Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

1050 JANUAR 3 NAPLŐ 7 Leleplezik a kulákok szabotázsait és népnevelői munkát is végeznek ÚJTIPUSŰ FILMSZÍNHÁZ PÉCSETT az abaiigeti rendőrőrs tagjai Festői völgyben kanyarog a köves országút a vasúti állomásról Abali- getra. A falu elején az egyik ház kapujában egy rendőrt pillantunk meg, aki élénk beszélgetést folytat a ház tulajdonosával. Közelebb érve halljuk, hogy Gáspár János tizfedes a szerződéses termelés előnyeiről igyekszik meggyőzni a gazdát. — Elismerem, hogy igaza van. Ma este én is leszerződök — mondja búcsúzóul a gazda Gáspár János rendőrnek. Ettől kezdve együtt haladunk Gás­pár Jánossal a rendőrőrs felé. Út­közben elmondja, hogy nemcsak a nép nyugalmára és biztonságára őrködnek, hanem komoly népnevelő munkát folytatnak, járőrben és szol­gálaton kívül egyaránt A falu szivében van a rendőrőrs otthona Nemrég költöztek ide egy öreg düledező házból. Amint belé­pünk, nyomban megragadja figyel­münket a folyosó falán lévő fali­újság. Aktuális képek és írások van­nak rajta, ami azt bizonyítja, sű­rűén változnak rajta a cikkek. — Ez még a régi újság, most ké­szül az új, amely még szebb és dísze­sebb lesz — mondja Soós József 11., aki a napos tisztséget tölti be. Beljebb kerülünk a dolgozó szobá­ba. Az ajtóval szemben hatalmas fel­írást „A dolgozó nép rendjét véd­jük“ — hirdetik a piros betűk, Együd Ernő rendőr éppen az asztalon lévő olvasni való között válogat. Itt van a Szabad Nép, a Dunántúli Napló ée a Társadalmi Szemle. — Mindegyiknek az olvasása fon­tos — mondja meggyőződéssel. Körülnézünk a szobákban. Min­denütt tökéletes rend. Az egyik feladat, de valamennyien szívesen végzik, mert tudják, hogy nagy szük­ség van reájuk a falusi osztályharc mai frontján. — Az a tudat, hogy a dolgozó pa­rasztok apraja-nagvja szeret bennün­ket, megkönnyíti munkánkat és erőt ad a nehézségek leküzdésére — mondja Horváth bajtárs. Igen, a dolgozók valamennyien sze­retik őket. Ezen a véleményen van a hetvenkétéves Félinger Ferenc is, aki félévszázadon át a mások cse­lédje, a falu „utolsó“ embere volt, mert ő volt a község csordása. fi (elszabadulás után 13 hold földet kapott szép házzal. Talán ő szereti a nép rendőreit a legjobban, mert tudja azt, hogy ők vigyáznak arra, hogy a darutollas úri világ soha többé ne jöhessen vissza. De így gondolkodik Schóbert Má­A termelési szerződések kötése len­dületesen halad tovább a megyében. A szerződéskötést az eddigi községe­ken kívül már Mekényesen is befejez­ték és több községben befejeződik ha­marosan a kötés. Különösen föl halad a szerződések kötése a villányi járás­ban. A szerződések kötését nagyban elő­segíti, hogy a dolgozó parasztok eiő*t tyásné is, aki régen szintén másnak a cselédje volt. A falu kulákjai per­sze szívesebben látnák viszont a kakastollas csendőröket. És az is biztos, hogy elemésztené ogv kanál vízben Szabó István kovácsszénájai kulák Soós József rendőrtizedest, mert 50 mázsa burgonyát meretett, fel vele, hogy megtalálja a burgonya közé elrejtett feketevágás zsírját. Hasonlóan cselekedne Berki János abaiigeti kulák is, akinél a dupla padláson több mázsa elrejtett kuko­ricát találtak. Nyilván ellenségnek tartják a rendőröket Kovács Lajos husztóti és Schmidt János kovács­szénájai traktortulajdonos kulák is, akiket szabotálás miatt az állam­ügyészségre jutattak az őrs tagjai. Amikor elbúcsúzunk, azzal az ér­zéssel fogunk kezet az őrs tagjaival, hogy az abaiigeti rendőrőrs valóban jó munkát végez. Gróf József keretet. Ebben az ügyben járt Benkö Ferenc