Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-07 / 6. szám

DUNÁNTÚLI Mewefe«í?al»olc8 ífo’gozői niegfo^a^iSli, hogy továbbra Is me^üartjáU eisöségnket Húsz szovjet traktort kapnak a baranyai állami gazdaságok «■———■ . i mi »■■SIwnB» MA TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR VII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. ARA 5Q FILLÉR SZOMBAT, 1950 JANUAR 7 ÜZEMEINK JELENLEGI FELÁS}AT AI A 3 érés tenr periódusában ki­jártuk a tervgazdálkodás alapfokú iskolái!. Rengeteg tanulságot sze­reztünk. A s eLsd, legfontosabb tanulság a* volt számunkra, hogy ha fc&rary íteni akarjuk • kemény mun­kánkat, ha gyorsítani akarjuk a fejlődés ütemét, ha le akarjuk győzni a termelés frontján kísérle­tező ellenséget, ha közelebb akar­juk hozni boldog jövőnket, meg k«ll fogadnunk a Póri minden sza­vát, tömör sorokban kell követnünk bölcs vezérünket, Rákosi elvtársat. A Párt iránymutatása az egyetlen helyes irány, a Párt útja az egyet­len járható űrt, a Párt tanítása az egyetlen igaz tanítás a magyar dol­gozók számára Az anyagi és kul­turális felemelkedés, a jobb élet, csak a Párt vezetésével képzel­hető el. Döntő tanulsága a 3 éves tervnek, hogy megértettük: a mi utunk kita­posott út, melyen előttünk a nagy Szovjetunió jár, Lenin és Sztálin népe. Mi sem természetesebb tehát, hogyha jól akarunk dolgozni, ha el akarjuk kerülni a tévelygéseket, ha le akarjuk küzdeni a nehézsé­geket, ha valóban a szocializmus győzelméért harcolunk — a Szov­jetunió példáját kell követnünk, Lenin és Sztálin tanításait kéll ta­nulmányoznunk. Ez a* a biztos Iránytű, melynek segítségéve! egyenesen, feltart óznatatianu! győ­zelemről. győzelemre haladhatunk előre. Nemcsak tanú'mányoznunk ke!l e nagyszerű tanokai, hanem alkalmazni is az üzemek minden­napi életében, harcaiban, ­A harmadik tanulság szorosan következik az első kettőből: a ».social íz»QU3 épftésénok biztos fegyvere a szocialista munkaver­seny. Gazdasági téren aratott sike­reinkben, hároméves tervünknek hét hónappal, sőt igen sok Fe1y0T1 még ennél is többel történt meg rövidítésében. ?? ötéves terv szi­lárd megalapozásában, az árszín­vonal szakadatlan emelésében igen nagy segítséget nyújtói a szocia­lista munkaverseny elterjedése és elmálvülése. A magyar dolgozók megtanulták használni ezt a fegy­vert az eredmények kiharcolására és ma már el sem képzelhető üze­meink élete a szocialista verseny különböző formái: az egyéni és brigádverseny, az újítások, a mun­kamódszerátadás, az élmunkás­mozgalom nélküL A politikai gvözetmek. a prole- tárdikrúra megs;>i1á«-d"lása lett elsősorban ezek a tanulságok tényezők idézték elő hogv mun­kásosztályunk Öntudata, no'iírtka' és szakmai tudása, kulturá’is **{*- urfnnla Jelentékenyen megnöik Párbipk ötéves nevelő muuL-áj- — télink — term,?k'’oy tálaira talált és ebből a fala’bM Irinát a* útancú. felszabadul munkáso"z- tá1v. melv tudta, hogy m’gánab épít, egyéni érdekei elválasztha­tatlanul összefonódnak a közös­ség érdekeivel, salát hatalmával. Az öntudatban hnta’rnacan meg­növekedett magyar dolgozók előtt most úi, nagyszerű feladatpk tor­nyosulnak, új harci program bon­takozik ki. A Párt, Rákos« elv- társ vezetésével. » hároméves terv tapasztalatai felhasználva indu lünk ne'ri e feladatok rn^goMá sónak. Világosan ki kell tehá4 tűzni céljainkat, erre kell mozgó­sítanunk erőinket­Ä,T ér j, sz*álini vprsenv. de k>". ^ *■ Ionoson a sztálini műs-ak Lo-'v tnílven hg*«1- mas. kiaknázatlan tar'alékokkn' rendol’-nznek ílzent?fuk. Ért o-"k a sztálini verseny