Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

4

w ä p i a

1950 JANUÁR 0

KÉT ÉVFORDULÓ

A nyelvtudomány bolsevikje

188$ januárban született Nyikoíaj Jakovlcrvics Marr, a régi nyelvészeti iskola neveltje, aki állhatatos és kő vctkezetcs munkával szabadult meg a burzsoá-idealista módszertan bilincsei I6L Már az Októberi Forradalom előtt összekapcsolta a nyelv tanulmányozását a beszélő nép történetének feltárásával Munkásságában az Októberi Forradalom teremtett döntő fordulatot: mód nyílt arra, hogy beá.Ihasson az első szocialista állam tudományos harcosainak sorába.

Marr teljesen szakított a hagyományos nyelvészettel érvényesítette a materializmus álláspontját és a mars Ista-leninista elmélet alapján dolgozta ki a nyelvészet-tudomány kérdéseit Szerinte a nyelv társadalmi-ideológiai kategória. A nyelv és a gondolkodás dialektikus egységben éL A nyelv tör léocte elválaszthatatlan kapcsolatban van az ember materiális kultúrájának, társadalmi világszemlélcténes és a társadalmi formának történetével.

Marr a pártos tudomány harcosa volt Bolsevik szenvedélyességgel küzdött s reakciós, idealista nyelvészet- tudomány ellen. Felfedte a nyugati nyelvészet hurzsoá-gyarmati lényegét Épp fgy éle»s harcot folytatott azok elleti, akik szolgai módon hajbókoltak a nyugati nyelvtudományok előtt. A nyugati nyelvészek számos sísérlc tét tettek arra. hogy elméletét oiszkre- ditálják. Az angol konzervatív sajtó a ^bolsevizmna tudományos szócsövének" nevezte nyelvészeti megáhapftá- aait. Marr nem tőrt békülékenységd az idealista iskolákkal szemben és a tudományos elmélet vonalán mindig lándzsát tört a Bolsevik Párt irányító szerepe mellett

Tudományát a gyakorlati életben is basznosttotta. Komoly érdemei vannak abban, hogy a Szovjetunió népei kialakíthatták nagyszerű kultúrájukat „A Szovjetunióban nemcsak az oroszok, de egyetlen nemzetiség sem gondol arra, hogy fejlődésében megálljon"

— írta Marr és hozzáfűzte: — „természetesen nem egy nyugati ember, hanem a kommunista társadalom eljövendő emberének fejlődésében “ Marr a sztálini korszak tudós-nem- zedékének_ úttörői közé tartozott; művére tiszteletté) tekint az egész haladó emberiség.

Az orosz geológia megalapítója

Alekszandr Karpinszkij, a kiváló geológus az Ural vidékén született Í847 január 7-én. Apja bányamérnök volt. 1866ban arany kitüntetéssel végezte a pólervári bányászati főiskolát, majd három évvel később a geológiai tanszéken tanársegéddé, 1877-ben egyetemi tanárrá nevezték ki- Karpinszkijt 1886-ban választották az orosz Tudományos Akadémia tagjai közé. Tagsága utolsó húsz évében (1916—36) az Akadémai, majd a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke volt. Kutató munkássága a geo. lőgia ágai közül felölelte a rétegtant, őslénytant, kőzettant, ásványtant, az általános és dinamikus geológiát Mind e területeken páratlan szakértő volt. mestere a tudományos analízisnek Kutatásai elvitték az ország különböző részeibe: az IJvalba, az Altáj- hegységbe, a Kirgiz-sztveppékre, a Do- nyec-mcdencc és sok más helyre. Alapvető műveket írt az orosz síkság szerkezetének és fejlődésének tanulmányozásáról. Megalkotta euróna; Oroszország első geológiai térképit; később a geológiai térképek megszerkesztésében külföldön is az ö módszerét alkalmazták.

Csaknem 75 évig dolgozott a geolö gia tudományának fejlesztésén; felfe dezésci világhírt szerezlek neki és vezető szerepet biztosítottak az orosz geológusoknak a világ tudományos életében. Élete ragyogó példája a tu dómány fáradhatatlan szolgáltának Bányamérnök, kutató geológus és elméleti tudós volt egyszemélybcn. aki az elméletet a gyakorlattal a haza és a nép szolgálatával párosította. Hala Iákor mintegy 500 miire rugó hatalmas tudományos örökséget hagyott hátra.

