Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-10 / 8. szám
W59 JANÜÄS rt RÄPI 1 becsületes' msiliás hűséges a gyárához, nem cseréli mint t&s innét A napok vissza ta rthatattan ti! követük egymást. Múlik az idő... Ennek a nagy órának ketyegése a mindennapi munka a termelés. — 1890-ben Jöttem ide — kezdi elbeszélését a Zsokiay-gyár legöregebb munkása, Hartmann Antal eivtárs. — Hatvanadik esztendeje, hagy mindennap kezemben van az ecset. Festészettel foglalkozom. — Tizenkétéves voltam, amikor legelőször átléptem a gyár küszöbét. Abban az időben 53 körül volt a tanulók száma. A túlsó nagyteremben dolgoztunk — mutat az ajtóra. — Négyéves gyakorlat után felszabadultunk, de addig több mint negyedrésze elment közülünk. Szürkén, egyformán tellek a napok. Csak egyszer, Jól ernlék- Ezem rá, nagy ünnep volt a gyárban. 1832-ben, akkor még inas voltam, Ferencz József „őfőméltósága” eljött megnézni a gyárat. Az itt látottak után elismerésiént Zsoinayt kinevezte „Nagyságos Urnáié”. Ekkor Árpád-tetőn majálist rendeztek, minden munkás kapott egy liter bort a „Nagyságos Ur” elnevezése alkalmával. — 1895-ben 17 hétig tartó sztrájkba kezdtünk. Egy darabig ment, de később voltak megalkuvók, sztrájktörők. Elbuktunk. Nem volt elég erős a szociáldemokrata párt. Nem úgy ment a vezetés, mint ahogy keltett volna. Megáll kezében az ecset, összeráncolja a homlokét. — KI voltunk szolgáltatva a kapitalistáknak. Édesapám bányában dolgozott — folytatja elbeszélését. — Nekünk vissza kellett könyörögni magunkat, hogy meg tudjunk élni. Szekálták a munkást, hamar ajtót nyitottak. Nem volt becsülete, a magamfajtának. Szikorszky Tadius, Zsolnay veje volt a legkegyetlenebb. Remegett mindenki, amikor elment mellette. Ilyen volt az élet akkoriban __ nagyot sóhajt Hartmann elvtárs. Szorgalommal továbbfolytatja munkáját. Az évek száma már jól «járt a feje felett 72 essendős. Most 200 készletből álló gyermek- készletet fest. Ezek nem közönséges tányérok — ahogy mondja —, hanem mesebeliek. Jancsika, Ju- üska, hófehérbe és a 7 törpe látható a tányérok alján. Hartmann elvtárs, meddig fog taég festeni? Csodálkozva tekint fel rám. TJgy tetszik, mintha sértődött volna. Nyugodtan befejezi a Már tuska nevet amit a tányér karimájára fest Aztán leteszi az ecsetet — Sokáig fiam, sokáig. Amíg csak tudok. Mi most az ötéves tervért dolgozunk. Miénk a gyár, a dolgozóké. Ezt a gyárat semmi pénzért sem hagyom el. Érzem, hogy az enyém, a többié, — mindnyájunké. Tovább akarom festeni a tányérokat csészéket. Elbúcsúzom. Jövök kifelé a gyárból. Az jár az eszemben: mennyire szeretik és megbecsülik a gyár 60 éves alkalmazottját Hartmann elvtársat Évtizedek óta dolgoznak együtt kitartottak a gyár mellett akkor is, amikor a tőkéseké volt Hogyan változtatnák munkahelyüket mast, amikor az övék. Igazat adnak a minisztertanács rendeletének: a becsületes munkás hűséges gyárához, nem cseréli, mint az ingét Még akkor is reá, Hartmann elvtársra gondolok, amikor a villamos elkanyarodik és meglátom újból a gyárkémény hatalmas föstgomoiya- gát Farkas Elemér Uj mélyhűtő szekrényt kap az egyetem biofizikai intézete A hároméves terv utolsó esztendejében került sor n,z első magyar mély hűtőszekrény gyártására. A próba- gyártás jól sikerült és most, ötéves tervünk kezdetén az üzem már elkészítette az első 30 darabból álló sorozatot. A Hűtőgépgyár NV. dolgozói 7950- ben új, speciális gépek készítését tervezik, amelyek a tudományos dolgozók munkáját segítik. Ezek 30—40 fokos hideget állítanak elő és a pécsi biofizikai intézetben, valamint egyéb ludnmángos intézetekbe kerülnek n kutatás céljainak elősegítésére. Eddig 15 foknál xnélyehb hűtési szekrény n ál útik még nem gyártottak. A háztartások ellátására a Hűtőgépgyár NV. mérnökei újfajta, hazai gyártmányú és a régebbi jégszekrény- gyárak