lendületének továbbfokozásával, eredményeink továbbfejlesztésével tárhatjuk fel. Ezárt a tömegek kezdeményező erejének, alkotó lendületének ki­bontakozását elősegíteni, — ez az első feladat. Üzemeinknben átlag 25—30 szá­zalék az egyéni versenyző, akik | pontosan meghatározott célokén, | egyéni tervük túlteljesítéséért ver­senyeznek. A terv kirészletezésével a munkapadokig, a csoport-normák felbontásával, a népnevelők és szakszervezeti bizalmiak mozgósí­tásával a versenyzők számát to­vább kell növelnünk. A most meg­alakult műszaki csoportok ver­senykészségét, szakmai tudását is latba kell vetni, hogy minden munkás hetenként előre megkapja a ráeső tervfeladatót és meg tudja aztt is, hogy a teljesítés esetén mennyi lesz a keresete. Ugyanez vonatkozik természetesen a brigá­dokra is, amelyekék tagjai egy­mással versenyben dolgozzanak a brígádterv megvalósításáért. A tervfelbontás ma döntő felté'ele a munkaversenymozgalom kiszél esi. tésének. A munkaversenyek az utolsó hónapok során hazánkban is meg­teremtették a szovjet sztahano­visták követő nek nagyszerű moz­galmát. Muszka Imre, Horváth Ede, Pozsonyi Zoltán, Panyi Fe- rencné és társaik, az ezernyi vasas, aki 500 százalékon felül teljesí­tette normáját, a textilesek, épí­tők, bányászok és más szakma­beliek, akik sztahánovista módon ünnepelték Sztálin elvtársat, o’yan tartalékokat tártak fel az üzemek­ben, melyek létezését eddig számba s&n vettük. Megtanítottak: ha job­ban szervezzük a munkát, ha gon dolkodva, ésszel dolgozunk, ha meggyorsítjuk a gépek fo-dulat- számát, ha több gépen dolgozunk, ha megtanuljuk az időt percekben és másodpercekben számolni — a szocialista akkumuláció új, hatal­mas forrásait nyitjuk meg. Ez te­szi lehetővé szántunkra mod-.rn gyárak megalkotását, korszerű gé­pek beállítását, a nehéz fizik”! munika gépesítéséi, lakóházak ez­reinek építését, kulturális céljaink megvalósítását. életszínvonalunk további növekedését. A sztaháno- visla mozgalom hazánkban még csak kevesek mozgalma — a Szovjetunióban százezreké. Terem', síik meg a Sztahánov-mozgalom ki­szélesítésének faltéle’eit, az élen járók fokozott megbecsülésével, ta­pasztalataik, munkamódszereik újításaik elterjesztésével, a műnkc helyes megszervezésével, a kezde­ményezések támogatásával. Ezen a téren is nagy feladatok várnak a műszaki csoportokra. A-/ ö feladatuk a megnövekedett anyag- és - szerszámszükségletek biztosítása, a munkafázisok újabb összehangolása oly módon, nehogy egy-ogy alkatrészből több hónap­ra előre gyártsanak és közben másutt, ahol a termelés növeke­dése lassúbb, úiabb szűk kereszt- metszetek keletkezzenek. Az ő feladatuk, hogy a bevált újításo­kat, úi módszereket minél szé’e- sebb körben, minél r?yorsabban be­vezessék és az anva*-, energia- szállítási, munkaerő-, ér'ékesf lésí, stb. terveket a meggyorsuld termelésnek megfelelően módosít­sák. Ttt van tehát ötéves tervünk i megvalósításához a másik döntő feladat, mely elválaszthatat­lan a verseny és a sztahánov-mozga- lom kiszélesítésé öl — a műszak értelmiség kérdése. Rákosi elvtár nyomatékosan rámutatott a nagy budapesti pártválasztmánv ülésér e fpladat fontosságára, mégis a: eredmény, amelyet elértünk ezen í Ae angol kormány elismerte a Kínai Népköztársaságot Bevin levele Csn-En-Laj elvtársim „őfelsége kormányánál“ MrozalMI Truman bejelentette, hogy az USA nem támogatja tovább Csang-Kai-Seket Nagybrftamia pétiteken bejelentette, hogy elismeri a Kínai Népköztársasá­got. A külügyminisztérium levelet ho­zott nyilvánoságra, amelyet a