Kiváló szovjet polgár és hazafi volt A Koruszomol X. kongresszusán a kö vetkező1 szavakat intézte a fiatalok hoz: „Nektek jutott osztályrészül az a feladat, hogy tovább vigyétek — nemcsak országunkban, hanem annak határain túl is — az emberek egyenlőségének és jogainak gondolatát, a nemzetek egyenlőségének gondolatát: azt a gondolatot, amely oly gyorsan és ragyogóan valósággá lett a mi or szágunkban.“

Születésének 100. évfordulója alkal mából a szovjet kormány „Karpipszkit Aranyérmet“. alapított; ezt a kitűnte lést a Szovjetunió Tudományos Álca démiájának elnöksége annak n szov jet vagy külföldi tudósnak adományozza, aki a geológia területén ki emelkedő műveket alkot.

Ülést tartott a Sztál in-díjat * odaítélő bizottság

A Sztálin-dí/ képzőművészei} és irodalmi díját odaítélő bizottság folytatja mankóiát. A bizottság Alekszandr Fagyc/ev elnöklete alatt ülésezik. Meghallgatta a képzőművészeti és építészeti alosztály jelentését, majd megtárgyalta Alekszandr Geraszimovnak. a Szovjetunió népművészének beszámolóját a Sztálin-díjra ajánlott festményekről és szobrokról. A bizottság előbbi ülésein már megvitatták az új játék- és dokumentum!ilmeket. továbbá a drámairodalom alkotásait.

1 az TgäJ

A pécsi Nemzeti Színház eddigi munkájá- vizsgál- ítfatva, szerénytelenség nélkül megállapihatjuk, hogy nem voltunk egészen méltatlanok ahhoz a bizalomhoz, amelyet a Magyar Népköztársaság kormányzata nekünk előlegezett.

Ma már némileg derűsen és optimis án áltapl'hat- juk meg, hogy az indulás mennyire baljós körülmények között történt. Az elmúlt éveken át elromlott színház' szezonok rossz e’.őüéletekkcl töl ötték meg a közönsé get az új színház irányában, de az ellenséges, suttogó propaganda ie nyelvét őltögettc az államosított színház felé.

A szervezkedés is bizonyos mérékig „lutri" volt. A kinevezett művészeti vezetők nem ismerték a vidéki művészeket, akik nagyjából mégis csak az új szinjá-- szás megteremtésére voltak hivatottak Ezért választo’- tnk kiinduló pontnak Kaposvárt, hogy az ott eltöltő-: egy hónap leforgása alatt megismerjük egymás művész és emberi értékét, hogy azután a pécsi főszezonra már teljes fegyverze ünkben jelentkezhessünk.

Egy hónap leforgása alatt a pécsi Nemzeti Színház társulata igen komoly művészi együttessé forrott össze. Magától értetődően elsősorban a Fia alok azok. akik a társulat tulajdonképpeni gerincét képezik, akik már Szfanliszlavszkij módszere szerint nevelőd ck. Ráütik kívül az ügynevezett elgépzsl ett és elkoptatok idősebb, ma már csaknem alkalmatlan művészek seregéből is akadtak jónéhányan, akik fel akartak és fel tud ak zár. kózni ama a színvonalra, amelyet még ebben az évben elérni fcjiűzőtt célunk.

Vannak természe esen jóegynéhányan művészek és művészi alkalmazottak, akik a forradalmi realizmus csaf

>a ának kizárólag bomlasztó; és kerékkötői. Ezeknek eleplezése nem történhetett meg azonnal. A pécsi Nemzv j Színház két hónap alatt 5 színházi dolgozó: mentett fel azonnali hatállyal állásából azért, mert napnál fényesebben kiderült róluk, hogy nem valók sorainkba

Színházunk munkájának főeredménye minden bizonnyal az, hogy jelentős lépéseket tettünk a kollektív szellem kia’.ald ásának irányában, egy megbízható, együttes öszeforrasztása felé.

A sztár-rt.nd-zeri egyik percről a másikra eltöröltük. kiemelkedő prózai színészeink pl. önként vállalkoztak az opere-,ekben való statisz álására és a karsze- métyzct teendőinek elvégzésére. A gyakorlati és elméleti képzés szakadatlanul folyik.

