Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-04 / 3. szám
a> 4 komlói káderes — a legjobb vájái Kétszer "találkoztam vele. Amikor először láttam ott ült a komlói bánya pártirodájában és szorgalmasan jegyezte a taggyűlés anyagát. Keze- ügyében vagy tíz tagsági könyv feküdt. Néha fellapozta egyiket ée kiírta az illető nevét, hogy lóik kapták meg tagsági könyvüket. Ott álkam az asztala mellett, váriam a termelési felelőst. Végre megkaptam, amire vártam, „Egyéni teljesítmények az utóbbi két hónapban“* ez volt ráírva a kimutaiásra. — Szorgalmasan kezdtem jegyezgetm. a feltüntetett neveket és a százalékokat. Az első név Földest Hermanne volt 202 százalékkal. Felírtam. Felírtam a többiét is. Sorakoztak a nevek, a számok és mire végére értem őt oldalt teleírtam. Mikor bejött Haui elvtárs, a párt- íátkár, megkérdeztem tőle ki a legjobb egyéni versenyző? — Földes! Hermann — felelte. Ezzel el is jöttem Komlóról. Egy hét múlva mentem ki újra. A csillékkel és tszénnel megtölltött udvaron megállítottam az egyik munkást. — Elvtárs, hol 'találom meg a pártszervezet káderesét? — Vagy fennt van a pár.tirodéban, ha ott nincs, akkor műszakon van. Már indulásra készen álltam, mikor belépett az irodába bányászlámpával kezében egy bányász. Feke*e munkaruhában, fején sapkával. Nem tudtam, hogy kicsoda. — Elvíárs — szóltam a párttitkárnak — nem tudja hol van a káderes? — Itt van — és rámutatott a szőkehajú bányászra, aki közelebb lépett és hangosan mondta nevét: — Földesi Hermann vagyok. Kezét keményen és barátságosan nyuj.oíta felém. Nem ismertem fel benne azt a férfit, akit két nappa ezelőtt láttam kék ruhában ülni a pártiroda asztalánál. Ismerősnek tűnt fel a neve. Igen... jutóit eszembe: ö az egyéni versenyzők között a legjobb. És ő a pártszervezet káderese. Elkértem újra azt a termelési kimutatást és végignéztem Elsőnek olt találtam újra a nevét: Földes! Hermann. És végig néztem újra az eredményeket. Nem találtam nála jobbat. Volt sok jó, mint Nagy Ferenc 133,, Fábián Béta 107, Cseke Janog 124, Reim János 151, Fajcsá István 172 százalékkal, de 202 százalékos eredményt csak Földesi elvtárs ért el. Megnéztem a novemberi átlagos kimutatást, ott is az övé volt a legjobb, 195.85 százalékos teljesítménnyel. Éjjeles meg délutánom műszakban dolgozik a 0. szint nyolcas telepén. Kát pártiskolát is végzett, 1945 óta a Párt tagja. Nagyon tud és szeret dolgozni — ez a vélemény róla. Mindig az elsők közöli van a termelésben. Nem az elsők között, hanem 6 az első — javítják ki. — Műszak után pedig a pártmunkát végzi. A munkafegyelem a munkaidő teljes kihasználása a legdöntőbb fegyvere a termelés magasabbra emelésében. Amíg mindezt megtudtam róla Földesi elvtárs már lent járt a 6. sizn- ten és sietősen igyekezett munkahelyére. Mellette mentek társai, akik vele együtt egyéni versenyben van- naik. és a bánya mélyén biztos arról beszélgetnek, hogy az ötéves tervet csakis többtermetésseí lehet megvalósítani. A műszaknak nyolc óra múlva lesz vége és Földesi elvtárs újra ott ül majd a pártirodában kék ruhájában az asztal mellett. És jönnek hozzá az elvtársak tanácsért és ő készséggel vála-zol nvindegyiiíkndk. Kétszer találkoztam vele. Először nem tudtam meg róla semmit, de most tudom, hogy Földeli elvtárs Komlón a legjobb egyéni versenyző, és ő a pártszervezet káderese, aki, mint pártfunkcionárius példát mutat a többi dolgozónak a termelésben. Örülök, hogy megismerfem. Ha ezután its kimegyek Komlóra, mindig megkeresem és megérdeklődöm tőle, hogy mennyit teljesített. K. I. Amire Bognár József már két éve rájött a termelési szerződés mentesít a beadás aló! is w?gész Déldvnántúlon nagy lelke- -Tb sedéssel és lendülettel indult meg a termelési szerződések kötése. A tcrmelőcsoportokkal való szerződéskötés rövid /pár nap alatt teljes sikerrel befejeződött, a termelácso- portok kivétel nélkül lekötötték az előirányzatot. A termelőcsoportok után megindultak a kötések az egyé. niJrg