és Zag János a lovászhelényi termelőcsoport igazgatósági tagja is a Mezőgazdasági Igazgatóságon. Szeren­cséjük volt. mert épp akkor érkezett meg az értesítés, hogy a megye még 850 hold zöldséglilére kapott szerző­dési keretei, A termelőcsoport igaz­gatósági tagjai, zsebükben a csoport megbízásával helyszínen ' azonnal le­szerződtek ebből is öt holdra. A tőkés mozitulajdonosok kizárólag a profit érdekében szolgálták ki a „nagyközönség" ízlését. Ha a geng­szter filmek, vagy r.evü-altrakciók ki- séretképen egy egy dokument filmet is bemutattak, ezek mind az uralkodó osztály világnézetét sugározták, tudó- many helyett áltudomány, művészet helyett kohtármunkát dicsvitettek. A felszabadulás után bekövetkezett társadalmi átalakulás megváltoztatta a mozi szerepét. .1 filmszínházak a nép birtokába kerültek és a tudomány bástyáit rohamozó dolgozók fclviláao- sítását és- oktatását szolgálják. Meg­ismertetik dolgozóinkkal a Szovjet­unió és a népi demokráciák életét, gazdasági, politikai cs kulturális ered­ményeit, bemutatják Moszkvát, Ukraj­na búzamezőit, a bővizű Volgát, a mesés gazdagságú Uralt és feltárják a természet eddig ismeretlen titkait. A Szovjetunióban és a népi demokrá­ciákban készült ilyen tárgyú dolcu­ment-filmek bemutatására újtípusú mozit kellett létrehozni. A Mozgókép­üzemi Nemzeti Vállalatot a Szovje.t- unió példája segítette ehhez. A dokur ment-mozik rendszere rendkívül nép­szerű a Szovjetunióban, ahol már be­bizonyosodott, hogy a dolgozó nép nagy szeretettel látogatja ezeket a filmszínházakat. A magyar népi demokrácia vidéki városai közül Pécs az első, mely do- kumcnt-filmszinházat kap. Január ls­én alakul át a pécsi Park mozi do- knmcnt-filmszinliáizá és első műso­raként a Szovjetunió egyik legszebb színes dokumcnl-filmjét mutatja be. A rendkívül érdekes kultűrfilmekböl összeállított műsor középpontjában tat. „URAL" című színes, szovjet dokttr ment-film áll, melynek művészi • es technikai színivonala mutat irányi 4 pécsi kultúra nagyjelentőségű új ott-* honának. CSIGA BÁCSI TALÁLKOZOTT AZ Ű] MEGYEI FŐJEGYZŐVEL Csiga bácsi egy ak­tacsomóval állított be a megyei főjegyzői hi­vatalba. Ai irattárból hozta aláírás végett. Csiga bácsi nemsoká­ra 76 éves lesz, vi­szont elmúlott már 20 éve annak, hogy a me­gyeházán dolgozik. Azelőtt is jár> ide a főjegyzői hivatalba, ahol díszmagyaros és men­tés útibétyárok, a feu­dális földbirtokosok s-plgái és a parasztok nyű zár ültek. Most új ember van itt. ' Hosszú hónapok után kinyitották a fő­jegyzői hivatal ajtaját, mcyérkezclt az új fő­jegyző. U.j azért, mert még eddig nem volt itt és új azért, mert más­milyen, mint az azelőtti főjegyzők. , Csiga bácsi kopog és belép. Elől már kopasz a homloka és az egy­kor talán hetyke, me­gyei bajusz, most őszc­sen lekonyul. Az új főjegyző felur rik a helyéről és bemu­tatkozik. — Simek Árpád va- yyok. Csiga vagyok — mondja az öreg és vá­lásról a kérdésre, hogy mióta dolgozik itt. Ár­uién fogja az aktákat és már megy is kifelé. — Alázatos tisztele­tem — mondja. Ne mondja ezt töb* hé Csiga bácsi — szál utána Simek elvtárs. — Csak annyi tiszteletet kerek, amennyit magam is megadok. Csiga bácsi ezzel éli* megy és tudomásul ve­szi, hogy új föjegy zö van a megyeházán. Simek .