Tökéletesen megelégszünk azzal, hogy a kezdetben megnyilvánuló idegenkedés! sikerül- legyőznünk és. hogy 'egyetlen egy esetben sem ment úgy fel a függöny, hogy bárki elő-! valamit is szégyelnünk kellett volna Természetesen nem állíthatjuk azt, hogv munkánkban nincsen bírálni való, mer minden előadás sziikség- kép-n nemcsak erényeit, de sebeit is kénytelen felmutatni a néző clőft, aki azonban mindig az egészre k;- váncs' és elnéző kell hogy legyen a fogyatékosságokkal szemben, A pécsi Nemzed Színház társulata most már megéret- arra. hogy a legnagyobb erőfeszítésekkel is megbirkózzék. Mégcsak ezután következik klasszikus vonalunk kiépítése, ami párhuzamosan fog megtörténi snnak a szőrakoz'ató vona'nak gazdagításává!, ame’y a dolgozó nép derűjét kívánja szolgálni.- - -----■>-- Szendrő József.

HA

IBQl

A KRITIKUS

Ha visszatekintünk a pécsi színház együttesének eddigi működésére, raj Is kijelenthetjük: ncia méltatlanok az előlegezett fciza'omra. Jónéhány komoly eredmény dicséri munkájukat. Az „Úri mari", a „Kertész kutyája", a „Moszkvai jellem" egységes, példamutató előadások, rísz'etekbenl fogyatékosságaik mellett is. A színészek életében is bíztató jelek láthatók Megtették az e'gö lépéseket az be'sö átalakulás feló. Egyik leg örvendetesebb példát az együttes „Ifjú Gárda" név alatt összeállított brigádja mulatja. Az „Ifjú Gárda" tagi«' fegyelmezettségükkel, munkakészségükkel hívták fel a figyelmet magukra. Gyönyörű Vörös Sarkot építettek öltözőjükben, tenu’nrJr. előadásokat tartanak.

Soha nem volt Pécsnek ilyen jó színháza.

Szendrő József igazgató beszámolójában azonban ' -túlzott fokú ciégederirirf csendül ki, olyan elblzako- doittság, amely komo'y kárára vá’hat a színháznak. Úgy érezzük; Szendrő elvtárs lebecsüli az általa ís részben meg°tal'left hibákat. M: az eredmények jogos felvetése mellett kritikát is vártunk s ehelvett egy magában biztos, a hiányosságot nem látó, azokat elkenő hang jelent kezett.

Szendrő elvtárs például nem beszél cikkében a szovjet embertípus ábrázolásának hiónyosság4ról- Egy két színész kivételével, nem is érzi a társulat legtöbbje a szovjet ember, a kommunista ember jellegzetes tu’aj- donságail Nem Lsmerünk példaképet? A szovjet fii mek százával mutatják be a realista sz’njátszás legkitűnőbb produkcióit s ezekben számos jellem szolgál kitűnő példával A rendezés hiányossága az. ha távol áll valamelyik színész a figurától. Svlani-zlaszklil idézzük-. „Mielőtt a színész a színoadon bármit cselekszik, non tosan tudnia kell, hogy miért teszi és milyen körü'mé nvek közölt". Ha pedig ezt szeme’őtt tartiuk a szocialista társadalom tanu’mányozáséra cs n jó rendezés mellett elérhető >ő valóságos szovjet jepemet alkossanak.

Másik jelentős hiba. begy a színház úgyszólván minden darabot egy fokk»l könnyebben hoz ki. mint kellene. Jőnéhányszor inkább a hangulat megteremtésére igyekszik a rendezés, mint a mondanivalók felentőségé- .nek kihangsútyozására Ne fe’ejtsük el; az írók monda- nlva’ői fontosabbak, mint a kiváló alakítások!

Azt mondja beszámo'ójában Szendrő elvtars- „... Vannak természetesen jónéhányan művészek és művészi alkalmazottak, okik a forradalmi rca'lrmus csa patának kizárólag bomlasztó! és kerékkötői. Ezeknek le- iep'czése nem történhetett meg azonnal" Ha kizóró'ag bomlasztok és kerékkötők ezek, miért kell várni? Azért, hogy tovább fertőzzenek?

Ismételtük: a színház jó. Azonban- a hibákat egy ir vezetőnek észre kell vennie és minden erővel azon ke" lennie, hogy azokat sürgősen kiküszöbölje. Ha Szendrő József igazgató elvlórs ezt teszt, úgy a Pécsi Nemzet’ Színház olyan színházzá cme'kedhel, amelyre nemcsak Pécs város dolgozói lehetnek maid büszkék, hanem egész népi demokráciánk. Éppen a cikk elején felemlített jé eredmények jogosíunak bennünket arra, ho-gy követel, menyeinket is magasabban szabjuk meg.