gazdálkodó dolgozó parasztokkal' is. Számos helyen már az ismertető gyűléseken előjegyezték szerződésre az egész előirányzatot, sőt olyan községek is vannak, ahol már be is fejezték a szerződéskötéseket. A kezdeti lendület bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk, megértette a szerződéses termelés előnyeit. Rájött arra, hogy anyagilag milyen nagy előnyt jelent a szerződés és emellett rájött még arra is, hogy... Bognár József 14 holdas bel- várdgyulai középparaszt két évvel ezelőtt szerződött először. Akkor még nem sokra. Uj volt előtte a szerződéses termelés, nem tudta, hogyan fnc vele „kijönni“, de gondolta, megpróbálja. Sikerült, nem bánta meg, fiogy szerződött BogDár József a gondolkodó emberek fajtájához tartozik. Mikor vége lett a gazdasági évnek, leült és elkezdett. számolni. A számadás eredménye az lett, hogy azon az egy holdon, amin szerződésben termelt, körülbelül 3 és félszer-négyszer akkora jövedelme volt, mint általánosságban, amit ki tudott hozni a földjéből. Ez volt az egyik ok, amiért Bognár József elhatározta, hogy a következő évben is szerződik. A másik pedig az volt, hogy az után a terület után, amin szerződésben termelt, nem kellett beadnia. Midőn aztán tavaly ismét a szerződéskötésekre került sor, ismét leült számolni. Mikor felállt a számolás mellől, csak annyit mondott a fele ségének: — Meglásd, a* idén nekem nem kell^ beadnom semmit. Ki fogom fizetni az adómat és ezzel eleget teszek mindon kötelezettségemnek. A felesége nem nagyon akarta elhinni, hiszen tudta, hogy beadás alól vsak az mentesül, akinek nincs több földje öt holdnál. Már pedig nekik 14 van. — Majd meglátjuk azt a nyáron — mondta a férjének. Bognár József nem sokat bizonygatta előre igazát, tudta, hogy az asszonyokat is elsősorban a tények győzik meg, inkább elment a szövetezetbe megkötni a szerződést. — Három hold repce — diktá'ta — Há-rom hold rep-ce — ismételte írás közben Király Dezső, a szövetkezet termelési felelőse. — Egy hold lucerna. — Egy hold lucerna. — Fél hold lencse... 500 négyszögöl napraforgó, 300 mák ... fél hold... — Kész? — Nem elég ez? öt és fél hold ez összesen. Igen, öt és fél holdra kötött szerződést Bognár József. Pedig voltak P.elvárdgyulán is olyanok, akik a kulákok nótáját fújták a fülébe. — Majd odaadhatod a fejadagodat, ha eljön a „beszolgáltatás“ — mondották neki. Bognár József ilyenkor csak mosolygott, legfeljebb annyit mondott: — Majd meglátjuk. S aztán, ha a „beszolgáltatás“ nem is, de a begyűjtés elérkezett. Bognár József ekkorára már elszámolta u szerződésben termelt termények cgy részét. Elszámolta többek közt a lencsét is. 1365 forintot kapott az •525 kiló lencséért*- Mert ennyi termett a félholdon és 260 forintjával fizették mázsáját. És a beadás? — Na látod, hogy csak a búzaföld- adómat. kell kifizetni — ment haza a községházáról, diadalmasan lobogtatva ..gazdalapját.“. Hogy ez miként lehetséges, azt. elmondja a „Gazdalajstrom“, amely megtekinthető a belvárdgyulai községházán. A gazdalajstrom mindenek előtt elárulja, hogy Bognár József- nek 13 hold 1300 négyszögöl földje van. amiből szántó 11 hold 400 négyszögöl. Ezután terheli 10 mázsa 57 kilogram búza földadó. Begyűjtési kötelezettsége 16 mázsa 50 kilogram. Illetve ennyi lett volna. ha nem szerződik. Az öt és fii hold szerződés azonban azt jelentette, hogy 644 kilóval csökkentették begyűjtési kötelezettségét. Igv a begyűjtési.kötelezettsége még kevesebb lett, mint a földadója s midőn azt kifizette, nyugodtan állapíthatta meg, hogy minden kötelezettségének eleget tett. Igen, minden kötelezettségének. Mert tekintve, hogy begyűjtési kötelezettsége nem volt, csak adót kellett fizetni. mentesült a takarmánybegyüj- tée aló! is, mentesült mintegy 50 kiló árpa és 2 mázsa csövestengeri beadásától. Az csak természetes, hogy az idén is az elsők között szerződött. — Bíborra (ez alatt bíborherét kell érteni), lencsére, rostkenderre, tavaszbükkönyre, napraforgóra — so