készítményeinél lényegesen ol. esőbb jégszekrény tervein dolgoznak. A típus jégszekrények még ebben az évben elkészülnek és forgalomba, kerülnek. Rémhír!erjesztésén letartóztatták ár Kiss. István ügyvédet A pécsé rendőrség őrizetbe vette dr Kiss István ismert pécsi . ügyvédet, akinek a Kossuth Lajos utca 19. szám alatt van jóimerső ügyvédi irodája. Dr Kiss István, a népbíróságok ismert fasiszta védője ,,mellékfoglalkozásként” rémhírterjesztéssel is foglalkozott. Ismert szórakozó helyeken sűrűén lehetett látni hozzá hasonszőrűekkel. A bíróság folyosóján nem egyszer az „Amerika Hangja” hazugságaival akarta „meggyőzni” és jobb ,,belátásra” bírni védence terhelő tanúit. Legutóbb vakmerőségében odáig merészkedett, hogy néphadseregünk egyik tisztjét akarta meggyőzni hírforrásának ’„igazáról". Ezen a kísérleten azonban rajtavesztett és a tiszt feljelentette. Amikor a rendőrség emberei megjelentek lakásán» csak hosszas dörömbőlés után volt hajlandó beengedni őket. A rendőrség házkutatást tartott lakásán és a páncélszekrényben megtalálta dr Kiss gondosan őrzött nemzetvédelmi keresztjét és tíiz- keresztjét. A rendőrségi kihallgatása során kiderült, hogy dr Kiss István ügyvéd a háború alatt mint hadbírósági ügyész, majd mint hadbíró működött és „kiváló érdemeiért” kapta a nemzetvédelmi keresztet Horthy fasisztáitól. Kiss Istvánt a kihallgatása után bekísérték a rendőrségre,- ahol a fogdában torkaszakadiából kiabálva gyalázta demokratikus államrendünket és vezetőinket. A rendőrség dr Kiss Istvánt átadta a pécsi államügyészségnek, ahol a nyomozást tovább íoflyfa'ják. Versennyel és újításokkal biztosítják a zavartalan ügymenetét a Nemzeti Bank dolgoséi Van Pécsett a Nemzeti Banknak e-Jy kirendeltsége. Ezidáig nem túlzottan ismertük a működését. Voltak, akik azt hiuók, hogy kizárólag pénzváltás és _ a szakadt pénzek becserélése a feladata, aztán voltak, akik azt gondolták, bogy megállj az idő a Nemzeti Bank feleit és még mindig olyan roppant nehéz bejutni a „pénz nagy- urához”, a főnökhöz. Ami az: illeti, meglehetősen rosszul tudtuk, mert a pénzváltáson túl és inkább innen a Nemzeti Bank intézi az összes állami és államosítotí vállalatok pénzügyeit. Az idő sejpt állt meg a bank felett, a bank fejlődött, hiszen kilencről harminckettőre emelkedett az alkalmazottak száma és már egyáltalán nem olyan nehéz bejutni a főnökhöz. . A főnöki szobának ma sincs ugyan több ajtaja, mint azelőtt, de kettő, azok, amelyek az irodákba nyílnak, — tárva nyitva áll még akkor is, amikor Korda elvtárssaí beszélgetünk, a harmadik pedig melyen bejöttünk ma már nincs lezárva. Éppen ezért keresték fel olyan nagy számban a legutóbbi államosítás idején a bankot az Új vállalatvezetők, hogy pénzügyi kérdésekben tanácsot kérjenek, A pécsi Nemzeti Bank az országos munka-versenyben a legutóbbi kiértékelés során második helyezést ért el, de ugyanakkor ügyforgalmuk és ezt a falon nyolc piros grafikon hasáb mutatja, — egyre nő. Idetartozik már a postatakarékpénztár is és az egyik újításuk — a benyújtott ötvenkettő közül — éppen a postai akarók munkájával kapcsolatos. Naponta 200—250 boríték érkezik be ide a különböző postahivatalokból. Ezek a borítékok már előre nyomtatóban a pécsi banknak vannak címezve. Eddig a borítékokat megsemmisítették, de most az újítás nyomán ősz- szcgyüjíik őket és ha a postahivatalok újabb borítékokat kérnek a csekkek beküldésére, akkor visszaküldik ezeket, hogy ismét leragasztva felhasználják. Ilyenmádon az országban naponta 4 000 borítékot lehe.i megtakarítani. Az újító-mozgalom mellett erősödik a vcrscnymozgalom é« min: mindenhol itt is a verseny alapja az, hogy mindenki tudja a teívct. Most dolgoznak azon, hogy a lervai levigyék egyénekre. Tehát itt is meig lehet oldani a terv- felbontást. A pénztáros éppen úgy tisztában lesz * feladatával, mint