pekingi brit fökonzul, Csu-En-Laj külügymi­niszterhez juttatóéit el és amelyben közli a „de fűre" elis­merést. A levél egyben Hutchinson! nevezi ki ügyvivőnek és kéri tegyék lehetővé, hogy a brí{ nagykövetséget áthelyez­zék Markingből. A külügyminisztérium azt is közöl­te, hogy a fökonzul bejelentette Csu- En-Laj külügyminiszternek, hogy Nagybrifannia visszavonta eíísme­merését a kínai Kuominiang-kor- mánylóL Dr. Cseng-Tien-Hszít, Kuomintang. Kína londoni nagyköveiét csütörtökön este értesítették a határozatról. A Csu-En-Laj külügyminiszterhez intézett levél, amelyet Bevin külügy­miniszter írt alá, a következőképen szól: „Van szerencsém értesíteni exceUtrrt- ciádat, hogy őfelsége kormánya az egyesült Királyságban és Északbror- szágban befejezte annak a helyzqlfich tanulmányozását, amely a Kínai l/ép­kőztá/rsaság kSzponft népi kormányá­nak megalakulásából származott is me;jállapítotía, hogy ez a kormány Kifia területének legnagyobb részéi hathatósan ellenőrzi. Ezért ma úgy határozott, hogy kormányát, mint Kína kormányát „de jure“ elismert. Ilyen körülmények között őfelsége kormánya válaszolva Mco-Ce-Tung el­nök 1949 októberében elhangzott kiáll­tlányára, kész az egyenlőség, valamint a terület és szuverenitás kölcsönös fisz (eleiben tartása alapján diplomáciai kapcsolatokat létesíteni és hajlandó diplomáciai képviselőket ’cserélni, a központi népi kormánnyal." Truman nyilatkozata a Euommtanguak nyújtóit amerikai íámo;gatás megvon ásás* ól Trtnnan néhány nappal ezelőtt tele- kürtőlte a világot azzal, hogy katonai és pénzügyi segítséget nyújt a Kuo- mintangnak és mindent megkísérel, hogy Csang-Kaj-Sek tartani tudja For­moza szigetét Január 5'én a kon­gresszushoz intézett- üzenetében már egy szét sem szólt a formozai ügyről, végül is a Reuter iroda jelentése sze­rint csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog ka­tonai segítséget nyújtani Formo- zának. Truman azt is közölte, hogy az Egye­sült Államok kormánya nem fogja ta­nácsokkal ellátni a Formoza szigetén tartózkodó kínai Kuominiang-haderö- ket Acheson amerikai külügyminiszter Truman nyilatkozatával foglalkozva, hangoztatja, hogy Formoza szigetét, Kína területe egy részének kell tekin- lani — Az Egyesült Államok — hang­súlyozta — nem tesz kísérletet arra, hogy bármilyen módon belebonyolód­jék a kínai konflik us.ba Formozán. Nem szükséges megvárni a japán béke­szerződést Formoza helyzetének el­döntésére, mivel Formoza kínai fenn­hatósága „megfelel a kairói ős potsda­mi -értekezleteken hozo.-t döntések­nek." Washingtoni jelentés szerint Tru­man elnöknek Formozára vona kozó nyilatkozatát Washingtonban „igen nagyjelentőségű“ politikai megnyilvánulásnak minősítik, mind bel- mind kü’politikai téren, Truman nyilatkozata elkesered/zá1 dühöt váltott ki a szenátus köz ái/.'/a­I ságpárti tagjai sorában. Knowfunc szenátor felelősségre vonta Trv'íiai ' kormányzatát & Kínában bsjkövetke- zett „összeroppanásért", mj.jd azon siránkozott, hogy az új döntés követ­keztében maga amerikai kormány „gyorsítja meg a kommunizmus terjedését Ázsiában." Knowland végül rendkívül „szomorú­nak" tartotta, hogy Anglia a „kom­munisták” elismerését tervezi ülég januárban tizennégy kormány ismeri el a népi Kénét kívül fek­Truman csütörtöki nyilatkozatának hátterét világítja mej| az, amit Wal­ter Lippman, az isqtprt amerikai új­ságíró írt egy nappifl a Truman-nyi- latkozat elhangzása előtt. Lippman ezt írta: — Néhány héten belül kitűnik majd, hogy a kínai népi kormány elismerésé tekintetében az 'Egyesült Államok el­nökének és í/jrvén yhozásának nincs szabad választása. Még januárban 14 nemzeti Ismeri el India priidájára a népi kor­mányt, közöttük Anglia, Franoiaország, Auszt­ria, Uj-íf é/and, Norvégia, Pakisztán és Egyiptom, valamint Kína összes szom­szédai. íjízek után többé nem lenne értelme Kína diplomáciai elszigeielé- séról bt/szélni. 