rolja. — Sőt még fél hold gyapotra is. Persze Belvárdgyulán se ő volt az. egyetlen, aki igyekezett minél nagyobb területre szerződni. Mert Bel- várdgyulán is és most már mindenfelé a dolgozó parasztok rájöttek, bogy a szerződésnek nemcsak az az előnye, hogy többet jövedelmez, de az is, hogy mentesíti őket a beadás alól, mert a szerződéssel egyúttal a hazafias kötelességet jelentő be gyűjtésnek is eleget tesznek. Fiatal sztahanovisták dolgoznak a Szovjetunióban a védő erdősávok ült®- lésénél. A versenymunka segítségével gyorsan halad a természet átalakításának nagy munkája. c4z egész. üzem. hasznát Látja ha a pártfitjtáz fél alkalmazza az elméletet Kari József elvíárs az elsők között volt, akik az simult évben beültek a pártiskola padjai közé, hogy megismerkedjenek a mancizmus-leninizmus élenjáró elméletével. A pécsi Agrária keményítőgyár kommunisía dolgozói küldték, hogy az iskolából visszatérve megerősítse a pártszervezetet, hasznosítsa a megszerzett tudást. tanul!) Kari elvtárs és miKat hétig kor visszatért, más szemmel látta már a gyárat, más szemmel bírálta ei a dolgozók munkáját és a tőkést, aki még ott volt, azaz nagyri kán megjelent és a munkások közül sokan megszokásból „igazgató úrnak" titulálták. A gyárban pedig ott' volt már a vállalatvezető is. Kónya elvtárs. a termelést ő irányította, de a tőkés is kapott még fizetés!. Felemás állapot volt. Kari elvtár.s akkor látta meg csak igazán élesen, hogy ez mennyire hátráltatja az üzem lejlődését, amikor az egyéni versenyről volt szó. Még a tőkésvezetés idején állapították meg a gyár normáját. Az egész gyárét. Hogy emberre, vagy legalább kisebb csoportokra dolgozzanak ki teljesítményi normát, az nem volt eléggé kényelmes megoldás számukra. így nem fejlődhetett ki egyéni verseny, mert cgy-egy munkásnak külön, nem mérhették a teljesítményét. December elején alakult meg az Agrária keményítőgyár pártszervezete. A gyár kommunista munkásai Kari elv- társat választották pártiitkárnak, azért, mert a pártiskolán elméleti tudásra térti szert és munkájában máris látszott, hogy ezt a tudást alkalmazni is akarja. közé tartozott, utat, amikor megszervezte a népnevelőket és azok segítségével mozgósította az Agrária munkásait, A sztálini műszakban próbálták ki a gyár új berendezését. A centrifugális víztelenítők utáni szállítócsigáknál még szűk keresztmetszet mutatkozott, de még így is elérték az addigi termelés kétszeresét. December végén megszűnt a felemás állapot is. „Nagy'öröm van az Agrária keményítőgyárban, megvalósult régi vágyunk, most már végleg a munkásoké a gyár!" —’irta lelkesen László Józsefné, a gyár egyik munkármőjé. A pártszervezet titkára, Kari tÍvtár* is együtt örült a munkásokkal, de nemcsak örült. A páriiskolán megtanulta, hogy a Bolsevik Párt pártmunkásai az új helyzetekben mindig megtalálták az új feladatokat. Az új' feladat itt is jelentkezett. A gyár tőkés nélkül, szabadon foghatott hozzá áz Sieves tervhez. fiz új Első ténykedései hogy az üzemi háromszög ülésén javasolta az egyéni normák mcgillapí fisát. Azt akarta, hogy a szocializmus elvéi: „mindenkinek teljesítménye szerint“, az Agfrária keményítőgyárban is alkalmazzák. Kiderült, hogy lehet itt is egyéni normát megállapítani. Kidolgozta a háromszög a tengerifel- hordók, a hengeresek, a szitások, a csatornások, cenlrifugázók normáját, úgyhogy az egyéni versenyzés fejlődésének útjából ezt az akadályt rövi- desen eltüntetik. A pártszervezet már komoly mankót fejtett ki a Sztálin elvíárs születésnapjára tett felajánlások és a szití- lini műszak megszervezése körül. Kari elvtárs a pártiskolán tanult a dicsőséges Bolsevik Párt szervezési módszereiről isi Ez a példa mutatott feladat az volt, hogy az ötéves tervben mindennap elérjék a sztálini műszak eredményét„ a régi termelés kétszeresét, vagy annál is jobbat. Nagy szerep vár ebben a népnevelőkre, akik a sztálini műszak jó eredményében ,is részesek voltak. Az ötéves tervben mégjobb munkát kell