írpád diósgyőri esztergályos, akit a Párt küldött a köz utaz­gatásba. Edelcngben kezdte mint fogalmazó, majd Sajöszentpétereri, lett járási főjegyző és egyévi tanfolyam ufón kerüli főjegyzőnél: Raranyába. A vasas, főjegyzői hí* untaiba lépett. Eredménnyel jártak a szerződése* termelési keret felemeléséért beadott kérelmek Íz eMpekra kívül még 850 Sióid . zöldségre lekst szeriül! szekrény leíe van könyvekkel Sok kisebb üzem iß megirigyelhetné. Elméleti könyvektől kezdve, a hala­dó szellemű írók müveiig, minden megtalálható. — Tanulással és olvasással töltjük a szabad időnket — világosit fel Gáspdff bajtárs — és egyben jó pél­dával járunk elől a falu dolgozóinak. — No meg sportolunk és kultúr- előadásokat is rendezünk — teszi hozzá Soós bajtárta Megtudjuk Vincze Lajos párttit­kártól, hogy a rendőrség komoly segítséget nyújt az ifjúságnak, ök voltak az elsők, akik hozzáláttak a futballpálya építéséhez. Később lát­va a lelkes munkát, belekapcsolód­tak az EPOSZ fiatalok is és rövide­sen elkészült a pálya. Az ő lelkes vezetésüknek köszönhető, hogy az alapfokú labdarúgó bajnokságban pontveszteség nélkül az első helyen állnak. Vincze elvtárs azt is elmond­ja, bogy a rendőrőrs tagjai mim feullőr- ésspsrlinepoziiu’ásiré! tevékenyen kiveszik a részüket. Soós József 11. bajtárs például súlyeme­lésben és súlydobásban ért el kiváló eredményt. Már heesfeledott, amikor Horváth János 12. őrsparancsnok hazatért ellenőrző körútjáról Bár sokat gya­logolt, fáradság nem látszik rajta Nyolc község rendjének és nyugal­mának biztosítása tartozik az aba­iigeti őrsparancsnoksághoz. Nehéz a százával állnak 'a vonzó példák. Hisz minden községiben van olyan példa, aim azt bizonyítja, hogy a szerződés­ben kapóit elsőosztályú vetőmag na­gyobb termést bíziosít, mint például Palotabozsokom Bellák Mihálynak, akinek a szerződésesen termelt napra­forgóból fél holdon 8 mázsa termett. Ugyancsak minden községben van olyan példa is, ami azt bízonvítja, hogy a szerződéses termelés sokkal jövede'mezőbb.' Pécsváradon nem egyedül Szén Mihály az, akinek fél hold olajlen termelése tisztán 1300 forintot jövedelmezett. De még arra is számos példa van, hogy a szerződés a beadási kötelezett­ség alól is mentesíti a dolgozó pa­rasztokat. így Pellciden Papp József 12 és fél holdas dolgozó parasztnak, aki tavaly 5 holdra szerződött semmifi nem kellcft beadnia, csupán föladóját kellett rendeznie. Természetes, hogy czekulán az idén is kört ott szerződést. Eddig már négy holdra, de még fel akarja emelni legalább a tavalyi mennyiségre. Számos község fordult már azzal a kéréssel a Mezőgazdasági Igazgató­sághoz, hogy emeljék fel a szerződési Aís Állami Áruházban is bevezették a normát és hészül már a telfesítményfaérezés Nem „öreg" intézmény Pécsett az Állami Áruház, mégis az a va­lóság, hogy a dolgozók, a vásárlók rövid idő alatt megszerették. Az, hogy egy áruházat szeretnek, nem abban nyilvánul meg, mint egy divatos filmszínésznél, vagy filmszínésznőnél, hogy hány auto- grammkérő levelet kap, haDem abban, hogy milyen forgalmat bo­nyolít le. A pécsi Állami Aruház a decem­beri forgalmi előirányzatot 100 százalékra teljesítette. Pedig ez az előirányzat nem volt akármilyen légbőlkapott összeg, hanem évtize­dekre visszamenőleg számították ki az üzletek decemberi forgalmi átla­gából. Természetes, hogy az előirányzat íúlhaladása nemcsak a vásárlóknak, hanem az áruház dolgozóinak és legfőképpen a munkaversenynek kö­szönhető. Az áruház dolgozói egyéni versenyben állnak, de ugyanakkor van itt párosverseny is a pamut- és a cipőosztály között. A sztálini műszakon Lében Jó­zsef lett az első a férfidivat osztály­ról 156 százalékos teljesítménnyel, második Cseri Istvánná a rövidáru osztályról, harmadik pedig Sánta Gyula a szővetosztályról. Nagyon nagy jelentőségű az, hogy az Állami Áruház dolgozói bebizo­nyították, hogy