— k — 1 —

Kisegyesületek problémái...

Saját pályát szerelne a Kokszmu

„Kisegyesületek problémái” címmel foglakozni kívánunk a következő hetekben azokkal a kisegyesü- leteleket, amelyekről évközben csak keveset hallunk és írunk. Az olvasó nem is képzeli el, sokszor milyen emberfeletti munka, a sportért rajongó vezetők mennyi szeretete és türelme szükséges, hogy egy kis másodosztályú egyesület eljusson addig, hogy a napilapok egy sorban így számoljanak be működésükről: K o kszmií—S opi an a 1:1 (1:0).

— Nincs pályánk -r- panaszkodik Simek Béla, a Kokszművek intézője, — pedig a pécsi földhivatal segíteni akart rajtunk. Kaptunk egy megfelelő területet, már-már neki- kezdtünk a rohammunkának, azután a terület ügye elakadt a budapesti földhivatalnál. Azt mondották, hogy a. Kokszművek, mint NV nem részesülhet juttatásban, a sport- egyesi: et viszont nem jogi személy, így tehat nem igényelhet..

így pálya nélkül maradt a kis egyesület. Eddigi mérkőzéseit az újhegyi Dinamó pályán játszotta, ami megterhelést jelent nekik, ha a fizetendő bérösszeg nem is magas.

— Hiába, mi. vendégek voltunk

Újhegyen — mondja Simek Béla — a Dinamónak hat csapata működött és természetes volt, hogy egy nagy edzési napon először a hazaiak fü- rödtek ’ és sokszor nekünk már csal-: a hideg víz maradt. Mi ezen nem is ütköztünk meg. De mennyivel más lenne a helyzet, ha biztos lenne a telek és szerződést köthetnénk. A mostoha körülmények ellenére labdarúgócsapatunk igen jó eredményt ért e! és idei szereplésével elégedettele a szurkolók. .

— Az eiözö edző folyton csereberélte a csapatot — így mondják — Dórának nehéz dolga volt, hiszen alig volt valakinek megszokott helye. Pedig ha Dóra Pista bácsi két hétté! hamarabb jön, akkor most mi állunk az első helyen. Jó! szerepelt a lelkes kis gárda és a vezetők szerint csak azért nem

nyertek őszi bajnokságot, mert « rangadóra, a Sopiana eilen két sérülttel áLltak ki, amellett egykét erősségűit különböző tanfolyamokon vett részt — Névtelen, szürke kis csapatunkból a védelem játszott elsőrangúan, viszont a csatársort erősítenünk keü — Így értékeli lel az őszi munkát az intéző. Tavaszra erősíteni szeretnénk. Ha lenne szakszervezeti igazolás, akkor már játszana a kiszemelt középcsatár és a jobbszélső. Ha nem lesz igazolás, az sem nagy baj, mert — amint mondják — addig lelkesedéssel pótolják az erősítéseket.

Az anyagi támogatással nincs hiba, jó felszereléssel rendelkezik a gárda. Ha pályát kapnának, talán nem is hallanánk panaszt tőlük. Még egy panaszuk van, de ez nemcsak a labdarúgók részéről hangzott el. Nagy szeretettel erősítgetik és tartják fent a teke szakosztályukat, amely jelenleg a Nemzeti Bajnokság második osztályában igen jól szerepel. A baj' csalt az, hogy a csapatnak nagy körzetben keli utaznia és bizony 10 versenyző Sopronba, Győrbe, Pápára, vagy Pestre történő utazása és ellátása még a nagyobb egyesületeknek is komoly megterhelést jelentene. Már kéréssel fordultak az országos szövetséghez és olyan hangok is hallatszanak, hogy ha nem kapnak más beosztást., kénytelenek lesznek visszalépni. Remélj ült, hogy erre nem kerül sor.

Egy nagy kérést tolmácsolnak a „kokszosok” végezetül Szeretnék a csapatot jó formában tartani, d-e most a kemény hidegben nem tarthatják meg a pályaedzéseket. Arra kérik az illetékeseket, elsősorban a megyei sportfelügyelöt, legyen segítségültre, hogy legalább heti egy délutánra pár órára kapjanak sportolási célokra egy termet. Remélhetőleg ez a kívánságuk is sikerűi és a tavasszal is szorgalmas hangyamunkával építhetik az egyetemes magyar sportot a „Pécsi Lombik" sportolói.