a csekkszámoló csopor.ból például Nyári elvtárs, aki a bank első, munkásból lett tisztviselője. De semmilyen teki#- ■íetben nem az utolsó. Ila a iervf el bontás befejeződik, ak kor kap igazi lendületet a verseny a bankban. Azonban a bank már ma sem csupán a páncélszekrényben öt rótt pénzbegyeket jelenti, hanem komoly munkát a tervgazdálkodás pénzügyi frontján. Igaz az, hogy pénzt is őriznek itt, a dolgozó nép pénzéi és éppen ezért jól őrzik. A nagy épö- lei több termében villanylámpák jelzik .hogy nyitva van c * páncélszekrény és elrejtett csengőkön lehet vészjelzéseket leadni. Korda elvlárs bemutatja, hogy mi' kép működik a biztonsági berendezés és megtapos egy pedált, Felsivít a vészcsengö, de még el sem ül a hangja, amikor megjelenik az ajtóban egy tisztviselő. Nem látszik rajta, hogy túlzottan izgatott lenne. Nyugodt hangon mondja. —• Kérek e-gy forintot Korda elvtárs szó nélkül firc* is szinte mentageíőzőieg magyarázza. — Vaklármáért egy forinioi kell fizetni a könyvtár javára. A immkásbfréság csütörtökön tárgyalja Simor Dénes és üt vádíoflársa bűnperét Csütörtökön reggel kezdi tárgyalni a pécrd munkásbíróság Simor Dénes 39 éves pécsi építész és öt bűntársának, dr. Ojtozy Miklós 4H éves építésügyi minisztériumi főosztály-tanácsos budapesti lakes. Kovács Sándor 44 érös munkás. Lakatos Vera 22 éves tisztviselő, BSPOUO tl-ém’i SZŰKKÉ FfiNT i Martin Anderson regényéből * Előadások» 5. 7, 9 órakot !§ iißAaUÄ u~éio\i Svéd film 8 ŰZÖTT VAJDÁK Előadások fél 5, fél 7, fél 9_|f0r KEDDEN, SZERDÁN SZÜNETET TARTUNK Fekete Zoltán 29 éves építésztechnikus és Lakatos Mihály 60 éves gépmester pécsi lakosok ismeretes bűnügyét. ^ Simor és társai azzal vannak vádolva, hogy a hároméves gazdasági terv érdekeit veszélyeztető bűncselekmények egész sorozatát követték el. Ezenkívül folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés, csaiás és hűtlen kezelés bűntettének vádját en:®1.*X! ellenük az államügyészség. Mint ismeretes, Simor Dénes, aki a PecsvidJd Bányász Lakásépítő Szövetkezet irányítója volt bűnös pazarlást folytatott és emiatt az előirányzatnál sakkal nagyohb őszszegbe kerültek az elkészült bányász lakások. Simor belevonta panamáiba bűntársait is, akik az elsőrendű vádlottal együtt visszaéltek a bányászok bizalmával és elherdálták a nép vagyonát. A több napig tartó tárgyalás iránt óriási az érdeklődés városszerte. A tárgyaláson ismét felelevenednek azok a piszkos’ üzelmek, amelveket a vádlottak a dolgozó nép .kárára követtek el. A tárgyalás folyamán a munkásbíróság 24 tanút és szakértőt hallgat ki, akik majd felderítik azokat a részleteket, amelyek eddig még Ismeretlenek voltak. A munkásbíróság ’ minden bizonnyal példás ítéletet hoz majd a hatalmas érdeklődés =“*1 várt bűnnerben. A hároméves terv beruházásai limesen megkönnyitelték s munkát a OőrgyárSian Az élet megjavult, az élei vidámabb lett — mondta .Sztálin elvlárs. Es hozzátehetjük, hogy a munka könnyebb, a munka termelékenyebb lett. A Pécs, Bőrgyárban is. Uj gépek beszélnek az egyikről, számok, adatok a másikról. De mindegyik mégis egyről: a három- éves terv győzelméről, nagyszerű eredményeiről. . . Éveken keresztül lovakkal huzatiák a nyersbőrökkel teli kocsikat, vagy emberek ióhák megfeszülő inakkal, ve.rejtékes testtel. Evek hosszú során át. 1947-ben azután iparvágányt kapott a gyár. Azóta vidáman pöfög be a mozdony, éles füttye fölszalad a gyár műhelyeibe. Sokáig hallgatták éh elmosolyodtak valahányszor besípolt a cjélelőtlökbe. Hatvanezer forintba került, s kaptunk érte sokszá/. munkaórát, felszabadult emberek örömét. Vagy' nézzük például a Simpson taszító gépet. 