a kereskedelemben nemcsak névlegesen, hanem tényle­gesen is lehet versenyezni. Ezért valósítottál! meg azt, hogy az áru­ház dolgozói naponta tudják, hogy mennyi a normájuk. A normát a mindenkori várható forgalom és az eladó szakképzett­sége, gyakorlata szerint állapítják meg. Ez a rendszer kitűnően bevált és az illetékes minisztériumban már dolgoznak is a teljesítménybér ki­dolgozásán. A tervek szerint a teljesítmény­bért egyelőre csak az állami keres­kedelem legkorszerűbb elárusító­helyein, az Állami Áruházakban vezetik be. Beszélgettünk erről a kérdésről az áruház egyik eladójával, Péferfal Györggyel. Megjelent füzetalakbnn Közlemény a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről M. SZÜSZLOV P. TOGLIATTI G. GHEORGHIU-DEJ elvtársak • beszámolói A Tájékoztató Iroda Határozatai nagy erejfi fegyver a mnokásmozfralomnak a szabadsá ffért, békéért áa a szneiajizmusárt folyó küzdelmében. Ezeknek a tintáro- ratoknak mélyen be kell hntolníok a lepszélesebb _ töme-ek tudatúim és fal kell vértezniük azokat nz impcrinlfznms és a háború erőivel vívott további tűr kötetlen harcra. Népnevelőink, lioffv e/i elősegítsék, terjesszék n füzetet a dől aozók között. 76 oldal ára J forint. Kiadja! Mnvvar Dolgozók Pártra Központi Vezetősége Kapható: MDP Pártszervezetekben es Szikra-lernkatckbnn és minden könvves boltbon. Szervezetek megrendelhetik: MDP Propaffandaanyaff Terjesztó Budapest, IV.. Deák Ferenc.utca 15 , szám alatt. \ Az összes utazások közül i ti legérdekesebb a jövőbe. ntazás. Nem kel! hozzá sem vonat, sem repülőgép Csak figyelmesen körül kell nézni és akkor kiderül, hogy a jö­vő, amely felé a nagy Sztá­lin vezeti a haladó gondol­kodású embereket, már a jer lenben is meglátható. „Mindenkitől — képességei szerint, mindenkinek — szükségletei szerint" — mond­ja a fövő törvénye, n kom­munizmus alapclvc. Ha elmegyünk a gyárakba, az érc. vagy szénbányákba, láthatjuk, hogy az emberek \'nár képességeik szerint HoL \ gaznak. A közösség érdekét \szem előtt tartva igyekeznek, \ minél jobban teljesíteni fcl- ^ adataikat. A sztahanovistáik \új és új munkamódszereket i vezetnek be a gyártásba, * hogy minél több szenet, ér. A cet termeljenek és minél i több autót, szerszámgépet, f szövőgépet gyárthassanak, i A kolhozparusztok a belúl- f hatatlan térségéi mezőkön harcolnak az aszály, a gaz ellen. Arra kényszerítik a földet, hogy kél kalász te­remjen ott, ahol csak egy ter­mett. MIH AIL II.JIV: UTAZÁS A JÖVŐBE Ezek az emberek legyö. zik az időt, közelebb hozzák a jövőt, amikor valóraválik a kommunista társadalom törvényének második fele is; „Mindenkinek — szükséglete szerint." Kiszlovodszkban az embe­rek felkeresik a forrásokat, hogy szomjukat ■ oltsák a pezsgő és üdítő ásványvízzel. A nagy üvegharang alatt pe­zseg és forr a szénsrwbubo- rékokkal telített forrás. Fe­hérköpenyes fiatal leány kl- nálgatja a „hideg fo-ró" vi­zet, ahogy Lermontov a Nar- zan-vizet nevezte. Nincs itt pénztár, nem kell fizetni. Elég ha a barátságos leány­nak azt mondják: ..köszö­nöm." A kát körül gyülekező embereket látva felvillan a jövő. amikor mindenki ilyen egyszerűen, fizetés nélkül megkaphat mindent, amire szüksége van: a pohár tejet, az ízes zsemlyéi, az érdekes könyvet, a: új kabátot. ..Min. denkinek szükséglete sze­rint." Ehhez azonban még sokat kell dolgozni. Északon és Délen is át kell alakítani a természetet, a földet még t< rmékenycbhé keli tenni. Meg keil fékezni a hatalmas folyókat, hogy ne vigyék vi­züket céltalanul, hanem az emberekért dolgozzanak — a gyárakban, az