M SAKK

ill

au

Az elemi ismeretek megszerzése után most már egy rövid minta játszmán ismerkedjünk meg a lépésekkel azok lejegyzésével és olvasásával, valamint azokkal a gondolatokkal, amelyek a két játszófelet a játszmavezetés során irányítják.

Állítsuk magunk elé a már közölt alapállásban sakk-készletünket. Győződjünk meg róla, hogy a tábla és a bábuk helyesen lettek-e felállítva (a táblánál a jobbkezünk felőli sarokme- zö világos színű legyen, a vezérek a színükkel megegyező színű mezőn álljanak) és utána elkezdheljük -a játszmát.

Mi a világos színű bábukkal fogunk játszani, míg képzelettel! ellenfelünké a sötét tábor lesz.

Első lépésként helyezzük » királyunk előtti világos színű e gyalogost a második sorból ugyanazon a vonalén a negyedik sorba. Ezt röviden így jelezhetjük: e2-e-l. E lépés közvetlen célja az, hogy a királyunk mellett álló lövészünk számára utat nyissunk az fl-::6 átlón való kifejlődéshez s ugyanakkor vezérünk számára is megnyissuk a dl-ha átlót, melyen ti- madásba indulhat az cliensé es király- szárny felé. Ellenfelünk válasza az lesz hogy a hetedik soron áüó sötét király* 'gyalogjával az ötödik sorba lép, mellyel megteremti maga számára is ugyanazokat a lehetőségeket, melyeket íz c2-e4-es gyaloglépés a világos tá* bor számúra biztosított. E lépésével tehát sötét állását kiegyenlítette. Sötét válaszát így jegyezzük le: e7-e5. Az első lépéspar tehát így fest:

1. e2-e4 e7-cő. De rövidíthetjük ezt a jelzést is így: 1. e4 e5.

Második lépésként helyezzük a dl mezőn álló vezérünket a h5 mezőre, és támadjuk meg ellenfelünk ötödik soron álló gyalogját, s ugyanakkor fenyegessünk a sötét tábor legkényesebb pontja, a gyengén védett f7 pont leié is. Ellenfelünk e kettős fenyegetés közül az egyiket védi is válaszával akkor, amikor a bS mezön álló huszárjával a c6 mezőre lép, és védtelen gyalogját a kiütés ellen biztosítja.

A második lépéspárt teljes és rövidített' jelzéssel (gy jegyezhetjük ír:

2. Vdl-hó Hb8cö illetve 2. Vh5" Hcö.

Harmadik lépésünk az lesz, hogy az

fi mezőn álló lövészünket a c4 mezőre helyezzük. E pontról lövészünk másodszor támadja a sötét tábor gyenge f7 gyalogját, sőt mi több, az f7 pontra vezérrel való beütés után a sötét király mattba kerül Ellenfelünk látva ért a súlyos fenyegetést, a világos vezér elkerget ésé-re határozza el magát, csak a módot vá!«sztj,i meg roszul' akkor, mikor a g8 mezőn álló huszárjával az f6 mezőre lép. E lépésével ugyan védtelenül álló vezérünket megtámadta, de ugyanakkor nyitva hagyta a vezér útját a védtelen f7 mező felé.

A harmadik lépéspár tehát a kővetkező:

3. Lfl-c4 Hg8-f6 vagy rövidítve 3.

Lc4—Hfő.

Negyedik lépésünk már nem kétséges. Kihasználjuk ellenfelünk súlyos mulasztását, melyet az f7 pont megvédése körül elkövetett és vezérünkkel ütjük az f7 gyalogot mattot jelentve.

4. Vh5 v f7 matt. Vagy röviden 4. Vf7: matt.

E heti végjáték-feladványunk.

II. Rinek. Brit. Chess. Mag.' 1917. HI. abedeftfh

a b c d e i g h Döntetlen.

Mult heti végjátékfeladványunk helyes megfejtése: 1. Lf2! Th5: 2. Lbfi Th3! 3. Lc5 Thl 4. Ld4 Th3 5. U>2 Th5 6. Le3 és világos syer. Gyönyörű példa a lövész értékének teljes kihasználására.

* A Pécsi Lokomotív—Pécsi ME- FESZ NB I. férfi kosűrtabdamérkőzést vasárnap délután 3 órakor rendezik a vasutat» sportcsarnokban. A mérkőzés részleteire holnapi számunkban vesz- sx*tár ünk.