68.326 forintba került, de kérdezd csak meg a zsíros bőrösöket mennyire értékelik. Sokkal többre. Míg a gépet nem kapták a hatalmas bőröket egy taszító kővel simították ki. Nehéz, fárasztó munkával A legerősebbjük is sokszor munka után nem érezte a karját. Most csak a gépeket állítják s így még dúdoiásra is van kedvük, vagy arra, hogy végiggondolják, milyen nagyol változott azj keskeny vasút a gyár. területe,], a életük, hogy emberibb, könnyebb lett I ami annyi nehézséget okozott sokáig, ‘ 50 darab kerekes bak. Ezeken tárta ják a megmunkálandó bőröket s eddig ez az üzem szűk keresztmetszete voit. A kevés se zárná üocsikat meg kellett a végtelenségig terhelni, „úgy kellett búzni, hogy majd tnegsza.- kadtunk bele“ — mesélnek róla még mindig. Igaz most sem .elég belőlük, de a gyár minden dolgozója tudja, hogy ami nem futotta a hároméves tervből, arra sor kerül az ötéves tervben. De nemcsak a gépek segítették a* embert, tettek szebbé, könnyebbé az életét. A Bőrgyár üzemi könyvtárat és konyhát kapott, Fonyódon 97.000 forintért gyönyörű üdülőt és orvosi rendelőt. Az új villanymotorok 22.000 forintba kerülőik. Eddig egy helyről kapták a meghajtást a gépek, most arra vet ték az irányt; -— hogy ezzel veszélytelenné, üzemzavar mentessé tegyék a munkát —, hogy egyenként hajtják meg a gépeket, külön motorokkal. Vagy nézzük a borjúhúsoló gépet — meszezés után leszedi a bőrről a fölösleges réteget — milyen segítségére van az embernek új formájában. Eddig mindig mérgelődtek vele, nehezebb volt rajta a munka, állandóan üzemzavart okozott, kiestek az órák, álltak a gépek, s mellette a munkások. Azok, akiknek érdeke, eggyé forrott az üzemmel. De megnézhetjük a cseres iszaplé keverőjét is. Az ember munkáját itt is felváltotta a gép, a mérges vegyi- anyagot most a gép kezeli. 3 1948-ban kilencszázezer forint értékű beruházása volt a gyárnak. Az új berendezések, hasító gép, marha- busoló gép, kilúgozó berendezés, a meszes műhely nagy Triurap hordói. légi Jakab, Világos József éfe Kincses József a legjobb baranyai traktorosok A baranyamegyci gépállomások al központja kiértékelte a traktorosok őszi munkateljesitméuycit. A hal gép állomás traktorosai közül .légi Jakab, a pécsváradi gépállomás hrigádvezelő- je került az első helyre. Az ősz folyamán 1)47 katasztrális hold területet szántott fel 30 százalékos űz.emanyag- megtakaritással dolgozott, egy katasz- trális holdon 10 méter vott ar üres járata. Összteljesítménye 4829 pont. Második Világos József, a németbóly céwállotnás traktorvo»“>őie 9tl hold felszántásával, 11 százalék üzemanyag megtakarítással, holdanként! 84 méter üresjárattal, összteljesítménye 4026 pont. Harmadik Kincses József, a pécsváradi gépállomás brigádvezetője 761 hold felszántásával, 20 százalékos üze.manvagmcgtakaritással, üres járata nem volt, ősszponttrljesílmcnye 42ói pont. A bárom első traktorvezető szép eredményét jó munkamegszervezéssel, 3 munkaidő jó kihasználásával, a gépek karbantartásával, odaadó, lelkes munkával érte el. Mindhárman kitűntek a néouevelö iniinkáliau Is. A hároméves terv sokat adott Jü Bőrgyár dolgozóinak. De nézzük meg azokat a számokat, amelyek arról beszélnek, hogyan emelte teljest: ményét, a gyár termelékenységét az új gépekkel, új körülmények között az új munkás. 1947-ben az egy órára e«{S munka értéke 35.94 forint, 1948-ban 1349-ben 40.36 forint. Szívóban 'feze(j kedett minden évben, viqsMtükijj^fy a gyár új életét. Azt, hogy & Ittas, gyár dolgozói nem a tőkésnek, n ket a részvényeseknek, hanem ezrekne tízezreknek dolgoztak ff fnunkájukho-ij könnyebb, jobb alapot i háromeven- terv adott. Szabotáló bnSákok Szabotázs miatt megindult a bőnvá- di eljárás Vargasity lukács 58 éve* mohácsi kulik ellen, mert 15 mázsa lut ernaszénát nem iordolt be a mezőről, hanem ott hagyta künn elrohadni. Ugyancsjk a mezőgazdasági munkálatok sza otálása miatt indult meg a bűnvádi Ijárás Fehér Márton bári kulák ollen, .liert az őszi mélyszántást a többszöri 'elhívás ellenére sem végezte el