4)e azért sincs szabad választó' sunk ebben az ügyben — hangoztatja Lipp/./ian —, mert Ázsia az amerikai katonai hatalom hatókörén szik. Nem vagyunk abban a helyzet, ben, hogy megdőntsiik a kínai népi kormányt. vagy, hogy megvédj ük Hongkongot, vagy lezárjuk Indokína, Szíám, vagy Burma határait. A katonai hatalom használásának legcsekélyebb kísérlet« megsemmisítené Amerika minden te­kintélyéi és meggyőzné Ázsia népeit arról, hogy az amerikai imperializmus éppen olyan önkényes, mint bármely más imperializmus. Párisi jelentés szerint Anglia után Franciaország is hamarosan el­ismeri Mao-Ce-Tung kormányát — írja a France Soirban a sokszor jólértesült iertinax. Franciaországnak a Kuomintang-kormány mellé akkre­ditált nagykövetét hazahívták é* az újkfnai francia nagykövetet rövidesen kinevezik. A Formozán élő amerikaiakat felszóiíiulták: hagyják et a siígetet A Reulcr jelen'ése szerint a For­mozán élő amerikaiakat felhív ák. hogy hagyják el a szigetét. Mac Art­hur tábornok pénteken fegyelmi el­járással fenyegette meg azokat, akik felelősek azért, hogy az amerikai kül. ügyminisztérium anyagából olyan ira­tuk kerültek nyilvánosságra, amelyek „előre bejósolják Formoza eles ét". Londoni jelenlés szerint Truman Formozára vonatkozó jelentését an­gol kormánykörökben nagy megelé­gedéssel fogadták. Londonban ennek éllenére rámulatnak, hogy o Kínával kapcsolatos vita még nem ért véget Washingtonban. Az angolok véleménye szerint ha az amerikai kormány megtagadja Mao. Ce-Tung elismerését ezzel csak azz bizonyítaná be, hogy „az ame­rikai politikából hiányzik a rugalmas­értelmiségünk nem tudja idejében megoldani a felmerülő problémá­kat. Pártszervezeteink, szakszervezeti üzemi szerveink forduljanak job­ban a műszaki értelmiség felé. Se­gítsék őke munlkájukban, világosít­sák fel őket az előttük álló fel­adatok fontosságáról és a néphez hű értelmiség megbecsüléséről Kapcsolják be a munkaversenybe, hozzák közelebb őket a munkásság­hoz. Népszerüsí'sék a legjobb mér­nököket, technikusokat, művezető két, erkö'csileg ós anyagilag ismer jók el jó munkájukat. Gondoskod­janak politikai ós szakmai tovább­képzésükről. A dolgozók forradalmi erejű munkalendületének fokozása, a tartalékok feltárása, a sztaháno- vista-mozgalom, a verseny kiszéle­sítése a tervek felbontása révén és a műszaki értelmiség fokozott be­kapcsolása a terv megvalósí ásáért folyó harcba — ezek a jelenlegi feladatok. Ha jól dolgozunk,'újabb győzelmek reményével nézhetünk jövőnk elé. A mi jövönk pedig az ötéves terv megvalósítása, dolgozó népünk jóléte, szabadsága — a béke győzelme. térén, Kévés, i avaooi eiorenoiaaa- sunk üteme függ attól, hogy mű­szaki vezetés a műszaki éí>t el mi­ség megteremti-e a termelé'henység emelésének, a termelés fokát ásónak újabb technikai feltélelef/t. Ha a műszakiak elméleti luásuk. fejlesz­tésével, a szovjet technika tapasz­talatainak alkalmazásával, építő akaratuk latbave ésével megértik és végrehajtják az üzemekben rájuk váró gyönyörű feladatokat, jelen­tősen előrelendíthetik fejlődésün­ket. És megfordítva; a sztahánovis­ta mozgalom, a szocialista verseny, az éní.és metfla«isnkVtrir1hatjik lia

Next

/
Thumbnails
Contents