érc-, szénbá­nyákban és a kolhozmezö- kön is. • Egységes villamos­hálózattal kell összekötni a- ország valamennyi területét és kerületét, hogy Kelet és Nyugatnak és Észak és Dél­nek segíthessen. Uj gépeket kell gyártani, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják az emberek munkáját. Kitartóan keli tö­rekedni a tudomány elsajét- títására, hoyy könnyebb le­gyen a természet irányítása és titkainak feltáséirn. Egy­szer és' mindenkorra meg kell semmisíteni azt a sza­kadékot, amely a szellemi és fizikai munka közölt van: minden munkának alkotó munkává kell válnia, hogy A egyhangú, vesződséges részéti a gépek végezzél: cl a: em-f berek helyett. El kell törölnif azokat a válaszfalakat, nme f lyek évszázadok óta határ! ff vontak a falvak és i árosok f között. ■ > Hogy mindez valóravdljék f egyetlen pillanatra sem sza­bad elfeledkezni arról, bogi, a jövőt a dolgozók keze építi és eljövetele csak akkor gyorsítható meg, ha lelkiis. méretünk parancsszavára hallgatva dolgozunk. Iván Vladimir ovié s Micsu­rin azt mondatta: „Meg keli semmisítenünk az időt és életre kell hívnunk olyan egyedekrt, amelyek megjele­nésére évszázadokig kellene vamunk." Micsurin bátran megteremtette kertjében a jövő növényeit, az. addig nem látott gyümölcsöket ál­fákat. Így kell az időt legyőzve az embereknek is életrehívm azt a csodálatos világot amelyről évszázadok öta ál modornak: a kommunizmus világát. — Az új rendszer száz százalékig bevált — mondja .— Tudjuk, hogy, mit kell teljesítenünk és kivétel nél­kül özem igycszünk, hogy az c(ö«t irányzatot túl is teljesítsük. — En már több mint 20 éve dol­gosom ebben a szakmában, de most először tudom, hogy mennyit kell teljesítenem, és hogy mit forgalma­zunk. Az én havi előirányzatom 52 ezer forint. így egy napra kétezer forint esik és ezt az összeget nap-, tót-napra túlhaladom. —- Azért érünk el nagy eredmé-t nyékét, mert a vásárlók látják, hogy nem pusztán az áruk eladása a cél,' hanem az is, hogy a dolgozóknak igényeit kielégítsük. — Azelőtt, ha a vevőt nem csap­tuk be és nem sóztuk rá az elfekvő árut, akor a főnök lehcrdott. Most nem ez a cél cs nem is így keres­kedünk. Versenyünk nem azt je­lenti, hogy erőszakosak lennénk a vevővel, hanem azt, hogy úgy szol­gáljuk ki, hogy meg legyen elé* gedve. A közösségi szellem további meg­erősödése kikapcsolja annak lehető­ségét, hogy mi eladók versengjünk egymás közt a vásárlóért ürömmel fogadnánk, ha megvalósulna a tel­jesítmény bérezés, ami azt jelen­tené, hogy egy fixfizetésen túl a telcjsitményünk arányában kap­nánk fizetést! . t Több éberséget Pénteken délután három óra táj­ban történt, hogy a Magasépítési NV kapuján rövid, prémes kabátos, szemébehúzott kalapú fiatalember lépett be. Barátságosan köszönt, a portásablakon kikönyöklő motozó­nőre, majd a portásfülke ajtajánál türelmesen várakozott vagy két percig, hogy az éppen visszatérő | portás észrevegye és belépési enge­délyt adjon számára. A portáj | azonban, bár többször bizalmatla­nul ránézett az ismeretlenre, nem | szólt semmit. Erre az ismeretlen lá­togató, a várakozást megunva be- , sétált az üzembe, ott körüljárt, el­intézte dolgát, visszatért és újabb , barátságos köszönés árán megszólí- i tás nélkül távozott. Az esetből azt ,a tanulságot kel levonnunk, hogy , az éberség meglazult. Ez pedig sú­lyos hiba, mert Pártunk nem né- . hány hetes jelszóként vetette fel az éberség kérdését, hanem úgy, hogy i különösen most, az osztályharc ki- I éleződése idején az éberségnek is egyre fokozódnia kell.

Next

/
Thumbnails
Contents