kérdések vannak a közigazgatás előtt? — Az ötéves tervvel kapcsolatban elsősorban a közigazga ás megfelelő átszervezése és Pécs városának tény. leges megyei központtá való kialakítása áll az előtérben. — Városunk közigazgatási szervezete már az ötéves terv indulásának időszakában, mint átalakított köz- igazgatási szervezet működik. Az ügyosztályok szervezése befejeződött Uj éí nagyjelentőségű a terv és el. lenőrzési ügyosztályunk, valamint az üzemgazdasági ügyosztály, mely mindjobban fejlődő községi vállalatink irányítását látja el. Második kérdésünk a kővetkező volt: Az ötéves terv folyamán hogyan fűződik a közigazgatás kapcsolata szorosabbra a dolgozó néppel és hogyan küszöbölik ki véglegesen a közigazgatásból a bürokráciát? — A közigazgatás felkészült arra — mondo'ta Krancz elvtárs —, hogy új szervezetével az eddigi bürokratikus ügyintézés helyett meggyorsítja a tervgazdálkodást elő segítő munkáját. Az átszervezett új közigazgatási apparátus feladatai kibővültek. A megnövekedőit munká. leegyszerűsített ügymenettel végezzük el. — Január 2-án ünnepélyes keretek között kezdi meg az ötéves terv végrehajtásának felada át a közigazgatás. A város ötéves tervét különben a dolgozókkal megismertetjük, velük is megvitatjuk és az ő jóváhagyásukkal hajijuk végre. — A községi üzemeknél, hasonló módon tárgyalják át a muniäTlrve ■ kel. A közművek, közlekedési és közeli áó szerve-ink is, Pártunk segítse gével a város dolgozó népével tár gvaliák á‘ feladataikat. Üzemiekben is január 2-án ünnepélyesen indul meg a munka az ötéves tervért. Milyen fejlődés áll Pécs városa előtt az ötéves tervben? — A városfejlesztés már az ötéves- terv első évéb n hatalmas arányokat ér el. 1950, évben, tehát egy esztendő alatt akkora összesét fordítunk város fej lesz tesre, mint az egész hároméves terv alatt Ez annyit jelent, hogy külvárosaink közállapota lényegesen megjavul, köz lekedése útak és gyalogjárók építésé* vei újabb közlekedési es-zközök beállításával hatalmas fejlődést ér el, — Megépül új vásárcsarao-kunk fedett része, a Kossuth téren tutobusz' pályaudvart létesítünk és parkosí.juk u teret. — Lényegesen me jjvál tortatjuk a város képét. Megváltoztatjuk olyan vonatkozásban, hogy a belváros és a külváros közötti különbséget már 1950-ben elkezdjük megszüntetni, úgyhogy a külvárosokat a belváros színvonalára emeljük, h^gy azu'án egész’városunkat egységesen továbbfejleszthessük, — A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleté alapjáa a gyáripar teljesen állami kézbe ke. rűlt. Ez is lényegesen elősegíti városunk fejlesz’ és ét. Az államosított üzemek az ö*éves terv végrehajtásé.-* nál, városunkban is j elősegítik a termelés növekedését és a fejlődő község! .vállalatainknak;; közetlátó üzemeinknek támogatói és részben kiegészítői lesznek. Ezzel elősegítik városunk dolgozó népének a szocializmus építését és a dolgozót életszínvonalának emelkedését. — A lakásépítkezéseket tervszerűen folytatjuk továbbra is. Számításba vesszük az eddigi egészségtelen lakótelepüléseket, mint például a Gyár. város egyes része, ahol bűzös levegőben élnek a dolgozók. A váró* régibben az egészségtelen területek felé terjeszkedett, most egészségesebb területek felé. A város északi, magasabban lévő részei felé épí fiuk a dolgozóknak virágos, parkos lakónegyedeket. — Ugyanekkor a pécsi Mecseket üdülőterületté alakítjuk át, ahol nemcsak a pécsi, hanem az ország több: dolgozói is üdülésre, pihenésre találnak. Az ehhez való jogukat az alkotmány is biztosítja. — Várospolitikánkban, melynek teljes kifejlesztésében a széles nép- rétegekre támaszkodunk — mindig szemeJőtt tartjuk, hogy a legnagyobb érték az ember. Iskolákat, parkokat, játszótereket éplünk és komoly súlyt helyezünk egészségügyi, népjóléti beruházásokra — Kialakuló fejlődő várospolitikán, kai teljesen új alapokra helyezzük az 1950-os estzendöben, a szocializmus alapjai lerakásénak első évében. A városvezetést minden intézkedésében, minden ténykedésében a szocializmuí épl ésének tneggyorsítása fogja vezetni a halyes úton, melye: Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja jelöl meg számunkra. ’.'ie’.vutvjíiw.v A legjobb, legolcsóbb közlekedési eszköz a CSEPEL KERÉKPÁR OKA cs OPZH ula’ványre is kapható