végezniök, tehát a pártszervezet megindította az agiSA-i cíós tanfolyamok ame.yen a népneve-" lök megtanulják, hogyan végezhetik jói munkájukat. A pártiskolán ismerte meg Kaid, elvtárs az éberség rendkívüli fontosságát is. Az irodában még ott ült a tőkés sógora, Majoros Imre főkönyvelő. A tőkésnek jól dolgozott, „De jót dolgozik-e nekünk is?" — kérdezte Kari elvtárs és figyelni kezdték. Kiderült, hogy nemcsak rosszul, de sie- hogy sem dolgozik. Azzal akarta károsítani a munkásokat, hogy ott ül, nem csinál semmit és zsebrevágja crte a íize*ést. Ha észrevette, hogy figyelik, a látszat kedvéért apró ügyekkel bajlódott órákkosszait. De ezzel nera tudta leszerelni a munkásvezelők éberségét. Rövid úton eltávolították. Ilyen a gykorlat, ha párosul nz el- méLÉticl. Kari elvtárs együtt dolgozik a többi munkással, a keményítő porától éppolyan fehér a haja és ruhája, mint a többieknek, de azok vezetőjüknek választották, párttitkárnak, mert a tanulás, a pártiskolán szerzett tudás képessé tette erre és Kari elvtárs ezt a képességét mxmkástársai javára fordítja. PÁSZTORFIUBÓL TUDÓS MEGJELENT Öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában FEHÉR LAJOS riportkönyve a magyar parasztküldöftség szovjefunióbcli tanulmányúljárót. 192 oldal. Ara: 3 forint. __ oldalon eredeti fényképfelvételek A moszkvai egyetemen kitüntetéssel végezte el biológiai tanulmányait Cibegmit Dondogin. Diplomájával a zsebében boldogan utazott szülőföldjére, hogy szülei, barátai körében töltse szabadságát. Alig várta, hogy megpillantsa Kelot-Mongológia végtelen sztyeppéit. Gyakran emlékezem vissza múltamra — mondja a fiatal mongol biológus, — Hányszor ébresztett tel hajnalonként anyám, hogy vigyem már. a legelőre a csordát. A jurta rongyos ajtó-függönyén befújt a hideg őszi szél. Alig tudtam szememből kidörzsölni az álmot, már vettem is lel kecskebörsubá- mat. Ingembe dugtam szegényes reggelimet és siettem a juhok után. .. A sztyeppe végtelenjében elszórt jurtákból könnyű fiistlelhők szállongtak. Magasan az ég kékjén húztak a vadlibák... Az emlékezés fonalát tovább lázi Dondogin, de közben felcsillan a szeme; — Igen, ebben az időben nyílt meg nálunk Szomonban az első iskola. Három nappal később apám beíratott és így leltem tízéves koromban tanuló. Élelem új korszaka kezdődőit. Kimondhatatlan örömmel léptem át az iskola küszöbét. Minden nap szívdobog- tetó izgalommal ültem be a padba. Hiszen nem is oly régen a sötét, feudális Mongoliában a lakosság csaknem valamennyi tagja analfabéta volt és messze földön nem volt egyetlen iskola sem. S most végre, a dolgozók gyermekei, köztük én, a juhpásztor is, tanulhattam. Az iskola befejezése után Ulan-Bator tanítóképző intézetébe iratkoztam be s később tanító lettem. 1942-ben, amikor a szovjet nép Sztálingrádnál döntő csapást mért a fasiszta hadseregre, Ulan-Batorban megnyílt az első mongol egyelem. Itt folytattam tanulmányaimat. Dondogin arcáról sugárzik a boldog büszkeség, amikor elmondja, hogy életében röviddel ezután újabb fordulat történt. A moszkvai egyetem hallgatója lett is most kitüntetéssel fejezte be tanulmányait, teljesedett régi vágya: biológus lelt. — A nyári szünidők alatt gyakran jártam otthon és láttam, mint, változik a sztyeppe évröl-évre. Ma már új gyárak kéményei füstölögnek, hatalmas nyájak gyarapodnak a legelőkön. A mongolok házaiba jóinódu élei költözött. Az emberek valamennyien írástudók. Sok társam ugyanazat az cletutat járta be, mint én: pásztorból tudós lett. Mindezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük, amely megmutatta a győzelmes utat Mongólia népi-forradalmi mozgalmának és a szegény, elnyomott szánt óvet ő-állatteny észtőket teljesjogu- oá és szabad polgárokká tette. És Dondogin forró szeretettel mondja; — Szivünk egész mélyéből hálásak vagyunk Sztálin elvtársnek és a szovjet népnek azért a felmérhetetlen és önzetlen segítségért, amely nélkül Mongólia nem válthatott volna soha szabad országgá.
